Martonvásári. Fajtakatalógus

Martonvásári Fajtakatalógus 2011 2012

Tartalomjegyzék Martonvásári ôszi búzafajta ajánlat 2011 1 A fajtaválasztás szempontjai 2 A búzarezisztencia-nemesítési munkáról 6 Betegség-ellenállóság 2011 7 Fajtáink átlagos kalászolási ideje 8 Pannon Prémium fajtacsoport 9 Mv Menüett 10 Mv Toldi 11 Mv Suba 12 Mv Ködmön 13 Mv Kolo 14 Mv Mazurka 15 Pannon Standard fajtacsoport 16 Mv Toborzó 17 Mv Bodri 18 Mv Petrence 19 Mv Lucilla 20 Nagy fehérje- és sikértartalmú fajtacsoport 21 Mv Béres 22 Mv Apród 23 Mv Süveges 24 Mv Csárdás 25 Mv Kolompos 26 Mv Verbunkos 27 Mv Magdaléna 28 Mv Walzer 29 Bőtermő fajtacsoport 30 Mv Tallér 30 Mv Marsall 31 Járó búzák fajtacsoport 32 Mv Karizma 32 Mv Kikelet 33 Összehasonlító adatsorok 2005 2010 34 Különleges búzafajok 36 Tönkölybúza 37 Franckenkorn 37 Oberkulmer Rotkorn 38 Durumbúza 39 Mv Makaróni 39 Alakorbúza 40 Mv Alkor 40 Tönkebúza 41 Mv Hegyes 41 Ôszi rozs 42 Dankowskie Diament 42 Ôszi tritikálé 43 Kitaro és Presto 43 Leontino 44 Ôszi árpa 45 KWS Meridian 45 Hanzi 46 Ôszi zab 47 Mv Hópehely 47 Tavaszi zab 48 Mv Pehely 48 Étkezési szárazborsó 49 Santana 49 Tavaszi búza 50 Lona 50 Vánek 51 Tavaszi árpa 52 Conchita 52 Kalászosok növényvédelme 53 AGRISAFE 2011: Extrém meteorológiai események 56 Amit a kalászos vetômagokról tudni kell 62 MTA MGKI fajtajogvédelmi 64 Kapcsolat 65

Martonvásári ôszi búzafajta ajánlat 2011 Keményszemű kenyérbúzák (Triticum aestivum L.) Pannon Prémium fajtacsoport Mv Menüett ÚJ! Mv Toldi Mv Suba Mv Ködmön Mv Kolo Mv Mazurka Pannon Standard fajtacsoport Mv Toborzó Mv Bodri ÚJ! Mv Petrence JÖN! Mv Lucilla Nagy fehérje- és sikértartalmú fajtacsoport Mv Béres Mv Apród JÖN! Mv Süveges Mv Csárdás Mv Kolompos ÚJ! Mv Verbunkos Mv Magdaléna Mv Walzer Bőtermő fajtacsoport Mv Tallér JÖN! Mv Marsall Járóbúzák fajtacsoport Mv Karizma ÚJ! Mv Kikelet JÖN! Puhaszemű búzák (Triticum aestivum L.) Takarmányozási célra Mv Hombár Különleges búzafajok Durumbúza (Triticum durum Desf.) Mv Makaróni Tönkölybúza (Triticum spelta L.) Franckenkorn Oberkulmer Rotkorn Alakorbúza (Triticum monococcum ssp. monococcum) Mv Alkor ÚJ! Tönkebúza (Triticum turgidum ssp. dicoccon) Mv Hegyes ÚJ! 1

A fajtaválasztás szempontjai növényfajták között örökletesen meghatározott morfológiai, élettani és A egyéb különbségek vannak, amelyek közvetlenül vagy közvetve meghatározzák külső megjelenésüket és termesztési értéküket. A tulajdonságok egy része gyakor latilag a környezettől függetlenül meg nyilvánul, más paraméterek értékei pedig azonos fajta esetén is széles skálán mozoghatnak a növényt érő külső hatások függvényében. A kvalitatív és kvantitatív tulajdonságok eltérő jellege nem csak a nemesítők számára fontos azokat más-más módszerekkel lehet változtatni vagy javítani, hanem a termesztőknek is, mert a növény ismerete nélkülözhetetlen ahhoz, hogy reális követelményt fogalmazzunk meg a fajtával szemben. Az őszi búza adaptációs régiói Európában (Feekes, 1978) A növény habitusa Termesztett búzafajtáinknál a környezettől függetlenül megnyilvánuló morfológiai tulajdonságok többsége inkább csak esztétikai értékkel bír, a fajtaválasztást nem érdemes erre alapozni. Az, hogy a kalász színe fehér vagy piros, a levél mennyire viaszos, szőrös, a zászlóslevél felálló vagy visszahajló, többnyire nem határozza meg a fajta értékét. Elméletileg a levél szőrözöttsége jobb rovar-rezisztenciával, a viaszosság jobb betegségellenállósággal együtt járhatna, a nálunk termesztett fajtákra vonatkozó ilyen jellegű bizonyított összefüggés azonban nem ismert. Statisztikailag nehezen alátámasztható, de széleskörű gyakorlati tapasztalat, hogy a szálkás búzafajták a száraz viszonyokat jobban elviselik, mint a tar kalászúak. Az is bizonyítottnak tekinthető, hogy a szálka vadkáros területeken előnyös termésmentő morfológiai tulajdonság, ezért a szálkás kalászú fajta választása már előnnyel járhat. Egyes morfológiai tulajdonságok nagymértékben függnek a termesztési feltételektől, és ugyanez mondható el a fajta megítélése szempontjából legfontosabb termőképességről és sütőipari minőségről egyaránt. Tipikusan ilyen széles intervallumban változó növényi tulajdonság a növénymagasság, amely azonos klimatikus feltételek között is a vetésidőtől, az állománysűrűségtől, a hőmérséklettől, de főként a tavaszi csapadék- és tápanyagellátottságtól függően 20-30 cm különbséget is elérhet azonos fajta két táblája között. Az alacsony szalma nem jelent automatikusan megdőlés-ellenállóságot, mert azt a szár rugalmassága és erőssége is befolyásolja, mégis kimondható, hogy búzaállomány optimális magassága 90-100 cm körül van. Ezt a magasságot a hazai viszonyok között bő tápanyagellátottságú területen olyan genetikailag féltörpe fajtákkal lehet biztosítani, amelyek általában az Rht1 jelű törpésítő gént hordozzák, míg a gyenge tápanyagellátottságú területeken a szárat kevésbé rövidítő törpésítő gének (pl. Rht8) is megfelelő eredményt biztosítanak. A több hatékony gént hordozó fajták nálunk túl alacsonyak, törpésítő gén nélkül pedig túl magasak a magyar viszonyok közé. Körülményeink között semmi sem indokolja, hogy a magas fajták hibáját szárrövidítő regulátorok alkalmazásával korrigáljuk. A helyi klimatikus viszonyokhoz elsősorban a nappalhosszhoz (fotoperiódus) és a termesztés intenzitásához igazodva még a területileg relatíve kis Európán belül is alapvetően különböző búzatípusokat termesztenek a keleti és nyugati, vagy az északi és déli területeken, ez az egyik ok, ami megnehezíti egy fajta termesztését a nemesítésétől távoli vidéken. 2

