From the Managing Director s desk

LAVECO LTD. The Company Maker since 1991. NEWSLETTER From the Managing Director s desk: tartalom From the Managing Director s desk Régi rablók, új rablók Régi rablók, új rablók Vezércikkünk egy érdekes szemszögből vizsgálja az EU helyzetét, a benne lezajló gazdasági folyamatokat. Jurisdiction spotlight: Angol LLP Az EU egyik legfurább adóparadicsomi helyszíne az Egyesült Királyság, amely az LLP formán keresztül is csábítja a befektetni vágyókat. Topic: Letelepedési államkötvény Magyarországon A magyar letelepedési államkötvény kiváló lehetőséget kínál az EU-n belüli szabad mozgásra és letelepedésre. Offshore Banking: KBC Bank Hongkong: számlanyitás kiutazás nélkül A hongkongi KBC bank most lehetőséget nyújt a helyi bankszámlanyitásra anélkül, hogy az ügyfél kiutazna. KDB Bank Szlovákiában A koreai bank szlovák magánszemélyeken és cégeken kívül külföldi cégek részére is lehetővé teszi a számlanyitást. Interesting Tíz érdekesség Londonról Érdekes tények kerültek publikálásra a világ egyik leghíresebb pénzügyi központjáról, Londonról. LAVECO Life: Compliance department Cipruson Mikaella Iacovou vezeti a LAVECO Ltd. compliance departmentjét. A LAVECO Ltd. a moszkvai INTAX EXPO-n A kiállításon a LAVECO Ltd. több szakértővel képviseltette magát. 23 éves a LAVECO Kft. A LAVECO Kft. idén szeptemberben ünnepelte 23. születésnapját. Bevallom, nem szeretek olyan cikkeket olvasni, aminek se füle, se farka. Zagyvaságnak tűnik az egész az elejétől fogva és az szerző mondandójának nincs semmiféle logikai vonala. Viszont most e cikk is így indul Ádámnál és Évánál kezdve, csupa ködös elméleti traktussal megtűzdelve, azonban higgye el, Tisztelt Olvasó, a cikk végén nem emiatt fogja összeráncolni a szemöldökét. Az egyik korábbi cikkemben (Az irányított káosz, avagy evett ön már Iphone-t, LAVECO Newsletter 2011/4.) már említettem, hogy a 2008-as válság kirobbanása után 2009 folyamán Németországban többször is újranyomtatták Marx Tőke c. művét. A gazdasági folyamatokat elemzők rájöttek arra, hogy számos hasonlóság van a szabadversenyes kapitalizmus korát leíró mű és az akkori válság bizonyos jelenségei között: ami 150-200 éve tapasztalható volt, az mai is felütötte a fejét - mondhatni nincs új a nap alatt. Mint az orvosi egyetemeken az anatómia tankönyv: amit 200 éve megírtak, az nagyrészt ma is megállja a helyét, hiszen a belső szervek száma nem változott, s az elhelyezkedésük sem rendeződött át. Ha a mai helyzetre gondolok, akkor azt látom, hogy a kapitalizmus különböző fejlettségi fokon áll az egyes országokban, régiókban, sőt bizonyos helyeken egészen különös formációk alakultak ki. Látszólag nehezen értelmezhető például a kínai államkapitalizmus, vagy a Vietnamban kialakult sajátos helyzet. Megint csak más szindrómákat mutat Oroszország, ahol 25 éve nincs jelen aktívan a kommunista ideológia a gazdasági életben, szemben Kínával, ahol a Kínai Kommunista Párt még mindig vezető szerepet tölt be. A kommunista párt és ideológia, amely 70 éven át meghatározta ennek az országnak a mindennapjait, attitűdjét, gondolkodását. Érdekes végiggondolni ugyanakkor mindazt, amit Marxot követően Lenin leírt a kapitalizmus fejlett korszakáról a XIX. század végéről, a XX. század elejéről. Lenin az imperializmus korának egyik legfontosabb jellemzőjének a tőke átalakulását tartotta, mégpedig egy olyan sajátos transzfúzió által, amikor a banktőke és az ipari tőke egyesül és kialakul a finánctőke. Valójában a kettő egymást www.laveco.com 1

