MŰVÉSZETEK
Alapelvek, célok A Művészetek műveltségi terület alapja a nemzeti és az egyetemes emberi kultúra, valamint mindennapi életünk, tervezett-alakított környezetünk és a természet esztétikai jelentésekkel is bíró tartománya. E tág kultúraértelmezésből következően sokféle lehetőség adódik a tanulók sajátos megismerési módjainak, tevékenységeinek érvényesüléséhez. E területek közös jellemzője értékközvetítő és értékőrző mivoltuk, továbbá az, hogy aktív befogadásra, sőt alkotásra is késztetnek. A művészetek műveltségterület tehát egyaránt fejleszti a teremtés és a létrehozás képességeit, valamint a megismerés, a befogadás és a művészettel való élés képességeit. Célja, hogy a művészetekről mint az alkotás, a megismerés, a kommunikáció összetett formáiról olyan élményszerű tapasztalatokat, ismereteket nyújtson, amelyek nagyban hozzájárulnak a legkülönbözőbb képességek fejlesztéséhez, a harmonikus személyiség kialakulásához. Több műveltségi részterületnek is célja a sajátos kifejezési eszközeivel kapcsolatos ismeretszerzés és képességfejlesztés mellett a kultúra köznapi jelenségeinek kritikai feldolgozása, a legfontosabb kommunikációs módok tanulmányozása. Ily módon az órai tevékenységek kapcsolódhatnak művészi alkotásokhoz és a mindennapi élet megnyilvánulásaihoz egyaránt. A különböző művészeti területekkel összefüggő gyakorlati tevékenységek, kreatív feladatok által az ismeretek élményszerűvé, a tanulók sajátjává válnak, segítik a mélyebb megismerést és fejlesztik a kreativitást. Céljuk a képességek fejlesztése, a szellemi, lelki tulajdonságok gyarapítása, az esztétikai fogékonyság, a fantázia, az érzékenység fokozása. A művészetekkel való foglalkozás hozzájárul az észlelés érzékenységének, a kifejezés árnyaltságának fejlesztéséhez. A művészetek tanítása mással nem helyettesíthető módon járul hozzá a nemzeti és az európai azonosságtudat kialakításához, a kultúra hagyományos és mai értékeinek megismertetéséhez, közös élményanyaggal szolgálva az összetartozás érzésének erősítését. A művészeti örökség és a belőle kibontakozó kortárs művészetek megismertetésével a művészeti nevelés segítséget nyújt a fiataloknak, hogy saját koruk kultúrájában jobban eligazodjanak, felismerjék és becsüljék a ma születő értékeket is. A nemzeti és az európai kultúra mellett a más kultúrák értékeivel való megismerkedés nyitottságukat fokozza, felkelti és fejleszti az új iránti kíváncsiságukat, toleranciájukat. 2
Fejlesztési követelmények A vizuális nevelés gyakorlati tevékenységeinek egyik célja az érzéki tapasztalás, a környezettel való közvetlen kapcsolat fenntartása, erősítése; a közvetlen tapasztalatszerzés, az anyagokkal való érintkezés, az érzékelés érzékenységének fokozása. Tudatosítani az érzékelés különböző formáinak (látás, tapintás, hallás, kinetikus stb.) kapcsolatát. Kialakítani a látványok élvezetének képességét. A kéz intelligenciájának működtetése, a manuális készség életkornak megfelelő módon történő fejlesztése. A fejlesztés átfogó célja segíteni a tanulókat abban, hogy képesek legyenek a nagy mennyiségű képi információt, valamint az őket érő számtalan spontán vizuális hatást minél magasabb szinten kritikusan feldolgozni, a megfelelő szelekciót elvégezni, értelmezni, arról önálló véleményt megfogalmazni, különös tekintettel azokra a látványokra, műalkotásokra, amelyek esetében az értelmezés nem teljesen magyarázható a textualitás modellje alapján. Mivel ezek a területek számos ponton szorosan kapcsolódnak egymáshoz, illetve gyakran átfedik egymást, lehetséges és kívánatos, hogy az órai tevékenységek során komplex feladatokban, projektekben szerves egészként jelenjenek meg. A kommunikációs képességek fejlesztésének célja a művészi és a köznapi vizuális közlések értelmezésének