Alkalmazkodás a stresszekhez Az őszi búzafajták termésbiztonságát alapvetően meghatározza a télállóság és a fejlődés ritmusa. E két tényezőtől függ az abiotikus (környezeti) stressztényezőkkel hideg, meleg, szárazság szembeni ellenállóság. Magyarországon az őszi búzának jelentős károsodás nélkül túl kell élnie a hosszan tartó mínusz 10-15 C hó nélküli hideget, rövidebb ideig pedig még ennél alacsonyabb hőmérsékletet is. A legtöbb évben a tél enyhe, vagy a hideg hóval együtt jön. Ilyenkor a fajták télállósága nincs próbára téve. Évtizedenként egyszer-kétszer átlagosnál kicsit hidegebb, 20-30 évente pedig igazi hideg időjárásra is számíthatunk. Ezt az esetet szimulálják az MgSzH (OMMI) megbízásából végzett klímakamrás fagyállóság-vizsgálatok. A termeszteni kívánt fajta kiválasztása előtt célszerű végignézni a hivatalos eredményeket, mert a jelenleg is termesztésre engedélyezett fajták hidegtűrése között olyan hatalmas különbségek vannak, amely figyelembe nem vétele értelmetlen termesztési kockázattal jár. Főként a déli származású búzáknál figyelhető meg, hogy tavasszal az első melegebb napok után fejlődésnek indulnak. Ez nem kedvező tulajdonság. Jobb, ha a növények magasabb hőmérsékleti küszöbbel rendelkeznek, és így a tél végi visszatérő fagyokat jobban elviselik. A tél elmúltával azonban a nagyon gyors szárba indulás és korai kalászolás kedvező azért, hogy a virágokban a megtermékenyülés, majd a szemtelítődés a nagy melegek előtt, minél hűvösebb időszakban menjen végbe, de legalább kezdődjön meg. Az ilyen fejlődési ritmusú fajták nem bokrosodnak annyira, mint a nyugat-európai búzák, amelyek arra lettek nemesítve, hogy gyakorlatilag nyugalmi állapot nélkül, egész télen fejlődjenek. Magyarországon egy szuper korai és egy nagyon késői búza kalászolási ideje között azonos helyen és azonos időben vetve 3-4 hét különbség is lehet. Átlagosnak tekinthető évben a korán kalászoló fajtáknak van 30-35 napjuk a szem kifejlesztésére az igazi hőség és aszály előtt, míg a késői fajták kényszerérhetnek. Ezért csökken le a kalászolási idő széles intervalluma néhány napos érésidő-különbségre, és ezért nem igaz Magyarországon a búzánál az az összefüggés, ami a kukoricánál természetes, nevezetesen, hogy a hosszabb tenyészidejű fajták sokkal nagyobb termés elérésére képesek. A biotikus stresszek közül a gombabetegségek, vírusok és rovarok okozhatnak jelentős terméscsökkenést. A fajtaválasztás szempontjából legnagyobb figyelmet azoknak a betegségeknek érdemes szentelni, amelyek esetében megbízható fajtakülönbségek figyelhetők meg. A legtöbb ismeretünk ezek közül a búzafajták lisztharmat- és a levélrozsda-ellenállóságáról van. A betegséggel ellenálló növények olyan rezisztancia-génnel/génekkel rendelkeznek, amely a termesztési körzetben jelen lévő gombarasszokkal szemben hatékonyak. A fajták mindaddig tünetmentesek, vagy egészségesek maradnak, amíg nem jelenik meg egy olyan új kórokozó rassz, amely ellen a fajta nem rendelkezik védelemmel. Ilyenkor szokás a fajta leromlásáról beszélni, pedig valójában nem a fajta változott meg, hanem a gombakórokozó. Lisztharmat és levélrozsda esetében a fajta jó ellenálló képességének megmaradására rendszerint 6-7 évig számíthatunk, speciális genetikai háttér esetén ennél tartósabb rezisztencia is kialakulhat. E két betegséggel szemben legalább közepes szántóföldi ellenállóságot követeljünk meg. Akkor tekinthető egy fajta rezisztenciája elfogadhatónak, ha lisztharmat esetében a fertőzés az alsó leveleken marad, és a zászlóslevél teljesen vagy majdnem teljesen tiszta marad. Megfelelő a levélrozsda-rezisztencia, ha a fertőzés a felső levélszinteken csak a szemtelítődés végén jelenik meg korlátozott mértékben. A búzafajták sárgarozsda-ellenállóságát a déli országrészeken érdemes figyelembe venni. A nemesítés az elmúlt évtizedekben a szárrozsdával szemben volt a legsikeresebb. A legtöbb fajta olyan hatékony gént hordoz, amely teljes védelmet biztosít az Európában azonosított rasszokkal szemben. Ez az oka, hogy epidémia hazánkban több mint három évtizede alakult ki utoljára, ezért erre a kórokozóra amely hatalmas károkat képes okozni keveset figyelünk. Magyarország aszályossági zónabesorolása (Várallyay nyomán) Martonvásár 3

Észak-Afrikában kialakult azonban egy olyan szárrozsda-rassz, amely fajtáink jelentős részét képes lenne fertőzni. Ha ez a rozsda megjelenik a mi régiónkban is, a fajtaválasztásnál a szárrozsda-ellenállóság jelentősége ugrásszerűen megnő. A levélsárgulást okozó gombabetegségek és a vírusok az elmúlt években jelentkeznek rendszeresen a termesztésben is. A fajták ellenállóságáról kevesebb objektív adat áll rendelkezésre, mint a rozsdák esetében, ezért a termelő választási lehetősége korlátozott. A betegségek közül a fuzáriumról mondható el, hogy fertőzése és kártétele nagyobb mértékben függ az időjárástól és a termesztés technológiájától, mint a fajták között megfigyelhető korlátozott mértékű tolerancia-különbségektől. A fajtákról közölt fertőzöttségi adatok alapján kiválaszthatók azok a fajták, amelyeket a fertőzésre hajlamosító körülmények között pl. kukorica elővetemény után kisebb kockázattal lehet termeszteni (Lásd: 7. oldal.) Termőképesség A gyakorlatban a fajtaválasztás legfontosabb szempontja a termőképesség és a sütőipari minőség. Mindkét tulajdonság igen nagy mértékben változik az évjárattól és a termőhelytől függően, ezért e tulajdonságok reális megítélésével részletesebben is érdemes foglalkozni. Megalapozottan akkor állítható egy növényfajtáról, hogy nagyobb termőképességgel rendelkezik, mint a másik, ha a különbség statisztikailag igazolható. Több ismétléses kísérlethálózatban a jelenleg hazánkban államilag elismert legbőtermőbb és legszerényebb produktivitású fajta között kb. 10-15% terméskülönbség mutatható ki. Ez az átlagos érték úgy jön ki, hogy vannak termőhelyek, ahol ennél nagyobb fajtakülönbségek is adódnak, miközben nem mindig ugyanazon fajták adják a nagy vagy kis termést. Olyan környezetben, ahol a növény számára optimális feltételekhez képest kedvezőtlen stresszhatás jelentkezik, a fajta A csapadék változásának tendenciái az 1954 2004 közötti idôszakban, exponenciális trendvizsgálat eredményei alapján (Szalai et al., 2005) teljesítménye attól függ, hogy éppen az adott stresszre érzékeny vagy nem. Száraz, vagy tápanyaghiányos területen más fajták szerepelhetnek jól, mint nedves és intenzív táblákon, és más az optimális fajtaösszetétel, ha enyhe, vagy ha hideg a tél, stb. A fajta és a környezet közötti kölcsönhatás miatt nagyon félrevezető, ha egy kísérlet vagy egy évjárat adatai alapján próbálunk következtetéseket levonni egy fajta teljesítményéről más fajtához képest. Igaz ez akkor is, ha a kísérlet a termelési körzetben, vagy éppen az adott gazdaságban lett beállítva. Mindenkinek van tapasztalata arról, hogy ugyanaz a fajta azonos évben Martonvásár < -20-20 -15-15 -10-10 -5-5 -0 > 0 % is milyen eltérő eredményeket adhat attól függően, hogy melyik táblára, milyen elővetemény után került, mikor sikerült elvetni, betakarítani, stb. Nem lebecsülve a fajták között ténylegesen meglévő teljesítménykülönbséget, az tanácsolható, hogy több éves kísérletsorozatok eredményeire támaszkodva válasszunk fajtát, és vegyük figyelembe saját termesztési adottságainkat. Minél magasabb a várható termésszint, annál inkább fontos a fajta potenciális termőképessége, és minél kedvezőtlenebbek a termesztési feltételek, vagy az időjárás, annál fontosabb ezzel szemben a fajták tűrőképessége. 4

