Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében, 0 Prezentáció a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság [NMHH] részére BellResearch
Távközlési szolgáltatások használata. A kutatás háttere és módszertana. Cégdemográfia. Alapinfrastruktúra.. Informatikai háttér.. Alközpontok, alközponti megoldások. Távközlési szolgáltatások részpiacai.. Fix telefónia.. Mobiltelefónia.. Internet.. Adat- és üzleti kommunikáció.. Televíziós szolgáltatás. Bundling. Fogyasztói magatartás, panaszok. Teljes távközlési piac
. A kutatás háttere és módszertana
A kutatás háttere, célcsoport A kutatás háttere Az NMHH a BellResearch közreműködésével 009 óta éves rendszerességgel vizsgálja a legalább 0 alkalmazottat foglalkoztató üzleti, intézményi és nonprofit gazdálkodó szervezetek körében a távközlési szolgáltatások használatát. A kutatás során vizsgált területek, témakörök: fix [vezetékes] telefónia, mobiltelefónia, internethozzáférés-szolgáltatások, adatátviteli szolgáltatások, bundling, szabályozási kérdések. A kutatás célcsoportja: Legalább 0 alkalmazottat foglalkoztató társas vállalkozások [N=0, ezer db], költségvetési intézmények és nonprofit szervezetek [N=, ezer db]. Teljes alapsokaság: A 0+ alkalmazottat foglalkoztató, a kutatás tárgykörébe tartozó szervezetek száma 9 0, a kutatás során ezt tekintettük alapsokaságnak, illetve a mintavételi terv kialakítása és a feldolgozás során is e sokaság optimális reprezentációjára törekedtünk.
Módszertan A kutatás módszertana Régió szerint arányosan, létszám, gazdálkodási forma és LTO-terület szerint nem arányosan rétegzett, az egyes alszegmenseken belül egyszerű véletlen mintavétel történt. Az interjúk a telefonos előszervezést követően személyes interjúk formájában készültek el. A célszemély a szervezetek informatikai és távközlési szakmai döntéshozója/döntéshozói volt/voltak. Interjúk száma: 0 db Az adatfelvétel 0. szeptember. és október. között zajlott. Alapsokaság [db] Minta [db] Max. hibahatár [±%]* [0+] 9 0 0 ±,% [0+] 0 0 ±,0% Government + nonprofit [0+] 0 ±,% 0+ fő 0 ±,9% 0-9 fő 0 ±,% 0-9 fő 09 0 ±,% * 9%-os megbízhatósági szinten, feltételezve a legrosszabb, 0%-os eloszlást A nem arányos rétegzésből és az adatfelvétel véletlenszerűségéből eredő torzításokat matematikai-statisztikai eljárással, ún. súlyozással korrigáltuk. A kapott eredmények így létszám, iparág, regionális elhelyezkedés, LTO- [inkumbens szolgáltatói] terület és gazdálkodási forma szerint reprezentatívnak tekinthetők a teljes alapsokaságra vonatkozóan.
. Cégdemográfia
Telephelyek Több telephellyel rendelkező vállalatok, szervezetek aránya Telephelyek átlagos száma szegmensenként [db] 0, 9,, 0+ fő 0+ fő, 0-9 fő 0-9 fő, 0-9 fő 0-9 fő, 0 0 0 0 Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 0 [=0, Gov+NP=], [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= 09] Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 0 [=0, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= 09] A több telephelyes szervezetek aránya 0% [a 0+ fős szervezeteknél %]. A legnagyobb szervezeteknél az átlagos telephelyszám is kiemelkedően magas.
Gazdasági helyzet A szervezet gazdasági helyzete Távközlési költségvetés változása a következő hónapban 9 9 0+ fő 9 0+ fő 0-9 fő 0-9 fő 0-9 fő 0 0-9 fő 9 Fejlődő Stagnáló Hanyatló NT/NV Növekedni fog Nem fog jelentősen változni Csökkenni fog NT/NV Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 0 [=0, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= 09] Általános gazdasági helyzetét tekintve a gazdálkodó szervezetek %-a fejlődőnek ítéli meg jelenlegi állapotát. Ez 0-hez képest lényegesen derűlátóbb helyzetképet mutat. A távközlési költségvetés volumene 0-ban a többségnél várhatóan stagnál majd. Tavaly óta nőtt a távközlési kiadásaik növekedését várók aránya. A csökkenést prognosztizálók aránya valamelyest elmarad a növekedéssel számolók arányától.
Tulajdonszerkezet és döntéshozók 0+ fő 0-9 fő 0-9 fő 9 Tulajdonszerkezet 00% külföldi Legalább 0% külföldi 0% alatti külföldi 00% magyar NT/NV 90 Döntéshozók 9%-a férfi 9%-a 0-9 év közötti 9%-a felsőfokú végzettségű 9% szerint a vezetékes telefon elengedhetetlenül fontos a vállalat működése szempontjából % az internetről gondolja ugyanezt 9% szerint a mobiltelefon jobban megfelel a vállalat igényeinek, mint a vezetékes telefon Bázis: összes vállalat [=0 ] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= 09] Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 0 [=0, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= 09] A 0+ fős vállalatok 9%-a van 00%-os külföldi tulajdonban [a 0+ fős szervezeteknél %]. % kizárólag hazai tulajdonossal rendelkezik, míg a vegyesvállalatok aránya megközelítőleg %. A tipikus vállalati/intézményi döntéshozó középkorú, felsőfokú végzettségű férfi, aki mind a vezetékes telefont, mind az internetet elengedhetetlenül fontosnak érzi szervezete működése szempontjából. Érdemes megjegyezni, hogy a mobiltelefon és az internet fontossága az évtized eleje óta megnőtt a cégvezetők szemében, míg a vezetékes telefon fontossága azonos szinten maradt. 9
Döntéshozói attitűdök Kérem értékelje, hogy mennyiben ért egyet az egyes állításokkal! Skálás kérdés, =Egyáltalán nem ért egyet, =Teljes mértékben egyetért A vezetékesinternet-szolgáltatás elengedhetetlen a vállalat működése szempontjából,9 A vezetékes telefon elengedhetetlen a vállalat működése szempontjából,0 Az üzleti szféra meghatározó szerepet játszik a modern technológiák mindennapi életbe történő átültetésében 0 0,9 A technológiai megoldások annyira gyorsan változnak, hogy az már a hozzáértők számára is szinte követhetetlen, A mobiltelefon jobban megfelel a vállalat igényeinek, mint a vezetékes telefon 0, Vállalatuknál törekednek arra, hogy a távközlési és informatikai eszközeiket viszonylag gyakran, legalább évente lecseréljék,90 A mobilinternet-szolgáltatás elengedhetetlen a vállalat működése szempontjából,9 A mobilinternet jobban megfelel a vállalat igényeinek, mint a vezetékes internet,0 Vállalatuknál hosszabb távon a mobilinternet szinte teljesen leválthatja a vezetékes internetet 9, Top [-] Mid [-] Down [-] NT/NV Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 0 [=0, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= 09] 0
. Alapinfrastruktúra
.. Informatikai háttér
Pc-penetráció és -állomány Pc-penetráció Pc- és szerverszámítógép-állomány megoszlása 0+ fő 0-9 fő 0-9 fő 9 9 9 9 9 9 00 99 00 9 0 9 Asztali pc Laptop Netbook Tablet Szerverszámítógép Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 0 [=0, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= 09] 0+ fő 0-9 fő 0-9 fő 0 A szervezetek használatában álló kb., millió számítógép 0%-a asztali személyi számítógép, míg a laptopok, netbookok, tabletek aránya % [ ezer db]. A szerverszámítógépek aránya % körüli [kb. 0 ezer db]. Tavaly óta nőtt a laptopot használó cégek aránya, míg az asztali pc-vel rendelkező cégek aránya nem változott. A hordozható számítógépek aránya az üzleti szférában magasabb [%], mint az állami és nonprofit szervezetek körében [%]. 9 Asztali pc Laptop +Netbook Tablet Szerverszámítógép Bázis: összes asztali, hordozható és szerverszámítógép, = [= 0 0, Gov+NP= ] [0+ fő=, 0-9 fő=,0-9 fő= 0]
Átlagos pc-szám Asztali és hordozható pc-k, valamint a szerverszámítógépek átlagos száma [db] A pc-k, az internet-hozzáféréssel rendelkező pc-k és az internet-hozzáféréssel rendelkező munkatársak átlagos száma 0 0+ fő 0-9 fő 0-9 fő 0 9 9 0 0 0+ fő 0-9 fő 0-9 fő 9 0 9 0 00 00 00 00 00 00 0 0 00 0 00 0 00 0 00 0 Asztali pc Hordozható pc Szerverszámítógép Pc-k száma Internet-hozzáféréssel rendelkező pc-k száma Internet-hozzáféréssel rendelkező munkatársak száma Bázis: adott típusú számítógéppel rendelkező szervezetek Bázis: pc-vel rendelkező szervezetek, = 90 [=0, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő=0 99 ] Az asztali pc-k száma kb., millióra tehető, a laptopoké, netbookoké és tableteké együttesen mintegy ezer darab. A pc-k döntő többsége [több mint 90%-a] rendelkezik internet-hozzáféréssel.
Pc-állomány Internet-hozzáférés és LAN Pc-állomány megoszlása Internethozzáférés lehetősége szerint Helyi hálózat (LAN) távoli elérésének lehetősége 9 9 9 9 9 0+ fő 9 9 0+ fő 9 9 0-9 fő 9 0-9 fő 9 0-9 fő 9 0-9 fő Van internet-hozzáférés Nincs internet-hozzáférés Van távoli elérés Nincs távoli elérés NT/NV Bázis: összes asztali, hordozható számítógép és tablet,= 9 [=99, Gov+NP=9 ] [0+ fő= 9, 0-9 fő= 9 09, 0-9 fő= ] Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 0 [=0, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= 09] A pc-állomány 9%-a, azaz kb., millió személyi számítógép rendelkezik internet-hozzáféréssel. Az összes szervezet %-a esetében lehet részben vagy teljesen távolról elérni a LAN-hálózatot. A távoli hozzáférés a legtöbb esetben nemcsak az elektronikus levelezéshez való hozzáférésre nyújt lehetőséget, hanem alkalmazások, adatállományok elérését is biztosítja emellett.
.. Alközpontok, alközponti megoldások
Alközpontok Penetráció Alközponti penetráció Alközpontok átlagos száma [db],,, 0+ fő 9 0+ fő,9 0-9 fő 0-9 fő, 0-9 fő 0-9 fő, 0 Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 0 [=0, Gov+NP= ] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= 09] Bázis: az alközponttal rendelkező szervezetek, = 0 9, [=, GOV+NP= ] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő = 0] A 0+ fős vállalatok, intézmények és nonprofit szervezetek megközelítőleg fele rendelkezik telefonalközponttal. A mintegy 0 ezer szervezet összességében kb. ezer alközponti berendezéssel rendelkezik. Tavaly óta mintegy százalékponttal csökkent az alközpontot használó szervezetek aránya. Ez a csökkenés főként az üzleti szektort érintette.
GSM adapterek Penetráció GSM adapterrel rendelkezők aránya 0+ fő 0-9 fő 0-9 fő 0 Bázis: az alközponttal rendelkező szervezetek, = 0 9, [=, GOV+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő = 0] Az alközponttal rendelkező szervezetek %-a GSM adaptert is használ, a 0+ fős szegmensben ez már a cégek több mint kétharmadára jellemző.
. Távközlési szolgáltatások részpiacai 9
.. Fix telefónia 0
Fix telefónia Penetráció Előfizetés és használat PSTN fővonalak átlagos száma [közvetlen előfizetések] 9 9 0+ fő 0-9 fő 0-9 fő 9 9 9 90 Gov + NP 0+ fő 0-9 fő 9 0-9 fő Közvetlen előfizetők Más jogi személy előfizetését használják Magánszemély előfizetését használják Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 0 [=0, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= 09] 0 0 0 90 0 0 Bázis: közvetlen analóg- vagy ISDN-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [= 0, Gov+NP= ] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= 9 ] A fixtelefon-használat gyakorlatilag teljes körűnek tekinthető a vizsgált alapsokaságban. A döntő többség közvetlen előfizetéssel rendelkezik [9%, kb. ezer szervezet]. Csupán % azok aránya, akik más jogi személy fixtelefon-előfizetését használják. A szervezetek átlagosan db, összességében mintegy ezer fővonalat tartanak fenn. Ez nem különbözik szignifikánsan az előző évben mért értékektől.
Fix telefónia Technológiák Fix technológiák penetrációja [közvetlen előfizetések] 00% 0% 9 0% 0% 0% 0% 9 9 0 9 9 0+ fő 0-9 fő 0-9 fő Hagyományos analóg/isdn CS/CPS Kábeltelefon Szolgáltatói VoIP Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 0 [=0, Gov+NP= ] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= 09] A legelterjedtebbnek a hagyományos analóg és ISDN vonal számít, a 0+ fős üzleti és nonprofit szférában a döntő többségnél [%, kb. ezer szervezet] megtalálható. A kábeltelefon, valamint a szolgáltatói VoIP penetrációja %, illetve 9%. A szolgáltatói VoIP penetrációja a 9 főnél több foglalkoztatottal rendelkező szervetek körében eléri a 0%-ot is.
Fix telefónia Hűségszerződés hossza Fixtelefon-előfizetésre vonatkozó [aláírt] hűségszerződés hossza 9 0+ fő 0-9 fő 9 0-9 fő év év évnél hosszabb Nem írtak alá hűségnyilatkozatot NT/NV Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, = [=, Gov+NP= ] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= ] A szervezetek ötöde nem írt alá hűségnyilatkozatot a szerződés megkötésekor. Hatoduk éves, több mint felük pedig éves hűségszerződést kötött a szolgáltatójával. A évnél hosszabb hűségszerződés nem jellemző, arányuk mindössze %. A 9 fősnél nagyobb szervezeteknél viszonylag magasabb, % a évnél hosszabb hűségszerződések aránya.
Fix telefónia Hűségszerződés hossza Mikor jár le a jelenlegi hűségszerződésük? [jelenlegi szerződés megkötésekor hűségnyilatkozatot aláírók] Maradnának-e a jelenlegi vezetékes szolgáltatónál, amennyiben nem lenne érvényes hűségszerződésük? 9 0 0+ fő 0+ fő 9 0-9 fő 9 0-9 fő 0-9 fő 0-9 fő 0 Már lejárt hónapon belül - hónapon belül Több mint év múlva NT/NV Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, akiknek van/volt a mostani előfizetéseikhez kapcsolódó hűségszerződésük Biztosan maradnánk Valószínűleg szolgáltatót váltanánk NT/NV Valószínűleg maradnánk Biztosan szolgáltatót váltanánk Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, akiknek még nem járt le a hűségszerződésük A hűségszerződések több mint egynegyede már lejárt, további %-uk egy éven belül le fog járni. % azon szerződések aránya, amelyek egy éven túl is érvényben maradnak. A 9 fő feletti szervezeteknél valamivel kiegyenlítettebb a helyzet, csupán negyedüknek járt már le a hűségszerződése, %-uknak hónapon belül, %-uknak - hónapon belül fog lejárni. Azok, akiknek még nem járt le a hűségszerződésük, többségében úgy gondolják, hogy akkor is a jelenlegi szolgáltatójuknál maradnának, ha nem lenne érvényes szerződésük. Ez különösen érvényes a 0-9 főt foglalkoztató vállalatokra.