segítése, a kifejezés árnyaltságának fokozása. A vizuális nyelv alapelemeinek (pont, vonal, folt, forma, tónus, szín, forma stb.) tudatos alkalmazása a közlő, kifejező szándékú alkotásokban. Kiemelt fontosságú feladata a kreativitás működtetése, illetve fejlesztése. A fejlesztés célja az örömteli élményt nyújtó, a személyes megnyilvánulásnak legnagyobb teret adó alkotó tevékenység megszerettetése, ezáltal a motiváció fokozása, egy szélesebb értelemben vett alkotómagatartás kialakítása, egyúttal pedig segíteni a művészeti alkotások mélyebb megértését, a katartikus hatású művek átélését. A vizuális alkotó tevékenység, amely a képességek széles spektrumát fejleszti, korosztályonként más-más műfajban és technikákkal történik. A gyakorlati tevékenységek szinte mindegyike eredeti céljától függetlenül is személyiségfejlesztő hatású. Motiváló hatásuk mellett segítik az érzelmi gazdagodást, az empátia, az intuíció fejlesztését, az önálló ízlés, belső igényesség kialakulását. Az önreflexió, az önismeret kialakulása révén a céltudatos önszabályozást. A zenei nevelés középpontjában a zenei élmény áll, mely az élet minden mozzanatát tartalmassá, gazdagabbá teszi. A zeneirodalom alkotásainak megismerésén keresztül más művészeti ágakkal és műveltségi területekkel is kapcsolat teremtődik. A nemzeti kultúránk részét képező magyar népzene és műzene megismerése igen fontos a nemzeti identitás megőrzésében. Zenei hagyományaink, az európai zenekultúra alkotásainak tanulmányozása és a távoli kontinensek zenei nyelvének megismerése együttesen segíti a tanulókat zenei világképük kialakításában. 3
11. évfolyam Témakörök és tartalmak Fejlesztési követelmények Minimális teljesítmény Művészeti alkotások csoportosítása, műfaji besorolása. Műalkotások funkcióinak elemzése. I.Ókor Képzőművészet: A görög művészet /építészet, szobrászat/ Irodalom:Mitológiai történetek. Homérosz:Odüsszeia Zene:Görög hangszerek, tánc II.Középkor Képzőművészet: A román és a gótikus stílus Irodalom: Trubadúrköltészet, Walter von der Vogelweide: Akárki Zene: Gregorián dallamok IV.Barokk Képzőművészet: Építészeti, festészeti megjelenése Irodalom:Lope de Vega Zene: Bach:Brandenburgi versenyek, Máté passió, Monteverdi:Orfeo V.Klasszicizmus Képzőművészet: Általános jellemzők Irodalom:A francia klasszicista dráma:moliere: A fösvény, A német klasszika: Schiller: Ármány és szerelem, A magyar felvilágosodás: Csokonai: Dorottya Zene: Haydn,Mozart,Beethoven VI.Romantika Képzőművészet: Delacroix Goya, Madarász V. Székely, Bertalan, Borsos József Irodalom: Victor Hugo: A nyomorultak, Katona József: Bánk bán, Petőfi S.: A helység kalapácsa, Zene: Berlioz,Chopin, Liszt F., Csajkovszkij, Erkel Ferenc, Puccini, Grieg,Wagner,Verdi, VII.Realizmus Képzőművészet:Munkácsi M Szinyei Merse P.,Paál László Irodalom:Stendhal:Vörös és fekete, Charles Dickens: Twist Oliver Műalkotások, építészeti és természeti térélmények, irodalmi, zenei alkotások megfogalmazása. Művészeti alkotások csoportosítása, műfaji besorolása. Legkiemelkedőbb III.Reneszánsz művészek Képzőművészet:Leonardo, Michelangelo,Bosch Irodalom: Shakespeare: Romeo és Júlia vagy Hamlet, Históriás énekek/tinódi L.S. Zene:Palestrina, Lassus Művészi alkotások értékelése, önálló véleményalkotás. A művészi alkotásokban lévő érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai értékek felkutatása, megértése. műalkotások, jellemző kifejezőeszközeinek elemzése. A műalkotás üzenettartalmának megfogalmazása. Vitakészség, érvelés, bírálat, meggyőzés. A problémamegoldás menetének megtervezése. A megoldási lehetőségek, feltételek felmérése. Különböző élethelyzetek, konfliktushelyzetek megértése. Műalkotások elemzése során saját vélemény árnyalt megfogalmazása. A személyes preferenciák