A szív ingerképző és vezető rendszere

Hasonló dokumentumok
Szívmőködés. Dr. Cseri Julianna

A szív élettana. Aszív élettana I. A szív pumpafunkciója A szívciklus A szívizom sajátosságai A szív elektrofiziológiája Az EKG

A szív felépítése, működése és működésének szabályozása

Az akciós potenciál (AP) 2.rész. Szentandrássy Norbert

A szív élettana. Dr. Kékesi Gabriella

A szív élettana. Dr. Kékesi Gabriella

Vérkeringés. A szív munkája

IONCSATORNÁK. Osztályozás töltéshordozók szerint: pozitív töltésű ion: Na+, K+, Ca2+ negatív töltésű ion: Cl-, HCO3-

Az emberi szív felépítése és működése

Keringési Rendszer. Vérkeringés. A szív munkája. Számok a szívről. A szívizom. Kis- és nagyvérkör. Nyomás terület sebesség

A keringési rendszer felépítése és működése -az előadást kiegészítő anyag-

Elektromos ingerek hatása békaszívre

A vérkeringés biofizikája

II. félév, 1. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Kardiovaszkuláris rendszer SZÍV (Kardiológia)

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

HUMÁN ÉLETTAN I. ELİADÁSOK TEMATIKÁJA GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓKNAK

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:

A harántcsíkolt izom struktúrája általános felépítés

Izomműködés. Az izommozgás. az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással

Energia források a vázizomban

A szívizom akciós potenciálja, és az azt meghatározó ioncsatornák

Az emlıs keringési rendszer felépítése

Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan

Orvosi fizika laboratóriumi gyakorlatok 1 EKG

Szívbetegségek hátterében álló folyamatok megismerése a ciklusosan változó szívélettani paraméterek elemzésén keresztül

Érzékszervi receptorok

Bevezetés. Állati struktúra és funkció 2. előadás. Dr. Détári László egyetemi tanár

Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció

Membránpotenciál, akciós potenciál

A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János

Megállapítani, hogy a szív ritmusosan ver-e, normálisan terjed-e az akciós potenciál.

a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.

EKG a prehospitális sürgősségi ellátásban. Keskeny és széles QRS-ű tachykardiák

PE-GK Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék

Az ingerületi folyamat sejtélettani alapjai

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet

Excitáció-kontrakció csatolása szívizomsejtekben

A szív vizsgáló módszerei

Sportélettan és teljesítmény A ló áll meg, vagy a szíve? Kardiológia a gyakorlatban. Kutasi Orsolya

A somatomotoros rendszer

Keringés. Kaposvári Péter

FEJEZETEK AZ ÉLETTAN TANTÁRGYBÓL

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel

Nyugalmi potenciál, akciós potenciál és elektromos ingerelhetőség. A membránpotenciál mérése. Panyi György

Vérkeringés. A szív munkája

VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER

Dr. Mezei Zsófia VÉRNYOMÁS (RR) MEGHATÁROZÁSA RR = percvolumen(pv) x perifériás rezisztanciával/ellenállással (PR)

Hemodinamikai alapok

Biofizika I

A szívmőködés kémiai szabályozásának vizsgálata Straub szerint izolált békaszíven

A keringési szervrendszer feladata az, hogy a sejtekhez eljuttassa az oxigént és a különböző molekulákat, valamint hogy a sejtektől összeszedje a

A vérkeringés és szívműködés biofizikája

Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika

Az idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése

Keringés. A keringési rendszer típusai

A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1.

A miokardium intracelluláris kalcium homeosztázisa: iszkémiás és kardiomiopátiás változások

Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév

Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt

Izomélettan. Vázizom

S-2. Jelátviteli mechanizmusok

Vérnyomásmérés, elektrokardiográfia. A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre. A mérési adatok elemzése és értékelése

Vérnyomásmérés, elektrokardiográfia. A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre.

