Tartalom 1. Általános rendelkezések... 3 1.1 A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja... 3 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése... 4 2. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumok... 4 2.1 Intézményi alapdokumentumok... 4 2.2 Az intézmény hivatalos neve, szakmai alapdokumentuma... 4 2.3 Az intézmény alapfeladatai... 5 3. Az intézmény gazdálkodása... 5 4. A Bonifert Domonkos Általános Iskola szervezeti felépítése... 6 4.1 Szervezeti diagram... 6 4.2 Az intézmény vezetése... 6 4.2.1 Az intézményvezető:... 7 4.2.2 Az igazgatóhelyettesek... 8 4.3 A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje... 9 4.3.1 Nevelőtestületi Bizottság... 9 4.4 A kiadmányozás szabályai... 9 4.5 Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettesei akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje... 10 4.6 Munkaköri leírások... 10 5. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje... 10 6. A működés rendje... 11 6.1 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása... 11 6.1.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése... 11 6.1.2 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások... 13 6.1.3 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje... 13 6.2 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje... 14 6.3 A tanulók fogadásának rendje... 14 6.4 A tanulók benntartózkodásának rendje... 14 6.5 A vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodás rendje... 15 6.6 A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel... 15 7. Az intézmény nevelőtestülete és szakmai munkaközösségei... 16 7.1 A nevelőtestület... 16 7.2 Szakmai munkaközösségek... 18 7.3 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai... 19 8. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje... 19 8.1 Az iskolaközösség... 19 8.2 A szülői szervezet... 19 8.3 Az intézményi tanács... 20 1
8.4 A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek... 20 8.5 Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje 21 8.6 Az osztályközösségek... 22 9. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja... 22 9.1 Az iskola-egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás:... 22 10. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok... 23 11. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei... 24 12. Intézményi védő, óvó előírások... 24 12.1 A biztonságos működést garantáló szabályok... 24 12.2 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén... 25 12.3 A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend... 26 12.4 Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők... 26 12.5 A dohányzással kapcsolatos előírások... 27 13. A tanulók ügyeinek intézésével kapcsolatos szabályok... 28 13.1 Hivatalos ügyek intézése... 28 13.2 A tanuló által elkészített dologért járó díjazás... 28 13.3 A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai... 28 13.4 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai... 30 13.5 Tankönyvkölcsönzés, tankönyvtámogatás, iskolai tankönyvellátás... 30 14. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje... 32 14.1 Köznevelési Információs Rendszer (KIR) révén előállított dokumentumrendszer... 32 14.2 Digitális napló... 32 15. Az iskolai könyvtár működési rendje... 33 16. Az adatkezelés és - továbbítás intézményi rendje... 33 Hatálybalépés... 33 Mellékletek jegyzéke... 34 2
A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján a Szegedi Bonifert Domonkos Általános Iskola nevelőtestülete a következő szervezeti és működési szabályzatot fogadja el: 1. Általános rendelkezések 1.1 A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Megalkotása a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 2011. évi CXCV. Törvény 8. fejezet 10. 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 3
1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2013. március 27-i határozatával fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik munkaidőben az igazgatóhelyettesi irodában, továbbá az intézmény honlapján. E szabályzat rendelkezéseit alkalmazni kell az iskola valamennyi dolgozójára, tanulójára és mindazokra a személyekre, akik belépnek az intézménybe. 2. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumok 2.1 Intézményi alapdokumentumok Az intézmény törvényes működését az alábbi a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: pedagógiai program; alapító okirat; szervezeti és működési szabályzat; házirend. Az intézményi alapdokumentumok egy-egy példánya az intézmény könyvtárában, és az igazgatói irodában van elhelyezve, továbbá az intézmény internetes honlapján olvasható. A házirend rövidített változatának egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor át kell adni. A lényeges módosításokat a szülőkkel, tanulókkal ismertetni kell. Az intézményi működés egyes területeit szabályozó belső szabályzatokat ha jogszabály másként nem rendelkezik az igazgató adja ki. A belső szabályzatok tervezetét az intézmény Közalkalmazotti Tanácsa véleményezi. Intézményi belső szabályzat rendelkezése jogszabállyal vagy az intézményi alapdokumentumok tartalmával nem lehet ellentétes, az ilyen rendelkezés semmis. 2.2 Az intézmény hivatalos neve, szakmai alapdokumentuma Az intézmény neve: Szegedi Bonifert Domonkos Általános Iskola Oktatási azonosítója: 029671 KLIK szervezeti egységkódja: KLIK-062005 Székhelye: 6723 Szeged, Ortutay u. 3. Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapító jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 32. Az intézmény a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ köznevelési intézményeként működő jogi személyiségű szervezeti egysége, képviseletét a fenntartó által megbízott igazgató látja el. Az intézmény szakmai tekintetben önálló, szervezeti egységgel, gazdálkodó szervezettel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik. 4
