Jogi személyek az új Ptk-ban - Vázlat D R. NEMESSÁNYI Z O LTÁ N P HD

Jogi személyek az új Ptk-ban - Vázlat D R. NEMESSÁNYI Z O LTÁ N P HD

Emlékeztető: az új Ptk. társadalomképe Szociális elemekkel átszőtt, alkotmányosan védett piacgazdaság Magánautonómia 3 pillér Magántulajdon elismerése és védelme (de: szociális kötöttségek) Szerződési szabadság (de: szociális igazságosság, a piaci verseny szabadságának figyelembevételével) Egyesülés és társulás szabadsága (egyesület, társaságok)

Emlékeztető: az új Ptk. Kódex-jellege =magánjog csaknem egészét átfogja (nemzeti szinten) amíg a kodifikáció pozitív hatásai: az egységbefoglalt normák módszerbeli homogenitása, a terminológiai egység, a tömörítés és rövidítés lehetősége stb. megkönnyítik a jogalkalmazást. DE: maradnak magánjogi szabályok a törvénykönyvön kívül is.

Emlékeztető: Kódex-jelleg megvalósulása Családjog integrálása (Negyedik Könyv) De: családjogi sajátosságok családjogi alapelvek Munkajog háttérjoganyaga (a szerződések általános szabályai) Társaságok anyagi joga (+szövetkezet) NEM: szerzői jog és iparjogvédelem

Továbbra sem megoldott a cégek határon átnyúló átalakulására (SEVIC) vagy a székhely áttelepítésére más uniós államokba (Cartesio)

Hatályba nem lépett törvény módosítása: a vezető tisztségviselők képviseleti jogának a létesítő okiratban lévő korlátozása a harmadik felekkel szemben is hatályos, ha azok erről tudtak vagy tudniuk kellett volna.

Emlékeztető: A Ptk. felépítése Könyv (8) folyamatos számozással Rész (újrakezdődő számozással) Cím (újrakezdődő számozással) Fejezet (újrakezdődő számozással) szakasz (könyv sorszáma és újrakezdődő szakasszám)

A jogi személyekre vonatkozó szabályozás struktúrája jogalkalmazási sorrend (lex specialis lege generali) Kkt- III.3. XI. cím Bt- III. 3. XII. cím Kft- III.3. XII. cím Rt III. 3. XIV. cím Gazdasági társaságok közös szabályai Harmadik könyv Harmadik rész X. Cím Harmadik könyv Első rész Speciális társasági formára vonatkozó rendelkezések Jogi személy általános szabályai

A jogi személyekre vonatkozó szabályozás struktúrája jogalkalmazási sorrend (lex specialis lege generali)

Lex specialis lege generali törvényi alapja 3:3. [A jogi személyek általános szabályainak alkalmazása] (1) A jogi személy általános szabályait kell alkalmazni, ha e törvény az egyes jogi személy típusokkal kapcsolatban eltérően nem rendelkezik. Kkt- III. XI. cím Bt- III. XII. cím Kft- III. XII. cím Rt III. XIV. cím Speciális társasági formára vonatkozó rendelkezések Gazdasági társaságok közös szabályai Harmadik könyv Harmadik rész X. Cím Harmadik könyv Első rész Jogi személy általános szabályai 3:93. [A gazdasági társaságok közös szabályainak alkalmazása] A gazdasági társaságok közös szabályait kell alkalmazni, ha e törvény az egyes gazdasági társasági formákkal kapcsolatban eltérően nem rendelkezik.

3:3. [A jogi személyek általános szabályainak alkalmazása] (1) ha e törvény az egyes jogi személy típusokkal kapcsolatban eltérően nem rendelkezik. (2) megfelelően alkalmazni kell a törvényben nem szabályozott típusú jogi személyre. (3) jogszabály által polgári jogi jogalanyisággal felruházott nem jogi személy szervezetekre

Fennmarad I.: abszolút jogképesség 3:1. [A jogi személy jogképessége] (1) A jogi személy jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek. (2) A jogi személy jogképessége kiterjed minden olyan jogra és kötelezettségre, amely jellegénél fogva nem csupán az emberhez fűződhet. (3) A jogi személy személyhez fűződő jogaira a személyiségi jogokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, kivéve, ha a védelem jellegénél fogva csupán az embert illetheti meg.