Minőség Az őszi búza árunövény, az áru minőségének pedig követnie kell a piac igényeit. A búzát legnagyobb volumenben a sütőipar használja fel, ezért a sütőipari minőség jelentősége meghatározó. Annak ellenére, hogy a sütőipari minőséget is jelentősen befolyásolja a környezet (időjárás, termőtáj, agrotechnika), a fajtával elérhető legjobb minőség genetikailag determinált, és ez tud többé-kevésbé érvényre jutni a termésben. Stabil, környezettől alig függő tulajdonság a szemszín és a szemkeménység, ugyanakkor a piac számára fontosabb tulajdonságok, mint a fehérje vagy sikér mennyisége, és a tészta minősége nagymértékben függ a termesztés feltételeitől. Ugyanúgy, mint a termőképesség esetében, a fajta potenciális minőségének ismeretében sok kísérlet és termesztési tapasztalat összegzésével becsülhető meg, reálisan milyen minőség elérése lehetséges egy-egy fajtával. Ez az előrejelzés pontosabb, mint a termés esetében, mert ha nincs nagy termesztési hiba vagy időjárási anomália, egy fajta minősége szűkebb intervallumban mozog. Ez az indoka, hogy a martonvásári búzafajta-ajánlatnál az elsődleges fajtacsoportosítás a minőség alapján történik, mert olyan markáns minőségi különbségek figyelhetők meg a búzák között, ami a legtöbb esetben a gyakorlati termesztés esetén is visszaigazolódik. Összegzés 1. A gyakorlott búzatermesztők fajtaválasztási szokásai a szakemberek bölcsességét igazolják vissza. Általános gyakorlat, hogy aki nagyobb területen termeszt gabonát, több fajtát termeszt párhuzamosan. Eltérő tenyészidejű és eltérő genetikai hátterű fajták választásával csökken az előre nem kiszámítható kedvezőtlen évjárati hatás kockázata. Megjegyzendő azonban, hogy azonos nemesítőtől származó fajták is lehetnek távoli rokonok, és különböző nemesítők fajtái is lehetnek nagyon hasonlók, tehát ilyen alapon a fajták nem csoportosíthatók. 2. Az is jó gyakorlat, ha a vetésterület nagyobbik felén már korábban is termesztett, bevált fajtát vetünk, és az új fajtával való kísérletezést kisebb területen végezzük. Ez azért megalapozott döntés, mert minden új fajta kb. 1-2% előrehaladást jelent termőképességben a korábbihoz képest, feltéve, ha nincs olyan hibája, amely indokolatlan termelési kockázatot jelentene (pl. fagyérzékenység). Nagy terméskülönbség ennélfogva csak a nagyon régi és a nagyon új fajták között várható, ez is akkor, ha a potenciális termőképesség, és nem az alkalmazkodóképesség határozza meg a teljesítményt. A régebbi fajták esetében a fő előnyt pont az jelenti, hogy már ismerjük, milyen feltételek között a legversenyképesebbek. 3. Az elmúlt években a búza minősége felértékelődött, és ez akkor is igaz, ha időről időre lesz egy-egy évjárat, amikor a minőségi búza ára csak kismértékben haladja meg az átlagos minőségű vagy a takarmánybúza árát. Ha figyelembe vesszük, hogy a javító minőségű búzák 5-10% terméshátrányban vannak, akkor ugyanilyen mértékű felár már kompenzálja az árbevétel-kiesést, ennél nagyobb minőségprémium pedig gazdasági előnyt jelent. Optimális az lenne, ha már vetés előtt ismert a várható vevő, és minőségi igénye, és a fajtaválasztást annak ismeretében lehetne véglegesíteni. 4. Kockázatos fajtaválasztással töb bet lehet veszteni, mint nyerni. Ha ismer jük a fajtát, tudunk előnyeihez és hátrá nyaihoz alkalmazkodni, és nagyjából előre látjuk az eredményeket. Ismeretlen fajtát választani, máshol elért eredmények alapján dönteni, vagy csupán a fajta jó oldalát bemutató információkra alapozva vetőmagot vásárolni hazárdjáték. Ezért működtet a martonvásári kutatóintézet olyan infrastruktúrát, amely a fajta állami elismerését követően is folyamatos kísérletezést, adatgyűjtést, értékelést tesz lehetővé, majd visszacsatolásként naprakész tájékoztatást ad fajtái szerepléséről és eredményeiről. Ehhez a hagyományos fajtabemutatók mellet kiadványait, és a mai kornak megfelelő internetes elérhetőséget is biztosítja (www.martonvasar.eu). 5

A martonvásári búzarezisztencianemesítési munkáról és tapasztalatairól Magyarországon mintegy 5-10-re tehető azon búzabetegségek száma, melyek gyakrabban és akár jelentős gazdasági károkat okozva felléphetnek a köztermesztésben. Martonvásáron a kutatóintézet megalakulása óta a búzanemesítés kiemelten fontos célja a potenciálisan legnagyobb veszélyt jelentő betegségekkel szemben rezisztens búzafajták előállítása. A mesterségesen fertőzött körülmények között végzett szelekció mellett az utóbbi évtizedben molekuláris módszerek használatával bővült a rezisztencia javítását célzó nemesítési tevékenység kelléktára. Magyarországon a búzalisztharmat (Blumeria graminis) gyakori levélbetegség. A 40 éve folyamatosan végzett megfigyeléseink alapján a kórokozó populáció rendkívül összetett és egyre több rezisztenciagén hatástalan a betegséggel szemben. A céltudatos nemesítői munka következtében az intézetünkben nemesített fajták jelentős hányadának lisztharmat-ellenállósága olyan szintű, hogy átlagos évjáratban nem, vagy csak kis mértékben fertőződik e betegséggel. Államilag elismert fajtáink közül lisztharmattal szemben rezisztens az Mv Menüett, Mv Suba, Mv Kolo, Mv Bodri, Mv Petrence, Mv Béres, Mv Apród, Mv Csárdás, Mv Tallér, Mv Marsall és az Mv Karizma. Évjárattól függően a különböző levélfoltosságot okozó gombafajok gazdaságilag is jelentős kárt okozhatnak. Az elmúlt néhány évben a sárga levélfoltosság (Pyrenophora triticirepentis, anamorf: Drechslera tritici-repentis), a szeptóriás levélfoltosság (Mycosphaerella graminicola, anamorf: Septoria tritici) és a pelyvalevél-foltosság (Phaeosphaeria nodorum, anamorf: Stagonospora nodorum) gombabetegségekkel szembeni ellenállóság meghatározására alkalmas üvegházi tesztet dolgoztunk ki, és rendszeresen vizsgáljuk fajtáink és fajtabejelentés előtt álló törzseink rezisztenciáját. Tenyészkertet alakítottunk ki e betegségekkel szembeni rezisztencia mesterséges fertőzéssel történő megállapításához. Eddigi eredményeink alapján mesterségesen fertőzött kísérletekben a két leggyakoribb, a szeptóriás és a sárga levélfoltosság kórokozójával szemben több évben is kiemelkedően 6 ellenálló volt az Mv Bodri és az Mv Karizma. E két búzafajta mellett több más martonvásári fajta is nagyon jó, vagy jó szintű rezisztenciával rendelkezik e terjedőben lévő gombabetegségekkel szemben. A rozsdagombák még napjainkban is komoly veszélyt jelentenek a búzatermesztésben. A levél- és szárrozsda-ellenállóság tesztelése szántóföldön, erős kórokozó nyomást biztosító provokációs kertekben történik. Több kiváló hatékonyságú levélrozsdarezisztenciagén (Lr) alkalmas a levélrozsdaellenállóság javítására (Lr9, Lr19, Lr24, Lr25, Lr28, Lr29 és az Lr35) és napjainkban már molekuláris markereket is használva végezzük e gének beépítését martonvásári eredetű fajtákba. Minden évben mesterségesen fertőzött körülmények között teszteljük korábban elismert búzafajtáink levélrozsda-ellenállóságát. A martonvásári búzafajták közül az Mv Toldi, Mv Kolo, Mv Toborzó, Mv Magvas, Mv Béres, továbbá az újabban elismert fajták közül az Mv Bodri, Mv Tallér és az Mv Kikelet rezisztenciája olyan szintű, ami a köztermesztésben már szükségtelenné teheti a levélrozsdával szembeni vegyszeres védekezést. A szárrozsda-rezisztencia kutatása jelenleg a levélrozsdáénál sokkal szűkebb területen folyik, aminek elsődleges oka, hogy a betegség az 1970-es évek óta szinte teljesen eltűnt a hazai gabonatáblákról. Vizsgálataink alapján jelenleg még a martonvásári fajták többsége kiváló, vagy nagyon jó szinten ellenálló a szárrozsdával szemben. Az legújabb fajták közül pl. az Mv Apród és az Mv Kolompos búzafajta egyáltalán nem fertőződik. A harmadik rozsdafaj, a sárgarozsda hazánkban szerencsére ritka vendég, mely főként enyhébb telek után sporadikusan felbukkanva, helyi járványokat okoz. A betegség kiszámíthatatlansága és a tesztelés nehézsége miatt a hazai fajták ellenállóságáról kevés információ áll rendelkezésre. A sárgarozsda legutóbb 2001-ben mutatta meg, hogy Magyarországon is képes jelentős kárt okozni. Akkor főként a délkeleti országrészben lépett fel járványos mértékben. A még jelenleg is termesztett fajták közül a 2001. évben az Mv Palotás, az Mv Magvas és az Mv Magdaléna bizonyult kiemelkedően rezisztensnek. A martonvásári búzafajtákat több olyan országban is tesztelik, ahol a sárgarozsda rendszeresen fellép, így bár a kórokozó populáció eltérő lehet mégis rendelkezünk információval fajtáink rezisztenciájáról. A külföldi visszajelzések alapján az Mv Süveges, Mv Suba, Mv Mazurka, Mv Béres, Mv Kolompos és az Mv Kikelet fajták sárgarozsdaellenállósága kiváló, vagy jó szintű. A kórokozó számára kedvező időjárási körülmények között a kalászfuzárium több esztendőben is jelentős gazdasági kárt okozott. Erős kalászfertőződéskor a kalászkák egy része elhal vagy csak csökkent értékű szemet terem, ami jelentős termésveszteséget okozhat. Ennél is veszélyesebb azonban a közvetett károkozás, hiszen a Fusarium-fajok az emberi és állati szervezetre káros mikotoxinokat termelnek. Martonvásáron mesterségesen fertőzött, öntözött tenyészkertben folyik a búza-genotípusok tesztelése, valamint ellenálló búzatörzsek szelekciója. Fajtáink közül kiemelkedő kalászfuzárium-ellenállóságú az Mv Palotás, Mv Emese, Mv Toldi, Mv Kolo és az Mv Karizma. A korai vetés és a hosszú, meleg őszi időjárás kedvező feltételt teremt különböző vírusfajok fertőzéséhez. Martonvásár körzetében a csíkos gabonakabóca által terjesztett búzatörpeség-vírus (WDV) dominanciáját figyeltük meg, de levéltetvek útján terjedő gabona- (CYDV) és az árpa sárga törpeségvírusok (BYDV) jelenlétét is kimutattuk. Új, potenciális rezisztenciaforrások tesztelését és felhasználását megkezdtük a nemesítési programunkban. A kórokozókkal szembeni rezisztencia javítása folyamatos és rendszeresen megújuló kihívást jelent a növénynemesítők és növénytermesztők számára. Az új rezisztenciaforrások azonosítása, beépítése és az ezt követő ellenálló növényegyedek szelekciója hozzájárul a gabonatermesztés kockázatának, a termesztés költségeinek és a kijuttatott kemikáliák mennyiségének csökkentéséhez. Folyamatos fajtaváltással, az újabb rezisztenciagéneket és/vagy egyéb rezisztenciafaktorokat hordozó búzafajták termesztésbe vonásával biztosítható a növényállományok megfelelő betegség-ellenállósági szintje.

