SZENNYVÍZTÁRSULÁSI ELEMZÉS

SZENNYVÍZTÁRSULÁSI ELEMZÉS ÁROP-1.A.5-2013-2013-0052 Szervezefejleszés Kabán Kaba Város Önkormányzaa 4183 Kaba, Szabadság ér 1. Készíee: Kaszás Ilona Sólyom Eszer 2014. február

Taralomjegyzék I. BEVEZETÉS...3 II. III. IV. A TÁRSULÁS BEMUTATÁSA...5 TETÉTLEN-BÁRÁND TELEPÜLÉSEK CSATORNAMŰ VÍZGAZDÁLKODÁSI TÁRSULATA...16 A KEOP-1.2.0 PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZÜKSÉGESSÉGE...18 V. A PÁLYÁZAT ADATAI...20 VI. VII. VIII. IX. A PROJEKTMENEDZSMENT BEMUTATÁSA...21 A PROJEKT ELSZÁMOLÁSAI...26 A PROJEKT KIFIZETÉSEINEK ADATAI...27 A PROJEKT JELENTÉSEI...29 X. A PROJEKT KÖZBESZERZÉSEI...30 XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSA (SZERZŐDÉSEK)...32 NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA...42 A PROJEKT SZÁMSZERŰSÍTHETŐ EREDMÉNYEI (INDIKÁTOROK)...43 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS POLITIKA...45 HORIZONTÁLIS VÁLLALÁSOK BEMUTATÁSA...47 KOCKÁZATKEZELÉSI STRATÉGIA...49

I. BEVEZETÉS Az Európai Unió 1991-ben a 91/271/EGK anácsi irányelvben rögzíee a szennyvíz közmű kiépíésének álalános feladaai. A közösség országaiban a kiépíés 2005-ig kelle eljesíeni. Az újonnan csalakozó országokban a eljesíésre haladéko (derogáció) adak. A elepülési szennyvíz iszíásáról szóló 91/271/EGK irányelv és a Csalakozási Szerződésben vállal haáridők eljesíése érdekében folyani kell a öbbször módosío Nemzei Települési Szennyvízelvezeési - és iszíási Megvalósíási Programról szóló haályos 25/2002. (II.27.) Korm. rendele végrehajásá, az új közműves szennyvízelvezeési- és iszíási rendszerek bővíésé, illeve a szennyvíziszíó elepek korszerűsíésé, legalább biológiai fokozaú iszíás kiépíésé, a szennyvíziszap-kezelés, hasznosíás fejleszésé, és a folyékony hulladék fogadó műárgyak szennyvíziszíó elepi kiépíésé. Kaba, Báránd és Teélen elepülések a 25/2002. (II.27.) Korm. rendele alapján közös szennyvíz elvezeési agglomerációkén vannak besorolva, ahol a vonakozó jogszabály alapján a szennyvizek elvezeésé és kezelésé legkésőbb 2015-ig meg kell oldani. Az agglomerációs körze szennyvízerhelése 10 522 LE 1. Az EU felé vállalak melle a elepülések földrajzi, hidrogeológiai viszonyai, a magas vízállás is indokolják a szennyvizek elvezeésé és kezelésé. Kaba, Báránd, Teélen elepülések a besorolás alapján az Észak-alföldi régióban, Hajdú- Bihar megye délnyugai szegleében, a Nagy-Sárré erüleén a Püspökladányi Saiszikai Körzeben alálhaók. A 64/2004. (IV.15.) Korm. rendele 1. sz. melléklee szerin a Püspökladányi kisérség a erülefejleszés szemponjából kedvezményeze 95 kisérség jegyzékében szerepel a ársadalmi-gazdasági szemponból elmarado, illeve a vidékfejleszés szemponjából elmarado kisérségek közö. A jelenleg haályos 311/2007 (XI.17.) Korm. rendele 1. sz. melléklee szerin a Püspökladányi kisérség a 34. sorszámú leghárányosabb kisérség. A elepüléseken a népsűrűség az alábbi: Kaba népsűrűsége: 67,92 fő/km 2 Báránd népsűrűsége: 63,43 fő/km 2 Teélen népsűrűsége: 45,31 fő/km 2 Álagos belerülei népsűrűség: 58,9 fő/km 2 Jelenleg a három elepülésen 3879 ingalan alálhaó. Az ingalanok közműves elláása vezeékes ivóvíz és gázelláás szemponjából jónak ekinheő, a vezeékes vízelláás 100%-nak mondhaó. Jelenleg a közműcsaornával elláo ingalanok aránya alacsony, Kabán 60%, a másik ké elepülésen 0%. A házi-csaornával elláo házarások száma ezzel szemben közel 80%-os. Báránd és Teélen nem rendelkezik csaornával és a szippano szennyvíz leüríése sem megoldo a erüleen. A bárándi szennyvízleüríő 2005-ben bezárák, így nagy a veszély, hogy a szippano szennyvíz illegálisan kerül elhelyezésre. Kaba Város Önkormányzaa, Teélen Község Önkormányzaa és Báránd Község Önkormányzaa közö 2008. január 4. napján együműködési ípusú ársulás kialakíására megállapodás jö lére, amelynek érelmében az Önkormányzaok Kaba, Teélen, Báránd elepülések szennyvíziszíó és csaornahálóza kiépíésének 1 LE = lakos egyenérék

megvalósíáshoz pályázao nyújoak be a Környeze és Energeika Operaív Program KEOP-2007-1.2.0 azonosíó számú szennyvízelvezeés- és iszíás környezevédelmi komponensére. A három elepülés együműködésével lérejö ársulás elnevezése Kaba-Báránd- Teélen Önkormányzai Társulás, melynek székhelye 4184 Teélen, Kossuh u. 65. A geszor feladaoka Teélen Község Önkormányzaa láa el. A projek előkészíése ámogaás kapo. PÁLYÁZAT SZÁMA KEOP-7.1.2.0-2008-0037 A PROJEKT CÍME Kaba-Báránd-Teélen Szennyvíziszíó és csaornahálóza kiépíése TÁMOGATÁSI DÖNTÉS IDEJE 2008.04.11. TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS HATÁLYBA 2008.07.04. LÉPÉSE TÁMOGATÁS ARÁNYA 85% ELŐKÉSZÍTŐ MUNKÁK TERVEZETT 2010.04.02. BEFEJEZÉSE ELŐKÉSZÍTŐ MUNKÁK TERVEZETT 124.825.000.- F NETTÓ KÖLTSÉGE ELŐKÉSZÍTŐ MUNKÁKHOZ ELNYERT 106.101.250.- F TÁMOGATÁS

