Az EU energiapolitikája jövőképe

Hasonló dokumentumok
AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz:

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28.

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében

Magyarország Energia Jövőképe

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár

A magyar energiapolitika alakulása az Európai Unió energiastratégiájának tükrében

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az energiapolitika fogalma. Az Európai Unió energiapolitikája. Az európai energiastratégia fő célkitűzései. Az energiapolitika tartalma

K+F lehet bármi szerepe?

Téli energia csomag, a zöldenergia fejlesztés jövőbeli lehetőségei

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Energiapolitika Magyarországon

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője

Megújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata

Megújuló energia és energiahatékonysági helyzetkép

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium

Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte

Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára)

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája December 8.

tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor

Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt május 6.

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály

Energia- és klímapolitikai stratégiaalkotás és tervezés

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája február 28.

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs május 19. Óbudai Szabadegyetem

a nemzeti vagyon jelentıs

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása

Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán

Átalakuló energiapiac

tanév őszi félév. III. évf. geográfus/földrajz szak

Vidékfejlesztési Politika A Vidékfejlesztési Program tervezése

KONFERENCIA. Az igazságos átmenetről az energiaiparban a kelet-közép európai régióban. Budapest, november

Megvitatandó napirendi pontok (II.)

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA

EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

Gyorsuló növekedési pályán

A HAZAI KLÍMA- ÉS ENERGIAPOLITIKAI AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

A magyar energiapolitika prioritásai és célkitűzései

Az FTP és Stratégiai Kutatási Terve. Birte Schmetjen, Lengyel Atilla CEPF Titkárság

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében

Megújuló energiaforrások

Közúti pályák (BMEKOEAA213)

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

Kihívások, előttünk álló feladatok a Hivatal szemszögéből

Bibók Zsuzsanna Eger

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.

Szőcs Mihály Vezető projektfejlesztő. Globális változások az energetikában Villamosenergia termelés Európa és Magyarország

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Az energiapolitika aspektusai az energiahatékonyság tükrében. Horváth Attila Imre

Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány Témavezető: Dr. Munkácsy Béla

16886/1/13 REV 1 ll/kz 1 DQPG


Energiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia

Tézisjavaslatok Magyarország hosszútávú energiastratégiájának kialakításához

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP projekt keretében készült stratégiák

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

A hazai energetika fejlıdésének társadalmi, gazdasági feltételei, jövıképe

Strukturális Alapok

Pálffy Anikó Elemzési és Statisztikai Főosztály

Piac, reguláció és hatékonyság a villamosenergia-iparban

AZ NCST A MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK ALKALMAZÁSÁNAK NÖVELÉSÉBEN ÉS AZ ÚJ MAGYAR ENERGIA STRATÉGIÁBAN. dr.balogh László MMESZ elnöke

Lakásépítések ösztönzési lehetőségei a as programozási időszakban

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Tiszta Energia Csomag energiahatékonysági direktívát érintő változásai

Az Európai Uniós éghajlat-politika prioritásai, kitekintéssel a hazai aktualitásokra Koczóh Levente András LIFE projekt koordinátor-helyettes

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

Települések hőellátása helyi energiával

Energiamenedzsment ISO A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt október 28. Zarándy Tamás

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

Az Európai Unión belüli megújuló energiagazdálkodás és a fenntarthatóság kérdése

TEHETSÉGES HALLGATÓK AZ ENERGETIKÁBAN

A JÖVŐ OKOS ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás)

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, november 29. (29.11) (OR. en) 14779/05 OJ CONS 65 TRANS 247 TELECOM 135 ENER 181

A hazai dekarbonizáció: lehetőség vagy akadály?