Betegség-ellenállóság 2011 Martonvásári ôszi búzafajták rezisztenciája mesterségesen fertôzött kísérletekben Adataink elsősorban Martonvásáron végzett provokációs kísérletekből származnak, melyekben a természetben előforduló fertőzőanyagmennyiség többszörösét juttatjuk ki a vizsgált parcellákra. Ezt megközelítő fertőzöttség a köztermesztésben kizárólag akkor alakulhat ki, ha nincs vegyszeres növényvédelem és a kórokozó terjedéséhez kiválóak a környezeti (időjárási, agronómiai) feltételek. Fajta Lisztharmat Levélfoltosság Levélrozsda Szárrozsda Kalászfuzárium Drechslera triticirepentis, Septoria tritici, Puccinia triticina Puccinia graminis Fusarium sp. Blumeria graminis Stagonospora nodorum Pannon Prémium fajtacsoport Mv Menüett Mv Toldi Mv Suba Mv Ködmön Mv Kolo Mv Mazurka Pannon Standard fajtacsoport Mv Toborzó Mv Bodri Mv Petrence Mv Lucilla Nagy fehérje- és sikértartalmú fajtacsoport Mv Béres Mv Apród Mv Süveges Mv Csárdás Mv Kolompos Mv Verbunkos Mv Magdaléna Mv Walzer Bőtermő fajtacsoport Mv Tallér Mv Marsall Járóbúzák fajtacsoport Mv Karizma Mv Kikelet Jelmagyarázat: = ellenálló (rezisztens) 7

Fajtáink átlagos kalászolási ideje május 1-tôl június 11-ig 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Petra Hanzi D. Diament Fridericus Mv Toborzó KWS Meridian 15 16 17 18 19 20 21 Presto Kitaro Leontino Mv Menüett Mv Palotás Mv Regiment Mv Emese Mv Hombár Bánkúti-1201 Mv Marsall Mv Bodri Mv Karizma Mv Süveges Mv Tallér Mv Toldi Mv Petrence Mv Kikelet 22 23 24 25 26 27 28 Mv Suba Mv Csárdás Mv Makaróni Mv Mazurka Conchita Mv Alkor Mv Béres Mv Magvas Mv Magdaléna Mv Lucilla Mv Ködmön Mv Walzer Mv Apród Mv Verbunkos Mv Vekni Mv Kolo Mv Kolompos 29 30 31 1 2 3 4 Franckenkorn Oberkulmer Rk. Mv Hegyes Mv Hópehely 5 6 7 8 9 10 11 Vánek Lona Mv Pehely Mv Kikelet Kwant Mv Karizma Színmagyarázat: őszi árpa őszi tritikálé őszi zab tavaszi zab őszi rozs őszi durumbúza őszi tönkölybúza alakorbúza őszi búza tavaszi árpa tavaszi búza tönkebúza 8

