Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében, 2017

Átírás

1 Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében, 0 Piackutatás a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) részére BellResearch

2 Távközlési szolgáltatások használata. A kutatás háttere és módszertana. Cégdemográfia. Alapinfrastruktúra. Távközlési szolgáltatások részpiacai.. Fix telefónia.. Mobiltelefónia.. Internet.. Adat- és üzleti kommunikáció. Bundling. Fogyasztói magatartás, panaszok. Döntéshozatali jellemzők, attitűdök. Teljes távközlési piac

3 . A kutatás háttere és módszertana

4 A kutatás háttere, célcsoport A kutatás háttere Az NMHH a BellResearch közreműködésével 00 óta éves rendszerességgel vizsgálja a legalább 0 alkalmazottat foglalkoztató üzleti, intézményi és nonprofit gazdálkodó szervezetek körében a távközlési szolgáltatások használatát. A kutatás során vizsgált területek, témakörök: fix (vezetékes) telefónia, mobiltelefónia, internethozzáférés-szolgáltatások, adatátviteli szolgáltatások, bundling, szabályozási kérdések. A kutatás célcsoportja: Legalább 0 alkalmazottat foglalkoztató társas vállalkozások (N= ezer db), költségvetési intézmények és nonprofit szervezetek (N=, ezer db). Teljes alapsokaság: A 0+ alkalmazottat foglalkoztató, a kutatás tárgykörébe tartozó szervezetek száma 0, a kutatás során ezt tekintettük alapsokaságnak, illetve a mintavételi terv kialakítása és a feldolgozás során is e sokaság optimális reprezentációjára törekedtünk.

5 Módszertan A kutatás módszertana Régió szerint arányosan, létszám, gazdálkodási forma és LTO-terület szerint nem arányosan rétegzett, az egyes alszegmenseken belül egyszerű véletlen mintavétel történt. Az interjúk a telefonos előszervezést követően személyes interjúk formájában készültek el. A célszemély a szervezetek informatikai és távközlési szakmai döntéshozója/döntéshozói volt/voltak. Interjúk száma: db Az adatfelvétel 0. augusztus. és október. között zajlott. Alapsokaság (db) Minta (db) Max. hibahatár (±%)* (0+) 0 ±,% (0+) 00 0 ±,0% Government + nonprofit (0+) 0 ±,% 0 ±,% 0 ±,% 0- fő ±,% * %-os megbízhatósági szinten, feltételezve a legrosszabb, 0%-os eloszlást A nem-arányos rétegzésből és az adatfelvétel véletlenszerűségéből eredő torzításokat matematikai-statisztikai eljárással, ún. súlyozással korrigáltuk. A kapott eredmények így létszám, iparág, regionális elhelyezkedés, LTO- (inkumbens szolgáltatói) terület és gazdálkodási forma szerint reprezentatívnak tekinthetők a teljes alapsokaságra vonatkozóan.

6 . Cégdemográfia

7 Telephelyek Több telephellyel rendelkező vállalatok, szervezetek aránya Telephelyek átlagos száma szegmensenként (db),,,0,, 0- fő 0- fő, Bázis: összes vállalat / szervezet, = 0 [= 00, Gov+NP=0], [=, =0, 0- fő= ] Bázis: összes vállalat / szervezet, = 0 [= 00, Gov+NP=0], [=, =0, 0- fő= ] A több telephelyes szervezetek aránya % (a s szervezeteknél %). A legnagyobb szervezeteknél az átlagos telephelyszám is kiemelkedően magas.

8 Gazdasági helyzet A szervezet gazdasági helyzete Távközlési költségvetés változása a következő hónapban fő 0 0- fő Fejlődő Stagnáló Hanyatló NT/NV Növekedni fog Nem fog jelentősen változni Csökkenni fog NT/NV Bázis: összes vállalat / szervezet, = 0 [= 00, Gov+NP=0], [=, =0, 0- fő= ] Általános gazdasági helyzetét tekintve a gazdálkodó szervezetek %-a fejlődőnek ítéli meg jelenlegi állapotát. A távközlési költségvetés volumene 0-ben a többségnél várhatóan stagnál majd. A csökkenést prognosztizálók aránya egyre inkább elmarad a növekedéssel számolók arányától.

9 Tulajdonszerkezet és döntéshozók Tulajdonszerkezet Döntéshozók 0- fő 00% külföldi Legalább 0% külföldi 0% alatti külföldi 00% magyar NT/NV %-a férfi %-a 0- év közötti %-a felsőfokú végzettségű % szerint az internet elengedhetetlenül fontos a vállalat működése szempontjából % szerint a mobiltelefon jobban megfelel a vállalat igényeinek, mint a vezetékes telefon Bázis: összes vállalat / szervezet, = 0 [= 00, Gov+NP=0], [=, =0, 0- fő= ] Bázis: összes vállalat / szervezet, = 0 [= 00, Gov+NP=0], [=, =0, 0- fő= ] A 0+ fős vállalatok %-a van 00%-os külföldi tulajdonban (a s szervezeteknél %). % kizárólag hazai tulajdonossal rendelkezik, míg a vegyesvállalatok aránya megközelítőleg %. A tipikus vállalati/intézményi döntéshozó középkorú, felsőfokú végzettségű férfi, aki mind a vezetékes telefont, mind az internetet elengedhetetlenül fontosnak érzi szervezete működése szempontjából. Érdemes megjegyezni, hogy a mobiltelefon és az internet fontossága az évtized eleje óta jelentősen megnőtt a cégvezetők szemében, míg a vezetékes telefon fontossága csökkent.

10 . Alapinfrastruktúra 0

11 Pc-penetráció és -állomány Pc-penetráció A pc-állomány megoszlása 0- fő Asztali pc Laptop Netbook Tablet Szerverszámítógép Bázis: összes vállalat / szervezet, = 0 [= 00, Gov+NP=0], [=, =0, 0- fő= ] 0- fő Asztali pc Laptop + netbook Tablet Bázis: összes asztali és hordozható számítógép, = 0 [= 00, Gov+NP= ] [=, =,0- fő= ] A szervezetek használatában álló kb., millió számítógép %-a asztali személyi számítógép, míg a laptopok, netbookok, tabletek aránya % ( ezer db). A szerverszámítógépek penetráltsága 0%, a s szervezetek körében pedig csaknem teljes körű. A hordozható számítógépek aránya az üzleti szférában magasabb (0%), mint az állami és nonprofit szervezetek körében (0%). 0 0

12 Átlagos pc-szám Asztali és hordozható pc-k átlagos száma [db] A pc-k, az internet-hozzáféréssel rendelkező pc-k és az internet-hozzáféréssel rendelkező munkatársak átlagos száma fő 0- fő Asztali pc Hordozható pc Bázis: adott típusú számítógéppel rendelkező szervezetek Pc-k száma Internet-hozzáféréssel rendelkező pc-k száma Internet-hozzáféréssel rendelkező munkatársak száma Bázis: pc-vel rendelkező szervezetek, = 0 [= 0, Gov+NP=0] [=, =0, 0- fő= ] Az asztali pc-k száma kb., millió darabra tehető, a laptopoké, netbookoké és tableteké együttesen mintegy ezer darab.

13 Pc-állomány Internet-hozzáférés és LAN Pc-állomány megoszlása Internethozzáférés lehetősége szerint Helyi hálózat (LAN) távoli elérésének lehetősége 0- fő 0- fő Van internet-hozzáférés Nincs internet-hozzáférés Van távoli elérés Nincs távoli elérés Bázis: összes asztali és hordozható számítógép, = 0 [= 00, Gov+NP= ] [=, =,0- fő= ] Bázis: összes vállalat / szervezet, = 0 [= 00, Gov+NP=0], [=, =0, 0- fő= ] A pc-állomány %-a, azaz kb., millió személyi számítógép rendelkezik internethozzáféréssel. Az összes szervezet százalékánál lehet részben vagy teljesen távolról elérni a LAN-hálózatot. A távoli hozzáférés a legtöbb esetben nemcsak az elektronikus levelezéshez való hozzáférésre nyújt lehetőséget, hanem alkalmazások, adatállományok elérését is biztosítja emellett.

14 Alközpontok Penetráció Alközponti penetráció GSM adapterrel rendelkezők aránya 0 0- fő 0- fő Bázis: összes vállalat / szervezet, = 0 [= 00, Gov+NP=0], [=, =0, 0- fő= ] Bázis: összes vállalat / szervezet, = 0 [= 00, Gov+NP=0], [=, =0, 0- fő= ] A 0+ fős vállalatok, intézmények és nonprofit szervezetek fele rendelkezik telefonalközponttal. A kormányzati szegmens penetráltsága valamivel magasabb, mint a vállalatié. Az alközponttal rendelkező szervezetek %-a GSM adaptert is használ, a 0+ fős szegmensben ez már a cégek közel háromnegyedére jellemző.

15 . Távközlési szolgáltatások részpiacai

16 .. Fix telefónia

17 Fix telefónia Penetráció Előfizetés és használat PSTN fővonalak átlagos száma (közvetlen előfizetések) 0 0- fő 0- fő Közvetlen előfizetők Magánszemély előfizetését használják Más jogi személy előfizetését használják Nem használnak fix telefont Bázis: összes vállalat / szervezet, = 0 [= 00, Gov+NP=0] [=, =0, 0- fő= ] Bázis: közvetlen analóg- vagy ISDN-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = 0 [= 0, Gov+NP=00] [=, =, 0- fő= ] A fixtelefon-használat gyakorlatilag teljes körűnek tekinthető a vizsgált alapsokaságban. A döntő többség közvetlen előfizetéssel rendelkezik [%, kb. ezer szervezet]. Csupán % azok aránya, akik más jogi személy fixtelefon-előfizetését használják. A szervezetek átlagosan db, összességében mintegy 0 ezer fővonalat tartanak fenn. Ez némileg kisebb, mint az előző évben mért érték.

18 Fix telefónia Technológiák Fix technológiák penetrációja (közvetlen előfizetések) 00% 0% 0 0 0% 0% 0% 0% fő Hagyományos analóg/isdn CS/CPS Kábeltelefon Szolgáltatói VoIP Bázis: összes vállalat / szervezet, = 0 [= 00, Gov+NP=0] [=, =0, 0- fő= ] A legelterjedtebbnek a hagyományos analóg és ISDN vonal számít, a 0+ fős üzleti és nonprofit szférában a döntő többségnél (0%, kb. ezer szervezet) megtalálható. A kábeltelefon, valamint a szolgáltatói VoIP penetrációja -%. A szolgáltatói VoIP penetrációja a főnél több foglalkoztatottal rendelkező szervetek körében eléri a %-ot.

19 Fix telefónia Hűségszerződés hossza I. Fixtelefon-előfizetésre vonatkozó (aláírt) hűségszerződés hossza 0- fő év év évnél hosszabb Nem írtak alá hűségnyilatkozatot NT/NV Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők (VoIN nélkül), = [= 00, Gov+NP=0] [=, =000, 0- fő= ] A szervezetek hatoda nem írt alá hűségnyilatkozatot a szerződés megkötésekor. %-uk éves, %-uk pedig éves hűségszerződést kötött a szolgáltatójával. A évnél hosszabb hűségszerződés nem jellemző, arányuk mindössze %. A főnél nagyobb szervezeteknél magasabb, % a évnél hosszabb hűségszerződések aránya.

20 Fix telefónia Hűségszerződés hossza II. Mikor jár le a jelenlegi hűségszerződésük? (a jelenlegi szerződés megkötésekor hűségnyilatkozatot aláírók körében) Maradnának-e a jelenlegi vezetékes szolgáltatónál, amennyiben nem lenne érvényes hűségszerződésük? fő 0- fő 0 Már lejárt hónapon belül - hónapon belül Több mint év múlva NT/NV Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők (VoIN nélkül), akiknek van/volt a mostani előfizetéseikhez kapcsolódó hűségszerződésük Biztosan maradnánk Valószínűleg szolgáltatót váltanánk NT/NV Valószínűleg maradnánk Biztosan szolgáltatót váltanánk Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők (VoIN nélkül), akiknek még nem járt le a hűségszerződésük A hűségszerződések közel egyharmada már lejárt, további %-uk egy éven belül le fog járni. % azon szerződések aránya, amelyek egy éven túl is érvényben maradnak. Azok, akiknek még nem járt le a hűségszerződésük, többségében úgy gondolják, hogy akkor is a jelenlegi szolgáltatójuknál maradnának, ha nem lenne érvényes szerződésük. Ez különösen érvényes a 0- főt foglalkoztató szervezetekre és a kormányzati szegmensre. 0

21 Fix telefónia Analóg/ISDN Analóg / ISDN / ISDN0 előfizetést igénybe vevő szervezetek aránya (közvetlen előfizetések) Fővonalak, b csatornák száma (analóg+isdn, közvetlen előfizetések) 0- fő 0 Analóg ISDN ISDN0 0- fő Bázis: közvetlen analóg- vagy ISDN-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = 0 [= 0, Gov+NP=00] [=, =, 0- fő= ] Bázis: közvetlen analóg- vagy ISDN-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = 0 [= 0, Gov+NP=00] [=, =, 0- fő= ] A releváns, közvetlen előfizetéssel rendelkező szervezetek %-a használ analóg vonalat és százalékuk rendelkezik ISDN-kapcsolattal. Az ISDN0 viszonylag ritka, alapvetően a nagy- és a középméretű szervezetek igényeit elégíti ki elsősorban. Az előbbiek esetében átlagot jóval meghaladó, %-os előfordulási arányról beszélhetünk. A fővonalak száma kb. 0 ezer. Ebből mintegy ezer a vállalatok kommunikációját szolgálja, az intézményi és nonprofit szférában jóval kevesebb fővonal összpontosul.

22 Fix telefónia Szolgáltatói kapcsolatok Fix telefonos szolgáltatói kapcsolatok technológiától függetlenül (top cég) Szolgáltatók részesedése az összes b csatornából (analóg + ISDN) Magyar Telekom 0 Invitel UPC Digi Egyéb 0- fő Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők (VoIN nélkül), = [= 00, Gov+NP=0] [=, =000, 0- fő= ] Magyar Telekom Invitel UPC Bázis: b csatornák száma az egyes szegmensekben, = [=, Gov+NP= ] [= 0, =00 0, 0- fő= 0] A fixtelefon-szolgáltatás (közvetlen előfizetések) esetében a legjelentősebb szolgáltató a Magyar Telekom, a szervezetek 0%-a áll vele kapcsolatban. Az Invitel a második leggyakrabban említett szolgáltató, %-kal. A b csatornák %-át a Magyar Telekom biztosítja, míg közel egynegyedüket az Invitel. A Magyar Telekom részesedése az intézményi és nonprofit szervezetek körében (%), míg az Invitelé az üzleti szférában a legnagyobb (%).

