Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról Miért van szükség az M0-ra? Budapestnek az országon belül elfoglalt helye és szerepe, továbbá a fıváros és agglomerációs vonzáskörzetének nagysága óriási forgalmi terhelést ró a város és közvetlen környezetének fıúthálózatára. A történelem során kialakult városszerkezet miatt pedig ez a hálózat sugárirányban épült ki elsısorban, a győrő irányú kapcsolatok részben, vagy egészben hiányoznak. Az M0 - mint új útgyőrő - létesítésével lehetıség nyílik a közúti forgalom koncentrációjának feloldására, a város belsı területeirıl a nemkívánatos forgalom kiszorítására. Az M0 ugyanis a következı funkciók betöltésére alkalmas: - levezeti a nemzetközi és az országon belüli átmenı forgalmat - győjti és elosztja a győrőn kívülrıl a fıvárosba irányuló forgalmakat - elısegíti a győrő által érintett kerületek és városkörnyéki települések egymás közötti kapcsolatát - összekapcsolja a Budapestrıl kiinduló gyorsforgalmi utakat Hol tart az M0 megvalósítása? Az M0 útgyőrő keleti szektorának egy szakaszát - M5 autópálya és az új 4. sz. fıút között - 2005 novemberében átadták a forgalomnak. A keleti szektor további szakaszai az M3 autópályáig elkészültek, a napokban indult meg rajta a forgalom. Az M31 az M0-t az M3-mal Gödöllı térségében összekötı autópálya jelenleg megvalósítás alatt van. Az északi szektor 2. sz. fıúttól (Váci út) a 11. sz. fıútig (Szentendrei út) tartó szakaszának átadása a napokban megtörténik. A déli szektorban a második pálya építése a jövı évben megkezdıdik. A 11. sz. - 10. sz. fıút közötti szakaszra 2007 évben 3 változatra tanulmányterv és elızetes környezeti vizsgálati dokumentáció készült. Ez utóbbit az építtetı benyújtotta az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fıfelügyelıségre, amely az érintett szakhatóságok, önkormányzatok véleményének figyelembe vételével a 3.sz. változatot, illetve Békásmegyer és Budakalász térségében a 3.1. és Pilisborosjenın a 6.1. betétváltozatokat javasolta továbbtervezésre, illetve hatásvizsgálati eljárás lefolytatására. Hány változatot vizsgáltak a hatástanulmányban?
Az elızetes vizsgálati dokumentációra adott határozatban elıírt, a 3.sz. változattal közel azonos A változatot, valamint az A1 jelő változatot, ami megfelel a korábbi, elızetes vizsgálati dokumentációban szereplı 3-3.1-6.1 részekbıl összefőzött változatnak.
Hol haladnak a kijelölt változatok? Az A és A1 változat egyaránt a 11.sz. fıúttól indul budakalászi területeket keresztezve, majd Budapest északi részén, Békásmegyer Ezüst-hegyi területe alatt már alagútban haladnak; itt elsısorban gyümölcsösök és zártkertek vannak. Az A változat a budakalászi barlangokat déli irányból kerüli meg, így jobban megközelíti Békásmegyer Ófalu lakott területét. Az A1 változat a barlangoktól északra, Budakalász zártkerti területe alatt haladva éri el az ürömi határt. A 1108. j. Budakalász - Üröm összekötı útnál lévı ún. ürömi csomópontig mindkét nyomvonal alagútban halad. Ezután újabb alagút következik (mind az A, mind az A1 nyomvonalon), amely mindkét változat esetében keresztezi a Kı-hegyet, majd Üröm és Pilisborosjenı beépített területe között halad a 10.sz. fıút felé. A fıutat az A változat Pilisborosjenı Külsı Bécsi úti lakóterülete mellett, míg az A1 változat a hulladéklerakó területébe jobban belemetszve éri el. Az M0 forgalmi kapcsolatát biztosító csomópont az új 10. sz. fıúton fog megépülni. Miért van szükség az ürömi csomópontra? Az ürömi csomópont megépülése esetén Budakalász déli és Üröm északi, valamint Pilisborosjenı közvetlen kapcsolatot kapnak, ami az útgyőrőn nagyobb forgalmat eredményez. Csomópont nélkül ezek a településrészek, illetve települések csak kerülıutak segítségével jutnak fel az M0-ra, ami a település-központok forgalmát fogja növelni. Milyen lesz az érintett térség közlekedése és környezeti helyzete, ha nem épül meg a pálya? Az M0 jelen szakasza nélkül továbbra is elsısorban a Bécsi út - Szentendrei út vonalát használhatják azok a jármővek, melyek az M0 meglévı északi és keleti szektorát akarják elérni az agglomeráció észak-nyugati irányából. Távlatban, a gépjármő ellátottság növekedésének köszönhetıen további forgalomnövekedés várható, de az Árpád-híd és a fent felsorolt utak további forgalmi terhelést már nem bírnak el.