A szívizomsejt ioncsatornái és azok működése

Az autonóm idegrendszer

Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása november 2.


4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3)

Hogyan működünk? I. dr. Sótonyi Péter. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápoló Tanfolyam 7. előadás november 30.

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium

Membránpotenciál. Nyugalmi membránpotenciál. Akciós potenciál

3. A Keringés Szervrendszere

Ca 2+ Transients in Astrocyte Fine Processes Occur Via Ca 2+ Influx in the Adult Mouse Hippocampus

Szívelektrofiziológiai alapjelenségek. Dr. Tóth András 2018

A szív élettana humán klinikai fiziológiai szempontok

A szervezet vízterei, anyagforgalom. 70 kg-os ember: 42 liter víz (16 liter intracelluláris folyadék + 28 liter extracelluláris folyadék)

Augustus Desiré Waller ( ) Bevezetés az EKG analízisbe I. rész. Elektrométertől az elektrokardiogramig. Willem Einthoven ( )

SZERVRENDSZER TOXIKOLÓGIA

Vázizom elektrofiziológia alapjai. Tóth András, PhD

HCN csatorna gátló szerek celluláris szívelektrofiziológiai hatásai

Izom energetika. Szentesi Péter

Vérnyomásmérés, elektrokardiográfia. A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre. A mérési adatok elemzése és értékelése

Keringés: erek típusai, felépítésük, kapillárisokban lejátszódó transzport folyamatok, nyirokkeringés

Elektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András

A gyógyszerek okozta proaritmia - A repolarizációs rezerv jelentősége

A PITVARI ÉS KAMRAI TERHELTSÉG EKG JELEI. Dr. Szabados Eszter

A szívzörejek keletkezése, diagnosztikus jelentőségük II.

Miért jobb? Egyedülálló előnyök koronária betegek esetén

Elektrofiziológiai alapjelenségek. Dr. Tóth András

Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Receptor felépítése. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?

A Debreceni Egyetem Élettani Intézete

Intracelluláris ion homeosztázis I.-II. Február 15, 2011

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet

JAVÍTÁSI ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Antiartmiás szerek. Dr. Varró András. Farmakológiai és Farmakoterápiai Int. Szegedi Tudományegyetem ANTIARITMIÁS SZEREK

A sportteljesítmény színvonalának hatása a szív edzettségi jeleire

Szignalizáció - jelátvitel

Átírás:

A szív ingerképző és vezető rendszere A ritmikus működés miogén eredetű Az elektromos aktivitás alakja az elvezetés helyétől függ: 1. Nodális szövetről (SA és AV csomó) Pacemaker potenciál 2. Munkaizomzatról, Purkinje rostokról Akciós potenciál Eltérések: - a látencia időben -az időbeli lefutásbam - a nyugalmi potenciál nagyságában - az amplitúdóban Gyors és lassú válasz A szív ingerképző és vezető rendszere Pacemaker aktivitás: alacsony membrán potenciál - a háttér p Na magas - fesz. függő Na csatornák nincsenek diasztolés depolarizáció -I K csökken, a Na és Ca belép akciós potenciál -I Ca nő, majd I K nő (repolarizáció) Szívfrekvencia szabályozás: bradycardia, tachycardia - szimpatikus és paraszimpatikus mediátorok diasztolés depolarizáció meredeksége maximális diasztolés repolarizáció AP küszöbpotenciálja 1

A szív ingerképző és vezető rendszere Az ingerképző rendszer: - fiziológiás ingerképzés (nomotóp) SA csomó: 70-80/min - ectopiás ritmus (heterotóp) AV csomó: 40-60/min Purkinje rostok: 20-40/min Az aritmiák mechanizmusa: Rendellenes ingerképzés és/vagy vezetés Passzív: részleges vagy teljes vezetési blokk az AV csomónál Aktív: extraszisztole vagy fibrilláció 1. Heterotop ingerképző aktivitás feléledése 2. Inhomogén repolarizáció 3. Re-entry mechanizmus egyirányú és lassult vezetés A szív ingerképző és vezető rendszere A re-entry mechanizmusa: Aritmiás gyógyszerek: I. Nátriumcsatornát gátlók II. Szimpatikus tónust csökkentők III. Repolarizációt gátlók IV. Kálciumcsatornát gátlók V. Speciális bradykardizálók 2