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Közép és Kelet-Európa gázellátása

A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának ( ) első évi eredményei

Élelmiszergazdálkodás és tudatos fogyasztás: miért pazarol az ember

A fenntarthatóság pedagógiájának nemzetközi helyzete. Varga Attila

Átírás:

Az EU energiapolitikája jövőképe Integrált energia és klímastratégia Tihany, 2007. augusztus 22. Herczog Edit, európai parlamenti képviselő Az Európai Fórum az Atomenergia Jövőjéért elnöke Európai Energia Fórum elnökségi tag

Tartalom Az európai politika előzményei Az európai politika pillérei Az európai politika konkrét lépései Az atomenergia szerepe Európában Az Európai döntéshozatal Magyar érdekképviselet az Európai intézményekben

Az európai politika előzményei Belső piaci liberalizáció Fokozódó ellátási nehézségek Globális felmelegedés Európai mozgástér változása

Belső piaci liberalizáció Villamos energia piac Gáz piac 90/377/EGK irányelv: Ipari fogyasztói árak átláthatóbbá tétele 96/92/EK irányelv: Termelői kapacitások (engedély / pályáztatás) TSO, DSO, TPA, Unbundling, PSO: Fokozatos piacnyitás 2003/54/EK irányelv: TSO, DSO: Fokozott szétválasztás Fokozatos teljes piacnyitás 98/30/EK irányelv Azonos elvek (nyitottság és átláthatóság) mentén szűkebb körű, mint a villamos energia irányelv: Számviteli szétválasztás kell, TPA kell, PSO lehet. Korlátozottabb piacnyitás. 2003/55/EK irányelv Fokozottabb TSO szétválasztás, Fokozatos teljes piacnyitás

Növekvő importfüggőség 2004 2006 2030 Növekvő alapanyag árak Fokozódó ellátási nehézségek Olaj 80.2% 82% 93% Gáz 54% 57% 82% 2005-2007: Olajár +30% 2000-2004: Gázár +10%, miközben gáztermelés -7% Nemzetközi helyzet stabilitása és a KÖZÖS EU külpolitika esélye Európai Infrastruktúra helyzete és fejlesztése Erőműpark Hálózatfejlesztés Civilek szerepe a létesítmények engedélyezésekor Átlag 50% 50% 65%

Globális felmelegedés Stern jelentés: Összefüggés van a felmelegedés és az üvegházhatású gázkibocsátások között. Európai kibocsátási szerkezet: 40% 30% Energia termelés Közlekedés Energia fogyasztás 30%

Európai mozgástér változása 2050-re Európai lakosság 40 %-a 65 év feletti lesz 2050-re Világ energiaigénye 4x-re nő EU energiaigénye 2x-re nő

Az európai politika pillérei Kyoto Moszkva Lisszabon Strasbourg

Az európai politika pillérei Kibocsátás csökkentés + Hatékonyság növelés + Post-Kyoto rendszer --------------------------- HOSSZÚ TÁVÚ FENNTARTHATÓSÁG LISSZABON Megfizethetőség + Innováció --------------------------- VERSENYKÉPESSÉG ÉS SZOLIDARITÁS KYOTO Környezeti szabályok + Biztonsági szabályok + Piacintegráció ----------------------------- SZABÁLYOZÁS-REGULÁCIÓ STRASBOURG MOSZKVA Stabil jó kapcsolat + Biztonsági és környezeti normaexport ------------------------------ ELLÁTÁSBIZTONSÁG

Termelés Kibocsátás-csökkentés Szénmentes technológiák, energiahatékonyság Központi fűtés, épületek szigetelése Ipari fogyasztás Szállítás Hálózatok összelapcsolása Racionalizálás Fogyasztás Háztartási és irodai berendezések Alacsony Szén (low carbon) termelés Hatékonyságot fokozni Csökkenteni a veszteséget Fogyasztói viselkedéseket javítani

HTM-ek: Ellátásbiztonság-növelés Upstream: : EB elismeri, hogy szükségesek Downstream: : A versenyjog szabályait be kell tartani, de az EB iránymutatásokat fog kidolgozni. Beszállítókkal való kapcsolatok: Bizalmi kapcsolatok fejlesztése (Moszkva, Kaszpi Tenger, Afrika, Latin Amerika) Cserébe: technológia export, pénzügyi támogatás Transzatlanti kapcsolatok

