PAL és GAL áramkörök. Programozható logikai áramkörök. Előadó: Nagy István

Hasonló dokumentumok
PAL és s GAL áramkörök

Előadó: Nagy István (A65)

PLA és FPLA áramkörök

1. DIGITÁLIS TERVEZÉS PROGRAMOZHATÓ LOGIKAI ÁRAMKÖRÖKKEL (PLD)

2) Tervezzen Stibitz kód szerint működő, aszinkron decimális előre számlálót! A megvalósításához

1. A programozható logikai eszközök főbb csoportjai

Szekvenciális hálózatok és automaták

Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD)

Rendszertervezés FPGA eszközökkel

TARTALOMJEGYZÉK. 1. BEVEZETÉS A logikai hálózatok csoportosítása Logikai rendszerek... 6

5. Hét Sorrendi hálózatok

Számítógép Architektúrák (MIKNB113A)

F1301 Bevezetés az elektronikába Digitális elektronika alapjai Szekvenciális hálózatok

SZORGALMI FELADAT. 17. Oktober

Irányítástechnika Elıadás. A logikai hálózatok építıelemei

Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD)

DIGITÁLIS TECHNIKA 7. Előadó: Dr. Oniga István

Kombinációs hálózatok Adatszelektorok, multiplexer

DIGITÁLIS TECHNIKA II

SZÁMÍTÓGÉPES ARCHITEKTÚRÁK

SZÁMÍTÓGÉPES ARCHITEKTÚRÁK

XI. DIGITÁLIS RENDSZEREK FIZIKAI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK KÉRDÉSEI Ebben a fejezetben a digitális rendszerek analóg viselkedésével kapcsolatos témákat

Alapkapuk és alkalmazásaik

DIGITÁLIS TECHNIKA I

A Xilinx FPGA-k. A programozható logikákr. Az FPGA fejlesztés s menete. BMF KVK MAI, Molnár Zsolt, 2008.

Digitális rendszerek tervezése FPGA áramkörökkel

DIGITÁLIS TECHNIKA 8 Dr Oniga. I stván István

Máté: Számítógép architektúrák

3. A DIGILENT BASYS 2 FEJLESZTŐLAP LEÍRÁSA

DIGITÁLIS TECHNIKA A FÉLÉV TEMATIKAI VÁZLATA ÉS ISMERETANYAGA (1) ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS A FÉLÉV TEMATIKAI VÁZLATA ÉS ISMERETANYAGA (3)

Kombinációs hálózatok és sorrendi hálózatok realizálása félvezető kapuáramkörökkel

Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 8

Standard cellás tervezés

A feladatokat önállóan, meg nem engedett segédeszközök használata nélkül oldottam meg: Olvasható aláírás:...

Kombinációs áramkörök modelezése Laborgyakorlat. Dr. Oniga István

Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 4

Előadó: Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 3

Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD)

Digitális rendszerek tervezése FPGA áramkörökkel

10. Digitális tároló áramkörök

DIGITÁLIS TECHNIKA Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint

Logikai áramkörök. Informatika alapjai-5 Logikai áramkörök 1/6

Bevezetés az informatikába

30.B 30.B. Szekvenciális hálózatok (aszinkron és szinkron hálózatok)

Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 4

Kapuáramkörök működése, felépítése, gyártása

DIGITÁLIS TECHNIKA 11. Előadás

11.2. A FESZÜLTSÉGLOGIKA

Hazárdjelenségek a kombinációs hálózatokban

MISKOLCI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI INTÉZET AUTOMATIZÁLÁSI TANSZÉK

Aszinkron sorrendi hálózatok

Név: Logikai kapuk. Előzetes kérdések: Mik a digitális áramkörök jellemzői az analóg áramkörökhöz képest?