II. A TÁRSULÁS BEMUTATÁSA Kaba Város Önkormányzaa, Teélen Község Önkormányzaa és Báránd Község Önkormányzaa az együműködésüke a jogi személyiséggel rendelkező önkormányzai ársulás formájában kívánák fennarani. A 2010. december 23-án aláír Kaba- Teélen-Báránd Közös Szennyvízelvezeési és Tiszíó Rendszer Önkormányzai Társulás lérehozásáról szóló Társulási Megállapodás alapján a ársul önkormányzaok jogi személyiséggel rendelkező önkormányzai ársulás hozak lére, a Kaba-Teélen- Báránd közös szennyvízelvezeési- és iszíási projek előkészíési és megvalósíási feladaainak, valamin a megvalósíás köveő folyamaos működeésének, min közös cél megvalósíása és a közös érdekérvényesíés elősegíése érdekében. A Társulási Megállapodás aláírásával egyidejűleg a korábbi megállapodás érvényé veszee. A Társulás a projek ekineében álalános joguódja a felek közö 2008. január 4. napján lérejö, Kaba-Báránd-Teélen Önkormányzai Társulás elnevezésű, együműködési ípusú önkormányzai ársulásnak. Az együműködési ípusú önkormányzai ársulás nevében a projekel összefüggésben Teélen község Önkormányzaa, min korábbi geszor álal szerze jogoka és vállal köelezeségeke a Társulás magára nézve köelezőnek ismeri el. A Társulás lérehozaalának célja a közös projek kereébe arozó fejleszések megvalósíása, és a beruházás során megvalósuló, közös ulajdonba kerülő léesímények közös hosszú ávú üzemeleésének bizosíása. A Társulás neve: Kaba-Teélen-Báránd Közös Szennyvízelvezeési és Tiszíó Rendszer Önkormányzai Társulás A Társulás agjainak neve és székhelye, valamin (örvényes) képviselője: - Kaba Város Önkormányzaa (4183 Kaba, Szabadság ér 1.) örvényes képviselője Szegi Emma polgármeser, illeve Kaba mindenkori polgármesere. - Teélen Község Önkormányzaa (4184 Teélen, Kossuh u. 65.) örvényes képviselője Borbélyné Fülöp Hajnalka polgármeser, illeve Teélen mindenkori polgármesere - Báránd Község Önkormányzaa (4161 Báránd, Kossuh ér 1.) örvényes képviselője dr. Kovács Miklós polgármeser, illeve Báránd mindenkori polgármesere A Társulás jogállása és besorolása: A Társulás önálló jogi személy. A Társulás az Möv.-ből kövekezően önálló jogi személy, az államházarás önkormányzai alrendszerébe arozó (Áh. 3. (3) bek. c.) pon) kölségveési gazdálkodó, amelynek működése során és gazdálkodására a kölségveési szervek gazdálkodására vonakozó (államházarási) jogszabályoka kell alkalmazni. A Társulás sajá gazdasági szervezeel nem rendelkezik. A Társulás korábbi székhely önkormányzaa 2010. december 31. napjáig Teélen Község Önkormányzaa vol, Kaba Város Önkormányzaa 2011. január 1. napjáól (a kölségveési év nyiónapjáól) a Tagok megállapodása szerin vee á a geszori feladaoka. A Társulás kölségveési felügyeleé Kaba Város Képviselő-esülee lája el.

II.1. A TÁRSULÁS ALAPTEVÉKENYSÉGE A Társulásnak nem célja a megvalósío léesímények üzemeleése, mer víziközműnek ulajdonosa nem lehe. Szakágaza: 841317 Többcélú, fejleszési projek igazgaása Alap szakfeladaok: 370000 Szennyvíz gyűjése, iszíása, elhelyezése 429100 Vízi léesímény épíése 700000 Üzlevezeési, vezeői anácsadás 711000 Épíészmérnöki evékenység, műszaki anácsadás A Társulás evékenységi körébe a KSH TEÁOR 08 szerin a kövekezők aroznak: 37.00 08 Szennyvíz gyűjése, kezelése 42.21 08 Folyadék szállíására szolgáló közmű épíése 42.91 08 Vízi léesímény épíése 68.20 08 Sajá ulajdonú, bérel ingalan bérbeadása, üzemeleése 71.12 08 Mérnöki evékenység, műszaki anácsadás A Társulás a KEOP projek megvalósíása során, ellája a projekgazdai feladaoka. II.2. A TÁRSULÁS SZERVEZETE A Társulás szervei: a.) a Társulási Tanács b.) a Társulási Tanács elnöke és alelnöke c.) Társulási Tanács munkaszervezei feladaai elláó szerveze d.) projekirányíó szerveze f.) felügyelő bizoság g.) kapcsolaaró-geszor A KEOP projek ámogaási kérelmezési eljárásér, valamin a projek végrehajásáér felelős szerveze, azaz projekgazda a Társulás. A projekgazda valamennyi a pályázai projek elnyerése, illeve megvalósíása szemponjából érdeminek minősíheő, illeve a Tagok álal megjelöl kérdésben a mindenkor haályos közösségi és hazai jogszabályokban, a ámogaási szerződésben és a Társulási Megállapodásban foglalak szerin köeles eljárni és a mege lépésekről uólag a Társulási Tagoknak beszámolni köeles. Azon jognyilakozaoka, amelyeknek kövekezében a Társulás agjai számára a ámogaási szerződésől elérő köelezeségek kelekeznek, csak a Társulási Tanács előzees egyeérésével ehei meg. II.3. A TÁRSULÁSI TANÁCS A Társulási Tanács a Társulás közös dönés hozó szerve. A Társulási Tanácso a ársul önkormányzaok képviselő-esüleei álal delegál agok alkoják. A Társulási Tanácsban a Tagok képviselőjekén a polgármesereke delegálják. A ársul önkormányza szavazai aránya a Társulási Tanácsban a vagyoni hozzájárulása alapján kerül megállapíásra. A Társulási Tanács gyakorolja a Társulási megállapodásban meghaározo felada-és haásköröke.

A Társulási Tanács haáskörébe arozik különösen: a Társulás éves munkaervének, kölségveésének elfogadása; a kölségveés első félévi, háromnegyedévi és éves végrehajásáról szóló beszámoló; éves mérlegének elfogadása, a Társulás belső szabályzaainak kialakíása, elfogadása és módosíása, a Társulási Tanács elnökének, alelnökének megválaszása, eseleges díjazásának megállapíása, visszahívása, bizoság(ok) eseleges alakíása a Möv.-ben foglalak alapján, a Tanács munkaszervezei feladaai (dönések előkészíése, végrehajás szervezése) feléeleinek meghaározása, működési hozzájárulás és a Tagoka erhelő egyéb pénzügyi köelezeség megállapíása, a Tagoknak a Társulással szembeni fizeési köelezesége mérékének és arányának meghaározása, a haáskörbe ual pénzeszközök felhasználásáról dönés, szükség szerin szakérői vélemények figyelembe véelével; a ag kizárása és a Társulás megszűnésének elhaározása, amely valamennyi Tag képviselő-esüleének minősíe öbbségű haározaa eseén lép haályba, a Megállapodásban megfogalmazo célok megvalósíásának áekinése, sraégiai célok meghaározása, annak a kereösszegnek, illeve ügylekörnek a meghaározása, amelyen belül a Társulási Tanács elnöke az ülés hozzájárulása nélkül köhe szerződés, a projek megállapodás szerini megvalósulásának, időbeli előrehaladásának elemzése és érékelése, a Tagok közöi eseleges viás kérdések megárgyalása, állásfoglalás kompromisszum érdekében, illeve a végrehajás során felmerülő egyéb problémák körében, minden olyan kérdés, amelye a Társulási Tanács ülése a napirendjére űz A Társulási Tanács rendszeres ülésein figyelemmel kíséri a projek előrehaladásá, valamin megviaja azon egyéb dokumenumoka, amelyeke az Elnök és a hivaali, illeve projek végrehajó szerveze alapveőnek és Tagok közös érdeké érinőnek minősí. A Társulási Tanácso a ársul önkormányzaok polgármeserei alkoják, akike a képviselő-esüleük delegál. A Társulás Tagja írásbeli meghaalmazással a képviselő akadályozaása eseére helyees képviselő úján is gyakorolhaja a szavazai jogá. A Társulási Tanács agjai az álaluk képvisel képviselő-esüleeknek köelesek évene legalább egyszer, szükség szerin öbbször is, beszámolni a ársulásban végze evékenységükről. A ársul önkormányza szavazai aránya a Társulási Tanácsban a vagyoni hozzájárulás alapján kerül megállapíásra. A Társulásnak alapíásakor három agja vol. Alapíó Tagok szavazai aránya Kaba 37,71 %, Báránd 41, 65 %, Teélen 20, 64%. A Társulási Tanács évene legalább készer ülésezik, a mérleg elfogadásakor és a árgyév lezárásakor. Egyebekben Társulási Tanács ülései szükség szerin arja. A Társulási Tanács ülésének összehívásá a Társulási Tanács bármely agja indíványozhaja a Társulási Tanács elnökénél. A Társulási Tanács ülésének összehívásá a Társulási Tanács Elnökénél a kormányhivaal is kezdeményezhei, ha örvényességi kérdések megárgyalása a Társulás örvényes működésének bizosíása érdekében indokol. A Társulási Tanács ülésé a Társulási Tanács elnöke hívja össze. A Társulási Tanács elnökének akadályozaása eseén az alelnök, annak akadályozaása eseén az ülés