2.3 Az intézmény alapfeladatai Alapító okirata szerint az intézmény állami feladatként ellátott alaptevékenysége: általános iskolai nevelés-oktatás. Köznevelési és egyéb alapfeladata: általános iskolai nevelés-oktatás o nappali rendszerű iskolai oktatás o alsó tagozat, felső tagozat o sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő) o integrációs felkészítés o képesség kibontakoztató felkészítés iskola maximális létszáma: 630 fő iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel Vállalkozási tevékenységet az intézmény nem folytathat. 3. Az intézmény gazdálkodása Az intézmény nem rendelkezik önálló gazdálkodási jogkörrel. Gazdálkodással összefüggő kötelezettséget a fenntartó jóváhagyása nélkül nem vállalhat. Önállóan működő és az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából részjogkörű szerv, melynek pénzügyi-gazdasági feladatait a Nevelési - Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata (továbbiakban: NGSZ) látja el. Az intézmény székhelyét képező épület és telek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata gyakorolja. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatával kötött 352/2012 határozatával az intézmény székhelyét képező épületet, a telket és a feladatellátáshoz szükséges ingóságot (berendezéseket, felszereléseket, taneszközöket, informatikai eszközöket) leltár szerint használatra az Önkormányzat átadta a KLIK és az intézmény számára. 5
4. A Szegedi Bonifert Domonkos Általános Iskola szervezeti felépítése 4.1 Szervezeti diagram Vezetés Igazgató Igazgatóhelyettes Minőségfejlesztési csoport Igazgatóhelyettes Alsós munkaközösség Napközis munkaközösség Természettudományi munkaközösség Társadalomtudományi munkaközösség Osztályfőnöki munkaközösség ÖKO munkacsoport Diákönkormányzat munkáját segítő Fejlesztő pedagógus Mentor Pedagógiai munkát segítők Iskolatitkár Pedagógiai asszisztens Rendszergazda 4.2 Az intézmény vezetése Az intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló, szervezetével és működésével kapcsolatban minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az intézmény élén az intézményvezető áll, az intézményvezetés tagjai az intézményvezető és helyettesei. A szakmai munkaközösségek vezetői az e szabályzatban és a munkaköri leírásukban foglaltak szerint segítik a nevelő-oktató munka tervezését, szervezését, és ellenőrzését. Az intézményvezető felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásáért, gyakorolja az intézményfenntartó központ elnöke által kiadmányozott munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe. Az intézményvezető munkaköri leírását jogszabályban foglalt rendelkezések alapján a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ vezetője határozza meg. Az intézmény egyéb alkalmazottainak munkaköri leírását jogszabályban és a szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések alapján az intézményvezető határozza meg. 6
Az intézményvezető helyettesei: az igazgatóhelyettesek, akik az e szabályzatban megállapított munkamegosztás és helyettesítési rend szerint látják el vezetői feladataikat. Az intézmény pedagógusai munkájukat a köznevelési törvényben, az intézmény Pedagógiai Programjában, e szabályzatban, a házirendben, valamint a munkaköri leírásukban foglalt rendelkezések szerint végzik. A nem pedagógus alkalmazottak feladat- és munkakörét jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az intézményvezető az alkalmazott munkaköri leírásában határozza meg. 4.2.1 Az intézményvezető: felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásáért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörébe, felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, képviseli az intézményt. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel: a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért, ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért az intézményi tanács kel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzattal, a szülői szervezettel való megfelelő együttműködésért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. Intézkedik a munkatervben nem rögzített tanév közben felmerülő feladatok megoldásáról. Támogatja és ellenőrzi a szakmai munkaközösségek munkáját, kapcsolatot tart azok vezetőivel. Látogatja a tanítási órákat, a tanórán kívüli foglalkozásokat, tapasztalatait megbeszéli az érdekeltekkel. Szakmai irányító munkájával összefüggő feladatait helyetteseivel és a Nevelőtestületi Bizottság tagjaival megosztva végzi. Figyelemmel kíséri a jogszabályokat, rendeleteket, határozatokat, segíti azok iskolai szintű megvalósítását. A hatáskörébe utalt kérdésekben dönt a tankötelezettség kezdetéről dönt a tanulók felvételéről és átvételéről, osztályba vagy csoportba sorolásáról 7
