nyelvtan5_borito 10/4/12 10:18 Page 1 Széplaki Erzsébet AP 050303 KOMPETENCIAALAPÚ Nyelvtan és helyesírás tankönyv 5. évfolyam TANKÖNY V 5. évfolyam 1
6. Töltsd ki a táblázat hiányzó adatait! Szó Hány hang? Hány betű? Hány írásjegy? iskola nyelvtanóra helyesírás golyóstollal bandzsa Nyelvtanórán a) Kire mondjuk azt, hogy bandzsa? b) Alkoss szóban rövid szöveget a képről úgy, hogy használd fel a táblázatban szereplő szavakat! 7. Rendezd halmazba a következő szavakat! vizes, fagyi, napozás, fürdőzés, Tihany, úszás, zivatar, keszeg, Badacsony Rövid magánhangzós szavak Hosszú magánhangzós szavak a) Karikázd be annak a mondatnak a betűjelét, amelyiket igaznak tartasz! A) Minden szó főnév. B) Van közöttük összetett szó. C) Minden szót el lehet választani. D) A szavak közt ige is található. b) Alakítsd át a hamis állításokat igazzá! Balatoni fürdőzés c) Alkoss rövid szöveget a kép és valamennyi szó felhasználásával! d) Meséld el a legkedvesebb szünidei élményedet! 6
8. Fejtsd meg a rejtvényt, és megtudod, hol nyaraltak Dóriék! 1. A tölgyfa termése. 2. Az ablak takarója. 3. Nem beszél. 4. Dallamot tartalmazó lap. 5. Nem közel. 6. Kellemes szag. 7. A szép középfoka. 8. A hal testét fedi. 3. 2. 4. 6. 7. 1. 5. 8. 9. Olvasd el a következő szöveget! Ez a nyár is gyorsan elmúlt. Már 5. osztályba járok. Sok új tanárral ismerkedtem meg. Gondolom, hogy te is. A 4. évfolyamos bizonyítványom jó lett. Vajon milyen lesz az idei? Majd jövő júniusban meglátjuk. a) Húzd alá a fenti szövegben az igéket! b) Karikázd be az igekötőket! c) Sorold be a szöveg egyes szavait a táblázat megfelelő helyére! Főnév Melléknév Számnév d) Másold le a szöveg toldalékos szavait! e) Válaszd le álló egyenessel a szótöveket! 7
14. Mit visz a hajó, mit visz az uszály? Pótold a szavakban a hiányzó ly vagy j betűt, majd másold le őket a megfelelő vízi jármű alá! uhsa t, bé eg, te föl, ú ságtartó, go óstoll, ola, fo óirat, osztá társ, to ásleves, erké láda, libamá, ma onéz, kirá lány, pehe paplan, a tókilincs, ha, akadá, eles, sú os, ó j ly 15. Pótold az állatnevek hiányzó mássalhangzóit! hé a, sirá, siketfa d, aguár, ma om, karva, var ú, tara os sül, für, bago, egesmedve, ka mán, biva, egerészö v, fogo, mo, seregé, cobo, la hár, só om, pu ka a) Írd le a kiegészített szavakat csoportosítva a j-vel vagy ly-nal írandó állat képe alá! b) Sorold betűrendbe a ly-os állatneveket! 16. T. 2. 10
A TESTBESZÉD Már tudod, hogy a kommunikáció során használt kódokat, jeleket két nagy csoportba sorolhatjuk. Az egyik csoporttal, a nyelvi kódokkal már foglalkoztunk, most a nem nyelvi jelek következnek. Ezek helyettesíthetik a beszédet, kiegészíthetik, hangsúlyozhatják vagy éppen ellentmondhatnak neki. A fejezet végén te is belátod majd, hogy a testünkkel is tudunk beszélni. Biztosan láttál már némafilmet. Abban az időben a színészeket aszerint minősítették, hogy mennyire voltak képesek gesztusokkal és más testi jelzésekkel kifejezni a megjeleníteni kívánt érzéseket, gondolatokat. A film művészet hőskorának egyik legnagyobb sztárja, Charlie Chaplin [csárli cseplin] művészi fokra emelte a testbeszédet. Charlie Chaplin A mai filmeken is találkozhatunk olyan színészekkel, akiknek testbeszéde párját ritkító, sőt a mimikájuk szinte utánozhatatlan. Ezzel a nézők millióit fakasztják önfeledt hahotázásra. Rowan Atkinson [roven etkinzon] Jim Carrey [dzsim kerri] FELADATOK 1. Húzd alá, szerinted miről szólhat A testbeszéd című szöveg! Charlie Chaplin életéről. A testünkkel is tudunk kommunikálni. Olyan gesztusokról, amit mindenki megért. A mutogatás történetéről. 2. 3. 4. Olvasd el A testbeszéd című szöveget! Fogalmazd meg az olvasottak alapján, ki volt Charlie Chaplin! Karikázd be, hányadik században élhetett a humorista! 18. század 19. század 20. század 5. 6. Nézz utána a könyvtárban vagy az interneten, hogy pontosan mikor élt Charlie Chaplin! Társaddal dolgozz! Húzzátok alá a következő mondatok hibás állításait, és javítsátok ki őket fölé írással! Feltétlenül beszéljétek meg a közös megoldásotokat! A filmművészet hőskorában hangosfilmeket készítettek. A színészek hangerővel, hanglejtéssel fejezték ki az általuk megformált szereplő érzéseit. A kor egyik legnagyobb sztárja Charlie Caphlin volt. 21