kezdi erősíteni, egyre nagyobb méretű monopóliumok jönnek létre, a nagyhal még jobban be tudja kapni a kicsit. A nagytőkések nemzeti és nemzetközi szinten elkezdenek egymással versengeni és megindul a harc a világ piacainak újrafelosztásáért. A régi rablók, akik megszerezték az eredeti vagyont, már nincsenek biztonságban, mert megjelennek az új rablók és szabályos vagy szabálytalan módszerekkel, de elveszik az eredeti tőkefelhalmozóktól mindazt, amit ők akár generációkon keresztül összeszedtek. A csata egyszerre folyik nemzeti és nemzetközi szinten a tőketulajdonosok, illetve az újrafelosztás/ vagyon iránt áhítozók között. Na most akkor, hogy jön Lenin egy alapvetően az offshore világ témakörét taglaló hírújság cikkébe? Úgy, kedves olvasó, hogy az offshore világ is csak a nagy világgazdasági folyamatok leképeződéseként létezik és ad bizonyos megoldásokat a kialakult gazdasági helyzetekre. Nézzen körül, mi zajlik az ön országában, régiójában, kontinensén. Ki országa leggazdagabb embere? Netán egy bankár, aki más iparágakban is érdekelt? Vannak-e régi rablók az Ön országában? Esetleg megjelentek már az új rablók? Ha nem, biztos lehet benne, nem kell sokat várni rájuk. Aki látványosan sikeres lesz, annak az anyagi sikereit előbb vagy utóbb árgus szemekkel fogja/fogják valaki vagy valakik figyelni. S a siker eredménye vonzani fogja azokat, akik szintén szeretnének részesedni az eredményből. Ha az nem reprodukálható, akkor akár úgy, hogy megszerzik. Ilyen vagy olyan szabályos vagy szabálytalan módszerekkel. Most azt szeretné tudni, melyek a szabályos módszerek? Nehezen tudok rá válaszolni, mert minden viszonylagos. Én arra emlékszem történelmi tanulmányaimból, hogy amikor Anglia kincstára üres volt, akkor a királynő kiküldte a kalózokat a világ tengereire összeszedni azt a pénzt, amivel a tartalékokat fel lehet tölteni. Amelyik hajó lassabban ment a tengeren, mint a többi, arról tudták a kalózok, hogy a hajó gyomra rejteget valamit. Vagy árut, vagy kincseket - ezüstöt, aranyat, drágaköveket. Akkor így működött a könnyű préda szemrevételezése. Elég volt néhány gyakorlott jó szem és azonnal tudták, melyikkel lehet jó fogást csinálni. A kalózhajó utána indult és a királynő nevében megszerezte a rakományt. A kalózok jól végezve dolgukat hazajöttek és esetleg még lovaggá is lettek ütve. Nehéz azt mondani, hogy szabálytalan volt a módszer, mert parlament híján a király hozta a törvényeket, osztotta a kegyeket, címeket, vagyonokat. Annak idején kellett egy jó szem a kalózhajó fedélzetén, aki észrevette, melyik hajó megy lassabban a tengeren. De ma vajon szükség van-e erre? Igen, csak kissé más formában. Ha valakinek a vagyonát, vagyonnövekedését akarják alapul venni, akkor erre mindenképpen hatékonyabb valamiféle virtuális szemet megbízni, létrehozni. Igen, pontosan, egy erre kifejlesztett szoftvert, amely az adóbevallások rendszerében össze tudja fésülni az információkat, amely bele tud nézni az ingatlan-nyilvántartásba, a gépkocsik nyilvántartásába országon belül, de ha nagyon alaposak akarnak lenni, akkor még a hajó- és repülőgép tulajdonosakat is bevonhatják a vizsgált körbe. Országon belül erre korlátlan a lehetősége az adóhivataloknak még akkor is, ha időről időre a jogvédők rázzák az ökleiket a jogosulatlan adatkezelések miatt. Na, bumm, és akkor milyen szankció éri a jogsértő államot? Az elején csak nevetgéltünk az első Big Brothers-es tévéműsorokon, mert még nem igazán fogtuk fel mennyire egy orwelli világ kis bolhái vagyunk mindannyian ebben a történetben, akár benn lakunk a villában, akár kívül vagyunk. Mert valljuk meg, nincs nagy különbség. Az évek folyamán lehullott a lepel a nagy internetes felületekről, site-okról is. A Facebook megfigyel és adatokat tárol, a Microsoft szintén előszeretettel turkál a számítógépeinken, az Apple szoftverei és az Android rendszere sem túl szívbajos. Ugyanakkor óriási rések vannak például a Gmail rendszerében, amelyet a hackerek pillanatok alatt fel tudnak törni és már viszik is az információinkat. Végső soron tehát teljesen meztelenül állunk a virtuális www.laveco.com 2

