BARANYA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE

Készült a Baranya Megyei Önkormányzat megbízásából BARANYA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE JAVASLATTEVŐ TERVFÁZIS EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ II. KÖTET MEGALAPOZÓ MUNKARÉSZEK 2011. JÚNIUS 1085 Budapest Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70 78 Fax: 266 75 61 E-mail: pestterv@pestterv.hu www.pestterv.hu

TARTALOM BEVEZETÉS...5 1 A TERÜLETRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ SZAKÁGI TERVJAVASLATOKAT ELŐKÉSZÍTŐ VIZSGÁLATOK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE...9 1.1 NAGYTÉRSÉGI ÖSSZEFÜGGÉSEK...9 1.2 TERMÉSZETFÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK...10 1.2.1 Földrajzi lehatárolás, topográfiai jellemzés...10 1.2.2 Földtani felépítés, felszínfejlődés...10 1.2.3 Domborzati viszonyok, geomorfológiai jellemzés...10 1.2.4 Éghajlati adottságok...11 1.2.5 Vízrajzi jellemzés...11 1.2.6 Természetes növényzet...12 1.2.7 Talajtani jellemzés...12 1.2.8 Természeti erőforrások, ásványi nyersanyagok...13 1.3 TÁJ JELLEMZŐI...13 1.4 A TERÜLETFELHASZNÁLÁS VÁLTOZÁSAI...14 1.5 TELEPÜLÉSRENDSZER...15 1.5.1 A megye közigazgatási beosztása...15 1.5.2 A kistréségek...18 1.6 DEMOGRÁFIAI FOLYAMATOK...21 1.6.1 Népességszám, népsűrűség...21 1.6.2 Népesedési folyamatok...22 1.6.3 Vándorlás...25 1.6.4 A népesség struktúrája...29 1.7 KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA, SZENNYEZETT TERÜLETEK SZÁMBAVÉTELE...31 1.7.1 Általános környezeti állapot...32 1.7.2 Levegőtisztaság-védelem...33 1.7.3 Talaj- és földvédelem...36 1.7.4 Vízgazdálkodás, vízvédelem...37 1.7.5 Ivóvíz-minőség...42 1.7.6 Szennyvízkezelés...44 1.7.7 Zaj és rezgés elleni védelem...46 1.7.8 Hulladékgazdálkodás...47 1.8 TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM...50 1.8.1 Országos jelentőségű védett természeti területek...51 1.8.2 Helyi jelentőségű védett természeti területek...57 1.8.3 Érzékeny természeti területek (ÉTT)...59 1.8.4 Ökológiai hálózatok...60 1.9 AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELME...61 1.9.1 Világörökség és világörökség-várományos területek...61 1.9.2 Történeti települési terület övezete által érintett települések...65 1.10 MEZŐGAZDASÁG...74 1.10.1 Mezőgazdasági területek, a mezőgazdasági térség...75 1.10.2 Országos és megyei területrendezési összefüggések...76 1.10.3 Baranya megye jelenlegi mezőgazdasági területeire vonatkozó adatok és információk...79 1.10.4 Borvidékek...82 1.10.5 A megye tájhasználati módjainak kiértékelése a művelési ágak megoszlása alapján...84 1.11 ERDŐGAZDÁLKODÁS...87 1.11.1 Országos és megyei területrendezési tervi összefüggések...87 2

1.11.2 Baranya megye jelenlegi erdőterületi helyzetére vonatkozó országos és megyei szintű adatok, információk...90 1.12 ÜDÜLÉS, IDEGENFORGALOM...94 1.12.1 A külső körülmények, a kereslet általános változásai...94 1.12.2 Baranya idegenforgalmi pozicionálása...95 1.12.3 Kiemelt idegenforgalmi célok (terméktípusok) helyzete...97 1.12.4 Fejlesztési célok, folyamatban és előkészületben lévő idegenforgalmi pályázatok...101 1.13 VÍZGAZDÁLKODÁS, FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZKÉSZLETEK...102 1.13.1 Felszíni vizek, vízkészletek...102 1.13.2 Felszín alatti vízkészletek...104 1.14 VÍZKÁRELHÁRÍTÁS, ÁRVÍZ- ÉS BELVÍZVÉDELEM...104 1.15 VÍZELLÁTÁS, SZENNYVÍZELVEZETÉS, SZENNYVÍZTISZTÍTÁS, SZENNYVÍZISZAP ELHELYEZÉS...106 1.15.1 Vízellátás...106 1.15.2 Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás, elhelyezés...113 1.16 ENERGIAGAZDÁLKODÁS ÉS ENERGIAELLÁTÁS...118 1.16.1 Energiagazdálkodás...118 1.16.2 Energiaközművek...119 1.17 ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS...123 1.18 KÖZLEKEDÉS...125 1.18.1 Közúti közlekedés...125 1.18.2 Vasúti közlekedés...126 1.18.3 Autóbusz közlekedés...127 1.18.4 Vízi közlekedés...127 1.18.5 Légi közlekedés...127 1.18.6 Kerékpáros közlekedés...127 1.18.7 Baranya megye közlekedési hálózatának változásai 2005-2011...128 1.18.8 Az Országos területrendezési terv, az Országos Gyorsforgalmi és Főúthálózat nagytávú koncepciója és hosszútávú fejlesztési terve, valamint Baranya megye 2004. sz. évi területrendezési terve közötti közlekedési hálózati eltérések...128 1.19 HONVÉDELEM...129 1.20 A TÁJ TERHELÉSE ÉS TERHELHETŐSÉGE...129 2 A TERÜLETRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSÁNAK SZAKÁGI TERVJAVASLATAI ÉS AZOK MŰLEÍRÁSAI...136 2.1 BARANYA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁSA SORÁN TERVEZETT VÁLTOZTATÁSOK...136 2.1.1 A megyei szerkezeti terv területfelhasználását érintő változtatások...136 2.1.2 A térségi szerkezeti tervet érintő - az infrastruktúra hálózattal összefüggő - változtatások137 2.1.3 A megyei övezeti tervet érintő változtatások...137 2.2 A TÉRSZERKEZET FEJLESZTÉSE...138 2.3 A TERÜLETFELHASZNÁLÁS ALAKÍTÁSÁNAK CÉLJAI...139 2.4 TÁJSZERKEZET ALAKÍTÁSA, TÁJRENDEZÉSI IRÁNYELVEK...140 2.5 A TÉRSÉGI SZERKEZETI TERV MEZŐGAZDASÁGI, ERDŐGAZDÁLKODÁSI ÉS VEGYES TERÜLETFELHASZNÁLÁSÚ TÉRSÉGEI...141 2.6 A KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATOK ÉS LÉTESÍTMÉNYEIK MÓDOSÍTÁSÁNAK TERVJAVASLATA...148 2.7 A TÉRSZERKEZETET ÉRINTŐ ENERGIAKÖZMŰ-INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSI JAVASLAT BARANYA MEGYE TERÜLETÉRE...153 2.7.1 Energiagazdálkodás...153 3

2.7.2 Energiaközművek...155 2.7.3 Elektronikus hírközlés...162 2.8 VÍZGAZDÁLKODÁS...167 2.8.1 Felszíni vizek, vízkészletek...167 2.8.2 Felszín alatti vízkészletek...170 2.8.3 Vízrendezés, árvíz- és belvízvédelem...172 2.9 A VÍZI KÖZMŰVEK FEJLESZTÉSI JAVASLATA...178 2.9.1 Vízellátás...178 2.9.2 Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás, elhelyezés...187 2.9.3 Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés...194 2.10 ORSZÁGOS ÉS TÉRSÉGI (MEGYEI) ÖVEZETEK...195 2.10.1 Magterület, ökológiai folyosó, pufferterület övezete (országos ökológiai hálózat térségi övezetei)...195 2.10.2 Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek...196 2.10.3 Mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas terület...197 2.10.4 Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek...197 2.10.5 Erdőtelepítésre alkalmas területek...197 2.10.6 Erdőtelepítésre másodlagosan alkalmas terület...197 2.10.7 Országos jelentőségű tájképvédelmi terület...198 2.10.8 Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület...198 2.10.9 Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület...201 2.10.10 Világörökségi, világörökségvárományos és történeti települési terület...201 2.10.11 Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület...201 2.10.12 Felszíni vizek vízminőségvédelmi vízgyűjtő területe...202 2.10.13 Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület...202 2.10.14 Együtt tervezhető térségek övezete...202 2.10.15 Rendszeresen belvízjárta terület...204 2.10.16 Nagyvízi meder területe...204 2.10.17 Földtani veszélyforrás területe...204 2.10.18 Vízeróziónak kitett terület...205 2.10.19 Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület...205 2.10.20 Nitrátérzékeny területek övezete...205 2.10.21 Kiemelt fontosságú érzékeny természeti terület övezete...205 2.10.22 Belvízzel mérsékelten veszélyeztetett területek övezete...205 2.10.23 A gazdaságfejlesztés térségi jelentőségű központjainak övezete...206 2.10.24 Leszakadó térségek övezete...206 2.10.25 Turizmusfejlesztés célterületei és központjainak övezete...206 2.10.26 Borvidékhez tartozó, szőlőkataszter által érintett települések övezete...206 2.10.27 Jelentősebb gyümölcstermesztő területekkel rendelkező települések övezete...206 2.10.28 Új beépítésre szánt terület kijelölését korlátozó - összesítő - övezet...206 2.11 KÖRNYEZETVÉDELEMI KONFLIKTUSELEMZÉS, MEGOLDÁSI JAVASLATOK...207 2.11.1 Közlekedésből eredő konfliktusok és megoldásuk...207 2.11.2 Hulladékgazdálkodással kapcsolatos konfliktusok és megoldásuk...208 2.11.3 Csapadékvíz- és szennyvíz-elvezetés problémáiból eredő konfliktusok és megoldásuk...209 2.11.4 Ipari tevékenységből eredő konfliktusok és megoldásuk...209 2.11.5 Mezőgazdasági tevékenységből eredő konfliktusok és megoldásuk...209 2.12 AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV ÉS BARANYA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁSÁNAK ÖSSZHANGJA...210 2.12.1 Térségi területfelhasználás összhangja...210 2.12.2 Műszaki infrastruktúra-hálózatok összhangja...211 2.13 TERVEZŐI NYILATKOZAT AZ OTRT ÉS PEST MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA ÖSSZHANGJÁRÓL...212 3 TÁRSADALMI-, KÖRNYEZETI-, GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLAT BARANYA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA KERETÉBEN ÉRVÉNYESÍTETT VÁLTOZÁSOKRÓL...213 4