Pannon Prémium minôségi kategória Pannon Prémium minőségi kategóriába olyan búzafajták A sorolhatók be, amelyek nagy gyakorisággal képesek az MSZ 6383:1998 szerinti javító minőség elérésére, ugyanakkor kitűnő farinográfgörbe-stabilitással és kiemelkedő alveográfos minőséggel is rendelkeznek. A nagy gyakoriság e tekintetben azt jelenti, hogy átlagos évjáratban, az ország minőségbúza-termesztésre alkalmas régióiban és minőségtudatos agrotechnika mellett a fajtára jellemző minőség reálisan várható, és csak kedvezőtlen környezeti hatások (betegség-epidémia, rovarkártétel, kényszerérés, kedvezőtlen aratási feltételek) okoznak olyan minőségromlást, amely miatt a termés minősítése a Pannon Standard csoportba csúszhat. A Pannon Prémium csoportba tartozó fajták keményszeműek, malomipari minőségük kedvező, nagy nedvessikér-tartalmúak, kiváló sikér- és tésztaminőséggel rendelkeznek, ezért a legigényesebb hazai és külföldi felhasználók igényeit is kielégítik. Pannon Prémium védjeggyel ezen fajták fajtaazonos, nyomonkövethetően termesztett és ellenőrzött minőségű tételei kerülhetnek piacra. Termesztésük nem csak export célra ajánlott, hanem a belföldi piac extra minőségű búza iránti igényét is a legbiztonságosabban ilyen fajtákkal lehet kielégíteni. A minőség szempontjából kedvezőtlen adottságú országrészekben is e fajták ajánlottak a kenyérliszt előállítására. A martonvásári őszi búzafajta-szortimentből a Pannonbúza Kutatási Konzorcium adatai alapján négy fajta, Mv Palotás, Mv Suba, Mv Ködmön és Mv Mazurka sorolható ebbe a kategóriába. A kutatóintézeti és OMMI/MgSzH adatok alapján Pannon Prémium kategóriájú búza előállítására javasoljuk még az Mv Kolot, Mv Toldit és az Mv Menüettet is. Ajánlott fajták, jellemzõ minõségi értékek (Martonvásár, 2005 2010) PRÉMIUM határértékek PANNON PRÉMIUM Mv Menüett Mv Toldi Mv Suba Mv Ködmön Mv Kolo Mv Mazurka Fajtára jellemzô minôségi értékek Hektoliter tömeg [kg/hl] 80,0 73,3-84,3 78,3-82,4 77,2-81,9 78,5-82,3 78,4-83,6 76,3-83,4 Szemkeménység (HI) 60,0 60,9-77,3 48,2-65,1 50,0-71,2 55,7-77,8 50,2-72,8 50,6-74,1 Esésszám (Hagberg) [sec.] 300 190-481 380-489 257-459 271-477 373-475 365-504 Nyersfehérje-tartalom (száraza.) [%] 14,5 13,1-15,0 13,0-15,5 14,5-16,9 13,7-15,5 13,3-15,6 13,4-18,0 Nedvessikér-mennyiség [%] 34,0 28,5-44,3 30,0-36,8 33,4-42,2 34,5-42,3 32,0-44,4 35,2-50,3 Szedimentációs érték (Zeleny) [ml] 60,0 31,0-56,0 45,0-68,0 41,0-67,0 46,0-65,0 38,0-64,0 39,0-67,0 Farinográfos vizsgálatok Vízfelvevô képesség [%] 60,0 61,1-66,4 57,2-61,9 59,5-66,7 62,2-65,3 59,0-64,0 57,0-64,4 Sütôipari értékszám - 73,0-100 72,0-100 81,0-100 79,0-90,0 74,0-100 86,0-100 Sütôipari értékcsoport - A2-A1 A2-A1 A2-A1 A2-A1 A2-A1 A1 Tésztastabilitás [min.] 10,0 7,6-14,4 7,5-18,0 12,6-17,2 8,9-16,0 7,9-17,8 14,8-17,9 Alveográfos vizsgálatok W (deformációs munka) [*10-4 J] 280 183-347 271-452 278-445 187-373 221-376 220-394 P/L 1,00 0,60-1,98 0,51-1,23 0,69-1,43 0,51-1,69 0,55-1,54 0,34-1,19 Extenzográfos vizsgálat Energia 135 percnél [cm 2 ] 120 106-191 170-211 146-212 95-127 156-180 160-192 9

Mv MENÜETT 2009 SZTNH (MSZH) Mv Menüett keményszemû ôszi búza A z Mv Menüett a Pannon Prémium minőség elérésére képes új martonvásári búzafajta. A korai érésű minőségbúzák jelenleg igen szűk választékát bővíti, s ott is a legkorábban érő fajták egyike. Többek között e tulajdonsága miatt az Mv Palotás utódjaként ajánljuk. A fajtaminősítő vizsgálatok eredményei alapján termőképessége kisparcellás kísérletekben a malmi búza kontrollok átlagát meghaladta, s a gyakorlatban az Mv Magdalénához hasonló terméspotenciál várható a fajtától. Agronómiai tulajdonságai kedvezőek. Növényállománya 85-95 cm magas, állóképessége kitűnőnek bizonyult kísérleti parcellákon és vetőmagelőállító táblákon egyaránt. A hazánkban előforduló gombabetegségek közül lisztharmattal gyengén, levélrozsdával közepesen fertőződhet. Télállósága megbízhatóan jó. Martonvásári minőségvizsgálatok alapján az Mv Menüett minden tekintetben megfelel a Pannon Prémium minőségi követelményeinek. Szemei kemények, kiteltek, egyenletes méretűek. Farinográfos minősége jellemzően A2-A1, mely csak tápanyaghiányos terülteken csökken B1-re. Nedvessikér-tartalma magas, meghaladja a 34 35%-ot. ICC szabvány szerinti farinográfgörbe-stabilitása meghaladja a 10 percet és alveográfos minősége is kitűnő. Vetőmag: A fajta vetőmagjának nagyüzemi felszaporítása az ország néhány régiójában 2010 őszén megkezdődött, ezért 2011-ben II. fokú vetőmagja kipróbálásra a beszerezhetőségi (szállítási távolság) és mennyiségi korlátok mellett már lehetséges, viszont elsősorban a minőségbúza-termesztési integrációk részére ajánljuk választékbővítésnek. Agronómia tulajdonságok Termés (2 év, 14 kísérlet, Mv Suba=100%) [%] 103,4 Kalásztípus Tenyészidõ szálkás korai Fitotroni fagyállóság (túlélési %) 86 Állóképesség jó Minôségi tulajdonságok (Martonvásár, 8 év átlaga, 2003 2010) Nedvessikér-mennyiség [%] 35,9 Farinográf értékszám 86,0 Sütõipari minõségi csoport A1 Farinográf-stabilitás (ICC szerint) [perc] 9,8 Alveográfos W-érték [x10-4 Joule] 282 Zeleny-index [ml] 42,7 Esésszám [másodperc] 388 10

Mv Toldi keményszemû ôszi búza Pannon Prémium minőség elérésére képes, korai érésű búzafajta, mely sok A tekintetben az Mv Kolohoz hasonló tulajdonságokkal rendelkezik. A koraiközépkorai éréscsoportok határán kalászol és érik. Termőképessége nem csak a minőségbúza-kontrollnál magasabb (103,6%), hanem a gyengébb minőségű malmi búza standardok átlagát is meghaladja (100,5%) az állami fajtakísérletekben. A fajta megbízhatóan jó fagyállósággal és szárszilárdsággal rendelkezik. A rendszeresen fellépő gombabetegségekkel szemben közepes jó ellenállósággal rendelkezik, szárrozsda-ellenállósága kiváló, fuzárium-toleranciája átlagosnál jobb, melyet 2010-ben a köztermesztésben is bizonyított. Martonvásári minőségvizsgálatok alapján termése kiváló beltartalmi minőségét évek óta konzekvensen bizonyítja. Nedvessikér-tartalma magas, jó tápanyagellátás esetén jellemzően 35 40% között változik. Sikérterülése optimális, eddigi vizsgálataink során soha sem haladta meg az 5 mm-es értéket. Zeleny szedimentációs értéke átlagos termőhelyen is meghaladja a Pannon Prémium 60 ml-es küszöbkövetelményét. Lisztje farinográffal vizsgálva A1-A2 minőségi csoportba sorolható. Farinográfos görbestabilitása (ICC szerint) stabilan meghaladja a 10 percet, és akár a 18 percet is elérheti. Alveográfos W-értéke kiváló, Martonvásáron az elmúlt években 270 390 között változott. P/L értéke leggyakrabban nem érte el az 1-et. Esésszáma magas, minden vizsgálatban meghaladta a 400 másodpercet. Az Mv Toldi termesztése az átlagosnál magasabb agrotechnikai színvonalon dolgozó minőségbúza-termelő gazdaságok számára ajánlott, ahol a fajta genetikailag meghatározott minősége nagy valószínűséggel érvényre juthat. Vetőmag: Az Mv Toldi másodfokú vetőmagja a KITE Zrt. országos alközponti hálózatán keresztül szerezhető be Magyarországon. 2011 őszén a várható vetőmagigények már kielégíthetők lesznek. A fajta exportra szánt vetőmagjának előállításait és kereskedelmét az Elitmag Kft. szervezi. Mv TOLDI 2008 CPVO Martonvásári búzafajták termőképessége (2008 2010, 23 termőhely átlaga) Mv Bodri Mv Lucilla Mv Toldi Mv Kolompos Mv Petrence Mv Marsall Mv Menüett Mv Magvas Mv Kolo Mv Béres Mv Walzer Mv Magdaléna Mv Toborzó Mv Süveges Mv Ködmön Mv Mazurka Mv Karizma Mv Suba Mv Csárdás Mv Verbunkos Mv Palotás 0 0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 4,0 4,5 5,0 5,5 6,0 [t/ha] 11

