Mennyiben segíti az integritás felmérése a belső kontrollok működését az önkormányzatoknál? Dr. Pulay Gyula felügyeleti vezető előadása
A korrupciós veszélyeztetettség Minden költségvetési intézménynél vannak olyan folyamatok, amelyeknél nagyobb valószínűséggel fordulhatnak elő korrupciós kockázatok (veszélyeztetettség) Egyes funkciók, feladatok és folyamatok jellegükből adódóan nagyobb kockázattal járnak Bizonyos körülmények növelhetik a feladatokban/folyamatokban rejlő kockázatot
Veszélyeztetettség Korrupciós kockázatelemzés Ellenálló képesség Fennmaradó veszélyeztetettség
A korrupciós kockázatok feltérképezése projekt céljai Erősíteni az integritás kultúráját a közszférában Mérni a korrupciós kockázatok szintjét a költségvetési szerveknél Fejleszteni az ellenőrzési módszertant Képezni a köztisztviselőket Segíteni a kormányzati szerveket a korrupció elleni küzdelemben
A projekt tartalma Országos felmérés a költségvetési szervek körében, amely feltárja a közszféra korrupcióval szembeni ellenálló képességét. Minden részvevő korrupciós kockázati szintje megjelenik egy digitális kockázati térképen, amely az interneten keresztül elérhető Széleskörű tájékoztatás (összefoglaló elemzés, publikációk) Új módszerek kidolgozása az integritás menedzsment számára (képzés, tanácsadás)
A felmérés továbbfejlesztett módszere Önkéntes adatgyűjtés Intelligens, elektronikus kitöltés az interneten keresztül A kockázatokat három indexben foglaljuk össze: Eredendő veszélyeztetettségi tényezők index Korrupciós veszélyeztetettséget növelő tényezők index Kockázatokat Mérséklő Kontrollok Tényező (KMKT) indexe Az indexek százalékos formában kerülnek meghatározásra Az eredmények egy digitális térképen láthatóak (keress és hasonlíts össze) www.integritas.asz.hu
A veszélyeztetettséget mérő három index Eredendő veszélyeztetettségi tényezők index: a szervezetek jogállásától és feladatköreitől függő veszélyeztetettség összetevőit méri. Korrupciós veszélyeztetettséget növelő tényezők index: az egyes intézmények napi működésétől és környezetük változásától függő az eredendő veszélyeztetettséget növelő összetevőket jeleníti meg. Kockázatokat Mérséklő Kontrollok Tényező (KMKT) indexe már nem a szabályozottság (kontroll) hiányát, hanem annak meglétét méri fel.
A felmérés jellemzői Az önkormányzati költségvetési szervek közül rétegzett mintafelvétellel kerül kiválasztásra az a csoport, amely felkérést kap az adatfelvételben való részvételre. 6-7000 megkérdezett intézmény. 155 kérdésből álló kérdőív. Újdonság: 5 éves együttműködési megállapodás: az integritás támogatói körének kialakítása (rendszeres tájékoztatás, internetes fórum)
A projekt eredményeinek fenntartása Az Integritás Projekt honlapjának fenntartása Öt újabb felmérés 2017-ig Az adatok folyamatos elemzése és értékelése A tapasztalatok beépítése a számvevőszék tevékenységébe. Az integritási megközelítés alkalmazása a köztisztviselők képzése során.
Eddigi eredmények Pontosabb kép rajzolódik ki a költségvetési szervek korrupciós veszélyeztetettségi területeiről. A költségvetési szervek egy része jobban odafigyel a korrupciós kockázatokra és erősíti kontrolljait. Az ÁSZ hasznos információkhoz jut az ellenőrzési témák, szervezetek kockázatalapú kiválasztásához. Az integritásalapú megközelítés a kormányzat korrupcióellenes intézkedéseinek az egyik pillére lett.
Az integritás felmérés tapasztalatainak beépítése a számvevőszéki ellenőrzések témaválasztásába A felmérés eredményeinek hasznosítása az ellenőrzési témák és területek kiválasztását megalapozó kockázatelemzés során. Például az első két index mely területeken magas, a harmadik index mely kontrollcsoportok esetében alacsony. Nem konkrét intézmények kiválasztására használjuk.
Az integritás felmérés tapasztalatainak beépítése a számvevőszéki ellenőrzések módszertanába A belső kontrollok ezek integritás kontrollok is ellenőrzésének előtérbe kerülése. Egyéb az integritást erősítő kötelező kontrollok, valamint az ún. puha kontrollok ellenőrzése: A humánpolitikai szabályozásra vonatkozó kérdések A korrupciós kockázatok tudatosítására, kezelésére vonatkozó kérdések Az etikai, összeférhetetlenségi szabályokra és gyakorlati alkalmazásukra vonatkozó kérdések. A puha kontrollok hiánya a fennmaradó veszélyeztetettség növekedését jelzi, azaz az adott intézményt, mint korrupciótól veszélyeztetettebbet indokolt ellenőrizni.
A humánpolitikai szabályozásra vonatkozó kérdések Rendelkezik-e minden alkalmazott munkaköri leírással? A szakemberek kiválasztásához alkalmaznak-e valamilyen, az objektív megítélést lehetővé tevő, általánosan elfogadott módszert? Az új munkatársak kiválasztásakor meghatározott eljárás szerint folyik-e valamennyi jelentkezés elbírálása?
A korrupciós kockázatok tudatosítására, kezelésére vonatkozó kérdések A szervezet végez-e rendszeresen korrupciós kockázatelemzést? meghatározta-e, a korrupciós szempontból veszélyeztetett beosztásokat? felhívta-e a fenti beosztásokban dolgozó alkalmazottak figyelmét a jellemző kockázatokra és a kockázatokat megelőző intézkedésekre? szabályozta-e a külső személyekkel való kapcsolattartást? szabályozta-e a bejelentést tevők megfelelő védelmét? meghatározta-e a szervezeten belülről érkező bejelentések eljárásrendjét? működtet-e a szervezeten kívülről érkező panaszokat és közérdekű bejelentéseket kezelő rendszert? szabályozta-e a munkáltató tulajdonában, kezelésében lévő egyes eszközök (gépjármű, telefon, internet-hozzáférés) használatát?
Az etikai, összeférhetetlenségi szabályokra és gyakorlati alkalmazásukra vonatkozó kérdések Szabályozottak-e a szervezetben a munkavégzésre vonatkozó etikai elvárások? Szabályozott-e a különféle ajándékok, meghívások, utaztatás elfogadásának feltételei? Rendelkezik-e a szervezet a nemkívánatos magatartás kezelésére vonatkozó eljárásrenddel, vagy szabályzattal? Indult-e etikai eljárás kötelességszegés miatt a szervezet bármely munkatársával szemben az elmúlt 3 évben? A szervezetnél az elmúlt 3 évben volt-e fegyelmi vagy büntető ügy?
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!