Bevezetés Az 1996. évi XXI. törvény értelmében a megyei területrendezési terv eszköz a térszerkezet harmonikus fejlődésének elősegítésére, a megyei Önkormányzat e tárgyban törvényben biztosított koordinatív szerepének gyakorlására. Baranya megye hatályos területrendezési terve az akkori tartalmi követelmények figyelembe vételével 1998-2005 között készült, amelyet a 9/2005. (V.12.) számú rendelettel hagyott jóvá a Baranya Megyei Közgyűlés. A tervezés elhúzódásának oka a megyei tervnek keretet adó Országos Területrendezési Terv (OTrT) parlamenti jóváhagyásának elhúzódása volt. A megyei területrendezési terv - a jóváhagyása időszakában hatályos OTrT figyelembevételével - határozta meg a megye szerkezetének, területhasználatának és területi szabályozásának rendszerét. Ezzel a megyei terv a települések által készített településrendezési tervek készítése számára olyan keretet adott, amelynek helyi szintű betartása esetén a településszerkezet alakításában, illetve az egyes területek felhasználásában biztosítottá vált az országos, a térségi (megyei) és a helyi érdekek összehangolt érvényesülése. A megyei területrendezési terv által megfogalmazottak a jóváhagyás óta növekvő hatékonysággal érvényesülnek a területi és települési tervezésben. Tekintettel arra, hogy a Békés Megye Területrendezési Tervéről szóló megyei közgyűlési rendelet 2005-ben hosszú távra és előremutató módon határozta meg a megye terület-felhasználásának és a műszaki infrastruktúra hálózatoknak a térbeli rendjét, a 2011 évi felülvizsgálat és módosítás nem irányul a terv koncepciójának alapvető megváltoztatására, hanem csak az eltelt időben bekövetkezett - az még alábbiakban részletezett - változások miatt szükséges korrekciók átvezetésére. A megyei területrendezési terv módosítását alapvetően az OTrT 2008. évi módosítása indokolja. Az Országgyűlés 2008-ban módosította az Országos Területrendezési Tervről szóló törvényt, jelentős mértékben alakítva az ország térszerkezetére és területhasználati rendszerére vonatkozó korábbi terveket, szabályokat. A megyei területrendezési terveket a korábbi határidő értelmében 2010. december 31.-ig hozzá kellett volna igazítani az OTrT-hez, biztosítva annak térségi, majd települési szintű érvényesítését. A rendelkezésre álló idő rövidsége miatt ezt a határidőt időközben a Parlament 2011. december 31.-re módosította, időt és lehetőséget adva egyrészt a megyei tervek megfelelő színvonalú átdolgozására és a jogszabályban rögzített módon történő széleskörű egyeztetésére, másrészt a 2010-ben megválasztott új megyei önkormányzati testületek számára a területfejlesztési érdekeikkel összefüggő szempontok - az OTrT-ben rögzített országos elhatározások változatlansága betartásával történő - érvényesítésére. A megye területrendezési terve felülvizsgálatára és módosítására - közbeszerzési eljárás eredményeként - a PESTTERV Kft kapott megbízást. A terv elkészítésére a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek készítéséről és tartalmi követelményeiről szóló új kormányrendelet előírásai érvényesek annak érdekében, hogy a módosított terv hosszú ideig szolgálhassa a megyei érdekeket. A most hatályos - 2005-ben elfogadott - megyei terv megalapozó vizsgálati munkarészei az ezredfordulót megelőző években készültek a VÁTI Kht-ben. (Vezető területrendezési tervező: Faragó Péter volt.) A vizsgálatokban foglalt információk egy része - az elmúlt évtized változásai következtében jelentős mértékben részben elavult. A megyei terv módosítása során ezért első feladat volt annak a helyzetképnek a felvázolása (az ehhez szükséges kiegészítő vizsgálatok elvégzése), amelynek alapján a területrendezés aktuális megyei célkitűzései, illetve az elérésükhöz alkalmazható (területrendezési kompetenciába tartozó) beavatkozások a tervezés során megfogalmazhatók. Bármilyen sok változás történt az elmúlt időszakban, mindezek ellenére a megye településrendszerében, térszerkezetében, terület-felhasználásában nem következtek be alapvető lényegi és érdemi változások, kivéve az M6 és M60 autópálya időközben történt megvalósulását. A korábbi vizsgálatok számadatai ugyan elavultak, fő értékelő megállapításai többsége azonban ma is helytálló. Az országos térszerkezeti elemek Baranya megyét érintő szakaszaiban tervezett változások (elsősorban gyorsforgalmi úthálózat új nyomvonalon tervezett elemei) érvényesítése részben megtörtént a megye hatályos szerkezeti tervében, azok a közelmúltban részben meg is valósultak. Azonban további új tervezett elemek is rögzítésre kerülnek a megye területrendezési tervében. 5

A még hatályos - 2005-ben elfogadott - megyei terv megalapozó vizsgálati munkarészei 1999-2000 között készültek, a benne foglalt információk egy része - az elmúlt évtized változásai következtében - elavult. A megyei terv módosítása során ezért első feladat annak a helyzetképnek felvázolása (az ehhez szükséges kiegészítő vizsgálatok elvégzése) volt, amelynek alapján a területrendezés aktuális megyei célkitűzései, illetve az elérésükhöz alkalmazható (területrendezési kompetenciába tartozó) beavatkozások a tervezés során megfogalmazhatók. Bármilyen hosszú idő egy évtized, bármilyen sok változás történt ebben az időszakban, mindezek ellenére a megye településrendszerében, térszerkezetében, terület-felhasználásában nem következtek be alapvető lényegi és érdemi változások. A korábbi vizsgálatok számadatai ugyan elavultak, fő értékelő megállapításai többsége azonban ma is helytálló. Az országos térszerkezeti elemek Baranya megyét érintő szakaszaiban tervezett változások (elsősorban gyorsforgalmi úthálózat új nyomvonalon tervezett elemei) érvényesítése a megye hatályos szerkezeti tervében megtörtént, az új OTrT-ből viszont több új infrastrukturális elem átvétele válik szükségessé. Az M6 és M60 gyorsforgalmi utak egy részének már a megvalósítása is megtörtént további szakaszok megvalósítása azonban még várat magára. A módosítást megalapozó vizsgálatok a megye általános jellemzésén, a gazdasági-, társadalmi, környezeti keretfeltételek felvázolásán túl elsősorban azokra a tématerületekre koncentráltak, amelyek alakításában a megyei területrendezési tervnek jogszabályban rögzített kompetenciái, illetve hatékony eszközei vannak. A vizsgálatoknál felhasználásra kerültek a hatályos terv megalapozására készült vizsgálatok, elemzések is, kiegészítve az elmúlt évek változásainak bemutatásával. Az előkészítő munka és a helyzetértékelő fejezetek eredményei felhasználásával készült el Baranya Megye Területrendezési Terve módosításának (a megye valamennyi települése, az államigazgatási szervek, a térségi társadalmi és szakmai szervezetek körében egyaránt) egyeztetésre kerülő dokumentuma, amely egyaránt tartalmazza a vizsgálatok összefoglalóját, a megyei terv módosításának tervezetét, valamint az azt alátámasztó műleírásokat. A jelen EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ a véleményezés megkönnyítése érdekében két kötetben tartalmazza a Megyei Területrendezési Terv módosításának szakmai anyagát. Az I. kötet tartalmazza a jóváhagyásra kerülő munkarészeket: a Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a Megyei Területrendezési Tervről szóló rendeletének tervezetét a kapcsolódó szöveges és térképi mellékletekkel együtt, a Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a Megyei Területrendezési Terv megyei szabályozási ajánlásairól szóló határozat tervezetét a kapcsolódó szöveges és térképi mellékletekkel együtt, a Megyei Önkormányzat Közgyűlésének határozat tervezetét a Megyei Területrendezési Terv módosítása érvényesítéséhez szükséges intézkedésekről. A II. kötet tartalmazza a megalapozó és az alátámasztó munkarészeket: a Megyei Területrendezési Terv jóváhagyásra kerülő munkarészei alátámasztásaként és kiegészítéseként - a tartalmi követelményekben meghatározott tématerületekre vonatkozó - elemzéseket, műleírásokat, valamint a terv módosítása keretében érvényesített változásokról szóló társadalmi-, gazdasági- és környezeti hatásvizsgálat tervezetét. Külön - a módosított tervtől elkülönülő - kötet tartalmazta a tervmódosítás környezeti értékelését, a külön jogszabályban rögzítetteknek megfelelően elindított környezeti vizsgálati eljárás első eredményeinek bemutatását. A módosítás nem érinti a megyei területrendezési terv valamennyi elemét. Azok a (természeti adottságokkal összefüggő) megyei övezetek, amelyek a módosítás eredménye alapján nem változnak, változatlan tartalommal maradnak a terv részei. A módosítás kidolgozásánál felhasználásra kerültek: 6