elemzése, tudatos vállalása. Döntési képesség fejlesztése. Vonzónak talált sémák elfogadása, illetve sémák felülbírálata. Problémafelvetés,kezelés. Összehasonlító műelemzés. Gyűjtött információ- és képanyagból írásos összefoglaló készítése, következtetések levonása. Párhuzamok keresése az irodalom, a zene, a dráma, a film és a vizuális művészetek egyes alkotásai között. Tájékozottság az olvasott, látott, hallott szövegekben. Műalkotások elemzése során saját vélemény megfogalmazása Stílusjellemzők ismerete. Saját alkotófolyamatban a jó és rossz döntések elemzése. A műalkotások közötti összefüggések Saját és mások munkájának elemzése. A tanult műalkotásokban néhány párhuzam A továbbhaladás feltételei A tanult művészeti alkotások Irodalmi alkotások kifejezőeszközeinek, üzenettartalmának szóban és írásban történő megfogalmazása.a legkiemelkedőbb műalkotások elemzése.a tanult korok főbb irodalmi, képzőművészeti, zenei képviselőinek ismerete.a tanult zeneszerzők és műveik 4
12. évfolyam Témakörök és tartalmak Fejlesztési követelmények Minimális teljesítmény I.Realizmus Képzőművészet:Kramszkoj, Repin Irodalom:Gogol:A revizor Tolsztoj:Anna Karenina Csehov:Sirály II.A magyar irodalom a 19. sz. Második felében és a századfordulón: Madách I:Az ember tragédiája, Mikszáth Kálmán: Különös házasság Képzőművészet: Az Impresszionizmus, szecesszió, szimbolizmus (Monet, Ripprónai, Cézanne, Gauguin, Vincent Van Gogh Gustave Moreau, Rodin, Csontvári) Zene:Debussy, Ravel Történetek feldolgozása összetett szerkezetű kifejezési formák és ábrázolási módok alkalmazásával. A történetnek, mint cselekménynek az elemzése, a cselekmény üzenetének érzékelése. Történetszerkesztés és történetmegjelenítés különböző színházi, drámai, formák alkalmazásával. Párhuzamok keresése az irodalom, a zene, a dráma, a film és a vizuális művészetek egyes alkotásai között. A megismert művek önálló elemzése. Néhány irodalmi, képzőművészeti alkotás ismerete. III.XX. század Képzőművészet:Avantgard törekvések- Kortárs művészeti alkotások Fauvizmus, Expresszionizmus, elemző feldolgozása. Kubizmus, Futurizmus, Dadaizmus, Minimum 5 XX. századi Szürrealizmus, Kút, Absztrakt képzőművészeti irányzat művészet, Neoavantgard, Informel, Tudományos,technicista irányzatok Pop art, Akcióművészet, Posztmodern művészet, Magyar transzavantgárd Színház- és drámatörténeti Irodalom: Színházművészet- Bertold események, alakok, korszakok Brecht epikus színháza Vszevolod feltáró feldolgozása Mejerhold agitatív színháza, a Bauhaus történetépítéssel. színháza, Edward Gordon Craig A színházi műfajok és stílusok vizuális színháza, Antonin Artaud tanulmányozása: Kegyetlen színháza, Jerzy Grotowski A történeti műfajok és napjaink szegény színháza Karinthy színházi műfajai; az egyes Színházi stílusok jellemző jegyeinek Frigyes:Tanár úr kérem, Jaroszlav színházi stílusok jellemző Hasek: Svejk, Brecht: Kurázsi mama jegyeinek és gyermekei, Tamási Áron: Ábel a rengetegben, Németh László: Iszony, Galilei, Déry Tibor: Szerelem, Képzelt Eredete, jellemzői. riport egy amerikai popfesztiválról Ragtime,blues, spirituálé, Zene: Schönberg,Berg, dixieland, swing, bebop Hacsaturján, Sztravinszkij, Gershwin, Bernstein dzsessz különböző stílusainak Bartók Béla, Kodály Zoltán Eredete,forrása. megkülönböztetése. Honegger, Orff, Rock and roll, dzsesszrock, Mai zeneszerzők: Petrovic urbanrock, spacerock, Emil, Szokolai Sándor, ragarock,rockballada, A dzsessz glamourrock, countrirock, Egy-két rockfajta ismerete. A pop-rock hardrock, punkrock, reggae, new wawe A továbbhaladás feltételei A XIX: XX: századi irodalmi, képzőművészeti, zenei alkotások átfogó ismerete- párhuzamok Színház- és drámatörténeti korszakok elkülönítése.egy-egy zenei alkotás behatóbb elemzése. 5