A közösségi joganyag szintjei

A közösségi joganyag szintjei Az Európai Unió kapcsolódó joganyaga és vadgazdálkodást befolyásoló nemzetközi egyezmények Rendelet (regulation): Alkalmazásuk teljes körű és teljes egészükben, valamennyi tagállamra vonatkozó kötelező hatályuk van. Mint közösségi törvények, mindenkire kötelező az alkalmazásuk, legyen az egyén, tagország vagy közösségi intézmény.ilyen rendeletek: 3254/91 Tanácsi Rendelet a lábfogó csapdák Közösségben való használatának betiltására; 1973/92 Tanácsi Rendelet a környezet érdekében folyó programok pénzügyi támogatásának rendszerére. 338/97 Tanácsi Rendelet a vadon élő veszélyeztetett állat- és növényfajok kereskedelméről (Washingtoni, CITES) A közösségi joganyag szintjei Irányelv (directive): Hatályuk azokra a tagországokra nézve kötelező, amelyekre vonatkozóan elfogadták őket. A nemzeti hatóságoknak lehetőségük van arra, hogy megválasszák azt aformát és módszert, amely révén előírásaikat megvalósítják. Atanácsi irányelvek elsődleges célja nem a jogszabályok uniformizálása, hanem harmonizálásuk. Avadgazdálkodást és vadászatotérintő tanácsiirányelvekakövetkezők: 79/409/EEC Tanácsi Irányelv a vadon élő madarak védelméről (Madárvédelmi irányelv); 92/43/EEC Tanácsi Irányelv a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (FFH Irányelv vagy Élőhely Irányelv); 92/118/EEC Tanácsi Irányelv az állati eredetű minták és a patogének Közösségbe való beviteléről; o91/477/eec Tanácsi Irányelv lőfegyverek megszerzéséről és birtoklásáról; o92/45/eec Tanácsi Irányelv a vad elejtéséről és a vad kereskedelmi forgalomba hozásának a köz-és állategészségügyet érintő kérdéseiről. orészben hat a vadgazdálkodás lehetőségeire a 2000/60/EEC Tanácsi Irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén. A közösségi joganyag szintjei Döntés (decision): Alkalmazásuk azokra vonatkozóan kötelező, akikre nézve adöntést hozták. Ez lehet tagország és természetes vagy jogi személy is. A vadtrófeák Közösségbe való bevitelének szabályait valamennyi tagállamra vonatkozóan a 92/118/EEC irányelvhez kapcsolódó két tanácsi döntés szabályozza: 92/118/EEC Tanácsi Döntés az állat- és közegészségügyi követelményekről, amik a közösségbe való import és kereskedelem szabályait fektetik le azon termékek esetében, melyeket a 89/662/ EEC Irányelv A (I) melléklete, illetve patogének esetében a 90/425/EEC Irányelv nem szabályoz; o96/500/ec Tanácsi Döntés azokról az állategészségügyi követelményekről és igazolásokról vagy hivatalos nyilatkozatokról, amelyek a vadmadarak és patások trófeáinak harmadik országokból való importjához szükségesek, amennyiben nem történt meg teljes taxidermiaikezelésük. Ajánlások és vélemények (recommendationés opinion): Nincs kötelező erejük és semmilyen jogosultságot vagy kötelezettséget nem okoznak arra nézve, akire vonatkozóan hozták őket. 79/409/EEC Tanácsi Irányelv a vad madarak védelméről A faj és az élőhely védelem azonos súllyal A védett területek növelését írja elő Korlátozott hasznosítás korlátozott eszközökkel és korlátozott kereskedelem Vadászat csak a bölcs hasznosítás elve alapján Az ellenőrzés az Európa Bizottság feladata Kutatásokra és monitorozásra szükség van 79/409/EEC Tanácsi Irányelv a vad madarak védelméről 1 Melléklet: A szigorú védelmet, beleérte az élőhelyekét is, kívánó fajok. Ezek esetében semmilyen hasznosítás, zavarás nem történhet. 