MINISZTERELNÖKI HIVATAL KORMÁNYSZÓVIVİI IRODA Januári változások Háttéranyag a sajtó számára 1. A munkavállalók számára kedvezı változások az adózásban 2008-ban mérséklıdnek a bérek adóterhei. Nem változik sem a munkavállalói, sem a munkáltatói járulékok mértéke, viszont érdemben mérséklıdik az átlagos keresetek személyi jövedelemadó terhe, és emelkedik néhány adómentes természetbeni juttatás értékhatára. Az adójóváírás változásával januártól 1,5 millió munkavállaló nettó keresete emelkedik változatlan bérek mellett is A munkavállalóknak eddig két címen járó adójóváírás ami a fizetendı adó összegét csökkenti egységessé válik és a korábbiaknál több ember veheti igénybe. A változatás, aminek alapvetı célja, hogy a béremelések adóterhének mérséklésével csökkentse a fekete-szürke foglalkoztatásban való érdekeltséget, egyúttal emeli 1,5 millió, havi 85-220 ezer forint közötti keresető dolgozó borítékába kerülı összeget. A változtatással 2008-ban a 2007. évihez képest összesen 30 milliárd forinttal több marad a munkavállalók pénztárcájában. A nettó kereset növekedése 2008-ban változ atlan bérek mellett Ha a havi bruttó Nettó ke reset havi össze ge Nettó ke reset növe kedése kerese t 2007. 2008. Ft/ hó % 80 000 Ft 63 340 Ft 63 340 Ft 0 Ft 0,0% 90 000 Ft 69 507 Ft 69 840 Ft 333 Ft 0,5% 100 000 Ft 75 507 Ft 76 340 Ft 833 Ft 1,1% 140 000 Ft 97 300 Ft 99 115 Ft 1 815 Ft 1,9% 150 000 Ft 100 500 Ft 103 215 Ft 2 715 Ft 2,7% 160 000 Ft 103 400 Ft 107 015 Ft 3 615 Ft 3,5% 175 000 Ft 107 750 Ft 112 715 Ft 4 965 Ft 4,6% 200 000 Ft 119 500 Ft 122 215 Ft 2 715 Ft 2,3% 220 000 Ft 128 900 Ft 129 815 Ft 915 Ft 0,7% 240 000 Ft 138 300 Ft 138 300 Ft 0 Ft 0,0%
Nınek a munkáltató által adómentesen adható juttatások Az Országos Érdekegyeztetı Tanácson elfogadottak szerint emelkedik a munkáltató által a munkavállalónak adott étkezési juttatások adómentes határa. Melegételutalvány esetében ez az összeg 10 ezerrıl 12 ezer forintra, hideg étel esetében ötezerrıl hatezer forintra nı. Változik az iskolakezdési támogatás adómentes felsı határa is: a munkáltatók által az iskolás gyermeket nevelıknek adható iskolakezdési támogatás adómentes határa a jelenlegi 20 000 forintról a mindenkori minimálbér 30 százalékára emelkedik így ennek összege jövıre 20 700 forint lesz. Az önkéntes kölcsönös egészség és/vagy önsegélyezı pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás havi adómentes összege a minimálbér 20 százalékáról 30 százalékra emelkedik, azaz a mai 13 ezer forintról 20 700 forintra nı. 2. 2008-ban emelkedik a nyugdíjak vásárlóértéke 2008-ban az év eleji nyugdíjemelés és a nyugdíjkorrekciós program következı lépésének együttes hatására - átlagosan 6,5%-kal emelkednek a nyugdíjak. A fogyasztói árak 4,8%- os növekedése mellett a nyugdíjak vásárlóértéke mintegy 1,5%-kal emelkedik. Januárban 5%-kal emelkedik valamennyi nyugdíj és nyugdíjszerő ellátás A fogyasztói árak tervezett 2008-as 4,8%-os, a nettó keresetek 5,2%-os növekedése alapján a svájci indexálás szabálya szerint a nyugdíjemelést e két tényezı határozza meg 50-50%-ban a nyugdíjak januárban 5%-kal emelkednek. 2,8 millió nyugdíjas kap átlagosan 3 600 Ft emelést, ezen belül az öregségi nyugdíjak átlagosan 3 900 Ft-tal, a rokkantsági nyugdíjak 2 900 Ft-tal, a fıellátásként folyósított özvegyi nyugdíjak 2 600 Ft-tal emelkednek. 