23 Fix telefónia Piacméret és -struktúra Egy szervezetre jutó átlagos havi fixtelefon-költés (ezer Ft) Technológiák szerinti piacstruktúra 0 0- fő 0- fő Hagyományos analóg/isdn Kábeltelefon Szolgáltatói VoIP Fizetős VoIN Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, = [=, Gov+NP=0] [=, =0, 0- fő= ] Bázis: teljes fix-kiadás [m Ft], = [=, Gov+NP=] [=, =, 0- fő=0] A közvetlen előfizetéssel rendelkező szervezetek átlagosan havi ezer forintot költenek (0: ezer Ft) fix telefonra, ami összességében mintegy havi nettó, milliárd forintos piacot jelent. Az intézményi szférában az egy szervezetre jutó fixtelefon-kiadás magasabb, mint az üzleti szervezetek körében. A teljes piac %-át a hagyományos vezetékes telefonhoz kapcsolódó költések adják, % a szolgáltatói VoIP, valamint % a kábeltelefon aránya.

24 Fix telefónia VoIP VoIP-szolgáltatások részesedése a teljes piacból (%) % 0% 0% 0% 0% 0% Bázis: adott évi teljes fixtelefon-kiadás A VoIP-szolgáltatás jelentősége folyamatosan nő, ráadásul várható, hogy az inkumbens szolgáltatók előbb-utóbb megkezdik az ügyfelek tömeges átállítását is PSTN-ről VoIP-ra.

25 Fix telefónia Piacrészesedések Főbb piaci szereplők részesedése Szegmensek szerint Főbb piaci szereplők részesedése Technológiák szerint PSTN 0 kábeltel. + szolg. VoIP 0- fő 0 Magyar Telekom Invitel Digi UPC Egyéb Magyar Telekom Invitel Digi UPC Egyéb Bázis: teljes fix-kiadás [m Ft], = [=, Gov+NP=] [=, =, 0- fő=0] Bázis: PSTN-piac [m Ft]= kábeltelefon + szolg. VoIP a fizetős VoIN nélkül [m Ft]= Összességében nézve a Magyar Telekom a teljes fixtelefon-piaci költések százaléka felett diszponál. A hagyományos PSTN-piacon a költések %-át a Magyar Telekom, %-át pedig az Invitel realizálja, ami tavalyhoz képest nem mutat érdemi elmozdulást. A VoIP típusú szolgáltatások piacán (kábeltelefon + szolgáltatói VoIP) a Magyar Telekom megőrizte vezető szerepét, továbbra is a piac %-át birtokolja, míg az Invitel részesedése %. A UPC a piac %-a felett diszponál. Figyelemre méltó, hogy az egyéb kisebb szolgáltatók a VoIP típusú szolgáltatások költéseiből %-ban részesednek.

26 Fix telefónia Szolgáltatói kapcsolatok Analóg/ISDN telefónia Magyar Telekom: % Invitel: % UPC: % Kábeltelefónia UPC: % Digi: % Magyar Telekom: % Invitel: % Egyéb: % Szolgáltatói VoIP Magyar Telekom: % Invitel: % UPC: % Egyéb: % Bázis: adott technológiát használó közvetlen előfizetők, analóg/ ISDN= 0, kábeltelefon=, szolgáltatói VoIP=00 A legalább 0 alkalmazottal rendelkező közvetlen fixtelefon-előfizetők (analóg/isdn, kábel és VoIP piaca) 0%-a Telekom-ügyfél. A hagyományos analóg és ISDN telefonszolgáltatásnál, illetve a szolgáltatói VoIP-nál a Magyar Telekommal állnak a legtöbben kapcsolatban, az előfizetők közel negyedének az Invitel szolgáltat. A kábeltelefon-piacon a UPC játszik vezető szerepet %-os részesedéssel. Figyelemre méltó a Digi és a Magyar Telekom, illetve százalékos ügyfélkapcsolati részesedése. A szolgáltatói VoIP esetében a hagyományos analóg/isdn telefóniához hasonlóan a Magyar Telekom a legjelentősebb szolgáltató.

27 Fix telefónia VoIN I. VoIN: a VoIN alatt olyan internetes telefonálási megoldásokat értsen, mint a Skype stb. A VoIN esetében nem szükséges a szolgáltatóval való direkt szerződéskötés, a szolgáltatást bárki tudja aktiválni a saját internetes számítógépén, a szolgáltató nem vállal minőségi garanciákat az internetalapú hangszolgáltatásra. VoIN-megoldást igénybe vevők aránya VoIN-programok igénybevétele (Top ) Skype Viber Facebook Google Hangouts 0- fő imessage 0% % 0% % 0% % Bázis: összes vállalat / szervezet, = 0 [= 00, Gov+NP=0] [=, =0, 0- fő= ] Bázis: VoIN-t használó szervezetek, = A vizsgált szervezetek %-a használ legalább eseti jelleggel VoIN-szolgáltatást. A megoldás használata az üzleti szférában elterjedtebb, mint az intézmények és a nonprofit szervezetek körében. A Skype egyeduralma továbbra is megfigyelhető, a legtöbb cégnél és intézménynél Skype-ot használnak. Jelentős a Viber és a Facebook használata is.

28 Fix telefónia VoIN II. VoIN-telefonálásnál tapasztalt nehézségek A vállalatvezetés nem ösztönzi a használatát Nem állnak rendelkezésre a használatához szükséges eszközök A vállalati szabályok, irányelvek tiltják a használatát Nem ismerik, nem tudnak róla az alkalmazottak Nem tapasztaltak nehézséget NT/NV A megkérdezett vállalatok/szervezetek %-a nem tapasztalt akadályt a VoIN használatára vonatkozóan. Ez az arány a tavalyi 0%-hoz képest jelentős emelkedést mutat. Az internetes VoIN-telefonálással kapcsolatos legjellemzőbb akadály a megkérdezettek szerint az, hogy a vállalatvezetés nem ösztönzi a használatát. Az ezt említők aránya felére csökkent az előző évhez képest. A hagyományos telefonszámok hívását is lehetővé tevő fizetős VoIN-szolgáltatást a VoIN-használóknak csupán %-a veszi igénybe. 0% 0% 0% 0% 0% Bázis: összes vállalat / szervezet, = 0 [= 00, Gov+NP=0] [=, =0, 0- fő= ]

29 Fix telefónia Vezetékestelefon-számla változása Vezetékestelefon-számla változása az évvel korábbi helyzethez képest 0- fő A vezetékestelefon-számla összege a szervezetek %-ánál nem változott az utóbbi egy évben. Az összes közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkező szervezet -%-a tapasztalt növekedést, %-a pedig csökkenést az elmúlt időszakban. A változás okaként legtöbben a hívásdíjak növekedését/csökkenését (%), a vezetékestelefon-előfizetések számának változását (%), valamint a mobiltelefon vállalati kommunikációban való terjedését (%) jelölték meg. Jelentősen növekedett Nem változott Jelentős mértékben csökkent Kis mértékben növekedett Kis mértékben csökkent NT/NV Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők [VoIN nélkül], = [= 00, Gov+NP=0] [=, =000, 0- fő= ]

30 Fix telefónia A jövőben egy új szolgáltató megjelenése Várható magatartás új szolgáltató megjelenése esetén 0- fő 0 Az újat vennék igénybe a jelenlegi helyett Igénybe vennék az újat is, de megtartanák a régit is Maradnának jelenlegi (azaz régi) szolgáltatójuknál NT/NV Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők [VoIN nélkül], = [= 00, Gov+NP=0] [=, =000, 0- fő= ] Egy új szolgáltató megjelenése kevéssé alakítaná át a jelenlegi viszonyokat a fixtelefonpiacon. A közvetlenül előfizetők mintegy %-a várhatóan maradna a jelenlegi szolgáltatójánál. Az új szolgáltatónak átlagosan %-kal kellene olcsóbbnak lennie ahhoz, hogy biztosan átpártoljanak hozzá az ezt preferáló megkérdezettek. 0

31 Fix-mobil teljes helyettesítés Egyes szolgáltatóknál a vezetékes telefont mobiltelefonkészülékkel is lehet használni egy mobilapplikáció segítségével, és így az irodán kívül is vezetékes tarifával lehet beszélni. Ön hallott már ilyen típusú szolgáltatásról? Mennyire ért egyet az alábbi állítással: A vezetékestelefon-szolgáltatás távoli, mobiltelefonról történő elérésének lehetősége révén megállhat a vezetékes telefonhasználat mértékének csökkenése. Skálás kérdés, =Egyáltalán nem ért egyet, =Teljes mértékben egyetért, 0, 0 0,, 0 0, 0- fő 0 0- fő, Igen Nem NT/NV Bázis: összes vállalat / szervezet, = 0 [= 00, Gov+NP=0] [=, =0, 0- fő= ] Top (-) Mid () Down (-) NT/NV Bázis: összes vállalat / szervezet, = 0 [= 00, Gov+NP=0] [=, =0, 0- fő= ] A szervezetek %-a hallott már arról, hogy a vezetékes telefont mobiltelefon-készülékkel is lehet használni mobilapplikáció segítségével, így ezáltal az irodán kívül is vezetékes tarifával lehet beszélni. A megkérdezettek csupán ötöde ért egyet azzal az állítással, miszerint a vezetékestelefon-szolgáltatás távoli, mobiltelefonról történő elérésének lehetősége révén megállhat a vezetékestelefon-használat mértékének csökkenése. A fentiekből újra az derül ki, hogy a vezetékes telefon használata az ezt megállítani igyekvő szolgáltatói erőfeszítések ellenére is egyre inkább visszaszorul.

32 Fix telefónia Elégedettség és lojalitás Ár és minőség viszonyának megítélése a vezetékestelefon-szolgáltatás esetében fő Az ár a fontosabb Egyformán fontos az ár és a minőség A minőség a fontosabb NT/NV Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők [VoIN nélkül], = [= 00, Gov+NP=0] [=, =000, 0- fő= ] A fix telefónia esetében a válaszadók többsége egyformán fontosnak tartja az árat és a minőséget (%), mindemellett %-uk kizárólag csak a minőséget ítéli domináns tényezőnek.

33 .. Mobiltelefónia

34 Mobiltelefónia Penetráció 0- fő Előfizetés és használat Közvetlen előfizetők Magánszemély előfizetését használják Más jogi személy előfizetését használják Nem használnak mobiltelefont Bázis: összes vállalat / szervezet, = 0 [= 00, Gov+NP=0] [=, =0, 0- fő= 00% 0% 0% 0% 0% 0% Publikus, illetve egyedi ajánlat alapján előfizetők (a válaszadók tudomása szerint) Publikus ajánlat Egyedi ajánlat, szerződés NT/NV Bázis: mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek, =0 [=, Gov+NP=] [=, =0, 0- fő= ] A mobiltelefon-használat a vizsgált sokaságban alapvető (ez alól valamelyest az intézmények és nonprofit szervezetek kivételt képeznek %-uknál nem használnak mobilhangszolgáltatást). A penetrációs arányok nem változtak jelentősen a tavalyi évhez képest. A vizsgált szervezetek kétharmada úgy tudja/ úgy véli, hogy egyedi ajánlatot kapott a szerződéskötést megelőzően. A s kategóriában a kapott válaszok alapján ez szinte magától értetődő.

35 Mobiltelefónia Közvetlen előfizetések száma Közvetlen előfizetések átlagos száma (db) Szolgáltatók részesedése a közvetlen előfizetések száma alapján 0- fő 0 Telekom Telenor Vodafone fő Telekom Telenor Vodafone Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = 0 [=0, Gov+NP=0] [=, =, 0- fő= ] Bázis: összes közvetlen mobil-előfizetés, = 0 [=, Gov+NP= 0] [= 0, =, 0- fő= 00] A kb. ezer közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezet összesen, millió közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkezik. A sim-kártyák teljes állományának %-a az üzleti szférában koncentrálódik. A sim-kártyák %-ánál (kb. ezer db) a Telekom a szolgáltató. Az állomány %-át (kb. ezer db) a Telenor, %-át (kb. ezer db) pedig a Vodafone biztosítja.

36 Mobiltelefónia Piacrészesedés Egy szervezetre jutó átlagos havi költés (ezer Ft)* Szolgáltatók költés-alapú részesedése* 0- fő 0 Telekom Telenor Vodafone Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = 0 [=0, Gov+NP=0] [=, =, 0- fő= ] 0- fő Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetések teljes havi piaca, = m Ft [= m Ft, Gov+NP=0 m Ft] [=0 m Ft, =0 m Ft, 0- fő= m Ft] Telekom Telenor Vodafone Az alapsokaságba tartozó szervezetek havi szinten átlagosan ezer forintot fizetnek közvetlen mobiltelefon-előfizetéseik után. Összességében mintegy havi, milliárd forintra tehető a mobilhang-szolgáltatások 0 fő feletti üzleti és intézményi előfizetőinek piaca (hangpiac). A piaci részesedések évek óta meglehetősen stabilak a mobilhangpiacon. *A költésadatok tartalmazzák a kisképernyős mobilinternetes költést is

37 Mobiltelefónia Piacméret, piacrészesedés Piacméret és piacrészesedés Mobiltelefon-szolgáltatás* Piacméret és piacrészesedés Szolgáltatók szerint (havi nettó, millió Ft) 0- fő M Ft % M Ft % M Ft % M Ft % M Ft % M Ft % Telekom % % % % % % Telenor % % % % % 0 % Vodafone 00 % % % % % % Összesen 00% 00% 0 00% 0 00% 0 00% 00% Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = 0 [=0, Gov+NP=0] [=, =, 0- fő= ] Az, milliárd forintos havi mobilhang-piaci költésből, Mrd Ft kerül havonta a Telekom-hoz,, Mrd Ft a Telenorhoz és 0, Mrd Ft a Vodafone-hoz. A szolgáltatók a szervezetek létszáma szerint hasonló arányban részesednek a költésekből. A költések túlnyomó többsége (, Mrd Ft) az üzleti szférából származik, az intézmények és nonprofit szervezetek kb. 00 millió forinttal járulnak hozzá a teljes összeghez. *A költésadatok tartalmazzák a kisképernyős mobilinternetes költést is

38 Mobiltelefónia ARPU Egy előfizetésre jutó havi költések átlaga (ARPU) az egyes szegmensekben és szolgáltatóknál* (Ft/előfizetés) fő 0 Telekom Telenor Vodafone Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = 0 [=0, Gov+NP=0] [=, =, 0- fő= ] A vizsgált szervezetek átlagosan kb., ezer forintot fordítanak egy-egy mobiltelefon-előfizetésre, ami minimális mértékű csökkenés a tavalyi értékhez képest. Az előfizetések magasabb számából adódó nagyobb mértékű flottakedvezmények következtében legkevesebbet a magas alkalmazotti létszámmal () rendelkező szervezetek fizetik előfizetésenként, míg a legtöbbet a 0- fősök. Az ARPU a Telekomnál a legmagasabb, a Telenornál ehhez közeli, míg a Vodafone-nál ennél valamivel szerényebb. *A költésadatok tartalmazzák a kisképernyős mobilinternet-költést is. Az ARPU számításához becsült, a kutatásból származó értékeket használunk, ezért az eredmények fokozott óvatossággal kezelendők.