bármely ag összehívhaja. A Társulási Tanács akkor haározaképes, ha az ülésen a szavazaok felével rendelkező képviselő jelen van. Az ülésen a agok képviselői nyíl szavazással dönenek a napirendben jelze kérdésekben a szavazai arányok megállapíásával. Napirenden kívüli kérdésben haároza csak akkor hozhaó, ha az ülésen valamennyi ag képviselője jelen van, és az ado kérdésben a haározahozaalhoz valamennyi képviselő hozzájárul. A haározai javasla elfogadásához valamennyi szavazásra jogosul Tag öbb min felének igen szavaza szükséges. A Tanács ülésére - szükség szerin - meg lehe hívni a projekel foglalkozó szakérőke és a projek felelősei. Ezen személyek az ülésen rész vehenek, a napirendi ponokhoz hozzászólhanak, de szavazai joggal nem rendelkeznek. A Társulási Tanács ülésén a ársul önkormányzaok jegyzői anácskozási joggal rész vehenek. A Társulási Tanács üléséről jegyzőkönyv készül, amelyre a Möv. 52. -a szerini, a képviselő-esüle üléséről készíe jegyzőkönyvre vonakozó szabályoka kell alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyve az ülés elnöke és a Társulási Tanács álal a jegyzőkönyv hielesíésére megválaszo személy írja alá. A jegyzőkönyve 15 napon belül meg kell küldeni valamennyi agnak és a kormányhivaalnak. A jegyzőkönyv megküldéséről az Elnök gondoskodik. A Társulási Tanács üléseinek haározaairól folyamaos számozással elláo nyilvánarás veze. A Társulási Tanács dönéseinek előkészíése, végrehajásuk szervezése érdekében bizoságoka alakíha. II.4. A TÁRSULÁSI TANÁCS ELNÖKE ÉS ALELNÖKE A Társulás az Elnök képviseli. Az Elnökö a Társulási Tanács a Möv. 95. (1) bekezdése szerin agjai közül válaszja. Az Elnök önálló aláírási joggal rendelkezik. Köelezeségvállalásra a Társulás kiadási előirányzaai erhére a Társulás képviseleében a Társulási Tanács Elnöke, vagy a Társulási Tanács álala írásban felhaalmazo agja jogosul (Ávr. 52. (8) bekezdés). Az Elnök feladakörébe arozik különösen: az ülés összehívása, az ülés levezeése, a agsági kérelmek ávéele és az ülés elé erjeszése, a Társulási Tanács munkaszervezei feladaainak megoldása, a geszorral és a projekszervezeel való együműködés. Az Elnök eljes körű felelősséggel arozik a Társulás jogszerű evékenységéér, a Társulás gazdálkodásáér, nyilvánarási és bevallási köelezeségei eljesíéséér. Tevékenységé megbízás alapján végzi, a Társulási Tanács dönése alapján díjazásban részesíheő. A Társulási Tanács elnöké és alelnöké a Társulási Tanács ülése válaszja meg a Társulási Tanács agjai közül. Az Elnök felelős a Társulási Tanács ülései álal hozo haározaok végrehajásáér. Tevékenységéről a Társulási Tanács ülésének számol be. Akadályozaása eseén az alelnök jár el az Elnök jogkörében. Az alelnökre megfelelően irányadóak az Elnökre vonakozó szabályok Az Elnök iszsége megszűnik: a haározo idő leelével az Elnök lemondásával,

az Elnök önkormányzai képviselői, illeve polgármeseri minőségének megszűnésével, az Elnökö adó Tag agsági viszonyának megszűnésével, visszahívással. II.5. A TÁRSULÁSI TANÁCS MUNKASZERVEZETI FELADATAINAK ELLÁTÁSA A Társulási Tanács munkaszervezei feladaai (dönések előkészíése, végrehajás szervezése) a Kapcsolaaró-Geszor polgármeseri hivaala lája el. A Társulás pénzügyi feladaainak elvégzésére eljes munkaidőben 1 fő gazdaságipénzügyi ügyinéző foglalkozahaó. Az így foglalkozao személy béré és járulékai a Tag önkormányzaok a részükre megállapío a kölségveési hozzájárulás arányában (Kaba 37,71 %, Báránd 41, 65 %, Teélen 20, 64%) bizosíják a Társulás számára. Ezen felül - a Társulási Tanács dönése alapján ovábbi ügyinéző(k) alkalmazására, vagy elkülönül adminiszrációs szerveze kialakíására a Társulás Elnöke javaslao ehe a Tagoknak. A Társulás csak az elengedheelen nagyságú munkaszervezei feladaoka elláó személyzeel rendelkezik és szükség eseén a feladaelláással járó öbblefeladaok elláására sajá szervezeükből, sajá kölségükre bizosíanak ovábbi munkavállalóka. A munkaszervezei feladaelláás működési rendjé az Elnök alakíja ki, a Társulási Tanács dönéseinek kereei közö. II.6. PROJEKTIRÁNYÍTÓ SZERVEZET Tagok a projek előkészíése és megvalósíása irányíási feladaainak elláására projekirányíó (PIU) szervezee hoznak lére a Társulás kereében, amelynek agjai az alábbi (illeve az ő munkakörüke mindenkor elláó személyek, amely az eredei feladakörükbe arozó munkavégzésnek minősül): - Szegi Emma polgármeser, min PIU vezeő - Borbélyné Fülöp Hajnalka polgármeser, min PIU vezeő-helyees - Dr. Kovács Miklós polgármeser, min PIU vezeő-helyees - Dr. Csabai Zsol, min projekmenedzser, és a jogi erüle vezeője - Kaba Város Polgármeseri Hivaalában erre kijelöl személy, min a műszaki erüle felelőse - Kaba Város Polgármeseri Hivaalában erre kijelöl személy, min a pénzügyi erüle felelőse - Báránd Község jegyzője, min a jogi erüle felelőse - Teélen Község jegyzője, min a jogi erüle felelőse. II.7. FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG A Társulás működésének és a projek végrehajásának, a beruházás megvalósíásának ellenőrzésére a Tagok háromagú Felügyelő Bizoságo hoznak lére. Jelölni csak a Tagok képviselő-esüleeinek agjai közül lehe. A Felügyelő Bizoság agja nem lehe egyidejűleg a Társulási Tanács agja is. A Felügyelő Bizoság agjainak megbízaása legfeljebb 4 éves haározo időre, illeve az önkormányzai képviselői megbízaásának megszűnéséig ar. A Felügyelő Bizoság agja ilyen megbízaásának megszüneéséről (visszahívásáról) az érine Felügyelő Bizoság ago jelölő önkormányza képviselőesülee dön.