Fix telefónia Analóg/ISDN Analóg / ISDN / ISDN0 előfizetést igénybe vevő szervezetek aránya [közvetlen előfizetések] Fővonalak, b csatornák száma [analóg+isdn, közvetlen előfizetések] 0+ fő 0-9 fő 0-9 fő 0 9 Analóg ISDN ISDN0 0+ fő 0-9 fő 0-9 fő 99 0 9 0 00 000 00 000 00 000 00 000 00 000 Bázis: közvetlen analóg- vagy ISDN-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [= 0, Gov+NP= ] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= 9 ] Bázis: közvetlen analóg- vagy ISDN-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [= 0, Gov+NP= ] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= 9] A releváns, közvetlen előfizetéssel rendelkező szervezetek %-a használ analóg vonalat és százalékuk rendelkezik ISDN-kapcsolattal. Az ISDN0 viszonylag ritka, alapvetően a nagy- és a középvállalatok igényeit elégíti ki elsősorban. Az előbbiek esetében átlagot jóval meghaladó, %-os előfordulási arányról beszélhetünk. A fővonalak száma eléri a ezret. Ebből mintegy ezer a vállalatok kommunikációját szolgálja, az intézményi és nonprofit szférában jóval kevesebb fővonal összpontosul.
Fix telefónia Szolgáltatói kapcsolatok Fix telefonos szolgáltatói kapcsolatok technológiától függetlenül [Top cég] Szolgáltatók részesedése az összes b csatornából [analóg + ISDN] Magyar Telekom Invitel UPC 0+ fő 9 H Telecom 0-9 fő 0 9 GTS Hungary 0-9 fő Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, = [=, Gov+NP= ] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= ] Magyar Telekom Invitel GTS Hungary UPC Bázis: b csatornák száma az egyes szegmensekben, = [=, Gov+NP=99 ] [0+ fő=, 0-9 fő=0 99, 0-9 fő= ] A fixtelefon-szolgáltatás [közvetlen előfizetések] esetében a legjelentősebb szolgáltató a Magyar Telekom, a szervezetek %-a áll vele kapcsolatban. Az Invitel a második leggyakrabban említett szolgáltató, %-kal. A b csatornák %-át a Magyar Telekom biztosítja, míg egynegyedüket az Invitel. A Magyar Telekom részesedése az intézményi és nonprofit szervezetek körében [%], míg az Invitelé a 9 fő feletti szervezeteknél a legnagyobb [9%].
Fix telefónia Piacméret és -struktúra Egy szervezetre jutó átlagos havi fixtelefon-költés [ezer Ft] Technológiák szerinti piacstruktúra 9 9 0+ fő 0-9 fő 0-9 fő 0 0 00 00 00 00 00 00 Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 0 [=0, Gov+NP= ] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= 09] 0+ fő 0-9 fő 0-9 fő 9 Hagyományos analóg/isdn Kábeltelefon Fizetős VoIN CS/CPS Szolgáltatói VoIP Bázis: teljes fix-kiadás [m Ft], = 9 [=, Gov+NP=9 ] [0+ fő=, 0-9 fő=9, 0-9 fő=] A közvetlen előfizetéssel rendelkező szervezetek átlagosan havi ezer forintot költenek [0: ezer Ft] fix telefonra, ami összességében mintegy havi nettó milliárd forintos piacot jelent. Az intézményi szférában az egy szervezetre jutó fixtelefon-kiadás magasabb, mint az üzleti szervezetek körében. A teljes piac 9%-át a hagyományos vezetékes telefonhoz kapcsolódó költések adják, % a szolgáltatói VoIP, % a CS/CPS, valamint % a kábeltelefon aránya.
CS/CPS és VoIP CS/CPS-szolgáltatások részesedése a teljes piacból [%] VoIP-szolgáltatások részesedése a teljes piacból [%] 00 00 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% Bázis: teljes fix-kiadás [m Ft], évenként különböző Bázis: teljes fix-kiadás [m Ft], évenként különböző A CS/CPS-szolgáltatások és az ezt kínáló szolgáltatók helyzete a fixtelefon-piac csökkenésével párhuzamosan egyre marginálisabbá válik. Az általuk elérhető megtakarítás mind abszolút mértékben, mind a cégek kiadási struktúrájában betöltött jelentőségét tekintve csökken, az üzleti modell egyre nehezebben fenntartható. A VoIP-szolgáltatás jelentősége viszont folyamatosan nő, ráadásul várható, hogy az inkumbens szolgáltatók előbb-utóbb megkezdik az ügyfelek tömeges átállítását is PSTN-ről VoIP-ra.
Fix telefónia Piacrészesedések Főbb piaci szereplők részesedése Szegmensek szerint Főbb piaci szereplők részesedése Technológiák szerint 9 PSTN [CS/CPS is] 9 0+ fő 0-9 fő kábeltel. + szolg. VoIP 0-9 fő Magyar Telekom Invitel GTS Hungary UPC Egyéb Bázis: teljes fix-kiadás [m Ft], = 9 [= Gov+NP=9 ] [0+ fő=, 0-9 fő=9, 0-9 fő=] 9 Magyar Telekom Invitel GTS Hungary UPC Egyéb Bázis: PSTN-piac, beleértve CS/CPS-t [m Ft]= kábeltelefon + szolg. VoIP a fizetős VoIN nélkül [m Ft]= Összességében nézve a Magyar Telekom a teljes fixtelefon-piaci költések százaléka felett diszponál. A hagyományos PSTN-piacon [hagyományos vezetékes + CS/CPS] a költések %-át a Magyar Telekom, %-át pedig az Invitel realizálja, ami tavalyhoz képest nem mutat érdemi elmozdulást. A VoIP típusú szolgáltatások piacán [kábeltelefon + szolgáltatói VoIP] a Magyar Telekom megőrizte vezető szerepét, a piac %-át birtokolja, míg az Invitel részesedése %. A GTS és a UPC együttesen a piac 0%-a felett diszponál. Figyelemre méltó, hogy az egyéb kisebb szolgáltatók a VoIP típusú szolgáltatások költéseiből %-ban részesednek. 9
Fix telefónia Szolgáltatói kapcsolatok Analóg/ISDN telefónia CS/CPS Kábeltelefónia Szolgáltatói VoIP Magyar Telekom [%] Invitel [%] UPC [%] GTS Hungary [%] H Telekom [%] C Távközlési Kft. [0%] Invitel [%] Enternet [9%] Magyar Telekom [%] UPC [0%] Digi Kft. [%] Magyar Telekom [9%] Invitel [%] Egyéb [%] Magyar Telekom [9%] Invitel [%] UPC [%] Btel [,%]* GTS Hungary [,%] Bázis: adott technológiát használó közvetlen előfizetők, analóg/ ISDN=, CS/CPS=0, kábeltelefon=9, szolgáltatói VoIP= A hagyományos analóg és ISDN telefonszolgáltatásnál, illetve a szolgáltatói VoIP-nál a Magyar Telekommal állnak a legtöbben kapcsolatban. A legalább 0 alkalmazottal rendelkező közvetlen előfizetők %-a Telekom-ügyfél, ami a tavalyi évhez képest enyhe csökkenést mutat. A legtöbb közvetítőválasztásos [CS/CPS] szerződött ügyféllel a H Telekom rendelkezik [%]. A kábeltelefon-piacon a UPC játszik vezető szerepet 0%-os részesedéssel. Figyelemre méltó a Digi és a Magyar Telekom -9 százalékos ügyfélkapcsolati részesedése. A szolgáltatói VoIP esetében a hagyományos analóg/isdn telefóniához hasonlóan a Magyar Telekom a legjelentősebb szolgáltató. *a szolgáltató jelenleg felszámolás alatt áll, de a válaszadói percepciókban még megjelenik 0
Fix telefónia VoIN I. VoIN: a VoIN alatt olyan internetes telefonálási megoldásokat értsen, mint a Skype stb. A VoIN esetében nem szükséges a szolgáltatóval való direkt szerződéskötés, a szolgáltatást bárki tudja aktiválni a saját internetes számítógépén, a szolgáltató nem vállal minőségi garanciákat az internetalapú hangszolgáltatásra. VoIN megoldást igénybe vevők aránya VoIN megoldást igénybe vevők aránya Skype 9 Microsoft Lync 9 Glophone 0+ fő ICQ 0-9 fő Google Hangouts 0-9 fő VoIP Buster 0% % 0% % 0% Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 0 [=0, Gov+NP= ] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= 09 ] Bázis: VoIN-t használó szervezetek A vizsgált szervezetek hatoda használ legalább eseti jelleggel VoIN-szolgáltatást. A megoldás használata az üzleti szférában elterjedtebb, mint az intézmények és a nonprofit szervezetek körében. A Skype egyeduralma továbbra is megfigyelhető, a legtöbb cégnél és intézménynél Skype-ot használnak.
Fix telefónia VoIN II VoIN-telefonálásnál tapasztalt nehézségek Nem tapasztaltak nehézséget A vállalatvezetés nem ösztönzi a használatát Nem állnak rendelkezésre a használatához szükséges eszközök Nem ismerik, nem tudnak róla az alkalmazottak A vállalati szabályok, irányelvek tiltják a használatát Nincs rá szükség, igény Az internetszolgáltató nem engedélyezi az alkalmazást NT/NV 0 0 0% 0% 0% 0% 0% Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 0 [=0, Gov+NP= ] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= 09] A megkérdezett vállalatok/szervezetek 0%-a nem tapasztalt akadályt a VoIN használatára vonatkozóan. Ez az arány tavaly óta jelentősen csökkent. Az internetes VoIN-telefonálással kapcsolatos legjellemzőbb akadály a megkérdezettek szerint az, hogy a vállalatvezetés nem ösztönzi a használatát. Az ezt említők aránya jelentősen megnőtt az előző évhez képest. Néhány esetben nem állnak rendelkezésre a használatához szükséges eszközözök. A hagyományos telefonszámok hívását is lehetővé tevő fizetős VoIN-szolgáltatást a használóknak csupán %-a veszi igénybe. Azok, akik jelenleg nem vesznek igénybe VoIN-t, többségében [90%] nem szándékoznak a következő egy évben internetes telefonálást igénybe venni.
Fix telefónia Vezetékestelefon-számla változása Vezetékestelefon-számla változása az évvel korábbi helyzethez képest 0+ fő 0-9 fő 0-9 fő 0 A vezetékestelefon-számla összege a szervezetek %-ánál nem változott az utóbbi egy évben. Az összes közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkező szervezet %-a tapasztalt növekedést, %-a pedig csökkenést az elmúlt időszakban. A változás [növekedés vagy csökkenés] okaként legtöbben a hívásdíjak növekedését/ csökkenését [%], a távközlési adó megjelenését az árakban [0%], valamint a vezetékestelefonelőfizetések számának változását [%] jelölték meg. Jelentősen növekedett Nem változott Jelentős mértékben csökkent Kis mértékben növekedett Kis mértékben csökkent NT/NV Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, = [= 9, Gov+NP= ] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= 99]
Fix telefónia Fix-tervek % Beszerzési tervek [következő évben] % Lemondási tervek [következő évben], 0%, 0% % 0%,,,,0,, 0, 0, 0,,0 0, 0,0, 0, 0, 0,0, 0, 0, 0, 0+ fő 0-9 fő 0-9 fő % 0%,,,,, 0,,0 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0+ fő 0-9 fő 0-9 fő Hagyományos analóg/isdn CS/CPS Kábeltelefon Szolgáltatói VoIP Hagyományos analóg/isdn CS/CPS Kábeltelefon Szolgáltatói VoIP Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 0 [=0, Gov+NP= ] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= 09] Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 0 [=0, Gov+NP= ] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= 09] Közvetlen fixtelefon-előfizetés beszerzését a szervezetek,9%-a tervezi a következő évben, ami csökkent a korábbi évekhez képest. A beszerzést tervezők még mindig a hagyományos analóg vagy ISDN technológiát preferálják a legnagyobb arányban. Közvetlen előfizetés lemondását a vállalatok és intézmények,%-a valószínűsíti a következő időszakban, ami a tavalyi,%-ot nem sokkal haladja meg. A releváns szervezetek jellemzően hagyományos analóg/isdn előfizetéseiket mondanák le. Fontos látni, hogy ezek a most előrelátható konkrét tervek, melyektől a ténylegesen realizálandó beszerzések kisebbnagyobb mértékben várhatóan eltérnek majd. Ennek fő oka, hogy ezek a döntések sokszor ad-hoc jellegűek és számos körülmény befolyásolhatja őket, így például egy szolgáltató részéről érkező közvetlen megkeresés stb.
Fix telefónia A jövőben egy új szolgáltató megjelenése 0+ fő 0-9 fő 0-9 fő Várható magatartás új szolgáltató megjelenése esetén 90 Az újat vennék igénybe a jelenlegi helyett Igénybe vennék az újat is, de megtartanák a régit is Maradnának jelenlegi [azaz régi] szolgáltatójuknál NT/NV Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, = [= 9, Gov+NP= ] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= 99] Visszatartó tényezők A többi szolgáltató ajánlata sem kedvezőbb [%] A jelenlegi szerződés nem engedélyezi [9%] Nem kívánnak számot változtatni [%] Bonyolult az ügyintézés [9%] Számukra a szolgáltatás [műszakilag] nem elérhető [%] Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, = [= 9, Gov+NP= ] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= 99] Egy új szolgáltató megjelenése kevéssé alakítaná át a jelenlegi viszonyokat a fixtelefonpiacon. A megkérdezett közvetlen előfizetők mintegy %-a várhatóan maradna a jelenlegi szolgáltatójánál. Az új szolgáltatónak átlagosan %-kal kellene olcsóbbnak lennie ahhoz, hogy biztosan átpártoljanak hozzá az ezt preferáló megkérdezettek. A szolgáltatóváltástól leginkább az tartja vissza a szervezeteket, hogy a többi szolgáltató ajánlata sem kedvezőbb. A közvetlen fixtelefon-előfizetők %-a azonban azt állítja, hogy egyébként nincs akadálya annak, hogy szolgáltatót váltsanak. Tavalyhoz képest nőtt azok aránya akik szerint a többi szolgáltató ajánlata sem kedvezőbb, illetve akik nem akarnak számot váltani; csökkent azonban azok aránya akik szerint nincs akadálya a szolgáltatóváltásnak.