a hatályos megyei területrendezési terv elfogadásáról szóló megyei közgyűlési rendelet és határozatok, azok az országos, régiós és megyei fejlesztési dokumentumok, amelyek közvetve a területrendezés célrendszerét is meghatározzák, a módosítást megalapozó vizsgálatok és elemzések fő eredményei, az Országos Területrendezési Terv (és a tervről szóló törvény) Baranya megyére vonatkozó elemei, a módosítás elkészítéséhez beszerzett hivatalos ágazati adatszolgáltatások a 282/2009. (XII.11.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével), a megye településeinek hatályos településszerkezeti tervei, a módosítás tervezése során - Baranya Megye Önkormányzata közreműködésével a tervező által - beszerzett kiegészítő ágazati adatszolgáltatások és információk, valamint a területrendezési tervezői munka eddigi eredményei. A Baranya megyei területrendezési terv módosításának céljai alapvetően nem különböznek azoktól a céloktól, amelyek korábban - a most hatályos terv készítésének időszakában - megfogalmazásra kerültek: A megyei szerkezeti terv kidolgozásának fő célja a megye sajátos természeti és társadalmigazdasági adottságaira alapozva olyan, területileg kiegyenlített fejlődés feltételeinek biztosítása, amely elősegíti a különleges természeti értékek megőrzését, a megye környezeti állapotának javulását és a megyén belüli kistérségek társadalmigazdasági különbségeinek mérséklését. Baranya megye szerkezeti terve - a vonatkozó területfejlesztési koncepciókban, az Országos Területrendezési Tervben és megyei területrendezési programban meghatározottak alapján - a következő szempontok és célkitűzések szerint javasolja alakítani a megye térségi szerkezetét: - Külső kapcsolatok fejlesztése érdekében a nemzetközi és országos folyosókhoz való kapcsolódás megteremtése az elsődleges, így fontos a megyében tervezett gyorsforgalmi utakhoz és a megyehatáron kívül haladó gyorsforgalmi hálózathoz a megfelelő főúti kapcsolatok megteremtése, figyelmet fordítva a megyehatárok menti kapcsolatfejlesztési igényekre is. - Belső kapcsolatok fejlesztése érdekében a megyerészek közötti kapcsolatot biztosító főutak és hálózati szerepű mellékutak kiépítése, ill. fejlesztése, ami új fejlesztési vonalakat teremt a fejlődésben lemaradt peremtérségek számára. - A vízgazdálkodás, vízellátás területi szerkezetét olyan irányban kell erősíteni, amely biztosítja az árvizek elleni hatékony védekezést, a megye különösen értékes felszín alatti vízbázisainak és felszíni vizeinek védelmét, valamint a közműolló minél nagyobb mértékű záródását. - Az energia- és távközlési rendszerek olyan kiépítése szükséges, amely a területileg kiegyenlített lakossági ellátást a megye egész területén biztosítani képes. - A természeti értékekben gazdag, környezetileg érzékeny megyei területeken a termőhelyi és ökológiai adottságokhoz igazodó táj- és területhasználat kialakítására kell a hangsúlyt helyezni. - A településrendszer térbeli szerkezetének alakításakor figyelmet kell fordítani a beépítésre szánt területek növekedésének mérséklésére, elősegítve ezzel az értékes beépített területek rehabilitációját és az építészeti, települési értékek védelmét. 7

- A megye- és régióhatáron átnyúló területrendezési és területfejlesztési feladatainak koordinációjához biztosítani kell az információkat a Közép- és Észak-dunántúli, valamint a Délalföldi régió érintett megyéi felé. A megyei területrendezési terve módosításánál figyelembevételre kerültek a települések által elfogadott településszerkezeti tervek, amelyek adott település fejlesztési céljainak figyelembevételével kerültek megfogalmazásra és elfogadásra. E települési területi jövőképek összességének az országos és térségi elemekkel való szintetizálása biztosítja, hogy a megyei területrendezési terv érvényesíti és szintetizálja az országos, a térségi és a helyi érdekeket. Baranya megye területrendezési terve módosításának a jogszabályban előírt módon és körben történő egyeztetése és véleményezése várhatóan a és júliusa során történik. A módosítás tervezete felkerül az internetre is, a megyei önkormányzat honlapjára annak érdekében, hogy a tervezett változtatások a megye társadalma számára is megismerhetőek és véleményezhetőek legyenek. A módosítás tervezetét a települési önkormányzatokon kívül megkapja valamennyi az egyeztetési jogszabályban meghatározott minisztérium és azok illetékes területi szervei, valamint mindazok a szakmai és társadalmi szervezetek, amelyek szakmailag és területileg illetékesek területrendezés vonatkozásában. Az egyeztetési időszak elején a megyei Önkormányzat területrendezési tervért felelős munkatársai és a tervezők kistérségenként szervezett fórumokon mutatják be a tervezetet a települési önkormányzatok vezetőinek, rámutatva azokra a pontokra, amelyek a megyei területrendezési terv elfogadása után leginkább befolyásolják majd a települések helyi településrendezési döntéseit. A tervezők válaszolnak a felmerült kérdésekre is, segítve a településeket a terv módosításáról szóló véleményük kialakításában. A megyei területrendezési terv sajátossága a megyei jogú várossal Péccsel kapcsolatos tervi tartalom. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény úgy fogalmaz, hogy a megyei területrendezési tervet a megyei jogú várossal egyeztetett módon kell elkészíteni. Tartalmilag ezért jelen megyei tervi módosítás a szerkezeti tervi elemek (és területfelhasználás) vonatkozásában a megyeszékhely hatályos településszerkezeti tervével megegyező tartalmú. Ugyanakkor a megyei területrendezési terv módosítása tartalmazza (és lehatárolja) mindazokat az övezeteket, amelyeket az OTrT törvény voltából következően Pécs vonatkozásában is érvényesíteni kell a településrendezési tervezések és eljárások során. Mivel azonban a megyei Közgyűlés rendeletével elfogadásra kerülő megyei tervi módosítás nem tartalmazhat a megyei jogú város vonatkozásában az OTrT tartalmán túl kiegészítő kötelező elemeket, Pécs közigazgatási területén a megyei területrendezési tervi módosítás nem határol le újabb, (úgynevezett) megyei övezeteket. (A határozattal elfogadásra kerülő megyei területrendezési ajánlások azonban - jellegükből adódóan - a megyeszékhely tervezésénél is hasznosíthatóak.) A terv megyei közgyűlési előterjesztésére és jóváhagyására azt követően kerül majd sor, hogy a benyújtott dokumentumok alapján a területrendezésért felelős miniszter nyilatkozott a módosított megyei területrendezési terv és a hatályos Országos Területrendezési Terv összhangjáról. A megyei Közgyűlés a terv, a hatásvizsgálat és a környezeti vizsgálat együttes ismeretében dönt majd a tervmódosítás elfogadásáról. A terv elfogadására várhatóan 2011 decemberében kerül sor. A tervezési folyamat végén elfogadásra kerülő megyei területrendezési terv elsősorban a további településrendezési tervezés számára fogalmazza meg azokat a regionális szempontokat és kereteket, amelyeknek érvényesítésével a területi folyamatok kedvező irányú befolyásolása biztosítható. 8

1 A területrendezési terv módosítását megalapozó szakági tervjavaslatokat előkészítő vizsgálatok összefoglaló értékelése 1.1 Nagytérségi összefüggések Baranya megye a Dunántúl déli részén helyezkedik el, a Dél-Dunántúli Régió része. A megyét északról Tolna és Somogy megyék, nyugatról Somogy, keletről Bács-Kiskun megye határolja, délről pedig a szomszédos Horvátországgal határos. A megyében kilenc kistérség található, ezek a következők: Komlói, Mohácsi, Pécsi, Pécsváradi, Sásdi, Sellyei, Siklósi, Szentlőrinci, Szigetvári kistérségek. Baranya megye területe 4.487 km 2, amely az ország területének 4,82%-át teszi ki, ez alapján az ország közepes méretű megyéi közé sorolódik. Baranya megye lakónépessége a 2010. január 1-én 393.758 fő volt. Ez az ország népességének 3,66%-át, a Dél-Dunántúli Régió népességének pedig 27,8%-át teszi ki. (A 2011-es évközi adatok szerint 391.000-en élnek a megyében). Baranya megye országos térszerkezetben elfoglalt helyét a közlekedési hálózatok határozzák meg. A vasúti és a közúti hálózat biztosítja a megye bekapcsolódását az országos vérkeringésbe. A megye országon belüli pozíciója sokat javult az M6 és az M60 autópályák megépülésével. Ezzel a régióközpontok közül utolsóként Pécs is elérhetővé vált gyorsforgalmi úton a fővárosból. A megye keleti részét átszelő M6 autópálya Horvátország felé is új kapcsolatot teremtett, amely a nemzetközi szállítmányozásban és a nyári idegenforgalmi időszakban a személyforgalom terén egyaránt jelentős. A határon túli területekkel való kapcsolat szempontjából fontos az M6 magyar-horvát határig történő megépülése, és ezzel a Pécs-Eszék gyorsforgalmi úti kapcsolat megvalósulása. Az országos főúthálózatból a megyét hét főút érinti, ezek a következők: 6., 56., 57., 58., 66., 67., 611. sz. főutak. Ez alapján a megye főúti ellátottsága jónak mondható, közúti kapcsolata a környező megyeszékhelyekkel megfelelő. Nemzetközi törzshálózati vasúti fővonal mindössze kettő érinti a megyét, közülük is a Budapest Gyékényes vonal mindössze néhány km-es hosszon. A Dombóvár-Pécs-országhatár-Eszék vasútvonal szeli át ÉNy-DK irányban a megyét. Baranya megye vasúthálózata szerteágazó, további két fővonal és öt mellékvonala biztosítja a megye külső vasúti kapcsolatait. A megye két vízi úttal is rendelkezik. A Duna nemzetközi hajózó útvonala érinti a megyét. Elsősorban a mohácsi kikötő kapcsán az európai viziút forgalmába kapcsolódik be Baranya megye mind személy-, mind teherforgalom terén. Ez a kapcsolatrendszer azonban még meglehetősen alulhasznosított, jelentős tartalékokkal rendelkezik. A megyei terv is tartalmazza Mohácson nemzetközi kikötő létesítését. A megye déli részén Horvátország felé határfolyót képező Dráva a mainál lényegesen intenzívebb kapcsolatot tenne lehetővé. Ez várhatóan Horvátország közeljövőben megvalósuló Európai Uniós csatlakozását követően teljesedhet ki. Az energia nagyrendszerek között több nemzetközi hálózati elem is érinti a megyét, biztosítva ezáltal Baranya megye és a megyeszékhely Pécs bekapcsolását a hazai és a nemzetközi energiahálózatokba. Az elektromos ellátást a Paks-Pécs nagyfeszültségű vezeték biztosítja, és Pécsről Horvátország irányába is van 400kV-os átviteli hálózati kapcsolat. A szénhidrogénvezetékek közül egy horvátországi kapcsolat és ezen felül három országos összeköttetés kapcsolja be a megyét a hazai és a nemzetközi rendszerbe. Pécs, mint a Dunántúl legnagyobb városa, régióközpont országos szerepkörökkel rendelkezik, vonzása a régióhatáron is túlmutat, bizonyos téren országos, sőt határon túlra Észak-Bácskára is kiterjed. Pécs országos vonzása elsősorban felsőoktatási szerepkörében teljesedik ki. Európa Kulturális Fővárosaként a nemzetközi kapcsolatai is erősödtek, a város az európai kulturális piac, és programkínálat jegyzett szereplőjévé vált. Baranya külkapcsolatai szerteágazóak. A közép-kelet-európai térségen túl mediterrán, skandináv, brit, és kínai kétoldalú kapcsolatokkal is rendelkezik a megye. A megye részt vesz alábbi szervezetek 9