Lisszabon, Versenyképes diverzifikáció ENERGIA KÖZLEKEDÉS Gáz: Versenyképes, hatékony, importfüggő Szén szennyező, importfüggő Szénintenzív KŐOLAJ BIO- Ü.A. SZIN- TETI- KUS Ü.A. NUKLEÁRIS Versenyképes, de társadalmilag és politikailag érzékeny HIBRID MEGÚJULÓK Ígéretes, népszerű, környezetbarát, de költséges és mérsékelten hatékony FÚZIÓ Ideális, kötelező (ITER), de költséges és csak hosszú távon lehetséges Alacsony szén

Európai szabályozás Az energiahatékonyság fokozása Az energiafogyasztók jobb védelme A fogyasztói magatartások javítása A belső piac esetleges fejlesztése ( (ownership unbundling, európai reguláció) A megújulók részesedésének fejlesztése Az európai kutatások és befektetések biztosítása A környezeti és biztonsági szabályok fejlesztése KLIMAVÁLTOZÁS KÖLTSÉGVETÉS 2013-2020

Az európai politika lépései A Zöld Könyvtől az intézkedésekig A KÖVETKEZŐ 2 ÉVBEN MINIMUM 5 ÚJ IRÁNYELV VÁRHATÓ

Mit? Az Energia Zöld Könyv Fenntarthatóság Versenyképesség Ellátásbiztonság Hogyan? Piacintegráció Tagállamok közötti szolidaritás Energiaszerkezet diverzifikációja Klíma stratégia Energia-technológiai innováció Összehangolt energia külpolitika Az EP ezt 2006. december 14-én támogatta, és 117 (!) pontban részletezte véleményét és javaslatait.

A 2007. márciusi Európai Tanács: A feladat megfogalmazása "Az európai energiapolitikának három cél eléréséhez kell kiegyensúlyozottan és oly módon hozzájárulnia, hogy tiszteletben tartja a tagállamok szuverenitását energiaszerkezetük és elsődleges energiaforrásaik felett: növelni az energiaellátás biztonságát; biztosítani az európai gazdaság versenyképességét ét és az energia megfizethetőségét; ét; fejleszteni a környezeti fenntarthatóságot. ot."

Ez EP elé terjesztett energia csomag (1) Belső villamos és gáz piac: 2007. július 10., Vidal-Quadras jelentés: Ipar: Unbundling + ISO Nagy fogyasztók: HTM-tolerancia Kis fogyasztók: : Új Charta Regulátorok: : ERGEG+ Fosszilis / hagyományos energiák: 2007. szeptember, Reul jelentés: Szén: : Európában komoly tartalékok várnak kiaknázásra Gáz: : Lehet rá építeni, de a forrásokat diverzifikálni kell Olaj: : Stratégiai készletezés biztosítása (az ipar szerint adott) Atom: : Mindenképp (energia + klíma) szükség lesz rá az EU-ban

Az EP elé terjesztett energia csomag (2) Megújuló energiaforrások: 2007. szeptember, Thomsen jelentés: Általános cél: : 2020-ra 20% (kivéve bioüzemanyag: 10%) Politikai metodológia: : Nemzeti Megújuló Akció Tervek Tudományos teendők: : K+F, hatékonyság-fejlesztés (FP7, CIP) Piaci feltételek: Unbundling + hálózathozzáférés biztosítása Energia-külpolitika: 2007. második félév, Saryusz-Wolski jelentés: A biztos pont: Transzatlanti együttműködés A nyitott kérdés: : Orosz reláció Partnerségi kapcsolatok építése / konszolidálása: Norvégia, Nyugat-Balkán, Törökország, Mediterrán térség, Perzsa Öböl, Kaszpi tenger, Fekete tenger Eszköz: : Kölcsönös érdekeken alapuló bilaterális kapcsolatok

