9821 Jelentés a Magyar Honvédségnél a repülőcsapatok működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

9821 Jelentés a Magyar Honvédségnél a repülőcsapatok működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. összegző megállapítások, következtetések II. Javaslatok Melléklet A Magyar Honvédség (MH) haderőnemi összetétele, az évtized elejétől végrehajtott számos szervezeti és működési rendet érintő átalakítás után is változatlan maradt. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, többször módosított 1949. évi XX. törvény, továbbá az MK honvédelmének alapelveiről szóló 27/1993. (IV. 23.) OGY határozat alapján levezethető alapfeladatokat a szárazföldi és a légierő haderőnem csapatai oldják meg. 1998-ban a Légierő Vezérkar alárendeltségébe 12.500 fős állomány tartozik, amely az 1995-97 között végrehajtott 38%-os létszámcsökkentés eredményeként alakult ki. Az MH repülőcsapatait a harcászati repülő, a harci helikopter, valamint a szállító repülő és helikopter egységek és a működéshez szükséges irányító, vezető, támogató szervezetek alkotják. A felsorolt katonai szervezetek hadrendjébe a helyszíni ellenőrzés időszakában 184 db különböző típusú repülőeszköz tartozott. A 90-es évtized közepén a politikai és a katonai vezetés elvégezte a biztonságpolitikai környezet elemzését. Eredményeként megállapították, hogy az ország veszélyeztetettségi helyzete 1993 óta (a biztonságpolitikai, valamint a honvédelmi alapelvek elfogadása) kedvezőbbé vált, ez tette lehetővé a honvédség - részeként a repülőcsapatok - létszámának, valamint a katonai szervezetek számának csökkentését. A belső és külső kényszerek eredőjeként a kisebb létszámú, de ütőképesebb honvédség kialakításának igényét fogalmazta meg az MH hosszú, valamint középtávú átalakításáról és létszámáról szóló 88/1995. (VII. 6.) OGY határozat. A honvédség átalakításáról rendelkező jogszabályokat (OGY határozatot, valamint a végrehajtására kiadott kormány-

rendeleteket) 1995-98. között több alkalommal korrigálták. Ennek következményeként több katonai szervezetet szüntettek meg az eredeti tervekhez viszonyítva, továbbá az 1998. évi tárcaköltségvetést már csak a létszámcsökkentések áthúzódó hatásai terhelik. A repülőcsapatok működési feltételeinek javítása érdekében a Kormány 1996-ban 3 évre szóló rendkívüli támogatásról döntött (1996. évben 2,3 Mrd Ft, 1997-98. években a rendkívüli támogatás "beépült" a fejezet költségvetésébe). A HM fejezet 1995-98 között jóváhagyott kiadási előirányzataiból (1995: 74,5 Mrd Ft, 1998: 122,5 Mrd Ft) a Repülő és légvédelmi csapatok mintegy 12-13%-ban részesedtek (9,1 Mrd Ft, illetve 16,3 Mrd Ft). A személyi juttatások és járulékainak - a fejezetnél jellemző - magas aránya a légierő haderőnemnél is érvényesült (az 1995. évi 68,8%-ról 1998-ra 77,9%-ra nőtt). A dologi kiadások kimutatható nagyobb mértékű (43%) nominális növekménye annak következménye volt, hogy a Légierő Vezérkar alárendeltségébe 1996. évtől - a szállító repülő és harci helikopter egységek átvételét követően - több repülő alakulat tartozott. A dologi kiadások terén így ténylegesen reálérték csökkenés mutatkozott. Az MK biztonságpolitikájának alapelveiben (11/1993. (III. 12.) OGY határozat (4) bek.) rögzített célkitűzés Magyarország teljes jogú NATO tagságának elérése. A folyamat első lépcsőjeként az MH bekapcsolódott a NATO békepartnerségi programjába (PfP), új feladatok jelentek meg a képzés, kiképzés, oktatás terén is. Ugyanakkor az együttműködési képesség, az interoperabilitás megteremtésének - korábban nem tervezett - költségvetési vonzatai is vannak (pl: 1998. évi költségvetésben PARP - Tervezési és Értékelési Folyamat - céljára 4 Mrd Ft összegű előirányzatot hagyott jóvá az OGY). Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy miként értékelhető a kisebb létszámú, kevesebb szervezeti elemet tartalmazó repülőcsapatok működőképessége, hogyan alakult a haditechnikai eszközök hadrafoghatósága. Milyen mértékű összhang mutatkozott a feladatok, valamint a hozzárendelt költségvetési lehetőségek között, hogyan hasznosultak a Kormány többlettámogatásai. A szervezeti, működési, alkalmazási, továbbá a kiképzési rend átalakítása miként szolgálta a NATO csatlakozás feltételeinek teljesítését. Az ellenőrzés - az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 2.. (3) bekezdése alapján - a repülőcsapatok 1995-98. évi működésére, valamint a költségvetési gazdálkodásban, a logisztikai támogatásban

érintett HM és MH szervekre terjedt ki a szabályszerűségi, célszerűségi és eredményességi szempontok figyelembevételével. Az ellenőrzéssel kapcsolatos összefoglaló megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat e nyílt minősítésű JELENTÉS tartalmazza. Az elsősorban honvédelmi szakterületen alkalmazott rövidítések értelmezését a jelentéshez csatolt rövidítési jegyzék segíti. A jelentést megalapozó részletesebb vizsgálati megállapításokat FÜGGELÉK tartalmazza, amelynek összeállításához felhasznált adatok, dokumentumok a HM szolgálati titokkörének részét képezik. Ez indokolja a függelék "Titkos" minősítését. I. összegző megállapítások, következtetések A működési feltételek alakulása A törvényhozás és a végrehajtó hatalom számára már 1995-ben nyilvánvaló lett, hogy a Magyar Honvédség létszáma, technikai felszereltsége, valamint a működtetés és fejlesztés költségvetési lehetőségei nincsenek összhangban, a szervezet a korábbi rendben nem finanszírozható tovább. A PfP, ennek részeként a PARP (tervezési és értékelési) folyamatban erősödő NATO kapcsolat, a deklarált csatlakozási szándék ugyanakkor a korszerűsítés szükségességét vetette fel. Ezek a körülmények tették indokolttá az MH közép-, valamint hosszú távú átalakításáról szóló 88/1995. (VII. 6.) OGY határozat megalkotását. A honvédség középtávú átalakítása költségvetési oldalról megalapozatlan volt, mivel a tárca a létszám-, valamint a szervezeti elemek csökkentésével, a korszerűsítéssel összefüggő kiadási igényeit - a "tervalku" folyamatában - nem tudta érvényesíteni. Belső megtakarításokból az alapvető finanszírozási problémákat - ahogy arra az ÁSZ 1996. évi, a haderőfejlesztési célok érvényesüléséről készített jelentése már utalt - nem tudták megoldani. Az átalakítás tervének többszöri módosítása szükségszerű volt, de végleges megoldást nem jelentett. A tárca és az MH vezetői - elsősorban a finanszírozási gondok miatt - többször jelezték az MK biztonságpolitikai, valamint honvédelmi alapelveiről szóló OGY határozatokban megfogalmazott feladatok felülvizsgálatának szükségességét, a Magyar Köztársaság honvédelmi alapelveiről szóló 27/1993. (IV.23.) OGY határozatot azonban nem módosították. Ez

összefüggésben áll azzal, hogy a teljes jogú NATO tagság, az így nyert védelmi garanciák szükségessé teszik a nemzeti katonai stratégia kidolgozását, a MH haderőnemi feladatainak újrafogalmazását. A műhelymunka szintjén elindult kidolgozás folyamata, annak eredményei alkalmas kereteket nyújthatnak a feladat, a létszám, valamint a költségvetési lehetőségek között felborult egyensúly kialakítására. E körbe szervesen illeszkedik, a költségvetési realitások számbavételével, a szövetség részére felajánlott erők, valamint a nemzeti hatáskörbe tervezett egységek megfelelő arányának meghatározása. A feladatok megoldása egyes részeiben túlmutat a tárca hatáskörén. A repülőcsapatok működési feltételeinek javítása érdekében biztosított többlettámogatásról, illetve a természetben juttatott üzemanyag átadásról rendelkező 2157/1996. (VI. 25.), valamint 2204/1996. (VII. 24.) Kormányhatározatok végrehajtása ellentmondásos volt. Az üzemanyag átadása késedelmesen történt, a többlettámogatás az MH központi