39 Mobiltelefónia CUG CUG igénybevétele 0- fő Telekom Telenor Vodafone Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = 0 [=0, Gov+NP=0] [=, =, 0- fő= ] A vizsgált szervezetek döntő többsége él a zárt felhasználói csoport (csoporton belüli kedvezményes hívás, angol rövidítése: CUG) nyújtotta előnyökkel (%). A Telenor-ügyfeleknél ez arány némileg alacsonyabb (%). Ennek az opciónak az igénybevétele szinte teljesnek tekinthető az 0+ fős szervezetek esetében (-%), a 0- fős szervezeteknél pedig némileg alacsonyabb a CUG-szolgáltatást igénybe vevő szervezetek aránya.

40 Mobiltelefónia Okostelefonok Okostelefon-használat aránya Okostelefonok átlagos száma (db) fő 0- fő Van okostelefon Nincs okostelefon Bázis: mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek, =0 [=, Gov+NP=] [=, =0, 0- fő= ] Bázis: legalább egy okostelefont használó szervezetek, = [=, Gov+NP= ] [=0, =, 0- fő= ] A vizsgált szervezetek %-a használ okostelefont. Az intézményeknél és nonprofit szervezeteknél ez az arány valamivel kevesebb, %. A s szervezetek szinte mindegyike (%) rendelkezik okostelefonnal (valamint náluk a legmagasabb az okostelefonok átlagos száma: db), az alkalmazotti létszám csökkenésével azonban ez az arány is csökken. Összességében mintegy ezer okostelefon van a szervezetek birtokában. 0

41 Mobiltelefónia Külföldi mobilhasználat Használják-e a külföldi tartózkodásaik alatt a céges mobiltelefonokat vállalati ügyben? Külföldi mobilhasználat az alapsokaságban (db vállalat) 0 0- fő Igen, beszélgetésre Igen, mobilinternetezésre Igen, mindkettőre Nem Nem volt senki külföldön a cégből mostanában NT/NV Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek = 0 [=0, Gov+NP=0] [=, =, 0- fő= ] 0- fő Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek = 0 [=0, Gov+NP= 0] [=, =, 0- fő= ] A vizsgált szervezetek %-ánál (~ ezer szervezet) használják a céges mobiltelefont külföldi tartózkodások során. A s szervezetek teszik ezt legnagyobb arányban (%, ~00 szervezet). Az alkalmazotti létszámmal együtt mozog a roaming-használat.

42 Mobiltelefónia Adatkommunikáció külföldön Milyen módon használják külföldön a mobiltelefonokat beszélgetésre, mobilinternetezésre? fő Wifi-hálózaton keresztül A szolgáltatótól igénybe vett valamilyen roaming díjcsomaggal* Mindkettővel NT/NV Bázis: roamingot használó szervezetek, = [=, Gov+NP=] [=0, =, 0- fő= ] A roamingot használó szervezetek csaknem négyötöde egyaránt használ wifi-hálózatot és a szolgáltatótól igénybe vett roaming díjcsomagot. Ez valamelyest kevésbé jellemző az intézményi és nonprofit gazdálkodó szervezetekre. Ugyanekkor a csak wifi-hálózatot használók aránya minden vizsgált szegmensben elmarad a csak szolgáltatói díjcsomagot használók arányától. Az előző évhez képest érezhetően csökkent a csak wifizők és csak MBB-zők aránya, viszont kifejezetten nőtt a mindkettőt használóké. *A roaming díjcsomagok szabályozásának 0. júniusi változása miatt valószínűsíthetően a válaszadók még a roaming-díjcsomag igénybevételével azonosan perceptálták a roaming-használati szokásaikat.

43 Mobiltelefónia Vállalt minőség és tényleges teljesítmény Elégedettség a szolgáltató által vállalt minőség megfogalmazásával Skálás kérdés; =Egyáltalán nem elégedett, =Teljes mértékben elégedett A tényleges teljesítmény a vállalthoz képest Skálás kérdés; =Sokkal gyengébb, =Nagyjából azonos, =Sokkal jobb 0- fő 0- fő Top (-) Mid () Down (-) NT/NV Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek = 0 [=0, Gov+NP=0] [=, =, 0- fő= ] Top (-) Mid () Down (-) NT/NV Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek = 0 [=0, Gov+NP=0] [=, =, 0- fő= ] A szervezetek %-a elégedett azzal, ahogy a szolgáltatója megfogalmazza a szolgáltatásra vállalt minőséget. Az előző évhez képest (0: %) ez enyhe csökkenést jelent. A releváns sokaság döntő többsége (%) úgy gondolja, hogy a tényleges teljesítmény körülbelül meg is felel a vállalt szintnek, miközben viszonylag alacsony azok hányada, akik kisebb-nagyobb elmaradást/hiányosságot látnak.

44 Mobiltelefónia Hűségszerződés, elégedettség Legutóbbi szerződés megkötésekor aláírt hűségnyilatkozat hossza 0 0- fő év év évnél hosszabb Nem írtak alá hűségnyilatkozatot NT/NV Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek = 0 [=0, Gov+NP=0] [=, =, 0- fő= ] A mobilszolgáltatók változatlanul igyekeznek hűségszerződésekkel növelni az ügyfelek kötődését: csupán a szervezetek %-a nem kötelezte el magát a szerződés aláírásakor. Legjellemzőbbnek a két évre szóló hűségszerződés aláírása számít, a szervezetek négyötöde ilyet köt. A nagyobb szervezetek alkupozíciója valamivel kedvezőbb, náluk a szolgáltatók kétszer olyan gyakran (%) tekintenek el a hűségnyilatkozattól.

45 Mobiltelefónia Hűségszerződés lejárata Mikor jár le a jelenlegi hűségszerződésük? (jelenlegi szerződés megkötésekor hűségnyilatkozatot aláírók) Mit tennének, amennyiben jelenleg nem lenne érvényes hűségszerződésük? fő 0- fő Már lejárt hónapon belül - hónapon belül Több mint év múlva NT/NV Biztosan maradnánk a jelenlegi szolgáltatónál Valószínűleg maradnánk a jelenlegi szolgáltatónál Valószínűleg szolgáltatót váltanánk Biztosan szolgáltatót váltanánk NT/NV Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező, hűségszerződést aláíró szervezetek, = 0 [= 0, Gov+NP=] [=, =, 0- fő= ] Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel és aktív hűségszerződéssel rendelkező szervezetek, =0 [=, Gov+NP=] [=, =, 0- fő= ] A releváns szervezetek nyolcadánál (%) már lejárt a hűségszerződés, míg %-uk esetén erre legfeljebb egy fél évet kell várni, a vizsgált szervezetek %-ának pedig ennél is többet kell várnia arra, hogy szabadon szolgáltatót válthasson. A hűségszerződés befolyásolja ugyan a vállalatok és intézmények lehetőségeit, de ezt a szervezetek nem feltétlenül élik meg erős korlátozásnak: döntő többségük hűségszerződés nélkül is maradna jelenlegi szolgáltatójánál. Azoknak az aránya, akik hűségszerződés nélkül vélhetően szolgáltatót váltanának, mindössze %. A nem profitorientált intézményi körben csökkent a - hónapon belül lejáró hűségnyilatkozatok aránya.

46 Mobiltelefónia Ár és minőség Ár és minőség viszonyának megítélése a mobiltelefon-szolgáltatás esetében fő 0 Az ár a fontosabb A minőség a fontosabb Egyformán fontos az ár és a minőség NT/NV Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek = 0 [=0, Gov+NP=0] [=, =, 0- fő= ] A mobiltelefon-szolgáltatás jellemzői közt a szervezetek döntő többsége (%) számára egyaránt fontos a minőség és az ár. Az egyes szegmensek között lényeges eltérések nem figyelhetőek meg ebben a tekintetben.

47 Mobiltelefónia Költések változása Mobiltelefon-számla változása az évvel korábbi helyzethez képest* 0 0- fő Jelentősen növekedett Kis mértékben növekedett Nem változott Kis mértékben csökkent Jelentős mértékben csökkent NT/NV Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek = 0 [=0, Gov+NP=0] [=, =, 0- fő= ] A legtöbb szervezet (%) az elmúlt egy évben nem érzékelt változást a mobiltelefonszámlában; a megkérdezettek %-a növekedésről számolt be, míg %-a a számla csökkenését tapasztalta. A mobiltelefon-számla változását (csökkenését vagy növekedését) érzékelő szervezetek közül legmagasabb arányban a hívásdíjak növekedését/csökkenését (%) nevezték meg a változás okaként, de a mobiltelefon terjedése (%) és az előfizetések számának változása (%) ugyancsak jelentősen magyarázza a folyamatokat. *A költésadatok tartalmazzák a kisképernyős mobilinternetes költést is

48 .. Internet

49 Internet Definíciók Internetellátottság Bármilyen ( vezetékes és /vagy mobil ) internet-hozzáféréssel rendelkező szervezetek: közvetlenül a szolgáltatótól igénybe vett internet-előfizetés, más gazdasági szervezet (anyavállalat, felettes szerv, irodaház stb.) által előfizetett internetszolgáltatás, internet-hozzáférésre is használt adatátviteli szolgáltatás, magánszemély által előfizetett internetszolgáltatás. Közvetlen internet-előfizetés Minden olyan vezetékes és mobilos internetkapcsolat, melynek az adott szervezet az előfizetője, azaz közvetlen szerződéses kapcsolatban áll az internetszolgáltatóval. Bérelt vonali internet-hozzáférés Rézérpárra, optikára, műholdas, illetve mikrohullámú stb. technológiára épülő dedikált, specifikáció szerint kialakított telekommunikációs vonali összeköttetés, amelyen keresztül a felhasználó eléri az internetszolgáltatóját. DSL-re épülő internet-hozzáférés Adott típusú DSL-technológián alapuló szélessávú kapcsolat, melynek során a felhasználó hagyományos analóg vagy ISDN telefonérpáron DSL-modem útján kapcsolódik a vonal foglalása nélkül a távközlési szolgáltató hálózatához, ami biztosítja az adatforgalmat a számítógép és a választott internetszolgáltató között. Kábeltelevíziós internet-hozzáférés Kábelmodemes internetkapcsolat, melynek során a felhasználó számítógépe kábelmodem útján csatlakozik a kábeltelevíziós koaxiális kábelre, és ezen keresztül éri el a kábelinternet-szolgáltatót. Mobilinternet-hozzáférés Kizárólag a beszédcélra nem használható mobilinternet-kártyákkal, mobilinternet-modemekkel használt előfizetések tartoznak ide; a beszédcélra használt mobiltelefonhoz kapcsolódó havi előfizetési díjas mobilinternet-csomagokat nem soroltuk ide a jelen kutatásban.

50 Internet Penetráció I. Közvetlen internet-előfizetés (bármilyen technológiájú közvetlen előfizetéssel rendelkezik) 0- fő 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 00% Bázis: összes vállalat / szervezet, = 0 [= 00, Gov+NP=0], [=, =0, 0- fő= ] A 0+ fős szervezetek döntő többsége (%, kb. ezer) rendelkezik közvetlen internethozzáféréssel, míg az internetet használó szervezetek aránya közel teljes körűnek mondható, számuk, ezerre tehető. Az előző évhez képest a penetráció érdemi változást nem mutat. A közvetlen előfizetéssel rendelkezők aránya hasonló a kormányzati és nonprofit, valamint a vállalati szférában. A szervezet méretétől mostanra már egyáltalán nem függ a penetráció mértéke. 0

51 Internet Penetráció II. Vezetékes internet Előfizetés és használat Mobilinternet Előfizetés és használat fő 0- fő Közvetlen internet-előfizetés Más jogi személy internet-előfizetését használják Adatátviteli és egyben internetszolgáltatásra vonatkozó előfizetésük van Magánszemély előfizetését használják Nem használnak vezetékes internetet Bázis: összes vállalat / szervezet, = 0 [= 00, Gov+NP=0], [=, =0, 0- fő= ] Közvetlen internet-előfizetés Más jogi személy internet-előfizetését használják Magánszemély előfizetését használják Nem használnak mobilinternetet Bázis: összes vállalat / szervezet, = 0 [= 00, Gov+NP=0], [=, =0, 0- fő= ] A vizsgált szervezetek közel kilenctizede (%, kb. ezer szervezet) rendelkezik közvetlen vezetékesinternet-hozzáféréssel, míg %-uk közvetlen mobilinternet-előfizetéssel. A kormányzati és nonprofit szegmensben a mobilinternet-használók aránya alacsonyabb, csupán %-ot tesz ki. A s vállalatoknál/intézményeknél jóval átlagot meghaladó mértékű, %-os a közvetlen mobilinternet-előfizetések aránya.

52 Internet Technológia I. 00% 0% Internetes technológiák penetrációja Különböző technológiájú közvetlen internetelőfizetések számának megoszlása 0 0% 0% 0% fő 0 0% 0- fő Bérelt vonali xdsl Kábeltelevíziós internet Mobilinternet Egyéb Bérelt vonali xdsl Kábeltelevíziós Mobilinternet Egyéb technológia Bázis: bármilyen közvetlen internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=0, Gov+NP=] [=, =0, 0- fő=0 ] Bázis: közvetlen internet-előfizetések száma, = [=, Gov+NP= ] [= 0, = 0, 0- fő= ] A közvetlen előfizetéssel rendelkező szervezetek arányát tekintve összességében még mindig a DSL a legelterjedtebb hozzáférési technológia (%), azonban a s szervezeteknél ezt már megelőzi a mobilinternet (%). A közvetlen előfizetések számát tekintve többségben van a szélessávú mobilinternet, míg az előfizetések csupán 0 százaléka DSL-technológiájú, annak ellenére, hogy ez számít a legelterjedtebbnek. Fontos azonban figyelembe venni, hogy a mobilinternet-előfizetések inkább perszonális jellegűek, míg a többi technológia esetében egy-egy előfizetés jellemzően több felhasználó számára teszi lehetővé az internet-hozzáférést.