Feszültségszintek. a) Ha egy esemény bekövetkezik akkor az értéke 1 b) Ha nem következik be akkor az értéke 0

Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 9

Elektronikai technikus Elektronikai technikus

Máté: Számítógép architektúrák

1. Az adott kapcsolást rajzolja le a lehető legkevesebb elemmel, a legegyszerűbben. MEGOLDÁS:

Máté: Számítógép architektúrák

A/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel

DIGITÁLIS TECHNIKA LABORATÓRIUMI SEGÉDLET

6. hét: A sorrendi hálózatok elemei és tervezése

Alapkapuk és alkalmazásaik

Digitális elektronika gyakorlat. A VHDL leírástípusok

DIGITÁLIS TECHNIKA NORMÁL BCD KÓD PSZEUDOTETRÁDOK AZONOSÍTÁSA A KARNAUGH TÁBLÁN BCD (8421) ÖSSZEADÁS BCD ÖSSZEADÁS: +6 KORREKCIÓ

funkcionális elemek regiszter latch számláló shiftregiszter multiplexer dekóder komparátor összeadó ALU BCD/7szegmenses dekóder stb...

5. Laborgyakorlat. Számláló funkciók, időzítő funkciók.

1. Kombinációs hálózatok mérési gyakorlatai

Digitális technika kidolgozott tételek

Irányítástechnika I. Dr. Bede Zsuzsanna. Összeállította: Dr. Sághi Balázs, egy. docens Dr. Tarnai Géza, egy. tanár

Hobbi Elektronika. A digitális elektronika alapjai: Újrakonfigurálható logikai eszközök

5. KOMBINÁCIÓS HÁLÓZATOK LEÍRÁSÁNAK SZABÁLYAI

Földzaj. Földzaj problémák a nagy meghajtó képességű IC-knél

Máté: Számítógép architektúrák

Mintavételes szabályozás mikrovezérlő segítségével

10. EGYSZERŰ HÁLÓZATOK TERVEZÉSE A FEJLESZTŐLAPON Ennél a tervezésnél egy olyan hardvert hozunk létre, amely a Basys2 fejlesztőlap két bemeneti

28. EGYSZERŰ DIGITÁLIS ÁRAMKÖRÖK

Hobbi Elektronika. Bevezetés az elektronikába: Boole algebra, logikai kifejezések

Újrakonfigurálható eszközök

Nagy Gergely április 4.

DIGITÁLIS TECHNIKA I. Kutatók éjszakája szeptember ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS A TANTÁRGY IDŐRENDI BEOSZTÁSA DIGITÁLIS TECHNIKA ANGOLUL

LOGSYS LOGSYS SPARTAN-3E FPGA KÁRTYA FELHASZNÁLÓI ÚTMUTATÓ szeptember 19. Verzió

IRÁNYÍTÁSTECHNIKAI ALAPFOGALMAK, VEZÉRLŐBERENDEZÉSEK FEJLŐDÉSE, PLC-GENERÁCIÓK

Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5

DIGITÁLIS TECHNIKA feladatgyűjtemény

Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5

Számítógépek felépítése, alapfogalmak

Kiegészítő segédlet szinkron sorrendi hálózatok tervezéséhez

DIGITÁLIS TECHNIKA. Szabó Tamás Dr. Lovassy Rita - Tompos Péter. Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar LABÓRATÓRIUMI ÚTMUTATÓ

következő: 2.)N=18 bites 2-es komplemens fixpontos rendszer p=3 Vmin+ =delta r=2^(-p)=2^(-3)=

Operációs rendszerek gyak.

ANALÓG ÉS DIGITÁLIS TECHNIKA I

Oé 0, 0 Z. pj J I I C Q4 Q6- Q6. L- cp5«ils273rie. p» D5-Q6 07 UJJ. Sí S2 S3 S4. Si S2 S3 4 M. -MM-M. 54LSé6 54LS*G CTTUJU *7] 54LS273 D7

D I G I T Á L I S T E C H N I K A Gyakorló feladatok 3.

Elvonatkoztatási szintek a digitális rendszertervezésben

Digitális rendszerek tervezése FPGA áramkörökkel

EB134 Komplex digitális áramkörök vizsgálata

MICONT Intelligens ház automatika. Rendszermodulok

Hobbi Elektronika. A digitális elektronika alapjai: További logikai műveletek

Digitális technika - Ellenőrző feladatok

Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 9

Átírás:

Programozható logikai áramkörök PAL és GAL áramkörök Előadó: Nagy István Ajánlott irodalom: Ajtonyi I.: Digitális rendszerek, Miskolci Egyetem, 2002. Ajtonyi I.: Vezérléstechnika II., Tankönyvkiadó, Budapest, 1987 Gál T.: Programozható logikák BME - tankönyvkiadó, 1994. P. Ammon: Kapumátrix-áramkörök, Műszaki könyvkiadó, 1989.