450 ezren részesülnek különbözı nyugdíjszerő rendszeres szociális ellátásban (rendszeres szociális járadék, vakok személyi járadéka, rokkantsági járadék), az ı ellátásuk is 5%-kal, átlagosan 1 550 Ft-tal emelkedik. Az öregségi nyugdíj minimuma az idei 27 130 Ft-ról 28 500 Ft-ra emelkedik. Ezzel együtt emelkedik valamennyi, a nyugdíjminimumhoz kötött szociális ellátás összege is, így a GYES, a GYET, az ápolási díj, az idıskorúak járadéka. A minden nyugdíjasnak járó év eleji emelés már önmagában biztosítja a nyugdíjak reálértékének megırzését, mivel meghaladja a fogyasztói árak várható 4,8%-os növekedését. Természetesen amennyiben akár a nettó keresetek, akár a nyugdíjasokat terhelı árak alakulása eltérne a tervezettıl, úgy 2008 novemberében is sor kerül majd kiegészítı nyugdíjemelésre. Folytatódik a nyugdíjkorrekciós program végrehajtása, ami valamennyi nyugdíjasra számolva átlagosan további 1,5%-kal növeli januártól a nyugdíjak átlagos összegét 2008. január 1-jétıl a szolgálati idı hossza szerint differenciáltan emelkedik az 1991-1996. között megállapított saját jogú nyugdíjak összege. Az érintett nyugdíjasok a januári 5%-os emelésen felül minimum további 4%-os emelésre számíthatnak, ami 29 2
évnél több szolgálati idı esetén többletévenként további 0,5 %-os, legfeljebb 10 %-os emelést jelent. Az intézkedés 700 ezer öregségi és rokkantsági nyugdíjasnak biztosít átlagosan 7%-os, a szolgálati idı hosszától függıen 4-14% közötti emelést. Az emelés várhatóan 42 milliárd forinttal növeli a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásait, és az érintetteknek átlagosan 4 600 Ft-os emelést biztosít. 2008-ban a nyugdíjak vásárlóértéke a 2007. évi a nyugdíjasok fogyasztói árindexével számolt 1,5%-os csökkenést követıen ismét eléri a 2006. évi szintet, 42%-kal lesz magasabb, mint volt 2001-ben. A nyugdíj és nyugdíjszerő ellátások vásárlóértékének alakulása (a 2001. évi %-ában) 145,0% 142% 140% 142% 140,0% 135,0% 135% 130,0% 125,0% 120,0% 119% 124% 115,0% 110% 110,0% 105,0% 100,0% 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. várható 2008. tervezett 3
Nyugdíj és nyugdíjszerő ellátások átlagos összege (13. havi nyugdíjjal) 38 374 Ft 44 446 Ft 50 428 Ft 56 244 Ft 62 978 Ft 69 068 Ft 75 000 Ft 79 900 Ft 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. várható 2008. tervezett 3. A nyugdíjreform 2008-ban életbe lépı új intézkedései A kormány mindent megtesz azért, hogy méltó életkörülményeket biztosítson az elmúlt évtizedekben sok áldozat elviselésére kényszerült három millió nyugdíjas számára, a lehetıségek határain belül óvja és növeli nyugdíjuk vásárlóértékét. Eközben azonban nyomasztó felelısségként nehezedik rá, hogy a meglévı viszonyok a túlságosan kedvezı nyugdíjszabályok, a korai nyugdíjazásban való érdekeltség, a fiatal rokkantnyugdíjasok kilátástalan helyzete - néhány évtizeden belül súlyosan veszélyeztetnék a jövıben nyugdíjba menık anyagi biztonságát, békés idıskorát. A nyugdíjreform részeként jövıre hatályba lépı szabályokat nem mai költségvetési gondok diktálták, ezeknek rövid távon nincs érdemi hatása a nyugdíjalap kiadásaira. Céljuk, hogy azok, akik jövıre és az azt követı években mennek nyugdíjba 10-20 év múlva is értékét megırzı nyugdíjból, biztonságban élhessenek. 