STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

4. máus A haláloki struktúra változása Magyarországon, - Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR /4 VI. évfolyam 4. szám Bevezetés.... Általános halandóság..... Közép-kelet-európai kitekintés...4. Nemek közötti halandósági különbségek...6.. Közép-kelet-európai kitekintés...7. A halandóság korsturktúráa...9.. Csecsemőhalandóság...9... Közép-kelet-európai kitekintés..... További korcsoportok...... Közép-kelet-európai kitekintés... 4. A halandóság okstruktúráa...4 4.. Gyermekhalandóság ( 4 éves korcsoport)...4 4.. A fiatalabb felnőttkorúak halandósága (5 9 éves korcsoport)...5 4.. Az idősebb felnőttkorúak halandósága (4 59 éves korcsoport)...6 8-ra vonatkozó vásárlóerőparitás-számítások alapá 4.4. Az időskorú népesség halandósága (6 79 éves korcsoport)...7 4.5. A legidősebb korú népesség halandósága (8 év feletti korcsoport)...8 4.6. A haláloki főcsoportonkénti halandóság...9 4.7. Haláloki főcsoportonkénti halandóság a meghaltak átlagos életkora szerint... 4.8. Elveszett életévek... 5. Területi különbségek...4 6. A dohányzás hatása a halandóságra...8 6.. Dohányzási prevalencia...8 6.. Dohányzásnak tuladonítható többlethalálozások... 6.. Dohányzásnak tuladonítható többlethalálozások nemek szerinti különbsége... 6.4. Dohányzásnak tuladonítható többlethalálozások korstruktúráa... 6.5. Dohányzásnak tuladonítható többlethalálozások okstruktúráa...5 6.6. Dohányzásnak tuladonítható elvesztett életévek...7 6.7. Közép-kelet-európai kitekintés...8 7. Összefoglalás...4 8. Irodalom...4 9. Módszertan...4 Elérhetőségek

A haláloki struktúra változása Magyarországon, - Bevezetés Az ezredfordulót követően Magyarországon folytatódott az ú és ígéretes epidemiológiai korszak kibontakozása. A halandósági viszonyok szintetikus mutatóa, a születéskor várható élettartam emelkedik. Ennek ellenére a lemaradás Európához és az ország gazdasági felettségéhez képest még mindig elentős. A kedvező epidemiológiai folyamatok fenntartásához és elősegítéséhez elengedhetetlen a haláloki struktúra alapos és naprakész ismerete. Jelen kiadvány céla, hogy részletes áttekintést adon a haláloki összetétel és közötti alakulásáról, folyamatairól Magyarországon. Mivel a halandóság szinte, alapirányzata, struktúráinak nagy része ól számszerűsíthető, a vizsgálat kitér a haláloki főcsoportokra, kor és nem szerinti ellemzőkre, a területi különbségekre és nem utolsó sorban a dohányzásnak tuladonítható halálozások bemutatására. Emellett az elemzés fontos információkkal szolgálhat a népesség egészségi állapotának és az abban bekövetkezett változásoknak a feltérképezésében is. A haláloki struktúra szoros összefüggésben áll a népesség korösszetételével, ezáltal alakulásának folyamata hasonlóan hosszadalmas és fokozatos (tehát bizonyos értelemben kiszámítható és előrelátható). Az egészségügyi viszonyok felődése, az elöregedő társadalom és a várható élettartam kitolódása az időskorhoz kötődő nem fertőző krónikus betegségek túlsúlyát eredményezi. Tekintve, hogy -ben az összhalálozások madnem háromnegyede a 65 év felettiek körében történt, nem férhet kétség a haláloki struktúra eddigi folyamatainak stabilizálódásához. Tíz időskorú közül nyolc a két vezető krónikus halálok, a keringésrendszeri betegségek és rosszindulatú daganatok miatt veszti életét ma Magyarországon. -ben az összhalálozások közel feléért a keringési rendszer betegségei, több mint negyedéért a rákos megbetegedéshez köthető halálokok voltak a felelősek, tehát a haláloki struktúrában továbbra is duális dominancia érvényesül. Jóllehet az elmúlt több mint tíz évben csökkent a keringési rendszer és nőtt a daganatos megbetegedések okozta halálozás, így míg az előbbi elentősen hozzáárult a születéskor várható élettartam emelkedéséhez, addig az utóbbi kontribúcióa ehhez nem számottevő. Magyarországon a halandóság szinte tartósan magas, és ebben a dohányzásnak is meghatározó szerepe van. A tanulmány megkísérli számszerűsíteni a szenvedélybetegség hatását a mortalitási viszonyok alakulására az utóbbi több mint tíz évben. Ki kell emelni, hogy a dohányzásnak tuladoníthatóan elhunytak túlnyomó többsége krónikus kór miatt veszti életét, így számuk erős befolyással van a avarészt idült, hosszan tartó betegségek által dominált haláloki struktúrára is. Nem feledkezhetünk meg a dohányfogyasztás gazdasági terhének, illetve hasznának említéséről sem. Míg a mérleg egyik serpenyőében sokak megélhetése, a tervezhető és biztos költségvetési forrás áll, addig a másikban a dohányzásnak betudható betegségek gyógyításának költségei, az egészségügyi és a szociális rendszer többletkiadásai és az idő előtt elhunyt aktív nők és férfiak elvesztése. Napaink ú epidemiológiai korszakára általánosságban a krónikus nem fertőző betegségek későbbi kialakulása, azok lelassult progresszióa és az idősebb életkorban bekövetkezett halálozások ellemzők. A haláloki struktúra mélyreható ismerete iránytűként szolgálhat többek között egészségügyi, egészség-gazdaságtani és szociálpolitikai költségtervezési döntések meghozatalakor. Ennek következtében talán sikerülhet fenntartani az epidemiológiai értelemben vett felzárkózó irányzatot Európához.

A haláloki struktúra változása Magyarországon, -. Általános halandóság A halálozások számát a népesség korösszetétele és a halandóság szinte határozza meg. A magyar népesség a felett egészségkultúráú országokéhoz hasonlóan folyamatosan öregedő populáció, emiatt ha a halandóság szinte hosszabb távon nem változik vagy romlik, akkor az növeli az elhunytak számát. A folyamatot képes ellensúlyozni az általános mortalitás avulása, ami pedig csökkenti a halálozások számát. Azt, hogy a halálozások irányzata csökken, növekszik vagy éppen stagnál, a két összetevő hatásának eredőe határozza meg. Az időbeli és nemzetközi összehasonlításra, a korösszetétel változás hatásának kiküszöbölésére az európai népességre standardizált százezer főre számított halandósági arányokat alkalmazzuk. A másik gyakran használt indikátor a várható élettartam. Ez egy hipotetikus mutató, egy számba sűrítve ada meg az adott év mortalitási helyzetét. Értéke azt mutata meg, hogy ha az adott év halandósági viszonyai tartósan változatlanok maradnának, akkor az egyén születéskor, illetve különböző életkorokban még hány leélt életévre számíthat. Ha a mortalitási helyzet romlik az év során, a mutató értéke is csökken, ha pedig avul, akkor emelkedik. Ebben az elemzésben a férfiak és nők születéskor és 4 éves életkorban várható élettartamait régiós összehasonlításban is vizsgáluk. Az ezredforduló évében Magyarországon 5 6-en vesztették életüket. A halálozások abszolútszáma 5-ig stagnált, ezt követően határozottan avult. -ben már ezer alá csökkent az elhunytak száma, ami legutóbb közel négy évtizede volt hasonlóan alacsony. A születéskor várható élettartamok vizsgálata is alátámaszta az egyre gyorsuló ütemű, kedvező változást. és 5 között mindössze fél évvel emelkedett az indikátor értéke, ezt követően azonban napainkban már, évvel magasabb a születéskor várható élettartam, mint 5-ben. Egy -ben világra ött úszülött,7 évvel remélhet hosszabb életet, mint egy -ben született társa. Magyarország történetében még nem volt ilyen magas a születéskor várható élettartam: 75, év. Arról azonban nem lehet megfeledkezni, hogy hazánk az epidemiológiai krízis 99-as mélypontáról történő felkapaszkodás éveiben ár, és mortalitási viszonyait tekintve továbbra is a legrosszabb helyzetű nemzetek közé tartozik Európában. A halálozások száma és aránya, születéskor várható átlagos élettartam. tábla Év Elhunytak száma összesen Ezer lakosra utó halálozások száma Ezer főre utó európai népességre standardizált halálozási arány Születéskor várható élettartama, év 5 6,,7 7, 8,,4 7, 8,, 7,4 5 8,4,5 7,4 4 49,, 7,8 5 5 7,5, 7,8 6 6, 9,7 7, 7 98, 9,6 7, 8 7, 9, 7,8 9 44, 9, 74, 456, 9, 74,4 8 795,9 8,7 74,7 9 44, 8,7 75, A mutatót százezer lakosra számítva és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által aánlott módon az európai népesség korösszetételére standardizálva állítuk elő. Demográfiai évkönyv,. Halálozás. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest,,. old.

4 A haláloki struktúra változása Magyarországon, - Százezer főre utó standardizált halandósági arány és a születéskor várható élettartam években. ábra Százezer főre 9 8 7 6 5 4 Év 8 75 7 65 6 55 5 4 5 6 7 8 9 Standardizált halandósági arány, százezer fő Születéskor várható élettartam, év.. Közép-kelet-európai kitekintés Ha a hazai mortalitás nemzetközi összehasonlítása a cél, akkor erre a hasonló kultúrával, történeti múlttal, földrazi adottságokkal rendelkező országok alkalmasak. A elenleg 8 tagországból álló Európai Unió születéskor várható élettartama valamennyi volt szocialista országét meghalada. Az egykoron kommunista berendezkedésű közép-európai tagállamok értékei csökkentik a mutató értékét, a nyugati folytonosan kapitalista úton felődő országok egyértelműen növelik. Jó példa erre Ausztria, amelynek adatai lényegesen felülmúlák a volt KGST-országokét. A közép-európai régió halandósága hármas tagozódású. Az első kategóriába tartozik sorrendben Bulgária, Románia és Magyarország, ezek a legrövidebb életkilátásokkal rendelkező országok. A második csoportban van a szláv államok többsége: Szlovákia, Lengyelország, Horvátország és Csehország. A születéskor várható élettartamok Szlovéniában és Ausztriában a legmagasabbak Közép-Európában, ezen államok képviselik a legmagasabb szintet. A halálozási és a közegészségügyi viszonyok avulásával mindegyik országban határozottan emelkedett a születéskor várható élettartam a vizsgált időszakban. Azonban ez a kedvező irányzat országonként különböző mértékű volt. Az elmúlt évben Szlovéniában, Romániában és Magyarországon hosszabbodtak meg leginkább az életkilátások. Ez többek között azt elenti, hogy a halálozási viszonyokat és a várható élettartamot tekintve Szlovénia felzárkózott Ausztriához és ezzel megerősítette vezető szerepét a poszt-szocialista országok között. A vizsgált időszakban Magyarország és Románia életkilátásait illetően képes volt elentős hátrányát csökkenteni. Egy -ben született magyar csecsemő 75, életévre számíthatott 6, esztendővel kevesebbre, mint osztrák kortársa. EUROSTAT: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/population/data/main_tables A KSH és az Eurostat által számolt születéskor várható élettartam kismértékű különbségét a halandósági táblában alkalmazott eltérő statisztikai simítási elárások okozzák. Nemzetközi összehasonlításokban az Eurostat által kalkulált várható élettartamok szerepelnek Magyarországra vonatkozóan, ezen kívül a KSH által számolt értékeket közölük.

A haláloki struktúra változása Magyarországon, - 5 Születéskor várható élettartamok a közép-kelet-európai országokban. ábra Ausztria EU 8 Szlovénia Csehország Horvátország Lengyelország Szlovákia Magyarország Románia Bulgária 78 77, 76,9 76, 75, 74,6 74, 8, 8,4 8, 74 75 76 77 78 79 8 8 8 év % 6 5 4 99 Változás,. év= 4 6 8 Bulgária Magyarország Lengyelország Szlovénia Csehország Ausztria Románia Szlovákia

6 A haláloki struktúra változása Magyarországon, -. Nemek közötti halandósági különbségek Magyarországon évről évre hagyományosan mindig több férfi vesztette életét, mint nő. Hosszú idő után volt az első olyan év, amikor a női elhunytak száma meghaladta a férfiakét. Ennek három fő oka az, hogy a férfiak halandósága az utóbbi időben nagymértékben avult, illetve a női népesség nagyobb lélekszáma, különösen az idősebb korcsoportokban, és a nők korösszetételének fokozottabb elöregedése. Ezáltal óval népesebbek azok az idősödő korosztályok, ahonnan a halálozások potenciálisan kikerülhetnek. -ben a magyar férfiak születéskor várható élettartama 7,5 évre emelkedett, a nőké 78,4-re. A halálozások száma és aránya nemek szerint, a születéskor várható átlagos élettartam. tábla Év Elhunytak száma Ezer lakosra utó halálozások száma Születéskor várható élettartam, év férfi nő férfi nő férfi nő 7 475 65 6 4,5, 67, 75,59 68 89 6 794 4,,9 68,5 76,46 68 87 6 996 4,, 68,6 76,56 7 6 65 87 4,6,4 68,9 76,5 4 68 8 64 4,, 68,59 76,9 5 69 78 65 95 4,6,4 68,56 76,9 6 67 85 6 75 4,, 69, 77,5 7 68 4 64 697 4,, 69,9 77,4 8 66 69 6 758,9, 69,79 77,76 9 66 4 64 9,9, 7,5 77,89 65 7 65 9,7,4 7,5 78, 6 88 64 9,5,4 7,9 78, 6 54 65 96,5,7 7,45 78,8 A halálozások abszolút száma nemenként. ábra Ezer fő 7 7 68 66 64 4 6 8 Férfi Nő Az ezredfordulót követően a halandóság alapirányzata egyértelműen csökkenő mindkét nem esetében. és között a férfiak százezer főre utó standard halálozási aránya több mint ötödével mérséklődött, eközben a nők mortalitása is csökkent, igaz kisebb mértékben, 7, százalékkal. Egy -ben született fiú csecsemő 4, évvel remélhet hosszabb életet, mint -ben született társa, míg a nőknél ez a

A haláloki struktúra változása Magyarországon, - 7 különbség kisebb:,8 év. A nők halandóságának mérséklődése lassabb ütemű volt, mint a férfiak mortalitásának visszaesése. Ez a nemek közötti halandósági különbségek csökkenését elenti: és között a születéskor várható női többletévek 8,5-ről 7 évre estek vissza. Ennek ellenére a férfiak mortalitása még így is körülbelül másfélszer magasabb, mint a nőké. A kiegyenlítődés felé mutató irányzat társadalmi okaként felmerül a nemi szerepek határainak elmosódása is, rámutatva arra, hogy napainkra az életmódot tekintve valamelyest csökken a két nem egészség-magatartása közötti különbség. Standardizált halandósági arány és a születéskor várható élettartam 4. ábra Százezer főre 6 4 8 6 4 4 5 6 7 8 9 Év 85 8 75 7 65 6 55 5 Férfiak standardizált halandósági aránya Férfi születéskor várható élettartam, év Nők standardizált halandósági aránya Női születéskor várható élettartam, év.. Közép-kelet-európai kitekintés A nemenkénti születéskor várható élettartam régiós összehasonlításában Magyarország továbbra is az utolsó harmadban szerepel, Bulgáriát és Romániát megelőzve. A hazai életkilátások avulásában a férfiak születéskor várható élettartamának emelkedése átszott elentős szerepet. Régiós szinten ennél nagyobb mértékű növekedés csak a szlovén férfiak körében volt tapasztalható. Azonban a mutató értéke - ben Magyarországon még így is csak 7,-es értéket érte el. A magyar nők életkilátásai kedvezőtlenebbül alakultak a régiós összevetés szerint. Csak a szlovák és az osztrák nők várható élettartamai növekedtek kevésbé és között. Így a nők halálozási viszonyai csakúgy, mint a férfiaké a bolgár és a román népességével említhetők egy lapon. Egy -ben világra ött magyar fiúcsecsemő több mint 7 évvel számíthat rövidebb életre, mint osztrák társa. Ez a különbség a lányok esetében kevesebb, de még mindig meghalada az 5 esztendőt.

