PUSZTADOKTOR MAGAZIN V. évfolyam 2. szám a Madárkórház Alapítvány havilapja 2010. február 1 %... hogy repülhessen A fenyőrigó Szándékos mérgezések Madárintelligencia
Kedves Olvasó! Merengés. Csak szolídan. Amikor valaki megkérdezte tőlem a közelmúltban, hogy lehet szerintem segítő, karitatív munkát végezni folyamatosan, igencsak elgondolkodtam a válaszon. Hogy lehet, hát úgy, hogy az ember nekiáll, és csinálja. Igen ám, de egy idő után elfárad. Hm. Miért ne fáradna el? Ha az energia nem vész el, csak átalakul, igaz lehet ez a belső energiáinkra is. Ha úgy érezzük, fogyatkozóban van, átalakult, és az újratöltekezéshez másik ingerre van szükségünk. Cselekvéseinket alapvetően határozza meg gondolkodásunk, de a gondolkodás minősége, vagy inkább milyensége tudós emberek szerint befolyásolja agyunk kémiáját, ami ugyancsak visszahat a gondolkodásra, érzelmi és szellemi képességünkre, aktivitásunkra, nyitottságunkra, és ki tudja, még mi mindenre. És ez az utolsó az a momentum, amit nem lehet sehogyan sem kifejezni. Ez az, amitől az ember olyanná válik, amilyenné, amiért valamitől érzi jól magát, és csak attól, nem valami mástól, és amitől egyszerűen másmilyenné válik. Mindez megmutatkozik abban, hogyan viselkedik másokkal, milyen az értékrendje, hogyan kér és hogyan kérdez, mit száműzne az életéből és mit osztana meg másokkal mindenképpen. A segítő munka ilyen. Van valamink, amit meg akarunk osztani másokkal. Ilyen a segítségnyújtás is. És ez is csak olyan, mint a kerékpározás, vagy a főzés. Van, akinek természetes, van, akinek gyakorolni kell. Így, vagy úgy, előbb-utóbb sikerül. Veres Hajnalka 1 %... hogy repülhessen Madarakat gyógyítunk, hogy visszaadjuk a természetnek azt, ami a természeté. Ebből a célból hoztuk létre a Madárkórház Alapítványt 1999-ben. Az alapítvány közhasznú, bejegyzési száma 1279. Azóta Hortobágyon, a Kilenclyukú-híd lábánál működő kórházban évi 2-300 védett madár köztük sok fokozottan védett, veszélyeztetett faj, mint a parlagi sas, réti sas, kerecsensólyom, kékvércse, daru, nagykócsag, fehérgólya stb. kezelése történik, melynek jelentős része visszakerül a természetbe. De gyógyítunk rigót, fecskét, baglyot, galambot, és minden rászoruló állatot, kikaszált őzgidát és elütött kutyát is, melynek nincs, vagy nincs ott a gazdája. Tevékenységünket az egész országban végezzük. A madarakért érte megyünk, vagy megszervezzük a legközelebbi mentőhelyre jutásukat. A kórház látogatható, a Hortobágyi Madárpark egész évben nyitva áll az érdeklődők előtt. Gondot fordítunk a megelőzésre is, a madarakat érintő főbb problémákat: mérgezés, áramütés, országúti balesetek, lelövés, stb. és ezek megelőzését a Madárpark Madármentő Kiállításán mutatjuk be látogatóinknak, és az országot járva nagyobb rendezvényeken, vándorkiállításon hívjuk fel ezekre az emberek figyelmét. Havi ingyenes kiadványunkban, a Pusztadoktor magazinban az aktuális veszélyekről és teendőkről, érdekességekről tájékoztatjuk olvasóinkat. A madarakat ingyen gyógyítjuk, ami nekünk pénzbe kerül. Mivel semmilyen költségvetési támogatást nem kapunk, működésünket teljes mértékben adományokból, és az adó 1%-ából tartjuk fenn. Tisztelettel kérjük kedves olvasóinkat, hogy támogatásukkal az alapítvány munkájához