PAL eszközök: PAL = Programmable Array Logic A programozható tömb logika (PAL) elnevezés az AMD cég regisztrált védjegye. A strukturális felépítés (amint az előző előadásokból is részben kiderült) nagyon hasonlít a PLA ékhoz, azzal az alapvető eltéréssel, hogy a PAL-ok ÉS mátrixa progragmozható, de a VAGY mátrixa nem. További megszorítás, hogy a gyakorlatban használt PAL okban az egy kimenethez tartozó szorzattagok száma korlátozott (lásd ábra: 8 bemenet). Ezeknek a következménye: 1. PAL-ok gyorsabbak (vagy kapuk nem programozhatók, gyárilag gyorsak) 2. Csak Kevés szorzattagot képviselő függvények realizálhatóak (korlátozott bemenetek) 3. Egyfajta korlátozás az is, hogy csak az ÉS kapuk programozhatóak.

A gyakorlatban a PAL ok típusmegjelölése: PAL aa b cc aa: az ÉS mátrix max. bemeneteinek száma b: a kimenet típusának definiálása: H aktív magas L aktív alacsony P programozható polaritású C komplemens Regiszteres kimenetű PAL ok esetében: R regiszteres kimenet RP regiszteres programozható polaritású kimenet V fexibilis, azaz programozható makrocellás kimenet cc: dedikált vagy programozott kimenetek maximális száma

PAL eszközök példa1: Példaként elemezzük ki egy konkrétan adott PAL eszköz felépítését és működését: PAL 16L8 1. 16 ÉS mátrix bemeneteinek száma (egy változó ponált és negált bemeneteinek száma egy bemenetnek számít, illetve az ÉS mátrix bemeneteibe a kimenetről visszacsatolt jelek is beszámítanak). Esetünkben 10 csak bemenetként használható (ún. dedikált) bemenet bement van, és 8 kimenet közül, 6 vissza van csatolva az ÉS mátrix bementére. Ezeket a visszacsatolt részeket be/ki meneteknek (pontosabban programozható I/O -knak) nevezik, mivel a TS elemek programozásával tudjuk bementre ill. kimenetre változtatni őket. 2. A 8 kimenet közül 2 csak kimenetként használható. Vagyis a dedikált I/O k szemszögéből: 10 dedikált bement, 2 dedikált kimenet, 6 programozható I/O. 3. A belső kapcsolásból az is látható, hogy kimenetenként max. 7 szorzattag lehetséges. A regiszteres PAL ok a kimenetükön D FlipFlop -os regisztert tartalmaznak, melyek közös órajelre működnek (pl.: CP jel. Megj.: működhetnek egymástó független órajelre is.), így szinkronizált regiszteres PAL oknak nevezik ezeket az áramköröket. Néhány AMD, PAL áramkör jellemző adatai Típus Technológia Tpd (ns) Icc (ma) Fmax (MHz) PAL 16L8-4 TTL 4,5 210 125 PAL 22P10B TTL 15,0 180 - PALCE 16V8H EECMOS 5,0 125 166 PALCE 26V12H EECMOS 7,5 115 125

A PAL 16L8 eszköz belső felépítése: Dedikált bemenetek: 1..11 Dedikált kimenetek: 12, 19 Kimenetek: 12..19 Visszacsatolt kimenetek: 13..18 Programozható I/O-k ÉS kapuk: ÉS kapuba csatlakozó szorzattagok: (7 szorzattag, 1 vezérlés)

A PAL 16L8 eszköz Gyakorlat-1

A PAL 16L8 eszköz Gyakorlat-2, kimenetek

A PAL 16L8 eszköz Gyakorlat-3 mintapélda I/O hozzárendelés

A PAL 16L8 eszköz Gyakorlat-4 JEDEC fájl A hasznos program csak a *-gal jelölt soroknál kezdődik. További fontos sorok az L illetve V sorok.