8 A haláloki struktúra változása Magyarországon, - Születéskor várható élettartam és változása a közép-kelet-európai országokban 5. ábra Férfi, Ausztria 78, EU-8 77,4 Szlovénia 76,8 Csehország 74,8 Horvátország 7,8 Lengyelország 7,6 Szlovákia 7, Magyarország 7, Románia 7, Bulgária 7,7 7 7 76 79 8 85 év % 7 6 5 4 99 Férfi,. év= 4 6 8 Bulgária Csehország Magyarország Ausztria Lengyelország Románia Szlovénia Szlovákia Nő, Ausztria 8,8 Szlovénia 8, EU-8 8, Lengyelország 8, Csehország 8, Horvátország 8,4 Szlovákia 79,8 Magyarország 78,7 Románia 78, Bulgária 77,8 7 7 76 79 8 85 év % 7 6 5 4 99 Nő,. év= 4 6 8 Bulgária Csehország Magyarország Ausztria Lengyelország Románia Szlovénia Szlovákia

A haláloki struktúra változása Magyarországon, - 9. A halandóság korstruktúráa.. Csecsemőhalandóság A csecsemőhalandóság alapirányzata hosszú idee mérséklődik, és ez folytatódott az ezredfordulót követően is. Az ezer élveszülöttre utó egy éven aluli meghaltak aránya év leforgása alatt napainkra madnem a felére esett vissza, és 5 ezrelék alá csökkent. Ezzel a csecsemőhalálozások eddig is alacsony részaránya az összhalálozásban tovább zsugorodott. Ez azt is elenti, hogy az egy éven aluli meghaltak számának további mérséklésével már nem lehetséges számottevő avulást elérni a magyar népesség születéskor várható élettartam növekedésében. A halálozási viszonyok avításának tartalékai tehát az idősebb életkorokban keresendők. Év Élveszületések száma A csecsemőhalálozások száma, aránya éven aluli meghaltak száma Ezer élveszülöttre utó éven aluli meghalt 97 597 9 9, 97 47 789 8, 96 84 69 7, 94 647 69 7, 4 95 7 68 6,6 5 97 496 67 6, 6 99 87 57 5,7 7 97 6 577 5,9 8 99 49 55 5,6 9 96 44 495 5, 9 5 48 5, 88 49 4 4,9 9 69 48 4,9.. tábla Az egy éven aluliak halálozásában meghatározó szerepet átszik a születéskori súly. A csecsemőhalálozások több mint fele 5 gramm alatti éretlen úszülötteknél következik be. Mivel kisebb mértékben csökkent számuk a vizsgált időszakban, mint a többi súlycsoportban történt csecsemőhalálozásoknak, ezért relevanciáuk is növekedett napainkra. A kor szerinti bontásból kiderül, hogy és között a különböző életkorúak ( napos, 6 napos, 7 7 napos, 8 napos hónapos) aránya az összes csecsemőhalálozásból nem változott meg elentősen. -ben élveszületésre 4,9 csecsemőhalott utott.

A haláloki struktúra változása Magyarországon, - Ezer élveszületésre utó éven aluli meghalt súlycsoportok és kor szerint 6. ábra Súlycsoport szerint 9 9 8 8 7 7 6 6 5 5 4 4 4 5 6 7 8 9 499 gramm 5 999 gramm 499 gramm 5 999 gramm 499 gramm 5 999 gramm 4 gramm 4 5 Kor szerint 6 7 8 9 napos 6 napos 7 7 napos 8 napos hónapos... Közép-kelet-európai kitekintés A csecsemőhalandóság mutatóa ól ellemzi egy adott ország egészségkultúráát, egészségügyi ellátórendszerét és annak felettségét. Nemzetközi összehasonlításra is ideális indikátor. Magyarországon a csecsemőhalandóság értéke továbbra is nagymértékben meghalada a felett európai országokét, középkelet-európai összevetésben Románia és Bulgária értékénél azonban kedvezőbb. Hazánk a lengyelekkel, szlovákokkal és horvátokkal alkot csoportot, az utóbbi években megközelítette az Európai Unió 7 országának átlagát is. Figyelemre méltó Szlovénia és Csehország Ausztriáénál is lényegesen kedvezőbb csecsemőhalandósága. Ezer élveszületésre utó éven aluli meghalt a kelet-közép-európai országokban 7. ábra Ezer élveszülöttre 8 6 4 8 6 4 4 6 8 EU-8 Bulgária Csehország Horvátország Magyarország Ausztria Lengyelország Románia Szlovénia Szlovákia

A haláloki struktúra változása Magyarországon, -.. További korcsoportok A nemek közötti halandóság különbsége a csökkenés ellenére még mindig számottevő. Ha a korspecifikus mortalitási rátákat vizsgáluk, a férfiak halandósága minden korcsoportban meghalada a nőkét, de ez a különbség az egyes életkorokban elentős differenciáltságot mutat. -ben a legnagyobb különbség 5 és 59 éves kor között van, ott a férfi mortalitás több, mint két és félszerese a nőkének. -ben is ugyanazokban a korokban a legelentősebb a többlet, de a differencia a két és félszeres szint alá süllyedt. A 5 59 éves nők és férfiak halandósága a vizsgált időszakban közeledett egymáshoz. Ennek hátterében részben az idősebb nők férfiakéhoz egyre inkább hasonló életmóda, életvitele és munkatempóa állhat, részben pedig az a elenség, miszerint a megfigyelési időszakban a férfiak halandósága mind abszolút, mind relatív mértékben obban csökkent, mint a nőké. Százezer megfelelő korú és nemű lakosra utó standardizált halandósági arány 4. tábla Év 4 5 9 4 59 6 79 8 éves Férfi 9, 66,5 4,4 4 787, 6 779,7 6, 86,6 95,4 97, 5 499,6 Nő, 64, 56, 47,6 8,5,4 6, 4,6 98,6 679,4 A népesség és a halálozások megoszlása korcsoportok és nemek szerint 8. ábra % 4 5 5 5 5 Férfinépesség 7,7 6,6 8, 8, 7, 4,7 7, 4,,,,6,5 4 5 9 4 59 6 79 8 éves % 4 5 5 5 5 Női népesség,, 7,8 7,, 9,9 4,9,6 5,5,4,9,8 4 5 9 4 59 6 79 8 éves % 6 5 4 Halálozás, férfi 5,5 49,4 5,5 6,8,8 8,9,7,,, 4,,5 4 5 9 4 59 6 79 8 éves % 6 5 4 Halálozás, nő 5, 46, 7, 9,4,8 9,4,6,,,,6, 4 5 9 4 59 6 79 8 éves

A haláloki struktúra változása Magyarországon, - A halálozások megoszlásának vizsgálata is rámutat a nemek közötti lényeges eltérésekre. -ben a férfi elhunytak több mint ötöde vesztette életét 4 és 59 éves kor között, ezzel szemben a nőknél minden kb. tizedik halott tartozott ehhez a korcsoporthoz. Nagy a különbség a 6 79 évesek korcsoportában is. Míg minden második férfi meghalt, aki ehhez a korosztályhoz tartozott -ben, addig a nőknél lényegesen kisebb ez az arány: 4 százalék. 8 év fölött már női dominancia látható a halálozások megoszlásában. A -ben elhunyt férfiak mindössze negyedét, a nők felét érte szépkorban a halál. Elmondható, hogy és között mindkét nem esetében csökkent a halálozások aránya a születéstől egészen a 8 éves korig, ezt követően nagymértékben megemelkedett -re a legidősebb korúak mortalitási proporcióa. Ez a elenség is alátámaszta a születéskor várható élettartam számottevő növekedését a vizsgált periódusban. A férfiak nőkéhez viszonyított 4 59 és 6 79 éves korban bekövetkező nagymértékű többlethalálozása rendkívül kedvezőtlen társadalmi hatásokkal párosul. Sok középkorú nőre elent veszélyt a megözvegyülés és az elmagányosodás. A százezer főre utó elhunytak standardizált halálozási arányszámainak vizsgálata megerősíti, hogy mindegyik korcsoportban csökkent a mortalitás mértéke és között. A tárgyalt időszakban a mortalitási súlyát tekintve elentéktelen 9 éves korosztályban mindkét nem esetében madnem felére csökkent a halálozási arányszám. Ezt követően 4 59 éves kor között is elentős a avulás az ezredfordulóhoz képest, ugyanakkor a férfiaknál nagyobb mértékű volt a mortalitás mérséklődése, mint a nőknél. -ben 6 79 évesen százezer főre vetítve kétszer több férfi halt meg, mint nő, ebben a korosztályban mindkét nem esetében ötödével csökkent a halálozási arányszám óta. A dolog természetéből fakadóan 8 éves kor felett számít leggyakoribbnak a halál elensége. Mind a férfiaknál mind a nőknél a legidősebb korban a legkisebb mértékű a visszaesés a halálozási arányszámban. A százezer megfelelő korúra utó standardizált halálozási arányszám és változása korcsoportonként 9. ábra Férfi, Változás, férfi (. év=%) 6 8 4 4 5 9 4 59 6 79 8 éves 9 8 7 6 5 4 4 5 6 7 8 9 4 éves 5 9 éves 4 59 éves 6 79 éves 8 éves Nő, Változás, nő (. év=%) 6 8 4 4 5 9 4 59 6 79 8 éves 9 8 7 6 5 4 4 5 6 7 8 9 4 éves 5 9 éves 4 59 éves 6 79 éves 8 éves

A haláloki struktúra változása Magyarországon, -... Közép-kelet-európai kitekintés A középkorú magyar lakosság halandósági viszonyai ól ellemezhetők a 4 éves korban várható élettartammal, ugyanis ebben a mutatóban már nem elentkezik a csecsemő-, gyermek- és a fiatalkori halandóság csökkenésének hatása. A nemzetközi összehasonlításból kiderül, hogy hazánkban a 4 59 közötti életkorral definiálható középkorúak halandósági viszonyai továbbra is kritikusak. A magyar férfiak 4 éves korban várható élettartama számít Közép-Kelet Európában a legalacsonyabbnak (,6 év). A avuló halálozási viszonyok ellenére a magyar népesség tehát továbbra is magán hordozza a múlt század súlyos epidemiológiai válságának egyeit. Az 96-as évek közepétől 99-ig tartó krízis a középkorú férfiakat érintette a legkedvezőtlenebbül, ez a rossz emlékű hagyaték még napaink adataiban is tetten érhető. Mindazonáltal van kilábalás, 5 óta a régióban Szlovéniát követően Magyarországon emelkedett legnagyobb mértékben a férfiak 4 éves korban várható élettartama. Ez sanos a középkorú nőkről nem mondható el, Ausztriát leszámítva hazánkban növekedett a legkisebb mértékben a szóban forgó mutató értéke és között. Ez ismételten ráirányíta a figyelmet a középkorú magyar nők veszélyeztetett helyzetére. -ben egy 4 éves magyar férfire több mint 7 évvel rövidebb élet várt, mint osztrák társára, a nőknél ez a különbség kevesebb, közel 5 év volt. A halandósági viszonyok avításának legnagyobb tartalékai továbbra is a középkorú népességben vannak. A 4 éves korban várható élettartam és változása a közép-kelet-európai országokban. ábra Férfi, Ausztria 9,7 EU-8 8,8 Szlovénia 8 Csehország 6, Horvátország 5,4 Lengyelország 4,6 Szlovákia 4, Románia,5 Bulgária Magyarország,6 4 6 8 4 4 44 46 év 4 8 6 4 98 96 Változás, férfi (. év=%) 4 5 6 7 8 9 Bulgária Csehország Magyarország Ausztria Lengyelország Románia Szlovénia Szlovákia Nő, Ausztria 44,6 EU-8 44, Szlovénia 4,9 Lengyelország 4, Csehország 4,9 Horvátország 4, Szlovákia 4,8 Románia 9,7 Magyarország 9,7 Bulgária 9, 4 6 8 4 4 44 46 év 4 8 6 4 98 96 Változás, nő (. év=%) 4 5 6 7 8 9 Bulgária Csehország Magyarország Ausztria Lengyelország Románia Szlovénia Szlovákia