A Felügyelő Bizoság agjai: Báránd Község Önkormányzaáól: egy önkormányzai képviselő Teélen Község Önkormányzaáól: egy önkormányzai képviselő Kaba Város Önkormányzaáól: egy önkormányzai képviselő A Felügyelő Bizoság felada és haásköre: a) a Tanács, és a Kapcsolaaró-Geszor álal végze feladaok eredményének és minőségének ellenőrzése; b) az üemeze kivielezés és a pénzfelhasználás ellenőrzése; c) a Kapcsolaaró-Geszor éves beszámolójának előzees véleményezés; d) a Tagok elé erjeszendő jelenések, beszámolók vizsgálaa, a vizsgála eredményéről beszámoló készíése; e) a projek bármely részvevőjéől felvilágosíás, ájékozaás kérése. Felügyelő Bizoság az észlelésől számío 5 munkanapon belül közvelenül a Tagoknak írásban jelzi, ha jogszabályba üköző vagy a Társulási megállapodás, illeve a Tagok érdekei sérő inézkedés, mulaszás apaszal. A Bizoság első ülésén agjai sorából elnökö válasz. A szerveze ülései az elnök hívja össze. Az ülés bármelyik ké ag összehívhaja az ok és a cél megjelölésével, ha a bizoság összehívására vonakozó kérelmüke az elnök nyolc napon belül nem eljesíi. A Bizoság haározaképes, ha az ülésen legalább 2 ag jelen van. A haározaai egyszerű szóöbbséggel hozza. 2 ag jelenlée eseén egyöneű szavaza szükséges. Üléseiről jegyzőkönyve veze. Felügyelő Bizoságo félévene, minden féléve köveő hónap 15. napjáig az Elnök ájékozaja a projek (beruházás) állásáról. II.8. KAPCSOLATTARTÓ-GESZTOR Tagok a KEOP pályázai eljárásának sikere érdekében, valamin a későbbiekben a projek megvalósulásnak elősegíése érdekében a kapcsolaaró-geszori feladaok elláásával 2010. december 31. napjáig Teélen Község Önkormányzaá, 2011. január 1. napjáól Kaba Város Önkormányzaá bízák meg. Kaba Város Önkormányzaa a Kapcsolaaró-Geszori feladaok elláására köelezesége vállal. A Kapcsolaaró-Geszornál a geszori feladaok elláásával kapcsolaos ügyekben a polgármeser jár el, aki egyben a Társulás Elnöke és a PIU szerveze vezeője. Kapcsolaaró-Geszor bizosíja a Társulás pénzügyi-gazdálkodási feladaainak elláásá. A Társulás elemi kölségveése a Kapcsolaaró-Geszor kölségveésébe épül be azzal, hogy a vonakozó jogszabályi előírásoknak megfelelően a gazdálkodási szabályza felülvizsgálara kerül vagy elkülönül pénzügyi nyilvánarás kerül bevezeésre. Az együműködés kereein belül, a Társulási Tanács felhaalmazása alapján minden feladao ellá, amely az a PIU szerveze munkájának kieljesíésé szolgálja, bizosíja az eseleges munkaszerveze működési feléelei, a Társulás pénzügyi és gazdálkodási feladaai. A Társulás a Kapcsolaaró-Geszor közreműködésével bizosíja a projek kereében szülee összes dokumenum megőrzésé a projek lezárásá köveő 10 évig. A Kapcsolaaró-Geszor megbízaása a projek kereében megvalósuló léesímények, eszközök használaba véelé köveően a ámogaási szerződésben előír fennarási időszak végéig ar. Amennyiben a Tag a agdíjfizeési, vagy a Társulási Tanács álal előír pénzügyi hozzájárulás-fizeési köelezeségének, a fizeési haáridő lejárá köveően, a

felhaalmazással örénő beszedési megbízás leheőségére örénő figyelmezeés is aralmazó felszólíás kézhezvéeléől számío 30 napon belül nem esz elege, úgy bankszámlájára a Kapcsolaaró-Geszor a pénzforgalmi szolgálaónak ado felhaalmazás alapján beszedési megbízás nyújha be. Amennyiben a Tag a Társulás álal benyújo pályázaok kapcsán vállal önerő-fizeési, vagy egyéb a Társulás feladakörébe arozó beruházással, fejleszéssel kapcsolaban vállal fizeési köelezeségének nem esz elege, úgy bankszámlájára a Kapcsolaaró Geszor a fizeési haáridő köveő 15. napól felhaalmazással örénő beszedési megbízás nyújha be. Amennyiben a Kapcsolaaró-Geszor a agdíjfizeési, a Társulási Tanács álal előír pénzügyi hozzájárulás-fizeési, a Társulás álal benyújo pályázaok kapcsán vállal önerő-fizeési vagy egyéb a Társulás feladakörébe arozó beruházással, fejleszéssel kapcsolaos egyéb fizeési köelezeségének nem esz elege, úgy a Társulási Tanács más Tag önkormányzao jelölhe ki, amely jogosul és köeles a Kapcsolaaró- Geszorral szemben az felhaalmazással örénő beszedési megbízás benyújására. II.9. A TÁRSULÁS MŰKÖDÉSÉNEK ELLENŐRZÉSE A Társulás agjai a Társulási megállapodásban meghaározoak szerin célszerűségi és gazdasági szemponból ellenőrzik a Társulás működésé. A Tag ellenőrzési joga függelen a Felügyelő Bizoság ilyen jogosulságáól. A Társulás működésének ellenőrzésére bármely Tag bármikor, önállóan jogosul. Az ellenőrzésre vonakozó igény az ellenőrzés megkezdése elő legalább 8 nappal korábban a Tag a Társulás Elnökénél írásban jelzi, meghaározva az ellenőrzés köré, és az ellenőrzés lefolyaásához igényel dokumenumoka. A Társulás Elnöke köeles gondoskodni arról, hogy az ellenőrzés végző Tag az álala igényel bármely, a Társulás gazdálkodására és működésére vonakozó iraba beekinhessen, az megvizsgálhassa. A Tag a vizsgála lefolyaásához sajá szakapparáusá igénybe vehei vagy ilyen célból szakérő kérhe fel. A Tag a vizsgálaa eredményéről a Társulási Tanácsnak jogosul és köeles beszámolni, és jogosul kérni az ellenőrzés apaszalaai szerin a Társulási Tanács dönésé. II.10. A TÁRSULÁS ELLENŐRZÉSI ÉS FELÜGYELETI RENDJE A ámogaás felhasználásának ellenőrzésére jogosul, jogszabályban megjelöl szervezeek a Társulás és a projek ügyei ellenőrizni jogosulak. A Társulás és a Tagok elősegíik a KEOP közreműködő szerveze, a KEOP irányíó haóság, az Európai Támogaásoka Audiáló Főigazgaóság, az Állami Számvevőszék, a Magyar Államkincsár, az Európai Bizoság, az Európai Közösség Számvevőszéke vagy egyéb, jogszabályban megjelöl szervek álal a ámogaás felhasználásával kapcsolaban elrendel ellenőrzéseke. Az Möv. 119. (2) bekezdése előírja, hogy a közponi kölségveési, európai uniós vagy egyéb nemzeközi ámogaásban részesülő ársulás a ámogaás nyújó, a ámogaás lebonyolíásában rész vevő és a ámogaás ellenőrző szervezeekkel együműködik. A Társulás felügyelei szerve: Kaba Város Önkormányzaának Képviselő-esülee A Társulás belső pénzügyi ellenőrzésé a folyamaba épíe, előzees és uólagos vezeői ellenőrzési evékenység, a belső ellenőrzési evékenység és az előzőekben meghaározo ellenőrzési evékenységek közponi harmonizációja, szabályozása és koordinációja, valamin a közzée módszerani úmuaók és irányelvek alkalmazásának ellenőrzése úján lája el. A folyamaba épíe, előzees és uólagos vezeői ellenőrzés a Társuláson belül a Társulási Tanács álal folyao első szinű pénzügyi irányíási és ellenőrzési rendszer, amelynek lérehozásáér, működeéséér és fejleszéséér az Elnök felelős.

