A hazai egészségi állapot változásai 1990 után 1
|
|
- Emil Fodor
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A hazai egészségi állapot változásai 1990 után 1 Uzzoli Annamária Ph.D Bevezetés Az egészségi állapot jelenlegi hazai helyzete elsősorban a XX. század második felében bekövetkező társadalmi-gazdasági jelenségek és népmozgalmi folyamatok következménye. Különösen a hatvanas évek közepétől romlásnak induló mortalitási és morbiditási helyzet, valamint a népesség egészét tekintve a kedvezőtlen életmód eredményezte, hogy hazánk egészségi állapota egyike a legrosszabbaknak a fejlett világ országai között. A tanulmány fő célja, hogy elsődlegesen a halálozási viszonyok alakulásának függvényében értelmezze az egészségi állapot XX. századi változásait, különös tekintettel az 1990 utáni időszakra. A rendszerváltozás átmeneti folyamatai közvetlenül (egészségügyi válság) és közvetetten (szociális helyzet romlása) egyaránt hatással voltak össztársadalmi szinten, ill. osztály- és rétegspecifikusan is az egészségi állapotra. Ez az oka annak, hogy a hazai megbetegedések és halálozások tendenciájában az elmúlt tizenöt évben jelentős mértékű változások történtek. Bemutatásukban szakirodalmi feldolgozásokra és statisztikai adatelemzésekre támaszkodom, s a következő vizsgálati kérdésekre keresem a választ: 1. A rendszerváltozás milyen módon gyakorolt hatást az egészségi állapot változásaira? 2. Jelenleg hogyan definiálhatjuk az egészségi állapot alakulásában tapasztalható tendenciát? 3. Hogyan hatottak az átmeneti folyamatok az egészségi állapot területi különbségeire? A vizsgálatok során nem csupán az 1990 utáni történések értelmezésére, hanem legalább a haláloki főcsoportok és fő halálokok tekintetében a területi különbségek bemutatására is törekszem, melyet leginkább megyei szinten teszek meg. 2. A korspecifikus és a nemek szerinti halálozások alakulása Az életkor, mint biológiai és demográfiai tényező jelentős mértékben befolyásolja a halálozások korcsoportok szerinti alakulását. A kor szerinti halandóság egy torzult U alakú görbének feleltethető meg: az U egyik szára a csecsemő-, a másik az öregkori (60 év feletti) halandóság. A csecsemőhalálozások magasabb arányát a csökkenő gyermekhalandóság követi, mely minimumát éves életkorok között éri el. A harminc éves életkortól kezdődően folyamatosan emelkedik a felnőtt halandóság, gyorsuló ütemben éves életkortól, mivel az öregedés az ellenálló- és alkalmazkodó-képesség gyengülését jelenti, így a halálozás az öregkorban a leggyakoribb. A fejlett országokra az U alakú görbe második szárának (öregkori halálozások) elnyújtott alakzata jellemző az életkor kitolódásának megfelelően. A korspecifikus halálozások tekintetében alapvető változások történtek Magyarországon a hatvanas évek közepétől kezdődően. A 30 éven aluliak halandósága kedvezően alakult elsődlegesen a csecsemő- és gyermekhalandóság javulása miatt (1. ábra). A fiatal felnőttek esetében ez a javulás kevésbé volt látványos, sőt a rendszerváltozás után romló 1 A tanulmány az OTKA (PF 63859) támogatásával készült. 2 Tudományos munkatárs, ELTE TTK Regionális Földrajzi Tanszék, /1738, fax: , annamaria.uzzoli@gmail.com 1
2 tendencia következett be 3. A év közötti korcsoportokban egyértelmű halandóság romlás volt 300,0 250,0 200,0 % 150,0 100,0 50,0 0, X korcsoportok 1. ábra Ezer megfelelő korú lakosra jutó halálozások korcsoportok szerinti megoszlása tapasztalható, mely leginkább a év közöttieket érintette. A 60 évnél idősebb korcsoportokban a kor szerinti halandóság viszont alig módosult annak ellenére, hogy a népesség kormegoszlása változott a 60 évesek és idősebbek növekvő részarányának megfelelően. Ez pedig a középkorúak halandóságának tényleges rosszabbodásával magyarázható (idő előtti halálozás). A legnagyobb gondot az okozza, hogy a évesek halálozásainak viszonylagos súlya a legutóbbi évtizedben nagyobb mértékben nőtt, mint részarányuk a népességben. A kilencvenes évek közepén nagyobb volt a évesek részesedése az összes halálozásból, mint tíz évvel korábban (Józan 1996), jóllehet arányuk a népességben között alig emelkedett. A középkorú nők halálozási viszonyai kedvezőbbek, bár a hatvanas évek második felétől szintén növekedett a nők korspecifikus halandósága hazánkban. Azonban a 30 évnél idősebb női népességben kevesebb korcsoportra és sokkal kisebb mértékben igaz a halálozási viszonyok romlása, mint a férfiaknál (Józan 1999). Alapvető gondot jelent az, hogy hazánk népességének halandósága általában minden korcsoportban magasabb a fejlett egészségi kultúrájú ipari országok népességeinek korspecifikus mortalitásánál, ami igaz a férfi és a női populációra is (Józan 1994b). Magyarországon a halálozások nemek szerinti megoszlásában az 1965 után bekövetkezett romlás érzékenyebben érintette a férfiakat. A nők kisebb mértékű halandóság romlásának oka volt azonban az is, hogy az 1965 előtti két évtizedben a halálozási arány javulása leginkább a női népességet érintette. A férfiak halandóság romlása minden korcsoportban jóval erőteljesebb volt, mint a nőknél (Józan 1996). A legnagyobb romlása a év közötti férfi korcsoportban történt: a halandóság megkétszereződött a hatvanas évek közepétől az 1965 előtti két évtized átlagához képest. Az éves férfiaknál 80%-kal, a és az éves férfiaknál pedig 50%-kal növekedett a halálozási arány. A két nem eltérő 3 A keringési rendszeri és daganatos betegségek tünetei már 35 éves kor előtt megjelennek, ezzel rontva a fiatal felnőtt népesség egészségi állapotát, de ezek a betegségek csak 35 éves kor fölött okoznak halálozást. Kialakulásukban a fiatalkorban átélt környezeti ártalmak, az egészségtelen életmód, az egészségtudatos magatartás - sok esetben éppen a családi háttér, szülői neveltetés miatt - hiányosságai meghatározó szerephez jutnak (Gárdos 2001)