logisztikai szervezeteinél jelent meg. A felhasználás hatékonyságának ellenőrzése érdekében a 2204/1996. (VII. 24.) Korm. határozat beszámolási kötelezettséget írt elő a tárca részére, a KEI közreműködésével. A Kormány ezirányú tájékoztatása a KEI közreműködése nélkül, a fejezet - 1996. évi zárszámadás alkalmával készített - beszámolója alapján valósult meg. A Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség szervezeti korszerűsítése megváltoztatta a fejezet, az MH költségvetési gazdálkodási gyakorlatát, a szervezetek feladatait. A módosítás legfőbb vonásaként a katonai szervezetek pénzügyi és számviteli szerveit kivették a hadrendből. Minisztériumi szervként létrehozták a HM Pénzügyi és Számviteli Szolgálatot, amely a hozzátartozó igazgatóságok (központi-, területi-, pénzügyi, számító és nyugdíjmegállapító-) feladat és hatáskörének megosztásával végzi a katonai - költségvetési - szervezetek pénzügyi és számviteli, nyilvántartási feladatait, a költségvetési gazdálkodás koordinálásával és a kincstárral kapcsolatos tevékenységeket. Ezzel a gazdálkodás koordinálásában a HM és az MH közötti párhuzamos munkavégzést kiiktatták. A fejezetre jellemző központosított gazdálkodási rendből adódóan, a működési kiadások döntő többségét a HM-ben tervezték meg. A repülőcsapatok éves költségvetési előirányzatait a koordináló pénzügyi szervezet, a tárcaszintű döntéseket követően, az Áht előírásaiban szereplő határidőt túllépve igazolta vissza. Ez visszavezethető az MH

hierarchikus felépítésére, a többszintű eljárási rendre. (A tervezési sajátosságokat - az Áht felhatalmazása alapján - a 90/1997. (V. 30.) Korm. rendelet ismerte el.) A késedelmes visszaigazolás mellett további feszültségek forrása lett a katonai szervezeteknél, hogy a visszaigazolt költségvetési előirányzat mértéke alatta maradt az általuk kiképzési feladatok alapján meghatározott tervezetnek. Ezért a végrehajtás során - a működőképesség fenntartása érdekében - pótlólagos forrásokat vontak be, illetve előirányzatokat csoportosítottak át. A katonai-szakmai, kiképzési feladatok végrehajtására nominálisan növekvő, de reálértékében csökkenő költségvetési előirányzatot hagytak jóvá a légierő, a repülőcsapatok számára. Kedvezőtlen hatása több területen jelentkezett. Elsősorban a nagy anyagi értéket képviselő technikai eszközök rendszeres és időszaki karbantartásának, javításának elmaradása a műszaki állapot romlását eredményezte. A működőképesség szükségszerű fenntartása a központi, valamint a csapatszintű raktárkészleteket lecsökkentette, visszapótlásukra forrás nem állt rendelkezésre. Szervezeti átalakulás, képzési rendszer Az 1995-98. között végrehajtott szervezési intézkedések részeként a haderőnemi vezérkarok (pl. LEVK) létrehozása, a vezetési rend egyszerűsítése, egyfelől a NATO struktúrához történő közelítésként értékelhető. Másrészt - a HVK és a haderőnemi vezérkarok feladatainak határozott szétválasztásával - a hatásköri rendszer korszerűsítését is szolgálták. Ez utóbbi sem befejezett folyamat, a HM-HVK tervezett integrációjával, a haderőnemi vezérkarok hatáskörének teljesebbé tételével biztosítható az elvi, irányítási és az operatív vezetési feladatok racionális felosztása. Az LEVK és alárendelt csapatainál a személyi állomány összetételének hivatásos jellege erősödött 1995-98. között. Ennek részeként a sorozott állomány mintegy 50 %-kal csökkent, továbbá közel 40 %-kal mérsékelték a közalkalmazotti állománykategória létszámát is. A folyamat eredményeként a haderőnem teljes létszámának mintegy 60 %- át a főfoglalkozású katonai állomány képezi. A repülőcsapatok részére a költségvetési törvények évente növekvő személyi juttatást és munkáltatót terhelő kiadást hagytak jóvá (1995: 5,3 Mrd Ft, 1996: 7,7 Mrd Ft, 1997: 8,5 Mrd Ft, 1998: 9,5 Mrd Ft). Meg kell jegyezni, hogy az 1996. évi jelentősebb előirányzat növekedés belső szervezeti átcsoportosítás következménye, így csak részben lehetett az