4 A haláloki struktúra változása Magyarországon, - 4. A halandóság okstruktúráa A haláloki struktúra változását alapvetően két tényező határozza meg. Egyrészről, hogy az adott időszakban az orvostudomány milyen eredményeket ért el egy halálokhoz vezető betegség gyógyítását, megelőzését illetően. Másrészről pedig, hogy hogyan változott a lehetséges haláloknak kitett népességcsoportok számossága, más szóval a népesség korösszetétele. és között, mint minden felett egészségkultúráú országban, így Magyarországon is folytatódott a népesség elöregedése. Ezzel párhuzamosan megnövekedett az öreg korra ellemző krónikus halálokok súlya is az összhalálozásban. A halálok szerinti csoportosítás a betegségek nemzetközi osztályozása X. revízióa (BNO X.) részletes listáa (A-Y98) alapán készült, amelyben például a főcsoport szintű daganatos betegségek okozta halálozások közé tartoznak a rossz- és óindulatú tumornak tuladonítható halálozások. Amennyiben a daganat egy fatááról esik szó az minden esetben kizárólag rosszindulatúként kezelendő. Mindenképpen meg kell említeni, hogy a haláloki feldolgozás móda 5-től megváltozott. 4 A kézi módszert felváltotta az automatikus haláloki feldolgozás, amely során a szöveges haláloki beegyzések kódolása és a statisztikában közölt elsődleges halálok kiválasztása gépi úton történik. Emiatt az idősoros haláloki adatokban 4 és 5 között törések tapasztalhatók. Az ezredfordulótól napainkig a haláloki struktúra alapvetően nem módosult. Az összes halálozás közel háromnegyede krónikus nem fertőző betegségeknek tuladonítható. A keringési rendszer betegségei elentik az életre a legnagyobb veszélyt, általánosságban éves szinten madnem minden második elhunyt emiatt veszítette életét. Az elmúlt évben azonban csökkent a szív és érrendszeri betegségek halálozási aránya. Ennek ellenpontát a daganatos megbetegedések elentik, amelyek összességében évente minden negyedik halálért felelősek és részarányuk és között határozottan emelkedett. A tárgyalt időszakban a légzőrendszer okozta halálozások aránya növekedett, az emésztőrendszernek tuladonítható pedig nagymértékben visszaesett. Az erőszakos halálokok is veszítettek elentőségükből az ezredforduló óta. Év Standardizált halálozási arányszámok megoszlása főbb halálokok és nemek szerint Daganatok Keringési rendszer betegségei Légzőrendszer betegségei Emésztőrendszer betegségei 5. tábla Erőszakos Egyéb Összesen Férfi 6,5 45,9 4, 9, 8,6 5,5, 8,9 44, 5,8 6,5 7, 7,, Nő 4,6 5,7, 6, 5,7 7,4, 7,5 49, 4,7 4,9 4, 9,8, Összesen 5,4 48,7,8 8, 7,7 6,, 8, 46,4 5, 5,9 6, 8,5, (%) 4.. Gyermekhalandóság ( 4 éves korcsoport) A gyermekhalálozások mindig tragikusak, de szerencsére elenyészően ritkán fordulnak elő. Mindkét nem esetében ezen ritka halálozások túlnyomó többségét az egyéb, az erőszakos és a daganatos halálokok adták. Ebben a korcsoportban is magasabb a fiúk mortalitása a lányokénál és emellett az erőszakos halálokoknak is kitettebbek az erősebbik nem tagai. Ez a különbség azonban természetesen később a 5 9 éves korosztályban telesedik ki. A tumoroknak betudható halálokokat tekintve általában az agydaganat és a fehérvérűség követeli a legtöbb áldozatot a gyermekek körében. Mindegyik említett haláloki főcsoportban mérséklődött a halandóság az elmúlt évben. Mindezek következtében napainkban a gyermekmortalitás százezer lakosra számítva 5-re csökkent, ami több mint 4 százalékos esés az ezredforduló óta. 4 Demográfiai évkönyv,. Halálozás módszertan. Változások a haláloki statisztikában.. oldal. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest,

A haláloki struktúra változása Magyarországon, - 5. ábra Százezer 4 éves lakosra utó standardizált halandósági arányszám nem és halálokok szerint Százezer főre Férfi Százezer főre Nő 8 8 6 6 4 4 4 5 6 7 8 9 4 5 6 7 8 9 Daganatok Emésztőrendszer betegségei Keringési rendszer betegségei Erőszakos halálokok Fertőző betegségek Légzőrendszer betegségei Összes egyéb halálok 4.. A fiatalabb felnőttkorúak halandósága (5 9 éves korcsoport) A fiatalabb felnőttkorú férfiak mortalitása több mint két és félszerese a megfelelő korú nőkének. Az elmúlt évben mindkét nem esetében hasonló arányban csökkentek a különböző betegségcsoportoknak tuladonítható halálozások száma. A rosszindulatú daganatos halálozások mind a férfiaknál, mind a nőknél körülbelül harmadával mérséklődtek. Az előbbieknél a avulás leginkább a dohányzásnak tuladonítható hörgő-, légcső-, tüdő-, aak-, száüreg-, garat- az utóbbiaknál pedig a méhnyak- és ugyancsak a légcső-, hörgő-, tüdődaganatos többletthalálozás csökkenésének köszönhető. A férfiaknál az erőszakos halálokok állnak vezető helyen. Ennek értéke kiugróan magas, általában több mint négyszer nagyobb a nőkénél. Mivel és között mindkét nemnél közel felére esett vissza ennek a haláloknak a viszonylagos súlya, megmaradt a férfiak és nők közötti meghatározó különbség. Mindkét nem esetében a nagymértékű csökkenés hátterében a motorosármű-balesetek és az öngyilkosságok számottevő visszaesése áll. Mindezeknél nagyobb arányú mérséklődés volt a keringési rendszer betegségei okozta halálozásoknál ami a férfiaknál a daganatos halálozáséhoz hasonló, mindkét nemnél drasztikusan, több mint felére csökkentek az értékek. A legnagyobb arányú visszaesés a részesedésben óval kevésbé releváns emésztőrendszeri betegségeknek betudható halálozások terén volt, e főcsoporthoz köthető halálozások száma több mint háromnegyedével zuhant -ről -re. Ez valószínűleg mindkét nemnél az alkoholfogyasztáshoz köthető halálozások meredek esésének tuladonítható. Mindezeknek köszönhetően napainkban a férfiak mortalitása a szóban forgó korosztályban 87 elhunytra, a nőké 6-ra esett vissza százezer megfelelő lakosra számítva. Mindkét nem esetében a vizsgált időszakban több mint felére csökkent a halálozási arány értéke. A különböző haláloki főcsoportok hasonló arányú mérséklődése a vizsgált időszakban megőrizte a haláloki struktúrát, továbbá a férfiak nőkéhez viszonyított több mint két és félszeres halandóságát is. A korcsoport mortalitási irányzata nagyon kedvező és ez elentősen hozzáárul az elkerülhető halálozások csökkenéséhez.

6 A haláloki struktúra változása Magyarországon, -. ábra Százezer 5 9 éves lakosra utó standardizált halandósági arányszám nem és halálokok szerint Százezer főre Férfi 9 8 7 6 5 4 4 5 6 7 8 9 Nő Százezer főre 9 8 7 6 5 4 4 5 6 7 8 9 Daganatok Emésztőrendszer betegségei Keringési rendszer betegségei Erőszakos halálokok Fertőző betegségek Légzőrendszer betegségei Összes egyéb halálok 4.. Az idősebb felnőttkorúak halandósága (4 59 éves korcsoport) Akárcsak az előző korcsoportban, a 4 59 éveseknél is több mint két és félszerese a férfiak halandósága a nőkhöz viszonyítva. Az idősebb felnőttkor e szakaszában a daganatos halálokok arányának élre törését láthatuk, óllehet az ezredforduló óta csökkenés tapasztalható ezen értékekben. Mindezek mellett szembe tűnő a két nem eltérő haláloki összetétele is. A vizsgált időszakban a daganatok okozta halálozások mindkét nem esetében mérséklődtek, a férfiaknál több mint ötödével, a nőknél ehhez képest lényegesen kisebb (9,%) volt a visszaesés. Akárcsak a fiatalabb korosztálynál, a férfiak daganatos mortalitásának csökkenése hátterében is a avarészt dohányzásnak tuladonítható (aak-, száüreg-, garat-, légcső-, hörgő-, tüdő-) tumorok vannak. Ezzel szöges ellentétben áll az, hogy amit a nők az emlődaganatok okozta halálozások számának avulásával megnyertek, azt elvesztették a légcső, hörgő, tüdő rosszindulatú elváltozásai okozta halandóság romlásával. Mindezek mellett azonban a többi rákfatának betudható halálozások általános mérséklődése miatt, a nők daganatos mortalitása mégis enyhén csökkent és között. Mindenképpen ki kell emelni, hogy a tumoros halandóság ebben a korosztályban a nőket illetően átlagosan kétszer magasabb a keringési rendszer okozta halálozásoknál. A keringési rendszer betegségeinek tuladonítható halálozások alakulása mindkét nemnél nagyon kedvező. A férfiaknál és a nőknél is madnem harmadával csökkent e főcsoport halandósága az ezredfordulót követő években. A számottevő csökkenést egyértelműen az egyéb heveny ischémiás szívbetegségekként kategorizált halálokok mérséklődése indukálta. A 4 59 évesek halandóságában már meghatározó szerepe van, de ebben a korosztályban is folytatódott az emésztőrendszeri betegségek okozta halálozások rendkívüli esése. A férfiaknál és a nőknél is óval több, mint felére zuhant az ezzel a főcsoporttal kapcsolatos halandósági arány. Emögött a nem alkoholos mábetegségek nagymértékű csökkenése áll a háttérben, mindkét nem esetében. A fontossági sorrend negyedik helyén az erőszakos halálokok okozta halálozások állnak. Mindkét nemet illetően mérséklődtek az értékek, míg a férfiaknál madnem harmadával, addig a nőknél negyedével estek vissza a halandósági mutató értékei és között.

A haláloki struktúra változása Magyarországon, - 7 Az összesítés szerint -ben százezer 4 59 éves megfelelő korú lakosra számítva 95 férfi és 4 nő hunyt el, az előbbiek esetében ez 9 százalékos, az utóbbiakat illetően százalékos csökkenést elent óta. Mindezek következtében a halálozási viszonyait tekintve kritikus 4 59 éves korosztály életkilátásai lényegesen avultak. Egy 4 éves férfi ma,, egy 4 éves nő, évvel remélhet hosszabb életet, mint az ezredfordulón. -ben a két nem közötti halandóság különbségének mértéke két és félszeres volt, napainkra enyhén mérséklődött, ugyanakkor a nőkével ellentétben a férfiak halálozási struktúráa megváltozott. Míg az ezredfordulón a keringési és daganatos betegségeknek tuladonítható halálozások relevanciáa azonos volt, addig a különböző ütemű csökkenésnek betudhatóan -re a daganatos betegségek veszélyeztetik legnagyobb mértékben a 4 59 éves férfiak életét. A legutóbbi években helycsere történt fontosságukat tekintve az emésztőrendszer okozta és az erőszakos halálokok között is.. ábra Százezer 4 59 éves lakosra utó standardizált halandósági arányszám nem és halálok szerint Százezer főre 45 Férfi Százezer főre 45 Nő 4 4 5 5 5 5 5 5 5 5 4 5 6 7 8 9 4 5 6 7 8 9 Daganatok Emésztőrendszer betegségei Keringési rendszer betegségei Erőszakos halálokok Fertőző betegségek Légzőrendszer betegségei Összes egyéb halálok 4.4. Az időskorú népesség halandósága (6 79 éves korcsoport) Időskorra a férfiak és nők haláloki struktúráa a haláloki főcsoportok megoszlása és relevanciáa szerint egyezést mutat, nagyságrendét tekintve azonban még így is madnem kétszer magasabb a férfiak halandósága. 6 79 éves kor között továbbra is a keringési rendszer betegségei által okozott halálozások elentik a legnagyobb kockázatot. A vizsgált időszak kezdetéhez képest azonban számuk a férfiaknál és nőknél is közel harmadával esett vissza napainkra. Ennek hátterében mindkét nemnél az egyéb heveny ischémiás szívbetegségként nyilvántartott és a szélütés okozta halálozások számának körülbelül felére történő csökkenése áll. A korosztályban a keringési rendszer betegségei után a daganatos kór követeli a legtöbb életet. Míg a vezető halálok számaiban avuló tendencia látható, addig a tumoros megbetegedés okozta halálozások száma mind a férfiak, mind a nők esetében stagnál, illetve enyhén emelkedik. A daganatos halálozás indikátorának értéke a férfiaknál kétszer akkora, mint a nőknél, és nagyságrende stabilizálódik. Ez az aggasztó onkológiai helyzet egyértelműen a légcső, hörgő, tüdő rosszindulatú daganatai okozta halálozások, mindkét nemet érintő, emelkedő irányzatának tuladonítható. Ráadásul eközben az időskorú férfiak

8 A haláloki struktúra változása Magyarországon, - vastagbél rosszindulatú daganat okozta halálozása is növekedett, továbbá a nők vastagbélrákának és emlődaganatos betegségének betudható halálozásait sem sikerült mérsékelni a vizsgált időszakban. Mindezek eredményeképpen -re a százezer megfelelő korú lakosra számított standardizált halandósági arányszám értéke mindkét nem esetében körülbelül ötödével mérséklődött. Ez a csökkenés egyedül a keringési rendszer betegségei okozta halálokok mérséklődése miatt történt. A legsúlyosabb és legégetőbb probléma az epidemiológiai értelemben válságos helyzetben lévő 6 79 évesek légcső, hörgő, tüdő rosszindulatú daganata okozta növekvő számú halálozásainak terén elentkezik. 4. ábra Százezer 6 79 éves lakosra utó standardizált halandósági arányszám nem és halálokok szerint Százezer főre 5 Férfi Százezer főre 5 Nő 5 5 5 5 4 5 6 7 8 9 4 5 6 7 8 9 Daganatok Emésztőrendszer betegségei Keringési rendszer betegségei Erőszakos halálokok Fertőző betegségek Légzőrendszer betegségei Összes egyéb halálok 4.5. A legidősebb korú népesség halandósága (8 év feletti korcsoport) A legidősebb korúak nemek szerinti haláloki struktúráa főcsoportonkénti megoszlásban, relevanciában és nagyságrendben is hasonlít egymásra. A legidősebbek első számú haláloka a keringési rendszer betegségei, a férfiaknál e halálozási arány általánosságban madnem négyszerese, a nőknél több mint hatszorosa az utána következő daganatos mortalitásnak. Az elmúlt évben a férfiaknál kismértékben, a tizedével, a nőknél elentősen, körülbelül harmadával csökkent a vezető haláloki főcsoport halandósága. Ennek ellenére elmozdulás észlelhető a vizsgált időszak -es mélypontáról a legutóbbi évben, amikor mindkét nemnél emelkedett az előző évhez képest a keringési rendszer betegségeinek tuladonítható halálozások aránya. A daganatos halálozások tekintetében a tárgyalt időszakban mindkét nemnél stagnálás figyelhető meg. Az legidősebb korúak halandóságát negatívan befolyásolta a légcső-, hörgő-, tüdődaganatok és a vastagbélrák kedvezőtlen irányzata, továbbá a férfiaknál a prosztata, a nőknél az emlődaganatok okozta halálozások elentettek kiemelt kockázatot. Összegezve -ben százezer megfelelő korú lakosra számítva 5 5 férfi és 679 nő hunyt el, ezek az értékek mindkét nem esetében 8 százalékos visszaesést elentenek -hez képest. A dolog természetéből fakadóan a halál által leginkább érintett legidősebb korú népesség körében nem változott meg számottevően a haláloki struktúra.