térben: ha akarják, egy sor privát információt megtudhatnak rólunk. A főpróba tehát jól sikerült: az emberiség szinte már fel sem kapja a fejét ezekre a hírekre. Igen, mindenki békésen beletörődött abba, hogy megfigyelik, lehallgatják, a rólunk beszerzett információkat pedig olvassák, gyűjtik és rendszerezik. Már fel sem tudunk háborodni ezen az egészen. Az ingerküszöb olyan magas, hogy lábujjhegyre állva sem érnénk el azt, ha egyáltalán akarnánk. De vajon mi jöhet még? Egy dolog nagyon fontos: mindez nem véletlenül történt, a rendszert azért csiszolták ki ilyen pontosan, hogy jól lehessen vele keresni. 2014. május 6-án az OECD tagországok pénzügyminiszterei Párizsban aláírtak egy szándéknyilatkozatot, amelyben rögzítik, hogy a csatlakozó országok kölcsönösen adatot cserélnek, azaz az országok bankjai jelentik az egyes nemzeti adóhivataloknak az általuk vezetett számlák haszonélvezőihez köthető egyenlegeket, forgalmakat, jövedelmeket. Eddig 65 ország jelezte csatlakozását a rendszerhez. 2015 első felében hozzák nyilvánosságra a részletes szabályokat és várhatóan 2015 végétől a bankoknak már ezen elvek szerint rendszerezve kell gyűjteni az adatokat a számlatulajdonosokról. Gyűjteni, majd amikor a rendszer élessé válik, küldeni az adatokat szerte a világba az egyes adóhivatalokhoz, akik ezáltal soha nem látott feladattal találják magukat szembe. Mert ugye az adatokat fel kell dolgozni, össze kell vetni a hazai adóbevallásokkal, ki kell vizsgálni az eltéréseket, eljárás alá kell vonni a mulasztókat. Szóval egy sor feladat hárul az adóhivatalokra. Persze, ha a rendszer egyszer majd beindul. Mert azért van ennek egy olyan oldala is, hogy a nagy országok - s itt elsősorban az USA-ra gondolok - egyelőre még nem gondolták végig, mekkora veszélyeket rejt ez számukra. Továbbá az USA ugyan imád adatokat szerezni és a saját állampolgárait vegzálni adózási ügyekben, azonban adóinformációkat kiadni, na azt már nem. Különösen figyelembe véve, hogy ezáltal sokan elmenekíthetik a pénzeiket az USA bankjaiból, befektetési cégeitől. Az amerikai értékpapírpiac pedig meghatározó eleme az amerikai gazdaságnak. Nélküle nemhogy nincs amerikai álom, de még aludni sem lehet nyugodtan. S ezt mindegyik párt és politikus kiválóan tudja, népszerűtlenné válni viszont senki sem akar. Mennyire lesznek hatékonyak ezek az eszközök? A mostani helyzetben úgy látom, az oroszokkal szemben alkalmazott szankciók is úgy kb. 1 hétig voltak kemények, mert egy hét után a termelők/gyártók rájöttek: ők piacot vesztenek, a politikusok pedig népszerűséget. Sok szónak is egy a vége: majd meglátjuk, mi lesz De tegyük fel, megvalósul az információcsere nemzetközi szinten. Mivel is jár mindez? A Big Brothers történet egy újabb fejezete veszi kezdetét. A nemzeti adóhivatalok rálátnak majd a külföldi vagyonokra. S innentől kezdve indul a lavina. Kitől lehet elvenni? Attól, akinek van. Ki az, aki elveheti? Az, akinek hatalma van. Lehet ez az állam? Lehet. Lehet ez más? Igen, aki esetleg legális vagy illegális módszerekkel hozzájut az információkhoz. Jöhetnek az új rablók? Jöhetnek. És jönnek. Ilyen vagy olyan adók, illetékek, hozzájárulások, egyszeri vagy folyamatos elvonások formájában. Igen, végeláthatatlan kérdések sora merül fel ezen a ponton. Mi van, ha