értesíti a gyermek állandó lakhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét, ha megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok befejezésére nem lehet számítani, dönt a tanuló kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétele alól történő felmentéséről, eljár a tanulókkal kapcsolatos fegyelmi ügyekben Elkészíti az igazgatóhelyettesek és az alkalmazottak munkaköri leírását, ellenőrzi az abban foglaltak betartását és a munkafegyelmet. Éves munkaerő-gazdálkodási tervet készít. Eljár az alkalmazottakkal kapcsolatos fegyelmi ügyekben. 4.2.2 Az igazgatóhelyettesek Az igazgató állandó helyettesei, az igazgató távollétében teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesítik, ezért ismerniük kell az igazgatói munkakör teendőit. Részt vesznek a nevelőtestület és az igazgató jogkörébe tartozó döntések előkészítésében és azok megvalósításában. Feladataik: az órarend elkészítése, az osztályozó értekezletek megszervezése, lebonyolítása, a nevelőtestületi beszámolók előkészítése a tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások rendszeres látogatása, és ezek tapasztalatainak az érintettekkel való megbeszélése, reggeli és óraközi ügyeletek, a kötött munkaidő, valamint a házirend megtartásának ellenőrzése. A munkaközösség-vezetőkkel együttműködve irányítják és ellenőrzik a munkaközösségek tevékenységét. Az iskola adminisztrációs tevékenységének felelősei: ellenőrzik az osztályfőnökök és a tanárok adminisztrációs munkáját, előkészítik és összeállítják a különböző statisztikákat, ellenőrzik a tanulókkal kapcsolatos dokumentációk szabályszerű kitöltését, vezetését, gondoskodnak azok megfelelő tárolásáról, a beiskolázás és a középfokú oktatási intézményekbe való továbbtanulás adminisztrációjának intézői. Az osztályfőnökökkel és a mentorokkal együttműködve figyelemmel kísérik és nyilvántartják az integrált oktatásban részt vevő tanulókat. Irányítják és ellenőrzik a könyvtár munkáját, felügyelik az ingyenességre jogosultak tankönyv ellátását. Felelősek az intézményi munka- és tűzvédelem megszervezéséért és működéséért, a balesetvédelemmel kapcsolatos előírások megtartásáért. Feladatuk a pedagógusok helyettesítésének megszervezése, pontos nyilvántartásának ellenőrzése. Ellenőrzik az iskolarádió munkáját. Előkészítik a szülői értekezleteket és a tanári fogadóórákat. 8
Együttműködnek az igazgatóval a nemzeti és iskolai ünnepek, rendezvények méltó és igényes megszervezésében. Szervezik a pedagógusok szakmai továbbképzését, feladatuk a továbbképzésben résztvevők ügyeinek intézése. Előkészítik és irányítják a javító- és osztályozóvizsgák lebonyolítását. Felelősek a Nevelőtestületi Bizottság üléseinek megszervezéséért. 4.3 A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje A munkaközösségek a Nevelőtestületi Bizottság keretén belül tartják a kapcsolatot egymással és az intézmény vezetőkkel az éves munkatervben elfogadott gyakorisággal. 4.3.1 Nevelőtestületi Bizottság A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek szakszerű és gyorsabb intézésére Nevelőtestületi Bizottságot (továbbiakban: bizottság) alakított meg. A bizottság szavazati joggal rendelkező tagja: az iskola igazgatója, igazgatóhelyettesei, a szakmai munkaközösségek vezetői. Témától függően a bizottság kiegészülhet a BECS vezetőjével, a KT elnökével, a diákönkormányzat munkáját segítő tanárral. A bizottság működési rendje: a bizottság a feladatok megvalósítása érdekében évente előre meghatározott rendszerességgel (a tanév helyi rendjében meghatározott időben), illetve szükség szerint többször ülésezik, a bizottság összehívását bármelyik tag kezdeményezheti, a bizottság üléseinek levezető elnöke az igazgató, távollétében egy igazgatóhelyettes, a bizottság jogait akkor gyakorolhatja, ha a szavazati joggal rendelkező tagok 75 %-a jelen van a tanácskozáson, a bizottság döntése, határozata akkor tekinthető elfogadottnak, ha azt a jelenlévő szavazati joggal rendelkezők 50 %-a + 1 fő jóváhagyta, a bizottság üléseiről, a hozott döntésekről, határozatokról jegyzőkönyvet kell készíteni, ezt a nevelőtestület, illetve az érintettek rendelkezésére kell bocsátani, a hozott döntések, határozatok megvalósításáért az igazgató és a bizottság tagjai a felelősek. A bizottság a nevelőtestülettől a következő átvett jogokat gyakorolja: véleményezi a tantárgyfelosztást és a pedagógusok megbízásait, a pedagógusok továbbképzésben való részvételének tervezetét, a továbbképzés erkölcsi és anyagi elismerését, az iskolai pedagógiai pályázatok kiírását, díjazását, az iskola fejlesztési, beruházási terveit, javaslatot tehet az iskola életével és működésével kapcsolatos minden kérdésben. 4.4 A kiadmányozás szabályai Az intézménynél kiadmányozó az igazgató. Az igazgató távollétében a neve melletti h feltüntetésével helyette jogosultak kiadmányozni az igazgatóhelyettesek. Ebben az esetben a kiadmányozó beszámolási kötelezettséggel tartozik az igazgatónak. 9