3 halandósági trendjei erősen növelték a férfiak amúgy is magas halandósági többletét. A férfi és a női korspecifikus halálozási arányok közötti különbség évtizedek óta fokozatosan növekszik és jelenleg a éves férfiak halálozási gyakorisága több mint háromszorosa a nőkének (Józan 2002). A év között minden ötéves korcsoportban a férfi népesség mortalitása kétszerese - két és félszerese a női népesség mortalitásának. A női népességen belül is nőttek a halálozási arányok a XX. század második felében, de ez a növekedés lényegesen kisebb mértékű volt, később kezdődött, kevesebb korcsoportot érintett, mint a férfi népességen belül. A mortalitás a év közötti női korcsoportokban rosszabbodott, s ez a jelenség a hatvanas évek végén kezdődött. A női népességben jelentős rosszabbodás tapasztalható a és a évesek között. A éves nők mortalitása viszont lényegében változatlan 1970 óta. A két nem halálozási különbségei a születéskor várható átlagos élettartam értékeiben is megmutatkozik 4. A nők születéskor várható átlagos élettartama a XX. század folyamán mindig meghaladta a férfiakét, köztük a különbség fokozatosan növekedett: 1980 előtt ez a különbség kevesebb mint 7 év volt, nyolcvanas közepére több mint 8 év, kilencvenes évek elejére több mint 9 év, csúcs 9,4 év 1994-ben. Ezekkel a nagy különbségekkel élen állunk Európában. A nők születéskor várható átlagos élettartama mindvégig növekedett eltekintve 1981-től -, férfiaké pedig három csökkenő időszakot élt meg: 1981-ben, és között. A férfiak születéskor várható átlagos élettartama 2004-ben 68,6; a nőké 76,9 év volt hazánkban, így a két nem életkilátásaiban jelenleg is több mint 8 év a különbség! 3. A halálok-specifikus halálozások változásai A halálok-specifikus halálozási arányszám alakulása Magyarországon megfelel a fejlett országok haláloki struktúrájának, így minden évben a halálozások legalább felét a keringési rendszer betegségei, legalább negyedét pedig a különböző daganatok okozzák, melyek elsősorban a civilizációs ártalmakból (életmód, szenvedélybetegségek, környezeti ártalmak, stresszhatás stb.) következnek. A BNO X. Revíziója haláloki főcsoportjaiban a hazai halálozások százalékos megoszlása a következőképpen alakult 2004-ben: I. fertőző és élősdiek okozta betegségekből eredő halálozások 0,4%; II. daganatos halálozások 25,2%; IX. keringési rendszeri halálozások 50,6%; X. légző- és XI. emésztőrendszeri halálozások 3,8, ill. 6,8%; míg XIX. a sérülések és mérgezések, valamint XX. a mortalitás és morbiditás külső okai kapcsán 7,2, ill. 6,8 %-os a halálozás. Napjainkban a legtöbb halálozást a keringési rendszer betegségei okozzák, a negyvenes évek végéhez képest több mint kétszerese részesedési arányuk. A keringési rendszeri halálozások növekvő részarányának fő oka a népesség elöregedése. Jelenleg az összes halálozás több mint a felét a keringési rendszeri halálozások teszik ki. Ez a részesedési arány nem újszerű jelenség, hiszen több mint harminc év óta tapasztalható Magyarországon, de egyre inkább meghatározóvá válik az idő előtti halálozásokban. A szív- és érrendszeri betegségek az életkorhoz képest korai megjelenése egyrészt az életminőség romlásához, másrészt tartós és így költséges kezeléshez vezetnek. A keringési rendszeri betegségek közül leggyakoribbak az idült reumás szívbetegségek, a magasvérnyomás-betegség, az ischémiás (szívkoszorúér-betegség, szívizom-elhalás, infarktus) szívbetegségek, valamint a különböző agyérbetegségek. A rangsor második helyére a daganatos halálozások kerültek, melyek részaránya fokozatosan növekedett a negyvenes évek óta, de mérsékeltebben, mint a keringési rendszeri 4 A biodemográfiai számítások szerint genetikai és endokrin sajátosságok a nőknek a férfiakénál egy-két évvel hosszabb születéskor várható átlagos élettartamot biztosítanak., ez az összefüggés azonban erősen függ a társadalmi környezettől 3
4 halálozások részaránya. Jelenleg az összes halálozás negyede rosszindulatú daganatos halálozás. A hat nagy halálozási gyakoriságú rosszindulatú daganat növekedési dinamikája az elmúlt 25 évben a következőképpen alakult: 1975-től az ajak- és szájüregi daganatok 250%- kal; a légcső-hörgő-tüdő daganatai 89%-kal; a vastag- és végbél daganat 62%-kal; a hasnyálmirigy daganata 45%-kal; az emlők daganata 44%-kal; a prosztata daganat pedig 16%-kal növekedett (Ottó Kásler 2002). A magyarországi daganathalálozási sorrend (1. táblázat) alapján a daganatok közül a tüdő, az emésztőrendszer felső harmadában például gyomor, szájüreg-garat-nyelőcső; máj, epehólyag stb. - kialakult daganatos megbetegedése, az emlő, valamint a vastag- és végbél (colorectalis) okozza a legtöbb halálozást. A férfiaknál a tüdő, colorectalis és prosztata; a nőknél az emlő, colorectalis és tüdő daganata okozza a legtöbb halálozást. Az elmúlt néhány évben a férfiak esetében az első két vezető daganatos halálok csökkenő, a prosztata daganatos megbetegedése pedig növekvő tendenciát mutat; a nők esetében az emlődaganat csökkenése, a colorectalis és a tüdő daganatának növekedése tapasztalható (Ottó - Kásler 2002). Európai szinten kiemelkedően magas a rosszindulatú agyés prosztata daganatos halálozások aránya, melyek növekvő tendenciája évek óta tart hazánkban, s szintén sajnálatos tény, hogy az ajak- és szájüreg daganatokban élenjáró ország vagyunk a kontinensen. A fejlett világban az előbb tárgyalt két haláloki főcsoport mellett még a légzőrendszeri és emésztőszervi betegségekből eredő halálozások számottevőek, így együttesen ez a négy haláloki főcsoport az összhalálozások több mint 90%-áért felelősek. A légzőrendszer betegségei közül leggyakrabban az obstruktív tüdőbetegségek (idült hörghurut, tüdőtágulat, asztma), a hörgtágulat betegségek, valamint a tüdőgyulladás okoz halálozást. A légzőrendszeri halálozások részarányának ingadozását a néhány évenként tapasztalható influenza-járványok okozzák. Ennek ellenére az elmúlt ötven évben a légzőrendszeri halálozások fokozatos csökkenése figyelhető meg, jelenleg az összes halálozás kevesebb mint 4%-át teszik ki. A tüdő daganatos megbetegedésénél is néhány év óta tapasztalható mind 1. táblázat A magyarországi daganathalálozási sorrend a százezer lakosra jutó halálozás szerint mindkét nem esetében, 2004 (Ottó - Kásler 2000 nyomán saját szerkesztés) Az elmúlt években Daganat helye 2004 tapasztalt tendencia 1. Tüdő (gége, légcső, hörgők, mellhártya) 86,6 csökkenő 2. Gyomor és belek 51,3 csökkenő 3. Emlő 23,2 csökkenő 4. Végbél 19,1 csökkenő 5. Máj, epehólyag és epevezeték 17,7 csökkenő 6. Ajak, szájüreg, garat 17,4 növekvő 7. Női nemi szervek 16,9 csökkenő 8. Hasnyálmirigy 16,4 csökkenő 9. Egyéb 82,4 növekvő európai szinten, mind pedig hazai szinten a csökkenő tendencia. Sajnos, éppen a nőknél ez növekvő tendencia. A hetvenes évek óta fokozatosan emelkedett a legfőbb halálokok aránya Magyarországon, közülük is az emésztőrendszer betegségeinek száma növekedett közel kétszeresére az elmúlt harminc évben. Az emésztőrendszer betegségei között nagyobb arányban az alkoholos eredetű májzsugor, illetve a hasnyálmirigy betegségek - 4