Fix telefónia Reakciók 0%-os áremelésre Várható reakciók, ha az előfizetési díjak az igénybe vett fixtelefon-technológia esetében 0%-kal emelkednek MINDEN szolgáltatónál, míg más technológiák ára nem változik Továbbra is előfizetnének és ugyanannyit telefonálnának Kevesebbet telefonálnának, de továbbra is előfizetnének Alacsonyabb díjcsomagra váltanának Másik vezetékestelefon-technológiára váltanának Az előfizetéseket lemondanák, és nem fizetnének elő másra 0 Az előfizetési díjak 0%-os emelkedése esetén a legtöbben továbbra is előfizetnének és ugyanannyit telefonálnának [%]. %-uk kevesebbet telefonálna és %-uk alacsonyabb díjcsomagra váltana. Akik másik vezetékestelefon-technológiára váltanának [%], legtöbben a szolgáltatói VoIP-ot preferálnák. Azok, akik visszafognák telefonálásukat, esetleg nullára redukálnák, elsősorban az e- maillel vagy a mobiltelefonnal történő helyettesítést választanák. Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, = [= 9, Gov+NP= ] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= 99]
Fix-mobil teljes helyettesítés Az Önök cége/ intézménye esetében mennyire tartaná megfelelőnek a mobiltelefonok használatát arra, hogy a telefonbeszélgetéseket teljes egészében ezek segítségével bonyolítsák le? Skálás kérdés, =Egyáltalán nem lenne megfelelő, =Teljes mértékben megfelelő lenne Mennyire tartja elképzelhetőnek, hogy a szervezet összes fixtelefon-előfizetését lecseréljék mobiltelefon-előfizetésekre? Skálás kérdés, =Egyáltalán nem tartom elképzelhetőnek, =Teljes mértékben elképzelhetőnek tartom, 9 9, 0,9 9 0,,0, 0+ fő, 0+ fő 9, 0-9 fő 0, 0-9 fő 9, 0-9 fő, 0-9 fő 9 9, Top [-] Mid [] Down [-] NT/NV Top [-] Mid [] Down [-] NT/NV Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, = [= 9, Gov+NP= ] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= 99 ] Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, = [= 9, Gov+NP= ] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= 99 ] Bár minden ötödik szervezet döntéshozója úgy véli, hogy a vállalat vagy intézmény telefonbeszélgetéseit akár teljes egészében is meg tudnák oldani mobiltelefonok segítségével, mindössze 9% tartja elképzelhetőnek, hogy az összes fix-előfizetést ténylegesen lecseréljék mobiltelefon-előfizetésre. A fix-mobil csere elutasításának fő okai: az ügyfelek igénylik a fix telefont [9%], az irodában használt technológiához szükséges [%], a szervezet profilja is sok esetben megköveteli a vezetékes vonal használatát [9%], valamint a váltás költséges lenne [%], illetve nem látnak előnyt abban, ha mobiltelefonra váltanának [%]. Tavaly óta valamelyest csökkent a szervezet profiljának említése, de jelentősen nőtt azok aránya akik szerint költséges lenne a váltás.
Fix telefónia Elégedettség és lojalitás Ár és minőség viszonyának megítélése a vezetékestelefon-szolgáltatás esetében 9 0+ fő 0 0-9 fő 0 0-9 fő 0 Az ár a fontosabb Egyformán fontos az ár és a minőség A minőség a fontosabb NT/NV Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, = [= 9, Gov+NP= ] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= 99 ] A fix telefónia esetében a válaszadók többsége egyformán fontosnak tartja az árat és a minőséget [%], mindemellett %-uk inkább az árat ítéli domináns tényezőnek. Az üzleti szervezeteknél valamivel többen érzik fontosabbnak a minőséget, míg a kormányzatiaknál az ár enyhe dominanciája figyelhető meg.
.. Mobiltelefónia 9
Mobiltelefónia Penetráció Előfizetés és használat 00% Publikus, illetve egyedi ajánlat alapján előfizetők [a válaszadók tudomása szerint] 9 90 9 0% 0% 9 9 0+ fő 0-9 fő 0-9 fő 90 Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 0 [=0, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= 09] 9 9 Közvetlen előfizetők Más jogi személy előfizetését használják Magánszemély előfizetését használják 0% 0% 0% 9 9 9 0 Publikus ajánlat Egyedi ajánlat, szerződés NT/NV Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=0, Gov+NP=0] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő=9 ] A mobiltelefon-használat a vizsgált sokaságban alapvető [ez alól valamelyest az intézmények és nonprofit szervezetek kivételt képeznek %-uknál nem használnak mobilhangszolgáltatást]. A penetrációs arányok nem változtak jelentősen a tavalyi évhez képest. A vizsgált szervezetek kétharmada úgy tudja/ úgy véli, hogy egyedi ajánlatot kapott a szerződéskötést megelőzően. A 0+ fős kategóriában a kapott adatok alapján ez szinte magától értetődő. 0
Mobiltelefónia Közvetlen előfizetések száma Közvetlen előfizetések átlagos száma [db] Szolgáltatók részesedése a közvetlen előfizetések száma alapján 0+ fő 0-9 fő 0-9 fő 0+ fő 0 Telekom 0-9 fő Telenor Vodafone 9 0 00 00 00 00 0-9 fő T-Mobile Telenor Vodafone Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = 00 [=9 9, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= 9] Bázis: összes közvetlen mobil-előfizetés, = 9 [=9, Gov+NP= ] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő=0 ] A mintegy, ezer közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezet összesen kb. ezer közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkezik a tavaly mért számhoz képest ez enyhe növekedést jelent. A teljes sim-kártya-állomány közel %-a az üzleti szférában koncentrálódik. A sim-kártyák %-ánál [kb. 9 ezer db] a Telekom a szolgáltató. Az állomány %-át [kb. 9 ezer db] a Telenor, %-át [kb. 09 ezer db] pedig a Vodafone biztosítja. A kormányzati és nonprofit szektorban tavaly óta jelentősen nőtt a Vodafone részesedése [0.: %].
Mobiltelefónia Piacrészesedés Egy szervezetre jutó átlagos havi költés [ezer Ft]* Szolgáltatók költés-alapú részesedése* 9 9 9 0+ fő 0-9 fő 0-9 fő 9 0+ fő 9 T-Mobile 0-9 fő 9 Telenor Vodafone 0 0 00 00 00 00 000 00 00 0-9 fő T-Mobile Telenor Vodafone Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = 00 [=9 9, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= 9] Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetések teljes havi piaca, = m Ft [= 0 m Ft, Gov+NP=9 m Ft] [0+ fő= m Ft, 0-9 fő= 09 m Ft, 0-9 fő= 0 m Ft] Az alapsokaságba tartozó szervezetek havi szinten átlagosan 9 ezer forintot fizetnek közvetlen mobiltelefon-előfizetéseik után. Összességében mintegy havi, milliárd forintra tehető a mobilhang-szolgáltatások üzleti és intézményi előfizetőinek piaca [hangpiac]. A piaci részesedések évek óta meglehetősen stabilak a mobilhangpiacon, a Vodafone részesedése viszont növekedett az állami és nonprofit szervezetek körében, elsősorban az elnyert kormányzati (Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, KEF) tendernek köszönhetően. *A költésadatok tartalmazzák a kisképernyős mobilinternetes költést is
Mobiltelefónia ARPU Egy előfizetésre jutó havi költések átlaga [ARPU] az egyes szegmensekben és szolgáltatóknál* 9 0 0+ fő 0-9 fő 0-9 fő T-Mobile Telenor Vodafone 0 0 000 000 000 000 000 000 000 000 Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek = 00 [=9 9, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= 9] A vizsgált szervezetek átlagosan kb.,9 ezer forintot fordítanak egy-egy mobiltelefon-előfizetésre, ami minimális mértékű csökkenés a tavalyi értékhez képest. Az előfizetések magasabb számából adódó nagyobb mértékű flottakedvezmények következtében legkevesebbet a magas alkalmazotti létszámmal [0+ fő] rendelkező szervezetek fizetik előfizetésenként, míg a legtöbbet a 0-9 fősök. Az ARPU a Telenornál a legmagasabb, míg a Vodafone-nál ennél valamivel szerényebb. A kormányzati és nonprofit szektor esetében mutatkozik említésre méltó csökkenés tavalyhoz képest [0: 09 Ft]. *A költésadatok tartalmazzák a kisképernyős mobilinternet-költést is. Az ARPU számításához becsült, a kutatásból származó értékeket használunk, ezért az eredmények fokozott óvatossággal kezelendők.
Mobiltelefónia CUG CUG igénybevétele 9 90 0+ fő 99 0-9 fő 9 0-9 fő T-Mobile Telenor Vodafone Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek = 00 [=9 9, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= 9] A vizsgált szervezetek döntő többsége él a zárt felhasználói csoport [csoporton belüli kedvezményes hívás, angol rövidítése: CUG] nyújtotta előnyökkel [9%]. A szolgáltatók esetében nincs jelentős eltérés ebben a tekintetben. Ennek az opciónak az igénybevétele teljesnek tekinthető a 0+ fős szervezetek esetében [99%]. Az alkalmazotti létszám csökkenésével azonban kissé csökken a CUG-szolgáltatást igénybe vevő szervezetek aránya.
Mobiltelefónia Vállalt minőség és tényleges teljesítmény Elégedettség a szolgáltató által vállalt minőség megfogalmazásával Skálás kérdés; =Egyáltalán nem elégedett, =Teljes mértékben elégedett A tényleges teljesítmény a vállalthoz képest Skálás kérdés; =Sokkal gyengébb, =Nagyjából azonos, =Sokkal jobb 9 9 90 0+ fő 0 0+ fő 0-9 fő 0 0-9 fő 0 0-9 fő 0-9 fő 9 Top [-] Mid [] Down [-] NT/NV Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = 00 [=9 9, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= 9] Top [-] Mid [] Down [-] NT/NV Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = 00 [=9 9, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= 9] A szervezetek több mint négyötöde elégedett azzal, ahogy a szolgáltatója megfogalmazza a szolgáltatásra vállalt minőséget. A releváns sokaság döntő többsége úgy gondolja, hogy a tényleges teljesítmény körülbelül meg is felel a vállalt szintnek, miközben viszonylag alacsony azok hányada, akik kisebbnagyobb elmaradást/hiányosságot látnak.
Mobiltelefónia Reakció a 0%-os áremelésre Reakció a mobiltelefon-előfizetések árának 0%-os emelkedésére Ugyanúgy használnák tovább Alacsonyabb díjcsomagra váltanának Kevesebbet telefonálnának Lemondanák a mobiltelefon-előfizetéseket 0 9 Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek = 00 [=9 9, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= 9] A mobiltelefon-használat olyannyira beépült a vizsgált vállalatok mindennapi életébe, hogy 0% áremelkedés hatására négyötödük semmit nem változtatna, tovább használná meglévő előfizetéseit és nem csökkentené a mobiltelefon-használatát sem. További %-uk kevesebbet telefonálna, 0% pedig alacsonyabb díjcsomagra váltana. A meglévő mobiltelefon-előfizetések [vagy azok egy részének] lemondását csak % választaná. A kormányzati és nonprofit szféra szervezeteinek helyzete hasonló, esetükben % nem változtatna szokásain, de a többiek valamivel erőteljesebben reagálnának, mint a vállalatok.
Mobiltelefónia Hűségszerződés, elégedettség Legutóbbi szerződés megkötésekor aláírt hűségnyilatkozat hossza 0 0+ fő 0-9 fő 0-9 fő 9 év év évnél hosszabb Nem írtak alá hűségnyilatkozatot NT/NV Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek = 00 [=9 9, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= 9] A mobilszolgáltatók változatlanul igyekeznek hűségszerződésekkel növelni az ügyfelek kötődését: csupán a szervezetek %-a nem kötelezte el magát a szerződés aláírásakor. Legjellemzőbbnek a két évre szóló hűségszerződés aláírása számít, a szervezetek háromnegyede ilyet köt. A nagyobb szervezetek alkupozíciója valamivel kedvezőbb, náluk a szolgáltatók kétszer olyan gyakran [%] tekintenek el a hűségnyilatkozattól.
Mobiltelefónia Hűségszerződés lejárata Mikor jár le a jelenlegi hűségszerződésük? [jelenlegi szerződés megkötésekor hűségnyilatkozatot aláírók] Mit tennének, amennyiben jelenleg nem lenne érvényes hűségszerződésük? 9 0+ fő 0-9 fő 0-9 fő 9 0 Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező, hűségszerződést aláíró szervezetek, = [=, Gov+NP=] [0+ fő=0, 0-9 fő=, 0-9 fő= ] 0 Már lejárt hónapon belül - hónapon belül Több mint év múlva NT/NV 0 0 NT/NV Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel és aktív hűségszerződéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=0] [0+ fő=9, 0-9 fő=9, 0-9 fő= ] A releváns szervezetek hatodánál [%] már lejárt a hűségszerződés, míg %-uk esetén erre legalább egy fél évet kell várni, a vizsgált szervezetek %-ának pedig ennél is többet kell várnia arra, hogy szabadon szolgáltatót válthasson. A hűségszerződés befolyásolja ugyan a vállalatok és intézmények lehetőségeit, de ezt a szervezetek nem feltétlenül élik meg erős korlátozásnak: döntő többségük hűségszerződés nélkül is maradna jelenlegi szolgáltatójánál. Azoknak az aránya, akik hűségszerződés nélkül vélhetően szolgáltatót váltanának, mindössze %. Tavaly óta jóval kötöttebbek a fogyasztók: érdemben csökkent azok aránya, akiknek lejárt a hűségszerződésük és nőtt azok aránya, akiknek több mint évet kell várni a lejáratra. 0+ fő 0-9 fő 0-9 fő 0 9 Biztosan maradnánk a jelenlegi szolgáltatónál Valószínűleg maradnánk a jelenlegi szolgáltatónál Valószínűleg szolgáltatót váltanánk Biztosan szolgáltatót váltanánk
Mobiltelefónia Ár és minőség Ár és minőség viszonyának megítélése a mobiltelefon-szolgáltatás esetében 0 9 0+ fő 0-9 fő 0 0 9 0-9 fő 0 Az ár a fontosabb A minőség a fontosabb Egyformán fontos az ár és a minőség NT/NV Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek = 00 [=9 9, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= 9] A mobiltelefon-szolgáltatás jellemzői közt a szervezetek döntő többsége [%] számára egyaránt fontos a minőség és az ár. Az egyes szegmensek között lényeges eltérések nem figyelhetőek meg ebben a tekintetben. 9
Mobiltelefónia Költések változása Mobiltelefon-számla változása az évvel korábbi helyzethez képest* 0 9 0 0 0+ fő 0-9 fő 0 0-9 fő 9 Jelentősen növekedett Kis mértékben növekedett Nem változott Kis mértékben csökkent Jelentős mértékben csökkent NT/NV Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek = 00 [=9 9, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= 9] A legtöbb szervezet [0%] az elmúlt egy évben nem érzékelt változást a mobiltelefonszámlában; a megkérdezettek %-a növekedésről számolt be, míg 0%-a a számla csökkenését tapasztalta. A mobiltelefon-számla változását [csökkenését vagy növekedését] érzékelő szervezetek közül legmagasabb arányban a hívásdíjak növekedését/csökkenését [9%] nevezték meg a változás okaként, de az előfizetések számának növekedése/csökkenése [%] és a távközlési adó [%] ugyancsak jelentősen magyarázza a folyamatokat. *A költésadatok tartalmazzák a kisképernyős mobilinternetes költést is 0
.. Internet
Internet Definíciók Internetellátottság Bármilyen [ vezetékes és /vagy mobil ] internet-hozzáféréssel rendelkező szervezetek: közvetlenül a szolgáltatótól igénybe vett internet-előfizetés, más gazdasági szervezet [anyavállalat, felettes szerv, irodaház stb.] által előfizetett internetszolgáltatás, internet-hozzáférésre is használt adatátviteli szolgáltatás, magánszemély által előfizetett internetszolgáltatás. Közvetlen internet-előfizetés Minden olyan vezetékes és mobil internetkapcsolat, melynek az adott szervezet az előfizetője, azaz közvetlen szerződéses kapcsolatban áll az internetszolgáltatóval. Bérelt vonali internet-hozzáférés Rézérpárra, optikára, műholdas, illetve mikrohullámú stb. technológiára épülő dedikált, specifikáció szerint kialakított telekommunikációs vonali összeköttetés, amelyen keresztül a felhasználó eléri az internetszolgáltatóját. DSL-re épülő internet-hozzáférés Adott típusú DSL-technológián alapuló szélessávú kapcsolat, melynek során a felhasználó hagyományos analóg vagy ISDN telefonérpáron DSL-modem útján kapcsolódik a vonal foglalása nélkül a távközlési szolgáltató hálózatához, ami biztosítja az adatforgalmat a számítógép és a választott internetszolgáltató között. Kábeltelevíziós internet-hozzáférés Kábelmodemes internetkapcsolat, melynek során a felhasználó számítógépe kábelmodem útján csatlakozik a kábeltelevíziós koaxiális kábelre, és ezen keresztül éri el a kábelinternet-szolgáltatót. Mobilinternet-hozzáférés Kizárólag a beszédcélra nem használható mobilinternet-kártyákkal, mobilinternet-modemekkel használt előfizetések tartoznak ide; a beszédcélra használt mobiltelefonhoz kapcsolódó havi előfizetési díjas mobilinternet-csomagokat nem soroltuk ide a jelen kutatásban.