2008. januárjától változnak az új nyugdíjak megállapítási szabályai A nyugdíjmegállapítás jelenlegi szabályai amelyben a nyugdíjat nem a tényleges nettó jövedelem, hanem csak a személyi jövedelemadóval csökkentett kereset alapján számolják - a korábban vártnál magasabb, 80% feletti helyettesítési rátát, egyes esetekben a korábbi kereset nettó összegét meghaladó nyugdíjakat eredményeztek. Az új nyugdíjakat még további 8%-kal növeli az idıközben bevezetett 13. havi nyugdíj. A nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága elkerülhetetlenné tette a nyugdíj megállapítás szabályainak korrekcióját, melyek együttes hatására a korábbi szabályhoz képest 6-8%-kal mérséklıdik az induló nyugdíjak szintje. Az induló nyugdíjak szintjét csökkenti, hogy kiszámítására 2008-tól a tényleges nettó keresetek alapján kerül sor, vagyis a nyugdíjat már nem csupán a személyi jövedelemadóval, hanem a járulékokkal is csökkentett kereset alapján számolják ki. 4
Növeli viszont a nyugdíj összegét, hogy míg eddig a korábbi évek keresetét csak a nyugdíjazást megelızı második év szintjére számolták át (az éves nettó kereset növekedéssel valorizálva), addig a jövıben ezt a nyugdíjazást közvetlenül megelızı évig végzik el. Ez a szabály a korábbiakhoz képest a nyugdíjazást megelızı év nettó keresetnövekedésének mértékével növeli a nyugdíj alapját. A hosszú szolgálati idıvel rendelkezık és különösen a korhatár betöltését követıen is munkában maradók nyugdíját az új szabályok csak csekély mértékben, vagy egyáltalán nem mérséklik. 2008-tól 1,5%-ról 2%-ra emelkedik a 40 évnél hosszabb szolgálati idıvel rendelkezık esetén a nyugdíjnál figyelembe vehetı százalékos mérték. Így például, ha valaki 42 év munkaviszony után megy nyugdíjba, akkor idén a nyugdíj alapjául szolgáló keresetének 83%-át kapja, jövıre pedig 84%-át. Egyáltalán nem mérséklıdik azok induló nyugdíja, akik a nyugdíjkorhatár betöltése, azaz 62 éves koruk után nyugdíjuk megállapítása nélkül akár csak egy évvel is tovább dolgoznak. A 2004 óta érvényes szabály szerint ugyanis az ı nyugdíjuk havonta 0,5%-kal, évente 6%-kal emelkedik. 2008-tól szigorodnak az elırehozott nyugdíj melletti munkavégzés feltételei Ma, miközben a nyugdíjkorhatár 62 év, az öregségi nyugdíjba vonulók férfiak és nık átlagos életkora 58,6 év, a rokkantsági nyugdíjasok figyelembevételével pedig csupán 55 év. Ennek oka, hogy lényegében mindenki, az érintett korosztályok 94%-a él a különbözı korai nyugdíjazás rendkívül kedvezı lehetıségével. A változtatás célja, hogy a nyugdíjkorhatár emelése nélkül növekedjen a nyugdíjba vonulás tényleges korcentruma, mindazok, akiknek egészségi állapota ezt lehetıvé teszi, lehetıleg a nyugdíjkorhatár tényleges betöltésekor vegyék csak igénybe a nyugdíjukat. Az új szabályok nem vonatkoznak azokra, akik már betöltötték a nyugdíjkorhatárt, elmúltak 62 évesek, ık továbbra is munkajövedelmük korlátozása nélkül megkapják nyugdíjukat. 2008-tól A korai nyugdíjazás feltételévé válik az aktív biztosítási jogviszony megszüntetése. Ma több tízezerre tehetı azok száma, akik korábbi munkakörüket változatlanul betöltve élnek az elırehozott nyugdíjazás lehetıségével, és a munkabérük mellett 62 éves koruk helyett a nık már 57 éves koruktól, a férfiak 60 éves koruktól a nyugdíjukat is felveszik. A 2008-tól elırehozott nyugdíjba menık már csak korábbi munkaviszonyuk megszüntetése után lesznek jogosultak a korai nyugdíjazásra. 2008-ban a korhatár alatt nyugdíjba menık a nyugdíjuk folyósítása mellett legfeljebb az éves minimálbérnek megfelelı összegő munkajövedelmet szerezhetnek. Az éves keretösszeg elérését követı hónaptól nyugdíjuk folyósításának szüneteltetését kell kérniük. Az azonos feltételek megteremtése érdekében, kellı felkészülési idıt biztosítva, a korlátozás 2010-tıl valamennyi korábban korhatár alatti nyugdíjasra kiterjed, mindaddig, amíg nem töltik be 62. évüket. 5