A szív ingerképző és vezető rendszere A szívizomról elvezethető akciós potenciál: Gyors depolarizáció: - Na csatornák megnyílnak, majd inaktiválódnak lassú repolarizáció (plátó): - lassú Ca csatornák megnyílnak - K és Cl csatornák megnyílnak gyors repolarizáció: Ca csatornák záródnak A szívfrekvencia hatása: - a K csatornák egy része nem zárul be - több Cl csatorna nyílik meg A szív ingerképző és vezető rendszere Az ingerlékenység változásai: abszolút refrakter periódus depolarizált állapot - Na csatornák inaktiváltak zárt nyitott inaktivált - Ca csatornák nyitottak relatív refrakter szakasz részleges repolarizáció - Na és Ca csatornák zárulnak Az ingerelhetőség membránpotenciál függő A pacemaker sejtek refrakter periódusa hosszabb (AV csomó) 3

A szív ingerképző és vezető rendszere Maximális akció potenciál frekvencia extraszisztole, kompenzációs pauza a tetanizálás lehetősége fibrilláció A szív ingerképző és vezető rendszere Az ingerület terjedése: funkcionális syncytium Terjedési sebesség: SA csomó: 0,05 m/s gap junction pitvar: 1 m/s pitvari ingerület r i kb. 1%-kal magasabb AV csomó: 0,05 m/s áttevődés i.c. Ca 2+ és H +, anoxia, trauma hatása lassú válasz Purkinje: 2-4 m/s kamra: 1 m/s kamrai ingerület subendocardium subepicardium szívcsúcs bázis Jelentőség: a pitvar és a kamra ingerülete elkülönül a pitvari ürülés és a kamrai telődés lehetővé válik frekvencia szűrés egyenirányítás valamennyi kamrai izomrost közel egy időben húzódhat össze 4

Elektrokardiográfia Depolarizációs hullámok: P és QRS Repolarizációs hullám: T Izoelektromos vonal: depolarizált vagy repolarizált állapot Elektrokardiográfia Elvezetések: Bipoláris végtagelvezetések, frontális sík Einthoven I., II., III. Unipoláris mellkasi elvezetések, horizontális sík Wilson féle elvezetések: V 1 -V 6 5

Szívizomsejtek kontraktilis sajátságai Excitációs kontrakciós kapcsolat: depolarizáció i.c. Ca 2+ kontrakció repolarizáció i.c. Ca 2+ relaxáció Feszültség függő folyamat akciós potenciál vagy depolaizáció Szívizomsejtek kontraktilis sajátságai I.c. [Ca 2+ ] növekedés: Ca csatornák megnyílása dihidropiridin receptorok (DHPR) Ca indukált Ca felszabadulás SR rianodin receptorok (RyR) I.c. [Ca 2+ ] csökkenés: SR Ca pumpa (SERCA) foszfolamban calsequestrin Na-Ca csere másodlagos aktív transzport digitálisz hatása Plazma membrán Ca pumpa 6

Vegetatív idegek szívhatásai Hatások: chronotrop inotrop dromotrop bathmotrop szívfrekvencia izomerő, dp/dt vezetési sebesség ingerlékenység Tónusos szabályozás, denerválás hatása Vegetatív idegek szívhatásai Szimpatikus idegek: átkapcsolódás: a ganglionokban: szinapszisok: nikotin típ. Ach receptorok posztganglionáris rostok SA és AV csomó, pitvari és kamrai izomrostok receptor: β 1 mediátor: adrenalin, noradrenalin agonista: izoproterenol antagonista: propranolol transzdukció: G fehérje, camp nő, protein kináz A hatások: pozitív trophatások mechanizmus: DHPR Ca csatorna RyR Ca csatorna K csatorna troponin I foszfolamban 7