2 Melléklet: A Közösség egészében az egyes államok nemzeti előírásait figyelembe véve vadászható fajok. 3 Melléklet: a III/ 1. részben felsorolt fajok hasznosítását, az élô vagy holt egyedeikkel vagy azokból készült termékekkel való kereskedelmet nem kell tiltani, amennyiben legális módon kerültek elejtésre. A III/2. részben felsorolt fajoknál az Európai Bizottsággal való konzultációt követően a legális módon elejtett vagy elfogott madarakkal való kereskedelme engedélyezhető. 4 Melléklet: a vadászat és elfogás tiltott eszközei, valamint a vadászathoz nem használható közlekedési eszközök. 5 Melléklet: a támogatásra javasolt kutatási témakörök. 1

92/43/EEC Tanácsi Irányelv a természetes élőhelyek és a vad flóra és fauna konzervációjáról (FFH direktíva) fő célja az európai területeken a természetes élőhelyek, valamint a növény-és állatvilág biodiverzitásának biztosítása Nemzeti intézkedéseknek tekintetbe kell venniük a gazdasági, szociális és kulturális követelményeket és a területi és helyi sajátosságokat is. A speciális konzervációs területekből egy koherens európai ökológiai hálózatot kell létrehozni: Natura2000 A területekre kezelési terveket kell készíteniük és ilyen területeket csak különleges esetben vonhatnak ki a védelem alól. 92/43/EEC Tanácsi Irányelv a természetes élőhelyek és a vad flóra és fauna konzervációjáról (FFH direktíva) 1 Melléklet: Közösségi fontosságú természetes élőhelyek típusai, amelyek megőrzése speciális konzervációs területek kijelölését kívánja. 2 Melléklet: Közösségi fontosságú állat-és növényfajok, amelyek megőrzése speciális konzervációs területek kijelölésétteszi szükségessé. farkas, vidra, hiúz 3 Melléklet: Kritériumok azoknak az alkalmas helyeknek a kiválasztására, amelyek közösségi jelentőségűként azonosíthatók és speciális konzervációs területnek jelelölhetők ki. 4 Melléklet: A szigorú védelmet igénylő közösségi fontosságú állatés növényfajok jegyzéke. farkas, hiúz, vidra, vadmacska 5 Melléklet: Közösségi fontosságú állat-és növényfajok, melyek szabad területről való kivétele és hasznosítása gazdálkodási intézkedések tárgya lehet sakál, közönséges görény, nyuszt 6 Melléklet: Az elfogás, az elejtés és a szállítás tiltott módszerei és eszközei az emlősökre és halakra vonatkozóan Hurkok Csali állatként használt vak vagy megcsonkított élt állatok Magnetofonok Elpusztításra és elkábításra alkalmas elektromos eszközök Mesterséges fényforrások Tükrök és más fénylő eszközök A cél megvilágítására szolgáló eszközök Éjszakai vadászatra alkalmas optikai eszközök 6. Melléklet: Az elfogás, az elejtés és a szállítás tiltott módszerei és eszközei az emlősökre és halakra vonatkozóan Robbanóanyagok (kivéve a bálnavadászatot) Hálók (ha széleskörű vagy nem szelektív befogásra vagy elpusztításra alkalmazzák) Csapdák (ha széleskörű vagy nem szelektív befogásra vagy elpusztításra alkalmazzák) Méreg és mérgezett vagy kábító csalétek Gázosítás és kifüstölés Félautomata vagy automata, olyan tárral rendelkez ő lőfegyverek, amelyek több lőszer befogadására alkalmasak, mint ami 2 ismétléshez szükséges Repülőgépeket felhasználó módszerek Mozgásban lévő gépjárművek A vadászok képviselete az EU-ban Európai