ÍZELÍTŐ A TANÖSVÉNY ÁLLATVILÁGÁBÓL I. Ízeltlábúak Kéneslepke (Colias hyale) Kéneslepke Kéneslepke A hím alapszíne sárga, a nőstényé sárgásfehér. Gyakran lucernatáblák felett figyelhetjük meg, de a lóhere virágait is gyakran látogatják. Április és október között 2-3 nemzedéke van. Petéit a lucernára rakja, ezeken láthatjuk a zöld hernyókat, amelyek letelepedésre alkalmas helyet keresnek maguknak, s így telelnek át. A déli tájakról a lepkék rendszerint észak felé vándorolnak. Citromlepke (Gonepterix rhamni) Citromlepke Citromlepke Csúcsosan végződő szárnyai citromsárgák. Főként erdők közelében fekvő nyílt területeken szárnyal. Évente egy nemzedéke van. A telet dermedt állapotban egy ágon függve tölti. Petéiből kikelt hernyói 3-7 hétig fejlődnek, zöld színűek.
Zöld lombszöcske (Tettigonia viridissima) Hatalmas termetű (legnagyobb méretű szöcskefaj), fűzöld színű rovar, jellegzetesen hosszú és vékony csápokkal, erős ugrólábakkal, a nőstény hosszú tojócsővel rendelkezik. Kedvelt élőhelyei a lombok, fák, de a gyomok között is megtalálható. Mivel beleolvad a környezetébe, jelenlétét csak hosszan tartó, hangos éneke árulja el. Ezt a hím elülső szárnyai egymáshoz dörzsölésével érik el. Rovarokkal táplálkozik. Zöld lombszöcske Imádkozó sáska (Mantis religiosa) Az imádkozó sáska átlagosan 7-14 cm hosszú, jól felismerhető hosszú nyakáról és jellegzetesen meghajlított mellső lábairól, amelyek tüskések és igazi fogókészüléket alkotnak. Leggyakrabban zöld vagy barna színű, alakjának és testtartásának köszönhetően jól beleolvad a környezetébe. Az imádkozó sáska gyakran megtalálható a meleg száraz, bokros-füves területeken. Párzása nyár végén történik, a frissen kikelt állatok nagyon hasonlítanak a kifejlett imádkozó sáskára. Tápláléka elsősorban rovarokból áll, de néha kisebb gerincesek is áldozatul esnek a ragadozó ájtatos manónak. A régiek úgy hitték, hogy megmutatja a Imádkozó sáska hazafelé vezető utat az eltévedt gyereknek.
Erdei béka (Rana dalmatina) II. Kétéltűek Petecsomó Ebihal Erdei béka Kedvelt élőhelyei a ritkás lomberdők és a nedves, füves területek. Nappal és éjjel egyaránt aktív, alkalmazkodott a szárazföldi élethez, de mindig víz közelében él. Több mint 2 m távolságra és 1 m magasra tud ugrani. A nőstény többnyire március-április körül rakja le petecsomónként akár ezret is tartalmazó petéit. Ezek a víz alá merülve sodródnak. Barna varangy (Bufo bufo) Barna varangy Barna varangy nászruhában A legnagyobb hazai varangyfaj. Az állat általában túlnyomórészt barna színű, szürkés vagy feketés foltokkal; testét olajzöld szemölcsök borítják. A háton és a mellen található mirigyekben két különböző mérgező váladék termelődik, amelyek elriasztják egyes ellenségeit. Egy átlátszó, védő harmadik szemhéj, a pislogóhártya segítségével a béka a víz alatt is lát. Akár 10 centiméter hosszúra is megnövő, ragadós, rózsaszínű nyelvét képes lasszószerűen előre- és visszalendíteni. Elsősorban szürkületkor és éjszaka mozog, de nedves és meleg időben nappal is táplálék után jár. Férgeket, rovarokat, meztelen csigákat zsákmányol. A telet gyökerek között, kövek alatt tölti.