Mv SUBA 2002 CPVO Elismerések külföldön Mv Suba keményszemû ôszi búza Középkorai érésű, jól bokrosodó fajta. Szárszilárdsága átlagos, a túl sűrű vetés fokozza a megdőlés veszélyét. A legelterjedtebb lisztharmat és levélrozsda rasszok képesek megfertőzni, ezért termesztésekor gombaölő szerek használata gazdaságos és javasolt. Martonvásári minőségvizsgálatok alapján a Pannon Prémium kategórián belül is kiemelkedő minőségű búzafajta. Szeme piros, acélos. Lisztje a legigényesebb sütőipari termékek előállítására vagy lisztjavításra is használható. Nedvessikér tartalma leggyakrabban 34 37% között ingadozik, sikérminősége kiváló. Zeleny-féle szedimentációs értékszáma kiugróan magas, meghaladhatja a 60 ml-t, farinográf értékcsoportja megfelelő termesztési feltételek esetén A1 A2, farinográfgörbestabilitása meghaladja a 10 percet. Kiemelkedően kedvező alveográfos minőséggel rendelkezik. Alveográfos W-értéke jellemzően 300 350 10 4 Joule közötti, viszont legjobb mért eredménye elérte az 500-at. P/L étéke kedvező, többnyire 1 alatti. Kiváló minőségét már több évjáratban és országban bizonyította. Nemzetközi viszonylatban az eddigi legsikeresebb martonvásári búzafajta. Elismertségét mutatja, hogy hét külföldi országban szerepel a köztermesztésben állami elismerés vagy EUlistáról történő kiválasztás alapján. Termesztése a kiváló vagy jó minőségű termés elérésére törekvő gazdálkodók számára javasolt. Kedvező termőhelyen igényes agrotechnika mellett a Pannon Prémium minőséget is érdemes megcélozni, más termőtájakon vagy rosszabb termesztési feltételek között reálisan jó minőségű kenyérbúza-alapanyag állítható elő a fajtával. Vetőmag: Hazai vetésterülete az elmúlt három évben rohamosan nőtt. A egyik legelterjedtebb martonvásári búzafajta. Vetőmagelőállításai szinte az ország teljes területét lefedik, ezért II. fokú vetőmagja elegendő mennyiségben rendelkezésre áll. Az Mv Suba minősége üzemi fajtasorokban, megfelelő tápanyagellátás és optimális betakarítási idő mellett (2010) Termőhely Nedvessikér- Farinográf- Alveográf Esésszám tartalom terülés Gluténindex értékszám csoport stabilitás vízfelvétel W P/L % mm/h - - - min % x10-4 J - sec Chernelházadamonya 39,2 4,0 88,8 78,2 A2 10,9 64,0 340 0,66 432 Encs 34,2 5,5 92,4 83,9 A2 17,2 62,9 341 0,61 347 Somogyjád 35,9 4,5 95,4 86,0 A1 14,8 64,2 368 0,75 426 Szerencs 39,6 2,5 99,0 91,9 A1 16,9 63,6 427 0,70 299 Szekszárd 35,7 1,0 99,2 77,5 A2 14,7 61,5 338 0,66 283 Szentlőrinc 39,7 4,5 89,5 80,6 A2 10,1 63,5 296 0,51 324 Zalaszentgrót 40,2 4,0 95,1 100 A1 16,5 63,9 453 0,71 441 Átlag 37,8 3,7 94,2 85,4 A1 14,4 63,4 366 0,66 365 12

Mv Ködmön keményszemû ôszi búza S tabil termőképességű és nagyon jó minőség-stabilitású búzafajta. Jól termeszthető. Középkorai kalászolási ideje megfelelően hosszú szemtelítődést tesz lehetővé, ami jó szárazságtűrő képességének is köszönhetően egyenletes, telt szemek kifejlődését eredményezheti. Növényállománya 90 100 cm magas, állóképessége átlagos, extrém esetektől eltekintve megdőlés nélkül betakarítható. Közepes lisztharmat-ellenállósága miatt minőségorientált termesztése esetén fungicidek alkalmazása javasolt. Az átlagosnál gyengébb kalászfuzárium-ellenállósága miatt kerülni kell a kukorica előveteményt és a forgatás nélküli talajművelést. Martonvásári minőségvizsgálatok alapján minőségi paraméterei egyaránt megfelelnek a Pannon Prémium, valamint a MSZ 6383:1998 szerinti javító minőségű búza kategória-követelményeinek. Nedvessikér-tartalma legtöbbször meghaladja a 34%-ot, sikérminősége kiváló. Farinográfos értékcsoportja A2 A1, farinográfgörbestabilitása (ICC) meghaladja a 10 12 percet. Alveográfos minősítése esetén is kiváló eredmények jellemzik az Mv Ködmönt. A fajta kimagaslóan jó esésszám-stabilitással rendelkezik, amit 2005-ben és 2008-ban széles körben bizonyított. Termőhelytől és agrotechnikai színvonaltól függően Pannon Prémium búza, javítóbúza vagy jó minőségű kenyérbúza előállítása céljából széleskörű termesztésre ajánlott fajta. Vetőmag: Az egyik legelterjedtebb martonvásári búzafajta. Vetőmag-előállításai szinte az ország teljes területét lefedik, ezért II. fokú vetőmagja a várható igényekhez 2011 őszén biztosított. Mv KÖDMÖN 2002 SZTNH (MSZH) Az Mv Ködmön alveográfos lisztvizsgálata P [mm H 2 O] 100 80 Termôhely: Martonvásár Év: 2007 W [ 10 4 J] 373 P/L 0,77 60 40 20 0 0 100 L [mm] 13

Mv KOLO 2006 CPVO Elismerések külföldön Mv Kolo keményszemû ôszi búza Martonvásári minőségvizsgálatok alapján kiemelkedő minőségű és minőségstabilitású búzafajta. Farinográffal vizsgálva az állami fajtakísérletekben és az üzemi fajtasorokban több év során is A1 A2 értékcsoportba sorolták, ezzel évjárattól függetlenül megismételte a martonvásári kutatóintézeti eredményeket. Az ICC szabvány szerint mért farinográfgörbe-stabilitása kiváló. Nedvessikér-tartalma átlagosan 35 36%, bő tápanyagellátás esetén vagy aszályban 38 40%-ig is emelkedhet, és csak tápanyaghiány esetén csökken 35% alá. Alveográfos W-értéke kedvező esetben 300 350 10 4 Joule, P/L értéke optimális, többnyire 1 alatti. Minden más mért paramétere is meghaladja a MSZ 6383:1998 szerinti javító minőség és a Pannon Prémium minősítés határértékeit is. Kitűnő minősége kedvező agronómiai tulajdonságokkal párosul. Biztonságosan áttelel, átlagos mértékben bokrosodik, majd a középkorai fajtákkal együtt kalászol. Optimális, 90 95 cm magasságú növényállományt fejleszt, mely megdőlésre nem hajlamos. Erős lisztharmat-epidémia vagy sárgarozsda-fertőzés esetén fungicid alkalmazása indokolt. A 2010. évi üzemi tapasztalatok is bizonyították, hogy kalászfuzáriummal szemben az átlagosnál ellenállóbb búzafajta, így erős járvány esetén is megfelelő kalászvédelemmel hatékonyan megvédhető. Ha vihar meg nem dönti, állva takarítható be, és jó esésszám-stabilitása miatt a kisebb esők sem rontják minőségét. Termesztése a minőségi búzatermelést megcélzó gazdálkodóknak ajánlott. A termesztés-technológiát fegyelmezetten betartó búzatermelők az ország kedvezőbb adottságú területein az évjárathatás miatt mintegy 80% valószínűséggel számíthatnak a Pannon Prémium minőségű termés elérésére az Mv Kolo termesztése esetén. Vetőmag: A fajta folyamatosan növekvő népszerűsége miatt vetőmag-előállításai szinte az ország teljes területét lefedik. 2010-ben a legnagyobb mennyiségben fémzárolt martonvásári búzafajta, mely várhatóan 2011-ben megismétlődik. Az Mv Kolo minősége üzemi fajtasorokban, megfelelő tápanyagellátás és optimális betakarítási idő mellett (2010) Termőhely Nedvessikér- Farinográf- Alveográf Esésszám tartalom terülés Gluténindex értékszám csoport stabilitás vízfelvétel W P/L % mm/h - - - min % x10-4 J - sec Chernelházadamonya 37,5 4,0 88,9 81,9 A2 13,1 64,2 394 0,71 484 Encs 32,0 3,5 90,3 81,5 A2 17,8 61,4 338 0,66 426 Somogyjád 38,3 5,0 80,7 80,6 A2 13,5 64,2 353 0,72 436 Szerencs 39,4 4,0 88,8 79,8 A2 12,5 63,5 380 0,63 388 Szekszárd 39,3 3,0 88,3 78,6 A2 10,0 62,5 412 0,50 290 Szentlőrinc 37,9 3,5 86,8 78,2 A2 10,7 64,6 337 0,70 424 Zalaszentgrót 39,9 3,5 84,0 83,9 A2 9,8 63,4 309 0,58 428 Átlag 37,7 3,8 86,8 80,6 A2 12,5 63,4 360 0,64 411 14