Az EP elé terjesztett energia csomag 2008 (3) - Belső piac (új gáz és villamos irányelv, amiben benne lenne mindaz, ami a 2003- asokból kimaradt) - Megújulók (kötelező EU célszámokat kötelező tagállami célszámokra fordítani). - Energia hatékonyság (kötelező előírások) - Széndioxid rögzítés (2007 végén várható az EB közlemény, 2008 márciusában Európai Tanács döntés) - Nemzetközi együttműködés

Az atomenergia szerepe Európában

Atomenergia: A világban egyre több lesz. Az Európai Unióban is. Euratom FP-ben résztvevő állam EE 1 Kutatási reaktorok LT LV ITER-ben résztvevő Új reaktort épít 3 CZ PL SK 1 Új reaktort építhet Élettartammeghosszabbítás 1 SL HU 3 1 RO BG KÖZÉP-KELET EURÓPA MEGHATÁROZÓ EZEN A TERÜLETEN.

Az atomenergia megítélése az EP-ben Az atomenergia EP-beli támogatóinak aránya 100% Az atomenergia megítélése Elismerés Felismerés 50% 2004 2005 2006 2007 0% Ez a fordulat a nyílt, objektív és átlátható vitának köszönhető. Tabu

Az európai politika döntéshozatala

Európai döntéshozatal Európai intézmények: Elokészítés Tagállami hatóságok: Végrehajtás / Szankció Fehér/Zöld Könyv Jogalkotási javaslat Elso olvasat Második olvasat Tagállami átvétel Az eljárás menete Egyeztetés Lobbi a Bizottságnál Lobbi Tanács + EP Lobbi Tanács + EP Alapos ismeret Időskála A bekapcsolódás pillanata Lehetőségek Kockázatok

Európai Tanács- Európai Parlament 185 munkacsoport 192 fős magyar ÁK hazai minisztériumok háttértámogatása Szakértelem Specifikus kérdések 20 Bizottság 24 magyar képviselő Mindenki számára nyitott (EU) Politikus Horizontális kérdések

Európai Tanács- Európai Parlament Mindig az Parlament dönt előbb egyszerű többséggel Tanács minimum 14 tagállam egyetértésével visszautalhatja a parlamentnek a teljes vagy a részleges szöveget Parlament abszolút többséggel dönt Tanács csak TELJES egyetértésben térhet el IRÁNYELVEK esetén HAZAI átültetés: A MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS MEGVITATJA RENDELETEK esetén közvetlen hatálybalépés: A MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS NEM VITATJA MEG

Magyarország lehetőségei Példa: Alejo Vidal Quadras jelentés Herczog Edit PES árnyékjelentés készítőként 12 konferencián való részvétel 50 személyes találkozó lobbistákkal 300 formailag hibátlanul előkészített javaslat értékelése, elvetése, illetve részleges vagy teljes beültetése, a végső dokumentumba AZ ÖN VÉLEMÉNYE KÖZTÜK VOLT???

Magyarország érdeke A jelenlegi Status quo fenntartása? Új célok és lehetőségek? Költségvetési források maximalizálása? Mezőgazdaság átalakítása? Kutatás fejlesztési előny kialakítása? Építőipar, és beszállítóinak helyzetbe hozása Atomenergia elismertségének kiaknázása AZ ÉRDEK KÉPVISELETÉNEK ELŐFELTÉTELE AZ ÉRDEK PONTOS MEGFOGALMAZÁSA

Magyarország érdeke? NÉKÜNK SZENT ATYÁM NAGY ERŐT ÁD, HOGY NEM TUDJUK PONTOSAN MIT AKARUNK. A SZÁNDÉKOK MÉLYSÉGES BIZONYTALANSÁGÁBÓL BÁMULATOS MANŐVEREZÉSI SZABADSÁG SZÜLETIK (ANOUILH: BECKET)

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Herczog Edit edit.herczog@ europarl.europa.eu +32 228 47596