Új rehabilitációs rendszer 2008-tól esély a megváltozott munkaképességőeknek Ma 450 ezer a nyugdíjkorhatárt még be nem töltött rokkantnyugdíjasok száma és további 200 ezer ember részesül a megváltozott munkaképességőek járadékában. Megfelelı rehabilitációs szolgáltatás és foglalkozatási lehetıség mellett közülük is sokan visszatérhetnének a munka világába. Ma azonban végzetesen bezáródik a kapu, aki egyszer rokkantnyugdíjassá válik, nem, vagy csak a nehéz helyzetüket kihasználó, feketén foglalkoztatóknál tud ismét munkát vállalni. A megváltozott munkaképességőeknek hazánkban csupán 10%-a dolgozik bejelentve, miközben a fejlett országokban ez az arány 30-50%. Becslések szerint ugyanakkor mintegy 30%- uk dolgozik mindenfajta munkajogi védelem nélkül, feketén. Ha a feltételek nem változnának, hasonló, kiszolgáltatott sors várna az évente újonnan rokkantnyugdíjassá váló 30-40 ezer emberre is. Rokkantnyugdíjasok és megváltozott munkaképességőek száma 2006. Érintettek száma (ezer fı) Rokkantnyugdíjas 803 korbetöltött (62 éven felüli) 351 korhatár alatti (62 évnél fiatalabb) 452 Megváltozott munkaképességőek járadékában részesül 207 Összesen 1 010 2008-tól azok a megváltozott munkaképességőek, akik egészségi állapotuk, képességeik, életkoruk és újrafoglalkoztatási lehetıségeik miatt jó eséllyel rehabilitálhatók, a rokkantnyugdíj helyett úgynevezett rehabilitációs járadékban részesülnek. A legfeljebb három évig folyósítható járadék nettó összege megegyezik a III. csoportos rokkantság esetén nekik járó nyugdíj összegével, de a passzív ellátás mellett aktív rehabilitációs szolgáltatásokra jogosultak és együttmőködésre kötelezettek. A rehabilitáció új rendszerének nem célja a már rokkantnyugdíjban lévık eddiginél szigorúbb elbírálása, de közülük is sok embernek esélyt, lehetıséget kíván adni a munkába való visszatérésre. Nem változik a rokkantnyugdíjasok felülvizsgálati rendszere. A 2008. évi kötelezı felülvizsgálat során még nem kell a komplex minısítést elvégezni, és csak saját kérésükre lehet rokkantnyugdíj helyett részükre rehabilitációs járadékot megállapítani. A fokozatos átmenetet szolgálja az a rendelkezés is, hogy azok, akik 2011. december 31.-éig, 10 éven belül elérik a nekik irányadó nyugdíjkorhatárt és az egyéb feltételeknek megfelelnek akkor is, ha rehabilitációs járadékra lennének 6
jogosultak, kérhetik, hogy részükre rokkantnyugdíjat állapítsanak meg. Vagyis az 52. évüket betöltöttek számára az új rendszer szabad választási lehetıséget kínál. 4. 2008-ban az inflációt meghaladó mértékben nı a gyermeket nevelı családok támogatása A családi támogatások együttes összege a 2007. évi 495 milliárd forintról 2008-ban 536 milliárd forintra emelkedik. 41 milliárd forinttal, 8,3%-kal többet fordítunk jövıre a családok támogatására. A fogyasztói árak várhatóan 4,8%-os növekedése mellett ez a családi támogatások reálértékének közel 3,5%-os emelkedését eredményezi. Az inflációnál gyorsabban emelkedik a családi pótlék összege, de úgy, hogy a legnehezebb helyzetben lévık a nagycsaládosok, a gyermekeiket egyedül nevelık az átlagosnál nagyobb emelést kapnak. Az egy-két gyermekes családban élı gyermekek családi pótléka átlagosan 4,5%-kal, gyermekenként havi 500-600 Ft-tal emelkedik. Az egyedülálló szülık által nevelt és a három és több gyermekes családban élı gyermekek ık teszik ki a gyermekek közel felét - családi pótléka ennél gyorsabban, 7-8%-kal, átlagosan havi 1000-1100 Ft-tal emelkedik. Családi pótlék gyermekenkénti összegének változása 2002. 