Internet Penetráció I. Közvetlen internet-előfizetés [Bármilyen technológiájú közvetlen internettel rendelkezik] 9 9 9 0+ fő 9 0-9 fő 9 0-9 fő 9 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 90% 00% Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 0 [=0, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= 09] A 0 fő feletti szervezetek döntő többsége [9%, kb. ezer] rendelkezik közvetlen internethozzáféréssel, míg az internetet használó szervezetek száma ezerre tehető [9%]. Az előző évhez képest a penetráció nem változott. Az átlagnál valamelyest alacsonyabb a kormányzati és nonprofit szférában a közvetlen előfizetéssel rendelkezők aránya [9%]. A szervezet méretétől csak kevéssé függ a penetráció mértéke.
Internet Penetráció II. Vezetékes internet Előfizetés és használat Mobilinternet Előfizetés és használat 0 9 0 0+ fő 0+ fő 0-9 fő 9 0-9 fő 0-9 fő 0-9 fő Közvetlen internet-előfizetés Más jogi személy internet-előfizetését használják Adatátviteli és egyben internetszolgáltatásra vonatkozó előfizetésük van Magánszemély előfizetését használják Nem használnak vezetékes internetet Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 0 [=0, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= 09] Közvetlen internet-előfizetés Más jogi személy internet-előfizetését használják Magánszemély előfizetését használják Nem használnak mobilinternetet Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 0 [=0, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= 09] A 0 fő feletti szervezetek döntő többsége [%, kb. ezer szervezet] rendelkezik közvetlen vezetékesinternet-hozzáféréssel, míg %-uk közvetlen mobilinternet-előfizetéssel. A kormányzati és nonprofit szegmensben a mobilinternet-használók aránya alacsonyabb, csupán %-ot tesz ki. A 0 fő feletti vállalatoknál/intézményeknél jóval átlagot meghaladó mértékű, közel %-os a közvetlen mobilinternet-előfizetések aránya.
Internet Technológia I. 00% 0% 0% 0% 0% 0% Internettechnológiák penetrációja 0 0 0 0 0 0 0+ fő 0-9 fő 0-9 fő Különböző technológiájú közvetlen internetelőfizetések számának megoszlása 0+ fő 0-9 fő 0-9 fő Bérelt vonali xdsl Kábeltelevíziós internet Mobilinternet Egyéb Bérelt vonali xdsl Kábeltelevíziós Mobilinternet Egyéb technológia Bázis: bármilyen közvetlen internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=99 ] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= ] Bázis: közvetlen internet-előfizetések száma, =9 9 [= 9, Gov+NP=9 00] [0+ fő= 9, 0-9 fő=, 0-9 fő= 0] A közvetlen előfizetéssel rendelkező szervezetek arányát tekintve összességében még mindig a DSL a legelterjedtebb hozzáférési technológia, azonban a 9 fő feletti szervezeteknél már megelőzi a mobilinternet. Az egyéb technológiájú hozzáférések aránya főként a kormányzati és nonprofit szektor esetében tavaly óta érdemben csökkent. A közvetlen előfizetések számát tekintve többségben van a szélessávú mobilinternet, míg az előfizetések csupán százaléka DSL-technológiájú, annak ellenére, hogy ez számít a legelterjedtebb technológiának. Fontos azonban figyelembe venni, hogy a mobilinternet-előfizetések inkább perszonális jellegűek, míg a többi technológia esetében egy-egy előfizetés jellemzően több felhasználó számára teszi lehetővé az internet-hozzáférést.
Internet Technológia II. G/LTE-képes mobilinternet-előfizetések aránya G/LTE-képes mobilinternet-előfizetések száma [ezer db] 0 0+ fő 0+ fő 0-9 fő 0-9 fő G/LTE képes Nem G/LTE képes 0-9 fő 0-9 fő 0 0 0 0 0 0 00 Bázis: közvetlen mobilinternet-előfizetések száma, = 0 [=0, Gov+NP=0 9 ] [0+ fő= 9, 0-9 fő=, 0-9 fő= ] Bázis: közvetlen mobilinternet-előfizetések száma, = 0 [=0, Gov+NP=0 9 ] [0+ fő= 9, 0-9 fő=, 0-9 fő= ] A mintegy ezer mobilinternet-előfizetés több mint fele G/LTE-képes csomagot takar, ami a teljes 0+ fős vállalati/intézményi szegmensben nagyjából ezer előfizetést jelent. Az LTE-képes csomagok aránya nem tér el nagymértékben a szegmensek között, azonban a mobilinternet-előfizetések szegmensenkénti megoszlásából fakadóan a kormányzati és nonprofit intézmények körében mindösszesen 0 ezer ilyen konstrukciót láthatunk, míg az üzleti szférában ezer G/LTE-képes mobilinternet-csomag van használatban.
Internet Piacrészesedés I. Egy szervezetre jutó átlagos havi költés [ezer Ft] Költés-alapú részesedések technológiák szerint 0 0 0+ fő 0 9 0+ fő 00 0-9 fő 0 0 0-9 fő 0-9 fő 0 0 0-9 fő 0 0 00 00 00 00 Bérelt vonali xdsl Kábeltelevíziós Mobilinternet Egyéb technológia Bázis: bármilyen közvetlen internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=99 ] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= ] Bázis: teljes havi internetkiadás [m Ft], = 9 [=, Gov+NP=0] [0-9 fő=0, 0-9 fő=, 0+ fő=] Havonta átlagosan 0 ezer forintot fordítanak a vizsgált szervezetek közvetlen internetelőfizetésekre. A teljes internetpiaci költések %-a kötődik a DSL-hozzáférésekhez, míg a bérelt vonali költések %-kal járulnak hozzá a teljes piachoz. A mobilinternet-kiadások aránya mintegy %-ra tehető.
Internet Piacrészesedés II. Szolgáltatók piacrészesedése felvevőpiaci szegmensek szerint Szolgáltatók piacrészesedése technológiák szerint Bérelt vonali 0 9 0 xdsl 0+ fő 9 9 Kábeltelevíziós 0-9 fő 9 Mobilinternet 9 0-9 fő 0 9 Egyéb technológia 9 MT vezetékes MT mobil Invitel Telenor Vodafone UPC GTS Egyéb Bázis: teljes havi internetkiadás [m Ft], = 9 [=, Gov+NP=0] [0-9 fő=0, 0-9 fő=, 0+ fő=] MT vezetékes MT mobil Invitel Telenor Vodafone UPC GTS Egyéb Bázis: internetkiadás technológiánként [m Ft], [bérelt vonali=, xdsl=, kábeltelevíziós=, szélessávú mobilinternet=0, egyéb technológia=90] A legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező internetszolgáltató egyértelműen a Magyar Telekom [vezetékes: %, a mobillal együtt %], amit az Invitel %-kal követ. Ezek az arányok nem térnek el lényegesen a tavalyi adatoktól. A bérelt vonali piacon kiegyensúlyozottabb a két legnagyobb szolgáltató, a Telekom [%] és az Invitel [0%] részesedése, míg az xdsl és a szélessávú mobilinternet piacán a Telekomé [MT mobil] a költések többsége [% és %]. A kábeltelevíziós piacon a UPC a meghatározó szolgáltató, ugyanakkor itt a kisebb szolgáltatók is hasonlóan jelentős együttes részarányt képviselnek.
Internet Kiadások alakulása Ár vs. minőség I. Internet-hozzáférési kiadások változása az elmúlt egy évben Vezetékes internet 9 Az internet-szolgáltatások esetében az ár vagy a szolgáltatás minősége a fontosabb? Vezetékes internet 9 9 9 0 0+ fő 9 0+ fő 0 0-9 fő 9 0-9 fő 0 0-9 fő 9 0-9 fő Jelentős mértékben csökkent Nem változott Jelentősen növekedett Kis mértékben csökkent Kis mértékben növekedett NT/NV Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=0 ] [0+ fő=, 0-9 fő=9, 0-9 fő= ] Az ár a fontosabb A minőség a fontosabb Egyformán fontos az ár és a minőség Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=0 ] [0+ fő=, 0-9 fő=9, 0-9 fő= ] Az elmúlt egy év során a szervezetek 9%-ánál saját tapasztalataik alapján nem változott az az összeg, amit vezetékes internetre fordítottak. Csupán a szervezetek %-a tapasztalt a kiadásaiban csökkenést, és hasonló arányban számoltak be növekedésről is. Ezt a szervezetek %-a az előfizetési díjak változásával magyarázza. A szervezetek %-a számára az ár és a minőség egyaránt fontos a vezetékesinternetszolgáltatás esetében. Érdekes azonban, hogy kb. háromszor annyian említik a minőséget, mint az árat szemben a hangszolgáltatásokkal, ahol nincs ilyen eltérés. 9
Internet Kiadások alakulása Ár vs. minőség II. Mobilinternet-hozzáférési kiadások változása az elmúlt egy évben A mobilinternet-szolgáltatások esetében az ár vagy a szolgáltatás minősége a fontosabb? 9 9 9 0 0+ fő 0+ fő 0-9 fő 90 0-9 fő 9 0-9 fő 9 0-9 fő 9 Jelentős mértékben csökkent Nem változott Jelentősen növekedett Kis mértékben csökkent Kis mértékben növekedett NT/NV Bázis: közvetlen mobilinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [= 09, Gov+NP= ] [0+ fő=0, 0-9 fő=, 0-9 fő=0 ] Az ár a fontosabb Egyformán fontos az ár és a minőség A minőség a fontosabb Bázis: közvetlen mobilinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [= 09, Gov+NP= ] [0+ fő=0, 0-9 fő=, 0-9 fő=0 ] A tavalyi évhez viszonyítva a szervezetek 9%-a saját tapasztalataik alapján nem realizált bármilyen változást a mobilinternet-előfizetésük összegében. Csupán a szervezetek %-a tapasztalt a kiadásaiban csökkenést, és hasonló arányban számoltak be növekedésről is. Ezt a szervezetek kétharmada az előfizetési díjak változásával magyarázza. A szervezetek %-a számára az ár és a minőség egyaránt fontos a mobilinternet-szolgáltatás esetében. A fixinternet mellett a mobilinternet is olyan szolgáltatás, ahol többen tartják fontosnak a szolgáltatás minőségét. NT/NV 0
Internet Vállalt minőség és tényleges teljesítmény I. Elégedettség a szolgáltató által vállalt minőség megfogalmazásával Fix internet Skálás kérdés; =Egyáltalán nem elégedett, =Teljes mértékben elégedett A tényleges teljesítmény a vállalthoz képest Fix internet Skálás kérdés; =Egyáltalán nem elégedett, =Teljes mértékben elégedett, 0 0,9, 0 0,9, 9,00 0+ fő 0, 0+ fő,0 0-9 fő 9, 0-9 fő,0 0-9 fő, 0-9 fő 9,9 Top [-] Mid [] Down [-] NT/NV Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=0 ] [0+ fő=, 0-9 fő=9, 0-9 fő= ] Top [-] Mid [] Down [-] NT/NV Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=0 ] [0+ fő=, 0-9 fő=9, 0-9 fő= ] A szervezetek több mint négyötöde elégedett azzal, ahogy a szolgáltatója megfogalmazza a szolgáltatásra vállalt minőséget az intézményi és nonprofit szektorban ez az arány %. A releváns sokaság döntő többsége úgy gondolja, hogy a tényleges teljesítmény körülbelül meg is felel a vállalt szintnek, továbbá körülbelül ugyanannyian vannak, akik a tényleges teljesítményt a vállaltnál rosszabbnak, illetve jobbnak ítélik [-0%]. A szolgáltató teljesítményével elégedetlenek aránya mintegy százalékpontot csökkent 0- höz képest [0:% 0: % 0: %], de tavaly óta ez érdemben nem változott.
Internet Vállalt minőség és tényleges teljesítmény II. Elégedettség a szolgáltató által vállalt minőség megfogalmazásával Mobilinternet Skálás kérdés; =Egyáltalán nem elégedett, =Teljes mértékben elégedett A tényleges teljesítmény a vállalthoz képest Mobilinternet Skálás kérdés; =Sokkal gyengébb, =Nagyjából azonos, =Sokkal jobb 0,0 9,9,99 0 0,9 0,9,0 0+ fő 9, 0+ fő 0 0,9 0-9 fő 9, 0-9 fő,9 0-9 fő,0 0-9 fő 9 9 0,9 Top [-] Mid [] Down [-] NT/NV Top [-] Mid [] Down [-] NT/NV Bázis: közvetlen mobilinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [= 09, Gov+NP= ] [0+ fő=0, 0-9 fő=, 0-9 fő=0 ] Bázis: közvetlen mobilinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [= 09, Gov+NP= ] [0+ fő=0, 0-9 fő=, 0-9 fő=0 ] A szervezetek háromnegyede elégedett azzal, ahogy a szolgáltatója megfogalmazza a szolgáltatásra vállalt minőséget a mobilinternet esetében. A releváns sokaság %-a úgy gondolja, hogy a tényleges teljesítmény körülbelül meg is felel a vállalt szintnek, ugyanakkor megközelítőleg ugyanannyian vannak azok, akik a tényleges teljesítményt a vállaltnál rosszabbnak ítélik, mint akik jobbnak. A kormányzati és nonprofit szférában a legalacsonyabb azon szervezetek aránya, ahol úgy vélik, a szerződésben vállalt teljesítmény elmarad a valóstól.