HANG ÉS BETÛ Semmi sem jellemző annyira egy nyelvre, mint sajátos hangzása. Olyan ez, mint a virág illata Kodály Zoltán Ebben a fejezetben a magyar beszédhangokkal, azok ke letkezésével és a beszélőszerveinkkel ismerkedsz meg. Rájössz, hogy a hangok írásbeli jelölésének megtanulható szabályai vannak. Ha tudod ezeket a szabályokat, javulni fog a helyesírásod. A hangok helyes kiejtésének gyakorlása, a nyelvhasználati tudnivalók megismerése után bátrabban, szebben szólalsz meg, pontosabban használod anyanyelvedet. A rózsa illata A HANGOK VILÁGA 1. 2. Beszélgessetek arról, milyen hangokat lehet hallani erdei séta közben egy kis faluban és egy nagyvárosban! Gyűjtsétek össze a hanghatásokat! a) Rendezzétek táblázatba a gyűjtött anyagotokat! b) Tegyetek + jelet ahhoz a hanghatáshoz, amely kellemes érzést vált ki belőletek, jelet ahhoz, amely kellemetlent! Hanghatások Összesítés + jelek jelek Erdő Falu Város Erdőben c) Összesítsétek a jeleket, és vonjatok le belőlük következtetéseket! d) Szerintetek miért költöznek ki egyre többen a nagyvárosokból, kertvárosokba vagy vidékre? 29
b) Másold le a fenti versrészletből az -ó, -ő végű szavakat! c) Gyűjts -ó, -ő végű főneveket! 8. Varga Katalin Gyermekversek című költeményéből idézünk. Figyeld meg a tűz és a víz szavakban az í ű időtartamának változását! Tüzet vittem, elejtettem, tűzbe majdnem beleestem, tüzes volt a lapátom is, meggyulladt a kabátom is, Tűz! Tűz! Tűz! Ne játssz vele, lásd, hogy tűz! a) Gyakoroljátok a versrészleten a helyes ejtést! Vízből mertem, vizet mer tem vízből én is vizes lettem, mert a vízbe beleestem, vízre többé nem mehettem. Víz! Víz! Víz! Jaj, de hideg a mély víz! b) Keresd meg, hogy a helyesírási szabályzat melyik szabálypontja foglalkozik a két szó toldalékos alakjainak helyesírásával! Fogalmazd meg a helyesírási problémát! Próbáld megtalálni a leglényegesebb szót (kulcsszót) a megfogalmazott helyesírási prob lémában! Ez lesz a címszó. Keresd ki a tárgymutatóban a megfelelő címszót! A címszó után a keresett szabálypont számát találod. Lapozz a megfelelő szabályponthoz! Olvasd el! c) Fogalmazd meg saját szavaiddal a szabálypontban olvasottakat! 9. Az előző feladat megoldásakor megtudtad, hogy mikor kell hosszú vagy rövid magánhangzót ejteni és írni az egytagú í, ú, ű-s szavak toldalékos alakjaiban. Ennek alapján töltsd ki a táblázatot! H. 27. b) kéz híd tűz nyár út kút Szótő Mit? Honnan? Milyen? Mik? 77
JÓ, HA TUDOD! A hangalak és a jelentés viszonya szerint osztályozhatjuk a szavakat. Az egyjelentésű szó hangalakjához (H) csak egyetlen jelentés (J) tartozik. Jele: H J. A többjelentésű szó hangalakjához két vagy több egymással összefüggő jelentés tartozik. Jele: H J 1 J 2 Ha két szó hangalakja csak véletlenül egyezik meg, jelentésük között nincs összefüggés, azonos alakú szavaknak nevezzük őket. Jele: H J 1 J 2 4. 5. A mindennapi beszédben kevés az egyjelentésű szó. Ezek főleg a szakmák, a tudományok nyelvére jellemzőek. Pl.: hidrogén, demokrácia, köznév. Gyűjts te is néhányat! Használd a Magyar értelmező kéziszótárt, amelyet a továbbiakban ÉKsz.-ként rövidítünk! Hogyan lesz egy szónak több jelentése? Figyeld meg a képeket, és felelj a kérdésekre! Mi van a képeken? Mi alapján nevezték el a gyalogátkelőt? Mi van a képeken? Mi alapján nevezték el az íróeszközt? JÓ, HA TUDOD! Az ÉKsz.-ban a többjelentésű szavak egy címszó alatt, egy szócikkben találhatók. A különböző jelentéseket számokkal különítik el egymástól. 92