már 20 vagy 30 éve ott fekszik a pénz egy svájci bankban és 10 éve egy cent sem jött be? Még ha bűncselekményből származott anno ez a jövedelem, akkor is elévült az idők során, tehát milyen jogon adóztatják meg? Egyáltalán mi számít majd tőkének és mi hozamnak? Honnan volt egy jövedelem legális és mi az, ami illegális? Tessék nekem erre kerek válaszokat adni. Türelmesen várok. Lehet, hogy örökéletű leszek. Egyszerűen nem lehet egzakt válaszokat megfogalmazni. Arra már gondolni sem merek, hogy ezek az adatok esetleg illetéktelen kezekbe kerülnek valamely ország nemzeti adóhivatalánál. Mert biztosan lesznek olyanok, akik élénken érdeklődnek majd a külföldön vagyont tartó hazai szuper gazdagok vagy éppen csak vagyonos emberek iránt. A paráznaság bűne sem véletlenül került be a tízparancsolatba. Egész biztosan gyakorlati tapasztalat www.laveco.com 3

alapján írták. Esetleg valaki megkívánná a másik vagyonát? Volt már ilyen is a történelemben? Hát ez megint egy viszonylag könnyen megválaszolható kérdés Igen, erről írtam az elején: a cikk végére ráncos lesz a homloka. Akik kitalálják ezeket a szabályokat és megpróbálják feje tetejére állítani a kialakult világgazdasági rendszert, nincsenek tisztában a folyamat veszélyeivel. De ebbe én most nem mennék bele, mert ez egy másik történet. Itt az a kérdés: mit lehet tenni ebben a helyzetben, illetve mit célszerű jelenleg tenni? Először is nem érdemes pánikba esni: az összes bárányt sehol sem vágják le, mert akkor nincs kit terelgetni a nyájban. Konkrétabban fogalmazva: korábban sem vettek el mindenkitől mindent egyszerre. Ennek bizonyára számos oka van, én most itt szándékosan nem akarok arról írni, hogy esetleg a szabályalkotóknak is lehet némi offshore-érdekeltsége. Ezt a tisztelt olvasó eddigi tapasztalataira, fantáziájára és a hallott városi legendákra bíznám Ezzel együtt nagyon fontos a szabályok, törvények nyomon követése, megismerése. Ezáltal mindig csak nyerni lehet, még akkor is, ha felesleges erőfeszítésnek tűnik egy sokadik cikket elolvasni, vagy egy újabb konferenciára elmenni. Az információ nem véletlenül hatalom, ebben az értelemben a szó szoros értelmében pénzzé váltható. A törvényi változások elég nagyszámú bizonytalanságot, pontatlanságot, illetve nem pontosan meghatározott elemet tartalmazhatnak. Az előbbiekben már utaltam például arra, hogy nem mindegy egy összeg megítélésénél, hogy azt tőkének tekintem vagy a tőke hozadékának. Az sem mindegy, mikortól kezdenek alkalmazni szabályokat és mely időben elhelyezett összegekre, vásárolt javakra, értékekre vonatkoznak. Itt van a rendszer egyik legsebezhetőbb pontja, amelyet a szabályalkotók sem mindig tudnak helyesen összerakni magukban. Én összegezve a fentiekben leírtakat azt látom, hogy nagyon sok a bizonytalan elem mindabban, amit az OECD elképzelt és szeretne ráerőltetni a pénzügyi világra. Kérdés a nagy országok közötti egyetértés és együttműködés a pontos végrehajtásban. A rendszernek ugyanis lesznek nyertesei és nagy vesztesei is, akik miután felmérték az esetleges veszteségeiket nem biztos, hogy be akarnak majd csatlakozni az információcsere rendszerébe. Ha például a Google, az Apple és a Microsoft együttesen hazavinné az USA-ba a Bermudákon és más offshore pénzügyi központokban parkoltatott pénzeit és leadóznák azt az USA adószabályai szerint, vajon ez milyen hatást gyakorolna a részvényeik árfolyamára? Ha pozitív lenne ez a hatás, akkor miért nem vitték haza ezeket a pénzeket eddig is? Csak az Apple-nek van legalább 100 milliárd dollárja offshore bankszámlákon és befektetésekben. Ebben a helyzetben nem javaslom senkinek könnyen feladni