és a Pusztadoktor magazin kiadásához hozzájárulni szíveskedjenek. Kérjük továbbá, hogy kiadványunk és honlapunk ajánlásával tegyék lehetővé azt, hogy mások is megismerjék az alapítvány tevékenységét, jöjjenek el a Hortobágyi Madárparkba, és ha érdemesnek tartják, személyi jövedelemadójuk 1 %-ának felajánlásával támogassák működését. Segítségüket a madarak nevében is hálásan köszönjük. Ezzel hozzájárulnak a természet védelméhez, és egyes kihalóban lévő fajok megmentéséhez, az állatok szenvedésének csökkentéséhez. Tisztelettel és köszönettel: Dr. Déri János állatorvos Címünk: Madárkórház Alapítvány, 4071 Hortobágy, Petőfi tér 6. Adószám: 18557899-1-09, bankszámlaszám: 59900029-10001868 www.madarkorhaz.hu, www.madarpark.hu Sérült madár bejelentése: 30/9435-494, 52/369-181 A címlapon: Fenyőrigó a berkenyén (fotó: Konyhás István) Olvasói leveleket, érdekességeket a következő címekre várunk: pusztadoktor@t-online.hu 4071 Hortobágy, Petőfi tér 6. Állatorvosi, állatgyógyászati területen felmerülő kérdéseiket a fenti címekre várjuk! Megjelenik 12 000 példányban. Hirdetésfeladás, sérült madár bejelentése: pusztadoktor@t-online.hu Tel: (30) 9435-494; (52) 369-181. Az újságot szerkeszti: Dr. Déri János, Veres Hajnalka, Konyhás István Tördelés: TerepSzemle Stúdió ISSN 1788 456X Megtalálható országszerte állatorvosi rendelőkben, állatkertekben, kisállatkereskedésekben, állati áruházakban, megyei könyvtárakban.
A fenyőrigó A madarak életével foglalkozó tudomány, az ornitológia többféle csoportosítást használ a madarak költési időn kívüli mozgalmára. Madárvonulás, kóborlás, invázió, telelés, ezek a kifejezések a csoportosan mozgó madarak finom különbségek alapján történő elkülönítését jelentik. A madárvonulással már sokszor foglalkoztunk e lap hasábjain is. A rendkívüli, bár én inkább természetesnek mondanám, hideg téli napok hozzánk szorítottak északról egy színpompás madarat. A fenyőrigó (Turdus pilaris) hazánkban csak alkalmi költőnek tekinthető, egy-egy pár ritkán megtelepszik északi hegyeinkben, vagy az Alpokkal szoros kapcsolatban lévő Őrség fenyveseiben. Tőlünk északabbra teljesen fotó: Konyhás István a tundravidék határáig rendszeres költőnek és gyakori fajnak tekinthetjük. Mint sok madár, a költés után és főleg télen csapatokba verődve keresi táplálékát. Elsősorban azokat a felhagyott gyümölcsösöket keresik fel, ahol már a termést az ősz és fagy szüreteli. Ezeken az egykori kultúrterületeken a telepített gyümölcsfák természetes életciklusukat élik, termésük nagy része éretten lepotyog a fáról, kisebb része pedig az ágakon marad. Az így megmaradt gyümölcs a madarak egy részének, a főként növényekkel táplálkozóknak segít átvészelni a zord teleket. A természetben a csipkebogyók, berkenye félék és egyéb bogyós termésűek táplálják a vad madarakat. Ahogy fogynak a gyümölcsök, a kóborló madarak úgy húzódnak egyre délebbre. Ha nagy mennyiségű hó, vagy ónos eső esik, akkor is elindulnak, hiszen ezek a csapadékformák szintén elzárják őket a táplálékuk elől. Hazánkban nem ritka a fenyőrigó csoportos megjelenése, vannak viszont olyan évek, amikor szinte ellepik a nagyvárosokat. A több tízezer madár hirtelen megjelenése okkal vetheti fel a kérdést, mi történik a természetben? Nem