Internet Internethasználat területei Az internethasználat területei [0] E-mail Tájékozódás, információgyűjtés Bankügyek internetes intézése Ügyfelekkel, partnerekkel való kapcsolattartás Elektonikus értékesítés, beszerzés Vállalati hálózathoz történő távoli hozzáférés Internetes telefonálás Távfelügyelet, távdiagnosztika Távmunka Hang- és/vagy videokommunikáció Alkalmazottak elektronikus oktatása NT/NV 9 9 Az internethasználat elsődleges célja a vizsgált szervezeteknél a kapcsolattartás biztosítása, az elektronikus levelezés. A második leggyakoribb felhasználási terület a tájékozódás, információgyűjtés [9%], mely szintén megerősíti, hogy napjainkban az internet meghatározó ismeretszerzési csatornává vált. A releváns szervezetek %-a a bankügyek intézésére, %-a pedig a partnerekkel való kapcsolattartásra használja az internetet. A hazai szervezetek %-a alkalmazza az internetet távmunkára. A legfontosabb felhasználási célok nem változtak az előző évhez képest. A hazai szervezetek mindössze %-a tapasztalt szolgáltató által blokkolt vagy szándékosan lassított weboldalt. Bázis: bármilyen közvetlen internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=99 ] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= ]
Internet Hűségszerződés Vezetékes internet Legutóbbi szerződés megkötésekor aláírt hűségnyilatkozat hossza Vezetékes internet Maradnának-e a jelenlegi vezetékes szolgáltatónál, amennyiben nem lenne érvényes hűségszerződésük? 9 9 9 0+ fő 0+ fő 0-9 fő 0-9 fő 0-9 fő 9 9 0-9 fő év év évnél hosszabb Nem írtak alá hűségnyilatkozatot NT/NV Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=0 ] [0+ fő=, 0-9 fő=9, 0-9 fő= ] Biztosan maradnánk Valószínűleg maradnánk Valószínűleg szolgáltatót váltanánk Biztosan szolgáltatót váltanánk NT/NV Bázis: fixinternethez kötődő érvényes hűségszerződéssel rendelkező szervezetek, =9 [=, Gov+NP= ] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= 9] Elterjedtnek számítanak a hűségnyilatkozatok, a közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek %-a a legutóbbi szerződés megkötésekor írt alá hűségszerződést. A hűségszerződést alá nem írók aránya viszont a kormányzati és nonprofit szegmensben a legmagasabb, 9%-os. A hűségszerződés esetében a leggyakoribb a kétéves időtartamú szerződés megkötése. A hűségszerződéssel rendelkezők közel %-ának egy éven belül fog lejárni a szerződése, több mint negyedüknek pedig már lejárt. Azok, akik rendelkeznek érvényes hűségszerződéssel, többségében a jelenlegi szolgáltatójuknál maradnának akkor is, ha nem kötné őket a szerződés.
Internet Hűségszerződés Mobilinternet Legutóbbi szerződés megkötésekor aláírt hűségnyilatkozat hossza Mobilinternet Maradnának-e a jelenlegi mobilinternetszolgáltatónál, amennyiben nem lenne érvényes hűségszerződésük? 9 9 9 9 0+ fő 0+ fő 0 0-9 fő 0-9 fő 9 0-9 fő 0 0-9 fő 9 év év évnél hosszabb Nem írtak alá hűségnyilatkozatot NT/NV Bázis: közvetlen mobilinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [= 09, Gov+NP= ] [0+ fő=0, 0-9 fő=, 0-9 fő=0 ] Biztosan maradnánk Valószínűleg maradnánk Valószínűleg szolgáltatót váltanánk Biztosan szolgáltatót váltanánk NT/NV Bázis: mobilinternethez kötődő érvényes hűségszerződéssel rendelkező szervezetek, = 0 [=90, Gov+NP= ] [0+ fő=, 0-9 fő=0, 0-9 fő=9] Gyakoriak a hűségnyilatkozatok, a mobilinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek %-a a legutóbbi szerződés megkötésekor írt alá hűségszerződést. A hűségszerződést nem kötők aránya a 0+ fős szervezeteknél [%] és a kormányzati, valamint a nonprofit intézményeknél [9%] a legmagasabb. A hűségszerződés esetében a leggyakoribb a kétéves időtartamú szerződés megkötése. A hűségszerződéssel rendelkezők harmadának már lejárt vagy fél éven belül jár le a szerződésük. Azok, akik rendelkeznek érvényes hűségszerződéssel, a legtöbb esetben a jelenlegi szolgáltatójuknál maradnának akkor is, ha nem lenne ilyen szerződéses kötöttségük.
Internet Sávszélesség Milyen maximális letöltési sebességű internet-előfizetéssel rendelkeznek? 0 0 0 0 0 0% 0% 0% 0% 0% Kevesebb mint Mbps,-0 Mbps 0,-0 Mbps 0,-00 Mbps 00-nál több Mbps NT/NV Elképzelhetőnek tartja, hogy a következő egy évben a jelenleginél nagyobb le- és/vagy feltöltési sebességű csomagra váltanak? 0+ fő 0-9 fő 0-9 fő 0 Igen Nem NT/NV Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=0 ] [0+ fő=, 0-9 fő=9, 0-9 fő= ] Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=0 ] [0+ fő=, 0-9 fő=9, 0-9 fő= ] A közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek 9%-a rendelkezik Mbps-nál nagyobb letöltési sebességű internet-előfizetéssel, míg az Mbps vagy annál lassabb letöltési sebességű internettel [is] rendelkezők aránya csupán %-ot tesz ki. A szervezetek több mint négyötöde nem tartja elképzelhetőnek, hogy egy éven belül nagyobb sávszélességű internetcsomagra váltana. A 9 fő feletti cégeknél % az upgrade-et tervezők aránya.
Internet Fókuszban a mobilinternet A mobilinternet megítélése a vezetékesinternet-hozzáféréshez viszonyítva Adatátvitel sebessége Adatkapcsolat megbízhatósága Szolgáltatás ára Összességében 0 9 0:,0, 0:,09, 0:,, 0:,,9 A használatot motiváló tényezők Mobilitás, útközbeni használat Távmunka Nincs lehetőség más internetkapcsolatra Kedvező díjak Biztonsági megoldás, back-up kapcsolat Egyszerű telepítés és használat Alkalmazások interneten keresztül történő elérése Egyéb 0 9 NT/NV Top [-] Mid [] Down [-] NT/NV Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 0 [=0, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= 09] Amellett, hogy a mobilinternet mára már széles körben ismert, a technológia üzleti célú alkalmazásának megítélése a vezetékes hozzáférések tükrében változatlanul vegyes, kissé negatív képet mutat. A szervezetek mindössze %-a ítéli összességében jobbnak a mobilinternetet, mint a vezetékest. A kedvezőtlenebb megítélés a szolgáltatás egyes jellemzői: a sebesség, a megbízhatóság és az ártényező kapcsán is megfigyelhető, bár tavalyhoz képest nem változott a megítélés. A mobilinternet pozitív hozadéka elsősorban a mobilitásban, a telephelytől távoli munkalehetőségben és a távmunkában rejlik. Bázis: közvetlen mobilinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [= 09, Gov+NP= ] [0+ fő=0, 0-9 fő=, 0-9 fő=0 ]
Internet Technológiaváltás Volt-e olyan vezetékesinternet-kapcsolatuk, amelyet mobilinternetre való áttérés miatt mondtak le? Reakció a mobilinternet-előfizetések árának 0%-os emelkedésére 0+ fő 0-9 fő 9 9 00 9 99 0-9 fő 9 Igen Nem NT/NV Bázis: közvetlen mobilinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [= 09, Gov+NP= ] [0+ fő=0, 0-9 fő=, 0-9 fő=0 ] Továbbra is előfizetnének Alacsonyabb díjcsomagra váltanának Másik internet-hozzáférési technológiára váltanának Lemondanák az előfizetést Bázis: közvetlen mobilinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [= 09, Gov+NP= ] [0+ fő=0, 0-9 fő=, 0-9 fő=0 ] A vizsgált, közvetlen mobilinternet-előfizetéssel rendelkező cégek és intézmények nagy többsége [9%] nem rendelkezett korábban olyan vezetékes vagy mikrohullámú internetkapcsolattal, amelyet a mobilinternet miatt mondott volna le. Ebből adódóan vagy mint új internethasználók jelentek meg, vagy a régi előfizetésük mellé szerezték be a mobilinternetet, főként a mobilitás, útközbeni használat [%] és a távmunka [9%] miatt. Az előfizetési díjak 0%-os emelkedése esetében [más internet-hozzáférési technológiák árának változatlansága mellett] sem várható jelentős mozgás, az előfizetők összességében %-a maradna jelenlegi mobilinternetszolgáltatójánál, %-uk váltana más technológiára, és az üzleti szegmensben csak %-uk mondana le az internetről.
Internet Internettel kapcsolatos tervek % Beszerzési tervek [következő évben] % Lemondási tervek [következő évben], % %,0 % % 0%,,,,, 0,9 0,9 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0+ fő 0-9 fő 0-9 fő Bérelt vonali xdsl Kábeltelevíziós internet Mobilinternet Egyéb %,,,,,0,0 % 0,9 0, 0, 0,0, 0, 0, 0, 0, 0,0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0% 0+ fő 0-9 fő 0-9 fő Bérelt vonali xdsl Kábeltelevíziós internet Mobilinternet Egyéb Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 0 [=0, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= 09] Bázis: adott technológiájú internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, bérelt vonal=, xdsl=, CaNet=90, mobilinternet=, egyéb=0 Internet-előfizetés beszerzését a következő egy évben a szervezetek %-a tervezi. A 9-nél több személyt foglalkoztató szervezetek elsősorban DSL- és bérelt vonali, valamint egyéb technológiára épülő beszerzésekben gondolkodnak. Internet-előfizetés lemondását % tervezi. Elsősorban DSL-technológiájú hozzáféréseket mondanának le, különösen a 0+ fős szervezetek esetében jellemző ez. 9
Internet Teljes mobilinternet-helyettesítés I. Elvi szint Mennyire lenne megfelelő a szervezet számára, hogy az internetkapcsolatukat teljes egészében mobilinternet segítségével oldják meg? Skálás kérdés, =Egyáltalán nem lenne megfelelő; =Teljes mértékben megfelelő 0, Tervek Mennyire tartja elképzelhetőnek, hogy a szervezet összes internet-előfizetését lecseréljék mobilinternet-előfizetésre? Skálás kérdés, =Egyáltalán nem tartja elképzelhetőnek; =Teljes mértékben elképzelhetőnek tartja 9,, 9,, 9, 0+ fő 90,0 0+ fő 9,9 0-9 fő 0, 0-9 fő 9,0 0-9 fő, 0-9 fő 9, Top [-] Mid [] Down [-] NT/NV Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=0 ] [0+ fő=, 0-9 fő=9, 0-9 fő= ] Top [-] Mid [] Down [-] NT/NV Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=0 ] [0+ fő=, 0-9 fő=9, 0-9 fő= ] Elvi síkon a teljes mobil-helyettesítést az internetszolgáltatás esetében % tartaná megfelelő megoldásnak, 0% pedig csak részben. A többség tehát már elvi síkon is elzárkózik ettől az opciótól. A tényleges váltás azonban még ehhez képest is jóval szerényebb lehet. A teljes átállást elképzelhetőnek tartók közül is csupán minden második látja ezt ténylegesen reális alternatívának a jövőben. A kapott válaszok alapján az összes szervezet %-a dönthet így. 0
Internet Teljes mobilinternet-helyettesítés II. Miért váltanának mobil-szélessávra?* Miért nem váltanának mobil-szélessávra? Költségcsökkentő hatása lenne Lefedettségi problémák a mobilinternetnél Asztali pc-khez nem szükséges mobilinternet Az alkalmazottak bárhonnan tudnának internetezni Az üzleti folyamatokhoz nem megfelelő Nem látják előnyét a váltásnak Lassú, alacsony, ingadozó sávszélességű A jelenlegi internet-előfizetést egyébként is le akarják cserélni Túl költséges lenne Nem gondolkodtak még rajta 9 Egyéb okból Anyavállalat, felettes szerv dönt Hosszú távú szerződéssel rendelkeznek Kedvezmények vezetékes internethez kötöttek 0, NT/NV Egyéb okból NT/NV 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, akik váltanának mobil-szélessávra, = Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, akik nem váltanának mobil-szélessávra, = Azok számára, akik a közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek közül elképzelhetőnek tartják, hogy az összes internet-hozzáférésüket lecseréljék mobilinternetre, a váltás legfőbb driverét a költségek csökkentése, valamint a mobilitás jelenti, vagyis, hogy az alkalmazottak bárhonnan tudjanak internetezni. A teljes mobilinternet-helyettesítés ellen elsősorban az szól, hogy a válaszadók nem tartják megfelelőnek a lefedettségi szintet, hogy az asztali pc-hez nem szükséges mobilinternet, illetve nem tartják megfelelőnek az üzleti folyamatokhoz. További visszatartó erőnek számít, hogy nem látják előnyét a váltásnak, valamint az alacsony és ingadozó sávszélesség. *Az alacsony elemszám miatt az eredmények fokozott óvatossággal kezelendők
Internet Reakció a 0%-os áremelésre I. Reakció a vezetékesinternet-előfizetések (beleértve a mikrohullámú és műholdas) árának 0%-os emelkedésére 9 Továbbra is előfizetnének Mobilinternetre váltanának Alacsonyabb díjcsomagra váltanának Lemondanák az előfizetést Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=0 ] [0+ fő=, 0-9 fő=9, 0-9 fő= ] Miért nem váltanának mobil-szélessávra? [a vezetékes internet árának 0%-os emelése esetén] Nincs rá szükség Nincs stabil kapcsolat Túl lassú/ túl kicsi sávszélesség Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, akik 0%-os vezetékes áremelés esetén sem váltanának mobil-szélessávra, = A jelenleg közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek %-a a jelenlegi előfizetésük árának 0%-os emelkedésének hatására nem változtatna, továbbra is a meglévő előfizetést használná [az előző évhez képest ez nem változott érdemben]. Mindössze százalék váltana az áremelkedés hatására mobilinternetre. A mobil-szélessávra történő váltást elutasítók többségének nincs szüksége mobilinternetre, továbbá a kapcsolat instabilitásával, illetve az alacsony sávszélességgel indokolja döntését. A válaszadók ötöde szerint a mobilinternet túl drága, további % szerint pedig nem megfelelő üzleti célra. Tavalyhoz képest csökkent a nem válaszolók aránya, tehát többen tudtak érdemi kifogást emelni. Túl drága Üzleti célra nem megfelelő Nincs szüksége mobilitásra Nincs/nem megfelelő a lefedettség Nem biztonságos Nincs laptopjuk Túl magasak a váltással járó költségek Nincs átalánydíjas csomag Már van Nincs elegendő ismerete a technológiáról Egyéb NT/NV 0, 0 0 0% 0% 0% 0% 0% 0%
Internet Reakció a 0%-os áremelésre II. Reakció a különböző technológiájú internet-előfizetések árának 0%-os emelkedésére 00% 90% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% Bérelt vonali xdsl Kábelinternet Mobilinternet Egyéb Továbbra is előfizetnének Alacsonyabb díjcsomagra váltanának Másik technológiára váltanának Az előfizetéseket lemondanák Bázis: adott technológiájú internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, bérelt vonal=, xdsl=, CaNet=90, mobilinternet=, egyéb=0 Viszonylag alacsony árérzékenység jellemzi az internetre előfizető vállalkozásokat és intézményeket. A különböző technológiájú internet-előfizetések esetén -% között mozog azoknak az aránya, akik 0%-os áremelés esetén nem változtatnának, továbbra is használnák meglévő előfizetéseiket. Akik változtatnának, azok jellemzően a jelenleg használt technológián belül próbálnának alacsonyabb díjcsomagra váltani, míg a technológiaváltók aránya a legelterjedtebb technológiák esetén % alatti [a teljes lemondás a mobilinternet kivételével marginális].