munkájában: Alpok-Adria Munkaközösség, Duna Menti Tartományok Munkaközössége, Duna-Dráva- Száva Euroregionális Együttműködés, AREV, Európai Régiók Gyűlése. A külkapcsolatok terén legfontosabb a szomszédos horvát határmenti területekkel való együttműködés, de kiemelt a stájerországi kapcsolat is. 1.2 Természetföldrajzi adottságok 1.2.1 Földrajzi lehatárolás, topográfiai jellemzés Baranya megye a Dunántúl déli részén helyezkedik el. Földrajzi helyzetét tekintve Baranya megye az É.sz. 45 0 44 és 46 0 24 szélességi illetve a K.h. 17 0 37 és 18 0 52 hosszúsági körök által közrefogott területen helyezkedik el. Legnagyobb kelet-nyugati irányú kiterjedése mintegy 96km, észak-déli irányban pedig megközelítőleg 76km. A megyében található az ország legdélebbi pontja, Beremend közigazgatási területén. Baranya megye területe 4487km 2, amely az ország területének 4,76%-át teszi ki. Viszonylag kis területe ellenére természeti és táji adottságai nagyfokú változatosságot mutatnak. A megye legmagasabb pontja a Mecsekben található Zengő (682m), legalacsonyabb pontja a Duna partján az országhatár közelében, Kölked község külterületén (84m) található. 1.2.2 Földtani felépítés, felszínfejlődés Baranya megye területének geológiai adottságai rendkívüli változatosságot mutatnak. A földtani fejlődésmenet összetettsége, az erős szerkezeti tagoltság következményeként területe geológiai értelemben erősen heterogén, földtani jellegükben alaposan elütő tájak helyezkednek el egymás szomszédságában. A geológiai fejlődés változatosságát jól jelzi, hogy a felszínen vagy felszínközelben paleozóos gránit illetve homokkő, triász, jura és kréta kori mészkövek, a tengeri üledékek, a pliocén kori hegylábfelszínek, folyóvizekhez köthető medencefeltöltések, fiatal nagy vastagságot elérő löszös üledékek, továbbá a gazdag karsztos formakincs egyaránt megtalálható. A megye területét legnagyobb részben elfoglaló Tolna-Baranyai dombvidék középidei alapkőzeteire folyóvízi üledékek, majd pleisztocén lösz települt. Töréses szerkezet jellemzi a dombvidék alapkőzetét, ahogyan a Mecsek mészkő tömbjeit is. Ez utóbbiak a függőleges irányú mozgások következtében kialakult sasbércek sorozatát alkotják. A megye D-i és DK-i alföldi tájainak fejlődésmenetében a folyóvízi akkumuláció és a pleisztocén löszlerakódás tölt be meghatározó szerepet. 1.2.3 Domborzati viszonyok, geomorfológiai jellemzés Összetett szerkezeti adottságaiból, változatos fejlődésmenetéből adódóan, illetve a felszínalakító tényezők máig ható munkája eredményeképpen a domborzati viszonyok nagyfokú változatossága jellemzi a megye területének túlnyomó részét. Orográfiai viszonyainak alakításában a szerkezeti meghatározottság, a litológiai viszonyok, a folyóvizek kisebb mértékben eróziós, nagyobb részt akkumulációs tevékenysége és nagy területeket érintve a periglaciális folyamatok, kiváltképp a löszképződés játszották a fő szerepet. Kis területen gazdag felszíni és felszín alatti karsztjelenségek is gazdagítják a felszínt. A középhegységi és a dombsági felszínek esetében a domborzat uralkodó jellegét a szerkezeti mozgások nyomán kialakult törések mentén feldarabolódott, és különböző mértékben kiemelt elemek határozzák meg. A folyóvizek eróziós és akkumulációs tevékenysége és a periglaciális löszképződés formálta tovább és alakította ki a domborzat mai képét. A megye déli és keleti tökéletes sík felszínein a folyóvízi feltöltés és a lösz lerakódás több 10 méter vastagságú összleteket alkotott. Az átlagos tengerszint feletti magasság szerinti tagolódás alapján a megyében jól elkülöníthető térszínek határolhatók el, s ezek egyben sajátos domborzati típusokat is jelentenek. A megye közepén K-Ny-i irányban húzódó Mecsek hegység a legnagyobb átlagmagasságú, tagolt középhegységi térszín. A Mecsek, több 600 m magasságot meghaladó és megközelítő csúccsal (Zengő 682m, 10

Tubes, 611, Dobogó 594m, Jakab-hegy 592m) a megye legnagyobb átlagmagasságú térszíne, amelyen néhol jelentős magasságkülönbségek is előfordulnak. A Dráva menti síkság és a Duna menti síkság tökéletesen sík felszíne fekszik legalacsonyabban (85-120m), míg a Zselic, a Völgység és a Baranyai-hegyhát 200-300m átlagos magasságú, szerkezeti törésekkel szabdalt erősen tagolt dombsági felszíne, illetve a Dél-Baranyai-dombság 130-250m átlagmagasságú, inkább hullámos dombsági térszíne foglalja el a megye területének hozzávetőleg a felét. A Villányi-hegység legmagasabb csúcsai 400m fölé emelkednek ugyan (Szársomlyó 442m, Tenkes 408m), de a hegység átlagmagassága azonban 300m alatti. Ez az ország legdélebbi fekvésű hegysége, amely a Dél- Baranyai-dombságból emelkedik ki, és viszonylag meredeken ereszkedik le a Dráva-menti sík irányába. 1.2.4 Éghajlati adottságok Baranya megye klíma adottságaiban D-i fekvéséből következően a szubmediterrán hatások erősebben érvényre jutnak, mint az ország területén bárhol, ami az átlagosnál magasabb évi középhőmérsékletben és napsütéses órák számában mutatkozik meg. Az éves csapadékmennyiség az atlanti hatások kismértékű - érvényesülésének köszönhetően az országos átlagot némileg meghaladja, de különösen a megye déli és keleti részén országos átlag körüli csapadékmennyiség jellemző. A megye éghajlata korántsem mutat teljesen egységes képet, Ny-ÉNy-ról K-i, DK-i irányban a csapadékmennyiség csökken és az éghajlat szárazabbá, naposabbá válik, az évi átlagos középhőmérséklet emelkedik. A megyében meglévő magasságkülönbség szintén éghajlatot befolyásoló tényező. A legmagasabb éves csapadékösszeggel a Mecsek legmagasabb régiói rendelkeznek, ahol 720-760mm, a csúcsok térségében 780m az éves csapadékmennyiség. A megye északi felében, hozzávetőleg a Mecsek vonalától É-ra mérsékelten meleg mérsékelten nedves éghajlat az uralkodó 680-730mm közötti éves csapadékmennyiséggel. A megye legcsapadékosabb területei a magasabb dombsági, középhegységi térszín mellett az uralkodó jellemzően ÉNy-i szeleknek is köszönhetik viszonylagos csapadékbőségüket. Az évi átlagos középhőmérséklet 10 0 C körül alakul. A megye D-i felében is a mérsékelten meleg mérsékelten neves éghajlat jellemző, amely DK-en egyre inkább meleg és száraz jelleget ölt. A jellemző csapadékmennyiség 620-670mm közötti, amely a Mohácsi sík területén már csak 600-620mm. A hőmérséklet 10,5-10,8 0 C között jellemző, amely Ny-ról K felé növekszik. A napsütéses órák száma a megyén belül D-en és DK-en a legmagasabb. 1.2.5 Vízrajzi jellemzés A Mecsekben és a tőle É-ra eső dombsági területeken a pozitív vízmérleg, a felszín nagyfokú szerkezeti tagoltsága, illetve a talajok nagy részének rossz vízgazdálkodása együttesen eredményezik, hogy a lefolyásviszonyok relatíve kedvezőek és a táj vízhálózatát a nagy vízfolyássűrűség, és relatíve magas vízhozamok jellemzik. A déli, síkvidéki tájak szárazabb éghajlata és a sík felszín kevésbé sűrű vízhálózatot eredményezett. A megye déli részén a folyómedrek irányultsága a nagyszerkezeti lejtésviszonyok következtében uralkodóan ÉNy-DK-i, a Mecsektől É-ra az erős szerkezeti tagoltságot tükrözi. A megye területén mintegy 160 állóvíz található, többségük mesterséges eredetű. A megye területének vizeit szállító vízfolyások három vízgyűjtőhöz tartoznak. Közülük a Duna és a Dráva a megye peremén folyik, a Kapos nem is érinti a megyét. A Mecsek a megye fő vízválasztója, tőle É-ra a Kapos, D-re a Dráva illetve a Duna a vizek befogadója. A megye fontosabb folyóvizei: - Duna, Dunába ömlő jelentősebb vízfolyások: Karasica, Vasas-Belvárdi-vízfolyás, Villány-Pogányivízfolyás, Csele-patak, Borza; - Dráva, Drávába ömlő jelentősebb vízfolyások Fekete-víz, Gyöngyös, Okor, Almás-patak, Bükkösdi-víz, Pécsi-víz, Korcsina; - Kaposba ömlő jelentősebb vízfolyások Baranya-csatorna, Völgységi-patak. A Duna vízjárására a kora tavaszi hóolvadás nyomán fellépő ár, és a május-júniusban levonuló zöldár mellett a kora őszi és téli alacsony vizek jellemzők. A Dráva vízjárása érdekesen alakul, mivel a hazai csapadékmaximumok és hóolvadások kiváltotta kora tavaszi és őszi árhullám mellett kora nyári árhullám is levonul a felső szakasz magasabb régióiban bekövetkező hóolvadás nyomán. Mediterrán 11