2006. 2007. 2008. 2008. évi növekedés %- ban Házaspá r-éle ttárs Egy gyermekesek 3 800 11 000 11 700 12 200 4,3% Két gyermekesek 4 700 12 000 12 700 13 300 4,7% három és több gyermekesek 5 900 14 000 14 900 16 000 7,4% Egyedülálló szülı gyermeke Egy gyermekesek 4 500 12 000 12 700 13 700 7,9% Két gyermekesek 5 400 13 000 13 800 14 800 7,2% három és több gyermekesek 6 300 15 000 15 900 17 000 6,9% Tartósan beteg, fogyatékos gyerek Családban 10 500 21 000 22 300 23 300 4,5% Egyedülálló 10 500 23 000 24 400 25 900 6,1% Saját jogon ellátást kapó nagykorú 10 500 18 000 19 400 20 300 4,6% A kisgyermeket nevelı szülık támogatásai 2008-ban megırzik reálértéküket. Az öregségi nyugdíj minimumának januári 5%-os emelésével együtt emelkedik a GYES valamint a GYET összege. A gyes havi összege a 2007. évi havi 27 130 Ft-ról 28 500 Ft-ra nı. A 2007. évi bruttó keresetnövekedésnek megfelelıen átlagosan mintegy 8%- kal emelkedik a GYED összege. Emelkedik a szociálisan hátrányos helyzető gyermekek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményére jogosító jövedelemhatár és bıvülnek az ezzel járó támogatások. 2008-ban már minden olyan gyermek jogosult a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, akinek családjában az egy fıre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum 125%-át, tartósan beteg, fogyatékos gyermek, vagy 7
egyedülálló szülı esetén pedig a 135%-át. (2007-ben ez a határ 120 illetve 130% volt.) Jövıre tehát nemcsak a nyugdíjminimum növekedése, hanem a jogosultsági határ emelkedése miatt is szélesedik a kedvezményre jogosultak köre. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult a gyermek, ha a család egy fıre jutó havi jövedelme nem haladja meg 2007. 2008. Két szülıs családban 32 556 35 625 Egyedülálló, vagy tartósan beteg, fogyatékos gyermeket nevelık esetén 35 269 38 475 A kedvezmények köre is bıvül jövıre. Már nem csupán a bölcsıdében, az óvodában és az általános iskola 1-4. osztályában, hanem az 5. osztályban is ingyen kapják az étkezést a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak (a közoktatás többi évfolyamán 50%- os a kedvezmény). Természetesen továbbra is megilleti ıket a közoktatás mind a 13 évfolyamán az ingyenes tankönyvellátás. A szociálisan hátrányos helyzető gyermekek nyári étkeztetését eddig évrıl évre külön döntéssel biztosította a kormány. Most elıször a költségvetés külön címen, elıre tartalmazza, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülı gyermekeknek a nyári iskolai szünetben való étkezését megszervezı önkormányzatok összesen 1,2 milliárd forintos támogatásban részesülhetnek. Az évente kétszer járó pénzbeli támogatás eddigi 5000 Ft-os összege jövıre 5500 Ft-ra emelkedik. Egy két gyermekes család családi pótlékának havi összege 24 000 Ft 25 400 Ft 26 600 Ft 9 400 Ft 9 400 Ft 11 200 Ft 11 800 Ft 12 400 Ft 2001. 2002. I.félév 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 8