III. Hüllők Fürge gyík (Lacerta agilis) Fürge gyík Fürge gyík nászruhában Rövid lábú, vaskos fejű, - neve ellenére - viszonylag lassú mozgású gyík. Itthon ez a leggyakoribb gyíkfaj, melegkedvelő, szívesen napozik köveken, vakondtúrásokon. Kis hasadékokban telel, rovarokkal, pókokkal táplálkozik. A nőstény az átmelegedett talajba rakja tojásait, melyek kb. 8 hét múlva kelnek ki. Kockás sikló (Natrix tessellata) Kockás sikló feje Kockás sikló A kockás sikló egy eurázsiai kígyófaj, mely közeli rokonával, a vízisiklóval ellentétben valóban vízhez kötött életet él és tápláléka nagy részét is innen szerzi. A változó testhőmérsékletű kockás sikló ősszel száraz, meleg helyre vonul telelni, ahonnan április közepén bújik elő. A meleg időszakban szinte sosem hagyja el a vizet, amelyben és amelyen egyaránt kiválóan úszik. Órákig képes levegővétel nélkül mozdulatlanul várakozni víz alatti rejtekhelyén, hogy azután lecsapjon áldozatára.
Zsákmányát elsősorban halak, kisebb mértékben békák, ebihalak és gőték képezik. Az emberek oktalan félelmükben gyakran végeznek vele, illetve a vizek szennyezése és a vizes élőhelyek pusztulása negatívan befolyásolja a faj állományát. Természetes ellenségei elsősorban a gázlómadarak, illetve fiatalabb korában a különféle ízeltlábúak és békák. Magyarországon, mint minden hazai kétéltű és hüllő, a kockás sikló is védett, eszmei értékét 10 000 forintban szabták meg. IV. Madarak Szárcsa (Fulica atra) Szárcsa Szárcsa etetés közben Szárcsa Parti növényzettel rendelkező álló- és lassú folyású vizek, halastavak madara. Fejével szüntelenül bólogatva úszik, kis fejesugrást követően merül a víz alá. Felrepülés előtt hosszasan szalad a vízen, amit közben szárnyaival hangosan paskol. Táplálékát a vízinövények, puhatestűek, rovarok jelentik. Fészkét a parti növényzet között vagy a vízen rakja, a tojások kb. 25 nap alatt kelnek ki. A kicsik a fészket néhány nap múlva elhagyják, de szüleik hosszabb ideig gondozzák őket.
Nagy fakopáncs (Dendrocopos major) Nagy fakopáncs Nagy fakopáncs etetés közben Többnyire fák törzsén és ágain, villanyoszlopokon figyelhetjük meg, a földre ritkán száll le. Erős csőrével lyukat vés a fába, a kéreg alatt élő hernyókat keresgélve, majd ragadós nyelvével szedi ki táplálékát. A fatörzsről is összeszedi a bogarakat és a gyümölcsöket is megeszi. Saját maga által vájt, szűk bejárat után kiöblösödő odú csupasz aljzatára rakja 6 tojását, melyeken 14-16 napig kotlik. A fiókái fészeklakók, 20 napos korukban repülnek ki. Hazánkban védett, eszmei értéke 10 000 Ft. Füsti fecske (Hirundo rustica) Füsti fecske Füsti fecske repülés közben Füsti fecske etetés közben Kedveli a vizek környékét, röpte gyors, gyakran vitorlázik, rovarzsákmányát a levegőben kapja el. Az ősz közeledtével mind kevesebb rovar repked a levegőben, így egyre inkább a vízpartok környékén keresgél. Amikor eső közeleg, a rovarok is földközelben maradnak, ezért jelzik az alacsonyan szálló fecskék az időjárásváltozást. Augusztus-szeptemberben a fecskék kisebb-nagyobb csoportokba verődnek a háztetők gerincén és a villanydrótokon, készülve az előttük álló hosszú utazásra. A vándorlás során a csapatokban vonuló madarak óriási távolságokat képesek megtenni és nagyobb nádasokban éjszakáznak. Istállók gerendáin, épületek beljesében építi csésze alakú fészkét. A 4-6 fióka 15 napi kotlás után kel ki.