A Társulás belső ellenőrzésének kialakíásáról és megfelelő működeéséről az Elnök gondoskodik. Egyebekben a Társulás pénzügyi és gazdálkodási felügyeleére az Áh. és az Ávr. rendelkezései az irányadóak. A Társulás fele a megyei kormányhivaal örvényességi felügyelei jogo gyakorol. A kormányhivaal a örvényességi felügyele körében kezdeményezhei a Társulási Tanács összehívásá, valamin az Möv.-ben meghaározo eseben összehívja a képviselőesüle vagy a Társulási Tanács ülésé, valamin örvényességi felügyelei bírságo szabha ki a Társulásra az Möv.-ben meghaározo eseekben. A kormányhivaal örvényességi felügyelei eljárásának célja Társulás működése jogszerűségének bizosíása. II.11. A TÁRSULÁS BEVÉTELEI, GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA A projek finanszírozásá az elnyer ámogaás és a Tagok álal eljesíendő sajá finanszírozás együesen bizosíja. A projek Megvalósíási Munkáira vonakozó ámogaás összegé és elszámolásuk feléelei a mindenkor haályos Támogaási szerződés aralmazza. A közös beruházás kövekezében lérejövő léesímények megvalósíásához szükséges sajá finanszírozás Tagok a Társulási Megállapodásban foglalak szerin bizosíják. A sajá finanszírozás részei: sajá erő (azaz a beruházási kölségek ámogaásból nem fedeze hányada), valamin a járulékos kölségek. Tagok a projek megvalósíásának kölségei az alábbiak szerin viselik: Kaba Város Önkormányzaa: 37, 71 % Báránd Község Önkormányzaa: 41,65 % Teélen község Önkormányzaa:20,64 % A fenieken úl a projekel és a megvalósíandó munkákkal összefüggésben eselegesen megfizeendő, le nem vonhaó és vissza nem igényelheő ÁFA összege a feni arányok szerin erheli a Tagoka. A Társulás a feniekben meghaározo, a Tagok álal projekhez bizosíandó sajá erő (önerő), az eselegesen le nem vonhaó vagy vissza nem igényleheő ÁFÁ-, illeve a járulékos kölségeke elsősorban az önkormányzaok sajá kölségveése, a BM és az EU Önerő Alapból igényel ámogaással, a Teélen-Báránd Települések Csaornamű Vízgazdálkodási Társulaa álal felveendő ársulai hielből, a ársulai agi érdekelségi hozzájárulásból, annak a Társulaal köö külön együműködési (ársberuházói) megállapodásban rögzíe feléelek mellei ávéele úján bizosíja. A Társulás vagyona/bevéele elsősorban a agok álal a Társulás rendelkezésére bocsáo vagyoni eszközökből áll. Induló vagyona 1.000.000.-F, amelye a agok vállal vagyoni hozzájárulásuk arányában bocsáanak a Társulás rendelkezésére. A Társulás működés során kelekeze sajá vagyona és annak szaporulaa a Társulás illei meg. A beruházás úján megvalósuló léesímények a beruházás folyamán a Társulás vagyonába kerülnek, a lérehozó önkormányzai Tagok ulajdoni hányadának meghaározásával. A megoszás alapja a csaornahálóza vonakozásában a elepülésre juó ényleges beruházási kölség, a iszíóelep vonakozásában pedig az érine elepülésekre eső kelekező szennyvíz mennyisége. A Tagok vagyoni hozzájárulásának méréke: Báránd 41,65 %, Kaba: 37, 71 %, Teélen: 20,64 %. A Tagok ulajdoni hányada a lérejövő ársulási ulajdonban: Báránd 41,65 %, Kaba: 37, 71 %, Teélen: 20,64 %. A Társulás a víziközművek megvalósíásá köveően azok ulajdonosa köeles szerződéssel éríésmenesen az elláásér felelős Tagi Önkormányzaok (közös) ulajdonába adni a feni vagyoni hozzájárulás arányainak szem elő arásával

megállapodás szerin. A beruházás megvalósíása uán ulajdonközösségbe kerülő víziközműveknél a ulajdonközösség képviseleében Kaba Város jár el. Báránd erüleén a projek érdekében megvásárol lakóház udvar megnevezésű belerülei ingalanon kialakíásra kerül egy áemelő, amely a csaornahálóza szerves részé képezi (a kialakíással a erüle egynegyede érine, de csak az egész ingalan egyben lehee megvásárolni). A projek céljára megvásárol ingalan az önkormányzai vagyonkiadás során Báránd Községi Önkormányza javára számolandó el a Tagok megállapodása alapján. A Társulási Tanács ülése jogosul a Tagok számára ovábbi befizeési köelezesége meghaározni, és megjelölni az egyes Tagok hozzájárulásának méréké. Elérő megállapodás hiányában, a Társulás kölségeihez való hozzájárulás a Tagoka a beruházási hányadok arányában erheli. Ha a Társulás gazdálkodása veszeséges, úgy a Társulási Tanács haározaa nélkül is köeles minden Tag a beruházási hányadok arányában - a veszeség fedezéséhez szükséges hozzájárulás az Elnök felhívására a Társulás számlájára, a felhívásban megjelöl haáridőben befizeni. A Társulás vagyoni eszközei növeli a sajá egyéb bevéele (ha van), a Társulás álal elnyer ovábbi ámogaás és a Társulásnak e felajánlások. A Társulás alapíásával kapcsolaos kölségek a Társulás kölségei közö számolandóak el. II.12. A PROJEKT ÜZEMELTETÉSE Tagok köelezesége vállalak a megvalósuló projeknek a pályázaban leírak és a KEOP projek pénzügyi kölséghaszon-elemzése (CBA) szerini üzemeleésére, az alábbiak szerin A Társulás a 2007. évi CXXVII. örvény (Áfa v.) 88. -a szerin a 86. (1) bekezdés j)és k) ponja ekineében az áfa haálya alá, a örzskönyvi nyilvánarásba véel kérelmezésével egyidejűleg bejelenkeze. A fejleszés megvalósíása során a Társulás beruházókén jár el, a beruházási számlák a Társulás nevére szólnak így az Áfa v. 120. -a alapján, abban a mérékben, amilyen mérékben az adóalany ilyen minőségében a erméke, szolgálaás adóköeles ermékérékesíése, szolgálaásnyújása érdekében használja, egyéb módon hasznosíja, jogosul arra, hogy az álala fizeendő adóból levonja az az adó, amelye ermék beszerzéséhez, szolgálaás igénybevéeléhez kapcsolódóan egy másik adóalany rá áhárío; ermék beszerzéséhez ideérve a ermék Közösségen belüli beszerzésé is, szolgálaás igénybevéeléhez kapcsolódóan fizeendő adókén megállapío. A Társulás víziközmű ulajdonjogával nem rendelkezhe. A KEOP projek kereében megvalósuló, megvalósíásra kerül víziközművek a beruházási szakasz lezárulával a Támogaási szerződésben foglal feléelek bearása melle a Társulás Tagjainak ulajdonába kerülnek a Vkszv. vonakozó rendelkezése (8. (4) bekezdés) szerin. A Tagi Önkormányzaok, a KEOP projek kereében megvalósuló beruházás a Társulásól reájuk ruházo víziközművek fennarási és üzemeleési köelezeségéről a vonakozó jogszabályi és ámogaási előírásoknak megfelelő hosszú ávú szerződés(ek) (bérleiüzemeleési szerződés, vagyonkezelési szerződés) megköésével gondoskodnak. Ezálal a Tagi Önkormányzaoknál is eljesül az Áfa v. 120. -ában foglal kriérium, feléve, hogy az Önkormányzaok az Áfa v. 88. -a szerin az áfa haálya alá a 86. (1) bekezdés j), k) és l) ponja ekineében bejelenkezek, illeve a közös ulajdonú rendszer ulajdonközösségben működeik. A megvalósul műárgyak üzemeleésbe adása kapcsán a Tagok ulajdonába kerülő víziközművek üzemeleésére vonakozó mindenkor haályos jogszabályi előírásoka, így különösen elsősorban a Vkszv., valamin a víziközmű-szolgálaásról szóló 2011. évi