5 összefüggésben a krónikus cukorbetegséggel - fordulnak elő. Napjainkban a hepatitis B vírus okozta májbetegségek aránya növekszik. Az emésztőszervi betegségek okozta halálozás négyszer-ötször magasabb némely európai ország átlagánál. Ezek hátterében jelentős szerepet játszik az alkohol. Az emésztőrendszeri betegségek közül a nyolcvanas évek óta a gyomor- és nyombélfekély okozta halálozások számának lassú csökkenése tapasztalható. A májbetegségek közül Magyarországon az idült májgyulladás (krónikus hepatitisz) és a májzsugor (májcirrózis) a legjelentősebb megbetegedések: nagyon gyakoriak, hosszú lefolyásúak, ismételt kórházi kezelést igényelnek és gyakran okozzák a beteg halálát. Az idült májgyulladás többnyire májzsugorhoz vezet, s ebben hal meg a beteg. Az ötvenes években hazánkban még viszonylag alacsony volt a májhalálozás (1955-ben 643), a kilencvenes évek közepén azonban rendkívül magasra emelkedett a krónikus májbetegség által okozott halálozás: 1995-ben 7333 haláleset volt, az éves összhalálozás mintegy 5%-a (Morava 2000). A hazai krónikus májbetegség-halálozás túlnyomó része 1995-ben 86%-a alkoholos májbetegség következménye volt. A cirrózis-mortalitás az időskorról a fiatalabb korcsoportra tevődött át: az ötvenes években a évesek körében volt a legmagasabb a halálozás, a kilencvenes évek közepén viszont leginkább az év közöttieket érintette. Hazánk és a fejlett országok között a lényegi különbség a halálokok gyakoriságában és abban van, hogy milyen hányada következik be a különböző halálokok által okozott halálozásoknak korán, idő előtt, illetve későn, öregkorban (Józan 1994a). A természetes halálokokon kívül a nem természetes, úgynevezett erőszakos eredetű halálokok közül a motorizáció fokozódása a motoros jármű közlekedési balesetek számának növekedését okozta az elmúlt évtizedek folyamán. Mellettük balesetszerű esések okozta szövődmények, valamint az öngyilkosságok - melyek a sérülések és mérgezések külső okai mint a haláloki főcsoport közel harmadát teszik ki - a leggyakoribbak. A nem természetes halálokok - baleset, öngyilkosság stb. - hosszabb idő távlatában az összes halálozás 7-9%-át teszik ki Magyarországon. Az erőszakos halálozások száma ben és 1990-ben volt a legmagasabb: több mint ember halt meg nem természetes halállal. A nem természetes halálokok közül a baleset a legszámottevőbb: aránya az elmúlt 10 évben 62-66% között mozgott. A legtöbb baleset 1990-ben volt: összesen 8760 ember vesztette életét, ami az összes halálesetek 6%-át tette ki. A halálos baleset aránya az összes halálozáson belül 4% volt 2004-ben. E halálozások 52%-a esés, 26%-a közlekedési baleset következménye volt. A legtöbb öngyilkosságot 1988-ban és 1992-ben követték el, azóta folyamatosan csökken az aránya az összes halálozáson belül (körülbelül 3%), de Európában még mindig élenjáró nemzet vagyunk. Az öngyilkosságok aránya férfiaknál jóval magasabb, mint a nőknél: az öngyilkosok több mint 70%-a férfi. Az öngyilkosságok korcsoport szerinti megoszlása az időskori elkövetett öngyilkosságok, önsértések magas arányát jelzi, de mindkét nem esetében kiemelkedő a 30 év feletti öngyilkosok száma. Hazánkban az öngyilkosságok számottevő területi eltéréseinek okai nemcsak a gazdasági fejlettségben, hanem a kulturális hagyományokban is keresendők: az Alföld déli részén az öngyilkosságok magasabb aránya elsősorban ez utóbbi tényezővel magyarázható (2. ábra). Az öngyilkosságok körülbelül 60%-a vezethető vissza a depresszióra, illetve a depressziós tünet-együttesre, s ezzel összefügg az is, hogy hazánkban öt-hatszázezren szenvednek depresszióban (Kopp 2003). A legtöbb öngyilkosságot továbbra is a házasságban élő férfiak követik el, a budapesti gyakoriság a korábbiakhoz képest alacsonyabb az országos átlagnál. A modern városi civilizáció hatására régen az öngyilkosságok melegágyai a városok voltak: hazánkban a XIX. század vége és 1945 között a főváros öngyilkossági arányszáma több mint másfélszerese volt az országos átlagnak. A hatvanas-hetvenes évek folyamán az öngyilkosságok településtípus szerinti különbsége fokozatosan kiegyenlítődött, újabban a falvak és községek helyzete romlott. Ugyanis a fiatalok elvándorlása miatt a helyi társadalom 5
6 elöregedése növeli az öngyilkosságok kockázatát, valamint a vidéki modernizáció hatására kezdenek felbomlani a hagyományos vidéki közösségek (Moksony 1995). Az egyéb nem természetes halálokok közül a gyilkosság áldozatainak száma a legmagasabb, de a gyilkosságok száma 1998-tól csökken. Az egyéb külső halálokok száma kisebb emelkedést mutatott 1997-től: ide tartoznak például a hajléktalanok körében leggyakrabban előforduló hideg/fagyás okozta halálesetek. 2. ábra A százezer lakosra jutó öngyilkosok száma lakóhely szerint (fő) 2000-ben (Forrás: Számlap o.) 4. Területi különbségek az okspecifikus halálozásokban A rendszerváltozás egészségi állapotra gyakorolt hatásainak elemzésében jó lehetőség az okspecifikus halálozások területi különbségeinek, ill. azok változásainak értelmezése. Ehhez a területi egyenlőtlenségi mutatókat (súlyozott szórás, súlyozott relatív szórás) hívtam segítségül, s a vizsgálatok során a négy haláloki főcsoport közötti alakulását elemeztem. A súlyozott szórás eredménye alapján csak a daganatos haláloki főcsoportban következett be növekedés a területi különbségekben a vizsgált időszakban (2. táblázat). A keringési rendszeri és emésztőrendszeri haláloki főcsoportban 1990 előtt növekedtek, utána pedig csökkentek a területi különbségek, míg a légzőrendszeri haláloki főcsoportban az elmúlt években egyértelműen területi kiegyenlítődés ment végbe. 2. táblázat A négy haláloki főcsoport területi egyenlőtlenségei a súlyozott szórás alapján a vizsgált időszakok átlagában ( főre) Halálok Tendencia Daganatos N-N-N-N Keringési rendszeri N-N-Cs-Cs Légzőrendszeri Cs-Cs-Cs-Cs Emésztőrendszeri N-N-Cs-Cs (N=növekedés; Cs=csökkenés) A súlyozott relatív szórás érzékenyebb mutatója a területi különbségek változásának. A légzőrendszeri halálozásokat nem számítva a három haláloki főcsoportban erőteljes területi differenciálódás történt 1990-ben, legnagyobb mértékben az emésztőrendszeri és daganatos haláloki főcsoportban. Okai nem egyértelműen a rendszerváltozás körüli átmeneti folyamatokkal magyarázhatók, ugyanis mindkét halálok kialakulása hosszan tartó folyamat eredménye. Azoknál az elsősorban év közötti férfiaknál, akik ebben a két halálokban 6