FELADATOK 1. Írd a megfelelő kép alá a megfelelő szót! Miben hasonlít az alakjuk, miben tér el? Miben különbözik a jelentésük? a) Helység vagy helyiség? b) Egyenlőre vagy egyelőre? Nyitva van a posta? c) Egyhangúan vagy egyhangúlag? 2. Írd a következő szavak mellé a jelentésüket magyarázó szavakat, kifejezéseket! kényszerű, számlálatlan, nincs íze, kellemetlen, felületes, sok, illetlen, gond nélküli számtalan = gondtalan= íztelen = kénytelen = számolatlan = gondatlan= ízetlen = kényelmetlen = 3. Dolgozzatok csoportokban! a) Osszátok szét a csoportok között a szavakat! b) Keressétek meg az Éksz.-ban a következő szavakat, és írjátok mellé a jelentésüket! tanulság: tanúság: 95
adaptál: adoptál: válság: váltság: gyámolatlan: gyámoltalan: (Az utolsó két szót a gyámol szócikken belül találjátok meg.) c) Alkossatok mondatokat a kikeresett szavak jelentésével! 4. A mondatokba a hiányzó szavak helyére írd be az odaillő hasonló alakú szót! felelősek felelősök, ízetlen íztelen, tartama tartalma, gyorsak gyorsok Ugyanúgy nem kedvelem az tréfát, mint az ételt. A azért, hogy a szünetben ellenőrizzék a felszereléseket. A vonatok általában, igaz néha a is késnek. A beszámoló szükségessé tette, hogy hosszabb legyen a tervezettnél. 5. Írd be a hasonló alakú szavak közül a mondatokba illőt! egyhangúan egyhangúlag, felelősök felelősek, tartalmát tartamát, válságos váltságos, tanulság tanúság A Gittegylet tagjai megszavazták, hogy bocsánatot kérnek Nemecsektől, amiért árulónak nevezték, és kisbetűvel írták le a nevét. Úgy érezték, ők is a történtekért. Az oklevél azonban nehezen fogalmazták meg. Miközben húzták az időt, nem is sejtették, hogy Ernő állapota milyen. Elkéstek. Már nem tehettek megbánásukról. 6. 7. Tudod-e helyesen használni a két szót, fáradság fáradtság? Egészítsd ki a megfelelővel a következő mondatokat! T. 19. Misinek nagy került felcipelni a csomagot a lakásukba. Viki az edzés után minden tagjában kínzó érzett. Tamás alig látott a, mire elkészült a munkájával. Senki sem sajnálja a, ha látja az eredményt. A győzelem megérte a, senki nem érzett. 96
TARTALOM ELÔSZÓ.......................................................... 3 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE............................................. 4 ISMÉTLÉS......................................................... 5 A KOMMUNIKÁCIÓ................................................ 15 A KOMMUNIKÁCIÓS TÉNYEZÔK.......................................... 15 ANYANYELVÜNK.................................................... 17 HANGZÓ ANYANYELVÜNK.............................................. 18 Légzôgyakorlatok.......................................................... 18 Kiejtési gyakorlatok........................................................ 18 Gyorsasági gyakorlatok..................................................... 19 Hangsúly- és hanglejtésgyakorlatok........................................... 20 A TESTBESZÉD..................................................... 21 Alapvetô gesztusok........................................................ 22 A távolságtartás........................................................... 23 A kézfogás................................................................ 24 Arc- és állgesztusok........................................................ 24 MINDENNAPOS KOMMUNIKÁCIÓS HELYZETEINK................................. 26 Kapcsolatfelvétel.......................................................... 26 SZÁNDÉKNYILVÁNÍTÁS................................................ 27 HANG ÉS BETÛ................................................... 29 A HANGOK VILÁGA.................................................. 