CCIX. örvény egyes rendelkezéseinek végrehajásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendele rendelkezései bearják. A 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejleszési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó ámogaások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendele alapján a ámogaással megvalósuló közmű beruházások ámogaásának feléele, hogy a ámogaással megvalósuló léesímények, eszközök működeésé olyan gazdálkodó szerveze végez, amelye a ámogaás kedvezményezeje a vonakozó EK irányelveknek megfelelő eljárás lefolyaásával válasz ki. A ámogaással megvalósuló víziközmű vagyon működeésére a hivakozo Korm. rendeleben meghaározo speciális szabályok vonakoznak. A Társulás kereében megvalósul víziközműveke a Tag Önkormányzaok álali ávéelé köveően min. 15 éves üzemeleési szerződéssel a Hajdú-Bihari Önkormányzaok Vízmű Zr. (4034 Debrecen, Hé vezér u. 21, cg: 09-10-000135; adószám: 11150800-2-09) fogja üzemeleni. A megvalósíandó léesímények környezei haásainak mérséklése érdekében az érdekel Tagok és a majdani üzemeleő köeles ésszerűen együműködni a környeze erhelésének csökkenése érdekében. II.13. A TÁRSULÁS GAZDÁLKODÁSA A Társulás pénzeszközei a Kapcsolaaró-Geszor önkormányza álal meghaározo egy pénzforgalmi szolgálaónál (belföldi hielinézenél) vezee bankszámlán (fizeési számlán) kezeli. Más pénzforgalmi szolgálaónál bankszámlá (fizeési számlá) nem nyiha. Társulás számára fizeési számlá a kincsár is vezehe. A Társulás gazdálkodására az Áh., az Ávr., a Szám.v., ovábbá az államházarás szervezeei beszámolási és könyvvezeési sajáosságairól szóló 249/2000. (XII.24.) Korm. rendele előírásai alkalmazandók. A Társulás kölségveésé kölségveési haározaban állapíja meg, amelye az Áh.-ban meghaározo módon kell előkészíeni és elfogadni. A Társulás az Áh. 28. (3) bekezdésében foglalak szerin elemi kölségveés készí. Az elemi kölségveésről szóló 10/2013. (III. 13.) NGM rendele 6. -a alapján a Társulás elemi kölségveése magában foglalja a kiadásoka, bevéeleke és ámogaásoka kiemel előirányzaokon belül éelenkén részleezve, a Társulás személyi juaásainak és lészámának összeéelé. A Társulás bevéeleivel és kiadásaival kapcsolaban a ervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adaszolgálaási és beszámolási feladaok elláásáról Kaba Város Önkormányzaa (a székhely Kapcsolaaró-Geszor Önkormányza) Polgármeseri Hivaala min a Társulási Tanács munkaszervezei feladaai elláó kölségveési szerv gondoskodik. A Társulás pénzügyi, gazdálkodási feladaai Kaba Város Önkormányzaa Polgármeseri Hivaala lája el a Társulás és a Polgármeseri Hivaal közö lérejövő külön megállapodásban és a belső szabályzaokban részleezeek szerin. A szakmai eljesíés igazolásának folyamaába a nem geszor elepülések erre kijelöl képviselői is bevonásra kerülnek. Az Áh. 78. (2) bekezdése alapján a Társulás a bevéelek beérkezésének és a kiadások eljesíésének üemezéséről likvidiási erve készí. Köelezeségvállalásra a Társulás képviseleében a Társulási Tanács Elnöke, vagy a Társulási Tanács álala írásban felhaalmazo agja jogosul (Ávr. 52. (8) bekezdés). A Társulás nevében e köelezeségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére a Társulási Tanács munkaszervezei feladaai elláó kölségveési szerv gazdasági vezeője vagy álala írásban kijelöl, a hivaal állományába arozó köziszviselő jogosul (Ávr. 55 (2) bekezdés i.) pon). II.14. NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA

A Tag önkormányzaok álalános feladaai közé arozik a ársadalmi udaformálás. A Társulás céljá képező projek megvalósíásához elengedheelen feléel a megfelelő nyilvánosság bizosíása. Tagok köelezesége vállalak közvelenül, ovábbá sajá szervezeeik úján, illeve civil szervezeek bevonásával a eljes körű lakossági ájékozaásra. Ezen ájékozaás kereében a köelmi jogi jellegén úlmenően, felhívják a lakosság figyelmé a környezevédelmi feladaokra, a jogszabályi előírásokra, valamin információ szolgálanak a megállapodás és a Társulás céljá képező projek céljáról és előnyeiről. Tagoknak a eljes pályázai, beruházási és fennarási időszakban rendszeres és folyamaos ájékozaás nyújanak a elepüléseik polgárai számára olyan módon és formában, amely alkalmas arra, hogy a ájékozaás eljusson valamennyi érinehez (pl. lakossági fórumok szervezése, íro és elekronikus sajó igénybe véele, helyi kiadvány megjeleneése, sb.). A Társulásnak folyamaosan örekszik az országos és a regionális haósági, valamin a civil szervezeek ájékozaása során a beruházás elfogadaására.

III. TETÉTLEN-BÁRÁND TELEPÜLÉSEK CSATORNAMŰ VÍZGAZDÁLKODÁSI TÁRSULATA A Vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. örvény és a gazdasági ársaságokról szóló 2006. évi IV. örvény előírásain alapulva 2009. január 29. napján lérejö a Teélen-Báránd Települések Csaornamű Vízgazdálkodási Társulaa (4184 Teélen, Kossuh u. 65.). A Társula alapveő célja, hogy Víziközmű-ársula formájában, ingalan ulajdonnal rendelkező, vagy ingalan egyéb jogcímen használó ermészees és jogi személyek, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági ársaságok bevonásával helyi vízgazdálkodási közfeladao valósíson meg. A Társula közfeladaa Teélen-Báránd elepüléseken az érdekelségi erüleen belül a Társula ervében meghaározo szennyvízcsaorna hálóza épíése. A jogi személy közfeladaai víziközmű-ársula formájában feji ki. A Társula evékenységi köre: 4221 08 Folyadék szállíására szolgáló közmű épíése (főevékenység) A ársula agjai A ársula agjai az érdekelségi erüleen ingalanulajdonnal rendelkező vagy ingalan egyéb jogcímen használó ermészees és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági ársaság. A ársula szervei a.) Taggyűlés b.) Inézőbizoság c.) Ellenőrző bizoság A ársula vagyona A ársula a agok érdekelségi hozzájárulásából lája el közcélú vízgazdálkodási feladaai. A ársulai hozzájárulás méréke A ársulai közfeladaokhoz való hozzájárulás méréké az érdekelségi egységre eső hozzájárulásnak és az érdekelségi egységek számának szorzaa adja. Az érdekelségi hozzájárulás egységnyi összege: A) A 2011. június 1. elő lakás-előakarékossági szerződés köö és a Társula javára engedményezési nyilakozao aláír érdekel ermészees személyeknek 267.000 F/érdekelségi egység, mely összege az előakarékossági szerződés időarama ala, havona 2.093 F / 96 hónapokban kell megfizeni. A Társula az érdekelel egyeérésben eől elérő fizeési gyakoriságo is megállapíha. B) A 2011. június 1. uán lakás-előakarékossági szerződés köö és a Társula javára engedményezési nyilakozao aláír érdekel ermészees személyeknek 267.000 F/érdekelségi egység, mely összege az előakarékossági szerződés időarama ala, havona 3.280 F / 61 hónapi részleben kell megfizeni. A Társula az érdekelel egyeérésben eől elérő fizeési gyakoriságo is megállapíha. C) Azok a ermészees személye érdekelek, akik nem könek lakáselőakarékpénzári (LTP) szerződés vagy a megköö előakarékossági szerződésük a fuamidő ala bármely okból megszűnik, illeve, ha az előakarékossági befizeésük legalább 6 havi elmaradás muanak, az érdekelségi hozzájárulás összege 267.000 F / érdekelségi egység, amely összege az alábbiak közül válaszva eljesíik: 1. Havi 4.108 F részleekben 65 hónap ala. Az első részle megfizeésének haárideje 2011.07.31.

2. A hozzájárulás ké egyenlő részleben is eljesíheő, ebben az esben az első részlefizeés haárideje 2011.07.31., míg a második részlee 2011.12.31-ig kell megfizeni. D) A jogi személyek, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági ársaságok érdekelségi hozzájárulásának egységnyi összege 267.000 F / érdekelségi egység, mely összeg eljesíésére 2 (keő) egyenlő részleben örénő megfizeéssel ehenek elege a gazdálkodók. Azok a ermészees személy érdekelek, akik nem kööek lakás-akarékpénzári (LTP) szerződés vagy jogi személyek, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági ársaságok vagy az LTP szerződés köö személyek, akik fizeési köelezeségüknek nem esznek elege érdekelségi hozzájárulásuknak egységnyi összege 267.000 F / érdekelségi egység. Amely összege azon ermészees személy érdekelek, akik nem kööek lakásakarékpénzári (LTP) szerződés vagy jogi személyek, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági ársaságok vagy az LTP szerződés köö személyek, akik fizeési köelezeségüke nem eljesíeék haáridőre, az érdekelségi hozzájárulás megfizeésére 48 hónap, 5.560 F / hó érdekelségi hozzájárulás megfizeése melle ehenek elege.