Az elkészült iratot jóváhagyás céljából a kiadmányozónak kell átadni. A kiadmány akkor hiteles, ha azt a kiadmányozó saját kezűleg aláírja és a hitelesítéssel felhatalmazott személy aláírása mellett az intézmény hivatalos eredeti bélyegzőlenyomata szerepel. 4.5 Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettesei akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Az intézményvezetőt a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott rend szerint intézményvezető helyettes helyettesíti. Egyidejű akadályoztatásuk esetén a vezetői, vezetőhelyettesi feladatokat az intézményvezető által kijelölt közalkalmazott, az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, illetve a napközis munkaközösség vezetője látja el. A vezetők helyettesítését ellátó közalkalmazott felel a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működéséért, felelőssége, intézkedési jogköre az intézményvezető eltérő írásbeli intézkedésének hiányában az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. A vezető helyettesítését ellátó közalkalmazott a vezetők akadályoztatásának megszűnése után haladéktalanul köteles beszámolni a helyettesítés ellátása során tett intézkedéseiről. 4.6 Munkaköri leírások Az igazgató munkaköri leírását jogszabályban foglalt rendelkezések alapján a fenntartó határozza meg. Az intézmény egyéb alkalmazottainak munkaköri leírását jogszabályban és a szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések alapján az igazgató határozza meg. Az igazgatóhelyettesek az e szabályzatban és a munkaköri leírásában megállapított munkamegosztás és helyettesítési rend szerint látják el vezetői feladataikat. Az intézmény pedagógusai munkájukat a közoktatási köznevelési törvényben, az intézmény pedagógiai programjában, e szabályzatban, a házirendben, valamint a munkaköri leírásukban foglalt rendelkezések szerint végzik. A nem pedagógus alkalmazottak feladat- és munkakörét jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az igazgató az alkalmazott munkaköri leírásában határozza meg. 5. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzését az intézmény éves munkatervében meghatározott ellenőrzési terv szerint az intézményvezető és helyettesei végzik, a szakmai munkaközösségek vezetői segítik. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének területei, módjai, gyakorlója: Az ellenőrzés kiterjed a tanórákra, a tanórán kívüli foglalkozásokra, a nevelő oktató munkával kapcsolatos feladatok elvégzésére és környezeti feltételeinek meglétére. Az igazgató vagy helyettesei által, a nevelőtestület egy-egy csoportját érintő ellenőrzést legalább hét nappal korábban az érintettekkel egyeztetni kell. Az egyes pedagógus ellenőrzését nem kell előre bejelenteni. Ellenőrzést gyakorolhatnak: az igazgató és az igazgatóhelyettesek az iskolai élet egészére kiterjedően 10
a munkaközösség-vezetők a munkaközösségek tevékenységével kapcsolatban az osztályfőnökök az osztályok életével összefüggő területeken. A belső ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére az igazgató haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket. 6. A működés rendje 6.1 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőben végzik munkájukat. A pedagógus heti teljes munkaidejének 80 %-a kötött munkaidő, melyet az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni. A munkaidő fennmaradó részét önmaga jogosult meghatározni. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával az igazgatóval történő egyeztetés alapján határozzák meg úgy, hogy hetente 32 órát töltsenek az iskolában. Az értekezletek, fogadóórák napjain 8-óránál hosszabb munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. 6.1.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok kötött munkaideje tanórai és egyéb foglalkozások megtartásával tölthető ki (55-65%). A fennmaradó munkaidő nevelést- oktatást előkészítő egyéb feladatokkal, tanulói felügyelettel, eseti helyettesítéssel tölthető ki. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a neveléssel - oktatással lekötött munkaidő, b) a neveléssel - oktatással le nem kötött munkaidő. A lekötött időben ellátott feladatok az alábbiak: a) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása b) iskolai sportköri foglalkozások megtartása c) a nevelés-oktatást előkészítése d) a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatok e) tanulói felügyelet f) eseti helyettesítés A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni, és törekedni kell az arányos és egyenletes feladatelosztásra a nevelőtestület tagjai között. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. 11