IT-biztonság Támadások Használnak Önök hardveres vagy szoftveres tűzfalat? Érte-e támadás az interneten keresztül az utóbbi évben az Önök cégét, intézményét? 9 0 0+ fő 0-9 fő 0-9 fő 9 9 Bázis: bármilyen internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=0, Gov+NP= ] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő=0 9] 9 Igen, csak hardveres tűzfalat Hardveres és szoftveres tűzfalat is NT/NV Igen, csak szoftveres tűzfalat Nem 0+ fő 0-9 fő 0-9 fő 9 Igen, jelentős kárt okozott Igen, kismértékű kárt okozott Igen, de károkozás nem történt Nem történt ilyen NT/NV Bázis: bármilyen internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=0, Gov+NP= ] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő=0 9] A legalább 0 fős, internettel rendelkező szervezetek harmada mind szoftveres, mind hardveres tűzfallal rendelkezik. A nagyobb létszámú cégek esetében ez az arány eléri az %-ot is. 9%-uk csak szoftveres, %-uk pedig csak hardveres tűzfallal védekezik a külső behatolások ellen. Az esetek 0%-ában a cég saját IT-részlege, harmadában külső szolgáltató biztosítja a tűzfalat. Önbevallásuk szerint a szervezetek kis hányadát érte támadás az elmúlt évben, és az sem okozott jelentős kárt. Látni kell azonban azt is, hogy az ilyen támadásokat sokszor nem is észlelik vagy ha igen, akkor sem feltétlenül vállalják fel az IT-ért felelős személyek. 9
IT-biztonság Okoseszközök A vállalati IT-rendszerük legalább részben ki van nyitva az okoseszközök előtt Tartanak-e attól, hogy az okoseszközökön keresztül a vállalati IT-rendszereiket támadás érheti? 0 0+ fő 0+ fő 0-9 fő 0-9 fő Bázis: bármilyen internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=0, Gov+NP= ] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő=0 9] 0-9 fő 0-9 fő Egyáltalán nem tartanak ettől Csak kevéssé tartanak ettől Igen, valamennyire tartanak ettől Igen, nagyon tartanak ettől NT/NV Bázis: szervezetek, melyek nyitva tartják IT-rendszerüket az okoseszközök előtt A szervezetek közel kétötöde legalább részben engedélyezi az okoseszközök számára a vállalati IT-rendszerrel való kommunikációt. A 0+ fős vállalatok esetében magasan az átlag feletti, %-os ennek az aránya. A releváns célcsoport kétharmada egyáltalán nem vagy csak kicsit aggódik amiatt, hogy a nyitott rendszeren keresztül támadás értheti a szervezetet. Ugyanekkor épp a megengedőbb 0+ fős vállalatok esetében a legnagyobb az aránya a támadásoktól való félelemnek. A háttérben húzódó magyarázat nagy valószínűséggel az lehet, hogy ezek a szervezetek valamivel felkészültebbek, jobban ismerik a kockázatokat.
IT-biztonság III. Hogyan védekeznek az okoseszközökön keresztüli esetleges IT-rendszer-támadások ellen? [TOP 0] Biztonsági szoftver telepítése Hozzáférési jogok korlátozása A felhasználók tudatosságának növelése IT-biztonsági szabályzat kiterjesztése VPN szoftver telepítése Okostelefon-házirend bevezetése IT-stratégia kiterjesztése Kapcsolódási lehetőségek korlátozása Telepíthető alkalmazások korlátozása 0 A szervezetek által alkalmazott leggyakoribb megoldások, melyekkel védekeznek az okoseszközök által [esetlegesen] okozott biztonsági kockázatok ellen, hogy kötelezően előírják biztonsági szoftverek telepítését vagy magát a hozzáférési jogot korlátozzák. Drámainak mondható, hogy a szervezetek háromnegyede egyáltalán nem foglalkozik a felhasználói tudatosság növelésével. Mindemellett az sem elhanyagolható, hogy a szervezetek ötöde semmilyen módon nem védekezik az okoseszközök használatából fakadó támadások ellen. Tárolási-mentési lehetőségek korlátozása Semmilyen módon Bázis: szervezetek, melyek nyitva tartják IT-rendszerüket az okoseszközök előtt, =
Cloud-szolgáltatások I. Felhőalapú megoldások vonzereje Skálás kérdés, =Egyáltalán nem vonzó; =Nagyon vonzó Kapcsolódó szolgáltatások vonzereje Skálás kérdés, =Egyáltalán nem vonzó; =Nagyon vonzó Magánfelhő 0,0 ICT-infrastruktúraszolgáltatás, Szolgáltatói felhő,0 ICT-platform-szolgáltatás, Közösségi felhő, Felhőalapú alkalmazásszolgáltatás, Hibrid felhő, Desktop-szolgáltatás virtuális vékony kliens, Top [-] Mid [] Down [-] NT/NV Top [-] Mid [] Down [-] NT/NV Bázis: bármilyen internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=0, Gov+NP= ] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő=0 9] Bázis: bármilyen internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=0, Gov+NP= ] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő=0 9] Az internet-hozzáféréssel rendelkező 0 fő feletti szervezetek számára a felhőalapú megoldások jelenleg nem bírnak jelentősebb vonzerővel. Igen csekély azok aránya, akik pozitívan nyilatkoztak e tekintetben. A legvonzóbbnak tartott magánfelhőt is csak 0%-uk tartja érdekesnek. A felhőalapú szolgáltatások szintén alacsony érdeklődésre tarthatnak számot. Az elutasítók aránya változatlanul 0% feletti. Az összes szervezet csupán %-a vesz jelenleg igénybe felhőalapú szolgáltatást. Az igénybevétel a cégeknél [%], a 00%-os külföldi érdekeltségű szervezeteknél [9%] és a középkorú [0-9 éves] döntéshozók esetében [%] gyakoribb az átlagosnál.
Cloud-szolgáltatások II. Felhőalapú alkalmazásszolgáltatások igénybevétele* Felhőalapú szolgáltatások igénybevétele* Telefon jellegű szolgáltatás 9 Nem % Igen 9% Üzleti és komfort telekommunikációs szolgáltatás 0 Irodai szoftvercsomag 99 Bázis: felhőalapú szolgáltatást igénybe vevő szervezetek, = [=9 Gov+NP=0] [0+ fő=9, 0-9 fő=90, 0-9 fő=] Bázis: felhőalapú alkalmazásszolgáltatást [Saas] igénybe vevő szervezetek, = [=, Gov+NP=99] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő=00] Azon szervezetek körében, ahol igénybe vesznek valamilyen felhőalapú szolgáltatást, a távoli alkalmazásszolgáltatás [SaaS] igénybevétele a szervezetek kétötödére jellemző. A SaaS-szolgáltatást igénybe vevő szervezetek közt 9% azok aránya, akik rendelkeznek telefon jellegű felhőalapú szolgáltatással, az üzleti és komfort telekommunikációs szolgáltatás aránya 0%, a releváns célcsoport majdnem egésze pedig valamilyen irodai szoftvercsomagot vesz igénybe. *Az alacsony elemszám miatt az eredmények fokozott óvatossággal kezelendők
Cloud-szolgáltatások III. Felhőalapú szolgáltatásokra fordított havi átlagköltés [ezer Ft] Felhőalapú megoldáshoz biztosított szolgáltatói támogatással, segítségnyújtással, problémamegoldással való elégedettség NT/NV % 0- % Mid [] % NT/NV 0% átlag:, 00 + 9%,-00 % 00,-00 % Top [-] % Bázis: felhő-alapú szolgáltatást igénybe vevő szervezetek = [=9 Gov+NP=0] [0+ fő=9, 0-9 fő=90, 0-9 fő=] Bázis: felhő-alapú szolgáltatást igénybe vevő szervezetek = [=9 Gov+NP=0] [0+ fő=9, 0-9 fő=90, 0-9 fő=] A szervezetek harmada átlagosan havonta ezer Ft alatt költ különböző felhőalapú szolgáltatásokra. Azonban fontos kiemelni, hogy az igénybevevők közel fele nem tudott nyilatkozni a költés nagyságáról. Az igénybe vett szolgáltatásokhoz a szolgáltató által biztosított különböző támogatásokkal a releváns szervezetek háromnegyede elégedett. 9
Cloud-szolgáltatások Előnyök, hátrányok Előnyök Beruházási költségek megtakarítása [%] Üzemeltetési költségek csökkentése [%] Helyszíntől függetlenül használható [%] A szolgáltató által biztosított szervereket magas biztonsági szintű adatközpontokban tárolják [%] Alkalmazások nagyobb megbízhatósága és rendelkezésre állása [%] Magas fokú informatikai védelem [%] Folyamatosan frissített, karbantartott, korszerű eszközök [%] Gyors bevezethetőség [%] Fizikai hely megtakarítása [%] Használatalapú fizetési konstrukció [0%] Nincs előnye [%] Hátrányok Külső szolgáltatótól való függőség [%] Kétséges az adatok bizalmas kezelése [%] Internetkapcsolat kiesése esetén nem használható [9%] A jelenlegi nem felhőalapú megoldással elégedettek [%] Nincs még elég referencia [%] Az anyavállalat/felettes szerv várhatóan nem engedélyezné [0%] Integráltak a rendszerek, így ezeket részleteiben nem lehet kihelyezni [%] Nem minden szoftvernek van virtualizált változata [%] A szolgáltató rugalmassága és reakcióideje alacsonyabb lenne [%] A vállalati biztonsági, törvényi, szabályozói előírások nem teszik lehetővé [%] Nincs hátránya [%] Bázis: bármilyen internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=0, Gov+NP= ] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő=0 9] Bázis: bármilyen internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=0, Gov+NP= ] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő=0 9 0
Honlapok penetrációja Honlappal rendelkezők aránya Honlap frissítésének gyakorisága 0 9 9 0+ fő 9 0 0+ fő 0-9 fő 0-9 fő 0-9 fő 0-9 fő Bázis: bármilyen internet-hozzáféréssel rendelkező szervezetek, = [=0, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő=0 9] Legalább hetente Legalább negyedévente NT/NV Legalább havonta Ritkábban mint negyedévente Bázis: honlappal rendelkező szervezetek, =9 [=, Gov+NP=90] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= ] Tükrözve az elektronikus csatornák fontosságát az információszerzés és az ügyfél-kapcsolattartás területén, a vizsgált szervezetek közel háromnegyede rendelkezik saját honlappal [összességében mintegy 9 ezer szervezet]. Az üzleti szféra szervezetei körében valamelyest magasabb a honlapok penetrációja, valamint a 9 fő feletti cégek, szervezetek esetében is gyakoribb a saját honlap [ez részben köszönhető a törvényi szabályozásnak is]. A honlapok rendszeres karbantartása mindazonáltal nem számít bevett gyakorlatnak: mindössze a honlappal rendelkező szervezetek %-a frissíti a honlapján az információkat legalább egy hónapban egyszer. A tavalyi felméréshez képest lényegi változások tehát nem tapasztalhatóak.
Honlapok funkciói A honlap célja, szerepe Ezek közül melyik a legfontosabb? Cég/ intézmény bemutatása Cég/ intézmény bemutatása Termékek, szolgáltatások bemutatása Termékek, szolgáltatások bemutatása Reklámtevékenység, hirdetés Ügyfelekkel való kapcsolattartás Szabályozások bemutatása Ügyfélszolgálat/ ügyfélkapu Beszállítókkal való kapcsolattartás Hivatalos szervekkel való kapcsolattartás Webáruház, webshop Bázis: honlappal rendelkező szervezetek, =9 [=, Gov+NP=90] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= ] 0 Reklámtevékenység, hirdetés Ügyfelekkel való kapcsolattartás Ügyfélszolgálat/ ügyfélkapu Szabályozások bemutatása Webáruház, webshop Hivatalos szervekkel való kapcsolattartás Beszállítókkal való kapcsolattartás Bázis: honlappal rendelkező szervezetek, =9 [=, Gov+NP=90] [0+ fő=, 0-9 fő=,0-9 fő= ] 9 0% 0% 0% 0% A honlapok fenntartásának fő szempontja a cég/intézmény bemutatása. További meghatározó cél a termékek/szolgáltatások bemutatása és a reklámtevékenység. Az ügyfelekkel, vevőkkel, megrendelőkkel ilyen módon történő aktív kapcsolattartás még csak a releváns szervezetek kisebb hányadánál [%] figyelhető meg. Ügyfélszolgálat/ügyfélkapu üzemeltetése szintén még a marginális szempontok között szerepel. Tavaly óta szignifikánsan nőtt a hivatalos szervekkel való kapcsolattartás aránya. A honlapok céljai között új szempontként megjelent a webáruház, webshop üzemeltetése. Érdekes megfigyelni azonban, hogy kétharmaduk mutatja be a honlapján a termékeit, szolgáltatásait, de csak a szervezetek %-ánál lehet online rendelni, vásárolni is.
Honlapok üzemeltetése Hol üzemeltetik a honlapot? 0% 0% 0% 0 0 Saját webszerveren a céges belső hálózaton belül Szolgáltatónál elhelyezett saját szerverszámítógépen Szolgáltatónál elhelyezett bérelt szerveren 0% Szolgáltatótól bérelt tárterületen 0% 0% 0% 0 9 9 0+ fő 0-9 fő 0-9 fő Anyavállalat, cégcsoport, felettes szerv szerverén Ingyenes, freeweb tárhelyen NT/NV Bázis: honlappal rendelkező szervezetek, =9 [=, Gov+NP=90] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= ] A honlapok üzemeltetésére a legelterjedtebb megoldás a klasszikus webhoszting-szolgáltatások igénybevétele, a szervezetek több mint fele üzemelteti ilyen formában a honlapját. A 9 főnél nagyobb szervezetek esetében a webhosztinggal szemben jóval gyakoribb a saját webszerver üzemeltetése a cég saját hálózatán belül, ami a többi szegmensben is a második leggyakoribb honlap-üzemeltetési forma.
Szervezeti profilok penetrációja Közösségi oldalakon [pl. Facebook, Twitter] külön szervezeti profillal rendelkező szervezetek aránya Szervezeti profil frissítésének gyakorisága 0 0 9 9 9 0+ fő 0+ fő 0-9 fő 0-9 fő 0 0-9 fő 0% 0% 0% 0% 0% 0-9 fő 0 0 Legalább hetente Legalább havonta Legalább negyedévente Ritkábban mint negyedévente NT/NV Bázis: bármilyen internet-hozzáféréssel rendelkező szervezetek, = [=0, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő=0 9] Bázis: közösségi oldalakon külön szervezeti profillal rendelkező szervezetek, =0 90 [=, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=9, 0-9 fő=] A közösségi oldalak növekvő fontosságát mutatja a vállalati kommunikációban az a tény, hogy a vizsgált szervezetek több mint negyede már rendelkezik saját szervezeti profillal legalább egy közösségi oldalon, sok esetben többön is. Ez összességében mintegy ezer szervezetet jelent a teljes alapsokaságban. A nagyobb szervezetek körében magasabb a szervezeti profilok penetrációja, mint a kisebbeknél, de a különbségek a honlapokhoz hasonlóan nem túl erőteljesek. A szervezeti profilok folyamatos frissítése eltérő mértékben része a szervezeti kultúráknak, de általában gyakrabban frissítik, mint a honlapot: % legalább hetente, további % pedig legalább havonta.