illetményfejlesztések forrása. Az évente rendelkezésre álló előirányzatok felhasználásáról - a beosztási és rendfokozati illetmények, illetménykiegészítések, valamint az illetménypótlékok prioritásáról, mértékéről - a központi illetménygazdálkodás következtében tárca szinten döntöttek. Ezek a döntések egységesen érintették a haderőnemek állományát, emiatt a repülőcsapatok nem jutottak hátrányos helyzetbe. A légierőt illetően a képzés, kiképzés terén is olyan helyzet állt elő - részben az anyagi- technikai ellátással összefüggésben - amelyben indokolt tárcaszintű döntéseket hozni. A hivatásos állomány képzése, a felsőoktatásról szóló törvény nyomán megváltozott rendszerben történik. Ugyanakkor a repülőgép- és helikopter vezetőket, a repülő-műszaki állományt érintő képzési igények lényeges mennyiségi csökkenést mutattak, amelynek kapcsán a katonai szakmai és a pénzügyi szempontok mérlegelésével a képzési rendszer (hazai, vagy külföldi) felülvizsgálata sem kerülhető el. A különböző típusú repülőgépek, helikopterek, továbbá a szárazföldi technikai eszközök terén a csökkentett kiképzési normákat (repült órák, vezetett km) sem tudták tartani. A működőképesség határán mozgó kiképzési ágak szűk keresztmetszetét üzemanyag ellátási kérdések jelentik. A kapcsolódó területekre (üzemidő felhasználás, javítási kapacitások kihasználása) is tekintettel a feladatok, a normák és a javítási szükségletek komplex áttekintésével indokolt új alapokra helyezni a kritikus helyzetbe került kiképzési ágakon belül végzett tevékenységet. Haditechnikai színvonal A hadrendben tartott repülőeszközök hadrafoghatósági szintje 60 % körül alakult, mintegy 20 %-kal elmaradt az előírt (80 %) követelménytől. Alkatrész utánpótlási problémák, illetve a ciklusidőhöz kötött javításra fordítható pénzeszközök elégtelensége miatt a legkorszerűbb, MIG-29 típusú repülőgéppel rendelkező alakulatnál is csak 55 %-os hadrafoghatósági szintet értek el a helyszíni ellenőrzés időszakában. Ennek kialakulásában szerepe volt annak is, hogy a 88/1995. (VII. 6.) OGY határozat előírásaival szemben, 1995-98. között a haderőfejlesztés terén a légierő prioritása nem érvényesült, még az orosz államadósság törlesztése kapcsán sem. A repülőeszközök technikai színvonalában mutatkozó lemaradást a német segély keretében átvett helikopterek (20

db) sem enyhítették, összefüggésben azzal, hogy a rendszerbeállításhoz szükséges javítások fedezetét a tárca nem tervezhette meg. Emellett az átvett helikopterek közel harmadrésze (6 db) - eltérő technikai paraméterei miatt - nem illeszthető az MH hadrendjébe. Ez az eszközök átvételét előkészítő munka nem kellő megalapozottságára utal. Az is tény, hogy időközben az MH katonai szervezeteinél csökkentették a hadrendben lévő helikopterek számát. A kialakult helyzet kézenfekvő megoldását, a repülőeszközök értékesítését, az államközi szerződés előírásai tiltják. A gazdaságossági szempontok figyelembe vételével a szerződésben vállalt kötelezettségek felülvizsgálata, annak célszerű módosítása adhat megoldást. Az átalakítás folyamatában feleslegesnek minősített technikai eszközök és ingatlanok őrzésvédelmével, állagmegóvásával összefüggő kiadások, az átmeneti időszakban növelték a repülőcsapatok működésének finanszírozási gondját. A jelzett probléma megoldásának törvényi keretei már adottak. Az 1998. évi költségvetésről szóló 1997. évi CXLVI. törvény 8.. (2) és (9) bekezdései egyrészt megkönnyítették a hadrendben már nem szereplő technikai eszközök, anyagok értékesítésének lehetőségeit. Másfelől a versenytárgyalás útján nem értékesíthető, adott gazdálkodási körben (önkormányzatok) nem hasznosítható ingatlanokat 1999. december 1-ig a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) részére