hatásra határozott őszi árhullám is jellemzi a folyót, amit a megyét érintő szakaszon októbernovemberi magas vízállások jeleznek. A megye kisvízfolyásainak vízjárását a hóolvadás és a csapadékmennyiség befolyásolja. A tavaszi árvizek mellett a heves esőzések, zivatarok nyomán hirtelen levonuló nagyvizek is egyre gyakoribbak. A felszín alatti vizek előfordulása, mélysége és mennyisége a megye területén jelentős különbségeket mutat. A talajvíz összefüggően a Mecsektől D-re a Dráva és a Duna síkján a vízfolyások által feltöltött, alacsonyabb térszínű területeken érhető el. A rétegvizeket összefüggően és nagy mennyiségben a Duna mentén mélyült kutak érik el. A Mecsekben a talajvízszint nem összefüggő, a Villányihegységben pedig egyáltalán nincs. A Mecsek karszt- és rétegvizeinek mennyiségét és elhelyezkedését a szerkezet és a domborzat határozza meg. A Villányi-hegység karsztvizei a hegység peremén termál- ill. gyógyvízként érhetők el (Harkány, Szigetvár). A talajvíznívó a megye alacsonyan fekvő sík térszínein 2-4 méteren van, a dombsági területeken a 2-6m mélység a jellemző. A megye termál- és gyógyvizekben az ország leggazdagabb területei közé tartozik. 1.2.6 Természetes növényzet A megye potenciális természetes növénytakarója változatos képet mutat, területén több flórajárás húzódik. A természetes növényzet jellegét a mikroklimatikus jellemzők és a helyi víz- és talajviszonyok formálták. A természetes növényzet ma már csak nyomokban lelhető fel. A megye déli síkvidéki területén a szántók illetve a rétek, legelők az uralkodóak. A táj természetes növénytakarója a szubmediterrán lágyszárú fajokban gazdag tölgy-kőris-szil ligeterdő, a gyertyános kocsányos tölgyesek, és főként a Dráva hullámterén a fűzligetek is fellelhetők. A tatárjuharos lösztölgyes a Dél- Baranyai-dombság sajátos fafaja. Az ültetvények közül az akác a legelterjedtebb. A Duna menti keskeny sávban az ártéri erdők is megtalálhatók. A Mecsek közel 70 százalékát borítja erdő, melynek nagyobb része őshonos fafajokból áll. Csak itt és a Villányi-hegységben fordulnak elő az ezüsthársas törmeléklejtő-erdők és a szurdokerdők. Növényvilágában szubmediterrán fajok is megfigyelhetők, továbbá számos növényfaj egyedül itt él az országban. A Mecsektől északra húzódó dombságokban a cseres és gyertyános tölgyesek, az ezüsthársas bükkösök alkotják a szántók mellett még megmaradt őshonos erdőket. A Villányi-hegység, a Dél-Baranyai-dombság és a Mecsek D-i kitettségű lejtőin a táj elválaszthatatlan részévé váltak a szőlőültetvények. 1.2.7 Talajtani jellemzés A megye területének talajviszonyaira a változatos talajtípusok elterjedése jellemző. A talajképző tényezők, így az alapkőzet típusa, a domborzati jelleg, a lejtőviszonyok és kitettség, az éghajlati adottságok, vízháztartás jellege, a természetes és részben a termesztett növényzet típusai kis területen is nagyfokú változatossággal bírnak, s ennek következtében a genetikai talajtípusok sokszínűsége alakulhatott ki. A nagyobb domborzati tagoltság és az ezzel járó változatosabb mikroklíma miatt a Zselic és a Dél- Baranyai dombságra egyaránt jellemző, hogy a magasabb térszíneiken az agyagbemosódásos barna erdőtalajok az uralkodóak, de a felszín alacsonyodásával és a csapadékmennyiség csökkenésével fokozatosan a barnaföldek, csernozjom barna erdőtalajok válnak jellemzővé. A patakvölgyekben megjelennek a rétitalajok. A Mecsekben a grániton és homokkövön a Ny-i Mecsekben az agyagbemosódásos barna erdőtalajok a legelterjedtebbek, melyek nagy vízraktározó képességűek. A vörös homokkövön podzolos erdőtalajok is kialakultak. A mészkő dominanciája jellemezte K-i Mecsekben a rendzina az uralkodó talajtípus. A Villányi-hegységben is a rendzina foglalja el a legnagyobb területet, a hegységperemeken barnaföldek, csernozjom barna erdőtalajok alakultak ki. A megye alföldi tájain a réti csernozjomok és az öntéstalajok terjedtek el leginkább a Mohácsi-sík területén. A Dráva mellékén a réti öntéstalaj az uralkodó, a Fekete-víz síkján a réti öntések mellett a réti talajok a legelterjedtebbek, de az erdei talajok is megjelennek. A megye talajadottságai a dombságokban és a középhegységekben elsősorban az erdőgazdálkodásnak, a szántóknak és a szőlőtermesztésnek kedveznek. A mezőgazdasági termelés szempontjából relatíve jó minőségű, termékeny talajok a megye déli, alföldi részét uralják. 12

A megye talajainak kötöttsége és a növényborítottság következtében szélerózió a talajokat nem veszélyezteti. A sekélyebb és kevésbé kötött talajréteggel borított nagy lejtésű felszíneket, völgyoldalakat a lineáris és az areális erózió egyaránt veszélyeztetheti. 1.2.8 Természeti erőforrások, ásványi nyersanyagok A geológiai fejlődésmenet jellegzetességei, a megye területén előforduló képződmények változatos kora a fellelhető ásványkincsek körét is meghatározzák. A korábbi geológiai korok vízborítása nyomán az építőkőnek is alkalmas különféle üledékes és mélységi kőzetek és a szénféleségek előfordulása jellemző. A megye fémes ásványokkal gyakorlatilag nem rendelkezik, az ércek közül viszont előfordul az urán a Ny-i Mecsek permi homokkövében. Sajátos, országhatáron is túlnyúló jelentőségű természeti erőforrást jelent a megye termál- és gyógyvíz készlete, és az erre alapozott nagyhírű fürdők (Harkány, Sikonda, Szigetvár) A fellelhető nyersanyagai közül az építőkőnek használható mészkő és vörös homokkő (Jakabhegy) a Mecsek építőkőzetei. A Villányi-hegység szintén túlnyomóan mészkőből áll, a beremendi cementgyár hasznosítja egy részét. A Keleti-Mecsek rejti a feketeszenet, a Nyugati-Mecsekben pedig az uránérc található. A Dráva és a Duna mente homok, illetve kavicsvagyonnal rendelkezik. A dombsági területeken a Mecsektől északra agyag előfordulások ismertek. Baranya megye sajátságos természeti erőforrásai közé lehet sorolni a tájképi értékekben gazdag tájait, kiváltképp a változatos, sűrűn erdősült középhegységi felszíneket, a karsztos formakincset a Mecsekben, a Mecsek és a Villányi-hegység páratlan tájképi értékeit. A Villányi-hegység lejtőivel összeforrt szőlőkultúra, az ország legnevesebb borvidékeinek egyike a megye legfontosabb természeti és gazdasági potenciálja. 1.3 Táj jellemzői Az ország tájföldrajzi beosztása szerint Baranya megye területén kettő nagytáj, a Dunántúli-dombság és az Alföld osztozik. Középtáji szinten a megye területének legnagyobb része a Mecsek és Tolna- Baranyai dombvidék illetve a Dráva menti síkság része. Baranya megye természeti földrajzi, tájföldrajzi rendkívüli összetettsége a kistájak szintjén mutatkozik meg igazán, amit jól mutat, hogy a területét összesen 15 kistáj érinti részben vagy teljes egészében. A megye D-i, határmenti szegélyén a Dráva-sík húzódik, a megye déli harmada sík felszín, amelyet délen a Dráva, Keleten a Duna szegélyez. A megye igazi középhegysége a Mecsek, amely a keletnyugati irányban húzódik a megye középső részén. A Villányi-hegység jóval kisebb területű és átlagmagassága is elmarad a Mecseké mögött. A két hegység között szelíd dombsági és sík felszín a Baranyai-dombság és a Fekete-víz síkja, Pécsi-síkság helyezkedik el. A Mecsek vonalától északra jóval tagoltabb dombvidéki arculatú táj húzódik, melynek főbb részei a Zselic, a Baranyai-hegyhát, a Völgység és a Geresdi-dombság. A megye kistájai között a sztyepp jellegű tökéletes síkságoktól és az ártéri erdőktől a tagolt dombsági felszíneken át a zárt erdőkkel borított középhegységig számos tájkarakter előfordul. A Mecsek vonalától délre a szubmediterrán jegyek is előfordulnak. A megye északi részét a Völgység foglalja el. A táj jellege itt erősen felszabdalt dombsági, a völgyekben sűrű vízhálózattal, melynek fő levezetője a Völgységi-patak. A megyébe benyúlik a kistáj középpontját jelentő Bonyhádi-medence egy része is. Az átlagmagasság 250-280 m közötti, amely É felé, a megyehatár irányába növekszik. A Völgységben kiváló mezőgazdasági potenciált jelentő jó termőképességű talajok vannak. Az erdőterületeken kívül a rétek és a szántók foglalnak el nagy területeket. A Völgységtől Ny-ra a Zselic helyezkedik el, amely szintén tektonikus törések mentén sűrűn feldarabolt szerkezetű, ezért élénk morfológiájú dombsági táj képét nyújtja. Legmagasabb térszíne az ÉK-Zselic. Jellegzetes lépcsős lepusztulásszintek illetve löszformák teszik változatossá. A 13