Fennmarad II.: típuskényszer 3:1. [A jogi személy jogképessége] (4) A jogi személy törvényben meghatározott típusban, törvény által nem tiltott tevékenység folytatására és cél elérése érdekében alapítható és működtethető; az e rendelkezésbe ütköző létesítő okirat semmis.

Alapvető változás: kogensből diszpozitív 20 0 6. évi IV. t ö r vény 9. (1) A tagok (részvényesek) e törvény, illetve más jogszabályok keretei között a társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat) tartalmát szabadon állapíthatják meg, e törvény rendelkezéseitől azonban csak akkor térhetnek el, ha ezt a törvény megengedi. 20 13. évi V. törvény 3:4. [A jogi személy létrehozásának szabadsága] (1) A jogi személy létrehozásáról a személyek szerződésben, alapító okiratban vagy alapszabályban (a továbbiakban együtt: létesítő okirat) szabadon rendelkezhetnek, a jogi személy szervezetét és működési szabályait maguk állapíthatják meg. (2) A jogi személy tagjai, illetve alapítói az egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyuk, valamint a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során a létesítő okiratban - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - eltérhetnek e törvénynek a jogi személyekre vonatkozó szabályaitól.

A változás elméleti háttere Magánautonómia társulási (létesítési) szabadság - alakítási szabadság A tagok egymás közötti viszonyát hangsúlyozza a szervezeti megközelítés helyett Létesítési mód szerződéses jellege (kötelmi jogi diszpozitivitás kisugárzása)

Három viszonyrendszerben diszpozitivitás Tagok (alapítók) egymás közötti viszonyai Tagok (alapítók) és a jogi személy közötti viszony Jogi személy szervezeti és működési szabályai

Kivételek a diszpozitivitás elve alól 20 0 6. évi IV. t ö r v é n y 9. (1) ( ) Nem minősül a törvénytől való eltérésnek olyan további rendelkezés társasági szerződésbe való foglalása, amelyről e törvény nem szól, ha a rendelkezés nem áll ellentétben a társasági jog általános rendeltetésével, vagy az adott társasági formára vonatkozó szabályozás céljával, és nem sérti a jóhiszemű joggyakorlás követelményeit. 20 13. évi V. törvény 3:4. (3) A jogi személy tagjai, illetve alapítói nem térhetnek el az e törvényben foglaltaktól, ha a) az eltérést e törvény tiltja; vagy b) az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza.

Problémás kivétel: 3:4. (3) bek. b) Nem térhetnek el a tagok a törvény szabályaitól, ha az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza.

Dilemmák a jogirodalomban Kijelentő mód? ld. Pl.: 3:102. (1) A létesítő okirat módosításáról - ha az nem szerződéssel történik - a társaság legfőbb szerve legalább háromnegyedes szótöbbséggel dönt. hitelezők, munkavállalók, kisebbségi tagok - az alapításkor? a jogalkalmazót a jogalkotói szándékot illetően kétségek között van hagyva

Speciális diszpozitivitás probléma: saját részvény megszerzése A 2006. évi Gt. 223. -a nem állapít meg a megszerezhető részvény mértékére vonatkozó felső korlátot. 2007-ig ez 10% volt. 2013. évi V. törvény: 3:222. (1): A részvénytársaság az alaptőke huszonöt százalékát meg nem haladó mértékben megszerezheti az általa kibocsátott részvényeket. Kogens vagy diszpozitív?

Iránymutatás (?): 3:226. : kogencia 3:226. [Az eltérő szabályozás tilalma] Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely a saját részvény megszerzésének feltételeire vagy a saját részvénnyel gyakorolható jogokra vonatkozóan az e törvényben meghatározott szabályoknál a társaságra nézve enyhébb követelményeket ír elő.

A saját részvény megszerzése feltételeinek kogenciája 3:222. (4) A saját részvények ellenértékét a társaság az osztalékként kifizethető vagyon terhére fizetheti ki. Hitelezővédelmi szempontok: veszteséges vállalkozás ne tudja azzal kifizetni a részvényeseit, hogy megvásárolja tőlük a részvényeiket és elvonja a hitelezők fedezetét.

