A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban a foglalkoztatáspolitikából kinőve elindulnak oktatásügyi együttműködések is: európai oktatási minőségpolitika bolognai folyamat e-tanulás gördülő napirend oktatás a foglalkoztatáspolitikában, minőség, mobilitás és a végzettségek elismerése 1998 Prága, miniszteri találkozó: 16 minőségmutató (quality indicator) meghatározása a későbbi indikátorfejlesztés előzménye, de nem az oktatáspolitika eredményességére vonatkozik 2000 Lisszabon: az Európai Tanács közös oktatáspolitikai célkitűzéseket fogalmaz meg, melyek megvalósítása érdekében elfogadja az OMC módszert (ezt eddig olyan területeken alkalmazta, melyek nem irányíthatók kvantitatív, kemény módon)
az Európai Bizottság vitára bocsát egy memorandumot, melynek egy éves vitájából születik meg 2001-ben Az egész életen át tartó tanulás európai térségének megvalósítása (MELLAR) című stratégiai dokumentum, melynek megfogalmazott célkitűzései: tanulás elismerése információ, orientáció és tanácsadás fejlesztése idő és pénz invesztálása az oktatásba a tanulók és a tanulási lehetőségek összehozása alapkészségek fejlesztése innovatív pedagógia fejlesztése Jellemző új szemlélet: középpontban a tanuló egyén és az általa megszerzett készségek és tudás elismerése, szemben a szolgáltatást nyújtó intézményekkel, és megjelennek már a fejlesztendő alapkészségek is: olvasási, írási és matematikai készség (foundation skills) tanulás tanulása ICT idegen nyelvi készségek technológiai kultúra vállalkozási készségek szociális készségek
2001 Stockholmi Csúcson újabb dokumentum elfogadása, mely 2010-ig határozza meg a legfontosabb célkitűzéseket: Az oktatási és képzési rendszerek konkrét jövőbeni céljai (concret objectives) minőség és eredményesség növelése hozzáférés és az esélyegyenlőség javítása a rendszer nyitottságának biztosítása 2002: az európai oktatási, képzési rendszerek konkrét számszerűsített céljait az Oktatás és Képzés 2010 elnevezésű 10 évre szóló munkaprogramban jelölték ki, valamint munkaprogramban fogadták el, hogy minden egyes célkitűzés megvalósítását 2004-ig meg kell kezdeni ezt követően szakértői munkacsoportokat (10) állítottak fel, melyek feladatai: a fő prioritások azonosítása szakpolitikai ajánlások megfogalmazása a jó gyakorlatok feltérképezése a finanszírozásba bevonják a strukturális alapokat (ESZA)
2004-ben elkészül az első közös jelentés, melynek következtetése, hogy gyorsítani kell a folyamatokon EU-s munkaprogram kidolgozása Nemzeti Cselekvési Programok a közös célok megvalósításáról kétévente jelentéskészítés, melyből az Európai Bizottság közös jelentést készít Az OMC munkamódszereinek korszerűsítése a szakértői munkacsoportok helyébe tematikus országcsoportok (klaszterek) lépnek a Bizottság által támogatott együtt tanulási tevékenységek (peer learning activities PLA) 2005-től tartó szakaszában hangsúlyosabbá válik a nemzeti szintű megvalósítás 2007-től életbe lépett az Egész életen át tartó tanulás közösségi akcióprogram 2008: ismét jelentéskészítés éve az EU-ban és itthon is elindult az eddigi eredmények felmérése az OMC-ről, a klasztermunka eredményességéről (hozzáférhető kutatási eredmények) a 2008-as ország jelentés elkészítésének koordinációját már a TKA kapta feladatul 2009: megindul az egész folyamat felülvizsgálata és a 2010-2020 ciklus tervezése
Közösségi módszer direktívák, célkitűzések szigorú meghatározása és betartatása Bizottság, a Parlament, valamint a Tanács vesz részt benne kemény szabályozás szupranacionális rendszer OMC - Nyitott Koordinációs Módszer a Tagállamok eltérő helyzetének, lehetőségeinek figyelembe vétele mellett ösztönözni őket a közös célkitűzések magvalósítására a Tagállamoknak van kulcsszerepe (az Európai Tanács segíti, felügyeli) puhább szabályozás kormányközi működés Az új eszköz egymásra épülő, egymást kiegészítő négy meghatározott tevékenysége: közös politikai célkitűzések megfogalmazása (útmutatók az Unió számára, a célok eléréséhez szükséges eszközök, időtervek, táblázatok) ezekhez konkrét mérőszámok és mutatók hozzárendelése (indikátorok és benchmarkok) a tagállamok által a közös célokat tükröző nemzeti cselekvési tervek megfogalmazása e programok megvalósításának a közösség által való értékelése
MI TETTE SZÜKSÉGESSÉ EREDETILEG AZ OMC BEVEZETÉSÉT A hatályos alapszerződés értelmében az Unió kompetenciái az oktatás, képzés területén a tagállamok közötti együttműködés ösztönzésére, bátorítására, szükség szerinti kiegészítésére korlátozódnak, a tagállamok kizárólagosan döntenek a nemzeti oktatási és képzési rendszereiket érintő valamennyi kérdésről. EREDETI CÉLOK a nemzeti politikák harmonizációja a Tagállamok közötti kommunikáció fejlesztése a best practice (legjobb gyakorlatok) elterjesztése, ezzel a kölcsönös tanulás elősegítése közös gondolkodás és önként vállalt együttes cselekvés MIÉRT NYITOTT? (Telo 2001) a tagállamok meglévő kompetenciáinak és létező gyakorlatának tiszteletben tartása társadalmi partnerek, civilek, regionális hatóságok bevonása a koordinációba a kormányzati szint mellett transzparencia, a társadalom számára való követhetőség szem előtt tartása kapunyitás az erőteljesebb integráció felé az egyes politikaterületeken eltérő módon lehet alkalmazni MŰKÖDÉSI MECHANIZMUS Alapvetően kommunikációra épülő szabályozási technika, melyet a közösen elfogadott indikátorok és benchmarkok alkalmazása tesz alkalmassá arra, hogy segítségével közösségi politikát lehessen megvalósítani. Decentralizált környezetben is használható, mert a stratégiai célkitűzés felülről jön, de a megvalósítás helyi szintű kell legyen. A nyomásgyakorlás és alkalmazkodásra kényszerítés eszköze: TANULÁS és KOMMUNIKÁCIÓ Néhány ténylegesen új elem: szakértői szerepek felértékelődése, egyes szereplők önszabályozó képességének erősítése, peer control, peer review