.. Adat- és üzleti kommunikáció
Adat- és üzleti kommunikáció Definíciók Bérelt vonali adatátvitel Analóg és digitális adatátviteli bérelt vonalak, függetlenül az előfizetői hozzáférés technológiájától [beleértve a rézérpárra, optikára, műholdas, mikrohullámú stb. technológiára épülő bérelt vonali összeköttetéseket] Kivéve a kizárólag a nyilvános internet-hozzáférésekhez igénybe vett bérelt vonali kapcsolatok [MLLI], illetve a komplex IP-VPN-szolgáltatás keretén belül igénybe vett bérelt vonali kapcsolatok. Virtuális magánhálózat [IP-VPN, Layer VPN/Ethernet VPN] Az IP-alapú virtuális privát hálózat [IP-VPN] olyan komplex hálózati megoldás, amely biztosítja, hogy egymástól távol eső telephelyek, illetve egyéb végpontok valamilyen IPhálózaton [tipikusan a szolgáltatók IP-hálózatán vagy a nyilvános interneten] keresztül biztonságosan kommunikálhassanak egymással. A kategória egyaránt tartalmazza a szolgáltatói [MPLS], illetve a nyilvános internet feletti IP-VPN-eket. Egyéb adatátviteli technológiák/szolgáltatások Dial-up technológiára épülő adatátviteli megoldások, Frame-relay technológiára épülő adatátviteli megoldások, X. technológiára épülő adatátviteli megoldások, ATM technológiára épülő megoldások, egyéb adatátviteli megoldások/szolgáltatások.
Adatátvitelt folytatók, adatátviteli irányok 0+ fő 0-9 fő 0-9 fő Adatátvitelt folytató szervezetek 0 Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 0 [=0, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= 09] 0+ fő 0-9 fő 0-9 fő 9 9 0 0 9 9 0 Adatátviteli irányok Telephelyek közötti adatátvitel Egyéb belföldi végponttal adatátvitel Nemzetközi adatátvitel Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 0 [=0, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= 09] A hazai szervezetek 0%-a, azaz összesen kb., ezer vállalat vagy intézmény vesz igénybe valamilyen [külső vagy belső] adatkommunikációs megoldást. Az adatkommunikációt folytatók aránya különösen a nagy létszámú szervezeteknél magas. A releváns szervezetek leggyakrabban belföldi végpontokkal kommunikálnak, csak az 9 fő feletti alkalmazotti létszámmal működőknél számottevő a nemzetközi irány. Az adatátvitelt használók belföldön jellemzően bankokkal, pénzintézetekkel [vállalatok], illetve a kormányzati-költségvetési szférán belül [intézmények] folytatnak adatátvitelt. Nemzetközileg az anyavállalatokkal folytatott kommunikáció a legszorosabb. Az intézmények esetében a külföldi végpontokkal folytatott adatkommunikáció marginális.
Adatátvitel Előfizetés és használat Előfizetés és használat 9 0 0+ fő 0-9 fő 0-9 fő 0 Közvetlen előfizetők Más jogi személy előfizetését vagy saját megoldást használnak Nem használnak adatátvitel-szolgáltatást Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 0 =0, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= 09] A hazai, legalább 0 fős szervezetek %-a, azaz összesen mintegy, ezer cég, intézmény és nonprofit szervezet vesz igénybe adatátviteli szolgáltatást közvetlen előfizetéssel. Az adatátviteli megoldásokat használó szervezetek köre azonban ennél szélesebb: további % más szervezet adatátviteli szolgáltatásra vonatkozó előfizetését vagy saját megoldást használ.
Adatátvitel Célok, felhasználási területek Adatkommunikációs célok [Top 0] Központi adatbázisok, adattárház elérése Elektronikus levelezés Vállalati / intézményi szervereken lévő file-ok elérése Központi vállalatirányítási rendszer elérése 0 Az adatátvitelt folytató hazai vállalatok főleg központi adatbázisok, adattárház elérésére használják adatkapcsolatukat. Az adatok mellett az elektronikus levelezés, a szervereken lévő file-ok és alkalmazások elérése, valamint a központi vállalatirányítási rendszer elérése is gyakorinak számít. Vállalat / intézményi szervereken lévő alkalmazások elérése Adatbázisok, üzleti adatok továbbítása Feljegyzések, kimutatások továbbítása Intranet elérése Adatmentés/archiválás/üzletmenetfolytonosság biztosítása Multimédiás állományok átvitele GOV + NP Bázis: adatátvitelt folytató szervezetek, = [=0, Gov+NP=] [0+ fő=9, 0-9 fő=9, 0-9 fő=] Az állami és nonprofit szférában szintén a központi adatbázisok, adattár elérése az adatkommunikáció leggyakoribb célja, emellett az intézményi szervereken lévő file-ok elérésére és adatbázisok, üzleti adatok, valamint a feljegyzések, kimutatások továbbítására is sokan e megoldást használják. E szektor szervezetei azonban kevésbé használják elektronikus levelezésre vagy központi vállalatirányítási rendszerhez, szemben a vállalatokkal. 9
Adatátvitel Technológia 00% Technológiák penetrációja 0% 0% 0% 0% 0% 0 9 0 0+ fő 0-9 fő 0-9 fő Bérelt vonal VPN Egyéb Bázis: adatátvitelt folytató szervezetek, = [=0, Gov+NP=] [0+ fő=9, 0-9 fő=9, 0-9 fő=] Kizárólag a közvetlen adatátviteli előfizetésekre fókuszálva a bérelt vonali megoldások [%] és a virtuális magánhálózati technológia [%] bizonyultak a legelterjedtebbnek. A bérelt vonali közvetlen előfizetések %-a rézpárra épülő hozzáférést, %-uk üvegszálas, több mint harmaduk mikrohullámú technológiát jelent. A 0 fős vagy nagyobb szervezetek körében a bérelt vonali előfizetések több mint fele [9%] rézpárra épülő megoldás. A virtuális magánhálózati megoldások esetében jellemzően DSL-en [%] vagy bérelt vonalon [%] keresztül csatlakoznak a végpontok a hálózathoz. A szervezetek által használt VPN-ek 0%-a IP-VPN, további % Layer VPN/Ethernet VPN. 90
Adatátvitel Szolgáltató-kapcsolat Szolgáltató-kapcsolatok [Top szolgáltató]* 00% 0% 0% 0% 9 0 0 0% 0 0% 0+ fő 0-9 fő 0-9 fő Magyar Telekom [T-Systems / T-Home] Invitel [Hungarotel, Pantel] GTS Bázis: adatkommunikációs megoldást közvetlen előfizetéssel igénybe vevő szervezetek, = [=, Gov+NP=9] [0+ fő=, 0-9 fő=09, 0-9 fő=00] A releváns szervezetek 9%-a vesz igénybe a Magyar Telekomtól közvetlen adatátviteli szolgáltatást. Az Invitel az ügyfelek %-ával áll közvetlen szolgáltatói kapcsolatban az adat- és üzleti kommunikáció területén. A GTS helyzete nem változott érdemben az előző évhez képest. *Az alacsony elemszám miatt az eredmények fokozott óvatossággal kezelendők 9
Adatátvitel Piacszerkezet Bevétel alapján becsült piacszerkezet technológiák szerint* Top szolgáltatók piacrészesedése költések alapján 0 0 9 0 0 0+ fő 0+ fő 0 0-9 fő 0-9 fő 0 0-9 fő 0 0 0-9 fő 0 Bérelt vonali Virtuális magánhálózati Egyéb adat- és üzleti kommunikáció Bázis: adatátviteli szolgáltatásra fordított kiadások [m Ft], =0 [=, Gov+NP=] [0+ fő=0, 0-9 fő=, 0-9 fő=0] Magyar Telekom Invitel GTS Egyéb Bázis: adatátviteli szolgáltatásra fordított kiadások [m Ft], =0 [=, Gov+NP=] [0+ fő=0, 0-9 fő=, 0-9 fő=0] A piacstruktúrát tekintve a bérelt vonali és a virtuális magánhálózati technológia is jelentősnek számít, a bevételek közel fele-fele ezekből származik. A bérelt vonali részesedés a kormányzati és a 0+ fős szervezetek adatkommunikációs piaca esetében a legmagasabb. E részpiacon a legnagyobb szolgáltatónak a Magyar Telekom számít, mely a bevételek több mint felét [0%] realizálja. Az Invitel részesedése %. A GTS piaci részesedése % körüli. *Az alacsony elemszám miatt az eredmények fokozott óvatossággal kezelendők 9
Adatátvitel Hűségszerződés Adatátviteli szolgáltatásra vonatkozó [aláírt] hűségszerződés hossza Mit tennének, amennyiben jelenleg nem lenne érvényes hűségszerződésük?* NT/NV % év % 0 Nem írtak alá hűségnyilatkoza tot % 0+ fő 0-9 fő 9 9 évnél hosszabb % év 0% 0-9 fő Biztosan maradnánk a jelenlegi szolgáltatónál Valószínűleg maradnánk a jelenlegi szolgáltatónál Valószínűleg szolgáltatót váltanánk Biztosan szolgáltatót váltanánk NT/NV Bázis: adatkommunikációs megoldást közvetlen előfizetéssel igénybe vevő szervezetek, = [=, Gov+NP=9] [0+ fő=, 0-9 fő=09, 0-9 fő=00] Bázis: jelenleg érvényes hűségszerződéssel rendelkező szervezetek, =9 [=, Gov+NP=] [0+ fő=0, 0-9 fő=9, 0-9 fő=] A közvetlen adatátviteli szolgáltatásra a vizsgált szervezetek több mint negyede semmilyen hűségnyilatkozatot nem írt alá, míg fennmaradó részük leginkább - éves hűségnyilatkozatokat tett. Az ennél is hosszabb elköteleződésre %-uk vállalkozott. A hűségnyilatkozatok többsége mostanra már csak rövid ideig érvényes. Egy éven belül a jelenlegi hűségszerződések fele nem lesz hatályos [%-uk már jelenleg is hatályát vesztette], mely a tavalyi eredményekhez képest szignifikánsan magasabb arány. A jelenleg érvényes hűségszerződéssel rendelkező szervezetek nagy része akkor is maradna a szolgáltatójánál, ha nem lenne ilyen szerződése. Ez az arány szignifikánsan magasabb, mint előző évben. *Az alacsony elemszám miatt az eredmények fokozott óvatossággal kezelendők 9
Adatátvitel Szolgáltatások ára, minősége Ár és minőség viszonyának megítélése az adatátviteli szolgáltatás esetében NT/NV % Az ár a fontosabb % A minőség a fontosabb % Adatátviteli számla változása az évvel ezelőtti helyzethez képest 0+ fő 9 9 9 0-9 fő 0-9 fő 9 Egyformán fontos az ár és a minőség % Az utóbbi évben jelentősen növekedett Az utóbbi évben kis mértékben növekedett Az utóbbi évben nem változott Az utóbbi évben kis mértékben csökkent Az utóbbi évben jelentős mértékben csökkent NT/NV Bázis: adatkommunikációs megoldást közvetlen előfizetéssel igénybe vevő szervezetek, = [=, Gov+NP=9] [0+ fő=, 0-9 fő=09, 0-9 fő=00] Bázis: adatkommunikációs megoldást közvetlen előfizetéssel igénybe vevő szervezetek, = [=, Gov+NP=9] [0+ fő=, 0-9 fő=09, 0-9 fő=00] A közvetlen előfizetők többsége [%] az árat és a minőséget egyformán fontosnak ítélte, %- uknak pedig a minőség a fontosabb. Az ár a megkérdezettek csupán %-a számára a legfontosabb tényező. A megkérdezettek többsége az elmúlt egy évben úgy érezte, hogy nem változtak adatátviteli kiadásaik, emellett a tavalyi évhez képest jóval csökkent azok aránya, akik kis mértékű csökkenést tapasztaltak az adatátviteli szolgáltatásokra fordított kiadásaik terén. Tavalyhoz képest a vállalkozások és az 0 fő alatti szervezetek körében jóval kevesebben jelezték, hogy csökkentek volna adatátviteli kiadásaik. 9
Machine-to-machine -adatkártya Penetráció MM-adatkártya-előfizetés és -használat Machine-to-machine -adatkártya-használat fő területei [TOP ] Gépjárműflottakövetés 9 Online pénztárgép 0+ fő 0 Objektumvédelem, biztonságtechnika 9 0-9 fő 0-9 fő Gáz-, víz-, villanymérő órák Épületen belüli eszközök vezérlése Közvetlen előfizetők Nem közvetlen előfizetés Nem használnak NT/NV 0% 0% 0% 0% 0% 0% Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 0 [=0, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= 09] Bázis: machine-to-machine -adatkártya-előfizetéssel rendelkező szervezetek, =9 [=, Gov+NP=] [0+ fő=0, 0-9 fő=, 0-9 fő=] A vizsgált szervezetek %-a, kb. 00 szervezet használ machine-to-machine -adatkártyát, míg % rendelkezik közvetlen előfizetéssel. Az adatkártyát használó szervezetek hozzávetőleg ezer közvetlen machine-to-machine -adatkártya-előfizetéssel rendelkeznek. Az adatkártya leggyakoribb használati területei a gépjárműflotta-követés és az online pénztárgépek működtetése, emellett az MM-adatkártyára előfizető szervezetek háromtizede objektumvédelmi, biztonságtechnikai célokra is igénybe veszi. 9
Machine-to-machine -adatkártya Szolgáltatók, fejlesztés Szolgáltatói kapcsolatok* A következő hónapban mely területeken terveznek bármilyen fejlesztést, beruházást? [TOP terület] Magyar Telekom Gépjárműflotta-követés,9 Objektumvédelem, biztonságtechnika, Telenor Online pénztárgép 0,9 Gáz-, víz-, villanymérő órák 0, Vodafone Raktározási tevékenység 0, 0% % % % Bázis: közvetlen machine-to-machine -adatkártya-előfizetéssel rendelkező szervezetek, =0 [=0, Gov+NP=] [0+ fő=9, 0-9 fő=, 0-9 fő=] Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 0 [=0, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= 09] Az adatkártyát használó szervezetek %-ának van a Telekommal szerződése, ami kb. 9 ezer darab előfizetést jelent. A Telenorhoz kb. ezer, a Vodafone-hoz kb. 0 ezer előfizetés köthető. Egy szervezet átlagosan db adatkártyára fizet elő, és 0 ezer forintot költ egy hónapban adatkártyákhoz kapcsolódó szolgáltatásokra. A MM-adatkártyák jövőbeli igénybevételét tekintve az várható, hogy a jelenleg is legnépszerűbb felhasználási területeken történhet további fejlesztés. Mintegy 900 szervezet tervez beruházásokat, közülük 00 cég eddig nem alkalmazott machine-to-machine -adatkártyákat. *Az alacsony elemszám miatt az eredmények fokozott óvatossággal kezelendők 9
.. Televíziós szolgáltatás 9
Televíziókészülék Penetráció Televíziókészülékkel rendelkezők aránya Televíziókészülékek átlagos száma [db] 9 0+ fő 0+ fő 0-9 fő 0-9 fő 0-9 fő 0-9 fő 0 0 0 0 0 0 0 Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 0 [=0, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= 09] Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 0 [=0, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= 09] A vizsgált szervezetek negyede rendelkezik legalább egy működő televíziókészülékkel. A kormányzati és nonprofit szférában jóval magasabb arányban [9%] fordul elő televíziókészülékkel rendelkező szervezet, mint a vállalati körben [%]. A penetráció mértéke összefüggést mutat a mérettel; minél nagyobb egy szervezet, annál magasabb a tévékészülékkel rendelkezők aránya, illetve a tévékészülékek átlagos száma. A megközelítőleg 0 ezer, televízióval rendelkező szervezet összességében kb. 0 ezer tévékészülékkel rendelkezik. 9