kell átadni. E téren a folyamat költségvetési feltételeinek megteremtése (versenytárgyalások lebonyolítása), felgyorsítása képezi a következő évek feladatát. Magyarország teljes jogú NATO tagsága - az 1997. évi madridi döntés értelmében - 1999. áprilisában várható. Az ezzel összefüggő haderőfejlesztési célok meghatározott mennyiségű, a szabványokban rögzített hadrafoghatósági színvonalú repülőeszközzel számolnak. Ennek teljesítése túlmutat a honvédelmi tárca feladatain, ezért megkülönböztetett kormányzati figyelmet igényel a különböző típusú repülőeszközök mennyiségének meghatározása, valamint ezek működőképességének, javítási feltételeinek biztosítása. A vázolt cél eléréséhez indokolt a szóban forgó haditechnikai eszközök műszaki állapotának részletes bemutatása a Kormány számára, továbbá a döntéshez szükséges alternatívák kidolgozása. A repülőgépek, illetve egyéb nagy értékű haditechnikai eszközök (radarok, rakéták) beszerzésével és javításával összefüggésben nem hagyható figyelmen kívül a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény alkalmazása. A

rendszer kezdeti stádiumának eljárási tapasztalataira alapozva az ÁSZ 1997. évi - a közbeszerzések végrehajtására irányuló - ellenőrzése felszínre hozta, hogy a védelemmel kapcsolatos beszerzések megfelelően differenciált eljárási rendet igényelnek. Tekintettel arra, hogy a törvénymódosítás realizálása halasztódott, az ezirányú módosítás érvényesítésére ismételten szükséges felhívni a Kormány figyelmét. Olyan szabályozás kialakítása célszerű, amely figyelembe veszi a honvédség - általánostól eltérő, sajátos - gazdálkodási rendjét, továbbá lehetővé teszi a védelem terén fennálló állami funkciók (pl. javítási kapacitások fenntartása) és a közbeszerzési törvény alapelveinek összehangolását. Felkészülés a NATO csatlakozáshoz A NATO együttműködés, a PfP keretén belül, a légierő tekintetében a kutató-mentő feladatok végrehajtása, illetve a felkészülés (idegen nyelvtanulás, szabványok, eljárások tanulmányozása) hozott mérhető eredményeket. Az együttműködési képesség fejlesztése érdekében, a PARP I-II. ciklusában a kijelölt katonai szervezetek felkészítésére helyezték a hangsúlyt. Az együttműködési gyakorlatok igazolták, hogy a LEVK és alárendelt szervei, néhány feltétel kivételével, képesek eleget tenni a követelményeknek. Kimutathatók voltak e téren olyan hiányosságok, amelyek egyrészt a megfelelő költségvetési források elégtelenségére utaltak (kecskeméti repülőtér ICAO-2 szabványnak megfelelő korszerűsítése), másrészt az MH szintű feladatok összehangolásával - külön forrás nélkül - elháríthatók (pl. KLN-900 GPS használatát kezelési utasítás hiánya miatt tiltották le). Az 1997. évi madridi döntést követően a szövetség működési mechanizmusába történő szorosabb bekapcsolódás időszaka következett be. A Védelmi Tervezési Kérdőívek (DPQ) kitöltése az MH szervezetének, felszereltségének és alkalmazhatóságának korrekt bemutatására szolgált, továbbá alapját képezte a helyszíni vizsgálat időszakában zajló tevékenységnek, a Haderő-fejlesztési Javaslatok (TFPs) kidolgozásának. A DPQ kitöltése kapcsán is érzékelhetők voltak az - egyébként megfelelően előkészített - intézkedések pontatlan végrehajtásában mutatkozó hiányosságok. Ebben közrejátszott az is, hogy az időszak egybeesett a légierő haderőnem vezetési struktúrájának átalakításával, amely önmagában is komoly szervező munkát igényelt. A tapasztalatok arra utaltak, hogy a DPQ megválaszolása nem kezelhető önállóan, célszerű az MH tervezési és beszámolási