7 haltak meg 1990 körül, már évvel korábban is jelentkezhettek panaszok, tünetek, azonban a túlhajszolt életmódból következőleg nem fordultak orvoshoz. A rendszerváltozás eredményezte életkörülmény-változások például munkanélküliség - pedig rövid időn belül halálozáshoz vezettek. A daganatos haláloki főcsoportban hasonlóan a keringési rendszeri főcsoporthoz mind 1990 előtt, mind pedig utána területi kiegyenlítődés ment végbe, vagyis az ország egész területére jellemző, hogy az emberek többsége ebben a két haláloki főcsoportban hal meg. A légzőrendszeri haláloki főcsoport területi különbségei 1984-től, illetve 1997-től növekedtek úgy, hogy közben között folyamatosan területi kiegyenlítődés történt. Az emésztőrendszeri halálozások területi különbségei 1990 előtt nagyobbak voltak, majd től elkezdődött a jelenleg is tartó területi kiegyenlítődés. A négy haláloki főcsoport megyei megoszlása jellemző térszerkezetre utal. A keringési rendszeri halálozásokban (3. ábra) az országban legrosszabb helyzetű a Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Csongrád megye alkotta térség. Ez a térség a daganatos halálozásokban (4. ábra) is megjelenik Budapest és Vas megye mellett. A légzőrendszeri halálozásokban (5. ábra) rossz helyzetű térség leginkább a Dunántúl déli részén, valamint északon (Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megye) körvonalazódik. A emésztőrendszeri halálozásokban (6. ábra) kedvezőtlen térség a Dunántúl északi része (Zala, Veszprém, Komárom-Esztergom megye). 3. ábra A keringési rendszeri halálozások ( főre) 2002-ben 4. ábra A daganatos halálozások ( főre) 2002-ben 7
8 5. ábra A légzőrendszeri halálozások ( főre) 2002-ben 6. ábra Az emésztőrendszeri halálozások ( főre) 2002-ben A két legjelentősebb haláloki főcsoport a keringési rendszeri és a daganatos, melyek az összhalálozás több mint 70%-át teszik ki Magyarországon: megállapítható, hogy a rendszerváltozás előtt és után ugyanazok a megyék voltak az országos átlag feletti, illetve alatti megyék ben és 1995-ben mindkét haláloki főcsoportban a halálozások alapján átlag feletti terület volt Budapest és Borsod-Abaúj-Zemplén megye, azonban 10 év alatt a romlás leginkább Bács-Kiskun és Pest megyét érintette. A vizsgált tíz év alatt csak Hajdú- Bihar megyében rosszabbodott a helyzet a keringési rendszeri halálozásokban. A négy haláloki főcsoporton belül a tüdődaganat, a szívinfarktus és a májzsugor halálozások száma a legmagasabb Magyarországon. A fő halálokok lényegében az egész népességet sújtják, területi differenciálódásuk különböző az egyes halálokokat tekintve, melynek bemutatására a súlypontszámítást alkalmaztam. A vizsgált hosszú időszak ( ) miatt ötéves átlagokat vettem alapul, tömegként (súlyként) abszolút volumenek (összes szívinfarktus, tüdődaganat, májzsugor haláleset) szerepelnek között a halálozási súlypontok keleti eltolódása tapasztalható, melynek legintenzívebb szakasza 1980 és 1994 között volt. Ugyanebben az időszakban a népességi súlypont mozgása jelentős mértékben nem változott Magyarországon, illetve a megyék jövedelem súlypontjai nyugatra mozdultak el. Minden évben a legtöbben szívinfarktusban halnak meg: a szívinfarktus súlypontjainak keletre tolódása a halálok területi kiéleződését jelzi. A tüdődaganat súlypontjai 1980 és 1994 között fokozatosan keletre mozdultak, ezzel a területi differenciálódást bizonyítva. Azonban az utóbbi években ( és átlaga között) a súlypont nyugatra való visszatérése a területi kiegyenlítődésre utal. Ennek hátterében az áll, hogy a kilencvenes évek közepétől a tüdődaganatos halálozási arány enyhe csökkenése tapasztalható hazánkban. A májzsugor súlypontjainak fokozatos keleti eltolódása figyelhető meg 1980 óta. Ennek egyik alapvető oka, hogy Magyarországon kiemelkedően magas a májbetegségek halálozási aránya, azon belül is az alkoholos eredetű májzsugorodásé. A májzsugor kialakulásában a túlzott 8
9 alkoholfogyasztás mellett a fertőző májgyulladásnak (Hepatitis B) is van szerepe. Ez összefüggésben van az ország keleti részében jelen lévő szociális problémákkal (például munkanélküliségből eredő alkoholabúzus és alkoholizmus). 5. Összefoglalás Halálozási viszonyaink hatvanas évek közepe óta tartó romlása egészségi állapotunk folyamatos rosszabbodását eredményezte, melynek mélypontja először a nyolcvanas évek közepén, másodszor a kilencvenes évek elején következett be. Azóta sem történt javulás, sőt az európai tendenciákkal ellentétben hazánkban még mindig növekszik bizonyos daganatos halálozások (tüdő, emlő, vastagbél) száma. Az 1990 utáni további rosszabbodás, valamint a területi különbségek növekedése részben magyarázható a rendszerváltozás hatásaival. Rossz egészségi állapotunk egyrészt az évtizedek óta tartó rosszabbodás eredménye, másrészt az egészségi állapot területi különbségeinél hangsúlyosabbak a társadalmi különbségek. Az átmeneti folyamatok vesztes társadalmi csoportjait, rétegeit hatványozottan érinti a tömegesen elterjedt egészségtelen életmód, illetve közülük sokan végleg kiszorulnak azokból a lehetőségekből (egyáltalán az alapszintű egészségügyi ellátások igénybevétele; anyagi fedezet hiánya az egészséges életmód fenntartására; információszerzés az egészségmegőrző/betegségmegelőző programokról), melyek egészségi állapotuk javulását, vagy legalább is további romlását megakadályozhatnák. A nagyarányú idő előtti halálozás nem magyarázható genetikai okokkal, mivel a hatvanas évek közepéig a magyar statisztikák jobbak voltak a nyugati országokénál. A lakosság elszegényedése sem