53 Internet Technológia II. G-/LTE-képes mobilinternet-előfizetések aránya G-/LTE-képes mobilinternet-előfizetések száma (ezer db) fő G-/LTE-képes Nem G-/LTE-képes 0- fő Bázis: közvetlen mobilinternet-előfizetések száma, = 0 [=0, Gov+NP= ] [=, = 0, 0- fő= 0] Bázis: közvetlen mobilinternet-előfizetések száma, = 0 [=0, Gov+NP= ] [=, = 0, 0- fő= 0] A stickes / nagyképernyős mobilinternet-előfizetések több mint kétharmada már G-/LTE-képes, a növekedés év/év viszonylatban is jelentős, mivel a cserélődés üteme gyors. A növekedés minden szegmensben megjelenik, ez jól mutatja, hogy a mobilinternet sávszélessége, valamint használhatósága fontos kérdés. A mintegy ezer mobilinternet-előfizetés közül 0 ezer ilyen, G-/LTE-képes csomagot takar a vizsgált sokaságban, melynek legnagyobb hányada a s szervezeteknél (elsősorban az üzleti szféra vállalatainál) jelenik meg.

54 Internet Piacrészesedés I. Egy szervezetre jutó átlagos havi költés (ezer Ft) Költés-alapú részesedések technológiák szerint 0- fő 0 0- fő Bérelt vonali xdsl Kábeltelevíziós Mobilinternet Egyéb technológia Bázis: bármilyen közvetlen internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=0, Gov+NP=] [=, =0, 0- fő=0 ] Bázis: teljes havi internetkiadás [m Ft], = [=, Gov+NP=] [0- fő=, =, =] Havonta átlagosan ezer forintot fordítanak a vizsgált szervezetek közvetlen internetelőfizetésekre. A teljes internetpiaci költések %-a kötődik a DSL-hozzáférésekhez, míg a bérelt vonali költések %-kal járulnak hozzá a teljes piachoz. A mobilinternet-kiadások aránya mintegy %- ra tehető.

55 Internet Piacrészesedés II. Szolgáltatók piacrészesedése felvevőpiaci szegmensek szerint Szolgáltatók piacrészesedése technológiák szerint Bérelt vonali xdsl 0 Kábeltelevíziós Mobilinternet 0- fő 0 Egyéb technológia 0 0 MT vezetékes MT mobil Invitel Telenor Vodafone UPC Egyéb MT vezetékes MT mobil Invitel Telenor Vodafone UPC Egyéb Bázis: teljes havi internetkiadás [m Ft], = [=, Gov+NP=] [0- fő=, =, =] Bázis: internetkiadás technológiánként [m Ft], [bérelt vonali=, xdsl=, kábeltelevíziós=, szélessávú mobilinternet=, egyéb technológia=] A legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező internetszolgáltató egyértelműen a Magyar Telekom (vezetékes: %, a mobillal együtt %), amelyet az Invitel %-kal követ. Ezek az arányok nem térnek el lényegesen a tavalyi adatoktól. Az xdsl és a szélessávú mobilinternet piacán is a Telekomé (MT mobil) a költések többsége (% és %). Ettől kicsit elmaradva, de szintén meghatározó szereplőként van jelen a Telekom a bérelt vonali piacon is (0%). Az Invitel a bérelt vonali piac 0%-a felett diszponál, míg a DSL-piacon %-os részesedéssel bír. A kábeltelevíziós piacon a UPC a meghatározó szolgáltató, ugyanakkor itt a kisebb szolgáltatók is hasonlóan jelentős együttes részarányt képviselnek.

56 Internet Piacméret, piacrészesedés Piacméret és piacrészesedés Internetszolgáltatás Piacméret és piacrészesedés Szolgáltatók szerint (havi nettó, millió Ft) 0- fő M Ft % M Ft % M Ft % M Ft % M Ft % M Ft % MT vezetékes 0,,0, 0,,, MT mobil,,,,0,, Invitel,,,,,, Telenor, 0,,,,0 0, Vodafone 0,,,, 0,, UPC 0, 0,,,0,0 0, Egyéb,, 0 0,,,, Összesen 00,0 00,0 00,0 00,0 00,0 00,0 Piacméret és piacrészesedés Technológiák szerint (havi nettó, millió Ft) 0- fő M Ft % M Ft % M Ft % M Ft % M Ft % M Ft % Bérelt vonali,, 0,,,, xdsl,,,, 0,, Kábel, 0,,,, 0,0 Mobilinternet 0,,,,, 00, Egyéb technológia 0,,0,,, 0, Összesen 00,0 00,0 00,0 00,0 00,0 00,0 Bázis: bármilyen közvetlen internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=0, Gov+NP=] [=, =0, 0- fő=0 ]

57 Internet Kiadások alakulása Ár vs. minőség I. Internet-hozzáférési kiadások változása az elmúlt egy évben Vezetékes internet Az internet-szolgáltatások esetében az ár vagy a szolgáltatás minősége a fontosabb? Vezetékes internet fő 0- fő 0 Az utóbbi évben jelentősen növekedett Az utóbbi évben (érzékelhetően) nem változott Az utóbbi évben jelentős mértékben csökkent Az utóbbi évben kis mértékben növekedett Az utóbbi évben kis mértékben csökkent NT/NV Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [= 0, Gov+NP=0] [=, =, 0- fő= ] Az ár a fontosabb A minőség a fontosabb Egyformán fontos az ár és a minőség NT/NV Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [= 0, Gov+NP=0] [=, =, 0- fő= ] Az elmúlt egy év során a szervezetek %-ánál saját tapasztalataik alapján nem változott az az összeg, amelyet vezetékes internetre fordítottak. Csupán a szervezetek %-a tapasztalt a kiadásaiban csökkenést, míg ugyanennyien növekedésről számoltak be. Ezt a szervezetek 0%-a az előfizetési díjak változásával magyarázza. A szervezetek 0%-a számára az ár és a minőség egyaránt fontos a vezetékesinternet-szolgáltatás esetében. Érdekes azonban, hogy kb. négyszer annyian említik fontosabbnak csak a minőséget, mint csak az árat szemben a hangszolgáltatásokkal, ahol nincs ilyen eltérés.

58 Internet Kiadások alakulása Ár vs. minőség II. Mobilinternet-hozzáférési kiadások változása az elmúlt egy évben A mobilinternet-szolgáltatások esetében az ár vagy a szolgáltatás minősége a fontosabb? fő 0- fő Az utóbbi évben jelentősen növekedett Az utóbbi évben (érzékelhetően) nem változott Az utóbbi évben jelentős mértékben csökkent Az utóbbi évben kis mértékben növekedett Az utóbbi évben kis mértékben csökkent NT/NV Bázis: közvetlen mobilinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=] [=, =0, 0- fő= ] Az ár a fontosabb Egyformán fontos az ár és a minőség A minőség a fontosabb NT/NV Bázis: közvetlen mobilinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=] [=, =0, 0- fő= ] A szervezetek csaknem kilenctizede nem realizált semmilyen költségbeli változást a mobilinternet-előfizetéseik esetében az elmúlt egy évben. Marginális részük (%) tapasztalt a kiadásaiban csökkenést, növekedésről pedig csupán % számolt be. A vezetékes technológiákhoz hasonlóan a többség (%) szintén az előfizetési díjak változásával magyarázza ezt. Az ár és a minőség a szervezetek négyötöde számára egyaránt fontos a mobilinternetszolgáltatás esetében. A fix internet mellett a mobilinternet is olyan szolgáltatás, ahol többen tartják fontosnak a szolgáltatás minőségét.

59 Internet Vállalt minőség és tényleges teljesítmény I. Elégedettség a szolgáltató által vállalt minőség megfogalmazásával Fix internet Skálás kérdés; =Egyáltalán nem elégedett, =Teljes mértékben elégedett A tényleges teljesítmény a vállalthoz képest Fix internet Skálás kérdés; =Sokkal gyengébb, =Sokkal jobb,0,,,, 0,0, 0,0,,0 0- fő, 0- fő, Top (-) Mid () Down (-) NT/NV Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [= 0, Gov+NP=0] [=, =, 0- fő= ] Top (-) Mid () Down (-) NT/NV Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [= 0, Gov+NP=0] [=, =, 0- fő= ] A szervezetek háromnegyede elégedett azzal, ahogy a szolgáltatója megfogalmazza a szolgáltatásra vállalt minőséget. A releváns sokaság döntő többsége úgy gondolja, hogy a tényleges teljesítmény körülbelül meg is felel a vállalt szintnek. Továbbá megközelítőleg ugyanannyian vannak azok, akik a tényleges teljesítményt a vállaltnál rosszabbnak, és azok, akik azt jobbnak ítélik (-%). A szolgáltató teljesítményével elégedetlenek aránya mintegy százalékpontot csökkent 0- höz képest (0: %), azonban az utóbbi évben ez tendencia megállni látszik.

60 Internet Vállalt minőség és tényleges teljesítmény II. Elégedettség a szolgáltató által vállalt minőség megfogalmazásával Mobilinternet Skálás kérdés; =Egyáltalán nem elégedett, =Teljes mértékben elégedett A tényleges teljesítmény a vállalthoz képest Mobilinternet Skálás kérdés; =Sokkal gyengébb, =Sokkal jobb,,,,,0 0,,,0,00, 0- fő, 0- fő, Top (-) Mid () Down (-) NT/NV Bázis: közvetlen mobilinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=] [=, =0, 0- fő= ] Top (-) Mid () Down (-) NT/NV Bázis: közvetlen mobilinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=] [=, =0, 0- fő= ] A mobilinternet-előfizetések esetében, a szolgáltató által megfogalmazott minőségbeli vállalás módjával a szervezetek négyötöde elégedett. Az előfizetéssel rendelkező szervezetek %-a úgy gondolja, hogy a tényleges teljesítmény megfelel a vállalt szintnek. 0

61 Internet Internethasználat területei Az internethasználat területei Tájékozódás, információgyűjtés Bankügyek internetes intézése Ügyfelekkel, partnerekkel való kapcsolattartás Elektonikus értékesítés, beszerzés Vállalati hálózathoz történő távoli hozzáférés Internetes telefonálás Távmunka Távfelügyelet, távdiagnosztika Hang- és/vagy videokommunikáció Alkalmazottak elektronikus oktatása Egyéb NT/NV Bázis: bármilyen internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = 0 0, Az internethasználat elsődleges célja a vizsgált szervezeteknél az elektronikus levelezés. A második leggyakoribb felhasználási terület a tájékozódás, információgyűjtés (%), mely szintén megerősíti, hogy napjainkban az internet meghatározó ismeretszerzési csatornává vált. A releváns szervezetek %-a a bankügyek intézésére, %-a pedig a partnerekkel való kapcsolattartásra (is) használja az internetet. A előző évhez képest az elektronikus értékesítésre és beszerzésre való használat nőtt jelentősebb mértékben (0: %). Ez azért is különösen fontos, mert jelen pillanatban is élő uniós célkitűzés, hogy a kisés középvállalati körben elérjük az egyharmados online értékesítési arányt. Ettől jelenleg még messze vagyunk, de az mindenképpen pozitívum, hogy az e- kereskedelem láthatóan terjed. A hazai szervezetek mindössze %-a tapasztalt szolgáltató által blokkolt vagy szándékosan lassított weboldalt.

62 Internet Hűségszerződés Vezetékes internet Legutóbbi szerződés megkötésekor aláírt hűségnyilatkozat hossza Vezetékes internet Maradnának-e a jelenlegi vezetékes szolgáltatónál, amennyiben nem lenne érvényes hűségszerződésük? 0- fő 0- fő év év évnél hosszabb Nem írtak alá hűségnyilatkozatot NT/NV Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [= 0, Gov+NP=0] [=, =, 0- fő= ] Biztosan maradnánk Valószínűleg maradnánk Valószínűleg szolgáltatót váltanánk Biztosan szolgáltatót váltanánk NT/NV Bázis: fix internethez kötődő érvényes hűségszerződéssel rendelkező szervezetek, =0 0 [=, Gov+NP=0] [=, =, 0- fő= 00] Elterjedtnek számítanak a hűségnyilatkozatok, a közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek %-a a legutóbbi szerződés megkötésekor aláírt valamilyen időtartamú hűségszerződést. A hűségszerződést alá nem írók aránya a s szervezetek körében a legmagasabb (%). A hűségszerződés esetében a leggyakoribb a kétéves időtartamú szerződés megkötése. A hűségszerződéssel rendelkezők közel %-ának egy éven belül fog lejárni a szerződése, negyedüknek pedig már lejárt. Azok, akik rendelkeznek érvényes hűségszerződéssel, többségében a jelenlegi szolgáltatójuknál maradnának akkor is, ha nem kötné őket a szerződés.

63 Internet Hűségszerződés Mobilinternet Legutóbbi szerződés megkötésekor aláírt hűségnyilatkozat hossza Mobilinternet Maradnának-e a jelenlegi mobilinternetszolgáltatónál, amennyiben nem lenne érvényes hűségszerződésük? fő 0- fő év év évnél hosszabb Nem írtak alá hűségnyilatkozatot NT/NV Bázis: közvetlen mobilinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=] [=, =0, 0- fő= ] Biztosan maradnánk Valószínűleg maradnánk Valószínűleg szolgáltatót váltanánk Biztosan szolgáltatót váltanánk NT/NV Bázis: mobilinternethez kötődő érvényes hűségszerződéssel rendelkező szervezetek, =0 [=0, Gov+NP=] [=, =, 0- fő=0] A mobilinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek %-a a legutóbbi szerződés megkötésekor írt alá hűségszerződést. A hűségszerződés esetében a leggyakoribb a kétéves időtartamú szerződés megkötése. A hűségszerződéssel rendelkezők háromötödének már lejárt vagy egy éven belül jár le a szerződésük. Azok, akik rendelkeznek érvényes hűségszerződéssel, a legtöbb esetben a jelenlegi szolgáltatójuknál maradnának akkor is, ha nem lenne ilyen szerződéses kötöttségük.