Kék cinege (Parus caeruleus) Kék cinege Frissen kikelt Kék cinegék Kék cinege téli etetéskor Gyakori parkokban, folyóárterek fái között. Miközben rovarokat keresgél, artistákat megszégyenítő ügyességgel tornászik az ágak között. A faj igen hasznos kis rovarpusztító, kedvelt táplálékát lepkehernyók, pókok, poloskalárvák, lószúnyogok, bársonylegyek képezik. Állandó madár, telente kényszerűségből magvakat fogyaszt; ilyenkor rendszeresen felkeresi a madáretetőket, akár más madárfajok társaságában is. Harkályok vájta vagy mesterséges odúban 12-16 nap alatt kelti ki tojásait. Ezután a hím eteti őket. Nyest (Martes forina) V. Emlősök Nyest profilból Nyest A sziklás, nyíltabb területeket kedveli. Gyakran megjelenik a városokban, sőt megtelepedhet az épületekben is. Ügyesen mászik, de ritkán megy fel magas fákra. Főleg szürkületkor és éjszaka mozog. Hatékony vadász, tápláléka gerinctelenekből, rágcsálókból, madarakból, tojásokból áll, de szereti a gyümölcsöt is. Imádja a tojást, annak tartalmát kiszívja, csak az üres héjat hagyja hátra. A vemhességi ideje 2-9 hónap.
Vörös róka (Vulpes vulpes) Vörös róka Vörös róka a kicsinyével Erdőkben, bokros mezőségeken él. Szürkületi és éjszakai életmód jellemzi. A fiatalok napközben a kotorék előtt játszanak. Látása, hallása és szaglása kitűnő. Főleg apró rágcsálókkal táplálkozik, de gerinceseket is zsákmányol nyúl- ill. lúdnagyságig. A gyümölcsöt sem veti meg. A szuka kb. 50 napi vemhesség után hozza világra 3-5 kölykét. Korai denevér (Nyctalus noctula) Korai denevér Korai denevér repülés közben Korai denevér alvási szokása Általában vörös színezetű, fülfedője jellemzően vese alakú, ez biztos ismérve. Inkább a sík vidékeket, széles folyamvölgyeket kedveli. Nappali ideiglenes búvóhelyéül legszívesebben a fák hasadékait, harkályok odvait, istállókat, elhagyott erdészlakokat szemeli ki. Ha rejtekhelye fák odvában van, ez arról ismerhető fel, hogy az odú bejárata sima és zsíros, s valami sajátságos, kellemetlen szagot áraszt. Téli alvásuk színhelyéül is hasonló búvóhelyeket keresnek, de leginkább mégis épületekbe, templom-padlásokba, lakatlan, ódon várkastélyokba, s más hasonló helyekre szállásolják el magukat, ahol aztán százával, cserépzsindely módjára egymásra rétegződve függenek. A hazai denevérfajok többsége veszélyeztetett mind természetes, mind mesterséges, újonnan elfoglalt élőhelyén. Veszélyeztetettségük oka elsősorban nappali alvóhelyeik lezárása, odvas fák kivágása. További veszélyt jelent, hogy táplálkozási helyeik átalakulnak, a monokultúrás növénytermesztés jelentősen csökkenti a denevérek által fogyasztott rovarok faj- és egyedszámát. Magyarországon 1901 óta valamennyi denevérfaj védett!
Európai őz (Capreolus capreolus) Európai őzbak Európai őzsuta Európai őzgida Az őz az erdős sztyeppék és a kis erdőfoltokkal tarkított mezőgazdasági területek szarvasféléje. Főleg szürkületi életmódú. Az őz nyáron jellemzően magányosan, vagy kis családi csoportokban él, pl. suta a gidáival, ősztől tavaszig azonban kisebb-nagyobb csapatokat formálnak. Nagyon jól fut, úszik, hallása kitűnő. Füvekkel, lágyszárú növényekkel, gyümölcsökkel, gombákkal táplálkozik. Többnyire 1-2 gida születik, nyitott szemmel, szőrösen jönnek a világra, 2-3 hónapig szopnak, 1 év után önállóak. FELADATOK 7-12 ÉVES GYEREKEKNEK a Monostori Erődöt körülvevő dr. Gyurkó János tanösvényen Térkép: A térképen látható útvonalat követve találod meg azokat a pontokat, ahol a feladatokat végre kell hajtanod.