5. 2008-ban is jelentıs, de a szociális helyzetüktıl függı támogatást kapnak a családok a gáz- és távhıszámláik kifizetéséhez Az elmúlt években a gáz és a távhı hazai fogyasztói ára teljesen elszakadt a világpiaci árak változásától, miközben a hazai fogyasztás 80%-át importból kell fedeznünk. A hazai fogyasztók számára a háromszorosára növekvı világpiaci árakat évrıl évre növekvı összegő, a fogyasztás mennyiségéhez igazodó fogyasztói ártámogatás mérsékelte. A kıolaj világpiaci ára és a lakosság által fizetett gáz árának változása 2002. és 2006. elsı féléve között (a 2002. évi %-ában) 280,0% 260,0% 261% 240,0% 220,0% 200,0% 180,0% 160,0% 140,0% 126% 120,0% 100,0% 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. I. félév Kıolaj világpiaci ára Gáz fogyasztói ára A kıolaj világpiaci ára és a lakosság által fizetett gáz árának változása 2002. és 2006. elsı féléve között (a 2002. évi %-ában) 280,0% 260,0% 261% 240,0% 220,0% 200,0% 180,0% 160,0% 140,0% 126% 120,0% 100,0% 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. I. félév Kıolaj világpiaci ára Gáz fogyasztói ára Így jött létre az a helyzet, hogy a hazai fogyasztói árak teljesen elszakadtak a világpiaci áraktól és 2006. júliusában az Eurostat adatai szerint egy átlagos fogyasztású háztartásban egy gigajoule gáz ténylegesen fizetett fogyasztói ára az Európai Unió 25 országa között Magyarországon volt a legalacsonyabb. Pontosan a fele a hozzánk hasonló fejlettségő szlovák, lengyel, vagy cseh áraknak, és csupán 30%-a a szomszédos Ausztriáénak, miközben a világpiacon valamennyi ország ugyanazon az áron tudja megvenni a gázt. 9
Egy gigajoul gáz lakossági ára egy átlagos - évi 83,7 GJ - fogyasztású háztartásban 2006. júliusában az Európai Unióban (euróban adóval) 36,6 27,0 9,7 9,8 17,1 17,2 17,6 15,7 13,5 13,6 13,8 14,1 14,1 12,5 9,9 10,3 10,8 4,8 4,9 6,4 7,0 Magyarország Észtország Lettország Litvánia Szlovákia Lengyelország Egyesült Királyság Csehország Luxemburg Írország Franciaország Spanyolország Szlovénia Portugália Belgium Ausztria Hollandia Németország Olaszország Svédország Dánia A támogatás korábbi rendszere nem csupán pazarló volt, ami évrıl évre nagyobb terhet hárított a költségvetésre, de egyúttal igazságtalan is. A lakossági terheknek a fogyasztói árakon keresztül nyújtott mérséklése ugyanis nem csupán a szociálisan rászorulókat, hanem mindenkit megvédett a világpiaci árak változásának hatásától, s nagyobb fogyasztásuk alapján több támogatást adott a tehetısebb családoknak, mint a nehéz helyzetben, kis lakásban élıknek. A világpiaci áraktól teljesen elszakadt magyar gázárak korrekciójaként 2006. augusztusában a gáz - meghirdetett és egyúttal a ténylegesen fizetett árakban is érvényesített fogyasztói ára átlagosan 30%-kal emelkedett. Az augusztusi áremelést követıen azonban továbbra is hatalmas állami támogatás szakította el a ténylegesen fizetett árakat annak valóságos költségeitıl, és továbbra sem az kapott több támogatást, akinek erre nagyobb szüksége volt, hanem az, aki többet fogyasztott. Gázár-támogatás éves összege a különbözı típusú háztartásokban 2006. szeptemberében 91 894 Ft 96 750 Ft 52 286 Ft 40 220 Ft 1000 m3 gázfogyasztású 55 m2-es kislakás 1300 m3 gázfogyasztású 65 m2-es közepes lakás 2800 m3 gázfogyasztású 100 m2-es családi ház 4000 m3 gázfogyasztású uszómedencés villa 10