64 Internet Sávszélesség Milyen maximális letöltési sebességű internet-előfizetéssel rendelkeznek? 0% 0% 0% 0% 0% Kevesebb mint Mbps,-0 Mbps 0,-0 Mbps 0,-00 Mbps 00-nál több Mbps NT/NV Elképzelhetőnek tartja, hogy a következő egy évben a jelenleginél nagyobb le- és/vagy feltöltési sebességű csomagra váltanak? 0- fő 0 Igen Nem NT/NV Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [= 0, Gov+NP=0] Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [= 0, Gov+NP=0] [=, =, 0- fő= ] A közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek %-a rendelkezik már 0 Mbpsnál nagyobb letöltési sebességű internet-előfizetéssel, az Mbps vagy annál lassabb letöltési sebességű internettel rendelkezők aránya pedig csupán %-ot tesz ki. A jellemző maximális letöltési sebesség ebben az évben is növekedett. A szervezetek %-a nem tartja elképzelhetőnek, hogy egy éven belül nagyobb sávszélességű internetcsomagra váltana. A s szervezeteknél % az upgrade-et tervezők aránya.

65 Internet Fókuszban a mobilinternet A mobilinternet megítélése a vezetékesinternet-hozzáféréshez viszonyítva Skálás kérdés; =A mobilinternet sokkal rosszabb, =A mobilinternet sokkal jobb Adatátvitel sebessége Adatkapcsolat megbízhatósága Szolgáltatás ára Összességében 0 0 0:, 0 0, 0:,, 0:,, 0:,, A használatot motiváló tényezők Mobilitás, útközbeni használat Távmunka Nincs lehetőség más internetkapcsolatra Biztonsági megoldás, back-up kapcsolat Alkalmazások interneten keresztül történő elérése Kedvező díjak Egyszerű telepítés és használat Egyéb 0, NT/NV Top (-) Mid () Down (-) NT/NV Bázis: összes vállalat / szervezet, = 0 Bázis: közvetlen mobilinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = Amellett, hogy a mobilinternet mára már széles körben ismert, a technológia üzleti célú alkalmazásának megítélése a vezetékesinternet-hozzáférések tükrében változatlanul vegyes, kissé negatív képet mutat. A szervezetek mindössze %-a ítéli összességében jobbnak a mobilinternetet, mint a vezetékest. A kedvezőtlenebb megítélés a szolgáltatás egyes jellemzői: a sebesség, a megbízhatóság és az ártényező kapcsán is megfigyelhető, bár tavalyhoz képest érdemben nem változott a megítélés. A mobilinternet pozitív hozadéka elsősorban a mobilitásban, a telephelytől távoli munkalehetőségben és a távmunkában rejlik.

66 Internet Internettel kapcsolatos tervek % Beszerzési tervek (következő évben),,, % Lemondási tervek (következő évben) % % 0%,,,0,,,,,,0,0,, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0,0 0- fő Bérelt vonali xdsl Kábeltelevíziós internet Mobilinternet Egyéb,0 %,,0,,,0 % 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0% 0- fő Bérelt vonali xdsl Kábeltelevíziós internet Mobilinternet Egyéb Bázis: összes vállalat / szervezet, = 0 [= 00, Gov+NP=0], [=, =0, 0- fő= ] Bázis: összes vállalat / szervezet, = 0 [= 00, Gov+NP=0], [=, =0, 0- fő= ] Internet-előfizetés beszerzését a következő egy évben a szervezetek %-a tervezi. A s szervezetek elsősorban DSL- és bérelt vonali technológiára épülő beszerzésekben gondolkodnak. Internet-előfizetés lemondását % tervezi. Elsősorban DSL-technológiájú hozzáféréseket mondanának le.

67 Internet Reakció a 0%-os áremelésre I. Reakció a vezetékesinternet-előfizetések (beleértve a mikrohullámú és műholdas) árának 0%-os emelkedésére Továbbra is előfizetnének Mobilinternetre váltanának Alacsonyabb díjcsomagra váltanának Lemondanák az előfizetést Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [= 0, Gov+NP=0] Miért nem váltanának mobil-szélessávra? (a vezetékes internet árának 0%-os emelése esetén) Nincs rá szükség Túl lassú / túl kicsi sávszélesség Nincs stabil kapcsolat Üzleti célra nem megfelelő Nincs szüksége mobilitásra Túl drága Nincs vagy nem megfelelő a lefedettség Nincs laptopjuk Nem biztonságos Túl magasak a váltással járó költségek Nincs átalánydíjas csomag Nincs elegendő ismerete a technológiáról Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, akik 0%-os vezetékes internetes áremelés esetén sem váltanának mobilszélessávra, = A jelenleg közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek %-a a jelenlegi előfizetésük árának 0%-os emelkedésének hatására nem változtatna, %-uk pedig alacsonyabb díjcsomagra váltana. A mobilinternetes technológiára váltás vagy a szolgáltató elhagyás marginális mértékű. A mobil-szélessávra történő váltást elutasítók többségének nincs szüksége mobilinternetre, továbbá az alacsony sávszélességgel, a kapcsolat instabilitásával, illetve az üzleti célra nem megfelelő voltával indokolja döntését. A válaszadók %-a szerint a mobilinternet túl drága, további 0% szerint pedig a lefedettség nem kielégítő. Egyéb NT/NV 0 0, 0 0% 0% 0% 0% 0% 0%

68 Internet Reakció a 0%-os áremelésre II. Reakció az xdsl-előfizetések árának 0%-os emelkedésére Reakció a kábeltelevíziós internet-előfizetések árának 0%-os emelkedésére Továbbra is előfizetnének Másik technológiára váltanának Alacsonyabb díjcsomagra váltanának (Részben) lemondanák az előfizetést Továbbra is előfizetnének Másik technológiára váltanának Alacsonyabb díjcsomagra váltanának (Részben) lemondanák az előfizetést Bázis: xdls technológiájú internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=0] Bázis: kábeltelevíziós technológiájú internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=] Viszonylag alacsony árérzékenység jellemzi az internetre előfizető vállalkozásokat és intézményeket. Az xdls-technológiára előfizetők %-a nem változtatna előfizetésén 0%-os áremelkedés esetén, % olcsóbb díjcsomagra váltana. A használt technológia másra váltása és/vagy az előfizetések lemondása nem alternatíva a szervezetek számára. Hasonló képet mutatnak a kábeltechnológiás internet-előfizetők is. A rendkívül alacsony váltási/változtatási hajlandóság mellett egyedül az olcsóbb díjcsomagra való váltás jelenik meg mint lehetséges opció.

69 IT-biztonság Külső, belső védelem Mennyire tartják IT-rendszereiket biztonságosnak, tartanak-e attól, hogy a rendszereiket külső támadás érheti? Tartanak-e attól, hogy a vállalati ITrendszereiket a munkatársak esetleges hanyagsága, figyelmetlensége sodorhatja veszélybe? fő 0 Egyáltalán nem tartanak ettől Igen, valamennyire tartanak ettől NT/NV Bázis: bármilyen internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=0] [=, =0, 0- fő= ] Csak kevéssé tartanak ettől Igen, nagyon tartanak ettől 0- fő Egyáltalán nem tartanak ettől Csak kevéssé tartanak ettől Igen, valamennyire tartanak ettől Igen, nagyon tartanak ettől NT/NV Bázis: bármilyen internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=0] [=, =0, 0- fő= ] 0 Az internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek kétharmada tart attól valamilyen mértékben, hogy külső támadás éri IT-rendszerüket, de e szervezeteknek csak a fele értékeli ezt potenciális veszélynek. Ugyanekkor a szervezetek méretének növekedésével egyre reálisabb kép alakul ki a lehetséges IT-s veszélyek méretéről, és az elmúlt évhez képest enyhén csökkent is azoknak az aránya, akik egyáltalán nem tartanak ettől. A releváns szervezetek több mint fele tartja veszélynek valamilyen szinten, hogy IT-rendszerüket épp a saját dolgozók hanyagsága veszélyezteti, de % csak marginális veszélyforrásként tekint a problémára. Az eredményekből jól látható, hogy mind a vállalati, mind az intézményi szféra következetesen alulbecsüli saját IT irányú sebezhetőségét.

70 IT-biztonság Támadások Használnak Önök hardveres vagy szoftveres tűzfalat? Érte-e támadás az interneten keresztül az utóbbi évben az Önök cégét, intézményét? 0 0- fő Igen, csak hardveres tűzfalat Hardveres és szoftveres tűzfalat is NT/NV 0 Igen, csak szoftveres tűzfalat Nem Bázis: bármilyen internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=0] [=, =0, 0- fő= ] 0- fő 0 Igen, jelentős kárt okozott Igen, kismértékű kárt okozott Igen, de károkozás nem történt Nem történt ilyen NT/NV Bázis: bármilyen internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=0] [=, =0, 0- fő= ] 0 A legalább 0 fős, internettel rendelkező szervezetek kétötöde mind szoftveres, mind hardveres tűzfallal rendelkezik. A nagyobb létszámú szervezetek esetében ez az arány csaknem eléri a 0%-ot. Az összes szervezet %-a csak szoftveres, %-a pedig csak hardveres tűzfallal védekezik a külső behatolások ellen. A szervezetek %-ában a saját IT-részleg, de közel hasonló arányban (%) külső szolgáltató (is) biztosítja a tűzfalat. Önbevallásuk szerint a szervezetek kis hányadát érte támadás az elmúlt évben, és az sem okozott jelentős kárt. Látni kell azonban azt is, hogy az ilyen támadásokat sokszor nem is észlelik vagy ha igen, akkor sem feltétlenül vállalják fel az IT-ért felelős személyek. 0

71 IT-biztonság Okoseszközök A vállalati IT-rendszerük legalább részben ki van nyitva az okoseszközök előtt? Tartanak-e attól, hogy az okoseszközökön keresztül a vállalati IT-rendszereiket támadás érheti? fő Bázis: bármilyen internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=0] [=, =0, 0- fő= ] 0- fő Egyáltalán nem tartanak ettől Csak kevéssé tartanak ettől Igen, valamennyire tartanak ettől Igen, nagyon tartanak ettől NT/NV Bázis: szervezetek, melyek legalább részben nyitva tartják IT-rendszerüket az okoseszközök előtt, = [= 0, Gov+NP=] [=0, =, 0- fő= ] 0 0 A szervezetek közel kétötöde legalább részben engedélyezi az okoseszközök számára a vállalati IT-rendszerrel való kommunikációt. A s vállalatok/intézmények esetében magasan az átlag feletti, %-os ennek az aránya. A releváns célcsoport kétharmada egyáltalán nem vagy csak kicsit aggódik amiatt, hogy a nyitott rendszeren keresztül támadás érheti a szervezetet. Ugyanekkor épp a megengedőbb s vállalatok esetében a legnagyobb az aránya a támadásoktól való félelemnek. A háttérben húzódó magyarázat nagy valószínűséggel az lehet, hogy ezek a szervezetek valamivel felkészültebbek, jobban ismerik a kockázatokat.

72 IT-biztonság BYOD Önöknél korlátozzák, hogy a vállalati IT rendszer milyen mértékben van kinyitva a saját tulajdonú, BYOD megoldás keretében használt okoseszközök számára? 0 Milyen típusú eszköz esetén van erre lehetőség? Okostelefon 0 Laptop 0 Asztali számítógép 0- fő Tablet Netbook Nincs, ugyanazok a funkciók érhetők el, mint a céges eszközökről Igen, de a legtöbb funkció ezekről az eszközökről is elérhető Igen, az ilyen eszközökről csak a legalapvetőbb funkciók érhetők el Igen, ilyen eszközökről a vállalati IT rendszer egyáltalán nem érhető el NT/NV Bázis: szervezetek, melyek legalább részben nyitva tartják IT-rendszerüket az okoseszközök előtt, = [= 0, Gov+NP=] [=0, =, 0- fő= ] Bázis: szervezetek, melyek legalább részben nyitva tartják IT-rendszerüket az okoseszközök előtt, = Az okoseszközök számára legalább részben nyitott IT-rendszert biztosító szervezetek (vagy azt tervezők) %-a egyáltalán nem korlátozza, hogy azt elérjék a munkatársak saját eszközökkel. A korlátozások mértékét tekintve az üzleti szféra valamivel engedékenyebb, mint a köz- és nonprofit szektor. Ugyanekkor a szervezetek %-a csak a legalapvetőbb funkciókat teszi elérhetővé a saját eszközök számára. A legtöbb esetben okostelefonnal és laptoppal lehet elérni a szervezet saját IT-rendszerét. NT/NV

73 IT-biztonság Okoseszközön keresztüli támadások Hogyan védekeznek az okoseszközökön keresztüli esetleges IT-rendszer-támadások ellen? (Top 0) Hozzáférési jogok korlátozása Biztonsági szoftver telepítése A felhasználók tudatosságának növelése IT-biztonsági szabályzat kiterjesztése Telepíthető alkalmazások korlátozása VPN szoftver telepítése IT-stratégia kiterjesztése Tárolási-mentési lehetőségek korlátozása Okostelefon-házirend bevezetése Kapcsolódási lehetőségek korlátozása A szervezetek által alkalmazott leggyakoribb megoldások, melyekkel védekeznek az okoseszközök által (esetlegesen) okozott biztonsági kockázatok ellen: korlátozzák a hozzáférési jogokat vagy kötelezően előírják biztonsági szoftverek telepítését. Drámainak mondható, hogy a szervezetek döntő része egyáltalán nem foglalkozik a felhasználói tudatosság növelésével, holott az esetleges támadások valószínűségét a felhasználói szokások és viselkedések nagymértékben befolyásolják. Mindemellett az sem elhanyagolható, hogy a szervezetek %-a semmilyen módon nem védekezik az okoseszközök használatából fakadó támadások ellen. Semmilyen módon Bázis: szervezetek, melyek legalább részben nyitva tartják IT-rendszerüket az okoseszközök előtt, =

74 Cloud-szolgáltatások Vonzerő Felhőalapú megoldások vonzereje Skálás kérdés, =Egyáltalán nem vonzó; =Nagyon vonzó Magánfelhő 0, Szolgáltatói felhő, Közösségi felhő 0, Hibrid felhő, Top (-) Mid () Down (-) NT/NV Bázis: bármilyen internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = Az internet-hozzáféréssel rendelkező 0 fő feletti szervezetek számára a felhőalapú megoldások jelenleg nem bírnak jelentősebb vonzerővel. Igen csekély azok aránya, akik pozitívan nyilatkoztak e tekintetben. A legvonzóbbnak tartott magánfelhőt is csak %-uk tartja érdekesnek.