vitatva a globális környezeti problémák létét és fontosságát, ebben az esetben mégsem beszélhetünk egyértelműen ennek hatásáról. A fenyőrigó a két háború között keresett termék volt a debreceni piacon, állítólag finom csemege. Ma már az a veszély nem fenyegeti, hogy csapatait befogják, majd árulják, hiszen védett madárról van szó. Januárban egy-egy városban akár több tízezres csapatait is megfigyelhetjük, ekkor az 50-70 évvel ezelőtt előszeretettel ültetett városi fa, a nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) termését fogyasztják. Így érthető, miért is hívják ezt a fát népiesen, vagy inkább városiasan madárcseresznyének. Mivel a fenyőrigók hamar megszokják a városi forgatagot, illetve alapvetően bizalmas természetűek, távcső nélkül is jól megfigyelhetők. Érdemes hát egy-egy percre megállni és meglesni, milyen színpompás madár ez az alkalmi téli vendégünk. Konyhás István Rendszeres támogatónk a HungaroControl Zrt. Ez évben harmadjára ítélt a Madárkórház Alapítványnak a dolgozók szavazata alapján a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. társadalmi felelősségvállalás programja részeként 700 000 Ft támogatást. A légi irányítók székházában a magyar repülés 100 éves évfordulóján tartott megemlékezés keretében az erről szóló oklevelet dr. Déri Jánosnak Markó Andrea vezérigazgató, dr. Lotz Károly elnök és Fehér Imre kommunikációs osztályvezető adta át. Köszönjük a támogatást, a madarak nevében is! 2010. február 3
Szándékos mérgezések A mérgezés bűncselekmény, de ennek ellenére a január-február sajnos évről évre a ragadozók illegális mérgezésének időszaka is. Ilyen esetekben nem csak az esetlegesen, vagy valóban kártékony, és egyébként vadászható ragadozók pusztulnak, hanem védett, fokozottan védett, veszélyeztetett fajok is. Minden évben több sas esik áldozatul mérgezésnek, de volt emberi haláleset is! Az elmúlt több mint 10 éves időszakban kézre került ragadozók vizsgálata a karbofurán hatóanyagú csávázó- talajfertőtlenítő szer használatát mutatta ki leggyakrabban, emellett szerves foszfát-észter, higanymérgezés, és több esetben dinitro-orto-krezol mérgezés is előfordult. A karbofurán és higany hatóanyagú készítményeket már kivonták a forgalomból, de illegális használatukkal továbbra is számolni lehet. Karbofurán mérgezés tünetei Mozgásképtelenség, remegés, összerendezetlen mozgás, egyensúlyzavar, lábgyengeség, nem tudja magát megtartani, előre bukik, görcsös testtartás, a fejét hátra, a farkát szétnyitva felfelé tartja, a madár a széttárt szárnyára támaszkodik, lábán az ujjait marokba szorítja. Hányás, a csőrből bűzös, zavaros szürkésbarna, vízszerű, híg folyadék (begy- illetve gyomortartalom) csepeg, hasmenés, vízszerű, szilárd fázist nem tartalmazó, híg bélsár ürítése. Ennek jeleként a kloaka körüli tollak nedvesek, csapzottak. A pupilla a fényre normálisan reagál. A tudat ép, a környezet ingereit észleli, de azokra reagálni nem, vagy csak kevéssé tud. Elkülönítő kórjelzés A rovarirtó szerek hatóanyaga, a szerves foszfát-észter által okozott mérgezés is ugyanezekkel a tünetekkel jár, azzal a különbséggel, hogy ennél szűk és fénymerev a pupilla. A némileg hasonló tünetekkel járó ólommérgezést vérvizsgálattal lehet kizárni, melynek 4 