A le nem kötött időben ellátott feladatok a következők a) foglalkozások, tanítási órák előkészítése b) a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése, c) az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, d) a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása, e) előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók - tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő - felügyelete, f) a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, g) a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása, h) eseti helyettesítés, i) a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, j) az intézményi dokumentumok készítése, vezetése, k) a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása, l) osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység, m) pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, n) a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, o) munkaközösség-vezetés, p) az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés, q) környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, r) iskolai szertár fejlesztése, karbantartása, s) hangszerkarbantartás megszervezése, t) különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, valamint u) a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása rendelhető el. (2) Egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozás, amely a) szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, b) sportkör, tömegsport foglalkozás, c) egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás, d) egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás, e) napközi, f) tanulószoba, g) tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás, h) pályaválasztást segítő foglalkozás, i) közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás, j) diákönkormányzati foglalkozás, k) felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás, l) tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, valamint m) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás lehet. 12
Az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról figyelembe véve a köznevelési törvény 62. (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit a pedagógus maga dönt. 6.1.2 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek állapítják meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. A pedagógus köteles a kötött munkaidőben az iskolában tartózkodni és legalább 10 perccel a tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.20 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő munkanapon le kell adni az iskolatitkárnál. Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyetteseitől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettesek engedélyezik. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén lehetőség szerint szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. A pedagógusok számára a nevelő oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. 6.1.3 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének 13
felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie. 6.2 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézményvezető tesz javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető írásos utasításával történik. 6.3 A tanulók fogadásának rendje Az intézmény nyitva tartásának a rendjét a szegedi Nevelési - Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata határozza meg. Az iskola területén a tanulók 7:00 órától 17:00 óráig tartózkodhatnak. Indokolt esetben az intézményvezető ettől eltérő tanítási- és munkarendet is megállapíthat. A tanítási szünetek alatt a nyitva tartás szünetel. Indokolt esetben az intézményvezető ettől eltérő nyitva tartást is megállapíthat. A tanulók 7:00 órától gyülekezhetnek az iskola udvarán, rossz idő esetén az aulában. Az első tanítási óra megkezdése előtt legalább 15 perccel korábban kell megjelenniük az iskolában. A tanítás 8:00 órakor kezdődik, a tanórák 45 percesek. 6.4 A tanulók benntartózkodásának rendje Az iskola minden tanulója felelős a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért, a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energiafelhasználással való takarékoskodásért. A tanítás 8:00 órakor kezdődik, a tanórák 45 percesek. A tanulók az intézmény tantermeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A szünetek rendjét az ügyeletes nevelők a diákügyeletesek segítségével biztosítják. Az ebédeltetés az éves beosztás szerint történik. Az osztályok órarendjétől függően az egyéb foglalkozások 11:45 17:00 óráig tartanak. A csoportok a tanítási órák után a kijelölt termekben termek előtt gyülekeznek és kezdik meg a foglalkozásokat. A tanulási idő 14:00 órától 15:00 óráig tart. A szabadidőt a nevelők vezetésével a munkatervben és a kialakított szokások szerint töltik el. Felügyeletet biztosítunk a tanulóknak 16:00-17:00 óráig. Az intézményben a tanulóknak 7:00 17:00-ig ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épület- vagy udvarrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az ügyeletet ellátó nevelők teendőiket a tanévre meghatározott beosztás szerint végzik. A tanulók pedagógiai felügyeletét az intézmény az érkezéstől az órarendi órák befejezéséig az óraközi szünetek alatt és a tanórákon biztosítja. 14
