TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KIDOLGOZÁSA

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási és Technológiai Főosztály TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KIDOLGOZÁSA Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek 10. Készítette a Köztisztasági Egyesülés munkacsoportja Budapest, 2003. május

Grafikai tervezés és nyomdai előkészítési munkák: LINE & MORE Kft.

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 5 1. Jogszabályi környezet... 7 2. A hulladékgazdálkodás és a környezetvédelmi program összefüggései... 9 3. A települési környezetvédelmi programok készítésének célja... 11 4. A települési hulladékgazdálkodási program készítésének alapelvei... 13 5. Fogalom meghatározások... 15 6. A programkészítési folyamat felépülése... 17 7. A programkészítés forgatókönyve... 19 7.1 A program előkészítése... 19 7.2 A program megalapozása... 20 8. A program kidolgozása... 25 8.1 A célok és prioritások meghatározása... 25 8.2 Feladatok, eszközök, megoldások meghatározása... 25 8.3 A program összeállítása... 28 8.4 A programkészítés során javasolt egyeztetések és az érintettek köre... 28 8.5 Jóváhagyás, a program hatálya... 29 8.6 A települési hulladékgazdálkodási program lakossági egyeztetése, elfogadtatása... 29 9. Az önkormányzatok hulladékgazdálkodással kapcsolatos finanszírozási feladatainak összegzése... 31 3

BEVEZETÉS A települési hulladékgazdálkodási terv kidolgozása a környezetvédelmi program részeként az önkormányzatok szintjén készülő dokumentum, azonosan azzal a módszerrel, hogy országos szinten a Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként került elfogadásra az Országos Hulladékgazdálkodási Terv. A hulladékgazdálkodási terv készítésénél tehát a környezetvédelmi programban megfogalmazottakból kell kiindulni. A helyi hulladékgazdálkodási tervet hatévenként kell elkészíteni, kétévenként felülvizsgálni és ellenőrizni a benne foglaltak teljesülését. A tervet a képviselőtestület döntését követően helyi rendeletben hirdetik ki. 5

1. JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET A települési hulladékgazdálkodás jogszabályi környezete az elmúlt időszakban nem volt összefüggőnek, minden részletre kiterjedőnek mondható, jellemzően egyegy jogszabály megalkotása esetén sem a fogalmak, sem a hatóságok vagy az ellenőrzés nem mutatott következetességet. A rendszerváltozás időpontjában a települési szilárd és folyékony hulladékra vonatkozóan is volt érvényben miniszteri rendelet, de mindkettő csak a szolgáltatás megszervezése esetén követendő szabályokat tartalmazta, nem foglalkozott azzal, hogy vajon megszervezik-e és igénybe is veszik-e az érintettek a szolgáltatást. Vagyis éppen a legfontosabb szempontok nem kerültek szabályozásra: ki és mikor szervezi meg a szolgáltatást, és ki köteles és milyen feltételek mellett a szolgáltatás igénybevételére. Ennek a hiányosságnak a következménye az, hogy a legtöbb településen volt ugyan szolgáltatás, és azt legtöbbször igénybe is vette a lakosság, mert gyakran ingyen jutott ahhoz. A települések önkormányzatai (akkor még tanácsok) pedig azért biztosították ingyen azt, mert ennek eredményeként lehetett elérni a közterületek viszonylagos tisztaságát. 1 Alapfogalmak: Területi hulladékgazdálkodási terv A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. tv. 5. ea) pontjában meghatározott tervezési-statisztikai régióra vonatkozóan jogszabályban megállapított tartalommal a környezetvédelmi felügyelőségek által készített hulladékgazdálkodási terv. Megyei hulladékgazdálkodási terv Egy megye közigazgatási területére vonatkozóan meghatározott tartalommal a megyei önkormányzat által készített hulladékgazdálkodási terv. Helyi hulladékgazdálkodási terv Egy települési önkormányzat vagy egy körjegyzőséghez tartozó, vagy hulladékgazdálkodási feladataikat társulásban, vagy más módon közösen ellátó települési önkormányzatok illetékességi területére meghatározott tartalommal készített hulladékgazdálkodási terv. Egyedi hulladékgazdálkodási terv Jogszabály szerint meghatározott gazdálkodó szervezetek hulladékgazdálkodási tevékenységére vonatkozó, előírt tartalommal készített hulladékgazdálkodási terve. 7

2. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM ÖSSZEFÜGGÉSEI Az önkormányzatok sokrétű szerepet játszanak a környezet védelmében. Az elmúlt években az új önkormányzati rendszerrel együtt kialakult ennek jogi szabályozása is. Az önkormányzati törvény (1990. évi LXV. tv.) alapján a helyi önkormányzatok önkormányzati rendeletet bocsáthatnak ki a környezetet érintő kérdésekben is. A környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) is tárgyalja az önkormányzatok környezetvédelmi célú rendeletalkotását. Rögzíti egyúttal, hogy ezekben a rendeletekben a más jogszabályokban előírtaknál kizárólag nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírások határozhatók meg. 2 Az önkormányzati törvény 8. (1) bekezdése nem teljes körű felsorolást ad a települési önkormányzatok ún. helyi közszolgáltatási feladatairól. Ebben szerepel általánosan az épített és természeti környezet védelme. Az ott említett számos feladat közül a környezet védelmét közvetlenül szolgálja: a csatornázás, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása. Mindkettő a hulladékgazdálkodásra van jelentős hatással. Az önkormányzati törvény 8. -a arról is rendelkezik, hogy a helyi közszolgáltatási feladatoknál a települési önkormányzat maga határozza meg, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. Ugyanakkor kötelező feladatokat törvényben elő lehet írni az önkormányzatok számára. Ezt a joghelyet is figyelembe véve született meg a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.), amely már mind a települési önkormányzat számára, mind a lakosság számára kötelező előírásokat tartalmaz, megszüntetve ezzel az eddigi esetlegességeket (nem minden településen szervezték meg a szolgáltatást, nem volt kötelező előírás annak igénybevétele). A köztisztaság és településtisztaság korábbi szabályozása amely szintén önkormányzatonként történt, az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. törvényre (amely kitér a kéményseprő-ipari tevékenységre is) alapult, de a Hgt. hatályba lépésével egyidejűleg a hulladékokra vonatkozó rendelkezéseit hatályon kívül helyezték. 9

3. A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMOK KÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJA A települési környezetvédelmi programnak kettős szerepet kell betöltenie: segítségével meg kell tudni oldani az adott településen élők által legfontosabbnak tekintett helyi gondokat, és megvalósításával országos és regionális szinten is javítania kell a környezet állapotán. Az önkormányzat az a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező szervezet, amely leginkább ismeri a település adottságait, gondjait és ennek alapján képes pontosan és konkrétan meghatározni a szükséges beavatkozások fontossági sorrendjét; pénzügyi, szervezeti, műszaki és jogi eszközeit áttekintve megállapíthatja a megoldási lehetőségeket. A környezeti gondokat elemezve megállapítható, hogy nagyon sok közülük olyan, amely globális, országos vagy regionális színtűnek is tekinthető, hiszen bár volna mód az egyes problémák eseti megoldására ezek helyi kezelésére valamilyen okból nem kerül vagy kerülhet(ett) sor (pl. pénzhiány, szakértelem hiánya, érdektelenség). 3 Vannak azonban olyan környezeti ügyek is, amelyek a probléma jellegéből adódóan eleve csak a helyinél magasabb szintek bevonásával, koordinációjával kezelhetők eredményesen (pl. hulladékgazdálkodás, szennyvíztisztítás, vízbázisok védelme). Ezért a különböző szintek csak megfelelő együttműködés esetén lehetnek igazán eredményesek. Ahhoz, hogy a különböző szintű feladatok jól elhatárolhatók és ugyanakkor összehangolhatók legyenek, elsőként a közös szemléleti megközelítést, a célokat és alapelveket kell tisztázni. Az önkormányzati környezetvédelmi program készítésének a céljai: a környezet állapotának feltárása annak érdekében, hogy az alapállapotot megismerve a környezeti értékek és a meglévő környezeti problémák, konfliktusok meghatározhatók, és a rendezési terv készítéséhez is (jól kezelhető és értelmezhető térképi formában) bemutathatók legyenek; a helyzetelemzés (környezeti leltár) a párhuzamosan készülő rendezési terv készítőit a környezeti értékrend érvényesítésére ösztönözze, illetve, hogy ehhez figyelembe veendő és figyelembe vehető feltétel- és korlátrendszert alakítson ki számukra. 11