az eddig elért pozícióit. Egy céget, valamint a hozzá tartozó bankszámlákat bezárni, a leányvállalatokat eladni, ingatlanokat átíratni ma technikailag nem olyan bonyolult feladat. Ha viszont mindezt újra fel szeretné építeni holnap, nos, az a költségek szempontjából a korábbinak akár a 2-3 szorosa is lehet a megváltozott követelmények miatt. Nem beszélve arról, hogy ami itthon van, az már csak egy karnyújtásnyira van egyeseknek A LAVECO Ltd. és munkatársai eddig is készséggel álltak az Önök rendelkezésére, amikor bármilyen, a témába vágó kérdéssel fordultak hozzánk. Ez a jövőben is így lesz, vagy talán még fokozottabban. Nyomon követjük az eseményeket és amenynyiben újabb fejlemények, információk látnak napvilágot, megosztjuk Önökkel. Tegye ezt Ön is, olvassa a jövőben is hírújságunkat, profitáljon az itt leírtakból és ossza meg a tudását másokkal is! Üdvözlettel: Váradi László ügyvezető igazgató LAVECO Ltd. www.laveco.com 4

LAVECO since 1991. Jurisdiction spotlight Angol LLP Elhelyezkedése: Európa nyugati részén, az Atlanti-óceánban Államforma: Alkotmányos monarchia Népesség: 63,742,977 Terület: 243,610 km2 Főváros: London Pénznem: GBP Hivatalos nyelv: Angol Időzóna: UTC 0 1. Társasági forma: Limited Liability Partnership 2. Bejegyzés módja: Az Alapító okiratot az alapítóknak kell aláírniuk. Az LLP-t a Companies House jegyzi be. 3. Cégnév végződése: LLP 4. Bejegyzéshez szükséges idő: 1 hónap 5. Igazgatók száma: Az LLP-nek nincs igazgatója 6. Részvényesek száma: Az LLP-ben mindig minimum 2 tagnak kell lenni. 7. Minimális tőke: Nincs min. követelmény. 8. Könyvelési/beszámolási kötelezettség: Auditált mérleg készítése évente törvényi követelmény. 9. Részvények típusa: Az LLP nem bocsájt ki részvényeket. 10. Éves adó és illeték: Az LLP-nél átfolyó adózás van. 11. Haszonélvezők megnevezése a bejegyző hivatal részére: Követelmény. 12. Bejegyzett iroda: A helyi bejegyzett iroda törvényi követelmény. 13. Bejegyzett titkár/ügynök: LLP-nek nincs titkára, de érdemes kinevezni egy helyi titkárt, ki lesz a felelős az éves jelentés elkészítéséért. 14. Kettős adóztatást elkerülő egyezmények: Az Egyesült Királyság kötötte a legtöbb kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, de a nem-adórezidens LLP nem veheti ezeket igénybe. www.laveco.com 5

Topic Letelepedési államkötvény Magyarországon Magyarország 2013 januárjában indította azt a programot, amelynek keretében az EU-tagállamokon kívül érkező személyek államkötvény vásárlása fejében gyorsított eljárással tartózkodási engedélyt kaphatnak. A képlet egyszerű: 250 000 euró értékű államkötvény megvásárlása szükséges ahhoz, hogy a tartózkodási engedélyt megszerezzék 5 évre. Ehhez a megvásárolt kötvényeket természetesen 5 évig nem szabad eladni. Ennek fejében viszont az illető illetve bizonyos családtagjai, amely jellemzően a házastársat illetve az eltartott gyerekeket jelenti, 5 évig szabadon mozoghatnak a schengeni zónában. Magyarország ugyanis tagja az övezetnek, így a magyar tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek korlátozások nélkül jöhetnek-mehetnek Európa nagy részén. Talán ez a legfőbb vonzereje a programnak azok számára, akik korlátozva vannak a külföldi utazásaiknál. Természetesen nem elhanyagolható szempont a biztonság sem: Magyarország közbiztonsága jó, zavargások és háborús konfliktusok nem zavarják az itt letelepedőket. Ezzel együtt a tartózkodási engedély megszerzése nem jelenti azt, hogy az illető köteles lenne Magyarországon tartózkodni állandó jelleggel. Más EU országokkal összehasonlítva az adóklíma is kellemes, hiszen a magyar 16%-os személyi jövedelemadó-kulcs vonzó