A haláloki struktúra változása Magyarországon, - 9 Százezer 8 éves és idősebb lakosra utó standardizált halandósági arányszám nem és halálokok szerint 5. ábra Százezer főre Férfi Százezer főre Nő 8 8 6 6 4 4 4 5 6 7 8 9 4 5 6 7 8 9 Daganatok Emésztőrendszer betegségei Keringési rendszer betegségei Erőszakos halálokok Fertőző betegségek Légzőrendszer betegségei Összes egyéb halálok 4.6. Haláloki főcsoportonkénti halandóság Az elmúlt tizenhárom évben évente 4 ezren haltak meg daganatos megbetegedések következtében. A haláloki struktúrában a rák okozta halandóság relevanciáa és között határozottan növekedett és visszaszorítása a övőben az egyik legnagyobb egészségügyi és epidemiológiai kihívást foga elenteni. A rosszindulatú daganat polikauzális elváltozás, tehát a kór létreöttében több tényező is szerepet átszhat a telesség igénye nélkül az életmód, a táplálkozás, a szociális környezet a különböző rizikófaktorok, mint például a dohányzás, a mértéktelen alkoholfogyasztás stb. Ez is indokola többek között a különböző fatánkénti vizsgálatot. Az első számú, egyben a legveszélyesebb rosszindulatú daganatot a légcső, hörgő, tüdő tumora elenti. 4 éves kor felett nemtől függetlenül ez a fata követeli a legtöbb életet. és között a 4 59 éves férfiak körében a halálok előfordulása enyhén csökkent, a nőknél azonban erősen emelkedett. A 6 79 éveseknél a halandóság szinte mindkét nem esetében rendkívül magas a többi tumorhoz képest, ráadásul az irányzat is növekvő, kiváltképpen a nőknél. Az aak, száüreg és garat rosszindulatú daganata a férfiakra ellemzőbb halálok, 4 59 éves kor között mindkét nem esetében kevesebben haltak meg, mint az ezredfordulón. A 6 79 éves férfiaknál a halandóság szinte alacsonyabb volt, mint fiatalabb életkorokban, de irányzata enyhén növekedett az ezredforduló óta. A vastagbél rosszindulatú daganata okozta halál előfordulása az életkor előrehaladtával egyre gyakoribb és legnagyobb mértékben a legidősebb korúak életére elent veszélyt. E halálok a 4 59 és 6 79 évesek között még messze elmarad a légcső-, hörgő-, tüdőrák miatti halandóságtól, szinte alacsonyabb és stagnáló, de 8 évnél idősebb korban a nőknél már vezető daganatos haláloknak számít, ráadásul -hez viszonyítva az irányzata is enyhén emelkedő, mindkét nemnél. Nem lehet megfeledkezni az emlő rosszindulatú daganatáról. A 4 59 éves nők között a szóban forgó tumor mortalitása hasonló mértékben avult, mint ahogy a légcső-, hörgő-, tüdőráké romlott, így a két hatás kiegyenlítette egymást. 6 79 éves korban a második leggyakoribb daganatos halálozásnak számít

A haláloki struktúra változása Magyarországon, - az emlőrák, mortalitása enyhén mérséklődött - között. A legidősebb korú nők körében az életre ez a második legveszélyesebb tumoros megbetegedés és irányzata évek óta stagnál. Magyarországon is a keringési rendszer betegségeiben halnak meg a legtöbben, csakúgy mint minden felett egészségkultúráú országban. Az ezredfordulón közel 69 ezren, -ben több mint 64 ezren vesztették életüket e haláloki csoporthoz tartozó betegségekben. Ez azt elenti, hogy minden második elhunyt haláláért kardiovaszkuláris halálokok a felelősek. A nemek közötti különbség kicsi, a nőknél valamivel magasabb az ehhez a csoporthoz tartozó halálozások aránya. Ez abból fakad, hogy a nők általánosan magasabb kort élnek meg, mint a férfiak és a keringési rendszer betegségei az idősebb korosztályt érintik nagyobb mértékben. A keringési rendszer betegségein belül mindkét nemnél, minden korcsoportban (legidősebb korban is) csökkent az agyérbetegségek okozta halandóság. Ennek hátterében az agyvérzés, agyinfarktus, agyembólia, trombózis mortalitás és közötti nagyarányú visszaesése áll. Az ischémiás szívbetegségek halandóságának irányzata is nagymértékben avult az ezredfordulót követően. E haláloki főcsoportot legnagyobb mértékben a heveny szívizomelhalás és az idült ischémiás szívbetegség okozta halálozások határozzák meg. Míg az előbbi halálok elentősége mindkét nemnél, minden korcsoportban nagymértékben csökkent, addig az utóbbié változékonyan alakult. Az idült ischémiás szívbetegség a kor előrehaladtával egyre gyakoribb és előfordulása növekszik. E halálok mortalitása a 4 79 éves férfiak között csökkent, a legidősebbknél stagnált az elmúlt évben. A 4 59 éves korú nők esetében az idült ischémiás szívbetegség halandósági szinte nem változott, a 6 79 év közöttieknél nagymértékben visszaesett és 8 éves kor felett pedig enyhén emelkedett. A légzőrendszer betegségei okozta halálozások -ben,8, -ben 5, százalékát elentették az összhalálozásnak. Erre a haláloki főcsoportra a legnagyobb befolyással az idült alsólégúti betegségek vannak. Ezen a kategórián belül szinte mindegyik betegségtípusnak (idült hörghurut, tüdőtágulat, asztma, hörgtágulat), nemtől és kortól függetlenül csökkent a halandósága az elmúlt évben. Azonban ezzel egy időben az egyéb idült alsólégúti betegségeknek meredeken megnövekedett a mortalitása és ez okozta az összhalálozáson belüli részarány bővülését. -ben több mint ezren haltak meg az emésztőrendszer betegségei miatt, ez a szám -re kevesebb mint 7 ezerre esett vissza. E betegségek a férfiak közül több áldozatot szednek, mint a nők köréből. Mindkét nem esetében 4 és 79 éves kor között a má betegségei elentik a domináns emésztőrendszeri halálokot. Ennek hátterében leginkább az alkoholos mázsugor okozta halálozás áll, aminek mortalitása elentősen visszaesett az elmúlt évben. Az erőszakos eredetű halálokok tartalmazzák a balesetek, az öngyilkosság, az önsértés és az egyéb külső okok miatt bekövetkezett eseteket. Ezek a halálokok tették ki -ben az összhalálozás 7,7 százalékát, -ben 6, százalékát. E haláloki főcsoport ellegzetessége a férfi többlethalálozás, és között éves szinten a nőkéhez képest madnem kétszer annyi férfi halálát okozták külső okok. Az erőszakos halálesetek közül 4 79 éves kor között nemtől függetlenül az öngyilkosságok számítanak a leggyakoribbnak, a legidősebbekre pedig a balesetszerű eséseknek tuladonítható halálozások a ellemzők. Mindkettő halálok mortalitása folyamatosan stagnált az utóbbi években. A fiatalabbak körében a motorosármű-balesetek okozta halálozások is nagyobb számban fordulnak elő, bár ez az utóbbi évben mérséklődött. 4.7. Haláloki főcsoportonkénti halandóság a meghaltak átlagos életkora szerint A meghaltak átlagos életkora a korösszetétel által meghatározott mutató, a népesség elöregedésével, az általános halandóság csökkenésével és a születéskor várható élettartam emelkedésével értelemszerűen ennek értéke is emelkedik. Mindazonáltal haláloki főcsoportos bontás esetében, alapvető különbségeket fedezhetünk fel a különböző halálokok miatt elhunytak átlagos életkorának és közötti növekedése között. Az elmúlt évben a meghalt férfiak átlagos életkora, évvel 69,-re, az elhunyt nőké,9 évvel 76,9-re emelkedett. Mindkét nem esetében és haláloki főcsoportok szerinti bontásban is növekedett az elhunytak átlagos életkora és bár különböző mértékben, de mindegyik haláloki kategória hozzáárult a később bekövetkező végleges elmúláshoz.

A haláloki struktúra változása Magyarországon, - A táblázatból látható, hogy férfiak esetében az erőszakos halálokok elentkeznek általában a legkorábban, ezután az emésztőrendszer betegségei által okozott halálozások következnek. A vizsgált időszakban mindkettőnél elentősen kitolódott a halálozás. Férfiaknál a rosszindulatú daganatok okozta halálozások átlagosan igen korán, 65,8 évesen következnek be és a tárgyalt időszakban mindössze,4 évvel (67,-re) sikerült megnövelni az elhunytak életkorát. Ez leginkább annak tuladonítható, hogy a légcső-, hörgő-, tüdőtumor túlélési esélyei nem változtak számottevően a vizsgált periódusban. Említést érdemel, hogy a légzőrendszer betegségei okozta halálozások a többi halálokhoz képest viszonylag későn elentkeznek, -ben: 7, évesen. A keringési rendszer betegségei által okozott halálozások fordultak elő átlagosan a legkésőbb férfiak esetében, az ezredfordulóhoz képest napainkra, évvel később, 7,4 éves korban. A nőket az ezredfordulón az emésztőrendszer betegségei okozta halálozások érték a legfiatalabb életkorban, azonban -ben már 6,4 évvel később, 7,7 évesen hunytak el. A férfiaktól eltérően a nőknél az erőszakos okoknak tuladonítható halálozások óval későbbi életszakaszban elentkeznek. -ben az ilyen okból elhunytak átlagos életkora 68,8 év volt ugyanannyi, mint a daganatos halálozások esetében, a legutóbbi mért évben pedig madnem egy évvel több: 69,6 év. A daganatos halálozás átlagéletkorának hosszabbodása azonban a férfiakéhoz hasonlóan nagyon alacsony., évvel idősebben halnak meg a rosszindulatú daganatos betegségben szenvedő nők mint -ben, napainkban átlagosan 7, évesen. Az átlagérték avulásának legnagyobb akadályát itt is a légcső-, hörgő-, tüdőtumoroknak tuladonítható halálozások elentik, továbbá a vastagbélrák és az emlőrák okozta halálokok is számottevő szerepet átszanak a pozitív irányzat mérséklődésében. Természetesen a nőknél is a legidősebb korban fordulnak elő általában a keringési rendszer betegségeinek betudható halálozások, a tárgyalt időszak alatt,6 évvel később, 8 évesen. Meghaltak átlagos életkora a haláloki főcsoportokban nemek szerint 6. tábla Év Daganatok Keringési rendszer betegségei Fertőzőbetegségek Légzőrendszer betegségei Férfi Emésztőrendszer betegségei Erőszakos okok Egyéb Összesen 59,7 65,8 7, 69,7 57,9 5,7 56,8 66, 66, 67, 7,4 7, 6,6 56,7 66, 69, Nő 65,8 68,8 78,4 74,6 65, 68,8 64,8 74, 7,6 7, 8, 76, 7,7 69,6 74,5 76,9 A meghaltak átlagos életkorának változása években haláloki főcsoportok szerint és között 6. ábra Összesen Egyéb Erőszakos okok Emésztőrendszer Légzőrendszer Keringési rendszer Daganatok Fertőző,8,5,4,,,8,9 4,7 6,4,6,,6 6,6 7,8 9,4 9,8 4 6 8 év Férfi Nő

A haláloki struktúra változása Magyarországon, - 4.8. Elvesztett életévek A halálozási viszonyokat nem csak a specifikus halálozási arányszámokkal és a várható élettartamokkal ellemezhetük. A statisztikában elteredt elvesztett potenciális életévek (YLL, otential Years of Life Lost) mutató egy népességcsoport meghaltainak egy rögzített életkorig hátralévő (meg nem élt) élettartamait összegzi. A korhatár kiválasztása tetszőleges, elen kiadványban a nemzetközi gyakorlatban alkalmazott 7 évet használuk. Ha tehát valaki ennél fiatalabban x évesen hal meg, az elveszített életéveinek száma x<7 esetén 7-x, ha 7 éves vagy ennél idősebb életkorban veszti életét az indikátor értéke. A mutatót 5 éves korcsoportokra vonatkoztatva, százezer lakosra számítva, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által aánlott módon az európai népesség korösszetételére standardizálva állítuk elő. A pontos formulákat a módszertan tartalmazza. -ben közel 7 ezerrel kevesebb férfi és ezerrel kevesebb nő hunyt el 7 éves kora előtt, mint az ezredfordulón. -ben még a meghalt férfiak több mint fele és a nők több mint negyede halt meg 7 évesnél fiatalabban, napainkra már mindkét érték ennél kevesebb. A tárgyalt időszakban a férfiak idő előtti halálozása nagyobb ütemben avult, mint a nőké. A 7 éven aluliak halálozásának változása 7. tábla Megnevezés A 7 éven aluli meghaltak aránya az összhalálozásból, % A 7 éven aluli elhunytak abszolút száma férfi nő férfi nő 7 7 8 6 5,7 8,6 57 5 8 47,5 4, Változás, abszolút szám, százalékpont 6 98 89 5, 4,6 A százezer főre utó standardizált elvesztett életévek mutatóának értékei egy kivételével mindkét nem, minden haláloki főcsoporta szerint csökkentek -től napainkig. Az egyetlen kivételt a nők idő előtti daganatos halálozása elenti, ami kismértékben emelkedett. A férfiaknál az elvesztett életévek mutatóának legnagyobb visszaesése az erőszakos okok esetében volt, ezt követte az emésztőrendszer, az egyéb és a keringési rendszer betegségei okozta halálozások életkorának csökkenése. Mivel az idő előtti daganatos halálozások súlya alapvetően elentős és az elmúlt évben a mérséklődés üteme kismértékű volt, ezért mára már ez a halálok okozza a legtöbb elvesztett életévet a férfiak körében. Az endokrinbetegségben meghalt férfiak csoportában látható növekedést valószínűleg a. típusú cukorbetegség okozta halandóság rosszabbodása okozta. A nőknél a legnagyobb mértékben az egyéb halálokokhoz köthető elvesztett életévek csökkentek, ezt követően sorrendben az emésztőrendszer, az erőszakos okok és a keringési rendszer halálokai következtek. Minden irányzatnak ellentmond, hogy a daganatoknak tuladonítható elvesztett életévek emelkedtek és között, ezzel messze a legveszélyesebb idő előtti haláloknak számítanak az idő előtti női mortalitásban. 8. tábla Százezer főre utó standardizált elvesztett életévek a potenciális 7 évből halálokok szerint Megnevezés Fertőző betegségek Daganatok Endokrin, anyagcsere betegségei Keringési rendszer betegségei Légzőrendszer betegségei Emésztőrendszer betegségei Erőszakos okok Egyéb Összesen Férfi 48 6 66 6 488 69 5 76 5 4 8 4 798 47 995 8 99 Differencia 4 55 8 55 5 8 8 697 Nő 59 466 9 84 5 646 64 5 94 49 468 78 78 69 5 48 89 987 Differencia 4 5 8 8 55 7

A haláloki struktúra változása Magyarországon, - -től napainkig a 7 év alattiak mortalitása határozottan avult és ez nagyban hozzáárult a születéskor várható élettartam emelkedéséhez mindkét nem esetében. A pozitív irányzat elentőségét nagyban megnöveli, hogy a halandósági szempontból eddig különösen kritikus korosztály elkerülhető halandósága csökkent nagymértékben. Ugyanakkor ezt az kedvező képet továbbra is beárnyékola a női daganatos halálozásnak betudható elvesztett életévek gyarapodása. Az azonban bizonyos, hogy az egészségtudatos gondolkodásmód egyre inkább teret nyer nemcsak a fiatalok, hanem a középkorúak körében is, ami talán a mortalitás idézett számaiban is tükröződik, előrevetítve az ígéretes epidemiológiai korszak folytatódását.