érv, hiszen a legnagyobb visszaesés a nyolcvanas évek közepén volt, ugyanakkor ez idő alatt a legszegényebb rétegek anyagi helyzete nem romlott. Azóta az egészségügyi ellátás színvonala még javult is. A fejlett országokban az utóbbi évtizedekben az egészségi állapotot egyre inkább veszélyeztető tényező a társadalmon belüli viszonylagos szociális-társadalmi lemaradás. Minél nagyobbak az országon belüli társadalmi különbségek, annál nagyobbak a különbségek a morbiditási és mortalitási viszonyokban. A hazai egészségi állapot XX. századi változásait meghatározó és befolyásoló társadalmi és demográfiai folyamatok mellett a rendszerváltozás átmeneti folyamatai szintén hatást gyakoroltak a népesség egészségi állapotára. Ez utóbbi folyamatok hatásai azonban csak rétegspecifikusan értelmezhetők: az átmenet győztes és vesztes társadalmi csoportjainak, rétegeinek egészségi állapotában jellemző társadalmi-területi különbségek vannak, melyek társadalmi dimenziói a kilencvenes évek szociális viszonyaira épülő társadalmi rétegződési modell hiányában kevésbé vizsgálhatók. Erre alapozva hangsúlyozom, hogy 1990 után az egészségi állapot további rosszabbodása az eleve évtizedek óta tartó romlást még fokozó átmeneti folyamatok eredménye. Az egészségi állapot társadalmi-területi különbségeinek területi dimenziói területi egyenlőtlenségi mutatókkal bizonyíthatók. Az ország gazdasági térszerkezetének elsősorban 1990 utáni alakulása azonban nagymértékben befolyásolja az ország kedvező és kedvezőtlen egészségi állapotú megyéinek (térségeinek) helyzetét. Az egészségi állapot 1966-tól tartó romlása mélypontját 1985-re érte, melyet javuló tendencia a rendszerváltozás bekövetkezte miatt nem követhetett: 1990 után azonban az átmeneti folyamatok hatására néhány év alatt érte az egészségi állapot romlása az újabb mélypontot. Így a rendszerváltozás szerepe az egészségi állapot változásában ugyan kimutatható, azonban annak társadalmi és területi dimenzióiban eltérések tapasztalhatók. Véleményem szerint az egészségi állapot különbségeiben a társadalmi meghatározottság szerepe a döntő, ugyanis a területi különbségek megyei átlagok esetében kevésbé bizonyítanak szignifikáns összefüggéseket. 9
10 A legtöbb vizsgált statisztikai mutató alapján az ország jó egészségi állapotú térsége Északnyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém megye), míg a rossz Északkelet-Magyarország (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén megye). Továbbá az országos átlagokhoz képest kedvező egészségi állapotú nyugati országrészben legrosszabb Somogy megye, illetve a kedvezőtlen keleti országrészben legjobb Csongrád megye helyzete. 6. Irodalomjegyzék Demográfiai Évkönyv KSH, Bp. Egészségügyi Statisztikai Évkönyv KSH, Bp Józan P. (1994a): Epidemiológiai válság Magyarországon a kilencvenes években I. Statisztikai Szemle o. Józan P. (1994b): Epidemiológiai válság Magyarországon a kilencvenes években II. Statisztikai Szemle o. Józan P. (1996): Halálozások, halandóság. In: Klinger A. (főszerk.): Demográfia. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest o. Józan P. (1999): A halálozási viszonyok alakulása Magyarországon In: Fokasz N. - Örkény A. (szerk.): Magyarország társadalomtörténete Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest o. Józan Péter (2002): A halandóság alapirányzata a 20. században, és az ezredforduló halálozási viszonyai Magyarországon. Magyar Tudomány 2002/ o. Kopp M. (2003): A mentális és magatartási betegségek és zavarok gyakorisága és az általuk okozott társadalmi teher. In: Ádány R. (szerk.): A magyar lakosság egészségi állapota az ezredfordulón. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest o. Moksony F. (1995): A fejlődés ára, vagy az elmaradottság átka? Az öngyilkosság alakulása Magyarország községeiben. Szociológiai Szemle 1995/ o. Morava E. (2000): A magyarországi májhalálozás epidemiológiája. Magyar Tudomány 2000/ o. Ottó Sz. - Kásler M. (2002): Rákmortalitás és incidencia hazánkban, az európai adatok tükrében. Magyar Onkológia 2002/2. ( Számlap. KSH, Bp
Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján
Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Lokalizáció daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon 2009-20011. 2009 2010 2011 Férfi Nő Össz
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL
NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)
RészletesebbenA magyar lakosság egészségi állapota
A -64 éves férfi és női népesség kor szerint standardizált halandóságának alakulása (Magyarország, 193/31-1999) A magyar lakosság egészségi állapota Ádány Róza, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem OEC Népegészségügyi
RészletesebbenBKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai
RészletesebbenHódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között
Hódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között Az elemzést végezték: a Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar munkatársai 1 A
RészletesebbenAZ ÉLETESÉLYEK TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON Uzzoli Annamária 1
Bevezetés AZ ÉLETESÉLYEK TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON Uzzoli Annamária 1 Miközben a fejlett országokban az utóbbi időben egyfajta értékmérő vált az egészség, illetve az egészségre orientált életmód,
RészletesebbenA halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek
II. évfolyam 176. szám 2008. december 17. 2008/176 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek A tartalomból 1 Bevezető 1 A haláloki struktúra változásai
Részletesebben2015/100 STATISZTIKAI TÜKÖR
215/ STATISZTIKAI TÜKÖR 215. december 22. A középkorú népesség halandósága az epidemiológiai krízist követő két évtizedben Tartalom Bevezetés...1 A középkorúak általános mortalitása és a nemek közötti
Részletesebben2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr
Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév
RészletesebbenBeszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról
ÁNTSZ Gödöllői, Aszódi, Veresegyházi Kistérségi Intézete Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról 2008.11.20. Készült Gödöllő Város Önkormányzata Képviselőtestülete számára 1.
