A talajvízszint csökkenés és annak hosszú távú hatásai a tájban Rakonczai János SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék J.Rakonczai@geo.u-szeged.hu wahastrat.vizugy.hu
A Duna-Tisza közi talajvíz-csökkenés A jelenség hívta fel a figyelmet a klímaváltozás esetleges hatására Nem sikerült igazi bizonyítékot találni (sok valós ok, de ezek arányaiban a szakemberek között komoly ellentétek) Mire kellett volna választ adni: Mi az antropogén és természetes okok aránya? Az antropogén okok között, mi az erdősítés, az ivóvíz kivétel, a belvízelvezetés és lecsapolások, ill. a szénhidrogén-kutatás, stb. szerepe? Az okokat illetően mindenkinek igaza van, de mi a valós súlyuk?
De mit is mutattak az adatok? Geoinformatikai módszerrel folyamatosan becsültük a talajvízhiányt, és már a 2000-es évek elején megállapítottuk, hogy kb. 1000 1500 km 2 -en alig visszafordítható a talajvízsüllyedés folyamata! Ezt a megállapítást a 2010-es rendkívül csapadékos, belvizes év sem tudta megdönteni. 1995 2000
Mit mutat a részletes (térinformatikára lapozott) vízkészlet-változás? A vízhiány nagyságrendje a 1950 2010 évek átlagához képest akár a 6 km 3 -t is megközelítheti. Ez az érték akár 9 km 3 is lehet, ha azt a 1960-as évek második felének adataihoz viszonyítjuk. A talajvízkészlet csökkenése a Duna Tisza közén az 1970-es évek óta folyamatos, egy-egy csapadékos időszak csak a vízkészletek részleges visszapótlódását teszik lehetővé középtáji léptékben.
Talajvízszint változás [m] Mit mutat a részletes (térinformatikára lapozott) vízkészlet-változás? 1 0,5 0-0,5-1 -1,5-2 -2,5-3 80 85 90 95 100 105 110 115 120 125 130 135 140 145 1981-1985 1995-1999 2000-2004 2010 2011 A fajlagos talajvízkészlet változása a Duna Tisza közi homokhátság területén magassági szintek szerint tagolva (referencia időszak 1961 1965) A fajlagos (területegységre viszonyított) talajvíz-csökkenés szoros kapcsolatban van a tengerszintfeletti magassággal: a legjelentősebb készlethiány a magasabb területeken alakul ki (főként a felső átmeneti zónában). A hátság alsó átmeneti zónájában és alacsonyabb részein (120 méter tszf. alatt) a nedvesebb években a készletek teljesen regenerálódni tudnak, a magasabb részeken azonban egy-egy nedves év csapadéktöbblete ehhez kevésnek bizonyult.
A talajvízállások környezeti hatásokkal kapcsolatos érzékenysége a Duna Tisza közén (m/negyedév, illetve m/félév)
És akkor mi is mozgatja leginkább a talajvízkészletet? Dél-Tiszántúl
Mi történik belvizes időszakban? 2010. június 3. Mórahalomtól keletre és a hátság tetején
Mi történik a tájban a talajvízszint megváltozásával? 1a. Átalakul a (természetes) növényzet Egy 1980-ban hernyópázsitos (Agrostio-Beckmannietum) mintaparcella vegetációjának átalakulása a talaj sótalanodása következtében (KMNP Szabadkígyósi puszta) SB_fajszám (Barna 2011) SB_borítás (%) 20 80 15 10 5 60 0-1 2-5 40 6-920 0 1980 2006 2009 1980 2006 2009 A sókerülő (sárga) fajok, a mérsékelten sós talajok fajai (zöld) és az erősen sós talajokon (kék) élő növények fajszámai (balra) és felszínborítási aránya (jobbra) Szikes pusztáinkon a változás egyik első jele a kamilla állományának csökkenése. 0
Mi történik a tájban a talajvízszint megváltozásával? 1b. Vándorol a (természetes) növényzet 1c. (Esetleg) Kipusztulnak egyes fajok
Mi történik a tájban a talajvízszint megváltozásával? 2. Megváltozik a talaj A talajok néhány jellemző tulajdonságának átalakulása a Szabadkígyósi pusztán 1979 és a 2005-2009 évek átlaga alapján
Mi történik a tájban a talajvízszint megváltozásával? 3. Megváltozik a táj Amikor az ember alig hisz a saját szemének Szabadkígyós 1977 nyara és 2005. május
1965 januar 1967 1970 majus 1973 januar 1975 1978 majus 1981 januar 1983 1986 majus 1989 januar 1991 1994 majus 1997 januar 1999 2002 majus Mi történik a tájban a talajvízszint megváltozásával? A táj átalakulásának folyamata a klímaviszonyok változása/szárazodás következtében 111 110 109 108 107 106 105 104 Már negyedszázad alatt is már jelentős változások!
A természetes vegetáció, mint klímaváltozás-érzékenységi indikátor Kissé váratlan eredmény, hogy nem a leginkább vízhiánnyal érintett területek vegetációja a legérzékenyebb. És hogyan is van a tervezett DTK-hátság vízpótlása?
Köszönöm a figyelmet! Thank you for your attention! (WAHASTRAT HUSRB 1203/121/130) wahastrat.vizugy.hu