Akkor a 25 %-os szabály is kogens? a saját részvény megszerzésének feltételeire vagy a saját részvénnyel gyakorolható jogokra vonatkozik? Gadó: nem a szabály tehát a törvényhozó szándéka ellenére diszpozitív Más álláspont: a feltétele a saját részvény megszerzésének, hogy az ne haladja meg a 25 %-ot, ezért azt lefedi a kógencia szabálya.

Felelősségi rezsimek strukturája TAG FELELŐ SSÉGE (HELY TÁ LLÁSA) A tag visszaélése a korlátolt felelősséggel 3:2. (2) A tag felosztott vagyonból való korlátozott helytállása 3:48. (3) Vagyoni hozzájárulást nem teljesítő tag helytállása 3:9. (2) A tag felelőssége harmadik személynek okozott károkért 6:540. (2) VEZETŐ T I S Z T S ÉGVISELŐ F E L E LŐ SSÉGE Jogi személy vezető tisztségviselőjének felelőssége a jogi személynek okozott károkért 3:24. -6:142. befelé A vezető tisztségviselő által harmadik személynek okozott károkért való felelősség általában 6:541. kifelé A gazdasági társaság vezető tisztségviselőinek felelőssége a társasággal szemben 3:117. befelé A gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének felelőssége a hitelezőkkel szemben 3:118. kifelé

A tag visszaélése a korlátolt felelősséggel 3:2. [Helytállás a jogi személy tartozásaiért] (1) A jogi személy kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni; a jogi személy tagjai és alapítója a jogi személy tartozásaiért nem felelnek. (2) Ha a jogi személy tagja vagy alapítója korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag vagy az alapító korlátlanul köteles helytállni. Tag felelőssége (helytállása) A tag visszaélése a korlátolt felelősséggel 3:2. (2) A tag felosztott vagyonból való korlátozott helytállása 3:48. (3) Vagyoni hozzájárulást nem teljesítő tag helytállása 3:9. (2) A tag felelőssége harmadik személynek okozott károkért 6:540. (2)

A tag felosztott vagyonból való korlátozott helytállása 3:48. (3) A jogutód nélkül megszűnt jogi személy tagjai és alapítója a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt jogi személy ki nem elégített tartozásaiért. Tag felelőssége (helytállása) A tag visszaélése a korlátolt felelősséggel 3:2. (2) A tag felosztott vagyonból való korlátozott helytállása 3:48. (3) Vagyoni hozzájárulást nem teljesítő tag helytállása 3:9. (2) Pro viribus A tag felelőssége harmadik személynek okozott károkért 6:540. (2)

Vagyoni hozzájárulást nem teljesítő tag helytállása 3:9. (2) Ha a jogi személy alapítója vagy tagja nem köteles vagyoni hozzájárulást teljesíteni, a jogi személy tartozásaiért a jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója köteles helytállni. Ha a helytállási kötelezettség több személyt terhel, kötelezettségük egyetemleges. Tag felelőssége (helytállása) A tag visszaélése a korlátolt felelősséggel 3:2. (2) A tag felosztott vagyonból való korlátozott helytállása 3:48. (3) Vagyoni hozzájárulást nem teljesítő tag helytállása 3:9. (2) A tag felelőssége harmadik személynek okozott károkért 6:540. (2) Mögöttes és korlátlan helytállás Egyesületalapításnál?

A tag felelőssége harmadik személynek okozott károkért 6:540. [Felelősség az alkalmazott és a jogi személy tagja károkozásáért] (2) Ha a jogi személy tagja tagsági viszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a jogi személy a felelős. (3) Az alkalmazott és a tag egyetemlegesen felel a munkáltatóval, illetve a jogi személlyel, ha a kárt szándékosan okozta. Tag felelőssége (helytállása) A tag visszaélése a korlátolt felelősséggel 3:2. (2) A tag felosztott vagyonból való korlátozott helytállása 3:48. (3) Vagyoni hozzájárulást nem teljesítő tag helytállása 3:9. (2) A tag felelőssége harmadik személynek okozott károkért 6:540. (2)

Vezető tisztségviselő felelőssége a jogi személynek okozott károkért (befelé) 3:24. [A vezető tisztségviselő felelőssége] A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben. Felhívott jogszabály: 6:142. [Felelősség szerződésszegéssel okozott károkért]

Felhívott szerződésszegési felelősségi szabály : 6:142. [Felelősség szerződésszegéssel okozott károkért] Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

A kártérítés mértéke 6:143. [A kártérítés mértéke] (1) Kártérítés címén meg kell téríteni a szolgáltatás tárgyában keletkezett kárt. (2) A szerződésszegés következményeként a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár mint a szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt. (3) Szándékos szerződésszegés esetén a jogosult teljes kárát meg kell téríteni.