4 A haláloki struktúra változása Magyarországon, - 5. Területi különbségek A megyei halandósági különbségek valóában az élet minőségében meglévő differenciákat feezik ki. Ebben megtalálható mind az alacsonyabb iskolázottsági szint, az alacsonyabb övedelem és az egészségügyi ellátás eltérő színvonala is. Magyarország halálozási viszonyai alapán a legrosszabb helyzetű országok közé tartozik Európában és ehhez a rendkívüli területi egyenlőtlenségek is hozzáárulnak. A mortalitás földrazi különbségeinek és azok időbeli változásának bemutatására a területenkénti születéskor várható élettartam, és a százezer főre utó standardizált potenciális 7 évből elvesztett életévek mutatóa a legalkalmasabb. Az előbbi tuladonságaiból fakadóan a éves élettartam halandóságának szintetikus mutatóa, ezért óhatatlanul magában foglala az utóbbit is. Azonban az előző feezetben is tárgyalt elvesztett életévek különálló vizsgálata lehetőséget biztosít az idő előtti halálozások térségenkénti változékonyságának feltérképezésére és idősoros elemzésére. A releváns földrazi eltérések hátterében az életmód, a kiegyensúlyozatlan közösségi, társadalmi és gazdasági kondíciók, a területenként különböző hatásfokon telesítő szociális és egészségügyi ellátórendszer és nem utolsó sorban a centrumokban és perifériákon élők alapaiban eltérő életlehetőségei állnak. A férfiak születéskor várható élettartama év leforgása alatt est, Bács-Kiskun, Tolna megyében és Budapesten avult a legnagyobb ütemben, mindegyik esetben több mint 5 évvel. Ezzel szemben Feérben, Hevesben, Borsod-Abaú Zemplénben és Vasban a legkisebb mértékben, kevesebb mint,5 esztendővel. A nagyobb számú hátrányos helyzetű kistérséget magukban foglaló megyékben: Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy, Baranya, és Borsod-Abaú Zemplén közül kizárólag az elsőben emelkedett a férfiak születéskor várható élettartama az országos átlag feletti szinten, így csak ott tapasztalható felzárkózás a férfiak életkilátásaiban. A nők esetében Hadú-Biharban növekedett legnagyobb mértékben a halandósági viszonyok szintetikus mutatóa, több mint 4 évvel, Győr-Moson-Sopron és Heves megyében pedig alig esztendővel. A kép kedvezőbb a nőknél, mint a férfiaknál, ha a hátrányos helyzetű közigazgatási körzetekre vonatkozó születéskor várható élettartamokat vizsgáluk. Borsod-Abaú Zemplén megyét leszámítva, mindegyik idesorolható területen (Somogyban, Szabolcs-Szatmár-Beregben és Baranyában) az országos átlagot meghaladó mértékben emelkedett ez a mutató. -ben a magyar férfiak születéskor várható élettartama 7,5, a nőké 78,4 év volt. Az előbbiek 4,4, az utóbbiak,8 esztendővel remélhetnek hosszabb életet, mint az ezredfordulón. Napainkban mindkét nem életkilátásai Budapesten a legkedvezőbbek, a legrövidebb élet a Borsod-Abaú-Zemplén megyében élőkre vár. -ben egy Borsodban született fiú úszülött, 4,6 évvel számíthat rövidebb életre, mint egy fővárosban világra ött társa, a lányoknál ez a különbség kevesebb:,4 év. A férfiak legnagyobb mértékű potenciálisan elvesztett életév csökkenése Bács-Kiskun, est és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében következett be, továbbá ki kell emelni Budapestet is, ahol közel 4 százalékkal mérséklődött ez az érték. Ezzel szemben a legelentéktelenebb változás Somogy, Borsod-Abaú Zemplén és Vas megyében volt tapasztalható. A hátrányos helyzetű térségek közül Baranyában az elvesztett évek lényegesen, közel negyedével mérséklődtek napainkra, de ez még így is az országos csökkenés értéke alatt maradt. Az elmúlt évben a nőknél Szabolcs-Szatmár-Beregben, Somogyban, Budapesten és Hadú-Biharban csökkent legnagyobb mértékben több mint harmadával az elvesztett életévek száma. A legelentéktelenebb mérséklődés Borsod-Abaú Zemplénben és Győr-Moson-Sopronban volt tapasztalható, mindkét közigazgatási körzetben alig több mint 7 százalékot meghaladóan csökkent az elvesztett életévek száma. Rendkívüli változás ez alatt Heves megyében történt, ahol minden mérséklődő irányzatnak ellentmondóan kismértékű emelkedés történt és között. Országos szinten összesen, madnem negyedével csökkent az elvesztett életévek száma. Ehhez képest a hátrányos helyzetű kistérségekkel rendelkező Baranya megye rosszabbul telesített. -ben a férfiak -vel, a nők 7-tel kevesebb esztendőt vesztettek el százezer főre számítva a potenciális 7 évből, mint az ezredfordulón. Előbbiek értéke közel harmadával, utóbbiaké negyedével

A haláloki struktúra változása Magyarországon, - 5 esett vissza a -es értékhez képest. Napainkban a férfiak Budapesten, a nők Veszprém megyében veszítik el a legkevesebb életévet. A legkedvezőtlenebb helyzet mindkét nem esetében Borsod-Abaú Zemplén megyében van, ahol a férfiak elvesztett életéveinek száma továbbra is öt számegyű, míg a nők vesztesége ennek megközelítőleg a fele. A születéskor várható élettartam változása megyénként 7. ábra Budapest 68,6 7,6 Budapest 76, 79, Győr-Moson-Sopron 68, 7, Hadú-Bihar 75, 79, est 66,7 7,9 Veszprém 76,4 79, Tolna 66,8 7,9 Zala 76,7 79, Zala 67, 7,8 Tolna 75, 78,9 Hadú-Bihar 67, 7,8 Csongrád 76, 78,8 Veszprém 67, 7,7 Győr-Moson-Sopron 77, 78,7 Csongrád 66,9 7,5 Ország összesen 75,6 78,4 Feér 68, 7,5 Feér 76, 78,4 Ország összesen 67, 7,5 Szabolcs-Szatmár-Bereg 74,7 78, Békés 67, 7, Vas 76, 78, Baranya 67, 7, Bács-Kiskun 75,7 78, Bács-Kiskun 65,8 7, est 75, 78, Heves 67, 7,8 Baranya 75, 78, Vas 67,6 7,7 Somogy 74,4 78, Jász-Nagykun-Szolnok 66,9 7,6 Heves 76,7 78, Nógrád 66, 75, 7,5 Nógrád 77,7 Somogy 66,5 7, Jász-Nagykun-Szolnok 75,4 77,6 Komárom-Esztergom 66,6 7, Komárom-Esztergom 74,8 77,6 Szabolcs-Szatmár-Bereg 65, 75,5 7, Békés 77,5 65,7 74,7 Borsod-Abaú-Zemplén 69, Borsod-Abaú-Zemplén 76,8 6 7 8 év 6 7 8 év A születéskor várható élettartam változása megyénként és nemek szerint és között 8. ábra Férfi Nő Változás, év,6,6,76,77 4,4 4,4 4,9 4,9 Változás, év,4,5,9,,79,8,5,6

6 A haláloki struktúra változása Magyarországon, - Magyarország minden közigazgatási körzetében avult a várható élettartam, és ez a heves megyei nők kivételével az elvesztett életévek indikátorára is igaz. A számok területi szinten is igazolák, hogy férfiak és nők idő előtti és elkerülhető halálozásainak csökkenése elentősen hozzáárult a születéskor várható élettartamok emelkedéséhez. Emellett nem feledkezhetünk meg hazánk rendkívüli területi egyenlőtlenségeiről sem: a centrum lakosainak életlehetőségei és halandósági viszonyai sokkal kedvezőbbek a perifériákon élőkénél. A dunántúli hátrányos helyzetű megyékben (Baranya, Somogy) élők között lényeges a nemek szerinti különbség. A férfiaknál az országos átlagnál kisebb avulásnak tuladoníthatóan leszakadás, a nőknél ezzel ellentétes az irányzat, felzárkózás figyelhető meg. Ki kell emelni Borsod-Abaú-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét, ahol mindkét indikátor és nem szerint az egyik legalacsonyabb és legnagyobb mértékű avulás volt az elmúlt időszak alatt. Emiatt az előbbi megye elenti az ország leginkább perifériára sodródott térségét, míg az utóbbi és között elentős lépéseket tett a kilábalás felé. Jól mutata az egyenlőtlenségeket az, hogy -ben Budapest II. kerületében a férfiak születéskor várható élettartama 78,9, a nőké 8,9, a Bodrogközi kistérség értékei pedig 64, és 76 év volt. A ómódú fővárosi körzetben élők várható élettartama annyi mint Angliában, míg a Borsod-Abaú Zemplén megyei kistérség férfi lakosai rövidebb életet remélhetnek, mint Moldovában, a nők értéke pedig Ukrana szintén van. Nők és férfiak százezer főre utó standardizált elvesztett életévei a potenciális 7 évből megyénként és nemek szerint 9. ábra Budapest 58 67 Veszprém 466 4 est 564 74 Budapest 549 458 Hadú-Bihar 65 78 Hadú-Bihar 559 555 Győr-Moson-Sopron 5 7858 Zala 478 568 Békés 96 786 Tolna 559 6 Feér 79 46 Feér 446 77 Zala 8 594 Csongrád 48 7 Tolna 5 864 Somogy 6 788 Csongrád 798 84 est 5477 794 Ország összesen 5 899 Győr-Moson-Sopron 46 9 Veszprém 5 899 Vas 478 958 Heves 85 Ország összesen 594 987 Baranya 8 8559 Szabolcs-Szatmár-Bereg 6 99 Vas 55 875 Baranya 548 47 Nógrád 958 8787 Heves 46 488 Bács-Kiskun 9 779 Komárom-Esztergom 5689 44 Komárom-Esztergom 587 Bács-Kiskun 4958 96 449 Somogy 49 98 Békés 54 448 Jász-Nagykun-Szolnok 988 754 Nógrád 569 469 Szabolcs-Szatmár-Bereg 98 Jász-Nagykun-Szolnok 5 944 485 Borsod-Abaú-Zemplén 88 Borsod-Abaú-Zemplén 66 79 5576 5 8 4 5 8 4 év év

A haláloki struktúra változása Magyarországon, - 7 A százezer főre utó standardizált, potenciális 7 évből elvesztett életévek változása megyénként és nemek szerint. ábra Férfi Nő Változás, év 44) ( 49 574) ( 57 4) ( 4 466) ( 465 Változás, év ( ) ( 9 4) ( 9 67) ( 669 )

8 A haláloki struktúra változása Magyarországon, - 6. A dohányzás hatása a halandóságra Az életmód és az ehhez szorosan kapcsolódó kockázati tényezők döntő hatással vannak az egyén egészségére. A dohányzás mint rizikófaktor nagymértékben ronta az életesélyeket. A függőség egészségkárosító hatása általános és az egész emberi szervezetben kimutatható. Ebből fakadóan a dohányzásnak nem egy, hanem több, halálhoz vezető betegség kialakulásában van meghatározó elentősége, így a dohányzás számottevően hozzáadott a haláloki struktúrában domináns idült betegségek okozta halálozások számához. A szenvedélybetegség okozta többlethalálozások nagyságrende miatt a dohányzás elentős hatást gyakorolt Magyarország halandóságára. A nikotinfüggőség elentősen lassította a mortalitás és közötti csökkenő irányzatát, erősen fékezte a születéskor várható élettartam emelkedését, következésképpen hozzáárulása meghatározó volt a természetes fogyás értékéhez. 6.. Dohányzási prevalencia 5 A dohányzásnak tuladonítható többlethalálozások kiszámításának elengedhetetlen feltétele a konkrét dohányzási prevalencia ismerete. Magyarországon a tárgyalt időszakon belül a -es és -as Országos lakossági egészségfelmérés (OLEF, OLEF) és a 9-es Európai lakossági egészségfelmérés (ELEF9) nagyfokú hasonlósága 6 lehetővé teszi, hogy adataikat együttesen használuk. Ekképpen meg tuduk határozni a dohányzásnak tuladonítható többlethalálozások évenkénti számát és között. A prevalencia értelemszerűen a dohányzásnak tuladonítható többlethalálozások előfeltétele, ezért indokolt a mutató korcsoportos nemenkénti vizsgálata. A és 9 közötti egészségfelmérések alapán tuduk, hogy a férfinépesség körülbelül fele, a nők harmada érintett a nikotinfüggőségben. Ezen időszak alatt míg a elenlegi és valaha dohányzó férfiak abszolút száma éves szinten azaz a dohányzásnak tuladonítható többlethalálozások bázisa közel 8 százalékkal zsugorodott, és óval,5 millió alá csökkent, addig ez az érték nőknél pedig több mint 5 százalékkal gyarapodott és túllépte a,8 millió főt. A dohányzók korcsoportonkénti dohányzási prevalenciáa (százalékos arány a lakosság körépben) nemek szerint. ábra Férfi % % 6 6 Nő 5 4 8 4 5 9 4 5 9 4 44 45 49 5 54 55 59 6 64 65 69 7 74 75 79 8 84 85 éves OLEF OLEF ELEF9 5 4 8 4 5 9 4 5 9 4 44 45 49 5 54 55 59 6 64 65 69 7 74 75 79 8 84 85 éves OLEF OLEF ELEF9 5 Meghatározott betegségben szenvedő, elen esetben dohányzó egyének aránya (előfordulási gyakorisága) a teles népességben. 6 Részletes elemzést lásd: Bőti E., Koncz B., Vitrai J., Szerk: Demén T.: A felnőttek dohányzására vonatkozó magyarországi felmérések adatai, 9. Országos Egészségfelesztési Intézet Dohányzás Fókuszpont, Budapest, http://www.fokuszpont.dohanyzasvisszaszoritasa.hu/sites/default/files/dohanyzasra_vonatkozo_felmeresek_adatai 9.pdf