rendjét a kommunikációhoz alkalmassá tenni. A TFPs-ben szereplő 49 javaslat az MH működésének kulcsterületeire irányult. Megfelel az MH sajátos helyzetének, hogy prioritást a szellemi kompatibilitás, az irányítási, kommunikációs rendszer fejlesztése kapott. Bizonytalan helyzet elsősorban a haditechnikai eszközök fejlesztésének finanszírozásával összefüggésben érzékelhető. Az ellenőrzött időszak nagy jelentőségű haditechnikai beszerzésénél (légvédelmi rakéta) nem érvényesült a 94/1995. (IX. 28.) OGY határozat halasztott fizetési konstrukciót meghatározó rendelkezése, mivel az érintett tárcák (PM, HM, IKIM) a szükséges koncepcióban nem tudtak megegyezni. (Hasonló megoldásban szerepel a tervezett radarbeszerzés is.) A 2003-ig terjedő időszakra tervezett TFGs finanszírozására, a PM prognosztizációja szerint, 125-130 Mrd Ft áll rendelkezésre. Az összeg azonban nem tartalmazza az ezredforduló után szükségessé váló repülőgép-beszerzés, önmagában is 360 Mrd Ft-ra becsült összegét. A meghatározó jelentőségű feladatok tervezése a helyszíni vizsgálat időszakában is zajlott. A tervezett nagyjelentőségű fejlesztésekkel összefüggésben - a nemzeti katonai stratégia kialakításához hasonlóan - több tárca összehangolt együttműködése szükséges. A békeidőszaki feladatok jelentősége, valamint az érintett tárcák hatékonyabb együttműködése, a megfelelő koordináció biztosítása érdekében ismételten megfontolásra javasolható a feladatok kormánykabinet hatáskörébe utalása. (Békeidőszakban a Kormány mellett működő - ilyen célú feladattal megbízott - kabinet létrehozására az ÁSZ legutóbb a haderőfejlesztési célok érvényesülésének, 1996. júniusában lezárt ellenőrzésénél már tett javaslatot.) II. Javaslatok Az ellenőrzés megállapításainak, következtetéseinek hasznosításra ajánlása mellett javasoljuk: a Kormánynak: ˇ A Magyar Honvédség feladataihoz rendelt költségvetési források összhangjának megteremtése érdekében és a NATO csatlakozás következtében változó körülmények (kötelezettségek, védelmi garanciák) figyelembevételével célszerű meghatározni a nemzeti hatáskörben tartott, valamint a Szövetség részére felajánlott erők arányára és a finanszírozás módjára vonatkozó irányelveket.

ˇ A német segély részeként - államközi szerződés keretében - átvett, de évek óta hadrenden kívül tartott, MI-24 típusú helikopterekkel kapcsolatban indokolt áttekinteni a szerződéses feltételeket, továbbá intézkedni kell a szóban forgó helikopterek további sorsának rendezésére. a honvédelmi miniszternek: ˇ A hadrendben tartott harcászati repülőgépek, harci helikopterek hadrafoghatósága terén a követelményszint elérése érdekében, a jelenlegi és a várható feladatok, az előírt repülési idők, ezzel összefüggésben a ciklusidőkhöz kötött javítási szükségletek és ezek költségvetési hatásainak bemutatásával célszerű előterjesztést készíteni a Kormány számára. A kérdés komplex áttekintését követően javaslatokat kell kidolgozni a feladat, valamint a hozzárendelt költségvetési források összhangjának megteremtése céljából. ˇ A költségvetési források felhasználásának ésszerűsítése, a személyi állomány leterheltségének mérséklése céljából indokolt áttekinteni a feleslegessé vált ingatlanok, a hadrendből kivont technikai eszközök állapotát, a további őrzés-védelem, állagmegőrzés szükségességét. Kezdeményezni kell a felhasználásra nem tervezett eszközök, ingatlanok értékesítési folyamatának, átadásának gyorsítását. ˇ A NATO csatlakozással összefüggő tervezés és beszámolás megalapozott végrehajtása érdekében gondoskodni kell a magyar védelmi tervező és adatszolgáltató rendszer harmonizációjáról. A folyamat figyelemmel kísérése mellett, az együttműködés esetenként előforduló technikai akadályai elhárítására operatív intézkedések szükségesek. ˇ A kisebb létszámú haderőnem hivatásos állományának utánpótlási igényeihez igazítva át kell tekinteni a különböző szakágak képzési rendszerét, meg kell hozni a képzés formáira irányuló döntéseket. Ugyanakkor indokolt a csapatkiképzés normáinak felülvizsgálata is, a feladatok biztonságos végrehajtásához szükséges feltételek megteremtése céljából. Melléklet