Vadászati Szövetségek Szövetsége FACE 1977-ben alapítva 29 országa tagja Fő célja a vadászok érdekeinek támogatása és nemzetközi képviselete Kb 7. millió vadász érdekvédelme Jelentősebb nemzetközi szervezetek: IUCN Nemzetközi Természetvédelmi Unió WWF Világ Természetvédelmi Alapítvány Madárvédők Világszervezete IWRB Nemzetközi Vízivad- és Vízi Élettérkutató Központ CIC Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács FACE Európai Unió Vadászszövetségeinek szövetsége MAB Ember és Bioszféra Program, Rezervátumok 2

Jelentősebb államközi egyezmények Jelentősebb államközi egyezmények Ramsari (1971) a vizes élőhelyek megőrzéséről Washingtoni (1973) a vadon élő veszélyeztetett állatok és növények nemzetközi kereskedelméről Bonni (1979) a vándorló fajokról Berni (1979) az európai vad élővilág és élőhelyei védelméről Riói (1992) Biológiai Sokféleség (((Kiotói (1999)))) AEWA (1999) Afrika-Eurázsaia Vízimadár Megállapodás 1971 RAMSAR: Ramsari A nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekről szóló egyezményt 1971- ben az iráni Ramsarbanfogadták el 1975-ben lépett hatályba Az egyezménynek 167 ország a tagja, 2123 értékes vizes élőhely áll a védelme alatt 205380 051 hektáron. A Ramsari az egyetlen olyan nemzetközi megállapodás, amely egy meghatározott ökoszisztéma védelmével foglalkozik. Az egyezmény küldetése "a vizes élőhelyek megőrzése és bölcs hasznosítása a nemzeti kezdeményezések és a nemzetközi együttműködés révén annak érdekében, hogy a világ minden részében sikerüljön biztosítani a fenntartható fejlődést". A Ramsarinek Magyarország 1979 óta tagja. Magyarországon jelenleg a Ramsari hatálya alá helyezett vizes élőhelyek száma 23, területük 180 000 ha. Az aláírók kötelezettséget vállalnak Legalább egy olyan vizes élőhelyet jelölnek ki, amely megfelel az ún. Ramsarikritériumoknak, és alkalmas a Nemzetközi Jelentőségű Vizes Élőhelyek Jegyzékébe (RamsariLista) való felvételre. Vállalják az ilyen élőhelyek ökológiai jellegzetességeinek fenntartását. A vizes élőhelyek védelmével és megőrzésével kapcsolatos szempontokat nemzeti területfejlesztési politikájukba is beépítik, és ezzel elősegítik bölcs használatukat. A vizes élőhelyeken védett rezervátumokat alakítanak és elősegítik az ezekkel kapcsolatos kutatási, kezelési és őrzési célú képzést. Az egyezmény más tagállamaival konzultálnak az egyezmény alkalmazásával kapcsolatos kérdésekről, különösen a határokon átnyúló vizes területek, a közösen hasznosított vízrendszerek és a vizes területekre is ható fejlesztések tárgyában. a vad növények és állatok egyedeivel folytatott nemzetközi kereskedelem ne veszélyeztesse fennmaradásukat. 1973. márciusában fogadták el 1975. júliusában lépett hatályba. Az egyezményhez való csatlakozás önkéntes, de az aláíró államoknak saját jogrendszerükben az egyezményt teljes egészében alkalmazniuk kell. Az egyezmény ma az egyik legnagyobb nemzetközi természetvédelmi egyezmény, részes államainak száma jelenleg 175. A veszélyeztetett fajok kereskedelmére vonatkozó szabályokat vezetett be, ill. legtöbbjük kereskedelmét megtiltotta ellenőrzött kereskedelem exportáló és fogadó országokra vonatkozóan. a nemzetközi kereskedelem több milliárd dollárt tesz ki. élő egyedek és belőlük készült különböző termékek, élelmiszerek stb. a kereskedelem a folyamatos élőhelyvesztés mellett hozzájárul vagy járulhat veszélyeztetettségükhöz 3