megye északi harmadát elfoglaló dombsági tájhoz képest is kiemelkedik a tőle D-re elhelyezkedő Mecsek-hegység, amely mintegy választóvonalat jelent a tagoltabb északi dombsági táj és a megye déli felét elfoglaló síkvidék között. Baranya megye legmagasabb térszínű, középhegységi területe a túlnyomóan homokkőből és mészkőből felépülő Mecsek-hegység, amelyet törésekkel, karsztformákkal tagolt felszíne, szubmediterrán éghajlati jellege, összefüggő (közel 70%-os) erdőségei tesznek tájképileg gazdaggá. A Mecsek-hegység az északról határoló dombvidékbõl enyhe lejtõk átmenetével emelkedik ki, a déli oldalán meredeken törik le. Környezetétől mind geológiájában, mind arculatában elüt. A töréses szerkezetén ma már elegyengetett felszín jellemzi. Ny-i részén a sajátos denudációs formák képződtek (Babás szerkövek) a permi homokkőben. A Keleti-Mecsek mészkőfelszínét karsztjelenségek sora teszi változatossá. A hegységben számos völgyhát, csuszamlás (Melegmány, Orfű) figyelhető meg. A hegység magas erdősültsége mellett szántók, gyümölcsösök és főként a Keleti-Mecsekben szőlők jelentik az uralkodó területhasználatot. A Mecsek meredek déli letörése a kis alapterületű Pécsi-medencével érintkezik. A medence fiatal süllyedék, emlyet a Pécsi-víz és a mecsekből lefutó patakok töltöttek fel hordalékkal, ennek köszönheti sík felszínét. Egy részét a Pécs-Barcs vasútvonaltól D-re - a megyeszékhely Pécs foglalja el. Délebbre egészen a Villányi-hegységig húzódik a megye legnagyobb kiterjedésű kistája, a Baranyai-dombság. A Mecsek és a Villányi-hegység között elterülő vidék alacsony átlagmagasságű, kevéssé tagolt dombsági illetve sík felszínű. A tájképet uralja a Mecsek illetve a Villányi-hegység impozáns látványa. A dombság területén sűrű településhálózat alakult ki, 100 körüli település helyezekdik el. K-Ny-i irányban szeli át az M60 autópálya. A táj jó talajadottságainak köszönhetően szántóként hasznosul. A Villányi-hegység egyedülálló felépítésű terület az országban, a hegység fő tömege pikkelyszerűen egymásra torlódott rétegekből áll. Felszíne ma már elgyengetett, építőkőzete bár a mészkő, de karsztos formakincs nem alakult ki. A hegység Ny-i része lösszel fedett sasbércek sorozata Turonytól Ny-ra. Turony és Villány között egységes fennsík. A hegység déli előtere sasbérces rögök sorozata. A hegység legimpozánsabb része a tájat messziről uraló Szársomlyó, amely meredeken emelkedik ki környezetéből. A mészkőbányászat nyomai tájsebként nyomják rá bélyegüket a hegység délkeleti részére. A táj arculatához szorosan hozzá tartoznak a hegység szőlőültetvényei. A kis alapterületű hegyvidéket szubmediterrán éghajlata és déli kitettségű lejtői tették az ország legfontosabb borvidékeinek egyikévé. Apró falvainak mindegyikében kiemelt jelentőségű a szőlőtermesztés és borászat. A borturizmus mellett Harkány fürdője és Siklós látnivalói teszik a megye kiemelt turisztikai célpontjává. A megye déli szegélyét a Drávát kísérő és egészen a Dunáig húzódó és a Mohácsi-szigeten folytatódó síkvidék alkotja. A Dráva sík tökéletes sík felszínét jelemzően legelők és szántók borítják, amelyet facsoportok szakítanak csak meg. A Drávát és a Dunát partmenti galériaerdők kísérik. Vízhálózata gazdag. A megye periférikus térsége, ahonnét a főközlekedési útvonalak hiányoznak. Aprófalvas településszerkezet jellemzi, társadalmi, gazdasági problémákkal terhes leszakadó térség. 1.4 A területfelhasználás változásai Az alábbiakban az előző megyei területrendezési terv elfogadása óta eltelt néhány év során regisztrált, a térségi területfelhasználásban bekövetkezett legfontosabb változást foglaljuk össze. A községekben lényeges változás nem történt. Ugyan minden önkormányzat a rendezési terve felülvizsgálatakor kér új lakóterület kijelölni, mert úgy gondolja, hogy majd a fiatal családi ház építők felvirágoztatják a települést. Aztán a tervezett telkeket nem tudja értékesíteni. Tehát a településrendezési eszközökben hiába jelennek meg új lakóterületek, ezek a gyakorlatban nem jelentenek módosulást a területek felhasználásában. Az előbbi alól valószínűleg kivétel Hosszúhetény, ahol a Pécsről kiköltözők egy új lakóterületet építettek ki, valamint a Péccsel majdnem összenőtt új város, Kozármisleny, ami városi rangját is 14

jelentős népességszám gyarapodásának köszönheti a Pécsről kiköltözöttek, vagy a Pécsett családi házas telket nem találók ottani helyfoglalásának. A városok perifériáin általában kisebb-nagyobb számmal megjelentek a bevásárló központok. A nagyobb városokban, elsősorban Pécsett ezek egymás mellé települve valódi változást eredményeztek a területfelhasználásban. Pécsett a nagy közlekedési infrastruktúra fejlesztésekhez kapcsolódva, ezek kihasználásával jöttek létre változások a város déli kapujában, ugyanis mind a repülőtér, mind az autópálya a város déli előterében van. Itt egy új gazdasági terület került kialakítása, helyet adva a város második ipari parkjának, és több logisztikai valamint kereskedelmi szolgáltatás is települt ebbe a térségbe. Pécsett az Európa Kulturális Fővárosa beruházásai jelentős területfelhasználási változásokat eredményeztek. A Zsolnay gyár korábbi területének egy kis részére húzódott vissza, a tömb nagyságú Zsolnay-negyed többi részébe kulturális intézmények és az egyetem Művészeti Kara települtek illetve folyamatban van a terület új funkcióinak kiépülése. A Zsolnay közelében a lét nagy kulturális létesítmény, a Kodály Központ konferencia és hangverseny-központ, valamint a Tudásközpont épülete, amely a városban található könyvtáraknak ad otthont korszerű könyvtári szolgáltatásokkal, szintén komoly területfelhasználási változást hozott. Ehhez kapcsolódva elmondható, hogy a változások általában a már beépített területek átépítésével, a beépítés intenzitásának emelésével jöttek létre. 1.5 Településrendszer Baranya településrendszere jellemzően aprófalvas. Ezek között sok a zsáktelepülés is. Ennek közlekedési és szociális következményei a fő oka annak, hogy a megye kistérségei között sok a hátrányos és a halmozottan hátrányos kistérség. A településhálózat kicsiben szinte teljesen leképzi az ország településhálózatának egyenetlenségét, féloldalasságát. Az utóbbira Budapest túlsúlya és az európai mércével mért középvárosok hiánya nyomja rá a bélyegét, Baranyában Pécs teszi ugyanezt, 150.000 fő feletti népességével, Mohács és Komló, valamint a hozzájuk felzárkózó Szigetvár kivételével a középvárosok hiányával. 1.5.1 A megye közigazgatási beosztása A közigazgatási beosztás jó esetben folyamatosan leképezi az adott időszak településrendszerének kapcsolati hálóját, függetlenül attól, hogy az egyes térségeket járásoknak, kistérségeknek, vagy bárhogyan is hívták, hívják. A különböző időpontokban végrehajtott közigazgatási átszervezések döntően az egyes egységek perifériáin lévő települések más egységbe való átszervezését, vagy a központi akarat módosulását (centralizálás vagy decentralizálás) jelezték. Ez utóbbiaktól függetlenül persze a településhálózati kapcsolatok szinte rezzenéstelenek maradtak. Az 1950-es megyerendezés előtt Baranyához hét járás tartozott. A Hegyháti (Sásdi), a Mohácsi, a Pécsi, Pécsváradi, Siklósi, Szentlőrinci és Villányi járások, amelyek kiegészültek a megyerendezés kapcsán Baranyához csatolt Szigetvári járással. A járások központjai akkor is és a járások megszüntetését követően ma is változatlanul jelentős térségszervező erővel bírnak. Ezek a részben intézményekben, de még döntőbben a szokásjogon, az emberi tényezőkön nyugvó kapcsolatokon alapulnak, amelyek rendkívül hosszú életűek, függetlenül a kormányzati szinten eldöntött átszervezésektől. A járások megszüntetésekor, 1983 végén a folyamatos centralizációs programok folyományaként a megyében csak négy járás volt. A közigazgatás átszervezése érdekében jelenleg is folynak a változások előkészületei, megszületett az új önkormányzati törvény koncepciója, de az új rendszer kialakulása még bizonytalan. Nyilvánvaló azonban, hogy az új közigazgatási beosztás és az új önkormányzati törvény hosszabb távon jelentős hatással lesz a településhálózati kapcsolatokra. Baranya megye szempontjából fontos, hogy az új 15