Változás a szerződésszegésért való felelősség tekintetében Szigorodó kimentés Korlátozott következménykárok = egyensúly kockázatelosztás

Vezető tisztségviselő mentesülése a jogi személlyel szemben 6:142. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. Kérdések: Mikor előrelátható? a jogi személy és a vezető tisztségviselő közötti jogviszony létrejöttekor? annak a döntésnek a meghozatalakor, amellyel a vezető tisztségviselő a jogi személynek kárt okozott? szerződésszegés időpontjában?

A vezető tisztségviselő által harmadik személynek okozott károkért való felelősség általában (kifelé) 6:541. [Felelősség a vezető tisztségviselő károkozásáért] Ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel.

A gazdasági társaság vezető tisztségviselőinek felelőssége a társasággal szemben (befelé) 3:117. [A vezető tisztségviselő társasággal szembeni kártérítési felelőssége] (1) Ha a társaság legfőbb szerve a vezető tisztségviselő kérésére a beszámoló elfogadásával egyidejűleg az előző üzleti évben kifejtett ügyvezetési tevékenység megfelelőségét megállapító felmentvényt ad, a társaság a vezető tisztségviselő ellen akkor léphet fel az ügyvezetési kötelezettségek megsértésére alapozott kártérítési igénnyel, ha a felmentvény megadásának alapjául szolgáló tények vagy adatok valótlanok vagy hiányosak voltak.

A gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének felelőssége a hitelezőkkel szemben 3:118. [A vezető tisztségviselő harmadik személyekkel szembeni felelőssége] Ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

A Kft. új szabályai a törzsbetét szabályai alapvetően változatlanok (1 tag 1 tb, min. 100e) de: nem kell tízezerrel maradéktalanul oszthatónak lennie szavazatszámlálási bonyodalmak) Ügyvezetői tiltakozás: Ha a társaságnak több ügyvezetője van, az ügyvezetők önállóan jogosultak az ügyvezetés körében eljárni, azzal, hogy bármelyikük a másik ügyvezető tervezett vagy már megtett intézkedése ellen tiltakozhat. felveti az ügyvezetők felelősségét (miért nem tiltakozott)

Emlékeztető: Ptk. hatálya alá helyezés általában (nem csak kft!) A Ptk. hatálybalépésekor a nyilvántartásba bejegyzett, valamint a bejegyzés alatt álló jogi személy a Ptk. hatálybalépését követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg köteles a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről dönteni, és az erről szóló döntéshozó szervi határozatot is köteles a nyilvántartó bírósághoz benyújtani. (előtte: Gt.) A jogi személynek a Ptk.-t e döntéstől, ennek hiányában 2015. március 15-étől kell alkalmaznia (?), és ezt követően létesítő okirata nem tartalmazhat a Ptk. rendelkezéseivel összhangban nem álló rendelkezést. Nem terheli a megszűnés alatti jogi személyt! Törvény eltérően rendelkezhet!!!!

Emlékeztető: speciális szabályok az egyes jogi személyekre ha nincs döntés közkereseti társaság és betéti társaság, szövetkezet esetén 2015. március 15., korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság és egyesülés esetén 2016. március 15. egyesület, alapítvány 2016. március 15.

Módosítási kötelezettség elmulasztása a törvény más jogkövetkezményt nem fűz, ezért: a cégbíróság törvényességi felügyeleti hatáskör megszűntnek nyilvánítást követő kényszertörlésről kell majd rendelkeznie.

Feltőkésítési könnyebbség: 3:162. [A pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatása] (1) Ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig valamelyik tag a pénzbetétének felénél kisebb összeget köteles befizetni, vagy a társasági szerződés a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására a társaság nyilvántartásba vételétől számított egy évnél hosszabb határidőt állapít meg, a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét. Tőkeemeléssel kapcsolatos változásbejegyzésre is irányadó!