Az intézményben nevelők látnak el ügyeleti teendőket az alábbi területeken: konténer termek előtti rész, sportpályák első emeleti folyosó, alsós udvar második emeleti folyosó, felsős udvar aula, tornatermi öltözők ebédlőben tízórai, illetve menza ügyelet A tanulók felügyelete a folyosókon és az udvaron az óraközi szünetek alatt beleértve ebbe az első órát megelőző és az utolsó órarendi órát követő szünetet is az ügyeletes nevelők kötelessége. Ha a tanuló nem jelenik meg a tanórán vagy elkésik, továbbá ha a tanóráról engedély nélkül távozik, a szaktanár megteszi a házirendben előírt intézkedéseket. Ha a tanuló az órarendi órák befejezése előtt engedély nélkül távozik az intézményből, a szaktanár megteszi a házirendben előírt intézkedéseket. Ha a tanuló nem jelenik meg a tanórán, a HÁZIREND iskolából való távolmaradás, ill. késés fejezétben rögzítettek alapján járunk el. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról. Az iskolán kívül szervezett órarendi foglalkozások esetén a pedagógiai felügyeletet az adott szaktanár látja el a foglalkozás ideje alatt. Az órarendi órák befejezése után az intézmény nem biztosít pedagógiai felügyeletet a tanulóknak. A tanórán kívüli foglalkozások ideje alatt a tanuló felügyeletét a foglalkozást tartó pedagógus látja el. Ha a tanuló nem jelenik meg a tanórán kívüli foglalkozáson vagy elkésik, továbbá ha a foglalkozásról engedély nélkül távozik, a szaktanár megteszi a HÁZIREND-ben előírt intézkedéseket. Az iskolai rendezvényeken a tanulók felügyeletét az osztályfőnökök, illetve a felelős pedagógusok biztosítják. Az iskolai könyvtárat minden tanuló használhatja a tanév helyi rendjében meghatározottak alapján. A tornaterem beosztása tanévenként, az iskolai sportfoglalkozások igényének figyelembevételével történik. Indokolt esetben az intézményvezető ettől eltérő tanítási- és munkarendet is megállapíthat. 6.5 A vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodás rendje Az intézmény vezetője vagy helyettese közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulók számára szervezett foglalkozások vannak. Ezért 7:00-17:00 óráig legalább egyikük az iskolában tartózkodik. A nyári ügyeleti ügyfélfogadás ideje alatt az intézményvezető és igazgatóhelyettesei közül legalább egy személy, illetve az iskolatitkár az intézményben tartózkodik. 6.6 A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Az intézményben a nyitva tartás ideje alatt, valamint egyéb időben portai szolgálat működik. Az intézménybe belépni, az intézményben tartózkodni a portai szolgálat tudomásával lehet, kivéve 15
azokat a dolgozókat, akiknek a belépés és benntartózkodás egyéb időben is munkaköri kötelessége. Az előre nem egyeztetett megkeresés esetén, a portás értesíti az intézmény dolgozóját, és annak pozitív visszajelzése estén engedi be az intézménybe a látogatót. Az iskola épületeit, helyiségeit, eszközeit, berendezését és felszereléseit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Mindazoknak, akik belépnek az intézmény területére kötelessége: az intézmény épületeinek, helyiségeinek, eszközeinek, berendezési és felszerelési tárgyainak, mások tulajdonának megóvása és védelme, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzése, a tűz- és balesetvédelemi előírások betartása. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a belépés és benntartózkodás rendje kérdésében az intézményi tanács et egyetértési jog illeti meg. 7. Az intézmény nevelőtestülete és szakmai munkaközösségei 7.1 A nevelőtestület Az intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve a nevelőtestület, amely a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott ügyekben döntési vagy véleményezési és javaslattevő jogot gyakorol. A nevelőtestület értekezleteit az intézményvezető vezeti. Az intézmény nevelőtestületének tagjai: a pedagógusok a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő, felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottak A nevelőtestület az éves munkatervben meghatározott időpontokban, ezen felül szükség szerint ülésezik az alábbiak szerint: Rendszeres értekezletek: alakuló értekezlet tanévnyitó értekezlet első félévet lezáró osztályozó értekezlet első félév nevelő-oktató munkáját értékelő értekezlet tanév végi osztályozó értekezlet tanév oktató-nevelő munkáját értékelő értekezlet. Rendkívüli értekezletek: a tanév helyi rendjében nem jelzett, nevelőtestületet érintő értekezlet A nevelőtestület értekezletein a részvétel a nevelőtestület minden tagja számára kötelező. Ez alól alapos ok esetén az igazgató adhat felmentést. A nevelőtestületi értekezleteken és a munkaértekezleteken részt vehetnek a fenntartó képviselői, nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatott egyéb dolgozók is. Meghívásukról a napirendtől függően az igazgató gondoskodik. Az értekezleten részt vevőkre kötelező a titoktartás. 16