2007. januárjában került sor a korábbi, valamennyi fogyasztónak támogatást adó, az elfogyasztott gáz mennyisége alapján járó árkiegészítés megszüntetésére. Helyét a családok jövedelmi helyzetétıl függı új szociális támogatási rendszer vette át, ami azonban már nem csupán a gázzal, hanem a távhıvel főtött lakásokban élıket is támogatja. Az új támogatási rendszer indulásakor a kormány a valóban rászorulóknak tekinthetı családoknál szélesebb kör az érintett családok kétharmada számára biztosította a terheik mérséklését, annak érdekében, hogy az átlagos jövedelmőeknek se egyszerre kelljen főtési költségeik 50-65%-os növekedésével szembesülnie. Az új támogatási rendszer a családok kétharmadának ad, de már a jövedelem emelkedésével csökkenı mértékő támogatást. Az új támogatási rendszer a legalacsonyabb jövedelmő 800 ezer családnak biztosította a támogatás korábbi mértékét, így az ı főtési költségeik 2007. januárjában nem emelkedtek. További 1,2 millió család kap ma is támogatást, de ennek mértéke már kisebb, mint a korábbi, így számukra az átállás a jövedelmőktıl függıen 2007-ben 10-30% közötti áremelkedést jelentett. A családok legmagasabb jövedelmő egyharmadának azonban már tavaly is a gáz és a távhı tényleges, támogatás nélküli árát kellett megfizetnie, így az ı kiadásaik tavaly 50-65%-kal emelkedtek. A KSH adatai szerint a támogatási rendszer megváltozása a gáz ténylegesen fizetett fogyasztói árának átlagosan 18%-os növekedését eredményezte. A 2006. augusztusi 30%-os áremelés és a támogatási rendszer átalakítását követıen is a lakosság által fizetett gázár még mindig a legalacsonyabbak közé tartozik az Európai Unióban. Egy gigajoul gáz lakossági ára egy átlagos - évi 83,7 GJ - fogyasztású háztartásban 2007. júliusában az Európai Unióban (euróban adóval) 32,6 26,6 9,6 13,5 13,7 13,8 14,0 10,7 11,0 11,5 11,7 11,8 10,2 15,1 16,0 17,5 18,3 18,4 7,1 7,3 7,4 Litvánia Lettország Észtország Csehország Egyesült Királyság Magyarország Lengyelország Luxemburg Szlovákia Belgium Franciaország Szlovénia Spanyolország Portugália Írország Ausztria Németország Olaszország Hollandia Svédország Dánia Az elkövetkezı években a relatíve magasabb jövedelmőek számára nyújtott támogatás fokozatos mérséklésével biztosítani kell, hogy közeledjen egymáshoz a gáz tényleges és a fogyasztók által fizetett ára, de úgy, hogy közben elegendı forrás maradjon a valóban rászorulók érdemi, és a költségvetés által finanszírozható mértékő támogatására. A gáz- és 11
távhıtámogatásra 2007-ben összesen 112 milliárd forintot fordít a kormány, ennek összege 2008-ban a magasabb jövedelmőek támogatási mértékének csökkentésével 82 milliárd forint lesz. Mind 2007-ben, mind 2008-ban differenciált mértékben azok a családok jogosultak gázés távhıtámogatásra, ahol a család egy fogyasztási egységére jutó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 3,5-szeresét. 2008-ban azonban már csökken a magasabb jövedelmőek támogatása, miközben a legalacsonyabb jövedelmőeké, ahol az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladja meg jövıre a 71 ezer forintot továbbra is a 2007. évi szinten marad. A gáz és távhı támogatásra jogosultak száma és a támogatás mértéke 2007-2008-ban Érintett Felsı jövedelemhatár Egy köbméter gáz Egy gigajule távhı Ha a család egy fogyasztási családok (Ft/hó/fı) támogatása (Ft/m3) támogatása (Ft/GJ) egységre jutó jövedelme száma 2007. 2008. 2007. 2008. 2007. 2008. kevesebb, mint a nyugdíjminimum kétszerese 790 000 54 260 Ft 57 000 Ft 40 Ft 40 Ft 1 680 Ft 1 680 Ft nyugdíjminimum 2-2,5-szerese 530 000 67 825 Ft 71 250 Ft 33 Ft 33 Ft 1 380 Ft 1 380 Ft nyugdíjminimum 2,5-3-szorosa 430 000 81 390 Ft 85 500 Ft 26 Ft 22 Ft 1 068 Ft 924 Ft nyugdíjminimum 3-3,5-szerese 250 000 94 955 Ft 99 750 Ft 18 Ft 15 Ft 768 Ft 609 Ft nyugdíjminimum 3,5-szerese felett 1 000 000 nincs támogatás nincs támogatás 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft Az új támogatási rendszer nem csak kevesebbe kerül, mint