2010. február Ha egy ragadozó hagyja magát megfogni, jó kondícióban van, és a szárnya nem sérült, akkor mérgezés gyanús. A terepi elsősegély, vagy elsődleges állatorvosi segélynyújtás során biztos diagnózis hiányában, károsodás nélkül adható ölyvnek 0,1 ml, sasnak 0,5 ml atropin a mellkas bőre alá, és nátrium-tioszulfát 3 %-os oldata ölyvnek 5 ml, sasnak 20 ml a begybe, szondán át. Ezután minél előbb kerüljön madárkórházba! Ürülék és esetleges hányadék a labordiagnosztikai vizsgálathoz megőrizendő. Elhullott állat, vagy csalétek megtalálásakor a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság, rendőrség, nemzeti park, állategészségügyi, vadászati és növényvédelmi hatóság értesítése szükséges. Helyszínelés után a tetemet kesztyűvel, műanyag zsákba téve laborviszgálatra kell küldeni. Éjjel-nappal hívható forró drót: +36 30 94 3549 gyanúját röntgenvizsgálatnál a gyomorban esetleg látható sörétszemek vethetik fel. Higanymérgezésnél az izomgörcsök hiánya, a szájban kimaródások és véres bélsár jellemző. Dinitro-orto-krezol mérgezésre a száj- és kloaka nyálkahártya, valamint az ürülék sárga színe utal. Biztos diagnózis csak laborvizsgálattal lehetséges, mely 1-2 hétig tart, és hatóanyagonként 10-15 ezer Ft-ba kerül. A vizsgálati irány a fenti tünetek alapján határozható meg. Mivel a méreg hányással, hasmenéssel eltávozik, és az élő szervezetben gyorsan lebomlik, ezért csak bizonyos időn belül mutatható ki, így az esetleges negatív laborlelet nem zárja ki a mérgezést. Gyógykezelés A karbofurán mérgezés fenti tünetek esetén valószínűsíthető, és az életmentő ellenszer beadása nem tűr halasztást. Ezt lehetőség szerint már a megtalálás helyszínén be kell adni, hiszen az állat élete sokszor csak perceken múlik. Az Atropinum sulfuricum 0,1 %-os injekció intravénásan, izomba, vagy bőr alá adható, 0,1 ml/testtömeg kilogramm adagban életmentő, és esetleges diagnosztikai hiba esetén sem okoz kárt. (Tehát egy ölyvnek kb 0,1 ml, nagy sasnak kb 0,5 ml adható.) Az adag biztos diagnózis esetén hatóanyagra vonatkoztatva 1 g/ttkg-ig növelhető, és szükség esetén 4 óránként ismételhető. A gyógyszer beadása a mellkas bőre alá javasolt, mert a hátulsó testfél felől madaraknál a vese portális keringése miatt gyorsabb kiürülés várható. A sokktalanítás és folyadékpótlás, valamint a méregnek a szervezetből minél gyorsabb kiürítésére infúzió a szárnyvénába, vagy a comb belső oldalán a bőr alá adható. (Egerészölyvnek 15 ml, réti sasnak, parlagi sasnak 40 ml testmelegen, mindkét comb bőre alá elosztva.) Az emésztőcsatornában esetleg még jelen lévő méreg megkötése szájon át beadott széntablettával ajánlott (ölyv, sas esetén 1 tabletta/madár), az idegrendszeri tünetek enyhítésére B1 és Polybé injekció, vagy tabletta (napi 1 tabl./ madár) alkalmazható. A bőrre, vagy a bélcsatornába került méreg lúgos kémhatású szerrel közömbösíthető. A ellenszer beadását követően gyors javulás mutatkozik, de csak a simaizmokra vonatkozóan, az úgynevezett muszkarin szerű tünetek (hányás, hasmenés, nehezített légzés) tekintetében. A harántcsíkolt izmok görcse, és az idegrendszeri tünetek csak fokozatosan, napok alatt enyhülnek. Elhúzódó esetben tájékozódási és mozgás koordinációs zavar 10 nap után is