IV. A KEOP-1.2.0 PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZÜKSÉGESSÉGE A KEOP-1.2.0 projek megvalósíására, valamin a megvalósíás uáni igények felmérésére közvélemény-kuaás örén mindhárom elepülésen. A közvélemény kuaás célja annak felmérése, hogy az érine lakosság hogyan viszonyul a beruházáshoz, annak környezevédelmi szemponjaihoz, valamin a lakosságra háruló kölségeihez. Megvizsgáluk az is, hogy a projek előkészíő szakaszában a három érine elepülésen élők mennyire vannak iszában a csaornázoság jelenlegi állapoával és mekkora anyagi erheke lennének hajlandóak vállalni a beruházásból. A vizsgála az alábbi émaköröke érinee: a lakosság ájékozosága a erveze csaornázási projekel kapcsolaban; mely média felüleeke részesíenek előnyben a lakosok a erveze beruházással kapcsolaban; a csaornahálózara való rácsalakozás várhaó haása a szennyvízkezelés havi kölségére; a csaorna-ráköési szándék mérése; közlekedési szokások, a lakosság várhaó hozzáállása az épíési munkák mia időlegesen bekövekező közlekedési korláozásokhoz, nehézségekhez. A közvélemény-kuaás eredménye A mérési eredmények szerin a kezelelen szennyvíz káros haásával mind a három elepülésen iszában van a lakosság, a megkérdezeek közel háromnegyede szerin káros haása van a környezere a kezelelen szennyvíznek. A mérési eredmény kimuaa az is, hogy a környezeudaosság Kabán a legnagyobb, hiszen i a megkérdezeek 85%-a monda károsnak vagy nagyon károsnak a kezelelen szennyvíz haásá a környezere. Ez valószínűsíheően azér van így, mer ezen a elepülésen a szennyvízcsaorna jelenős részben kiépül, így annak a környezere gyakorol jóékony haásával a lakosok már a gyakorlaban is alálkozhaak. A projek elfogadásának szemponjából fonos, hogy a megkérdezeek közül senki nem monda, hogy a kezelelen szennyvíznek nincsenek káros haásai a környezere. Arra a kérdésre, hogy a lakosság hiányolja-e a csaornázoságo, úlnyomó részben poziív válaszok érkezek. A megkérdezeek öbb min 80%-a hiányolja a kiépíe szennyvízcsaorná, de kiugróan magasnak (95%) érékelék annak hiányá Kabán. Kimuahaó vol az is, hogy a későbbi eseleges rácsalakozási szándék és a csaornázási program ismereei közö nem figyelheő meg egyérelmű összefüggés. Ez öbbnyire a legalább éreségi bizonyívánnyal rendelkező, 30-60 közöi élekorban lévő megkérdezeek közö vol kimuahaó. Ugyanakkor a havan év fölöiek körében a csaorna program ismeree jellemző, de a rácsalakozási szándék alacsony nyolc százalék. Összefüggés muahaó ki a gazdasági akiviás és a ájékozoság, ill. a ráköési szándék közö is. Eszerin ájékozoabbak a programo illeően és a ráköési szándék is erősebb a magasabb egziszenciával rendelkezők közö. A lakosság környezeudaosságának mérésével összefüggésben megvizsgáluk, hogy a válaszadók szerin milyen előnyei vannak a szennyvízcsaornának. Megállapíhaó, hogy a válaszadók úlnyomó öbbsége leginkább az érékeli, hogy nem kell engelyen elszállíani

a szennyvize. Ennek kényelmi haásá érékelik a legöbbre. Ugyancsak jelenős számú válaszadó számára jelen károkozás a szennyvízgödör üríésével járó kerrombolás. E ké kaegóriába arozik a válaszadók csaknem 90%-a. Figyelemre méló az az összefüggés, hogy a korábbi kérdésben a megkérdezeek úlnyomó öbbsége válaszol úgy, hogy káros haása van a környezere a kezelelen szennyvíznek, addig a szennyvízcsaorna előnyei aglaló kérdésre a válaszadók már csak 10%-a válaszol úgy, hogy a szennyvízcsaornának környezevédelmi szemponból is vannak előnyei. A közvelen haszon felmérése a rácsalakozás bizonságá növeli. Megvizsgáluk annak kérdésé, hogy mivel lehene öszönözni a lakosságo a csaornahálózara való csalakozásra illeve, hogy a csalakozás mennyiben befolyásolja az egyszeri ráköési díj megfizeésének lée illeve annak nagysága. A mérések szerin a lakosság 62%-a kedvezmény fejében szívesen csalakozna a hálózara. A ráköési díj fizeésével kapcsolaban kiemelendő, hogy a válaszadó negyede legfeljebb övenezer forinos anyagi erhe hajlandó egyszeri ráköési díjkén fizeni. Hasonló nagyságrendű csoporo képviselnek azok, akik részlefizeési kedvezmény várnak el. A válaszadók 16%-a gondolja úgy, hogy a beruházásból, vagyis abból, hogy rákö a csaornahálózara, visszaérül a csalakozási díj. Ezér csak akkor hajlandó csalakozni, ha a kiadása megérül. Megvizsgáluk az is, hogy a lakosok hogyan vélekednek arról: kevesebbe fog-e fizeni a szennyvízkezelésér, aki rácsalakozik a hálózara? A megkérdezeek közel 40%-a úgy gondola, hogy a szennyvízkezelésér kevesebbe fog fizeni, aki a hálózara csalakozik, mer a rendszer működeése kevesebbe kerül. Figyelemre méló, hogy a lakosok 16%-a úgy véli, hogy a szolgálaás ugyanannyiba kerül annak is aki nem csalakozik és annak is, aki igen. A válaszokból az is láhaó, hogy a elepülésen lakók kevés ismereel rendelkeznek a alajerhelési díjra vonakozó jogszabályokról, illeve a fele kérdések erre nem irányíoák a figyelme. Mivel a csaornázoság hiánya mia jelenleg nincs alajerhelési díj fizeés elrendelve a elepüléseken, így ezzel a eheréellel nem számol lakosság.

V. A PÁLYÁZAT ADATAI (Kaba-Báránd-Teélen Szennyvíziszíó és csaornahálóza kiépíése, KEOP-1.2.0/2F/09-2010-0015) PÁLYÁZAT SZÁMA KEOP-1.2.0/2F/09-2010-0015 A PROJEKT CÍME Kaba-Báránd-Teélen Szennyvíziszíó és csaornahálóza kiépíése PROJEKT HELYSZÍN Kaba, Teélen és Báránd elepülések eljes erülee IGÉNYELT TÁMOGATÁS 2.712.605.000.- F PROJEKT ÖSSZKÖLTSÉG 3.191.300.000.- F PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁNAK DÁTUMA 2010.03.29. MEGÍTÉLT TÁMOGATÁS 2.712.605.000.- F ELFOGADOTT PROJEKT ÖSSZKÖLTSÉG 3.191.300.000.- F A projek rövid összefoglalója: A elepülések csaornázoságának növelése, a kapaciások kezelése és így a 25/2002. (II. 27.) Korm. rendele végrehajása érdekében a három elepülés közösen pályázao nyújo be a Környeze és Energia Operaív Program 1.2.0 Szennyvíz elvezeés és iszíás pályázai konsrukció kereében, melye az Európai Unió Kohéziós Alapja és a Magyar Állam közösen finanszíroz. Műszaki megoldás A kiválaszo váloza eseében a szennyvízelvezeés mind a három elepülés erüleén elválaszo rendszerű graviációs kialakíású. A erveze iszíási echnológia oáloxidációs, eleveniszapos eljárás, a kelekeze iszapok sabilizációjával, nirifikációval, denirifikációval, részleges biológiai foszforalaníással. Szennyvízcsaorna Kaba: A erveze csaornahálóza 12 körzee, vízgyűjő aralmaz, 8 db körzei ill. 1 db új végáemelővel. Így a városból a meglévő I. és erveze IX. j. végáemelők segíségével ju ki szennyvíz a szennyvíziszíó elepre. Báránd: A községi csaornahálóza 6 vízgyűjő, körzee foglal magában, 6 db körzei és 1 db végáemelővel. A végáemelőből a II. j. ávvezeéken ju a elepülés szennyvize a kabai új, IX. j. áemelőbe, majd onnan a szennyvíziszíó elepre. Teélen: A községi csaornahálóza 3 db körzere, vízgyűjőre oszhaó, 2 db körzei és 1 db végáemelővel. Terveze léesímények a szennyvíziszíóban: szippano szennyvízfogadó 1 db, szippano szennyvíz ároló 1 db, gépi iszíású rács 1 db, uszadék- és homokfogó 1 db, biológiai iszíó műárgy 1 db, ferőleníő medence 1 db, echnológiai épüle 1 db, iszapsiló 1 db, ideiglenes iszapározó 1 db. A elep hidraulikai kapaciása 880 m3/nap, lakosegyenérékben kifejeze kapaciása 8667 LE/nap. A erveze iszíási echnológia oáloxidációs, eleveniszapos eljárás, a kelekeze iszapok sabilizációjával, nirifikációval, denirifikációval, részleges biológiai foszforalaníással. A biológiai iszíó egységben a bakériumok és enzimrendszerük haására aerob körülmények közö végbemegy a szennyező szerves szénvegyüleek lebonása, az iszap eljes sabilizációja és a nirifikáció, anoxikus körülmények közö pedig a denirifikáció. A projek eredményeképpen a projek fennarási időszak végére a házarások 92 %-a beköésre kerül a szennyvízcsaorna hálózaba.