A haláloki struktúra változása Magyarországon, - 9 Az ezredfordulótól 9-ig Magyarországon a dohányzó férfiak évenkénti száma másfél millió, a nőknél,, millió fő körül mozgott. A korcsoportos vizsgálatból látható, hogy tíz év alatt a 5 49 éves férfiak körében nagymértékben visszaesett a dohányzási prevalencia, helyenként több mint százalékponttal. Ezután mindhárom mért évben a kor előrehaladtával ugyanolyan mértékben csökkentek az arányszámok. A 44 éves nők körében lényegesen mérséklődött az aktív nikotinfüggők prevalenciáa. A legnagyobb mértékű visszaesés a 5 9 éves korcsoportban történt, ahol közel 5 százalékpontos csökkenés volt tapasztalható a vizsgált időszakban. Ennek ellenpontát az 5 74 évesek elentik, ahol számottevően emelkedett a dohányzók aránya a női népességben. Tíz év alatt a 8 49 év közötti cigarettázással felhagyott férfiak prevalenciáa a felmérések szerint nem változott. Az idősebb korcsoportok (5 éves és idősebbek) körében viszont számottevően csökkent a leszokottak aránya a népességben, kivételt ez alól a 8 84 évesek elentenek. 85 esztendő felett úból nagymértékű a csökkenés. A nők esetében nincsen látványos változás tíz év elteltével a cigarettaletétel tekintetében. Kiemelni talán a 4 évesek leszokásának megugrását lehet, aminek hátterében a gyermekvállalás állhat.. ábra A leszokottak korcsoportonkénti dohányzási prevalenciáa (százalékos arány a lakosság körében) nemek szerint % Férfi % 6 6 Nő 5 4 8 4 5 9 4 5 9 4 44 45 49 5 54 55 59 6 64 65 69 7 74 75 79 8 84 85 éves OLEF OLEF ELEF9 5 4 8 4 5 9 4 5 9 4 44 45 49 5 54 55 59 6 64 65 69 7 74 75 79 8 84 85 éves OLEF OLEF ELEF9. ábra A nem dohányzók korcsoportonkénti dohányzási prevalenciáa (százalékos arány a lakosság körében) nemek szerint % Férfi % Nő 8 8 6 6 4 4 8 4 5 9 4 5 9 4 44 45 49 5 54 55 59 6 64 65 69 7 74 75 79 8 84 85 éves OLEF OLEF ELEF9 8 4 5 9 4 5 9 4 44 45 49 5 54 55 59 6 64 65 69 7 74 75 79 8 84 85 éves OLEF OLEF ELEF9

A haláloki struktúra változása Magyarországon, - és 9 között a nemdohányzó férfiak aránya a népességben szinte az összes korcsoportban látványosan megemelkedett, eközben a nők prevalenciái egyértelműen kedvezőtlenebbül alakultak. 55 79 éves életkorban lényegesen visszaesett a soha nem dohányzók viszonyszáma a női népességen belül. Fiatalabb korban mindkét nemnél egyértelmű a avulás a prevalencia értékeiben, arányaiban kevesebben dohányoznak. Ennek hátterében a felnövekvő generációknál a megelőzés, az egészségtudatosabb életmód, a cigaretta övedéki adóának emelése és a dohányzás visszaszorítása állhat. Későbbi életkorokban a nemek között elentős különbség elentkezik. Míg a középkorú és idősebb férfidohányzók prevalenciáa nem változott az elmúlt tíz évben, addig a nőké szembeötlően növekedett. 5 éves korig a leszokás az erősebbik nem tagai körében nem módosult, ezt követően idősebb életkorban nagymértékű visszaesés volt tapasztalható. Eközben a nőknél a prevalencia értékeiben kizárólag csak a 4 éves korcsoportban látszik kiugrás, egybeesik a kitolódott gyermekvállalás elenségével. A nem dohányzó férfiak népességbeli aránya 9 között szinte mindegyik korcsoportban kétséget kizáróan emelkedett. A nőkről ez nem mondható el, 55 éves koruktól kezdődően tíz év leforgása alatt szembetűnően mérséklődött a nem dohányzók aránya a női népességben. 6.. Dohányzásnak tuladonítható többlethalálozások Egy népességben a dohányzásnak tuladonítható valamely adott halálokú többlethalálozás definíció szerinti elentése, hogy ennyivel kevesebben haltak volna meg az adott halálokban szenvedők közül, ha a halálozási rátáuk megegyezne a nemdohányzókéval. Ennek megbecslésére az amerikai CDC 7 által avasolt, nemzetközileg is alkalmazott módszertant 8 használtuk. A számításokhoz három különböző adatforrásra támaszkodtunk: a relatív kockázatokra, a dohányzási prevalenciára és a meghatározott halálokokban elhunytak számaira. A relatív kockázatok a dohányzók és a leszokottak nagyobb veszélyeztetettségét számszerűsítik a nem dohányzókéhoz képest. Ezeket az értékeket általában betegségenként szokás megadni. éldául annak az esélye, hogy egy dohányos férfi tüdőrákban halon meg, egy nem dohányzó társához képest több mint -szeres (a viszonylagos rizikó értéke ezért a nem dohányzók esetében minden esetben ). Az érintett nőknél általában számottevően kisebbek ezek az értékek, a már említett daganatos betegség esetében például,5-szeres. A módszertan rosszindulatú daganatos, kardiovaszkuláris, cerebrovaszkuláris, légzőrendszeri, halálokok szerint részletezi a relatív rizikó számait. Ezen felül a dohányzás okozta betegségek lassú progresszióa és a többségében tizenéves korban kezdődő rászokás miatt a metodológia azt feltételezi, hogy senki nem hal bele 5 éves kor előtt nikotinfüggőség okozta betegségbe, ezért a relatív kockázatok az említett korhatár feletti népességre vonatkoznak. A magyar népességre vonatkozó dohányzásiprevalencia-értékeket a tárgyalt időszakra vonatkozóan az egészségfelmérésekből (OLEF, OLEF, ELEF9) ismerük. (A közbenső évekre statisztikai közelítő elárást alkalmaztunk.) A meghatározott, dohányzásnak betudható több mint féle halálokban 9 elhunytak korcsoportonkénti száma az éves halálozási statisztikákból érhetők el. A számítások elvégzésével megkaptuk a dohányzásnak tuladonítható évenkénti többlethalálozások számát halálokonként, nemek szerinti, 5 éves korcsoportos bontásban. A vázolt számítások alapán éves szinten körülbelül minden hatodik halálozás a dohányzás miatt történik Magyarországon. Az elmúlt évben a nikotinfüggőséghez köthető halálozások abszolút száma növekedett, a nyers halálozási arányok terén egy enyhe emelkedést, a standardizált értékek esetében kismértékű a csökkenés. A dohányzásnak tuladoníthatóan meghaltak százalékos aránya az összhalálozásban a vizsgált időszakban közel másfél százalékponttal gyarapodott. -ben 746-an haltak meg dohányzás miatt. Az általános halandóság csökkenése és a szenvedélybetegség miatt elhunytak abszolút számának enyhe emelkedése miatt a vizsgált időszakban a dohányzásnak tuladoníthatóan meghaltak százalékos aránya növekedett az összhalálozásban. Ez többek között azt is elenti, hogy a dohányzás lényegesen visszafoga a születéskor várható élettartam emelkedő irányzatát. 7 Centers for Disease Control and revention (www.cdc.gov) 8 https://apps.nccd.cdc.gov/sammec/methodology.asp 9 Lásd Módszertan.

A haláloki struktúra változása Magyarországon, - A dohányzásnak tuladonítható többlethalálozások száma és aránya 9. tábla Év Dohányzásnak tuladoníthatóan elhunytak száma összesen Dohányzásnak tuladonítható nyers többlethalálozási arányszám Az európai népesség kormegoszlására standardizált dohányzásnak tuladonítható többlethalálozási arányszám Dohányzásnak tuladoníthatóan meghaltak százalékos aránya az összhalálozásban 864,4,75 5,4 4,,7 5,4 45,,69 5,4 47,8,7 5,5 4 765,5,69 5,7 5 5,,7 5,6 6 99,8,67 5,9 7 597,5,7 6, 8 54,,65 6, 9,,64 6, 45,4,64 6,4 94,5,6 6,6 746,9,6 6,8 Százezer főre utó standardizált halandósági arány dohányzás szerint 4. ábra Százezer főre 4 8 6 4 4 5 6 7 8 9 Dohányzásnak tuladonítható többlethalandóság Általános halandóság Dohányzástól független halandóság 6.. Dohányzásnak tuladonítható többlethalálozások nemek szerinti különbsége és között a férfiak dohányzásnak tuladonítható halálozásainak abszolút száma közel tizedével csökkent, eközben a nőké több mint másfélszeresével emelkedett. Emiatt míg év alatt a nikotin függőségnek tuladoníthatóan meghalt férfiak százalékos aránya az összhalálozásban stagnált, addig a nőké nagymértékben növekedett. Az ezredfordulón mintegy négyszer annyi férfi halt meg dohányzás miatt, mint nő. -ig a férfiak nőkéhez viszonyított nikotin függőség okozta többlethalálozása emelkedett, ezt követően a látványos visszaesésnek köszönhetően a vizsgált időszak végére ez a különbség közel megfeleződött. A nemek közötti rés tehát elentősen csökkent, ami úabb elzés a férfi- és női szerep határainak elmosódására. Míg a szenvedélybetegség elentősebb szerepe a férfiak általános halandóságában mérséklődött, addig a nőknél ez a múltban még kevésbé hangsúlyos szerep elentősen felértékelődött az eltelt évben.

A haláloki struktúra változása Magyarországon, - Év Dohányzásnak tuladoníthatóan elhunytak száma Dohányzásnak tuladoníthatóan meghalt férfiak férfi nő százalékos aránya az összhalálozásban 6 54 4 4,5 6,6 6 6 4 58,6 6,7 6 6 4 8,6 6,6 6 78 4 9,9 6,5 4 6 4 4 5,8 7, 5 6 58 4 878,4 7,4 6 5 987 5,6 7,8 7 6 5 496,6 8,5 8 5 556 5 599,5 8,8 9 5 496 5 87,4 9, 5 5 6,5 9,4 5 6 95,5 9,9 4 998 6 749,6, nők. tábla A dohányzásnak tuladonítható többlethalálozások részaránya az összhalálozásból nemek szerint, 5.ábra Dohányzástól független halálozások: 7694; 8% Nők: 6749; 5% Férfiak: 4998; % Dohányzásnak tuladonítható többlethalálozások: 746; 7% Százezer főre utó standardizált halandósági arány dohányzás és nemek szerint 6. ábra Százezer főre 6 Férfi Százezer főre 6 Nő 4 4 8 8 6 6 4 4 4 5 6 7 8 9 4 5 6 7 8 9 Dohányzásnak tuladonítható többlethalandóság Általános halandóság Dohányzástól független halandóság

A haláloki struktúra változása Magyarországon, - Száz nőre utó dohányzásnak tuladonítható férfi többlethalálozás 7. ábra Százezer főre 45 4 5 5 5 5 4 5 6 7 8 9 6.4. Dohányzásnak tuladonítható többlethalálozások korstruktúráa 5 év alatt szinte senki nem hal meg dohányzás következtében. Ha ezek a halálozások megtörténnek, akkor a születés körüli időszakban fordulnak elő, és hátterükben az anya nikotinfüggősége áll. A dohányzás elvétve okozhat halálos baleseteket is, de ezek száma is elentéktelen. Mindezek miatt a 5 évnél fiatalabb korban bekövetkező halálozásokat a kutatások nem veszik számba. E kiadványban az említett korhatár feletti éves korcsoportok képezték vizsgálat tárgyát. Ha a korosztályok egymáshoz viszonyított súlyát vizsgáluk, látható, hogy a kor előrehaladtával mind több áldozatot követel a nikotinfüggőség. Az elmúlt évben a férfiak mindegyik korosztályában csökkent a dohányzás következtében meghaltak standardizált többlethalálozási arányszáma, a nőknél ez az érték a 5 54 kor közöttieknél csökkent, míg az ennél idősebbeknél nagymértékben növekedett. Az életkor és a nemi különbségek közötti kapcsolat lineáris, minél idősebb egy korcsoport annál nagyobbak a nemi különbségek a férfiak hátrányára. -ben míg a 5 44 éveseknél közel két és félszeres volt a differencia, addig a 75 84 éveseknél már több mint négyszeres. Az eltérés nagyságrende látványosan mérséklődött a. évi állapothoz képest. Az életkor szerinti általános halandóság ismeretében bizonyosan a legidősebbek körében a legmagasabb a dohányzás okozta halálozások száma. Ebben a korcsoportban azonban a dohányzási prevalencia felmért értéke nagyon alacsony és tág megbízhatósági intervallumban mozog. A halálozások korral megnövekedett száma miatt a mutató értékének kis változása is meglehetősen nagy módosulásokat okoz az abszolút számok terén. Emiatt ezek a legidősebb korra vonatkozó eredmények kevésbé fedik tükrözik a valóságot, ezért az elemzésből ezeket kihagytuk.. tábla Dohányzás következtében meghaltak standardizált többlethalálozási arányszámai nem és korcsoport szerint Év 5 44 45 54 55 64 65 74 75 84 Összesen éves Férfi 9,8 4,6 875,4 5,7 695,, 9, 86, 786,,9 487, 46,9 Nő 4,,8 74, 8,7 47,4 6,4 6,, 6, 9,9 65, 76,9 Összesen 74,5 64, 48,7 569, 74, 6,7 7,7 9, 5,9 58, 74, 48,9