megfigyelhető. Szerves foszfátészter mérgezés esetén ugyan ez a kezelést alkalmazható. Nehézfém mérgezés kezelése Rétisasoknál sörétezett, és ezért könynyű zsákmányt jelentő vízi vad fogyasztása közben kerülhet ólomsörét a gyomorba, ahol az emésztőnedvek hatására kioldódhat és felszívódhat az ólom, mely a szervezetben kumulálódik. A felszívódott ólom kalcium-edta hatóanyagú Chelintox injekció 3-5 napos alkalmazásával köthető meg és üríthető ki a vérből. A vörösvértestek felületéhez tartósan kötődő és a csontokban raktározott ólom újraeloszlása következtében azonban pár nap alatt ismét
szabad ólom kerül vérpályába, melyet a Chelintox 3-4 nap szünet utáni ismételt alkalmazásával távolíthatunk el. Chelintox injelció hiányában alkalmazható a higany- és ciánmérgezésnél is hatékony nátrium-tioszulfát 30 %-os oldatából ölyvnek 0,5 ml, sasnak 2-3 ml intravénásan, és 3 %-os oldata ölyvnek 5 ml, sasnak 20 ml begyszondán át. Dinitrofenol Több esetben mutattak ki elhullott állatokból és csalétekből a dinitrofenol csoporthoz tartozó dinitro-orto-krezol hatóanyagot. A mérgezés, nyálzás, hányás, hasmenés általános tünetei mellett a szapora légzés és szívverés, szomjúság, fokozott vizeletürítés, és magas testhőmérséklet, jellegzetes tünete a látható nyálkahártyák és az ürülék sárgás elszíneződése. Ezenkívül izomgyengeség, görcsök nehezített légzés fordulhat elő. Boncolással savós- és a nyálkahártyák, a zsírszövet sárgás elszíneződése, valamint a magas testhőmérséklet miatt a hullamerevség gyors kialakulása jellemző. A parenchimás szervekben degeneratív elváltozások lehetnek. Antidotuma, speciális ellenszere nincs, csak tüneti kezelés lehetséges. Széntabletta, és szulfátos hashajtók alkalmazása mellett, mivel a bőrön át is felszívódik, a beteg lemosása, oxigén belélegeztetés, a magas testhőmérséklet miatt hűvös helyen tartás, és nyugtató szerek alkalmazása javasolt. Megelőzés A mérgezett madár a szándékos, és ezért nagy dózisú méreg felvételét követően másodpercek, vagy percek alatt elhullik. Ezért a megtalált beteg közvetlen környezetében, de általában másfél kilométeren belül más mérgezettek is előkerülhetnek, és itt kell keresni a mérgezett csalétket is. Ez általában csirkefej, vagy nyúl, őz, kutya, vagy más állati tetem, esetleg tojás. Ennek felkutatása és eltávolítása a további mérgezések elkerülése érdekében a legfontosabb feladat. A ragadozó csak akkor marad életben, ha megzavarják a méreg felvétele közben, és a kevesebb méreg enyhébb hatása miatt akár több 10 km-es távolságra is eltávolodhat. Ilyenkor a kutatást nagyobb távolságra is ki kell terjeszteni. A mérgezések elkerülése érdekében minden esetben feljelentés, és kellő visszatartó erejű, példa értékű büntetés mellett az elkövetőkkel szemben társadalmi összefogás, felvilágosító munka, és az érintett gazdálkodókkal való párbeszéd, alternatív megoldások kidolgozása, szemléletváltás szükséges. A valós humán veszélyeztetés és élelmiszerlánc-biztonsági szempontok miatt az érintett mezőgazdasági és vadászterületen foganatosított hatósági korlátozó intézkedésektől várható hatékony visszatartó erő. Közegészségügyi szempontok Fontos tudni, hogy a méreg nem válogat, és másodlagosan, harmadlagosan is hat. A táplálékláncon keresztül