VI. A PROJEKTMENEDZSMENT BEMUTATÁSA A projek megvalósíása során a projekmenedzsmen szerveze álalánosságban megfogalmazo feladaa, hogy a rendelkezésre álló haáridők bearásával és az erőforrások megfelelő allokálásával bizosísa a projek céljainak eljesülésé a feladaok megfelelő végrehajásával. A projekmenedzsmen szerveze feladaa ezen belül keős: egyrész bizosíani a kiűzö feladaok végrehajásá, összehangolva és koordinálva a részfeladaok végrehajásában részvevők munkájá, másrész felel a külső szereplők ájékozaásáér. A feladamegoszás alapja az egyes szervezeek, szervezei csoporok információ hozzáférése illeve működési sajáosságok. A projekirányíó szerveze feladaa, hogy az önkormányzai oldalon eremse meg a projek megfelelő végrehajásához szükséges körülményeke, egye meg az ehhez szükséges lépéseke. Enne megfelelően feladaa elsősorban az önkormányzaokon belüli feladaok végrehajása (pl. önkormányzai haározaok előkészíése, esülei ülések előkészíése, belső illeve lakossági kapcsolaarás). Közbeszerzés kereében kiválaszásra kerül a külső projekmenedzsmen. A KEOP 1.2.0. pályáza alapján örénő finanszírozásban megvalósíandó műszaki erv és pályázai úmuaó dokumenáció elkészíésére, a pályáza benyújására, a projek első szakaszára vonakozó kommunikáció, és a projek menedzselésére, valamin a pályáza nyeressége eseén a második szakaszára vonakozó kommunikációs és projekmenedzselésére 2008. december 30. napján vállalkozási szerződés jö lére Teélen Község Önkormányza, Báránd Község Önkormányza és Kaba Város Önkormányza, valamin a CEC-Aqua Konzorcium közö. A szerződés maradékalan eljesíéséig a projek elszámolása befejezés napjáig haályos. Az egyes részfeladaok ekineében azok eljesíésé a szerződéses haáridők haározzák meg. A szerződés befejező haálya a kivielezési munka lezárásá köveő projek menedzseri feladaok (elszámolás) elvégzéséig ar, erveze haárideje: 2012.03.30-ig. A CEC-Aqua Konzorcium a Cenral European Consuling Kf. (2890 Taa, Kazincbarcikai uca 3/D) és az AQUA VITA-KÖZMŰ Kf. (1023 Budapes, Meser uca 10-12.) közöi konzorciumi megállapodással jö lére 2008. december 7-én. A konzorcium vezeője a Cenral European Consuling Kf., melye Dr. Balogh Isván ügyvezeő igazgaó képvisel. VI.1. ELVÉGZENDŐ FELADATOK A PÁLYÁZAT ELSŐ SZAKASZÁBAN Az elvégzendő feladaok a pályáza első szakaszában: részlees megvalósíhaósági anulmány készíése, kölség-haszon elemzéssel a csaorna- és szennyvízelepi beruházás engedélyezési- és enderervének elkészíése 2. fordulós pályázai adalap elkészíése, pályázai dokumenáció összeállíása A projek ájékozaási köelezeséghez kapcsolódó feladaok elvégzése A projek első szakaszában felmerülő okaási feladaok elvégzése A pályázai dokumenáció beadásá köveően a Közreműködő Szerveze álal fele kérdések megválaszolása

VI.2. ELVÉGZENDŐ FELADATOK A PÁLYÁZAT MÁSODIK SZAKASZÁBAN Elvégzendő feladaok a pályáza második szakaszában a megvalósíás menedzselése, a projek második szakaszában ájékozaási köelezeséghez kapcsolódó feladaok elvégzése projek második szakaszában felmerülő okaási feladaok elvégzése VI.3. A FELADATOK RÉSZLETES LEÍRÁSA Részlees megvalósíhaósági anulmány (RMT): a vállalkozónak az RMT- kölséghaszon és kockáza elemzéssel, a KEOP 1.2.0. pályázaban foglalaknak megfelelően szükséges elkészíeni, amelynek az alábbi logikai szerkezeeke kell aralmaznia: 1. a földrajzi, gazdasági-ársadalmi környeze bemuaása, helyzeelemzés; 2. a fejleszési igény meghaározása, célok kiűzése 3. a célkiűzések megvalósíásának módjai, azaz különböző válozaok bemuaása; 4. válozaok összehasonlíása, egy váloza kiválaszása, pénzügyi és gazdasági elemzése; 5. végül a kiválaszo váloza megvalósíásának részlees inézkedési és üemerve. Műszaki ervezés: a szennyvíziszíó elep engedélyezései ervének elkészíése, szennyvízcsaorna hálóza engedélyezési ervének elkészíése, szennyvíziszíó elep ender ervének elkészíése, szennyvízcsaorna hálóza ender erveinek elkészíése, szennyvíziszíó elep ervének engedélyezeése, szennyvízcsaorna hálóza ervének engedélyezeése. PR, ájékozaás, okaás: leheséges kockázaok felmérése, inerjúk, civil szervezeek véleményének megismerése, közvélemény-kuaás, a projek PRmenerendjének összeállíása, cselekvési (kommunikációs) erv, egyezeés a közreműködő szervezeel, sajómegjelenések generálása a nyomao, elekronikus és online médiában, sajómegjelenések összegyűjése és elemzése, lakossági fórum, közmeghallgaás szervezése, Önkormányzanál elhelyeze hirdemények, képek, ájékozaók szervezése Projek menedzsmen: pályázai dokumenációk összeállíása, az EU horizonális elvek érvényesíésének segíése, projek monioring, a projek elemek összehangolása, megvalósíási üemerv összeállíása, bearása, projek elszámolási feladaok, kapcsolaarás a megrendelővel, ájékozaás, nyilvánarások vezeése, operaív kapcsolaarás az irányíó haósággal és a közreműködő szervezeel. A projek menedzsmen feladaa a pályáza beadásá köveően a Közreműködő Szerveze álal fele kérdések megválaszolásának koordinálása, összefogása. VI.4. SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁSOK A szerződés bármely módosíásá kizárólag a ámogaási szerződés és a Kb. rendelkezéseivel (303. ) összhangban, írásban, a szerződéssel azonos módon lehe megköni. 1. sz. szerződésmódosíás A 2008. december 30. napján a Kaba Báránd - Teélen Szennyvízelep és csaornahálóza bővíés projek ervezési és projekmenedzsmeni feladaainak elláására