Az M0 a forgalmi viszonyokat átrendezi, lakott területen kívül oldja meg a forgalom győrő irányú elosztását a 10-11.sz. fıutak közötti kapcsolat megteremtésével. A légszennyezés távlatban (2023) Budapest belsı területein és az agglomeráció településein egyaránt az M0 nélkül is - a forgalom fejlıdése és a nagyobb gépjármő ellátottság ellenére - a gépjármővek csökkenı kibocsátásának köszönhetıen a jelenlegihez képest várhatóan csökkenni fog. Hol fog jelentkezni az autóút kedvezı hatása? A távlati megépülés nélküli állapothoz viszonyítva a 11. sz. fıúton (Szentendrei út) már Szentendrétıl délre és Budapesten belül is csökkenni fog a forgalom. Az M0-nak kedvezı hatása lesz a Bécsi út (10. sz. fıút) M0-n belüli szakaszára, valamint a budakalászi elkerülı útra is. Hatása a fıutakon és az alsóbbrendő úthálózaton az Árpád-hídig lesz érezhetı, beleértve a híd forgalmát is. A forgalom csökkenésével együtt ezeken a területeken a megépítés nélküli állapothoz képest a zaj és légszennyezés is csökkenni fog. Milyen környezeti hatása lesz az autóútnak? Tekintettel arra, hogy a tervezett változatok nagyrészt alagútban haladnak, a lakott területekre gyakorolt hatásuk csak a felszínen elhelyezkedı csomópontok környezetében mutatható ki. A 11. sz. fıút feletti átvezetésnél Budakalász védelmére zajárnyékoló fal épül. Az ürömi csomópont pedig mély (8-10 m körül) bevágásban épül, ami biztosítja a zaj elleni védelmet. Az alagutas szakaszokon szintén nem kell zaj ellen védekezni. A 10.sz. fıút csomópontjánál az A változat esetén zajárnyékoló fal építése szükséges. Légszennyezés az alagutas szakaszoknál a pálya mellett nem érzékelhetı. Az ürömi csomópont közelében lévı be- és kijárat kedvezıtlen hatásának csökkentésére a lakott területtıl távolabb 2 db kb. 20 m magas szellızıkürtı épül. A 10. sz. fıút elıtti szakaszon szintén az alagút kiszellızését biztosítja a hulladéklerakó felett épülı 25 m magas kürtı. Így a légszennyezés a csomópontok környezetében lévı lakott területeken minden szélirány esetében határérték alatt tartható. A változat A1 változat Zajtérkép az ürömi csomópont környezetében. (A lakóövezet védelmére külön intézkedés nem szükséges.)
A változat A1 változat Légszennyezettségi térkép az ürömi csomópont környezetében, északnyugati szél esetén (Védelmi intézkedésre nincsen szükség, mert a lakóterületen a terhelés a határérték 60%-a alatt marad.) Mennyivel fog nıni az érintett településeken a légszennyezés? Az érintett településeken védelmi intézkedések nélkül, - beleértve a Szentendrei út, az új és régi 10. sz. fıutak, valamint a települések belsı útjainak hatását is - 2023-ban a gépjármővek kibocsátásának csökkenése miatt nem fog nıni a légszennyezés, sıt a jelenlegihez képest kb. 10% körüli csökkenés várható. Nagyobb, határérték közeli terhelés a csomópontok, illetve az alagút nyílások környezetében várható, de lakott területen ez sem fogja meghaladni a határértéket. Mit lehet tenni a légszennyezı hatások csökkentésére? A 11. sz. fıút környezetében már az északi szektor elızı szakaszának - Megyeri-híd - építésekor jelentıs területő erdı telepítésére kerül sor, amely az üdülıterületet védi. Az ürömi úti és a 10. sz. fıúti csomópontok környezetében a felszínen vezetett szakaszok mellett - bár a terhelés határérték alatti - erdısáv telepítésével további csökkenést lehet elérni.