vadászható fajok is mérgeződhetnek, és ha a vadász elfogyasztja a zsákmányolt vadat, vagy az bekerül az élelmiszer forgalomba, humán mérgezések is előfordulhatnak. Ezért a tápláléklánc bármely tagjában kimutatott illegálisan használt méreg esetén 15 km-es sugarú körben az emberi fogyasztásra szánt állatok élelmiszer-biztonsági szempontból aggályosnak tekinthetők, és fogyasztásuk csak laborvizsgálat után engedélyezhető. Mivel a fent tárgyalt szerek között a legtöbb kontakt módon, bőrön keresztül is hat, a csalétekhez, vagy elhullott állathoz óvatlanul hozzányúló vadászok mellett az erdőt járó kirándulók, erdei munkások vannak leginkább veszélyeztetve. Ezért az esetleges csalétek, vagy a mérgezett állat megfogásakor védőkesztyű használata kötelező. Dr. Déri János állatorvos 2010. február 5
Madárintelligencia Miféle intelligenciával rendelkezhet egy diónyi, esetleg mogyorónyi aggyal rendelkező lény? Nemcsak a köznapi ember vélekedik lenézően a madarak értelmi képességeiről, hanem a szakemberek nagy többsége is: előítéletesen eleve primitívebbnek, alacsonyabb rendűnek tartja a madarakat az emlősöknél. Pedig ez a vélekedés több szempontból helytelen. Először is, a (hasonló agyfelépítésű és agyműködésű) emlősállatok értelmi képességeinek megítélésében sem egyszerűen az agy tömege, hanem az agytömeg-testtömeg arány a döntő. Egy madár agyának nagysága pedig egy azonos testsúlyú emlőséhez hasonló. Másodszor, az agyműködést sohasem egyszerűen az agy mérete határozza meg. Ismeretes, hogy a felnőtt emberi agy súlya átlagosan mintegy 1200-1500 gramm, de ettől jókora eltéréseket is észleltek. Azonban a világ legnehezebb agyát (2000 gramm felett) történetesen egy idióta birtokolta! Szóval az agy méreténél sokkal fontosabb az agy finomszerkezete. Az agy szerkezetét meg minden bizonnyal erősen befolyásolja a használat! Hiába van valakinek jókora, barázdált, tekervényes agyveleje, ha gyerekkora óta nem használja gondolkodásra, tanulásra, akkor az idegsejtek nem hoznak létre új kapcsolatokat, sőt a régi kapcsolataik is berozsdásodnak. De kóros folyamatok is előfordulnak, pl. idióták agyvelejében túlzott barázdálódás is létrejöhet. Az is meglepő, hogy a birka agyveleje jóval tekervényezettebb a kutyáénál, holott a kutya intelligenciája igencsak felülmúlja a birkáét. (Az emberi test. Szerk. Obál Ferenc dr.) Harmadszor, a madarak agyának felépítése, szerkezete jelentősen eltér az emlősökétől. De nem primitívebb, hanem más! Ugyan a nagyagy felületén nincsenek barázdák, tekervények, és az agykéreg (szürkeállomány) nem borítja be a nagyagy teljes felületét. Viszont az agyköpeny alatti rész, a subpallium az emlősöknél a csíkolt testnek (corpus striatum) megfelelő terület a madaraknál rendkívül fejlett és ez teszi ki az agyféltekék fő tömegét. Csak a madaraknál alakult ki az ún. hiperstriatum, amely a mozgások és a tanulási folyamatok koordinációját végzi. A madaraknál igen magas fejlettségi fokú a kisagy is, amely a repülőmozgásokat rendezi össze és az egyensúlyi helyzetért is felelős. (Ld. pl. Mödlinger Kapocsy: A madarak világa) Negyedszer, ne feledkezzünk meg a madarak hallatlanul gyors anyagcseréjéről, ami összefügg az igen magas belső testhőmérséklettel (40-44 C ). Főleg a kisméretű madarak