azokhoz az országokhoz képest, ahol ez akár 35-40%-os is lehet. A program sikeres volt eddig, s ezért a magyar parlament az emelést fontolgatja: a minimális befektetési összeget 250 000 euróról 300 000-re kívánják felemelni. A programról részletesen olvashat a www.euresidencepermit.com weboldalon. Offshore Banking KBC Bank Hongkong: számlanyitás kiutazás nélkül KDB Bank Szlovákiában A KBC Bank neve jól cseng a banki piacon. A belga bankcsoport a világ számos országában van jelen, akár saját néven, akár más nevű leánybankjain keresztül. A LAVECO Ltd. hongkongi irodájának most sikerült kialakítania egy egészen különleges kapcsolatot a helyi KBC Bankkal. A külföldieknek, akik ebben a bankban kívánnak bankszámlát nyitni a Hongkongban bejegyzett cégük számára, nem kell kiutazni és személyesen megjelenni a bankban. Szükséges ugyanakkor, hogy a cég haszonélvezője bankszámlával rendelkezzen valamely KBC Banknál külföldön, valamint hogy ez a bank hitelesítse az illető aláírását. A LAVECO Ltd. munkatársai készséggel adnak felvilágosítást a KBC Bankban történő számlanyitásról, forduljon hozzájuk bizalommal bármely LAVECO-irodában. A CSOB Bank közismert volt azok számára, akik Szlovákiában nyitottak bankszámlát az elmúlt években. A bank azonban 2013 folyamán tömegesen zárta be a külföldiek által megnyitott magán- és vállalati számlákat. Sokan ezt követően sem tudtak más vagy jobb megoldást találni a banki ügyeik intézésére, mint amit a néhai CSOB Bank nyújtott. A LAVECO Ltd. most új lehetőséget kínál ügyfelei számára. A KDB Bank szlovákiai részlege vállalkozik a bankszámlák megnyitására a CSOB bankhoz részben hasonló feltételekkel. A konstrukció még részben kidolgozás alatt van, ezért az aktuális feltételekről érdeklődjön a LAVECO Ltd. munkatársainál. www.laveco.com 6

Interesting Tíz érdekesség Londonról 1 London lakói 300 nyelven beszélnek, de ezzel csak a második helyen van New York mögött, ahol kb. 800(!) nyelven szólalnak meg az ott lakók. A világon összesen 7000 nyelv létezik. 2 London egyik szimbóluma a London Eye, amelynek panorámája szemet gyönyörködtető. Ha kihajtogatnák a kereket, akkor ez 424 méteres hosszúságot tenne ki. 3 A szolgáltató szektorban dolgozik a foglalkoztatottak 85%-a, kb. 3.2 millió fő. Ez Uruguay majd teljes lakossága, amely 3.4 millió fő. 4 Londonban kb. 8500 busz jár naponta a mintegy 19500 buszmegálló között és évente 483 millió kilométert tesznek meg. 5 A sajátos londoni metróhálózat két állomása közötti legrövidebb távolság mindössze 260 méter, a szerelvény 20 másodperc alatt jut el az egyik állomásról a másikra, s ezzel együtt a jegy itt is 4 font 30 penny-be kerül. 6 A legtöbb milliárdos Londonban él, egész pontosan 72. Moszkva ezzel a második helyre szorult, ahol mindöszsze 48 milliárdos található. Érdekes, hogy ezzel szemben New Yorkban csak 43-an vannak, míg Szaúd- Arábiában 37 milliárdos él. London jelentős területe, mintegy 7 8 40%-a zöld, ez 173 négyzetkilométert tesz ki, amely Manhattan területének 3-szorosa. Jelenleg Londonban kb. 8.4 millió ember él, ez Ausztria teljes lakosságának felel meg. Bár 1939-ben London lakóinak száma 8.6 millió fő volt. 9 Londonban elképesztően drágák az ingatlanok. Nemrég cserélt gazdát egy 1600 négyzetméteres lakás, amelynek a vételára 227.5 millió dollár volt, ez szinte megegyezik a Fülöp-szigetek közelében fekvő miniállam, Palau teljes GDP-jével (247 millió dollár). 10 A londoni City a világ egyik legjelentősebb pénzügyi központja. A város teljes GDP-je 761 milliárd dollár, ami meghaladja Szaúd-Arábia GDP-jét (743.5 milliárd dollár). Irán GDP-je ezzel szemben csak 368.9 milliárd dollár. www.laveco.com 7