A PAL 16L8 eszköz Gyakorlat-5 feladat Antivalencia Y AB AB Ekvivalencia Y AB AB De!!!!!! Antivalencia Ekvivalencia

A PAL 16L8 eszköz Gyakorlat-6 biztosítékmátrix, JEDEC program I/O hozzárendelés:

GAL eszközök-1: GAL = General Array Logic Ahogy a PLA és FPLA eszközöknél rávezetésképpen megnéztünk egy több-kimenetes kombinációs hálózatot, úgy a GAL eszközöknél elmondhatjuk, hogy a PLA/FPLA eszközök valójában rávezetés a GAL eszközökre. A GAL általánosan programozható logikai mezőt jelent, vagyis a programozhatósági feltételek egyre kevésbé kötöttek. Ez igaz, hogy szélesebb lehetőségekkel jár, de viszont komplikáltabb programozással is. Mint ahogy a PAL eszközöknél elmondtuk, hogy az AMD cég termékei, úgy a GAL okról elmondhatjuk, hogy többnyire a LATTICE cég termékei. (Persze további cégek is, INTEL, Naational Semiconductor,, gyártanak GAL eszközöket) A GAL áramkörökről elmondható, hogy a PAL eszközök továbbfejlesztett változatai, mivel az ÉS mátrix programozhatósága mellett rendelkezik egy programozható, összetett kimeneti áramkörrel is, amit makro-cellának hívnak. A továbbiakban, a működés és az architektúra bemutatásánál, itt is egy adott áramkörre szorítkozunk majd: GAL CELLV10 Az eszköznek 12 bemenete van és ezek mindegyike becsatlakozik az ÉS mátrixba, melyekből az I 0 bemenet a makro-cellákban található órajel-bemenetként használható. Az eszköznek 10 kimenet, pontosabban I/O kimeneti makro-cellája van. Fontos tudni, hogy az egyes makrocellákhoz csatlakozó szorzattagok száma nem azonos: (lásd táblázat). Kimeneti Makro-cella Csatlakozó szorzattagok száma 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 8 10 12 14 16 16 14 12 10 8

A GALCELLV10 architektúrája: Órajel bemenet, mely a makrocellák órajel bemenete is. Bemenetek: (11 bemenet) Programozható ÉS mátrix (44 x 132) keresztponttal Kimeneti makro-cellákhoz csatlakozó szorzattagok (VAGY kapuba csatlakoznak), melyek makro-cellaként különböznek, (lásd előző táblázat). A 10 kimeneti makro-cella A bementként használt makro-cellák bemenetei:

GAL eszközök -ki/be menetek: Ha összeadjuk ezeket a szorzattagokat, =120. Azonban, mivel minden kimeneti puffer engedélyezése egy-egy szorzattaggal történik, és az aszinkron törlőjelet is egy-egy szorzattag állítja elő, így a szorzattagok száma: 120+10+2=132. Továbbá az ÉS mátrixba a 12 dedikált bemeneten kívül, minden kimeneti makro-cellából is becsatlakozik egy-egy visszacsatolás (vagyis+10 bemenet), ebből megállapítható az ÉS mátrix mérete (vagyis keresztpontjainak száma): [2x(12+10) X132], vagyis: 44 X 132 (lásd blokkábra). A makro-cella a programozástól függően használható: Bemenetként, kombinációs kimenetként, Regiszteres kimenetként. A programozása az S 0, S 1 vezérlővonalakkal történi, az alábbiak szerint (lásd táblázat) S 0 S 1 Értelmezés 0 0 Regiszteres, aktív alacsony 0 1 Regiszteres, aktív magas 1 0 Kombinációs, aktív alacsony 1 1 Kombinációs, aktív magas

A GAL makro-cella felépítése: Makro-cella Az S 0, S 1 vezérlők által programozható 4 féle állapot szemléltetése: S0/S1 0/0 S0/S1 0/1 S0/S1 1/0 S0/S1 1/1

Pihenésképpen oldjunk meg egy multiplexeres feladatot, hogy tisztán lássuk a MUX-ok működését. X0 U3 1 U1 U3 U2 1 U1 X1 1 U2 U4 X2 U3 1 U1 U2 Y U1 X3 A0 A1

Pihenésképpen oldjunk meg egy multiplexeres feladatot, hogy tisztán lássuk a DEMUX-ok működését. X U3 1 U3 U1 Y0 1 U1 1 U4 Y1 U3 U1 1 Y2 U1 Y3 A0 A1