75 Cloud-szolgáltatások Előnyök, hátrányok Előnyök Beruházási költségek megtakarítása (%) Helyszíntől független elérés (%) Alkalmazások nagyobb megbízhatósága és rendelkezésre állása (%) Magas fokú informatikai védelem (%) Üzemeltetési költségek csökkentése (%) A szolgáltató által biztosított szervereket magas biztonsági szintű adatközpontokban tárolják (%) Fizikai hely megtakarítása (%) Gyors bevezethetőség (%) Használatalapú fizetési konstrukció (%) Folyamatosan frissített eszközök (%) Nincs előnye (%) Hátrányok Külső szolgáltatótól való függőség (%) Internetkapcsolat kiesése esetén nem használható (%) A jelenlegi nem felhőalapú megoldással elégedettek (0%) Kétséges az adatok bizalmas kezelése (%) Az anyavállalat/felettes szerv várhatóan nem engedélyezné (%) Nincs még elég referencia (%) Integráltak a rendszerek, így ezeket részleteiben nem lehet kihelyezni (%) Nem minden szoftvernek van virtualizált változata (%) A szolgáltató rugalmassága és reakcióideje alacsonyabb lenne (%) Üzletmenet-folytonosság szempontjából kockázatos (%) Nincs hátránya (%) Bázis: bármilyen internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = Bázis: bármilyen internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, =

76 Cloud-szolgáltatások Igénybevétel Felhőalapú szolgáltatások igénybevétele Mennyire elégedettek a felhőalapú megoldáshoz biztosított szolgáltatói támogatással, segítségnyújtással, problémamegoldással?* Skálás kérdés; =Egyáltalán nem elégedettek, =Teljes mértékben elégedettek 0,,,,,0 0- fő Bázis: bármilyen internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=0] [=, =0, 0- fő= ] 0- fő Bázis: felhő-alapú szolgáltatást igénybevevő szervezetek, = [= 0, Gov+NP= 0] [=, =, 0- fő= ] Top (-) Mid () Down (-) NT/NV, A cloud-szolgáltatások még nem tekinthetőek gyakorinak a hazai szervezetek körében, átlagosan minden hetedik-nyolcadik szervezet veszi igénybe. Ennek ellenére a penetráció növekedett (% %) és a s szervezetek közel negyede már használ valamilyen felhőalapú megoldást. A felhőalapú szolgáltatásokat igénybe vevők döntő többsége (0%) kimondottan elégedett a szolgáltatói oldalon tapasztalt támogatással és problémamegoldással. *A nagyon alacsony elemszám miatt az eredmények fokozott óvatossággal kezelendők

77 .. Adat- és üzleti kommunikáció

78 Adat- és üzleti kommunikáció Definíciók Bérelt vonali adatátvitel Analóg és digitális adatátviteli bérelt vonalak, függetlenül az előfizetői hozzáférés technológiájától (beleértve a rézérpárra, optikára, műholdas, mikrohullámú stb. technológiára épülő bérelt vonali összeköttetéseket) Kivéve a kizárólag a nyilvános internet-hozzáférésekhez igénybe vett bérelt vonali kapcsolatok (MLLI), illetve a komplex IP-VPN-szolgáltatás keretén belül igénybe vett bérelt vonali kapcsolatok. Virtuális magánhálózat (IP-VPN, Layer VPN/Ethernet VPN) Az IP-alapú virtuális privát hálózat (IP-VPN) olyan komplex hálózati megoldás, amely biztosítja, hogy egymástól távol eső telephelyek, illetve egyéb végpontok valamilyen IPhálózaton (tipikusan a szolgáltatók IP-hálózatán vagy a nyilvános interneten) keresztül biztonságosan kommunikálhassanak egymással. A kategória egyaránt tartalmazza a szolgáltatói (MPLS), illetve a nyilvános internet feletti IP-VPN-eket. Egyéb adatátviteli technológiák/szolgáltatások Dial-up technológiára épülő adatátviteli megoldások, Frame-relay technológiára épülő adatátviteli megoldások, X. technológiára épülő adatátviteli megoldások, ATM technológiára épülő megoldások, egyéb adatátviteli megoldások/szolgáltatások.

79 Adatátvitelt folytatók, adatátviteli irányok 0- fő Adatátvitelt folytató szervezetek 0 Bázis: összes vállalat / szervezet, = 0 [= 00, Gov+NP=0] [=, =0, 0- fő= ] 0- fő 0 Adatátviteli irányok Telephelyek közötti adatátvitel Egyéb belföldi végponttal adatátvitel Nemzetközi adatátvitel Bázis: összes vállalat / szervezet, = 0 [= 00, Gov+NP=0] [=, =0, 0- fő= ] A hazai szervezetek 0%-a, azaz összesen kb., ezer vállalat vagy intézmény vesz igénybe valamilyen (külső vagy belső) adatkommunikációs megoldást. Az adatkommunikációt folytatók aránya különösen a nagy létszámú szervezeteknél magas. A releváns szervezetek leggyakrabban belföldi végpontokkal kommunikálnak, bár a nemzetközi irány is érzékelhető. Az adatátvitelt használók belföldön jellemzően bankokkal, pénzintézetekkel, üzleti partnerekkel (vállalatok), illetve a kormányzati-költségvetési szférán belül (intézmények) folytatnak adatátvitelt. Nemzetközileg az anyavállalatokkal folytatott kommunikáció a legszorosabb. Az intézmények esetében a külföldi végpontokkal folytatott adatkommunikáció marginális.

80 Adatátvitel Előfizetés és használat Előfizetés és használat 0 0- fő Közvetlen előfizetők Más jogi személy előfizetését vagy saját megoldást használnak Nem használnak adatátvitel-szolgáltatást Bázis: összes vállalat / szervezet, = 0 [= 00, Gov+NP=0] [=, =0, 0- fő= ] A hazai, legalább 0 fős szervezetek %-a, azaz összesen mintegy, ezer cég, intézmény és nonprofit szervezet vesz igénybe adatátviteli szolgáltatást közvetlen előfizetéssel. Az adatátviteli megoldásokat használó szervezetek köre azonban ennél szélesebb: további % más szervezet adatátviteli szolgáltatásra vonatkozó előfizetését vagy saját megoldást használ. 0

81 Adatátvitel Célok, felhasználási területek Adatkommunikációs célok (Top 0)* Vállalati / intézményi szervereken lévő file-ok elérése Központi adatbázisok, adattárház elérése Elektronikus levelezés Adatbázisok, üzleti adatok továbbítása Központi vállalatirányítási rendszer elérése Vállalati / intézményi szervereken lévő alkalmazások elérése Feljegyzések, kimutatások továbbítása Intranet elérése Adatmentés/archiválás/üzletmenetfolytonosság biztosítása Rendszer távfelügyelete 0 Az adatátvitelt folytató hazai vállalatok főleg a szervereken lévő file-ok elérésére használják adatkapcsolatukat. Emellett a központi adatbázisok, adattárház elérése, elektronikus levelezés, valamint az adatbázisok, üzleti adatok továbbítása is gyakorinak számít. Az állami és nonprofit szférában a központi adatbázisok, adattár elérése az adatkommunikáció leggyakoribb célja, emellett az intézményi szervereken lévő file-ok és alkalmazások elérésére valamint adattovábbításra és elektronikus levelezésre is sokan e megoldást használják. GOV + NP Bázis: adatátvitelt folytató szervezetek, =0 [=, Gov+NP=] [=00, =, 0- fő=] *Ezek az adatok, és különösen a GOV+NP szegmensben az alacsony elemszám miatt fokozott óvatossággal kezelendők

82 Adatátvitel Technológia 00% Technológiák penetrációja* 0% 0% 0% 0% 0% 0 0- fő Bérelt vonal VPN Egyéb Bázis: adatkommunikációs megoldást közvetlen előfizetéssel igénybe vevő szervezetek, = [=, Gov+NP=] [=, =, 0- fő=] Az adatátvitelt folytató összes szervezeten belül kizárólag a közvetlen adatátviteli előfizetések arányát nézve a bérelt vonali megoldások (%) és a virtuális magánhálózati technológia (0%) bizonyultak a legelterjedtebbnek. A bérelt vonali közvetlen előfizetések %-a Fast Ethernetre/Gigabit Ethernetre, %-uk rézérpárra épülő hozzáférést, %-uk mikrohullámú technológiát jelent. A virtuális magánhálózati megoldások esetében jellemzően bérelt vonalon (%) vagy DSL-en (0%) keresztül csatlakoznak a végpontok a hálózathoz. A szervezetek által használt VPN-ek %-a IP-VPN, további % Layer VPN/Ethernet VPN. *Az alacsony elemszám miatt az eredmények fokozott óvatossággal kezelendők

83 Adatátvitel Szolgáltató-kapcsolat Szolgáltató-kapcsolatok* 00% 0% 0% 0 0 0% 0% 0% 0- fő Magyar Telekom Invitel UPC Egyéb Bázis: adatkommunikációs megoldást közvetlen előfizetéssel igénybe vevő szervezetek, = [=, Gov+NP=] [=, =, 0- fő=] A releváns szervezetek %-a vesz igénybe a Magyar Telekomtól közvetlen adatátviteli szolgáltatást. Az Invitel az ügyfelek %-ával, a UPC %-kal áll közvetlen szolgáltatói kapcsolatban az adatés üzleti kommunikáció területén. *Az alacsony elemszám miatt az eredmények fokozott óvatossággal kezelendők

84 Adatátvitel Piacszerkezet Bevétel alapján becsült piacszerkezet technológiák szerint* Top szolgáltatók piacrészesedése költések alapján* fő 0- fő Bérelt vonali Virtuális magánhálózati Egyéb adat- és üzleti kommunikáció Magyar Telekom Invitel UPC Egyéb Bázis: adatátviteli szolgáltatásra fordított havi kiadások [m Ft], = [=, Gov+NP=0] [=, =0, 0- fő=0] Bázis: adatátviteli szolgáltatásra fordított havi kiadások [m Ft], = [=, Gov+NP=0] [=, =0, 0- fő=0] A piacstruktúrát tekintve a bérelt vonali és a virtuális magánhálózati technológia is jelentősnek számít, a bevételek közel fele-fele ezekből származik. A bérelt vonali részesedés a köz- és nonprofit szféra esetében a legmagasabb. E részpiacon a legnagyobb szolgáltatónak a Magyar Telekom számít, mely a bevételek közel kétharmadát (%) realizálja. Az Invitel részesedése %, míg a UPC piaci részesedése % körüli. *Az alacsony elemszám miatt az eredmények fokozott óvatossággal kezelendők

85 Adatátvitel Piacméret Piacméret és piacrészesedés Adat- és üzleti kommunikáció* Piacméret és piacrészesedés Szolgáltatók szerint (havi nettó, millió Ft) 0- fő M Ft % M Ft % M Ft % M Ft % M Ft % M Ft % Magyar Telekom 0, 0,,,, 0, Invitel,,,, 0,0,0 UPC,,0, 0,,,0 Egyéb,0, 0, 0,,, Összesen 00,0 00,0 0 00,0 00,0 0 00,0 0 00,0 Piacméret és piacrészesedés Technológiák szerint (havi nettó, millió Ft) 0- fő M Ft % M Ft % M Ft % M Ft % M Ft % M Ft % Bérelt vonal,, 0,,, 0, IP-VPN,0, 0,,,, Egyéb,, 0,, 0,, Összesen Bázis: adatátviteli szolgáltatásra fordított havi kiadások [m Ft], = [=, Gov+NP=0] [=, =0, 0- fő=0] *Az alacsony elemszám miatt az eredmények fokozott óvatossággal kezelendők

86 Adatátvitel Hűségszerződés Adatátviteli szolgáltatásra vonatkozó (aláírt) hűségszerződés hossza* Mit tennének, amennyiben jelenleg nem lenne érvényes hűségszerződésük?* NT/NV % év % 0 0 Nem írtak alá hűségnyilatkozatot 0% év % 0 0- fő évnél hosszabb % Bázis: adatkommunikációs megoldást közvetlen előfizetéssel igénybe vevő szervezetek, = [=, Gov+NP=] [=, =, 0- fő=] Biztosan maradnánk a jelenlegi szolgáltatónál Valószínűleg maradnánk a jelenlegi szolgáltatónál Valószínűleg szolgáltatót váltanánk Biztosan szolgáltatót váltanánk NT/NV Bázis: jelenleg érvényes hűségszerződéssel rendelkező szervezetek, = [=, Gov+NP=] [=0, =, 0- fő=] Tíz vizsgált szervezetből kettő semmilyen hűségnyilatkozatot nem írt alá közvetlen adatátviteli szolgáltatásra, míg fennmaradó részük leginkább éves hűségnyilatkozatokat tett. Az ennél hosszabb elköteleződésre %- uk vállalkozott. A jelenlegi hűségszerződések fele egy éven belül nem lesz hatályos (%-uk már jelenleg is hatályát vesztette), mely a tavalyi eredményekhez képest alacsonyabb arány. A jelenleg érvényes hűségszerződéssel rendelkező szervezetek jelentős része akkor is maradna a szolgáltatójánál, ha nem lenne ilyen szerződése. *Az alacsony elemszám miatt az eredmények fokozott óvatossággal kezelendők

87 Adatátvitel Szolgáltatások ára, minősége Ár és minőség viszonyának megítélése az adatátviteli szolgáltatás esetében* NT/NV 0% Az ár a fontosabb % A minőség a fontosabb % Adatátviteli számla változása az évvel ezelőtti helyzethez képest* fő Egyformán fontos az ár és a minőség % Az utóbbi évben jelentősen növekedett Az utóbbi évben kis mértékben növekedett Az utóbbi évben nem változott Az utóbbi évben kis mértékben csökkent Az utóbbi évben jelentős mértékben csökkent NT/NV Bázis: adatkommunikációs megoldást közvetlen előfizetéssel igénybe vevő szervezetek, = [=, Gov+NP=] [=, =, 0- fő=] Bázis: adatkommunikációs megoldást közvetlen előfizetéssel igénybe vevő szervezetek, = [=, Gov+NP=] [=, =, 0- fő=] A közvetlen előfizetők többsége (%) az árat és a minőséget egyformán fontosnak ítélte, %- uknak pedig a minőség a fontosabb. Az ár a megkérdezettek csupán %-a számára a legfontosabb tényező. A megkérdezettek többsége az elmúlt egy évben úgy érezte, hogy nem változtak adatátviteli kiadásaik. *Az alacsony elemszám miatt az eredmények fokozott óvatossággal kezelendők