29 A BESZÉLÔSZERVEK ÉS MÛKÖDÉSÜK....................................... 32 A BESZÉDHANGOK CSOPORTOSÍTÁSA....................................... 33 AZ ÁBÉCÉ ÉS A BETÛREND............................................. 35 A MAGÁNHANGZÓK................................................. 37 A rövid és hosszú magánhangzók............................................. 37 Az ajakkerekítéses és ajakréses magánhangzók................................. 39 Magas és mély magánhangzók............................................... 40 A MAGÁNHANGZÓTÖRVÉNYEK........................................... 42 A hangrendtörvény........................................................ 42 Az illeszkedés............................................................. 45 A MÁSSALHANGZÓK................................................. 48 A mássalhangzókat jelölô egyjegyû, kétjegyû és háromjegyû betûk................. 48 Rövid és hosszú mássalhangzók.............................................. 49 Zöngés és zöngétlen mássalhangzók.......................................... 51 143
A MÁSSALHANGZÓTÖRVÉNYEK............................................. 53 A részleges hasonulások.................................................... 53 A teljes hasonulások....................................................... 56 Az összeolvadás........................................................... 60 Egyéb mássalhangzótörvények............................................... 62 A HANGOKRÓL ÉS BETÛKRÔL TANULTAK ÖSSZEFOGLALÁSA......................... 63 A MAGYAR HELYESÍRÁS............................................ 67 A SZÓELEMZÉS ELVE................................................. 68 A KIEJTÉS ELVE.................................................... 75 A HAGYOMÁNY ELVE................................................ 83 AZ EGYSZERÛSÍTÉS ELVE............................................... 85 AZ ELVÁLASZTÁS................................................... 86 A SZAVAK ALAKJA ÉS SZERKEZETE................................... 89 HANGALAK ÉS JELENTÉS A SZAVAKBAN..................................... 89 Egyjelentésû, többjelentésû és azonos alakú szavak............................. 91 A hasonló alakú szavak..................................................... 94 A rokon értelmû szavak és kifejezések........................................ 97 Szólások és közmondások.................................................. 100 Az ellentétes jelentésû szavak............................................... 106 A hangutánzó és a hangulatfestô szavak...................................... 108 A SZAVAK SZERKEZETE............................................... 112 Az egyszerû és az összetett szavak........................................... 112 A toldalékos szavak....................................................... 116 A SZAVAK JELENTÉSÉRÔL ÉS SZERKEZETÉRÔL TANULTAK ÖSSZEFOGLALÁSA............... 124 KOMMUNIKÁCIÓTÖRTÉNET........................................ 126 ÔSEINK BESZÉDE.................................................. 126 HOGYAN BESZÉL AZ EMBERISÉG?........................................ 128 HOGYAN ÍR AZ EMBERISÉG?........................................... 130 Az írás elôfutárai......................................................... 130 A képírás................................................................ 130 A fogalomírástól a betûírásig............................................... 132 A rovásírás............................................................... 133 ÉV VÉGI ISMÉTLÉS................................................ 134 FOGALOMTÁR................................................... 137 ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATOK...................................... 141 144