4 A haláloki struktúra változása Magyarországon, - -től napainkig a férfiak mindegyik korosztályában csökkent a dohányzásnak tuladonítható többlethalálozások száma. A legnagyobb visszaesés a legfiatalabb, egyben súlyában legkevésbé elentékeny 5 44 éves nemzedékben történt, ahol ennek értéke több mint felére esett vissza. Legkisebb mértékben az 55 64 éves generáció körében mérséklődött a nikotinfüggőség okozta többlethalálozás. Az elmúlt évben a nőknél csak a 5 44 és a 45 54 éves korosztályban mérséklődött a káros szenvedély okozta többlethalálozások száma. Előbbiek esetében ez a csökkenés a férfiakéhoz hasonlóan nagymértékű volt, míg utóbbiaknál a -es referenciaérték szinte alá esett. Az idősebb nemzedékek (55 84 év) értékei lényegesen romlottak, és körükben a vizsgált időszakban körülbelül másfélszeresére emelkedett a nikotinfüggőségnek betudható többlethalálozások száma. Dohányzásnak tuladonítható standardizált többlethalálozási arányszám korcsoportonként és nemek szerint 8.ábra Százezer fő Férfi, 6 487 4 4 786 8 6 4 86 9 5 44 45 54 55 64 65 74 75 84 éves Változás, férfi (. év=%) % 8 6 4 8 6 4 4 5 6 7 8 9 5 44 éves 45 54 éves 55-64 éves 65 74 éves 75 84 éves Összesen Százezer fő Nő, 6 4 8 6 4 6 9 65 6 5 44 45 54 55 64 65 74 75 84 éves Változás, nő (. év=%) % 8 6 4 8 6 4 4 5 6 7 8 9 5 44 éves 45 54 éves 55-64 éves 65 74 éves 75 84 éves Összesen és között a férfiaknál a dohányzásnak tuladonítható többlethalandóság csökkenése is hozzáárult az általános mortalitás visszaeséséhez. Az életkor változóának vizsgálatával látható, hogy ebben mindegyik generáció szerepet átszott, legnagyobb mértékben a legfiatalabbak és a 45 54 év közöttiek. A nők esetében ezzel ellenkező irányzatot tapasztalhatunk. A 5 54 éveseknél még tudott csökkenni a dohányzás okozta többlethalálozás, az ennél idősebb nemzedékeknél viszont másfélszeres növekedés történt a vizsgált intervallumban. A nőket érintő emelkedés egyértelműen a korosabb korosztályok egyre romló dohányzásnak tuladonítható többlethalandósága miatt következett be. A szenvedélybetegség számottevően (és korral, idővel egyre inkább) lassította a nők általános mortalitásának avulását. Mindazonáltal nemtől függetlenül azonosítható egy, a dohányzás hatásaitól megkíméltebb, fiatalabb generáció megelenése a magyar társadalomban. Ezt alátámaszta a dohányzási prevalencia előző feezetben bemutatott korcsoportos vizsgálata is.

A haláloki struktúra változása Magyarországon, - 5 6.5. Dohányzásnak tuladonítható többlethalálozások okstruktúráa -ben dohányzásnak tuladoníthatóan a legtöbb férfi légcső, hörgő, tüdő rosszindulatú daganata miatt vesztette életét. Minden harmadik nikotinfüggőség okozta halálozás ilyen okból következett be. Az ischémiás és más szívvel kapcsolatos kóros állapotok elentik a második legveszélyesebb halálokot a férfiakra nézve. dohányzás miatt elhunytból 4 kardiovaszkuláris problémák miatt halt meg. Ezután következnek a légzőrendszer idült obstrukciós betegségei, az egyéb rosszindulatú tumorok, magasvérnyomás- és agyérbetegségek, végül az aak, száüreg, garat, nyelőcső és gége rosszindulatú daganatai. Azonban ez a rangsor különbözik, ha halálok-specifikusan vizsgáluk a dohányzásnak betudható halálozásokat. Ez azt elenti, hogy az adott haláloki kategóriához tartozó elhunytak közül hány százalék halt meg a szenvedélybetegséggel összefüggésbe hozhatóan. Ennek alapán, első helyen állnak a légcső, hörgő, tüdő rosszindulatú daganatai, minden száz ilyen halálozásból körülbelül 9 a dohányzásra vezethető vissza. Ezt követik sorrendben az aak, száüreg, garat, nyelőcső és gége tumorai, a légzőrendszer idült obstrukciós betegségei, az egyéb daganatok, a magasvérnyomás- és agyérbetegségek. Az ischémiás és más szívbetegségek okozta halálokok zárák a sort, minden negyedik ilyen elhunyt életét a dohányzás követelte. 9. ábra A dohányzásnak tuladonítható többlethalálozások száma és megoszlása kiemelt halálokok szerint, 5 éves és idősebb férfinépességben, Halálozások száma Légcső, hörgő, tüdő daganatai Ischémiás és más szívbetegség Légzőrendszer idült obstrukciós betegégei Egyéb rosszindulatú daganat Magasvérnyomás- és agyérbetegségek Aak, száüreg, garat, nyelőcső és gége rendellenességei 96 76 55 9 497 549 4 5 6 Halálozások megoszlása,8% 6,% Aak, száüreg, garat, nyelőcső és gége rendellenességei Légcső, hörgő, tüdő daganatai 6,%,7% Ischémiás és más szívbetegség Magasvérnyomás- és agyérbetegségek 9,% Légzőrendszer idült obstrukciós betegségei,% Egyéb rosszindulatú daganat A dohányzásnak tuladonítható többlethalálozások részaránya a kiemelt halálokokban, 5 éves és idősebb férfinépességben,. ábra Légcső, hörgő, tüdő daganatai 87, Aak, száüreg, garat, nyelőcső és gége rendellenességei 7, Légzőrendszer idült obstrukciós betegégei 64,7 Egyéb rosszindulatú daganat 45, Magasvérnyomás- és agyérbetegségek 6,9 Ischémiás és más szívbetegség 5, 4 6 8 %

6 A haláloki struktúra változása Magyarországon, - A női népesség mortalitásában a dohányzás okozta többlethalálozások szerepe kevésbé elentős, mint a férfiakéban. -ben a nikotinfüggőség miatt elhunyt nők közül a legtöbben légcső, hörgő, tüdő rosszindulatú daganata miatt haltak meg. Ezt az ischémiás szívbetegségek okozta halálozások, a légzőrendszer idült obstrukciós betegségei, a magasvérnyomás- és agyérbetegségek, az egyéb rosszindulatú daganatok és az aak, száüreg, garat, nyelőcső és gége tumorai követik sorrendben. A nemek között lényeges különbség, hogy míg a férfiaknál a dohányzásspecifikus légcső-, hörgő-, tüdődaganatos halálozások messze meghaladák az ischémiás és egyéb szívbetegségekét, addig a nőknél a differencia sokkal kevésbé elentős. Ez elsősorban a nemenként eltérő haláloki struktúrából következik. Ha az elemzés halálok-specifikusan történik, akkor a sorrend a nőknél is lényegesen megváltozik. Első helyen a légcső-, hörgő-, tüdődaganatos indokok állnak, száz főre számítva közel 7-en a dohányzás miatt halnak meg. Ezután a légzőrendszer idült obstrukciós betegségei és az aak, száüreg, garat, nyelőcső és gége tumorai következnek. Mindkét halálokban elhunyt nők több mint felének életét a szenvedélybetegség oltotta ki. A magasvérnyomás- és agyérbetegségek, az egyéb rosszindulatú daganatok és az ischémiás és egyéb szívbetegségek találhatók a rangsor végén.. ábra A dohányzásnak tuladonítható többlethalálozások száma és megoszlása kiemelt halálokok szerint, 5 éves és idősebb női népességben, Légcső, hörgő, tüdő daganatai Ischémiás és más szívbetegség Légzőrendszer idült obstrukciós betegégei Egyéb rosszindulatú daganat Magasvérnyomás- és agyérbetegségek Aak, száüreg, garat, nyelőcső és gége rendellenességei Halálozások száma 67 645 54 75 9 4 5 6,4%,5% 7,5%,6% Halálozások megoszlása Aak, száüreg, garat, nyelőcső és gége rendellenességei Légcső, hörgő, tüdő daganatai Ischémiás és más szívbetegség 9,6% 8,5% Magasvérnyomás- és agyérbetegségek Légzőrendszer idült obstrukciós betegségei Egyéb rosszindulatú daganat A dohányzásnak tuladonítható többlethalálozások részaránya a kiemelt halálokokban, 5 éves és idősebb női népességben,. ábra Légcső, hörgő, tüdő daganatai Aak, száüreg, garat, nyelőcső és gége rendellenességei Légzőrendszer idült obstrukciós betegégei Egyéb rosszindulatú daganat Magasvérnyomás- és agyérbetegségek Ischémiás és más szívbetegség 9, 8,,9 56, 5,4 68, 4 6 8 %

A haláloki struktúra változása Magyarországon, - 7 6.6. Dohányzásnak tuladonítható elvesztett életévek Az alkalmazott módszertan tuladonságaiból fakadóan a dohányzásnak tuladonítható többlethalálozások számát korcsoportonként ismerük. Ezek a részletezettségű adatok lehetővé teszik az elvesztett életévek vizsgálatát. (A mutató leírását lásd a 4.8. feezetben.) A táblázatban a százezer főre utó, a potenciális 7 évből elvesztett életévek nyers és standard értékei láthatók különböző halálokok szerint -ben. A dohányzásnak tuladonítható több mint féle halálokot egy kategóriába sűrítve adtuk meg. Ez több csoporttal alkot közös halmazt, például a tüdőrák a daganatokkal, az ischémiás szívbetegség a keringési rendszer betegségeivel. Azonban ha a dohányzásnak tuladonítható elvesztett életévek mértékére akaruk felhívni a figyelmet, a duplikáció nem elent problémát. A többi haláloki főcsoporthoz képest kirazolódik a nikotinfüggőség okozta idő előtti többlethalálozások nagyságrende. Mindkét nem esetében hasonlóságot mutat az elvesztett életévek haláloki főcsoportos rangsora. A legtöbb életévet napainkban rosszindulatú tumorok miatt veszítik el. Ezt követik a keringési rendszer betegségei és nem sokkal maradnak le ettől harmadikként a dohányzásnak tuladonítható többlethalálozások. Figyelemre méltó, hogy a nikotinfüggőség önmagában lényegesen több elvesztett életévet eredményez, mint a mortalitás külső okai, vagy a fertőző, az endokrin-, a légző- és emésztőrendszer betegségei együttvéve. Százezer főre utó, a potenciális 7 évből elvesztett életévek halálokok szerint,. tábla Halálokok Férfi, nyers Férfi, standard Nő, nyers Nő, standard Fertőző és elősdiek okozta betegségek 79 76 48 48 Daganatok 596 5 79 468 Endokrin, táplálkozási és anyagcsere-betegségek 57 4 89 78 A keringési rendszer betegségei 45 8 895 78 A légzőrendszer betegségei 47 4 9 69 Az emésztőrendszer betegségei 875 798 98 5 A morbiditás és a mortalitás külső okai 548 47 45 48 Összes egyéb betegségek 796 995 597 89 Összesen 8 745 8 99 4 54 987 Dohányzásnak tuladonítható betegségek 77 77 79 Az elmúlt év alatt férfiaknál,5, nőknél ennél nagyobb mértékben 5,7 százalékponttal bővült a 7 évhez viszonyított dohányzás miatt elvesztett életévek hányada az összéletév-veszteségben. A 5 7 éves férfiak körében ez a növekedés közel másfél, a nőknél 6 százalékpontos volt. -ben a férfiaknál és 7 év között elveszített életévek körülbelül negyede, nőknél ötöde tuladonítható dohányzásnak. Ezek az arányok a 5 7 év között elveszíthető életévek tekintetében mindenképpen magasabbak, a férfiaknál minden harmadik, a nőknél minden negyedik elvesztett életévet a nikotinfüggőség okozott. Akárcsak a halandósági okstruktúra esetében, a nemek közötti különbség a dohányzásnak tuladonítható többlethalálozásoknál is elentős. A szenvedélybetegség okozta halálozások bázisa a elenlegi és néhai nikotinfüggők. A férfinépesség körülbelül fele, a nők harmada érintett a dohányzás által. és között ez a kör férfiaknál szűkült, a nőknél számottevően bővült. A prevalencia korcsoportos vizsgálatával kiderült, hogy ennek hátterében a középkorú és idősödő nők növekvő dohányzási aránya áll. Ennek ellenponta, hogy az ezredforduló óta látványosan visszaesett a prevalencia értéke nemtől függetlenül a fiatalabb korcsoportokban. Mivel ezek az adatok a dohányzásnak tuladonítható többlethalálozások számításának részét képezik, ezért a fenti alapvonások a nikotinfüggőség okozta mortalitásban is megmutatkoztak. Éves szinten kb. minden hatodik ember e szenvedélybetegség következtében halt meg Magyarországon. Az ezredforduló óta míg a férfiak mindegyik korosztályában csökkent a dohányzás okozta többlethalálozás, addig a nőknél középkortól kezdődően mindegyikben növekedett. Ezért a dohányzás mint rizikófaktor kiváltképpen a nők esetében elentősen lassította a halandóság és közötti általánosan csökkenő irányzatát. Az okstruktúra részletes vizsgálata rámutatott, hogy a elenlegi és egykori dohányosokra mindkét nemnél a daganatos betegségek (legfőbb-

8 A haláloki struktúra változása Magyarországon, - képpen a tüdőrák) és keringési halálokok elentik a legnagyobb veszélyt. Emiatt ez a szenvedély vitathatatlanul hozzáárult a krónikus betegségek struktúrabeli hegemóniáához. Napainkban ráadásul a dohányzásnak tuladonítható elvesztett életévek relevanciában megelőzik a mortalitás külső okait is. Az ezredfordulótól napainkig ez a szenvedélybetegség összesen közel 75 ezer áldozatot követelt Magyarországon. A dohányzás miatt elvesztett életévek aránya az összéletév-veszteségben a és a 7 éves, valamint a 5 és 7 éves egzakt életkorok között leélhető (potenciális) életévekből ábra % 5 5 5 % 5 5 5 5 és 7 éves egzakt életkorok között 4 5 6 7 8 9 Férfi Nő 5 és 7 éves egzakt életkorok között 4 5 6 7 8 9 Férfi Nő 6.7. Közép-kelet-európai kitekintés A rendelkezésre álló adatok alapán a nemzetközi összehasonlításra a WHO HFA adatbázisa ad lehetőséget. Dohányfogyasztás szempontából két változó mentén lehet az országokat mérlegre tenni: a rendszeresen dohányzók részaránya a 5 éves és idősebb népességben és az egy főre utó évi cigarettafogyasztás dimenzió alapán. Magyarország mindkettőben kiemelkedik a régió országai közül. A nemzetközi összehasonlítás azt bizonyíta, hogy a régióban Bulgária után a magyar társadalomba ágyazódott be a legmélyebben a dohányzás. Egyedi problémát setet Szlovénia helyzete, ahol ugyan a legkevesebben dohányoznak a régióban, de a fogyasztás mértéke kiemelkedően magas. Emellett kitűnik a szlovákok és a csehek régiós összehasonlításban alacsony szintű érintettsége a nikotinfüggőségben.