a korábbi, hanem igazságosabb is. Már nem azoknak ad több támogatást, akik többet fogyasztanak, sıt a magas jövedelmőek fogyasztásához egy fillért sem ad, hanem azoknak, akiknek erre szerény jövedelmük miatt a legnagyobb szüksége van. Így 2008-ban ahogy az elızı évben is azok az átlagos gázfogyasztású családok, ahol az egy fıre jutó jövedelem nem haladja meg a havi 57 ezer forintot, évi 66 700 Ft támogatást kapnak a közös kasszából, ahol viszont az egy fıre jutó kereset 100 ezer forint fölött van, már egy fillér sem jár. 12
Gázár-támogatás éves összege egy átlagos fogyasztású, évi 1663 m3-t fogyasztó háztartásban a család egy fıre jutó jövedelme szerint 66 700 Ft66 700 Ft 54 600 Ft54 600 Ft 42 456 Ft 36 600 Ft 30 336 Ft 24 114 Ft 0 Ft 0 Ft kevesebb, mint a nyugdíjminimum kétszerese nyugdíjminimum 2-2,5- szerese nyugdíjminimum 2,5-3- szorosa nyugdíjminimum 3-3,5- szerese nyugdíjminimum 3,5-szerese felett Amennyiben 2008-ban nem változna a gáz ára, úgy az alsó két jövedelmi csoportba tartozó 1,3 millió család és a már ma is piaci árat fizetık főtési kiadása nem emelkedne, a felsı két támogatási csoportba tartozó 700 ezer háztartásé pedig a támogatás csökkenése miatt 4,5%-kal nıne. A gázárakat alapvetıen meghatározó kıolaj világpiaci ára azonban 2007. II. félévében minden korábbinál magasabb szintre emelkedett, így 2008. januárjától elkerülhetetlenné vált a gáz meghirdetett árának 5%-os emelése. A támogatás jövı évi mértékei mellett az áremelés a különbözı támogatási csoportokban tartozó családoknál a gáz általuk fizetett árának eltérı mértékő emelkedését eredményezi, átlagosan 7-8%-kal növelve a gáz ténylegesen megfizetett fogyasztói árát. A lakosság által ténylegesen fizetett gázárak változása 2008-ban 5%-os gázáremelés mellett 2007. 2008. Ha a család egy fogyasztási egységre jutó jövedelme Gáz ára (Ft/m3) Támogatás (Ft/m3) Támogatott ár (Ft/m3) Gáz ára (Ft/m3) Támogatás (Ft/m3) Támogatott ár (Ft/m3) Lakossági árváltozás 2008-ban % kevesebb, mint a nyugdíjminimum kétszerese 100,9 40,1 60,8 106 40,1 65,9 8,4% nyugdíjminimum 2-2,5-szerese 100,9 32,8 68,1 106 32,8 73,2 7,5% nyugdíjminimum 2,5-3-szorosa 100,9 25,5 75,4 106 22 84 11,4% nyugdíjminimum 3-3,5-szerese 100,9 18,2 82,7 106 14,5 91,5 10,6% nyugdíjminimum 3,5-szerese felett 100,9 0 100,9 106 0 106 5,0% 13
A valóságosan fizetett árak 2008-ban látszólag éppen a támogatottak körében nınek a leggyorsabban, és legkevésbé a leggazdagabbaknál. Ennek oka azonban éppen az, hogy azok, akik támogatásban részesülnek, sokkal alacsonyabb árat fizetnek a gázért, mint azok, akiknek ez nem jár. Ehhez az alacsonyabb árhoz viszonyítva a gáz köbméterenkénti meghirdetett fogyasztói árának 5 Ft 10 filléres emelkedése nagyobb arányú növekedést jelent, mint azoknál, akik már ma is piaci árat fizetnek. Egy köbméter gáz után 2008. januárjától is azok fizetnek többet, akiknek magas a jövedelme, és azok fizetnek lényegesen kevesebbet, akik megélhetési gondokkal küzdenek. A legalacsonyabb jövedelmő 800 ezer család pontosan 40 Ft-tal fizet kevesebbet egy köbméter gázért, mint amennyit a legmagasabb jövedelmő családok. Egy köbméter gáz ténylegesen megfizetett ára a különbözı jövedelmő háztartásokban 2008-ban (Ft/m3) 106 65,9 73,2 84 91,5 kevesebb, mint a nyugdíjminimum kétszerese nyugdíjminimum 2-2,5- szerese nyugdíjminimum 2,5-3- szorosa nyugdíjminimum 3-3,5- szerese Ahol a család egy fogyasztási egységre jutó jövedelme nyugdíjminimum 3,5-szerese felett 14