RészletesebbenA HALANDÓSÁG ALAKULÁSA
4. Az átlagos szülési kor egyenletesen emelkedett a kerületekben az utóbbi 15 évben, mérsékelt különbség növekedés mellett. Hipotézisünk úgy szól, hogy a kerületi átlagos szülési kor párhuzamosan alakul
RészletesebbenTovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések többségéért.
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2016. 6. hét Tovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON
AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON DR. PAKSY ANDRÁS A lakosság egészségi állapotát jellemző morbiditási és mortalitási mutatók közül a halandósági tábla alapján
RészletesebbenNépegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról
Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról T a r t a l o m j e g y z é k 1. BEVEZETÉS... 4 2. ADATFORRÁSOK... 4 3. ELEMZÉSI MÓDSZEREK... 4 4.
RészletesebbenAz egészségi állapot területi különbségei a közép-magyarországi régióban *
UZZOLI ANNAMÁRIA Az egészségi állapot területi különbségei a közép-magyarországi régióban * Népegészségügyi és demográfiai viszonyai alapján hazánk igen hátrányos helyzetű ország Európában. Az életkilátások
RészletesebbenHALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2010-2014 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai alapján Készítette:
RészletesebbenÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV
ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV Az alábbi oldalakon található adatok közül a félkövér kiemeléssel rendelkezők a szóbeli vizsgán kötelező jellegűek, ezek nem tudása elégtelent eredményez. A többi
RészletesebbenElérte hazánkat az influenzajárvány
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 3. hét Elérte hazánkat az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései
RészletesebbenÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV
ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV Az alábbi oldalakon található adatok közül a félkövér kiemeléssel rendelkezők a szóbeli vizsgán kötelező jellegűek, ezek nem tudása elégtelent eredményez. A többi
RészletesebbenAz elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27.
Az elhízás hatása az emberi szervezetre Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Melyek az élő szervezet elemi életjelenségei közül minőségében testtömeg
RészletesebbenHerend lakosságának egészségi állapota
ÁLLAMI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TISZTIORVOSI SZOLGÁLAT KÖZÉP DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS INTÉZETE VESZPRÉM Herend lakosságának egészségi állapota 2010. 1 Demográfia Herend város lakosságszáma 2010. január 1-jén 3 447
RészletesebbenAz egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon
Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság
RészletesebbenA évi demográfiai adatok értékelése. Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet
A 212. évi demográfiai adatok értékelése Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet Tartalom Népesség száma, megoszlása Élveszületések Magzati veszteségek Születés körüli halálozás Csecsemőhalálozás
RészletesebbenTermészetes népmozgalom
Természetes népmozgalom Termékenység és halandóság Termékenység fertilitás Nem minden nő ad gyermeknek életet De egy nő élete során több gyermeknek is adhat életet Halandóság mortalitás Mindenki meghal
RészletesebbenDÉL-DUNÁNTÚLI DUNÁNTÚLI RÉGIÓ NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE
DÉL-DUNÁNTÚLI DUNÁNTÚLI RÉGIÓ NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZET INDIKÁTORAI Területi elhelyezkedés jellegzetességei, településszerkezet Demográfiai helyzetkép Népmozgalmi mutatók alakulása
RészletesebbenTájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról
Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség, népmozgalom Magyarországon az 1980-as évek elejére új demográfiai helyzet állt elő. A XX. század korábbi évtizedeit
RészletesebbenMérsékelten nőtt az influenza miatt orvoshoz forduló betegek száma
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2016. 7. hét Mérsékelten nőtt az influenza miatt orvoshoz forduló betegek száma A figyelőszolgálatban
RészletesebbenTájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról
Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január
RészletesebbenIntenzíven terjed az influenza
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 4. hét Intenzíven terjed az influenza A 4. naptári héten tovább nőtt az influenzás panaszok miatt
RészletesebbenDEBRECEN VÁROS EGÉSZSÉGTERVE
DEBRECEN VÁROS EGÉSZSÉGTERVE Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Népegészségügyi Kar 2008 1 SZERKESZTETTE: DR. ÁDÁNY RÓZA ÍRTÁK: V. DR. HAJDÚ PIROSKA JÓKAY ÁGNES DR. KÓSA KAROLINA DR.
RészletesebbenDemográfia, csecsemő- és gyermekhalálozás Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet
Demográfia, csecsemő- és gyermekhalálozás Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet A népegészségügy célja a megelőzése, az egészség megőrzése, az egészségi állapot javítása. A hatásos népegészségügyi
RészletesebbenNépegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek
Népegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek A megelőző orvostan és népegészségtan definiciója A népegészségügy
RészletesebbenBeszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18.
Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18. Dr. Surján
RészletesebbenTovább csökkent az influenzaszerű megbetegedések száma
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 8. hét Tovább csökkent az influenzaszerű megbetegedések száma A figyelőszolgálatban résztvevő
RészletesebbenEGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024
CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenTovább csökkent az influenzaszerű megbetegedések száma
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 6. hét Tovább csökkent az influenzaszerű megbetegedések száma 2017. február 612. között a figyelőszolgálatban
RészletesebbenMegkezdődött hazánkban az influenzajárvány
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 01. hét Megkezdődött hazánkban az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései
RészletesebbenBács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató adatok a Kunszentmiklósi kistérség lakosainak egészségi
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A KUNSZENTMIKLÓSI KISTÉRSÉG LAKOSAINAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁRÓL Készítette: Dr. Lehoczki Károly, 213 Tájékoztató
RészletesebbenIV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN
IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei Homonnai Balázs ACNIELSEN Programstatisztika 2010-2011-2012 Összesen 528 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 191 o 2012:
Részletesebben2.1.2 Egészségi állapot
2.1.2 Egészségi állapot Az egészségi állapot, mint humánerőforrás tényező fontossága összefügg egyrészt a népesség általános rossz egészségi állapotával, életkilátásaival, a rossz és romló morbiditási
RészletesebbenLevonulóban az influenzajárvány
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2016. 9. hét Levonulóban az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentéseinek
RészletesebbenA magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban. Vokó Zoltán Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék
A magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban Vokó Zoltán Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék Halálozás Haláloki struktúra Tartalom Betegségteher (DALY = korai halálozás és megromlott
RészletesebbenAz egész országot érinti az influenzajárvány Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek száma
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 5. hét Az egész országot érinti az influenzajárvány Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek
RészletesebbenTóth Ákos. Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata
Tóth Ákos Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata Az elemzésben arra vállalkozunk, hogy a rendszerváltás első éveitől kezdődően bemutassuk, hogyan alakult át Bács-Kiskun megye gazdasága.