LAVECO Life A LAVECO Ltd. a moszkvai INTAX EXPO-n 2014 szeptember 22-23-án került megrendezésre Moszkvában az INTAX EXPO, amelyen a LAVECO Ltd. több szakértővel képviseltette magát. Az INTAX EXPO a világ egyik legjelentősebb szakmai rendezvénye a nemzetközi adótervezés területén. A konferenciával egybekötött kiállításon több mint 450 kiállító és látogató vett részt a világ 35 országából. A nemzetközi adószakértők, jogászok, könyvelők és cégbejegyzők részvételével zajló esemény remek alkalom volt szakmai tudásunk és kapcsolataink bővítésére. Az itt szerzett új ismeretségeinket, tapasztalatokat, információkat ezúttal is ügyfeleink elégedettségének érdekében fogjuk felhasználni. 23 éves a LAVECO Kft. A LAVECO Kft. idén szeptemberben ünnepelte 23. születésnapját, a már törzshelyének számító görög étteremben, a Taverna Dionysos-ban. A LAVECO csapata egy jó hangulatú vacsora keretében emlékezett vissza az elmúlt 23 év legfontosabb pillanataira. Váradi László ügyvezető igazgató örömét fejezte ki, hogy a LAVECO immár 23 éve működik az offshore piacon. Kiemelte, hogy ezeket az eredményeket A LAVECO nem érhette volna el a cég szakértői csapata nélkül, akik közül többen is már 15 éve dolgoznak a cégnél. A kollégák LAVECO iránti lojalitását Váradi úr emléklappal és személyre szabott értékes ajándékkal hálálta meg. A finom és ízletes görög vacsorát követően a csapat abban a reményben búcsúzott egymástól, hogy a LAVECO még legalább ennyi évig virágzó vállalkozásként fog élni. Compliance department Cipruson Új kolléga vette kézbe az ügyfél-azonosítás koordinálását Cipruson. Mikaella Iacovou 2014 júliusától dolgozik a LAVECO csapatában, alapos munkájával azóta nagyban megkönnyíti a compliance dokumentumok nyilvántartását. Mielőtt cégünkhöz került, Mikaella a Leicester-i egyetemen szerzett diplomát, majd jogászként dolgozott egy ciprusi ügyvédi irodában. Bízunk benne, hogy eddig megszerzett tapasztalataival még sokáig erősíti a LAVECO csapatát. United Kingdom LAVECO Ltd. 3rd Floor, Blackwell House, Guildhall Yard, London EC2V 5AE United Kingdom Tel.: +44-207-556-0900 Fax: +44-207-556-0910 london@laveco.com Cyprus LAVECO LIMITED Despina Sofia Complex Apartment 101, 8 Inomenon Ethnon, Drosia 6042 Larnaca, Cyprus Tel.: +357-24-636-919 Fax: +357-24-636-920 E-mail: cyprus@laveco.com Hong Kong LAVECO LIMITED Office Unit No.6, 26th F., Kin Sang Commercial Centre No. 49 King Yip Street Kwun Tong, Hong Kong Tel.: + 852-2388-8051 Fax: +852-2388-2960 hongkong@laveco.com Hungary LAVECO KFT. 33/a Raday street, 1092 Budapest, Hungary Tel.: +36-1-456-72-00 Fax: +36-1-456-72-01 hungary@laveco.com Romania LAVECO LIMITED rep. office 58 Ferdinand I Blvd., 7th floor, apart. 35. Bucharest, Romania Tel.: +40-21-311-6176 Mob: +40-747-595-132 Fax: +40-21-311-61-82 romania@laveco.com Bulgaria LAVECO eood Adriana Budevska No.2, Floor 5, Ap.42, 1463 Sofia, Bulgaria, 1463 Sofia, Bulgaria Tel.: +359-2-953-2989 Mob: +359-888-126-013 Fax: +359-2-953-3502 bulgaria@laveco.com SEYCHELLEs LAVECO Ltd. Suite 2, Oliver Maradan Bld. Oliver Maradan Street,Victoria Mahé, Seychelles Tel.: +248-4-322-261 Fax: +248-4-324-932 seychelles@laveco.com A jelen hírlevélben leírtak nem minősülnek konkrét ügyben adott adó-, vám-, társadalombiztosítási vagy egyéb üzleti tanácsnak. A szerzők nem vállalnak semmilyen felelősséget az itt megfogalmazottak helytelen felhasználásából eredő esetlegesen bekövetkező anyagi és erkölcsi károkért, jogkövetkezményekért. A gépelési, tördelési, nyelvhelyességi és egyéb hibákért ezúton is elnézést kérünk, kommentárjaikat pedig köszönettel fogadjuk. www.laveco.com 8