A haláloki struktúra változása Magyarországon, - 9 A 5 évesnél idősebb dohányosok aránya a népességben, 4. ábra Bulgária a) 9,7 Magyarország b),4 Horvátország c) 7,4 Lengyelország b) 7 Románia a) 6,7 Ausztria d), Csehország d),7 Szlovákia b) 9,4 Szlovénia a) 8,9 5 5 5 4 % a) 7. évi adat. b) 9. évi adat. c). évi adat. d) 6. évi adat. Egy főre utó elszívott cigaretták száma évente az ezredfordulón 5. ábra Bulgária 79 Szlovénia Magyaroszág 5 Lengyelország 954 Horvátország 77 Csehország 49 Románia 9 Ausztria 6 Szlovákia 5 5

4 A haláloki struktúra változása Magyarországon, - 7. Összefoglalás Hazánk mortalitása az ország adottságaihoz és felettségéhez mérten rendkívül magas, a halandósági viszonyok a legrosszabbak közé tartoznak Európában. Jelen tanulmány nem, kor, halálok, terület, elvesztett életévek és a dohányzás változóa mentén vizsgálta meg a haláloki struktúra változását az ezredfordulótól napainkig. Epidemiológiai értelemben Magyarország egy sikeres évtizedet tudhat maga mögött. A születéskor várható élettartam szinte töretlenül emelkedett, a halandósági viszonyok minden korosztályban látványosan avultak, a csecsemőhalálozás körülbelül a felére esett vissza, a 4 59 évesek kritikus halandósága lényegesen mérséklődött, a meghaltak átlagos életkora minden haláloki főcsoportban emelkedett, a keringési rendszer okozta halálozások száma meredeken csökkent. Nem fér kétség ahhoz, hogy Magyarország nemcsak kilábalt az epidemiológiai válságból, hanem az elmúlt évtizedben egyértelműen avított halandósági viszonyain. A mélyreható vizsgálat azonban a hiányosságokat, a lemaradást és az égető problémákat is felszínre hozta. A daganatos halandóság stagnál, a haláloki megoszlásban viszonylagos súlya növekszik. A légcső-, hörgő-, tüdő-, vastagbél- és az emlőtumorok megelőzése és kezelése elenti az egészségügy számára a legnagyobb kihívást. A területi elemzés rávilágított a centrumokban és a perifériákon élők rendkívüli (esély) egyenlőtlenségeire. A hátrányos helyzetű megyék közül Baranyában és Somogyban a nemek között lényeges különbség figyelhető meg. A férfiaknál kisebb, a nőknél nagyobb mértékben avult a születéskor várható élettartam mint az országos átlag, ezért előbbiek halandósági viszonyaikat tekintve leszakadtak, utóbbiak felzárkóztak. Borsod-Abaú Zemplén megye perifériára sodródása mindkét nem esetében folytatódott az ezredfordulót követően. A hátrányos helyzetű kistérségek életkilátásai nem említhetők egy lapon Budapest egyes kerületeivel. A dohányzás halandóságra gyakorolt vizsgálatával napvilágra került a középkorú és idősebb nők növekvő érintettsége a dohányzásban. Ennek hátterében a felgyorsult emancipáció a nemi szerepek közti határ elmosódása, ezáltal a megemelkedett mértékű stressz, egyszóval a női életstílus elférfiasodása állhat. Ugyanakkor a férfiak nagyobb mértékű idő előtti halálozása, a válások elenségével együttesen alapvetően megváltoztathata a középkorú nők családi kötelékeit. A változásokkal történő megbirkózás kényszere pedig fokozott dohányfogyasztásra késztetheti az érintetteket. Az ezredfordulóra a fertőző betegségek okozta halálozások szinte telesen eltűntek, a csecsemő, gyermek és fiatalkorú halandóság csökkentésének tartalékai kiapadtak. Nagyobb avulási lehetőség a középkorú felnőtt népesség mortalitásában relik. Ezt bizonyíta az is, hogy a halandósági viszonyok terén tapasztalható pozitív tendencia ellenére hazánk lemaradása még így is elentős a régió többi országához képest.

A haláloki struktúra változása Magyarországon, - 4 8. Irodalom Bakacs M., Balku E., Bodrogi J., Demén T., Joó T., Vámos M., Vitrai J., Vokó Z., Szerk: Vitrai J.: A dohányzás társadalmi terhei Magyarországon. Kiemelt megállapítások. Országos Egészségfelesztési Intézet, Budapest, http://www.oefi.hu/dohanyzas_tarsadalmi_terhe_oefi_.pdf Ennek módszertani leírása: http://www.oefi.hu/halalozas/dthmodszertan.pdf Bőti E., Koncz B., Vitrai J., Szerk: Demén T.: A felnőttek dohányzására vonatkozó magyarországi felmérések adatai, 9. Országos Egészségfelesztési Intézet, Dohányzás Fókuszpont, Budapest, http://www.fokuszpont.dohanyzasvisszaszoritasa.hu/sites/default/files/dohanyzasra_vonatkozo_ felmeresek_adatai 9.pdf Centers for Disease Control and revention. Smoking-Attributable Mortality, Morbidity, and Economic Costs https://apps.nccd.cdc.gov/sammec/methodology.asp Demográfiai évkönyv,. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, Kamarás F.: Társadalmi helyzetkép,. Népesedési helyzet., Központi Statisztikai Hivatal, Budapest,, -7. old. http:///docs/hun/xftp/idoszaki/thk/thk_nepesedes.pdf Józan,. Radnóti, L.: A dohányzás hatása a halandóságra Magyarországon, 97 999. Nemzeti Népesedési rogram, Központi Statisztikai Hivatal, Józan,. Gárdos, É. Dr. Gorincsek, Gy. Gábor, M.: A halálozási viszonyok alakulása Magyarországon, 98 99. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 994 Mészáros, Á. Hilbert, L. Schaffer, L.: Adatok a haláloki struktúra változásáról Magyarországon 99 között. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, World Health Organization (WHO) European health for all database (HFA-DB) http://data.euro.who.int/hfadb/

4 A haláloki struktúra változása Magyarországon, - 9. Módszertan m k = Dk / k a k korcsoport halálozási aránya a vizsgált népességben s k, ill. k a vizsgált, ill. standard népesség k-ik korcsoportának évközepi népességszáma A vizsgált népesség egy főre eső tényleges és standardizált halálozási aránya: å k å k m k k k, ill. å k å k m k s k s k,. A dohányzásnak tuladonítható többlethalálozás halálokok szerint Az alábbi számítási módszer koncepcióa Levintől (95) származik, később smoking attributable fraction (SAF) néven Rice és szerzőtársai (986), valamint Shultz és szerzőtársai (99) használták. Magyarul megtalálható Józan és Radnóti ()-ben. Rögzítsünk egy naptári évet és egy ehhez tartozó népességet, például a magyar népesség egy rögzített nemű és az év eleén rögzített korcsoportba eső résznépességét.,,, elöle rendre a halálokú népesség év elei számát, közülük a (soha) nemdohányzókét, a (most) dohányzókét és a leszokottakét, azaz az egyes dohányzási státuszokba esőkét. = + + D, D, D, D a közülük az év folyamán halálok miatt meghaltak száma. D = D + D + D Azzal az egyszerűsítő feltételezéssel élünk, hogy az egyes dohányzási státuszokba esők egymáshoz viszonyított számaránya minden halálokra ugyanaz, azaz telesül = r, = r és = r (r +r +r = ) minden -re. Ezért az alábbi ábrán a halálokonkénti tartományok azonos arányban vannak vízszintesen harmadolva. A továbbiakban i végigfut a dohányzási státuszokon, azaz i=,,, pedig a halálokokon. m i = Di / i, az i státuszúak halálokú halálozási arány, ri = mi / m a halálok relatív kockázata a nemdohányzókéhoz képest, halálokonként, nyilván r º. Feltételezzük, hogy r, r népességfüggetlen értékek, és megegyeznek a Thun és szerzőtársai ()-ben közölt USA-ban mért értékekkel.

A haláloki struktúra változása Magyarországon, - 4 Relatív kockázatok (r) BNO kódok Betegség kategória Férfi Nő ICD- dohányzó leszokott dohányzó leszokott Rosszindulatú daganatok Aak, száüreg, garat C C4 8, 4,4 6 Nyelőcső C5 6,76 4,46 7,75,79 Gyomor C6,96,47,6, Hasnyálmirigy C5,,,,6 Gége C 4,6 6,4, 5,6 Légcső, tüdő, hörgő C C4, 8,,5 4,8 Méhnyak C5,5,4 Vese és vesemedence C64 C65,5,8,5, Húgyhólyag C67,4 Akut myeloid leukemia C9,,86,,,8 Szív és érrendszeri betegségek Ischémiás szívbetegség I I5 5 64 évesek,6,6,,4 65+ évesek,5,,7,4 Egyéb szívbetegség I I9, I6 I5,8,,7, Agyi érbetegségek I6 I69 5-64 évesek,7,4 4, 65+ évesek,6,4,49, Érelmeszesedés I7,44,,8 Aorta aneurizma I7 6,,7 7,7,7 Egyéb artériás betegség I7 I78,7,,7, Légzőrendszeri betegségek Tüdőgyulladás, influenza J9 J8,75,6,7, Hörghurut, tüdőtágulat J4 J4, J4 7, 5,64,4,77 Krónikus légúti obstrukció J44,8 7,8, 8,9 erinatális feltételek Rövid terhesség / Alacsony születési súly Respiratorikus distressz (szindróma), úszülött Egyéb légúti betegségek, perinatális Hirtelen csecsemőhalál szindróma (SIDS) 7,8,8,, 8,4,4 R95,9,9 A bevezetett változók tehát és így az 6. ábra is nemenként és korcsoportonként változik (valóában ezekkel vannak indexelve). Célunk kiszámítani a dohányzásnak tuladonítható halálozást a halálok esetén, azaz azt, hogy a elenlegi halálokú D halálozás hányszor több annál, mint ha az egész népesség nemdohányzó lenne, azaz ha a halálok halálozási rátáa D / lenne minden -re. Ekkor a halálokú halottak száma ( / ) D lenne (az ábrán a szaggatott vonaltól obbra eső szürke területek összege), tehát a keresett növekmény, a dohányzásnak tuladonítható halálokú többlethalálozás (a szaggatott vonaltól balra eső szürke területek összege): D -( / ) D. Ezt osztva a halálokú összhalálozással (a teles szürke területtel), a kapott [ D -( ) D ] D K = / / -t a halálok dohányzásokú részarányának nevezzük (smoking attributable fraction, SAF). A fenti képletekből kis számolással * adódik K ( r - ) + r ( r - ) r =. r + rr + r r

44 A haláloki struktúra változása Magyarországon, - A dohányzásnak tuladonítható halálokú többlethalálozások számítása 6. ábra D sosem dohányzott leszokott D + + dohányzik D +, D + r i relatív kockázatok ismerete a népességre vonatko- Ezzel tehát K D a dohányzásnak tuladonítható halálokú többlethalálozás értelemben. Az számítás inputának szűk keresztmetszete az zóan, esetünkben tehát a magyar népesség nemenkénti korcsoportaira. D -hez képest, a fenti. A dohányzásnak tuladoníthatóan elvesztett potenciális életévek A statisztikában elteredt elvesztett potenciális életévek (YLL, otential Years of Life Lost) mutató egy népességcsoport meghaltainak a 7 éves korukig hátralévő (meg nem élt) élettartamait ada össze a következő formulával (lásd pl. Radnóti, ): ( 7, ) YLL = max y k D k k ahol y k a korcsoport meghaltainak átlagos kora, melyet a korcsoport intervallumközepével közelítünk. A továbbiakban már elölük alsó indexben a korcsoportot. A elveszett élettartam egy főre eső nyers (tényleges) és standardizált aránya a vizsgált népességben: ( 7 y, ) ( 7,) s max k Dk max y k Dk k / k k k, ill. s k k k k. Ha a fenti formulákban a k-adik korcsoportbeli halottak számának, Dk -nak (mely a mi elöléseinkkel doh åd k ) helyébe a dohányzásnak tuladonítható összhalálozást, azaz Dk = åk k Dk -t írunk, akkor a népesség dohányzásnak tuladoníthatóan elvesztett potenciális életévei, illetve ezek egy főre eső nyers (tényleges) és standardizált arányai állnak elő.,

45 A haláloki struktúra változása Magyarországon, - * Irodalom: Levin ML. The occurrence of lung cancer in man. Acta Un Intern Cancer. 95;9:5-4 Rice D, Hodgson TA, Sinsheimer, et al. The economic costs of the health effects of smoking, 984. The Milbank Quarterly 986;64:489 547. Shultz JM, Novotny TE, Rice D. Quantifying the disease impact of cigarette smoking with SAMMEC II software. ub Health Rep 99;6:6-. Józan., Radnóti L.: A dohányzás hatása a halandóságra Magyarországon 97-999 KSH. Radnóti L.. []: Az élettartamok statisztikáa. Statisztikai Szemle. 8. évf. 7. sz. 559 57. old. Michael J. Thun et al. Smoking vs Other Risk Factors as the Cause of Smoking-Attributable Deaths Confounding in the Courtroom. JAMA,, 84:76:7. ( ) m m m D m m m K + + + + = = ( ) ( ) ρ ρ ρ ρ ρ ρ r r m D r r m + + + + = = ( ) ( ) ρ ρ ρ ρ ρ ρ r r r r + + + + = ( ) ( ) ρ ρ ρ ρ ρ r r r r + + + kommunikacio@ksh.hu info@ksh.hu Telefon: (+6-) 45-6789