88 Adatátvitel Bérelt vonali szolgáltatások megítélése Mennyire elégedettek az egyes paraméterekkel az igénybe vett bérelt vonali szolgáltatásra vonatkozóan?* Skálás kérdés, =Egyáltalán nem elégedett, =Teljes mértékben elégedett Szimmetrikus adatátviteli sebesség Alacsony adatvesztés Alacsony késleltetésingadozás Alacsony késleltetés Magas rendelkezésre állás Transzparens jelátvitel Dedikált adatátviteli kapacitás Új telephelyek gyors/egyszerű bekötése Egyedi igényekre szabható rugalmas szerződési feltételek 0 0 0, Top (-) Mid () Down (-) NT/NV Bázis: közvetlen bérelt vonali adatkommunikációs megoldást igénybe vevő szervezetek, =0 [=, Gov+NP=0] [=, =, 0- fő=0],,,0,,,0,, Mennyire fontosak az egyes paraméterek az igénybe vett bérelt vonali szolgáltatásra vonatkozóan?* Magas rendelkezésre állás Skálás kérdés, =Egyáltalán nem fontos, =Kifejezetten fontos Alacsony adatvesztés Transzparens jelátvitel Dedikált adatátviteli kapacitás Alacsony késleltetés Alacsony késleltetésingadozás Egyedi igényekre szabható rugalmas szerződési feltételek Új telephelyek gyors/egyszerű bekötése Szimmetrikus adatátviteli sebesség 00,,,,,,0,,, Top (-) Mid () Down (-) NT/NV Bázis: közvetlen bérelt vonali adatkommunikációs megoldást igénybe vevő szervezetek, =0 [=, Gov+NP=0] [=, =, 0- fő=0] A bérelt vonali előfizetések igénybevevői jellemzően elégedettek annak fő paramétereivel. A legtöbb probléma az egyedi, rugalmas szerződési feltételek és az új telephelyek bekötése kapcsán tapasztalható. A bérelt vonal igénybevevői köre számára a legfontosabb a magas rendelkezésre állás. *Az alacsony elemszám miatt az eredmények fokozott óvatossággal kezelendők

89 Adatátvitel Bérelt vonal helyettesítése Tervezik-e, hogy a jelenleg igénybe vett bérelt vonali szolgáltatást más, nem bérelt vonali (például VPN) szolgáltatásra cserélik?* 0- fő 0 Milyen okok miatt nem tervezik a váltást?* Elégedett a jelenlegi szolgáltatással A nem bérelt vonali szolgáltatás alacsonyabb minősége miatt Határozott idejű szerződés miatt nem tud váltani A nem bérelt vonali szolgáltatással kapcsolatos adatbiztonsági problémák miatt Jelenleg csak ez a technológia elérhető számunkra A szolgáltatásváltással kapcsolatos problémák miatt A nem bérelt vonali szolgáltatás korlátozottabb lehetőségei miatt Egyéb 0 Igen Nem NT/NV NT/NV Bázis: közvetlen bérelt vonali adatkommunikációs megoldást igénybe vevő szervezetek, =0 [=, Gov+NP=0] [=, =, 0- fő=0] Bázis: közvetlen bérelt vonali adatkommunikációs megoldást igénybe vevő, váltást nem tervező szervezetek A bérelt vonalak VPN irányú cseréjét az ilyennel rendelkező szervezetek mintegy negyede tervezi. Különösen erősek az ilyen irányú tervek a 0- fős szegmensben, ahol bár igen alacsony bázison, de a megkérdezettek közel fele tervez adatkommunikációs technológiát váltani. Ahol nem gondolkodnak váltásban, ott a fő ok a jelenlegi szolgáltatással való elégedettség. *Az alacsony elemszám miatt az eredmények fokozott óvatossággal kezelendők

90 Machine-to-machine -adatkártya Penetráció MM-adatkártya-előfizetés és -használat Machine-to-machine -adatkártya-használat fő területei (Top ) Online pénztárgép Gépjárműflottakövetés 0 Objektumvédelem, biztonságtechnika 0- fő 0 Közvetlen előfizetés Nem közvetlen előfizetés Nem használnak Útdíjfizető rendszerek / e-útdíj [HUGO] Gáz-, víz-, villanymérő órák 0 0% 0% 0% 0% 0% 0% Bázis: összes vállalat / szervezet, = 0 [= 00, Gov+NP=0] [=, =0, 0- fő= ] Bázis: machine-to-machine -adatkártya-előfizetéssel rendelkező szervezetek, =0 [=, Gov+NP=] [=0, =, 0- fő=] A vizsgált szervezetek %-a, kb. 00 szervezet használ machine-to-machine -adatkártyát, közülük % rendelkezik közvetlen előfizetéssel. Az adatkártya leggyakoribb használati területei az online pénztárgépek működtetése és a gépjárműflotta-követés, valamint objektumvédelmi, biztonságtechnikai célokra is igénybe veszik. 0

91 Machine-to-machine -adatkártya Szolgáltatók, fejlesztés A következő hónapban mely területeken terveznek bármilyen fejlesztést, beruházást? (Top terület) Objektumvédelem, biztonságtechnika, Online pénztárgép 0, Gépjárműflotta-követés 0, Parkoló- és egyéb díjfizető automaták 0, Gáz-, víz-, villanymérő órák 0, 0% % % % Bázis: összes vállalat / szervezet, = 0 [= 00, Gov+NP=0] [=, =0, 0- fő= ] A MM-adatkártyák jövőbeli igénybevételét tekintve az várható, hogy a jelenleg is legnépszerűbb felhasználási területeken történhet további fejlesztés. Mintegy 00 szervezet tervez beruházásokat, közülük 0 vállalat vagy intézmény eddig nem alkalmazott machine-tomachine -adatkártyákat. Fontos látni azonban, hogy az MM területén a beruházások nem előre tervezettek, hanem jellemzően valamely egyéb változáshoz kapcsolódóan történnek.

92 . Bundling

93 Bundling Preferenciák Legfontosabb szolgáltatások Milyen fontossággal bírnak az Ön vállalkozása számára az alábbi szolgáltatások az üzletmenet szempontjából? Vezetékes internet, Mobiltelefon, Vezetékes telefon, 0 Mobilinternet, 0- fő Vezetékes telefon Vezetékes internet Mobiltelefon Adatátviteli szolgáltatások NT/NV Bázis: összes vállalat / szervezet, = 0 [= 00, Gov+NP=0, [=, =0, 0- fő= ] Adatátviteli szolgáltatások Televíziós szolgáltatás. legfontosabb. legfontosabb. legfontosabb. legfontosabb. legfontosabb Legkevésbé fontos NT/NV Bázis: összes vállalat / szervezet, = 0 [= 00, Gov+NP=0, [=, =0, 0- fő= ],, Üzletmenet szempontjából a legkritikusabb szolgáltatásnak a vezetékes internet bizonyult, mind a vállalati, mind az intézményi szektorban, bár utóbbiban kisebb arányban (% vs. %). A vállalkozások számára a mobiltelefon, míg a köz- és nonprofit szférának a vezetékes telefon képvisel még nagyobb jelentőséget. Az adatátviteli szolgáltatások fontossága elmarad ezek mögött (bár ez csak a használók alacsony aránya miatt, ahol van ilyen pl. s szervezetek, ott nagyon is fontos), a mobilinternet szintén, a televíziós szolgáltatás gyakorlatilag meg sem jelenik.

94 Bundling Attitűdök Bundling-konstrukció előnyei Bundling-konstrukció hátrányai Egyszerű ügyintézés, mert egy szolgáltatóval állnak kapcsolatban Túlzott mértékű függőség egy szolgáltatótól Egy számla, egyszerű számlázási rendszer, átláthatóság Nagy mértékű kiszolgáltatottság meghibásodás esetén Mennyiségi kedvezmények Egy partner, amely kiismeri és megoldja a szervezet igényeit Jobb alkupozíció, fontosabb ügyfelek lesznek a szolgáltatónál Integrált szolgáltatás, átjárhatóság Nem lát előnyt Más szolgáltatók részajánlatait nem tudják igénybe venni Üzletmenet folytonosságának nagyobb veszélyeztetettsége Esetleges technológia akadályok, megvalósíthatósági problémák Nem áll rendelkezésre elég információ a konstrukcióról Nincs félelme, nincs hátránya Előnyök Legfőbb előny Hátrányok Legfőbb hátrány Bázis: összes vállalat / szervezet, = 0 [= 00, Gov+NP=0, [=, =0, 0- fő= ] Bázis: összes vállalat / szervezet, = 0 [= 00, Gov+NP=0, [=, =0, 0- fő= ] Több szolgáltatás együttes igénybevételének vonzereje elsősorban az egyszerűbb ügyintézésben, számlázásban és a kedvezményekben rejlik. Az előző évhez képest csökkent azok aránya, akik nem látnak előnyt az összecsomagolásban. A megoldással kapcsolatos aggodalmak elsősorban az egy szolgáltatótól való függőség, illetve a kiszolgáltatottság terén jelentkeznek. A válaszadók %-a ugyanakkor egyáltalán nem lát hátrányt.

95 Bundling Penetráció, szolgáltató-kapcsolatok Bundling-penetráció 0- fő 0 00% 0% 0% 0% 0% 0% Szolgáltatói kapcsolatok 0 0- fő 0 0 Magyar Telekom Digi Invitel UPC / UPC / Upc Telekom Telenor Vodafone Bázis: összes vállalat / szervezet, = 0 [= 00, Gov+NP=0, [=, =0, 0- fő= ] Bázis: bundling-szolgáltatást igénybe vevő szervezetek, = 0 [=, Gov+NP=] [=, =, 0- fő= 0] Távközlési szolgáltatásokat csomagban a legalább 0 fős szervezetek százaléka, azaz kb., ezer vállalat, intézmény és nonprofit szervezet vesz igénybe. 0-hoz képest ez nem mutat jelentős eltérést. A bundling-szolgáltatást igénybe vevő szervezetek közel kétharmada a Magyar Telekomnál fizet elő. Az Inviteltől % vesz igénybe csomagban távközlési szolgáltatásokat. A UPC már feltörekvőben van, de a Telenor, a Vodafone és a Digi egyelőre kevés bundledügyfél számára szolgáltat.

96 Bundling Csomagban igénybe vett szolgáltatások Csomagban igénybe vett szolgáltatások száma (db) Igénybe vett távközlési szolgáltatások a bundling-csomagban Fix telefon Vezetékes, mikrohullámú és műholdas internet Mobiltelefon-szolgáltatás 0- fő Mobilinternet-kártya TV- / multimédia-szolgáltatás 0 db db + db Egyéb adatkommunikáció Bázis: bundling-szolgáltatást igénybe vevő szervezetek, = 0 [=, Gov+NP=] [=, =, 0- fő= 0] Bázis: bundling-szolgáltatást igénybe vevő szervezetek, = 0 [=, Gov+NP= ] [=, =, 0- fő= 0] A bundling-megoldást használó szervezetek %-a két, %-a pedig három vagy annál több szolgáltatást vesz igénybe egy csomagban. A bundling-szolgáltatások igénybevevői leggyakrabban a fix telefont (%) és a vezetékes internetet (%) veszik igénybe a bundling-csomag keretében.

97 Bundling Igénybevevők száma Bundling-szolgáltatásokat igénybe vevő szervezetek az alapsokaságban 0- fő db % db % db % db % db % db % Fix telefon 0,,, 0, 0,, Vezetékes, mikrohullámú és műholdas internet 0 0,, 0,,, 0, Mobiltelefon-szolgáltatás,,,, 0 0, 0, Mobilinternet-kártya (LS) 0,, 0,,,, TV-/ multimédia-szolgáltatás 0,,,,0 0, 0, Egyéb adatkommunikáció 0,,,,,, Bázis: bundling-szolgáltatást igénybe vevő szervezetek, = 0 [=, Gov+NP=] [=, =, 0- fő= 0] A szervezetek körében a leggyakoribb csomag (%) a fixtelefon- és a fixinternet-szolgáltatás kombinációja. Mobilhangot és mobilinternetet %-uk használ egybecsomagolva. Említésre méltó még a fix telefon, fix internet, mobiltelefon és mobilinternet együttes (four-play) igénybevétele is (%), valamint a fix telefon, fix internet és mobiltelefon egy csomagban (%). Tavaly óta változatlan az egyéb kombinációk aránya. A s szervezeteknél sokkal gyakoribb a mobilhang és/vagy a mobilnet csomagolása, míg a köz- és nonprofit szférában nagyobb arányban veszik igénybe csomagban a fizetős tévét, a kisebb létszámú szervezetek pedig a vezetékes hangot és internetet. Leggyakoribb csomagkombinációk Fix hang + fix internet Mobilhang + LS mobilinternet Fix hang + fix internet + mobiltelefon + LS mobilinternet Fix hang + fix internet + mobiltelefon 0 0 Egyéb Bázis: bundling-szolgáltatást igénybe vevő szervezetek, = 0 [=, Gov+NP=] [=, =, 0- fő= 0]

98 Bundling Tervek A jövőben várhatóan ugyanezeket a szolgáltatásokat fogják egy csomagban igénybe venni? (jelenlegi igénybevevők) Jövőbeli igénybevételi hajlandóság (jelenleg bundlingot igénybe nem vevő szervezetek) Skálás kérdés: =Biztosan nem vennék igénybe, =Biztosan igénybe vennék,,,, 0- fő, 0- fő, Igen, ugyanezeket a szolgáltatásokat Csomagban, de más szolgáltatásokat A jövőben nem vesznek igénybe csomagban szolgáltatásokat NT/NV Bázis: bundling-szolgáltatást igénybe vevő szervezetek, = 0 [=, Gov+NP=] [=, =, 0- fő= 0] Top (-) Mid () Down (-) NT/NV Bázis: bundling-szolgáltatást jelenleg igénybe nem vevő szervezetek, = [=, Gov+NP=] [=, =, 0- fő= ] A bundling-megoldást igénybe vevő szervezetek jelentős többsége továbbra is a jelenlegi szolgáltatáskombinációt kívánja egy csomagban igénybe venni. A szolgáltatáscsomagoktól az eddigiekben elzárkózók (bundlingot igénybe nem vevő szervezetek) mindössze %-a mutat komoly érdeklődést e lehetőség iránt. A bundling-megoldások igénybevételére nyitott szervezetek elsősorban a vezetékestelefon- (%) és a vezetékesinternet- (%), továbbá a mobiltelefon-szolgáltatás (%) iránt érdeklődnek. Csomagolt szolgáltatások igénybevételekor egy 0%-os kedvezmény már közel kétharmaduk elvárását teljesítené.