a kereskedelem szabályozása a túlhasznosítás megelőzése érdekében is szükséges. Jelenleg a CITES 35 ezer állat- és növényfajnak biztosít különböző mértékű védelmet Magyarország 1985. óta tag Az egyezmény szövege az 1986. évi 15. sz. törvényerejű rendeletben jelent meg, a végrehajtásról szóló szabályokat a 4/1990 (XII.7.) KTM rendelet tartalmazza. a védett fajokat három jegyzékben sorolja fel. I. jegyzék: a legveszélyeztetettebb állatok és növények kihalás fenyegeti és általában a velük való mindennemű nemzetközi kereskedelem tiltott különleges esetekben kivétel - exportjukhoz és importjukhoz előzetes engedély (CITES-engedély) II. jegyzék: pillanatnyilag nem feltétlenül fenyegető a kihalás, de ez a kereskedelem megfelelő felügyelete nélkül megtörténhet. kiviteli engedély beszerzése szükséges, a beviteli engedély azonban nem. III. jegyzék: azok a fajok, amelyeket egyes tagországok kértek, mivel országukban már szabályozzák az illető faj kereskedelmét és emiatt szükséges, hogy más országok is együttműködjenek velük. A kereskedelemhez a megfelelő engedélyek vagy bizonylatok bemutatása szükséges. Az I. és a II. függelékhez új fajokat adni, azokról levenni vagy közöttük áthelyezni csak a Részes Államok Konferenciájának van joga. A III. függelék fajait az érintett államok tetszőlegesen módosíthatják. 1979 BONN: Bonni Célja: a vándorló szárazföldi és tengeri állatok és madárfajok védelmének biztosítása elterjedési területeiken. globális jellegű egyezmény és a természetvédelmi egyezmények közül az egyetlen, amely az ENSzégisze alatt működik. 1979-ben fogadták el, 1983 végén lépett életbe és 2013-ban már 118 tagállama volt. Migráció számos ország területe vagy a nemzetközi vizek okozott veszélyek nemzetközi együttműködés a hatásos védelem érdekében 1979 BONN: Bonni A részes államok együttműködnek a vándorló állatfajok és élőhelyeik védelmében Az egyezmény I. függelékében felsorolt veszélyeztetett fajokat és élőhelyeiket szigorúan védik (ezek száma jelenleg 135). A II. mellékletben szereplő vándorló fajok megőrzésére és állományaik kezelésére több oldalú megállapodásokat kötnek. E fajok érdekében közös kutatásokat folytatnak. 1979 BONN: Bonni A Bonni egyezménynek Magyarország 1983. óta tagja. az egyezmény 1986-ban került kihirdetésre az 1986. évi 6. törvényerejű rendelettel. A Bonni Titkársága az ENSz Környezeti Programjának (UNEP) részeként Bonnban működik. Honlap: www.wcmc.org.uk/cms 4

1979 BERN: Berni Regionális egyezmény Az Európai Miniszterek 3. Környezeti Konferenciája 1979-ben fogadta el és 1982. júniusában lépett életbe. A Berni egyezmény három fő célja: A vad növény-és állatvilág, valamint élőhelyeik védelme. Az államok közötti együttműködés elősegítése e kérdésekben. Különös figyelem fordítása a veszélyeztetett és sérülékeny fajokra, beleértve ebbe a veszélyetetett és sérülékeny vándorló fajokat is. Jelenleg: 45 európai és afrikai állam, valamint az Európai Unió a teljes jogú tagja, számos állam tanácskozási joggal vesz részt a munkájában. Magyarország 1989. óta tagja és az egyezmény 1990 márciusa óta hatályos. 