szinte mindent elképesztő robbanékonysággal képesek művelni! Vizsgálták pl. seregélyek reakcióidejét zavaró hang- ill. fényingerekre: ezt mintegy 40-80 ezredmásodpercnek mérték! A madarak mozgásérzékelő képessége is sokkal fejlettebb, mint az embereké. Mi folyamatos mozgásként látjuk a 20-24 kép/s sebességgel vetített filmet; a madarak 140-160 kép/s esetén is még minden képet külön érzékelnek! Gondoljunk csak az első, terem nagyságú számítógépekre, és arra a sebességre, amellyel azok teljesítettek; meg a mikroprocesszoroknak köszönhetően a jelenlegi, aktatáska méretű laptopokra és tenyérnyi palmtopokra, amelyek gigahertz nagyságrendű órajellel működnek. Engem a villámgyorsan működő apró madáragyak a mikroprocesszorokra emlékeztetnek. Ezek után talán nem csodálkozunk, hogy egyes, kiemelkedően értelmes madárfajok (főleg a varjúfélék meg a papagájok) intelligenciája, problémamegoldó képessége a főemlősökét is felülmúlja! (Erről részletesebben egy következő alkalommal írnék.) Még egy érdekesség a madarak különleges érzékeiről. Mi, emberek, meg a főemlősök nagy része, háromszín-látók vagyunk, azaz a szemünk retinájába beágyazott csapokban háromféle, különböző színre (kék, zöld, sárga) érzékeny látó pigment van. (Színlátás persze csak akkor jön létre, ha a különböző csapok elektromos jeleit az ideghálózat és az agy feldolgozza.) A többi emlősállatok (pl. a kutya-, macskafélék, a patások) két-szín-látók (a vörös színt általában nem látják) vagy színvakok. A madarak többsége viszont négy, sőt öt különböző színre érzékeny csap pigmenttel rendelkezik! Ezek közül az egyiknek a maximális érzékenysége az ultraibolyában van. Viselkedéstani kísérletek azt mutatják, hogy a színlátásuk igen fejlett. Vagyis a madarak a világot nálunk sokkal gazdagabb színekben látják: mi hozzájuk képest részlegesen színvakok vagyunk!... A fejlett intelligencia egyik kísérő jelensége, hogy az agyat állandóan foglalkoztatni kell, az állat kíváncsi, felfedező kedvű, játékos. A papagájok kevés kivétellel mind ilyenek. Nem csoda, hogy a hullámos papagájok meg a nimfapapagájok a legkedveltebb díszmadarak közé tartoznak. Nemcsak könnyen szelídíthető, barátságos közösségi lények, de ha lehetőségük van rá bohókás játékaikkal felvidítják, elszórakoztatják az őket kedvelő, foglalkoztató gazdit. Ha viszont egyhangú, sivár környezetben tartják, a madár éppúgy lelki beteg lesz, akár a hasonló sorsú kisgyerek. Jelei az állandó fel-alá tipegés vagy rohangálás, a szüntelen kiabálás, a tolltépkedés, végül a testi betegségek. 6 2010. február
fotók: dr. Molnár Lívia Néhány hónapja engedtem a nimfáim követelőzésének, és megszületett négy eleven, pajkos nimfa-fióka. Ma már három hónaposak, egy fiú és három lány a hímecske hatalmas buzgalommal fejleszti a fütty- és dallam-repertoárját, a kislányok pedig különösen játékosak. Mindent ki kell tapasztalniuk, mindent húznaknyúznak, egymással versengve szétszerelnek, megrágicsálnak, ledobálnak. Szerencsére a környezetük úgy van kialakítva, hogy nagy kárt nem tudnak okozni a berendezésben, és főleg saját magukban sem. Most már az a fő gondom, hogy szerető és gondoskodó gazdikat találjak nekik, akik megfelelően foglalkoznak velük. Állítom, hogy ezeknek az okos madárkáknak