99 . Fogyasztói magatartás, panaszok

100 Fogyasztói panaszok kezelése I. Felmerült probléma valamely távközlési szolgáltatással az elmúlt hónapban Felmerült probléma az adott szolgáltatással az elmúlt hónapban Vezetékes telefon Vezetékes internet Mobiltelefon Mobilinternet Adatkommunikáció 0- fő Fizetős TV 0, Bázis: összes vállalat / szervezet, = 0 [= 00, Gov+NP=0] [=, =0, 0- fő= ] Bázis: összes vállalat / szervezet, = 0 [= 00, Gov+NP=0] [=, =0, 0- fő= ] A vizsgált szervezetek közel harmadánál merült fel probléma a távközlési szolgáltatásokkal az elmúlt év során. A problémák leggyakrabban a vezetékes internetet és a vezetékes telefont érintik, ritkábban a mobiltelefont. 00

101 Fogyasztói panaszok kezelése II. Megkeresték-e a szolgáltatót a problémával? Megnyugtatóan rendezett problémák aránya Vezetékes telefon Vezetékes telefon Vezetékes internet Vezetékes internet Mobiltelefon Mobiltelefon Bázis: adott szolgáltatással problémát tapasztaló szervezetek Bázis: adott szolgáltatással kapcsolatos problémát a szolgáltatónak jelző szervezetek A felmerült problémákkal az érintett szervezetek az esetek döntő többségében meg is keresték a szolgáltatót. Az esetek nagy többségében a felmerült nehézségeket közös erővel sikerült megnyugtatóan rendezni. 0

102 Fogyasztói panaszok jellege Amennyiben volt bármilyen panaszuk vagy panaszaik, azok mihez kapcsolódtak? Szolgáltatás rendelkezésre állásához Szolgáltatás minőségéhez Internetszolgáltatáshoz biztosított eszközökhöz Telefonkészülékekhez Egyéb NT/NV Bázis: panasszal élő vállalat / szervezet A releváns szervezetek panaszai leggyakrabban a szolgáltatás rendelkezésre állásához vagy annak minőségéhez kapcsolódtak. Emellett közel negyedük az internetszolgáltatáshoz szükséges eszközökkel tapasztalt problémát. 0

103 . Döntéshozatali jellemzők, attitűdök 0

104 IT-s és telkós döntéshozatal A hírközlési és az informatikai igényeit vállalatuk jellemzően saját eszközökkel, alkalmazásokkal elégíti ki vagy béreli azokat? A vállalati kiadások/költségek mekkora hányadát teszik ki a hírközlési és informatikai költségek? fő 0- fő Teljes mértékben saját eszközökkel Nagyrészt saját eszközökkel Nagyjából fele-fele arányban saját és bérelt eszközökkel Nagyrészt bérelt eszközökkel Teljes mértékben bérelt eszközökkel NT/NV 0% -% -% 0-% 0% vagy annál több NT/NV Bázis: összes vállalat / szervezet, = 0 [= 00, Gov+NP=0], [=, =0, 0- fő= ] Bázis: összes vállalat / szervezet, = 0 [= 00, Gov+NP=0], [=, =0, 0- fő= ] A vállalatok, intézmények túlnyomó többsége (%) teljes mértékben saját eszközökkel elégíti ki informatikai igényeit. További 0%-uknál bár más forrást is alkalmaznak, nagyrészt a saját eszköz dominál. E tekintetben az üzleti, valamint az intézményi és nonprofit szektor nem tér el egymástól jelentősen. A hírközlési és informatikai költségek a vállalati kiadások jellemzően %-át teszik ki, ugyanakkor a döntéshozók harmada nem tudott érdemben nyilatkozni a kiadásokról. 0

105 Üzleti tevékenységek támogatása Milyen fennakadást okoz vállalatuk üzletmenetében a hírközlési és/vagy informatikai szolgáltatások kiesése? 0 0- fő 0 Nagyon komoly, kritikus fennakadásokat okoz Jelentős, de nem kritikus fennakadást okoz Közepesen komoly fennakadást okoz Csekély mértékű fennakadást okoz Szinte egyáltalán nem okoz semmilyen fennakadást NT/NV Bázis: összes vállalat / szervezet, = 0 [= 00, Gov+NP=0], [=, =0, 0- fő= ] A szervezetek %-a számára kritikus fennakadást okozna az üzletmenetben a hírközlési és/vagy informatikai szolgáltatások kiesése. További harmaduk pedig nem kritikus, de jelentős fennakadást prognosztizál egy esetleges szolgáltatáskiesésnél. A legszenzitívebbek a s szervezetek, kétharmaduk üzletmenet szempontjából kritikus jelentőségűnek tekinti a szolgáltatások szünetelését. 0

106 Távközlési szolgáltatások kínálata Kérem, értékelje, hogy mennyiben ért egyet az egyes állításokkal! Skálás kérdés, =Egyáltalán nem ért egyet, =Teljes mértékben egyetért A szervezet működése szempontjából alapvető fontosságú a távközlés, Jelenlegi távközlési szolgáltatóink jól kielégítik a szervezetem szükségleteit A távközlési szolgáltatások mára minden szervezet számára könnyen hozzáférhetők Könnyű hozzájutni a szükséges információkhoz a távközlési szolgáltatásokról Tájékozott vagyok arról, hogy a távközlési szolgáltatások hogyan javíthatják a cég/szervezet pozícióját, működését Elég széles kínálatból választhatunk a szervezet számára fontos távközlési szolgáltatások esetében A távközlési szerződésünk/szerződéseink számomra jól érthetően fogalmaznak Könnyű megkülönböztetni egymástól a távközlési szolgáltatókat, hogy melyiktől mit érdemes igénybe venni Tisztában vagyok a szervezetemet távközlési előfizetőként védő jogszabályokkal Nehéz összehasonlítani a távközlési szolgáltatókat abból a szempontból, hogy mennyire jó az ügyfélkezelésük Nehéz összehasonlítani a távközlési szolgáltatók csomagjait a hálózat minősége (például a megbízhatóság és a sebesség) szempontjából Nehéz összehasonlítani, hogy ugyanaz a szolgáltatás ugyanolyan paraméterekkel mennyibe kerül különböző távközlési szolgáltatóknál Aggasztanak a távközlési és informatikai rendszereken keresztül lehetséges támadások Van olyan telephelyünk, ahol csak kevés távközlési szolgáltató közül lehet választani Nehezíti a szervezete működését az, hogy nem talál a számára igazán megfelelő távközlési szolgáltatást / ajánlatot ,0,, Top (-) Mid () Down (-) NT/NV Bázis: összes vállalat / szervezet, = 0,,,,0,,,,0,,,0 0

107 Szolgáltatók ajánlatai Milyen gyakran szokott Ön tájékozódni a távközlési szolgáltatók ajánlatairól és a technológiai újdonságokról? 0- fő (Szinte) naponta Legalább hetente egyszer Legalább havonta egyszer Ritkábban mint havonta Soha Bázis: összes vállalat / szervezet, = 0 [= 00, Gov+NP=0], [=, =0, 0- fő= ] 0 És milyen forrásból szokott Ön tájékozódni a távközlési szolgáltatók ajánlatairól és a technológiai újdonságokról? Szolgáltatók weboldala Google vagy más kereső Szolgáltatók hírlevele Barátok, kollégák, ismerősök Távközlési, informatikai weboldalak Sajtó, média, közösségi oldalak Gyártók weboldala Szolgáltató kapcsolattartója révén Kormányzati, állami szervek weboldalai A hírközlési hatóság, az NMHH weboldala Egyéb NT/NV Bázis: szervezetek, melyek szoktak tájékozódni a szolgáltatók ajánlatairól, újdonságairól, = A szervezetek közel kétharmada ritkábban mint havonta tájékozódik a távközlési szolgáltatók ajánlatairól vagy azok technológiai újdonságairól. Közel hatoduk pedig egyáltalán nem kíséri figyelemmel ezeket. Azok, akik valamilyen időközönként információt szereznek az ajánlatokról és újdonságokról, leggyakrabban a szolgáltatók weboldalait kísérik figyelemmel, valamivel ritkábban pedig az online keresők és hírlevelek információira támaszkodnak. 0

108 Szolgáltatóváltás Váltott-e a cég / intézmény az elmúlt /0 év során távközlési szolgáltatót? 0- fő 0 Igen, az elmúlt évben Igen, az elmúlt 0 évben Nem NT/NV Mi az oka annak, hogy az elmúlt év során egyetlen alkalommal sem, illetve az elmúlt 0 év során nem váltottak távközlési szolgáltatót? (Top 0) Elégedettek vagyunk a jelenlegi szolgáltatóval Nincs igazi különbség a szolgáltatók között Azon a területen, ahol a cég telephelye van, nincs másik Nehéz összehasonlítani a szolgáltatók ajánlatait Tartok tőle, hogy hosszadalmas lenne a váltás A jelenlegi szerződés nem engedi A lényeges szolgáltatásokból nincs elég nagy kínálat Tartok tőle, hogy a váltás során kiesne a szolgáltatás Tartok tőle, hogy esetleg rosszul sülne el a váltás Túl kockázatos lenne a váltás Az elmúlt év során nem váltottak 0 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% Az elmúlt 0 év során nem váltottak Bázis: összes vállalat / szervezet, = 0 [= 00, Gov+NP=0], [=, =0, 0- fő= ] Bázis: szervezetek, melyek nem váltottak szolgáltatót az elmúlt év során, =00, szervezetek, melyek nem váltottak szolgáltatót az elmúlt 0 év során, = 0 A szervezetek %-a váltott szolgáltatót az elmúlt évben, hasonló arányban (%) vannak azok, akik az elmúlt évben nem, de az utóbbi egy évtized alatt váltottak szolgáltatót. Ugyanekkor a szervezetek többsége ugyanannál a távközlési szolgáltatónál van, akivel először vagy legalább 0 éve szerződtek. A szolgáltatóváltás elleni legfőbb érv a jelenlegi szolgáltatóval való elégedettség. Azok körében, akik az elmúlt évben nem váltottak szolgáltatót, a hard dimenziók gyakoribbak (a lényeges szolgáltatások vagy maguk a szolgáltatók kínálatának hiánya), míg az elmúlt 0 évben nem váltók pedig a szolgáltatók közt nem látnak nagy különbséget. 0

109 Üzleti tevékenységek támogatása Használják Önök az internetet a termékeik, szolgáltatásaik/tevékenységük hirdetésére, bemutatására, értékesítésére? 0- fő Igen Nem Végeztek-e hirdetési tevékenységet a következő platformokon az elmúlt hónapban? Közösségi oldalakon vagy ezek mobilos applikációin formátumú hírlevél küldése Online hirdetés az interneten vagy mobilos applikációkon keresztül Saját blog vagy fórum a céges oldalon vagy blogos oldalakon Saját weboldalt üzemeltetünk, azon keresztül Google-hirdetés, például AdWordsön keresztül Eladás vagy hirdetés online piactéren NT/NV Bázis: összes vállalat / szervezet, = 0 [= 00, Gov+NP=0], [=, =0, 0- fő= Bázis: internetet termékeik/szolgáltatásaik/tevékenységük bemutatására használó szervezetek, = A tevékenységek, szolgáltatások hirdetésére a szervezetek fele használja az internetet, ennek mértéke a szervezet nagyságának csökkenésével növekszik. Leggyakrabban a közösségi oldalak platformjait használják erre a célra, de az egyéb megoldások is gyakoriak, mint például a hírlevelek küldése, online hirdetések vagy a fórumok, blogok használata. A kimondottan erre a célra specializálódott modulok (pl. AdWords) használata kevésbé gyakori. A releváns szervezetek többsége kimondottan hasznosnak és eredményesnek tartja az internetes hirdetéseiket. 0

110 Döntéshozói attitűdök Kérem értékelje, hogy mennyiben ért egyet az egyes állításokkal! Skálás kérdés, =Egyáltalán nem ért egyet, =Teljes mértékben egyetért A vezetékesinternet-szolgáltatás elengedhetetlen a vállalat / intézmény működése szempontjából, A vezetékes telefon elengedhetetlen a vállalat / intézmény működése szempontjából, Az üzleti szféra meghatározó szerepet játszik a modern technológiák mindennapi életbe történő átültetésében 0,0 A mobiltelefon jobban megfelel a vállalat / intézmény igényinek, mint a vezetékes telefon,00 A technológiai megoldások annyira gyorsan változnak, hogy az már a hozzáértők számára is szinte követhetetlen 0, Vállalatuknál / intézményüknél törekednek arra, hogy a távközlési és informatikai eszközeiket viszonylag gyakran, legalább évente lecseréljék,0 A mobilinternet-szolgáltatás elengedhetetlen a vállalat / intézmény működése szempontjából 0 0 0, A mobilinternet jobban megfelel a vállalat / intézmény igényeinek, mint a vezetékes internet, Vállalatuknál / intézményüknél hosszabb távon a mobilinternet szinte teljesen leválthatja a vezetékes internetet, Top (-) Mid (-) Down (-) NT/NV Bázis: összes vállalat / szervezet, = 0 [= 00, Gov+NP=0], [=, =0, 0- fő= ] 0

111 . Teljes távközlési piac

112 Piacméret és -részesedési mérések területei Vizsgált piacok A vizsgált célcsoportok ( elemzési szegmensek ) teljes távközlési piacát részpiac* mérési eredményeinek uniójaként rekonstruáltuk: Adat- és üzleti kommunikációs szolgáltatások Internetszolgáltatás Fix telefónia Mobiltelefónia *Az ötödik, televíziós részpiacot a tévészolgáltatás üzleti szegmensben tapasztalt rendkívül csekély súlya miatt nem mérjük.

113 Penetráció és szolgáltató-kapcsolatok Távközlési szolgáltatások penetrációja Bármilyen távközlési szolgáltatásra (közvetlen) üzleti előfizetők a piac legjelentősebb szolgáltatóinál Fix telefon Magyar Telekom, vezetékes Mobiltelefon Magyar Telekom, mobil Fix internet 0 Telenor Invitel Mobilinternet Vodafone Adat UPC Digi Közvetlen üzleti előfizetés Egyéb szolgáltatás használata Bázis: összes vállalat / szervezet, = 0 [= 00, Gov+NP=0] [=, =0, 0- fő= ] Bázis: bármilyen távközlési szolgáltatásra közvetlenül előfizető szervezetek, = [=, Gov+NP=0] [=, =, 0- fő= ] A vezetékes telefon, mobiltelefon és internet használata csaknem az összes legalább 0 fős szervezetre jellemző, míg a mobilinternet megközelítőleg kétötödüknél lelhető fel. Egyedül az adatkommunikációs szolgáltatások számítanak kevésbé elterjedtnek, de még ezeket is a szervezetek 0%-a használja. A Magyar Telekom (vezetékes: kb., ezer ügyfél, mobil: kb., ezer ügyfél) pozíciója a legkedvezőbb az ügyfélalapú részesedéseket tekintve. Utána a Telenor és az Invitel következik ezer, valamint 0, ezer ügyféllel.