közigazgatási beosztás legyen tekintettel a megye jellemzően aprófalvas településhálózatára és a járási központoknak a hozzájuk csatolt községekből való könnyű megközelíthetőségére. Városok A megye városainak száma folyamatosan nőtt. 1950-ben a megyében Pécsen kívül egy város volt, Mohács. Sajátos földrajzi fekvése, identitástudata, értelmisége máig is megőrizte megkülönböztetett helyét a megye városai között. Komló, a megye bányász városa 1951-ben, Szigetvár 1966-ban Siklós 1977-ben kapott városi rangot. Mára a megye egy hosszabb stagnálást követően (1990-ig nem került sor újabb várossá nyilvánításra) a megyében is beindult a várossá nyilvánítások sora. Ennek eredményeként ma az alábbi városokkal 1 rendelkezik Baranya megye: Szentlőrinc 6.974 fő (2010) Kozármisleny 5.986 fő (2010) Pécsvárad 4.041 fő (2010) Harkány 3.990 fő (2010) Bóly 4.002 fő (2010) Sásd 3.360 fő (2008) Sellye 2.911 fő (2.008) Mágocs 2.545 fő (2.008) Villány 2.480 fő (2.009) Mohács 18.993 fő (2010) Komló 25.519 fő (2010) és persze Pécs, amely nem a megye része, de a megye elképzelhetetlen lenne Pécs nélkül és persze Pécs is a megye nélkül- Pécs 156.974 (2009) A megye városainak nem is a pontos népességszáma a döntő, hanem hogy Mohács és Komló kivételével a megye városai valóban kisvárosok és Pécs, amely ma megyei jogú város és így nem része közigazgatásilag Baranya megyének messze kiemelkedik a megye városai közül. 4.000-7.000 fő közti népességükkel, tehát ebben a kisvárosi mezőnyben nagyobbaknak számítanak: Szentlőrinc Pécsvárad Kozármisleny Bóly A megye városai közül Szentlőrinc és Pécsvárad Pécshez közvetlenül kötődnek, az ott lakók Pécsre járnak be dolgozni, Pécs középiskoláiba is nagy számban járnak be az ott lakó gyerekek. Folyamatosan téma Pécsett az elővárosi közlekedés megoldása, ami a MÁV vonalán futna, és nyugati irányban Szentlőrincet, keleti irányban Pécsváradot kötné össze Péccsel, a nagyvárossal. Szentlőrinc annak köszönheti növekedését, hogy Pécsett az uránbánya üzemei a várostól nyugatra helyezkedtek el és az uránbányászok egy része, akik nem akartak a pécsi Uránváros többszintes épületeiben élni, itt építettek családi házakat. Pécsvárad gyönyörű környezetének, történeti múltjának, Pécs közelségének köszönheti kiemelkedését a megye városai közül. A pécsi értelmiségi panellakók kedvelt kiköltözési célpontja volt Pécsvárad. Újabban ezt a funkciót a Pécsvárad és Pécs között mintegy félúton lévő Hosszúhetény község teljesíti sikerrel. Hosszúhetény ennek köszönheti a napjainkban tapasztalható gyors népességnövekedését. Kozármisleny egy kis falu volt Pécs közvetlen közelségében. Az ottani vezetés már a 80-as években felismerte az ebben lévő lehetőségeket. Előközművesítettek családi házak építésére kínált területeket, amelyek gyorsan el is keltek. Sikeresen fejlesztették intézményeiket, ennek köszönhette gyors népességnövekedését, majd városi jogállását is. Sportcsarnokába több pécsi lobbi hobbi focicsapat jár ki, kedvezőbb árfekvése miatt, éttermeiben hasonló okok miatt rendszeresen szerveznek pécsiek különböző összejöveteleket, banketteket. 1 A népességszám adatok forrása a KSH 16

Bóly Mohács közelségében önálló fejlődési pályát írt le. Ebben nagy része volt az ott élő német (sváb) nemzetiségnek, akik sikeresen kamatoztatták már a rendszerváltás előtt is németországi rokoni kapcsolataikat. A megye városai (kisvárosai) közül népességszámban két település emelkedik ki. Komló és Mohács. Jelentősen különböző fejlődési pályát futottak be, funkcióik és a településrendszerben betöltött szerepük, jellegük is lényegesen különbözik. Komló a megye legnagyobb népességszámú városa a maga 25.000 főt meghaladó népességével. Létét az időközben már megszűnt mecseki szénbányászatnak köszönheti. Mindig is rendkívül erős kapcsok fűzték Pécshez, mondhatni hogy Pécs bolygóvárosaként jött létre. Még fénykorában is, amikor a közeli aknák miatt gyors népességnövekedést élt át, és amikor a bányavállalat abszolút úr volt a településen, a bányavállalat központja Pécsett volt. A rendkívül sűrű autóbusz járatok jelezték, jelzik ma is Komló és Pécs intenzív kapcsolatát. A humán értelmiség Pécsről ingázott ki komlói munkahelyére és igyekezett a legrövidebb időn belül visszakerülni pécsi munkahelyre. Ez ugyan mára már némileg oldódott, de a kapcsolatok, a függőség megmaradt. Saját műszaki értelmisége a bányászathoz kötődött és ma már a bányák bezárása után mondhatni nem létezik. A városnak ez a monofunkcionális jellege okozza ma a legtöbb gondot, amikor is jelentős épületállományával, infrastrukturális meglévőségeivel a túléléséért, a fenntarthatóságáért küzd. A fentiekből következik, hogy a környező települések közvetlenül is Pécshez, a megyei önkormányzathoz és hivatalához kötődnek. Mohács a maga 19.000 fő körüli népességével Baranya megye második legnagyobb városa. Mohács egy önálló identitás, jelentős, Pécstől független önállósággal. A város alföldies, síkvidéki jellegével, Duna parti fekvésével eltérő képet mutat Baranya többi városaitól. Saját értelmisége jól képviseli a város érdekeit. Folyami határátkelő, jelentős ipara, intézményei is önálló életet élnek. Térségi kapcsolatai igen erősek, valódi szervezője környezetének. Erős kapcsolata van a megye városai közül Bóllyal, amely a kölcsönös alapján előnyök alapján folyamatosan fejlődött és fejlődik napjainkban is. A megye területe városokkal lefedett, új városok kijelölésére nincsen szükség. Minden kistérségnek városi jogállású központja van. Ebből érzékelhető, hogy a városok területi elhelyezkedése is megfelelő. Ugyanakkor népességszámuk jelentős részben alacsony, funkcióhiányos kisváros, városiasodásuk folyamatban van. Érdekes megfigyelni Pécs és a megye változó viszonyát. Az 1950-es megyerendezéskor a megye székhelye, Pécs törvényhatósági jogú város volt, így nem tartozott a megyéhez. Amikor 1950 közepén ez a státusza megszűnt, Baranya megyéhez tartozott. 1954 és 1971 között nem tartozott a megyéhez, 1971-től ismét a megyéhez tartozott. Érdekes Pécs folyamatosan változó helyzete, amelynek során hol a megye részeként, hol a megyétől független identitásként aposztrofálják a források. Napjainkban is megyei jogú városként nem része a megyének, ennek ellenére Pécs nélkül Baranya megyét nagyon nehéz lehetne tárgyalni. A megye és Pécs kapcsolatát jól mutatja, hogy a pécsi általános iskolába járók közül ma mintegy 13 % vidéki. A középiskolai tanulók pécsi-vidéki megoszlásáról (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola) az alábbi táblázatos kimutatás ad információt: A pécsi középiskolák tanulóinak száma 2006-2010 között 2 Évszám Összes tanuló fő Az összesből pécsi Az összesből bejáró 2006 12.854 7.078 4.816 1.475 2007 12.514 6.808 4.802 1.430 2008 11.555 5.906 4.319 1.369 2009 11.046 5.123 4.047 1.374 2010 10.834 5.437 4.237 1.345 2006-2010 közti különbözet Az összesből kollégista 2.020 579 1641 130 Arról, hogy a vidéki tanulók mely településekből járnak be (illetve a kollégistáknak hol van az állandó lakhelye, nem sikerült adatokat találni. 2 Forrás: a város kimutatása a 2011-i átszervezés megalapozására 17

Elmondható, hogy a megye jelenlegi városhálózata, kistérségi központjai a megye egész területét arányosan lefedve látják el a környezetükben lévő települések legfontosabb, ott hiányzó, legkülönbözőbb ellátási igényeit. Ez a városok és környezetük között egy egyoldalú hierarchikus kapcsolatot jelent. Ugyanakkor a városok egyes hiányzó funkcióit a környezetükben lévő megyei települések látják el. Pécs hiányzó vízparti rekreációs funkcióit javarészt Orfű látja el, vagy a Pécsett hiányzó családi házas új, beépíthető lakóterületeinek java része a városkörnyéki településekben realizálódik, döntően Kozármislenyben, amely a Pécsről kiszoruló funkciók itteni gyors fejlesztése következtében városi jogállást is szerzett. Mohács rekreációs funkcióinak egy részét a Duna parton Mohácstól északra húzódó szőlőhegyek és a Duna-parton lévő települések üdülőterületi parcellázásai (elsősorban Dunaszekcső) biztosítják. A városok és a városkörnyéki települések közti néha kétirányúvá is váló hierarchikus kapcsolatok mellett egyre erősebbé válnak a hierarchiát nélkülöző, a meglévő, differenciált adottságra épülő hálózati jellegű, meglehetősen bonyolult kapcsolatok, amelyek a településeket egy mozgó, folyamatosan változó hálóba fogják össze. Baranya megye nagyközségei Az aprófalvas községhálózatból kiemelkedik a megye 3 nagyközsége: Beremend 2651-es népességével, Szászvár 2428 fővel és Vajszló, a maga 1785 fős népességével. 3 Országos összehasonlításban ezek sem számítanak nagy településeknek, de térségükben, a környezetük ellátásában viselt funkcióikkal valóban azok. Az új önkormányzati törvény koncepciója, a nyilvánosságra hozott munkaanyag szerint azonban Vajszlón megszűnne a polgármesteri hivatal (a tervezet szerint ez az intézkedés minden 2000 főn aluli településeket érintené). 1.5.2 A kistréségek A megye falvai jelenleg a következő kistérségekbe szerveződnek: 4 Komlói kistérség Mohácsi kistérség Pécsi kistérség Pécsváradi kistérség Sásdi kistérség Sellyei kistérség Siklósi kistérség Szentlőrinci kistérség Szigetvári kistérség Baranya megye 9 kistérsége közül 8 hátrányos helyzetűnek tekintető (egyedül a Pécsi kistérség nem sorolható ezek közé) A hátrányos helyzetű kistérségek közül 3 a leghátrányosabbak közé sorolt. Ezek a következők: Sásdi kistérség Sellyei kistérség Szigetvári kistérség A kistérségekben működő települési önkormányzatok meghatározott feladatkörbe tartozó közszolgáltatásokat 2004-től többcélú kistérségi társulásokon keresztül biztosíthatnak. Ilyenek például a szociális ellátás, a család, gyermek és ifjúságvédelem, de megállapodhatnak más ellátások közös, a társuláson keresztül történő ellátásában is. Nem állítható, hogy a települések közti kapcsolatokat determinálná a közigazgatási státuszuk, a hivatalos területi szerveződések, de az bizton elmondható, hogy erősítik, moderálják, szervezik a közigazgatási egységen belüli kapcsolatokat. 3 A népességszámra vonatkozó adatok 2009 január 1-i állapotot mutatják. Forrás: KSH Baranya Megyei Igazgatósága 4 Lehatárolásukat lásd a térképi mellékleten 18