A nevelőtestület ha jogszabály másként nem rendelkezik akkor határozatképes, ha tagjainak legalább ötven százaléka részt vesz a határozathozatalban. A nevelőtestület döntéseit nevelőtestületi értekezleten ha jogszabály másként nem rendelkezik nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Titkos szavazást akkor lehet elrendelni, ha azt jogszabály előírja, vagy állásfoglalást igénylő személyi ügyben az érintett kéri. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben (eltekintve a tanulók magasabb évfolyamba lépését és fegyelmi ügyeit) az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. A nevelőtestület értekezleteiről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell vezetni. A jegyzőkönyvek vezetője az igazgató által megbízott pedagógus. A jegyzőkönyv tartalmazza az értekezlet, megbeszélés tárgyát, idejét, helyét, a nevelőtestület tagjain kívül megjelent személyek nevét, beosztását, a hiányzókat távolmaradásuk okának megjelölésével, a jegyzőkönyvvezető nevét, továbbá az értekezleten ismertetett jogszabályok felsorolását és az azokkal kapcsolatos intézkedéseket, a vitatott témák egy-két mondatba sűrített lényegét, végül a hozott határozatokat, szavazás esetén a szavazatok arányát. A jegyzőkönyvet az igazgató és a jegyzőkönyvvezető írja alá, két pedagógus hitelesíti. A jegyzőkönyvet az értekezletet követő tíz napon belül kell elkészíteni, csatolva hozzá az esetleges különvéleményt. Azon értekezletek jegyzőkönyvét, amelyeknek tárgyában felettes szervnek kell döntenie (pl. fegyelmi ügyek vagy függőben tartott határozatok), teljes terjedelemben vagy jegyzőkönyvi kivonatként, továbbá a tanévzáró értekezlet igazgatói elemzését, amely egyben az intézmény tanév végi jelentése is, az értekezletet követő 10 napon belül fel kell terjeszteni a fenntartónak. Egyéb értekezletek jegyzőkönyvét az irattárban kell elhelyezni és az intézmény munkájának ellenőrzésével megbízott szervek képviselőinek kérésükre bemutatni. Az értekezleteken készült jegyzőkönyveket az irattárba kell elhelyezni és az intézmény munkájának ellenőrzésével megbízott szerveknek kérésükre bemutatni. A jegyzőkönyvekbe a nevelőtestület tagjai bármikor betekinthetnek. Az értekezletről hiányzó pedagógusok a jegyzőkönyvet utólag elolvassák, és az irattári példányt láttamozzák. Ha valamilyen igazgatói intézkedés másképpen nem valósítható meg, rövid megbeszélést lehet tartani. Ha ennek tárgya az intézmény munkáját folyamatosan vagy az intézmény értékelését lényegesen érinti, arról a munkatervhez feljegyzést kell csatolni. A nevelőtestület döntési, véleménynyilvánítási és javaslattevő jogáról a Köznevelési törvény 70. rendelkezik. Az osztályközösségek esetében az osztályfőnökök szükség esetén a felelős vezető tudtával úgynevezett nevelői osztályértekezletet hívhatnak össze, melyen az osztály pedagógusainak jelen kell lenniük. A nevelőtestület döntései és határozatai az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. A testületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része vesz részt egy-egy értekezleten (Pl.: egy osztályban tanító nevelők értekezlete, alsó tagozatos nevelők értekezlete, stb.). Alkalmazotti értekezletet kell tartani abban az esetben, ha jogszabály valamely kérdés eldöntésére a nevelőtestület helyett az alkalmazotti közösséget hatalmazza fel. Az alkalmazotti értekezletre ha jogszabály másként nem rendelkezik a nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: 17
a pedagógiai program és módosításának elfogadása a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása az éves munkaterv, a tanév helyi rendjének meghatározása az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása a továbbképzési program elfogadása a házirend módosítása, elfogadása a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógusok kiválasztása a tanulók magasabb évfolyamra lépésének megállapítása, osztályozóvizsgára bocsátása a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalma az iskola teljes nevelő- oktató tevékenységére kiterjedő kutatások, kísérletek indítása és értékelése az emelt szintű oktatás indításának, megszüntetésének kezdeményezése a szülőkkel való kapcsolattartás menetének megállapítása a gazdálkodó szervezetekkel, az állami költségvetési szervezetekkel, a társadalmi szervezetekkel és állampolgárokkal és közösségeikkel való kapcsolattartás elvének meghatározása a nevelőtestületi jogkörök átruházásáról való döntés. A nevelőtestület véleményezési jogkörrel rendelkezik: az igazgatóhelyettes megbízásakor a diákönkormányzat döntési jogkörébe tartozó kérdésekben. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az iskola életével és működésével kapcsolatos minden kérdésben. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból (meghatározott időre vagy alkalmilag) bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a tagjaiból létrehozott bizottságra, szakmai munkaközösségre, az intézményi tanács re vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles (a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon) azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából jár el. E rendelkezést nem lehet alkalmazni a foglalkozási, illetve pedagógiai program, továbbá a szervezeti és működési szabályzat elfogadásánál. 7.2 Szakmai munkaközösségek Az intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezését, szervezését és ellenőrzését szakmai, módszertani kérdésekben az intézmény pedagógusaiból létrehozott szakmai munkaközösségek segítik a Köznevelési Törvény 71. szerint. A szakmai munkaközösség dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról. Az intézményben a következő szakmai munkaközösségek működnek: Alsó tagozatos munkaközösség Napközis munkaközösség Osztályfőnöki munkaközösség Természettudományi munkaközösség Társadalomtudományi munkaközösség 18