RészletesebbenAz Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 8. hét Az elmúlt héten tetőzött az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok 2015.
RészletesebbenAz Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét Országosan nem változott az influenzaaktivitás A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok
RészletesebbenTájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét Nem nőtt az influenzaszerű megbetegedések száma
KÓRHÁZHIGIÉNÉS ÉS JÁRVÁNYÜGYI FELÜGYELETI FŐOSZTÁLY Tájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2018. 08. hét Nem nőtt az influenzaszerű megbetegedések száma A figyelőszolgálatban
RészletesebbenVukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében
Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György Harcsa István (1998): A
RészletesebbenIntenzíven terjed az influenza
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 3. hét Intenzíven terjed az influenza A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései alapján
RészletesebbenSOMOGY MEGYE. Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Kaposvár, 2013. március 25.
SOMOGY MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI GYI HELYZETE Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Kaposvár, 2013. március 25. A NÉPEGN PEGÉSZSÉGÜGYI GYI HELYZET INDIKÁTORAI Területi elhelyezkedés
Részletesebben5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK
5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK Kovács Katalin Ôri Péter FÔBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyarországi halandóság történeti távlatban is kedvezôtlen volt nyugat- vagy észak-európai összehasonlításban, de ez a hátrány
RészletesebbenErősödő influenza aktivitás közösségi járványokkal
Az Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatója az influenza surveillance adatairól Magyarország 2011. 2. Erősödő influenza aktivitás közösségi járványokkal A 2011. év első hetében tapasztalt emelkedés
RészletesebbenHALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK MAGYARORSZÁGON ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINT 1
HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK MAGYARORSZÁGON ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINT 1 KLINGER ANDRÁS A modern demográfia a halandósági különbségek feltárásával kezdődött, amikor John Graunt 1662-ben megjelentette első művét
RészletesebbenA lakosság egészségi állapota, különös tekintettel a civilizációs betegségekre
A lakosság egészségi állapota, különös tekintettel a civilizációs betegségekre KEZÜNKBEN A JÖVŐ KONFERENCIA 2016. február 25. Dr. Biró Krisztina Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős
RészletesebbenAz egész országban terjed az influenza Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek száma
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 4. hét Az egész országban terjed az influenza Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek
Részletesebben1. ábra: A Kiskunhalasi kistérség népességének korösszetétele, táblázat: A Kiskunhalasi kistérség népességének korösszetétele, 2011
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A KISKUNHALASI KISTÉRSÉG LAKOSAINAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁRÓL Készítette: Dr. Lehoczki Károly, 213 Tájékoztató adatok
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI
6. AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI Kovács Katalin FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2009-ben jelentős különbségek mutatkoznak a különböző társadalmi csoportok egészségi állapotában. Az egészségi állapot szoros
RészletesebbenKomárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve
Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve E L Ő T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. november 28-i ülésére Tárgy: Tájékoztató
RészletesebbenForrás Internet-helye: 3. A lakosság egészségi állapota
A svájci egészségügy statisztikai zsebkönyve 2017 egységes szerkezetben Gesundheit. Taschenstatistik 2017 Bundesamt für Statistik 14 Gesundheit, Neuchâtel 2018 (44 p.), megj. 2018. 01. 30. Forrás Internet-helye:
RészletesebbenVersenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából
Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Pénzes János, PhD egyetemi adjunktus A vidékfejlesztés jelene és jövője műhelykonferencia Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár,
Részletesebben4. óra: Egyenlőtlen tér a hazai jövedelemegyenlőtlenségi folyamatok vizsgálata
4. óra: Egyenlőtlen tér a hazai jövedelemegyenlőtlenségi folyamatok vizsgálata Tér és társadalom (TGME0405-E) elmélet 2018-2019. tanév A területi fejlődés és a területi egyenlőtlenségek kapcsolata Visszatérés
RészletesebbenTájékoztató. Heves megye lakosságának egészségi állapotáról
Ikt. szám: 3-2/2018/222 Ügyintéző: Macz Orsolya Heves Megye Közgyűlése Helyben Tájékoztató Heves megye lakosságának egészségi állapotáról Tisztelt Közgyűlés! A Heves Megyei Önkormányzat felkérésére a Heves
RészletesebbenADALÉKOK BÉKÉS MEGYE KISTÉRSÉGEINEK FEJLŐDÉSÉHEZ A 90-ES ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN
ADALÉKOK BÉKÉS MEGYE KISTÉRSÉGEINEK FEJLŐDÉSÉHEZ A 90-ES ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN Nagy Zoltán, Péter Zsolt egyetemi adjunktus, egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Miskolci Egyetem Regionális Gazdaságtan
RészletesebbenJavuló halálozási viszonyok és életkilátások két évtizeddel a rendszerváltozás után
Javuló halálozási viszonyok és életkilátások két évtizeddel a rendszerváltozás után Néhány fontosabb megállapítás Józan Péter a)b) a) Az MTA doktora, az MTA Demográfiai Bizottságának elnöke. b) Központi
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42
4. máus A haláloki struktúra változása Magyarországon, - Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR /4 VI. évfolyam 4. szám Bevezetés.... Általános halandóság..... Közép-kelet-európai kitekintés...4. Nemek közötti halandósági
RészletesebbenKlímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében
Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében
RészletesebbenKardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor
Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban Dr. Balogh Sándor A betegségfőcsoportokra jutó halálozás alakulása Magyarországon KSH 2004 Általános prevenciós útmutató az összes átlagos kockázatú
RészletesebbenAz Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Terjed az influenza
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 02. hét Terjed az influenza A 2. naptári héten tovább nőtt az influenzás panaszok miatt orvoshoz
RészletesebbenVukovich György: Népesedési helyzet
(elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György (1994): Népesedési helyzet in: Társadalmi riport 1996, Andorka Rudolf, Kolosi Tamás, Vukovich György
RészletesebbenAz ország valamennyi területét érintő influenza-járvány bontakozott ki
Az Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatója az influenza surveillance adatairól Magyarország 2011. 4. Az ország valamennyi területét érintő influenza-járvány bontakozott ki A figyelőszolgálatra kijelölt
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenAz egészségi állapot társadalmi-területi különbségei Magyarországon
A DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Az egészségi állapot társadalmi-területi különbségei Magyarországon Uzzoli Annamária Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományi Doktori Iskola vezető:
RészletesebbenA MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XV. VÁNDORGYŰLÉSE
A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XV. VÁNDORGYŰLÉSE DUALITÁSOK A REGIONÁLIS TUDOMÁNYBAN Laki Ildikó PhD, főiskolai docens (SZTE JGYPK): A magyarországi fogyatékossággal élő emberek területi megoszlása
RészletesebbenGyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek
Gyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek Dr. Páll Gabriella Országos Gyermekegészségügyi Intézet Budapest, 2011. február 6. Vázlat Intikátorokról általában Morbiditási adatforrások
RészletesebbenA MAGYAR GYERMEKEK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZŐI (2003) SZAUER ERZSÉBET
A MAGYAR GYERMEKEK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZŐI (2003) SZAUER ERZSÉBET Az egészségmegőrzés és az egészségvédelem korunk legfontosabb feladatai közé tartozik. Az egészség a társadalom számára a legfontosabb
RészletesebbenSokan halnak meg megelőzhető(1) betegségekben Magyarországon
3. szint szeptember-október Sokan halnak meg megelőzhető(1) betegségekben Magyarországon Még mindig nagyon sokan halnak meg olyan betegségekben, amelyeket megfelelő életmóddal meg lehetne előzni. A javuló
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JÚNIUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenÁNTSZ Dél-Alföldi Regionális Intézet Békéscsaba. Békéscsaba, szeptember 29.