még humorérzékük is van! Tavasszal egy kicsit gyulladt szemű fiatal fenyőrigót is ápolgattam. A rigóka hamarosan otthonosan mozgott nálunk, a papagájokkal is összebarátkozott. Legfiatalabb hullámos papagáj-kislányom, Tündike különösen nagy érdeklődést tanúsított iránta. Azt találta ki, hogy mintegy véletlenül a háta mögé kerül, aztán mikor a rigóka éppen eszeget, Tündike a hátára ugrik! Ilyenkor a rigóka persze méltatlankodva zavarta odébb a kis haszontalant de csak percekre, mert Tündike máris azt leste, hogyan lovagolhatná meg ismét a nála kétszer-háromszor nagyobb pöttyös madárkát. Felvettem videóra néhány jelenetet; később a barátnőm meg az unokája a hasukat fogták nevettükben, mikor megnézték a műsort. A napokban megtapasztalhattam, hogy a vetési varjak is nemcsak kíváncsi és játékos, de igen bonyolult lelkületű lények. Madárbarát ismerősöm egy törött szárnyú varjút hozott hozzám a hétvégére. Előzőleg már ellátta az állatorvos, sajnos műteni nem lehetett. Legnagyobb kalitkámat készítettem elő, és megpróbáltam átpakolni a szállítódobozból a megszeppent madarat. Csak segédlettel sikerült, mert kétségbeesetten kapaszkodott a kezembe. Azonban a nagy kalitkában folyton az oldalára esett. Biztosan a kötés zavarja az egyensúlyozásban, gondoltuk. Előszedtem a legkisebb kalitkát, amibe még belefért, annak az oldalában megtámaszkodott. Hamarosan megnyugodott, evett, csodák csodája, már a kezemtől sem félt, még a simogatást is hagyta soha még olyan vadmadár nem került hozzám, amelyik ilyen hamar megbarátkozott velem. Látva, hogy türelmetlenül ugrándozik, forgolódik odabent, már nyoma sem volt az egyensúlyzavarnak, hát átraktam a nagy kalitkába nem tiltakozott, sőt együttműködött. Ott aztán folytonosan rendezkedett: a kalitka aljára tett papírt összegyűrte, mert meg kellett nézni, mi van alatta; az etető tálkákat rendszeresen kiborongatta, hangos csörgéssel vitte egyik helyről a másikra. Láthatóan nagyon kívánkozott kifelé. Mikor néhány nap múlva ismerősöm érte jött, megkértem, segítsen, hogy kint a szobában készíthessek a madárról néhány jó képet. Ekkor ért a meglepetés. Mikor kivettem a kalitkából, ismét jelentkezett a tünet : a varjú ismét az oldalára esett! Jobban megfigyeltük, hát a törött szárnnyal ellenoldali lábát maga alá húzva tartotta, mintha fájlalná. Nem volt képes megállni rajta. Azonban mihelyt visszatettük a kalitkába a szokott helyére, a lábfájás nyomban eltűnt, mintha sohasem lett volna. Nem lehetett másképp értelmezni, minthogy a kevésbé jó emlékű idegen láttán (hiszen ő vitte el orvoshoz, ahol megröntgenezték, injekciót kapott; előtte meg utána sötét dobozokban utaztatták) hipochondriás tünetet produkált! Azóta már a kedves varjú a hortobágyi Madárpark egyik kórtermében várja, hogy a szárnya összeforrjon. Nem tudom, röpképes lesz-e valaha, de sok szerencsét kívánok neki. Dr. Molnár Lívia tel.: (52) 481-683; mobil: (20) 545 9411 Támogatóink E-pet Díszállat Kereskedés www.epet.hu Munkavédelmi eszközök forgalmazója www.ganteline.hu Hírkereső a legnagyobb hírportál A legfrissebb hazai és külföldi hírekkel www.hirkereso.hu 2010. február 7
Madarakat gyógyítunk! Madárkórház Alapítvány Adószám:18557899-1-09 www.madarkorhaz.hu 1 % Szárnyakat ad a madaraknak!