1979 BERN: Berni Az egyezményt aláíró államokvédika vad flóra és fauna tagjait és élőhelyeiket; különös hangsúlyt adnak az I. és a II. függelékben felsorolt vad növények és állatok, g valamint a III. függelékben szerepl ő állatfajok védelmének. Az egyezmény függelékei I. függelék: szigorúan védett növényfajok II. függelék: szigorúan védett állatfajok, pl. hörcsög, farkas, barnamedve, vidra, vadmacska, kékcsőrű réce III. függelék: védett állatfajok, pl. borz, menyét, hermelin, házi görény, nyest, nyuszt, hiúz, valamint minden az I. függelékben nem szereplő madárfaj a dolmányos sirály, heringsirály, ezüstsirály, örvös galamb, házi veréb, seregély, szajkó, szarka, csóka, vetési varjú, kormosvarjú és dolmányos varjú kivételével. IV. függelék: Az elejtés és elfogás (csapdázás) tiltott eszközei és módozatai. 1979 BERN: Berni IV. függelék: Az elejtés és elfogás tiltott eszközei és módozatai. nem szelektív, tömeges, a vaddal és halakkal szemben nem etikus és a kegyetlen módszerek alkalmazása: hurkok; csali állatként használt vak vagy megcsonkított élő állatok; magnetofonok; elpusztításra és elkábításra alkalmas elektromos eszközök; mesterséges fényforrások; 1979 BERN: Berni tükrök és más fénylő eszközök; a cél megvilágítására szolgáló eszközök; éjszakai vadászatra alkalmas optikai eszközök, u. m. elektromos képmagnó vagy képátalakító; robbanóanyagok; hálók; csapdák; méreg és mérgezett vagy kábító csalétek; gázosítás és kifüstölés; félautomata vagy automata, olyan tárral rendelkez ő lőfegyverek, amelyek több lőszer befogadására alkalmasak, mint ami 2 ismétléshez szükséges; repülőgépeket felhasználó módszerek; mozgásban lévő gépjárművek és csónakok. Riói 1992 Rio de Janeiro (1992) "fenntartható fejlődés" stratégiájának elfogadása Biológiai Sokféleség egyezmény (vagy Biodiverzitás egyezmény) a gazdasági fejlődés mellett az ökológiai alapok megőrzésére is gondot fordítanak. >150 kormány írta alá Rióban és azóta számuk már 183-ra emelkedett. A Biológiai Sokféleség nek Magyarország 1992. óta tagja. Riói 1992 1995. évi LXXXI. törvény a Biológiai Sokféleség kihirdetéséről. Cél: a biológiai sokféleség megőrzése, fenntartható használata a genetikai erőforrások hasznosításából származó előnyök igazságos és méltányos elosztása a genetikai erőforrásokhoz való megfelelő hozzáférhetőség A kapcsolódó technológiák megfelelő átadását 5

Riói 1992 Alapelv: az Államok szuverén joga a saját erőforrásaik felhasználása a saját környezetpolitikájuk szerint Az Államok felelősége annak biztosítása, hogy területükön belüli tevékenységük ne okozzon kárt más Államok vagy a nemzeti fennhatóságon kívül eső területek környezetében. Nemzetközi megállapodás az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről (AEWA) Feladata a Bonni gyakorlatba ültetése 1999-ben lépett hatályba, 50 tagállama van. Magyarország 2003 óta tagállam. 2005. október 1-től tag lesz az Európai Unió. 2003. évi XXXIII. törvény a nemzetközi megállapodás kihirdetéséről Nemzetközi megállapodás az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről (AEWA) 235 vízimadárfajt érint Európa, Nyugat-Ázsia és Afrika területén A fajok és populációk 3 különböző szintű kategóriába vannak besorolva veszélyeztetettségük alapján. (A, B, C) Kategóriákhoz rendelt védelmi feladatok Részletes akcióterv, az egyes populációk védelmére Az érintett vizes élőhelyek védelmén