Az egészség a jövő záloga KLIMENTNÉ KESZTHELYI MAGDOLNA ÁNTSZ Dél-Alföldi Regionális Intézet Békéscsaba Békéscsaba, 2010. szeptember 29. 1 Előadás vázlat Fogalmak, meghatározások Egészség indikátorok Békéscsabai
RészletesebbenHALANDÓSÁG A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN
MÓDSZERTANI TANULMÁNYOK HALANDÓSÁG A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN 1946-ban, a második világháborút követő első békeévben, Magyarország népességének halandósága kedvezőtlenebb volt, mint 1941-ben, a háborúba
RészletesebbenNEMZETI KÖRNYEZET EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓPROGRAM. Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon
NEMZETI KÖRNYEZET EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓPROGRAM Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon 1986 1997 NEMZETI KÖRNYEZET EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓPROGRAM Egyes daganatos betegségek
Részletesebben2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról
Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról Debrecen, 2011. április Dr. Pásti Gabriella mb. megyei tiszti
RészletesebbenDél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12
2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,
RészletesebbenNépmozgalmi események alakulása az Észak-Magyarország régió kistérségeiben, 2008
2010/19 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 19. szám 2010. március 11. Népmozgalmi események alakulása az Észak-Magyarország régió kistérségeiben, 2008 Tartalom 1 Bevezető
Részletesebben5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5.
A FőBB EGÉSZSÉGPROBLÉMÁK ÖSSZEFOGALALÁSA 5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5.6 Környezet-egészségügy...
Részletesebben2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról
ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézete 5000 Szolnok, Ady Endre utca 35-37. 5000 Szolnok, Pf. 22 Telefon: (56) 510-200 Telefax: (56) 341-699 E-mail: titkar@ear.antsz.hu 2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok
RészletesebbenA FÜZESABONYI JÁRÁS LAKOSSÁGÁNAK HALÁLOZÁSI ÉS MEGBETEGEDÉSI VISZONYAI A HALÁLOZÁSI ÉS MEGBETEGEDÉSI MUTATÓK INFORMÁCIÓS RENDSZERÉNEK (OTH HAMIR,
A FÜZESABONYI JÁRÁS LAKOSSÁGÁNAK HALÁLOZÁSI ÉS MEGBETEGEDÉSI VISZONYAI A HALÁLOZÁSI ÉS MEGBETEGEDÉSI MUTATÓK INFORMÁCIÓS RENDSZERÉNEK (OTH HAMIR, 2015) EREDMÉNYEI TÜKRÉBEN HEVES MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI
RészletesebbenA termékenység területi különbségei
2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása
RészletesebbenA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 21.
A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 21. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Monigl István ISSN 0236-736-X Sorozatszerkesztő:
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. NÉPMOZGALOM január december
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPMOZGALOM 2004. január december BUDAPEST, 2005 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Népesedés-, egészségügyi és szociális statisztikai főosztályán Főosztályvezető: Gárdos
RészletesebbenA HEVESI JÁRÁS LAKOSSÁGÁNAK HALÁLOZÁSI ÉS MEGBETEGEDÉSI VISZONYAI A HALÁLOZÁSI ÉS MEGBETEGEDÉSI MUTATÓK INFORMÁCIÓS RENDSZERÉNEK (OTH HAMIR, 2015)
A HEVESI JÁRÁS LAKOSSÁGÁNAK HALÁLOZÁSI ÉS MEGBETEGEDÉSI VISZONYAI A HALÁLOZÁSI ÉS MEGBETEGEDÉSI MUTATÓK INFORMÁCIÓS RENDSZERÉNEK (OTH HAMIR, 2015) EREDMÉNYEI TÜKRÉBEN HEVES MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI
RészletesebbenTájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Lassabban terjed az influenza
KÓRHÁZHIGIÉNÉS ÉS JÁRVÁNYÜGYI FELÜGYELETI FŐOSZTÁLY Tájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2018. 06. hét Lassabban terjed az influenza A 6. héten tovább emelkedett az influenzás
RészletesebbenPest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete
www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási
RészletesebbenTájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Járványosan terjed az influenza
KÓRHÁZHIGIÉNÉS ÉS JÁRVÁNYÜGYI FELÜGYELETI FŐOSZTÁLY Tájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2018. 03. hét Járványosan terjed az influenza A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. Somogy Megyei Egészség Fórum
SOMOGY MEGYE LAKOSSÁGÁNAK NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETJELENTÉSE a döntéshozók részére TARTALOMJEGYZÉK 1. 2. 3. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6. 4.7. 4.8. 4.9. 5. 5.1. 5.1.1. 5.1.2. 5.1.3. 5.1.4. 5.1.5. 5.1.6.
Részletesebbenprof. Ádány Róza: A prevenció helyzete Magyarországon és viszonya a lakosság egészségi állapotából adódó prioritásokhoz
prof. Ádány Róza: A prevenció helyzete Magyarországon és viszonya a lakosság egészségi állapotából adódó prioritásokhoz Tartalomjegyzék A hazai népegészségügyi helyzet globális jellemzése 2 A magyar lakosság
RészletesebbenNemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium 1/48/ Részjelentés: November december 31.
Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program 1. Főirány: Életminőség javítása Nemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium a daganatos halálozás csökkentésére 1/48/2001 3. Részjelentés: 2003. November
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA
AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA Zsúgyel János egyetemi adjunktus Európa Gazdaságtana Intézet Az Európai Unió regionális politikájának történeti
RészletesebbenTERHESSÉGMEGSZAKÍTÁSOK A DÉL-ALFÖLDÖN
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Szegedi Igazgatósága TERHESSÉGMEGSZAKÍTÁSOK A DÉL-ALFÖLDÖN Szeged, 2005. november 7. Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága, 2005 ISBN 963 215 872 5 Igazgató:
RészletesebbenKOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.
SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.
Részletesebben