A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak kezdeményezésére az intézményvezető bízza meg öt tanévre. A munkaközösség vezetője felelős a tervezéshez, szervezéshez és ellenőrzéshez nyújtott szakmai, módszertani támogatás szakszerűségéért. Feladata az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között, a pályakezdő pedagógusok mentorálása. A munkaközösségek havonta, illetve az igények szerint tanácskoznak. A munkaközösségek felelősek a szaktantermek, szertárak állapotáért, a használatra kiadott anyagi eszközökért, felszerelésekért, azok állapotáért és meglétéért, ha azok vagyonvédelmi szempontból biztonságos helyen elzárhatók. A munkaközösségek a Nevelőtestületi Bizottság keretén belül tartják a kapcsolatot az éves munkatervben elfogadott gyakorisággal. 7.3 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai A kereset kiegészítésben való részesítés feltételei a Kollektív szerződésben kerülnek meghatározásra: 8. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje 8.1 Az iskolaközösség Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, az alapítvány elnökének és kuratóriumi tagjainak, valamint az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége. 8.2 A szülői szervezet Az iskolai szülői szervezetet az osztályok szülői közösségei alkotják. Az iskolai szülői szervezet döntéshozó testülete az iskolai szülői közösség, amelybe az osztályok szülői közösségei osztályonként 2 fő szülőt delegálnak. Az iskolai szülői közösség delegált tagjainak megbízása visszavonásig érvényes. Az iskolai szülői közösség dönt működési rendjéről, munkaprogramjáról, elnökének és tisztségviselőinek megválasztásáról. Az intézményvezető szülői értekezleteken rendszeresen tájékoztatja az iskolai szülői közösséget a pedagógiai munka aktuális kérdéseiről, a szülői értekezletek közötti időben szükség szerint tájékoztatja a szülői közösség elnökét az iskolai szülői közösség döntését igénylő kérdésekről. A szülői szervezet véleményezési, egyetértési jogkörébe tartozó ügyek: működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása a képviseletében eljáró személyek megválasztása Véleményezi: a házirendet a szervezeti és működési szabályzat szülőket is érintő rendelkezéseit a tanév helyi rendjét a szülőket anyagilag is érintő ügyeket, amennyiben az nem az alapképzéshez szükséges a szülői értekezletek napirendjét. Az iskolai szülői szervezetet az igazgató tanévenként legalább két alkalommal összehívja, ahol az eltelt időszak, tanulókat és szülőket érintő döntéseiről, eseményeiről tájékoztatást ad. Meghallgatja a szülők véleményét, javaslatait, melyeket a nevelőtestület legközelebbi nevelőtestületi értekezletén ismertet. 19
8.3 Az intézményi tanács Az iskolában a nevelő és oktató munka segítésére, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat együttműködésének előmozdítására intézményi tanács működik, amelynek tagjai a nevelőtestület képviselője, az iskolai szülői közösség kettő képviselője, a diákönkormányzat képviselője valamint az önkormányzat képviselője. Az intézményi tanács tagjainak megbízása visszavonásig érvényes. Az intézményvezető meghívottként vesz részt az intézményi tanács ülésein. Az intézményvezető rendszeresen tájékoztatja az intézményi tanácsot a pedagógiai munka aktuális kérdéseiről, az ülések közötti időben szükség szerint tájékoztatja az intézményi tanács elnökét az intézményi tanács döntését igénylő kérdésekről. Az intézményi tanács tagjai tanácskozási és szavazati joggal rendelkeznek, azzal a megkötéssel, hogy az iskolai diákönkormányzat képviselőjének szavazati joga a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos ügyekre terjed ki. Az intézményi tanács részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben az intézmény által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában. Az intézményi tanács döntési jogkörébe tartozik: működési rendjének és munkaprogramjának elfogadása tisztségviselőinek megválasztása azok az ügyek, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogát átruházta. Az intézményi tanács egyetértési jogot gyakorol: a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor az intézményi tanácsot érintő kérdésekben a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor. Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Javaslattevő jogkörrel rendelkezik az intézmény irányítását, a vezető személyét, a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben. Az intézményi tanács feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. 8.4 A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek Az intézmény diákönkormányzatának legfőbb szerve, a Makkosházi Gyermekszövetség (továbbiakban MAGYESZ), amely harmadik évfolyamtól osztályonként 1 fő diákképviselőből és az őket segítő, e feladatra kijelölt pedagógusból áll. A diákképviselőket és helyetteseiket az osztályok a tanév első osztályfőnöki óráján választják meg. A MAGYESZ SZMSZ-ét a tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével. Az SZMSZ jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. Az SZMSZ-t vagy annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. 20