Mv Mazurka keményszemû ôszi búza A martonvásári bűzaszortiment legkésőbbi érésű fajtája, mely extra minőségi tulajdonságokkal rendelkezik. A közép-kései csoport határán kalászol és érik. Termőképessége azonos minőségcsoportjának többi fajtájának teljesítményével, termesztését befolyásoló agrotechnikai tulajdonságai kedvezőek. Télálló, alacsony szárú, megdőlésre nem hajlamos. A középkorai-középkésői átmeneti tenyészideje még nem veszélyezteti termésbiztonságát. Lisztharmattal, levélrozsdával és kalászfuzáriummal fertőződhet, fungicid alkalmazása javasolt termesztésekor. Más hazai fajtáknál nem ismert speciális, nagy molekulatömegű tartalékfehérjeösszetétele (2*, 13+16, 2+12) következtében nagy fehérje- és sikértartalma kiváló sikérminőséggel párosul. Magas Zeleny-féle szedimentációs értékszámmal, A2 A1 farinográfos értékcsoporttal és optimális alveográfos tulajdonságokkal rendelkezik. Minőségstabilitása jó, esésszáma kisebb csapadék hatására nem csökken. Termesztése elsősorban a minőségbúza-termelők részére javasolt. Vetőmag: A KITE Zrt. minőségbúza termelési rendszer keretében termesztett búzafajta. Másodfokú vetőmagja a KITE Zrt. országos alközponti hálózatán keresztül szerezhető be Magyarországon. A fajta exportra szánt vetőmagjának előállításait és kereskedelmét az Elitmag Kft. szervezi. Mv MAZURKA 2003 SZTNH (MSZH) 15

Pannon Standard minôségi kategória Pannon Standard minôségi búza-kate gó riába keményszemû, jó A minô sé gû mal mi bú za fajták tartoznak. Mi nô sí té sük ugyan azon vizsgálati paraméterek alap ján tör té nik, mint a Pannon Prémium ka te gó ria esetében, csupán a meg kö vetelt határ ér tékek kevésbé szigorúak. A faj ták kal szem ben támasztott követel mé nyek a nedves si kér-tartalom tekintetében ha son lítanak az MSZ 6383:1998 szerinti Malmi I. mi nô ségi kategóriához, de a meg kö ve telt sikérminô ség meghaladja a szab vány elô írá sait. Komoly minôségi el vá rás a 6,0 perces fa rinográfgörbe-sta bilitás, a 40,0 ml Ze leny-ér ték és a 220 10 4 Joule alve ográfos W-ér ték egyaránt. A Pannon Standard védjegy hasz ná la tá nak szabályai megegyeznek a Prémium kate gó ria fô szabályaival, azaz feltétel a fém zárolt vetô mag használata, a nyo mon kö vethetô ter mesz téstechnoló gia és az akkre ditált laboratóriumban végzett minô sítés. Ez a minôségi kategória viszonylag ke vés bé igényes agrotechnikával, a köze pes adottságú területeken is jó biz ton ság gal megtermelhetô, ezért ez adhatja az export árualap nagyobbik részét. Az ebbe a cso portba sorolt fajták termesztésével opti mális alapanyag keletkezhet a hazai igényes felhasználók vagy az átlagosnál nagyobb elvárásokat meg fo gal mazó, de a Pré mium minôséget nem igénylô külföldi vásárlók számára egy aránt. A martonvásári ôszi búzafajta-szortiment egyre több tagja maradéktalanul megfelel e ka te gória követelményeinek. Ebbe a kategóriába tartozik a legújabb fajták közül az Mv Lucilla, Mv Bodri és Mv Petrence is. Ajánlott fajták, jellemzõ minõségi értékek (Martonvásár, 2005 2010) STANDARD határértékek PANNON STANDARD Mv Toborzó Mv Bodri Mv Petrence Mv Lucilla Fajtára jellemzô minôségi értékek Hektoliter tömeg [kg/hl] 78,0 77,7-82,0 75,0-85,7 72,5-82,1 77,6-86,4 Szemkeménység (HI) 50,0 55,9-68,0 51,9-82,1 61,4-68,2 58,8-78,0 Esésszám (Hagberg) [sec.] 250 301-490 278-449 185-457 211-463 Nyersfehérje-tartalom (száraza.) [%] 13,0 13,1-15,6 12,1-14,0 11,7-14,7 11,8-14,7 Nedvessikér-mennyiség [%] 30,0 32,6-50,3 28,6-36,9 28,3-37,0 25,0-32,8 Szedimentációs érték (Zeleny) [ml] 50,0 35,0-57,0 30,0-68,0 28,0-43,0 39,0-63,0 Farinográfos vizsgálatok Vízfelvevô képesség [%] 55,0 64,3-65,9 57,4-62,4 55,2-61,1 54,3-59,4 Sütôipari értékszám - 72,0-85,0 71,0-100 72,0-100 65,0-100 Sütôipari értékcsoport - A2-A1 A2-A1 A2-A1 B1-A1 Tésztastabilitás [min.] 6,0 6,2-16,8 7,6-14,8 5,7-18,2 6,1-17,7 Alveográfos vizsgálatok W (deformációs munka) [*10-4 J] 220 186-314 171-373 179-257 228-386 P/L 1,50 0,47-2,54 0,42-1,77 0,53-1,01 0,51-1,62 Extenzográfos vizsgálat Energia 135 percnél [cm 2 ] 75 111-123 133-176 75-104 182-221 16

Mv Toborzó keményszemû ôszi búza N emzetközi összehasonlításban is különleges tulajdonságokkal rendelkező fajta. Rendkívül korán a késői őszi árpákkal és a középkorai tritikálékkal azonos időben kalászol, és korán érik. Extra koraisága kitűnő fagyállósággal párosul. Fejlődési ritmusa annyira eltér a többi fajtáétól, hogy egészen másként reagálhat a környezeti hatásokra, mint a későbbi fajták. Korai virágzása miatt a szemtelítődés az első hőségnapok előtt jobbára befejeződik, ezért igen nagy ezermagtömeget is képes elérni (>55 g). Kiegyenlített, nagy szemei miatt kedvező esetben már 8 9 t/ha termést is értek el vele vetőmagelőállító táblákon. Koraiságával a rozsdafertőzést is elkerüli. Virágzáskor az átlagosnál érzékenyebb a kalászfuzárium fertőzésre, ezért célirányos és a növényállomány fejlettségi állapotához igazított (!) fungicides kalászvédelem elvégzése indokolt. Magas fehérjetartalmú és nagyon jó farinográfos minőségű fajta. Jó agrotechnika esetén nedvessikér-tartalma 33 37% között ingadozik, farinográfos értékcsoportja jellemzően A2. Magas az alveográfos W-értéke is, de nagyon erős tésztája miatt a P/L értéke meghaladja az 1-et. A télállóság koraiság minőség ilyen magas szintje egyidejűleg egyetlen más fajtában sem található meg, ezért termesztése a több fajtát is termesztők vetésterületének 10 20%-án ajánlott. A hormonhatású gyomirtó szerek kijuttatásának időpontját a fajta speciális fejlődési ritmusához kell igazítani, és az őszi árpa aratása közben már érdemes az Mv Toborzó érettségét is vizsgálni, mert várhatóan a betakarítás e fajtával azonnal folytatható. Vetőmag: Az Mv Toborzót kiváló tulajdonságai és koraisága tekintetében egyedi volta emeli a keresett fajták közé. Vetőmagjának megrendelésekor számítani lehet nagyobb szállítási távolságra, melynek figyelembe vétele mellett biztonsággal beszerezhető. Mv TOBORZÓ 2003 SZTNH (MSZH) Elismerések külföldön Kalászos gabonafajok kalászolásának variációs szélessége (Martonvásár, 2006) Ôszi árpa Tritikálé Ôszi búza Tavaszi árpa Ôszi zab Tavaszi búza Tavaszi zab április 25. május 5. május 15. május 25. június 4. június 14. 17