Vegetatív idegek szívhatásai Paraszimpatikus idegek: nyúltvelői vagusmag, n. vagus szinapszisok: nikotin típ. Ach receptorok posztganglionáris rostok SA és AV csomó, pitvari izomrostok receptor: muszkarin típ. Ach receptor mediátor: acetilkolin agonista: muszkarin antagonista: atropin transzdukció: G fehérje, camp csökken, protein kináz A hatások: negatív trophatások mechanizmus: DHPR Ca csatorna, stb Vagus hatás Szimpatikus hatás Extracelluláris ionok (Na +, K +, Ca 2+ ) szívhatásai Módosulhat: a nyugalmi potenciál az akciós potenciál az E-C kapcsolat a Na-Ca csere Kardioplégiás oldat: magas [K + ], alacsony [Na + ] 8

Szívizomsejtek kontraktilis sajátságai Kontrakció és relaxáció Szisztole és diasztole Kontraktilis és elasztikus elemek Izotóniás és izometriás összehúzódás Térfogat-nyomás hurok: A szív munkája: W = p a V +1/2 m v 2 nyomási-térfogati és áramlási (4-25%) munka Preload és afterload A perctérfogat szabályozása Perctérfogat= pulzustérfogat x szívfrekvencia Hossz-feszülés összefüggés: Meghatározása: Fick elv (oxigén fogyasztás) alapján indikátor dilúciós eljárással A szívfrekvencia szabályozása: vegetatív idegek pozitív és negatív kronotróp hatása A pulzustérfogat szabályozása: - nyugalmi hossz változtatásával - pozitív inotrop hatás révén 9

A perctérfogat szabályozása Heterometriás szabályozás: A Starling féle szívtörvény Denervált szíven is (szív-tüdő készítmény) Az end-diasztoles térfogat (nyugalmi hossz) növelésével az intrinsic tartalék (diasztoles rezerv) kihasználása - a vénás telődés, vagy - a perifériás ellenállás növekedésekor Jelentősége: - átültetett szív alkalmazkodása - a két szívfél ürítésének összehangolása - a fizikai edzettség esetén a pulzustérfogat nő Homeometriás szabályozás: A szimpatikus idegek pozitív inotróp hatása nyugalmi hossz növelése nélkül nő az izomerő, csökken az end-szisztolés térfogat (szisztolés rezerv) A szívciklus A billentyűk működése, szívhangok: Pitvar-kamrai határ: cuspidalis I. szívhang Bal: bicuspidalis (mitralis) bal 5. Jobb: tricuspidalis jobb 4. Kamra-nagyerek határ: semilunaris II. szívhang aorta jobb 2. pulmonaris bal 2. 10

A szívciklus A szívciklus részei: Kamrai szisztole: izometriás kontrakció maximális kiáramlás csökkent kiáramlás Kamrai diasztole: izometriás relaxáció gyors telődés csökkent telődés pitvari szisztole Szívzörejek Szisztolés zörej: I. és II. szívhang között Diasztolés zörej: II. és I. szívhang között stenosis: insufficiencia: Semilunaris: szisztolés diasztolés Cuspidalis: diasztolés szisztolés 11

Dekompenzált szív működése Módszertani fejlődés: Enzimatikusan izolált sejtek Patch-clamp technika Fluoreszcens indikátor festékek Humán szívizomsejtek Dekompenzált szív működése Az SR Ca-ATPáz aktivitása dekompenzált szíven csökken Következmények: 1. Nyugalmi [Ca 2+ ] i emelkedik aritmogén hatás 2. SR kalcium tartalma csökken kevés kalcium szabadul fel 3. Lassú kalcium visszavétel az SR-be relaxáció elnyúlik 12