Fizetős tévészolgáltatás Penetráció Igénybe vesznek-e fizetős televíziós szolgáltatást? 9 0+ fő 0-9 fő 0-9 fő 0 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 90% 00% Közvetlen előfizetők Magánszemély előfizetését használják Egyetlen tévékészüléken sem néznek tévéadást Más jogi személy előfizetését használják Csak ingyenes tévéadást néznek Bázis: működő tévékészülékkel rendelkező szervezetek, =9 [=0, Gov+NP=0 [0+ fő=9, 0-9 fő=, 0-9 fő=] A tévékészülékkel rendelkező szervezetek %-a [kb. 000 szervezet] fizet elő közvetlenül, vagyis a szervezet nevében televíziós szolgáltatásra, míg több mint harmaduk alapvetően nem tévéadások nézésére, hanem egyéb célra használja a készüléket. Emellett 9% azon szervezetek aránya, ahol kizárólag ingyenes adást néznek. A legnagyobb szervezetek körében magasabb a televíziós szolgáltatásra előfizetők aránya. 99
Televíziós szolgáltatás Technológiák Technológiák penetrációja 0+ fő 9 0-9 fő 0-9 fő 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 90% 00% Analóg kábeltévé Fizetős műholdas tévé Fizetős digitális földfelszíni sugárzás [MinDig TV Extra] Egyéb ingyenes megoldás Digitlis kábeltévé IPTV Ingyenes digitális földfelszíni sugárzás [MinDig TV] Bázis: fizetős vagy ingyenes televíziós szolgáltatást igénybe vevő szervezetek, =09 [=, Gov+NP= ] [0+ fő=0, 0-9 fő=, 0-9 fő=9] A legelterjedtebbnek a digitális [%], valamint az analóg [%] kábeltévé számít, a televíziós szolgáltatást igénybe vevő szervezetek közel háromnegyede kábeltelevízióra fizet elő. A vizsgált szervezetek %-a műholdas tévén és kb. %-uk ingyenes digitális földfelszíni sugárzáson keresztül fogja a televíziós adásokat. A kormányzati és nonprofit szegmensben a vállalatokhoz képest magasabb arányban fizetnek elő kábeltévé-szolgáltatásra. 00
Fizetős tévészolgáltatás Piacrészesedés Melyiket nevezné a vállalkozás / intézmény szempontjából a fő fizetős televíziós szolgáltatónak? Egy szervezetre jutó átlagos havi költés [ezer Ft] NT/NV % Magyar Telekom % Antenna Hungária %,, 9,0 Egyéb 0% Digi % 0+ fő, Invitel % 0-9 fő 9,0 UPC % 0-9 fő, 0 0 0 0 Bázis: fizetős televíziós szolgáltatást igénybe vevő szervezetek, =9 [=, Gov+NP=], [0+ fő=, 0-9 fő=0, 0-9 fő=] Bázis: fizetős televíziós szolgáltatást igénybe vevő szervezetek, =9 [=, Gov+NP=], [0+ fő=, 0-9 fő=0, 0-9 fő=] A szervezetek több mint negyede fő televíziós szolgáltatójaként a UPC-t nevezte meg, a Telekomot %, míg a Digit % tartja elsődleges szolgáltatójának. A fizetős tévészolgáltatást igénybe vevő szervezetek havi szinten átlagosan, ezer forintot fizetnek előfizetéseik után. Összességében mintegy havi, millió forintra tehető a fizetős televíziós szolgáltatások üzleti és intézményi előfizetőinek piaca. A többi távközlési szolgáltatás piacához mérten ez elenyésző összeg. 0
. Bundling 0
Bundling Attitűdök Bundling-konstrukció előnyei Bundling-konstrukció hátrányai Egyszerű ügyintézés, mert egy szolgáltatóval állnak kapcsolatban Túlzott mértékű függőség egy szolgáltatótól Egy számla, egyszerű számlázási rendszer, átláthatóság 9 Nagy mértékű kiszolgáltatottság meghibásodás esetén Mennyiségi kedvezmények Egy partner, amely kiismeri és megoldja a szervezet igényeit Jobb alkupozíció, fontosabb ügyfelek lesznek a szolgáltatónál Integrált szolgáltatás, átjárhatóság Nem lát előnyt 9 Más szolgáltatók részajánlatait nem tudják igénybe venni Esetleges technológiai akadályok, megvalósíthatósági problémák Üzletmenet folytonosságának nagyobb veszélyeztetettsége Nem áll rendelkezésre elég információ a konstrukcióról Nincs félelme, nincs hátránya 9 Előnyök Legfőbb előny Hátrányok Legfőbb hátrány Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 0 [=0, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= 09] Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 0 [=0, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= 09] Több szolgáltatás együttes igénybevételének vonzereje elsősorban az egyszerűbb ügyintézésben, a számlázásban és a kedvezményekben rejlik. A kedvezmények driver-szerepe a legerősebb, ezt említik legtöbben a konstrukció legfőbb előnyeként. A megoldással kapcsolatos aggodalmak elsősorban az egy szolgáltatótól való függőség, illetve a kiszolgáltatottság terén jelentkeznek. A válaszadók %-a ugyanakkor egyáltalán nem lát hátrányt. 0
Bundling Penetráció, szolgáltató-kapcsolatok 0+ fő 0-9 fő 0-9 fő Bundling-penetráció 0 9 0 0 Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 0 [=0, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= 09] 00% 0% 0% 0% 0% 0% Szolgáltatói kapcsolatok Bázis: bundling-szolgáltatást igénybe vevő szervezetek, = [= 9, Gov+NP=9 ] [0+ fő=, 0-9 fő=0, 0-9 fő= 0] 9 0 9 9 0 0+ fő 0-9 fő 0-9 fő Magyar Telekom GTS Invitel UPC Telenor Vodafone 0 Távközlési szolgáltatásokat csomagban a legalább 0 fős szervezetek százaléka, azaz kb., ezer vállalat, intézmény és nonprofit szervezet vesz igénybe. 0-hez képest ez nem mutat jelentős eltérést. A bundling-szolgáltatást igénybe vevő szervezetek kétharmada a Magyar Telekomnál fizet elő. Az Inviteltől % vesz igénybe csomagban távközlési szolgáltatásokat. A UPC, a Telenor és a Vodafone egyelőre kevés bundled-ügyfél számára szolgáltat. 0
Bundling Csomagban igénybe vett szolgáltatások Csomagban igénybe vett szolgáltatások száma [db] Igénybe vett távközlési szolgáltatások a bundling-csomagban Fix telefon 9 Vezetékes, mikrohull. és műholdas internet 0 Mobiltelefon-szolgáltatás 0+ fő 0-9 fő 0-9 fő 0 0 9 Mobilinternet-kártya TV- / multimédia-szolgáltatás 0 db db + db Egyéb adatkommunikáció Bázis: bundling-szolgáltatást igénybe vevő szervezetek, = [= 9, Gov+NP=9 ] [0+ fő=, 0-9 fő=0, 0-9 fő= 0] Bázis: bundling-szolgáltatást igénybe vevő szervezetek, = [= 9, Gov+NP=9 ] [0+ fő=, 0-9 fő=0, 0-9 fő= 0] A bundling-megoldást használó szervezetek %-a két, %-a pedig három vagy annál több szolgáltatást vesz igénybe egy csomagban. A bundling-szolgáltatások igénybevevői leggyakrabban a fix telefont [%] és vezetékes internetet [%] veszik igénybe a bundling-csomag keretében. 0-hez képest a legnagyobb változást a csomagban fix telefonnal rendelkezők arányának megközelítőleg százalékpontos növekedése jelenti. A távközlési szolgáltatások mellett a Magyar Telekom ügyfélkörében már elkezdődött a gáz- és a villamosenergia-szolgáltatás csomagolása is, de ennek penetrációja jelenleg még viszonylag alacsony [% körüli]. 0
Bundling Tervek A jövőben várhatóan ugyanezeket a szolgáltatásokat fogják egy csomagban igénybe venni? [jelenlegi igénybevevők] 9 Jövőbeli igénybevételi hajlandóság [jelenleg bundlingot igénybe nem vevő szervezetek] Skálás kérdés: =Biztosan nem vennék igénybe, =Biztosan igénybe vennék, 9, 0+ fő 9 9 9, 0-9 fő 9 0+ fő, 0-9 fő 9 0-9 fő, 0-9 fő, Igen, ugyanezeket a szolgáltatásokat Csomagban, de más szolgáltatásokat A jövőben nem vesznek igénybe csomagban szolgáltatásokat NT/NV Bázis: bundling-szolgáltatást igénybe vevő szervezetek, = [= 9, Gov+NP=9 ] [0+ fő=, 0-9 fő=0, 0-9 fő= 0] Top [-] Mid [] Down [-] NT/NV Bázis: összecsomagolt távközlési szolgáltatásokat jelenleg igénybe nem vevő szervezetek A bundling-megoldást igénybe vevő szervezetek jelentős többsége továbbra is a jelenlegi szolgáltatáskombinációt kívánja egy csomagban igénybe venni. A szolgáltatáscsomagoktól az eddigiekben elzárkózók [bundlingot igénybe nem vevő szervezetek] mindössze %-a mutat komoly érdeklődést e lehetőség iránt. A bundling-megoldások igénybevétele iránt érdeklődő szervezetek elsősorban a vezetékesinternet- [%] és a vezetékestelefon-szolgáltatás [%] iránt érdeklődnek. Háromnegyedük legalább 0%-os kedvezményt várna a csomagolt szolgáltatások igénybevétele esetén. Tavaly óta jelentősen nőtt azok aránya, akiknek nincs bundling-megoldása és nem is akarnak ilyet. 0
. Fogyasztói magatartás, panaszok 0
Fogyasztói panaszok kezelése I. Felmerült probléma valamely távközlési szolgáltatással az elmúlt hónapban Felmerült probléma az adott szolgáltatással az elmúlt hónapban Vezetékes telefon Vezetékes internet 9 Mobiltelefon 0+ fő Mobilinternet 0-9 fő 9 Adatkommunikáció 0-9 fő Fizetős TV Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 0 [=0, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= 09] Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 0 [=0, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= 09] A vizsgált szervezetek mintegy negyedénél merült fel probléma a távközlési szolgáltatásokkal az elmúlt év során. A problémák leggyakrabban a vezetékes internetet és a vezetékes telefont érintik, ritkábban a mobiltelefont. 0
Fogyasztói panaszok kezelése II. Megkeresték-e a szolgáltatót a problémával? Megnyugtatóan rendezett problémák aránya Vezetékes telefon 9 Vezetékes telefon 9 Vezetékes internet 9 Vezetékes internet Mobiltelefon 9 Mobiltelefon Mobilinternet 9 Mobilinternet 9 Adatkommunikáció Adatkommunikáció Fizetős TV Fizetős TV 9 Bázis: adott szolgáltatással problémát tapasztaló szervezetek Bázis: adott szolgáltatással kapcsolatos problémát a szolgáltatónak jelző szervezetek A felmerült problémákkal az érintett szervezetek az esetek döntő többségében meg is keresték a szolgáltatót. Az esetek nagy többségében a felmerült nehézségeket közös erővel sikerült megnyugtatóan rendezni. 09
Ingatlanon belüli monopólium 0+ fő 0-9 fő 0-9 fő Hallottak-e már róla? Igen, hallottunk róla és történt is már velünk ilyen Hallottunk a jelenségről, de velünk még nem történt ilyen Nem hallottunk még ilyenről NT/NV Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 0 [=0, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= 09] 9 0 Ingatlanon belüli monopólium megítélése Skálás kérdés, =Egyáltalán nem ért egyet; =Teljes mértékben egyetért Teljesen jogszerű, a jelenlegi magyar jog ezt megengedi Üzletileg teljesen etikátlan, elfogadhatatlan Korlátozza a szabad versenyt a szolgáltatók között Többnyire korrupció áll a hátterében Ezek sok esetben nem is valódi távközlési szolgáltatók Az államnak tennie kellene valamit, hogy ezt visszaszorítsa 0 9 9 Top [-] Mid [] Down [-] NT/NV Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 0 [=0, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= 09] 0 0 0 9 9 0,9,9,9,,,9 Az ingatlanon belüli távközlési monopóliumokról a megkérdezettek negyede hallott már, % volt is ilyen helyzetben a cégével. A megkérdezettek döntő többsége etikátlannak és versenykorlátozónak érzi ezt az ingatlanfejlesztői gyakorlatot. 0
Hűségszerződés hossza, lejárata, meghosszabbítása Telkó-előfizetésekre vonatkozó [aláírt] hűségszerződés hossza Mikor jár le a jelenlegi hűségszerződésük? [jelenlegi szerződés megkötésekor hűségnyilatkozatot aláírók] Fix telefon Fix telefon Mobiltelefon Mobiltelefon Fix internet 9 9 Fix internet 0 Mobilinternet Adatkom 0 év év évnél hosszabb Nem írtak alá hűségnyilatkozatot NT/NV Bázis: közvetlen előfizetéssel rendelkezők Mobilinternet Adatkom Bázis: közvetlen előfizetéssel rendelkezők, akiknek van/volt a mostani előfizetéseikhez kapcsolódó hűségszerződésük Már lejárt hónapon belül - hónapon belül Több mint év múlva NT/NV 0 Létező szolgáltatói gyakorlat, hogy a telkó-szolgáltatók a hűségidő automatikus meghosszabbításával akadályozzák meg a váltást. Ezt a szervezek mintegy %-a élte meg akadályként valamely szolgáltatás kapcsán az elmúlt évben, de fontos látni, hogy szervezeti passzivitás miatt a látencia vélhetően igen magas. Három csoportban [szignifikánsan] magasabb az ilyet tapasztalók aránya az átlagosnál: egyrészt a férfiaknál [9%], másrészt a vállalati szférában [9%], harmadrészt pedig a távközlési kiadásaikban a következő hónapban csökkenést váróknál [%].
. Teljes távközlési piac
Piacméret- és -részesedési mérések területei Vizsgált piacok A vizsgált célcsoportok [ elemzési szegmensek ] teljes távközlési piacát részpiac* mérési eredményeinek uniójaként rekonstruáltuk: Adat- és üzleti kommunikációs szolgáltatások Internetszolgáltatás Fix telefónia Mobiltelefónia *Az ötödik, televíziós részpiac eredményeit a tévészolgáltatás üzleti szegmensben tapasztalt rendkívül csekély súlya miatt nem vesszük figyelembe.
Penetráció és szolgáltató-kapcsolatok Penetráció és szolgáltató-kapcsolatok Bármilyen távközlési szolgáltatásra közvetlen üzleti előfizetők a piac legjelentősebb szolgáltatóinál Fix telefon 9 Magyar Telekom, vezetékes Mobiltelefon 90 Magyar Telekom, mobil Fix internet 0 Invitel Telenor Mobilinternet Vodafone 0 Adat UPC GTS Közvetlen üzleti előfizetés Egyéb szolgáltatás használata Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 0 [=0, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= 09] Bázis: összes vállalat / szervezet, =9 0 [=0, Gov+NP=] [0+ fő=, 0-9 fő=, 0-9 fő= 09] A vezetékes telefon, mobiltelefon és internet használata csaknem az összes legalább 0 fős szervezetre jellemző, míg a mobilinternet megközelítőleg kétötödüknél lelhető fel. Egyedül az adatkommunikációs szolgáltatások számítanak kevésbé elterjedtnek, de még ezeket is a szervezetek 0%-a használja. A Magyar Telekom [vezetékes: kb., ezer ügyfél, mobil: kb., ezer ügyfél] pozíciója a legkedvezőbb az ügyfélalapú részesedéseket tekintve. Utána az Invitel és a Telenor következik 0, -0, ezer ügyféllel.