Mv BODRI 2008 CPVO Mv Bodri keményszemû ôszi búza Igen korai érésű, intenzív típusú, féltörpe növényállományú kenyérbúza fajta. Kalászolási ideje alapján a búzafajta-szortiment egyik legkorábbi tagja. Magassága intenzív termesztési feltételek között is csak 75-85 cm, s ezzel a második legalacsonyabb szárú martonvásári búza. A növénymagasság és a gyökérmélység közötti pozitív összefüggés miatt az alacsony szárú búzák rosszabbul alkalmazkodnak kedvezőtlen talajadottságokhoz és a tápanyaghiányhoz, ezért termesztése átlagosnál jobb búzatermesztési feltételek vagy intenzív technológia alkalmazása esetén javasolt. Fitotroni hidegtűrése kiváló (túlélési %>80). Igen korai kalászolása révén esélye van a nyári hőség, aszály és részben a gombabetegségek elkerülésére is. Lisztharmat, levélrozsda- és levélfoltosság-ellenállósága mesterséges fertőzés esetén is jó, szárrozsdával és fuzáriummal szemben közepesen ellenálló/toleráns. Termőképessége három év átlagában az állami fajtakísérletekben a kontrollokhoz viszonyítva 106,2%, kiemelkedően produktív. Minősége alapján jó minőségű kenyérbúza. Nedvessikér-tartalma nem magas, jellemzően 29 30%, sikérminősége azonban kiváló. Farinográfos értékszáma alapján eddig szinte minden kísérletben A2 minőségű termést adott, évjárattól és termőhelytől függetlenül. Farinográfos görbestabilitása meghaladja a tíz percet. Alveográfos W-értéke 220 290, legtöbbször 1 alatti P/L értékkel. Esésszáma stabilan magas. Vetőmagja 2011 őszén a vetőmag-előállítók, illetve az intenzív technológiát alkalmazó gazdaságok számára lesz elsősorban elérhető üzemi próbatermesztésre. Martonvásári búzafajták átlagos magassága (Martonvásár, 2006 2010) Mv Petrence Mv Bodri Mv Apród Mv Marsall Mv Süveges Mv Walzer Mv Verbunkos Mv Mazurka Mv Kolompos Mv Magdaléna Mv Lucilla Mv Suba Mv Béres Mv Kolo Mv Kikelet Mv Toborzó Mv Toldi Mv Csárdás Mv Tallér Mv Ködmön Mv Karizma Mv Menüett 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 [cm] 18

Mv Petrence keményszemû ôszi búza JÖN! középkorai érésű, tar kalászú Mv Petrence azoknak a gazdaságoknak lehet kedvelt fajtája, amelyek intenzív körülmények között gazdálkodnak, nagy termés A elérésére törekednek, és emellett átlagosnál jobb minőségű termést szeretnének betakarítani. A martonvásári országos fajtakísérletekben 2009-ben hét termőhely átlagában termésmennyiségével az első helyen végzett, orrhosszal megelőzve az Mv Marsallt. Több év átlagában e két fajta azonos termőképességűnek bizonyult. Az Mv Petrence 75 85 cm magas törpe növényállományú búza, a martonvásári fajtaszortiment jelenlegi legalacsonyabb tagja. Állóképessége kitűnő, ezért nagy műtrágya adagokkal rekordtermés elérésére lehet törekedni. Sekély termőrétegű, tápanyagban szegény talajon termesztése nem javasolt. Egészséges búza, lisztharmatra jó és levélrozsdára közepes-jó ellenállósággal rendelkezik. Minősége hasonlít az Mv Magvashoz, de sikértartalma kevésbé ingadozó, farinográf értékcsoportja pedig A2-A1. A pannon standard minőségi követelményeknek nagy biztonsággal megfelel. Vetőmagja 2011 őszén a vetőmag-előállítók, illetve az intenzív technológiát alkalmazó gazdaságok számára lesz elsősorban elérhető üzemi próbatermesztésre. Mv PETRENCE 2009 SZTNH (MSZH) Martonvásári búzafajták termôképessége (7 termôhely átlaga, 2009) Mv Petrence Mv Marsall Mv Magvas Mv Bodri Mv Lucilla Mv Hombár Mv Regiment Mv Kolompos Mv Toldi Mv Kolo Mv Walzer Mv Süveges Mv Béres Mv Magdaléna Mv Menüett Mv Ködmön Mv Mazurka Mv Csárdás Mv Suba Mv Toborzó Mv Vekni Mv Karizma Mv Verbunkos 0 1,0 2,0 3,0 4,0 5,0 6,0 7,0 [t/ha] 19

Mv LUCILLA 2007 CPVO Elismerések külföldön Mv Lucilla keményszemû ôszi búza S zéles alkalmazkodóképességgel rendelkező, középkorai érésű, szálkás kalászú fajta. Mv Lucia névvel kapott állami elismerést, viszont a CPVO szabadalmi eljárásban Mv Lucilla néven kerülhetett regisztrálásra. Ajánlati listás szereplés alapján köztermesztésben van Németországban, illetve Kanadában (Keldin, 2010) elismert fajta. Az Mv Lucilla nagyon jól alkalmazkodik az eltérő termesztési feltételekhez. A szélsőséges környezetekben kapott eredmények alapján valószínűsíthető, hogy a változatos hazai időjárási feltételek között is biztonságosan termeszthető. Az elmúlt években szerzett üzemi tapasztalatok alapján is beigazolódott, hogy a fajtára jellemző jó termőképességgel párosuló megfelelő nedvessikér-tartalomhoz magas nitrogéndózis szükséges. A hazai kísérletekben a kontrollokat meghaladó termőképesség, megbízható télállóság, átlagosnál alacsonyabb, jól bokrosodó növényállomány és jó levélrozsdarezisztencia jellemezte. Nedvessikér-tartalma 29 30%, sikérminősége kitűnő. Farinográffal vizsgálva minősítése A2 A1, farinográfgörbe-stabilitása kiemelkedő, több mint 15 perc. Alveográfos minősítése szintén kitűnő, a 250 10 4 Joule értéket meghaladó W-érték alapján a javító kategóriába tartozik. Esésszáma, Zeleny-féle szedimentációs értékszáma egyaránt igen kedvező. Termesztése a jó talajadottságokkal rendelkező, nagy termésszintek elérésére törekvő gazdaságoknak ajánlott. Vetőmagja 2011 őszén minden szaporulati fokon elérhető elsősorban dunántúli megyékből. Búzafajták termôképessége optimális környezetben és gombafertőzés esetén (Martonvásár, 2008 2010) Mv Lucilla Mv Petrence Mv Menüett Mv Magvas Mv Marsall Mv Kolompos Mv Toldi Mv Béres Mv Bodri Mv Toborzó Mv Karizma Mv Kolo Mv Vekni Mv Walzer Mv Süveges Mv Magdaléna Mv Mazurka Mv Csárdás Mv Ködmön Mv Suba Mv Verbunkos Mv Palotás 0 1,0 2,0 3,0 4,0 5,0 6,0 7,0 8,0 [t/ha] Levélrozsdával fertőzve, fungicid nélkül Fungiciddel védve 20