keresztül az AEWA szorosan illeszkedik a Ramsari egyezményhez is. Nemzetközi megállapodás az afrikaieurázsiai vándorló vízimadarak védelméről (AEWA) Mellékletei: 1. m.: hatályosság területe 2.m.: a megállapodás alá tartozó vízimadár fajok 3.m..: cselekvési terv AEWA hazai végrehajtás A 235 fajból 149 faj fordul elő hazánkban. Jogi védelem: a 13/2001. (V. ). KöM rendelet, illetve a vadászati jogszabályok biztosítják A vízimadarak számára fontos vizes élőhelyek védelmének biztosítása (megtörtént). Kihirdetésre kerültek a különleges madárvédelmi területek. 2005. augusztus 15-től az ólomsörét használatának megtiltása vizes élőhelyeken. (A vadászati vhr. ez évi módosításával megtörtént.) Az elfogadott nemzetközi akciótervek végrehajtása (véglegesítés előtt a cigányréce és a haris védelmi terve) Akcióterv a veszélyeztetettebb fajok (pl. cigányréce, széki lile) védelmére Vadászat szerepe és helye a természetvédelemben Ősi vadászat: az ember mint ragadozó a zsákmányállat fennmaradását nem veszélyezteti. Civilizált ember viszont erre képes fejlett eszközeivel: hosszú távú kihasználásra törekszünk. Természetvédő Vadász : közös érdekek Sok védelmi jellegű korlátozás éri a vadászokat, ezek szolgálják a vadászok érdekeit a természeti értékek védelmének érdekeit a társadalmi megítélés érdekeit Cél: okszerű, hosszútávon fenntartható vadgazdálkodás és vadászat 6

Ragadozó kérdés: madarak nagyragadozók: farkas, medve, hiúz Túltartott nagyvadállomány növényzet károsítás erdei, mezőgazdasági, természetvédelmi vadkár Nem honos nagyvadfajok (muflon, dám) nagyszámú jelenlétük egyes védett területeken veszélyezteti a növénytársulásokat és egyes fokozottan védett növényeket! Természetvédelem - intenzív apróvad gazdálkodás Apróvad túlzott kibocsátása káros Az őshonos fajokat (pl.fogoly) veszélyezteti (Nylon -fácán!) állatbetegségeket terjeszt genetikai leromlás, keveredés ragadozók koncentrálása Idegen fajok behurcolása jó alkalmazkodóképességű, agresszív idegen faj veszélyezteti, kiszoríthatja a Kárpát-medencében őshonos fajokat! Vörös fogoly, amerikai vadpulyka, kanadai lúd, szikaszarvas szerencsére nem sikerült! Ezért a betelepítéshez Minisztériumi engedély kell! Intenzív vadtenyésztés zárttéri vadtartás természetvédelmi szempontból káros lehet. KHV (Környezeti Hatásvizsgálat) kötelező, a Környezetvédelmi Felügyelőség dönt kibocsátóhely vízivad, muflon, dám Nem honos vadfaj telepítése? 100 éve nem fordult elő Magyarországon FM miniszteri engedély vadászati, környezetvédelmi, természetvédelmi hatóságok véleménye Látszólagos ellentétek, inkább egymást feltételező tevékenységek. Védett természeti területen is kell vadászni állományszabályozás miatt pl. vaddisznó, róka, gímszarvas. hosszú távú, ökológiai szemléletű vadgazdálkodás - mint a jó minőségű természetes vadállomány fenntartása, jó természetes vagy természetszerű élőhelyen igen is hasznos természetvédelmi tevékenység! Élőhely-védelemhez eredményes együttműködés kell. További együttműködési lehetőségek a fajvédelem területén pl: túzok Fogoly Program; élőhely-javítási program természetvédelmi területek vadkamrák vadbiológiai kutatások vízivad monitoring A természetvédelem számára is hasznos egymásrautaltság, kölcsönös előnyök Természetvédők -lakossági tudatformálás - Vadászok 7