A kistérségek rövid jellemzése 5 Komlói kistérség Területe: 315 km2 Népessége: 41.371 fő, ennek 66%-a Komlón él Településeinek száma: 19, Komló nélkül a települések átlagos népességszáma 500 fő körül szóródik. Földrajzi helyzete: A Mecsek hegység északi részén és a Hegyhát keleti részén fekszik, jellemzően dimbes-dombos tájon. Gazdasága: Döntően ipari jellegű terület, a földrajzi helyzetéből adódóan a mezőgazdasági termelés nem jellemző. A térséget folyamatos ipari szerkezetváltás, a barnamezős területek funkcióváltása, fejlesztése jellemzi. Komlón a szénbányák bezárása után az acélszerkezeti gyártás, a mezőgazdasági gépgyártás, az autógyártáshoz kapcsolódó beszállítói ipar és a termelését egyre növelő kőbánya a jellemző. A vállalkozások nagy része Komló középvállalkozásai mellett mikro-vállalkozásokban részben Szászváron, Magyarszéken, Egyházaskozáron és Magyarhertelenden összpontosul. Mohácsi kistérség Területe: 846,6 km2 Népessége: 52.044 km2 Településeinek száma: 43, Mohács mellett Bóly is városi rangú, Mohács mellett annak társközpontjaként funkcionál. A kistérségben élők 12%-a lakik hátrányos helyzetű településben. A települések közül 13 zsáktelepülés. Földrajzi helyzete: A megye D-K-i részén terül el, keleten a Duna határolja, délen a horvát határ. Topográfiáját a síkvidék jellemzi. Gazdasága: Mohácson jelentősek a kikötői és logisztikai szolgáltatások és az ipari zónában lévő, valamint a két ipari parkjában lévő üzemei, Bólyban az ipari park üzemei. Pécsi kistérség Területe: 471 km2 Népessége:183.700 körül, ebből Pécs népességszáma közel 156.000 fő. Településeinek száma: 39. A kistérség Pécsen kívül kis és aprófalvakból áll, egyetlen 4.000 főt meghaladó települése Kozármisleny városa. 2.000 fő körüli Pellérd. Kozármisleny és Pellérd a Pécsett a normál családi házas programjuknak megfelelő telekkínálatot nem találó kiköltözőknek köszönheti magasabb lélekszámát. Ez a két település Pécs bolygó településének is nevezhető, mivel mindkettő közvetlenül Pécs határa mentén helyezkedik el. A települések nagyobb része 1.000 főn aluli, de 7 település 500 főn alóli népességgel rendelkezik. Mindezt azért volt érdemes részletezni, hogy érzékelhetővé váljon a kistérség rendkívül differenciált összetétele, Pécs abszolút túlsúlya, a kistérséget jellemző érdekviszonyok és léptékek különbözősége érzékelhetővé váljon. Ezért is alakult ki a térségben 7 mikrotérség: Pellérd, Görcsöny, Egerág, Kozármisleny, Szalánta és Orfű kisközponttal. Földrajzi helyzete: Rendkívül változatos, területén mind a síkvidék (Pécsi-síkság) mind pedig hegyvidéki, dombsági területek (Mecsek hegység és előterei) megtalálhatók. A többcélú társulás döntően a kis települések életében döntő szervező funkciókat vállalt magára. Gazdasága: A kistérség gazdasági potenciálját Pécs túlsúlya, mondhatni egyedülisége testesíti meg. A bányák bezárása gazdaságilag Pécset is megrendítette, amit csak kiegészített a hagyományos iparágak (például a bőripar) padlóra kerülése. Ugyanakkor örvendetesen fejlődik Pécs két ipari parkja. Fontos városi célkitűzés a város két lakórészét a vasút mentén elválasztó barna övezet kezelése, az itteni ipari szerkezetváltás támogatása, amit az átdolgozás alatt álló IVS akcióterületeként is kezelni kíván a városi önkormányzat. Mindezek mellett a város az igen jelentős intézményekkel bíró kulturális iparának gazdasági szerepében, annak más ágazatokra begyűrúző teljesítmény-növelésében bízik. A falvakban fellelhető mikro vállalkozások mellett csak Orfű a maga idegenforgalmi szerepével jelent fontosabb gazdasági tényezőt a területen. Pécsváradi kistérség Területe: 258,49 km2 Népessége: 12.939 fő 5 Források a minden kistréségben 2010-ben kidolgozott XX kistérség fejlesztései 2004-2010 című tanulmányok. A népességszám a tanulmányok szerint a 2007-i állapotot mutatja. 19

Településeinek száma: 19, központja Pécsvárad, 4.000 főt alig meghaladó népességű. Községei jellemzően az apró, illetve a törpe falvak kategóriába taroznak. 15 ide tartozó község népességszáma 500 főn aluli. Földrajzi helyzete: A kistérség Tolna megyével határos, a Kelet-Mecsek hegyvidék dominálja a területet, a 6-os úttól délre lévő területei a Baranyai dombsághoz tartoznak. Központja, a történelmi múlttal rendelkező Pécsvárad a Kelet-Mecsek tájvédelmi Körzet szélén, a Zengő lábánál fekszik Gazdasága: A kistérség hagyományosan mező és erdőgazdálkodási terület. A mélyebben fekvő dombhátakon kedvezőek a körülmények a kalászosok, a kukorica, a napraforgó, a repce számára. A hegy lábánál megjelennek a szőlők, a gyümölcsösök. A bortermelésről már Szent István alapítólevelében is találhatunk említést. A térségbe nem települtek jelentősebb ipari vállalkozások, pár üzem van Pécsváradon. Sásdi kistérség Területe: 384 km2 Népessége: 14.546 fő Településeinek száma: 27, központja Sásd, amely a 66-os és a 611-es út csomópontjában fekszik. A 66-os út köti össze a régió két legnagyobb városát, Pécset és Kaposvárt. A 611-es úton Dombóvár érintésével a Balaton felé autózva sokan haladnak át a településen. Az aprófalvas településrendszer ellátásának jobb igénye hívta életre a mikrotérségi központokat: Mágocs, Sásd, Vásárosdombó, Gödre, Mindszentgodisa, amelyek közül Sásd és Mágocs városi jogállású település. Földrajzi helyzete: A kistérség Baranya, Tolna és Somogy megyék valamint, három természetföldrajzi kistáj határán, részben ezek területein is fekszik. Ezek az Észak-Zselic, a Baranyai-hegyhát és Völgység. Ez a többszörös határ menti fekvés és a történelmi településrendszer, a zsáktelepülések magas száma lehet indoka annak, hogy ez a kistérség egyike Baranya leghátrányosabb helyzetű kistérségeinek. Gazdasága: A vállalkozások nagy része Sásdon, Alsómocsoládon, Mágocson, Bikalon és Mindszentgodisán összpontosul. Jelentős a halgazdaság, a mezőgazdasági termékek feldolgozása. Néhány középvállalkozást kivéve a mikrovállalkozások jellemzik ennek a kistérségnek a gazdaságát is. Sellyei kistérség Területe: 463,33 km2 Népessége: 14.902 fő Településeinek száma: 35, a legtöbb települése nem éri el az 500 fős népességet. Földrajzi helyzete: Az ország déli részén a Dráva mentén helyezkedik el a világ végén, a fővárostól mintegy 300, Pécstől 50 km távolságra. Ebbe a kistérségbe tartozik a két világháború közti szociológiai irodalomból jól ismert Ománság területe is. A református családok egykézése kapcsán az irodalomban vizionált leépülés mára már minden tekintetben megvalósult. A gyönyörű kazettás református templomokhoz már nem tartozik se tiszteletes se gyülekezet. A megüresedett épületeket roma családok lakják. Halmozottan hátrányos kistérség Gazdasága: Munkahely alig van a területen, még Sellyéről is sokan járnak be Pécsre dolgozni vonattal, szentlőrinci átszállással. Sok az ingázó a környező kistérségi központokba is, Szigetvára és Siklósra, de ingáznak Harkányba is. Gazdasága tradicionálisan a földműveléshez kötődik, annak ellenére, hogy ehhez az adottságai nem mondhatók jónak. Az ország egyik fontos dinnyetermelő területe van a kistérségben. Kivételes adottságokkal az erdő és vadgazdálkodás rendelkezik. Erdősültsége magasabb az országos átlagnál és még sok másra nem hasznosítható terület vár beerdősítésre. Jelentős a külföldi vadásztatás is. Az előbbihez kötődve számos fafeldolgozó vállalkozás működik a területen. A térség ipari kapacitása gyenge, a helyi vállalkozók nagyobb része önfoglalkoztató kényszervállalkozásban működik. Jellemző az alulképzettség, különösen az itt élő roma népesség körében. Siklósi kistérség Területe: 652,99 km2 Népessége: 38.744 fő. Székhelye Siklós, de van a kistérségben még két város: Harkány és Siklós. A kistérség lakóinak 45%-a ezekben a városokban él. Településeinek száma: 53, ezekből 29 település 300 fő alatti. A 311/2007. (XI.17.) sz. kormányrendelet az aprófalvas területet a hátrányos helyzetű kistérségek közé sorolta. Földrajzi helyzete: A megye déli részén helyezkedik el, délen a Horvátország határolja. Hazánkban itt érvényesülnek leginkább a szubmediterrán hatások. 20