4. A TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI PROGRAM KÉSZÍTÉSÉNEK ALAPELVEI Fontos, hogy a települések környezetvédelmi tevékenysége ne egyszeri akció legyen, hanem folyamatos tevékenységek sora, amelyek között szoros összefüggés van, az előző lépés eredményeit felhasználva kerül sor a következő lépés megvalósítására. Elengedhetetlen, hogy a helyi közösség érdekcsoportjai között konszenzus alakuljon ki a program elemeinek, a végrehajtás lépéseinek tekintetében, és ezek az elemek illeszkedjenek a fenntartható fejlődést célzó hosszú távú regionális és országos programhoz is. A Kvt. előírja települési környezetvédelmi program kidolgozását, amely tartalmazza a környezet védelme szempontjából legfontosabb közszolgáltatások végzésének módját is, vagyis kiterjed a hulladékgazdálkodásra is. A környezetvédelmi törvény összefoglalja a helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatait. Ezek közül a legfontosabbak a következők: a települési környezetvédelmi program kidolgozása a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban, s a fejlesztések során is előírja környezetvédelmi szempontok érvényesítését; általánosságban rögzíti a környezetvédelmi célú helyi önkormányzati rendeletek alkotását és a hatósági tevékenységet, továbbá hasonló jogszabályalkotó és hatósági/ellenőrző funkciót deklarál, az állam és az önkormányzatok számára egyaránt; együttműködést ír elő más hatóságokkal és társadalmi szervezetekkel; a környezet állapotának figyelemmel kísérése. 4 A helyi környezetvédelmi program jelentős részben a helyi közszolgáltatások végzését rögzíti, amelyek kötelező végzését, igénybevételét külön törvényi szabályozások rendezik, köztük a témánk szerinti (Hgt., Kvt.) nem teljeskörű felsorolást ad a program tartalmára. A kötelező tartalmi elemek között említi a környezet védelmével kapcsolatba hozható közszolgáltatásokat. A települések együttműködését is szolgálja, hogy a Kvt. lehetővé teszi közös program készítését. A települések környezetvédelme tudatos tervezést és végrehajtást igénylő feladatok sora, amelyhez részben keretet teremt a hulladékgazdálkodási program. A Hgt. előírásaiból következően a települési önkormányzat illetékességi területére helyi hulladékgazdálkodási tervet köteles kidolgozni (és regionális, illetve megyei szintű hulladékgazdálkodási tervek is készülnek). 13

A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI PROGRAM ALAPELVEI A hulladékgazdálkodási tervnek az Országos Hulladékgazdálkodási Tervhez és a Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz kell illeszkednie. A helyi hulladékgazdálkodási tervet a települési önkormányzat rendeletben hirdeti ki. Az egy körjegyzőséghez tartozó vagy hulladékgazdálkodási feladataikat társulásban vagy más módon közösen ellátó települési önkormányzatok tervkészítési kötelezettségüket közös terv kidolgozásával és kihirdetésével is teljesíthetik. A különböző szintű hulladékgazdálkodási terveket kidolgozói hat évre készítik el és 2 évente beszámolót állítanak össze az abban foglaltak végrehajtásáról. A terveket a Nemzeti Környezetvédelmi Programban, a tervezési területre vonatkozó környezetvédelmi programban, a terület- és településfejlesztési, valamint területés településrendezési dokumentumokban foglaltakkal összhangban kell kialakítani. 4 A tervet jóváhagyók, valamint az érintett hatóságok gondoskodnak a tervben meghatározottak végrehajtásáról, illetve a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, figyelemmel kísérik a tervekben foglalt feladatok megvalósítását. A tervet a beszámoló összeállításával egyidejűleg felül kell vizsgálni és a végrehajtás tapasztalatai alapján szükség szerint módosítani. A felülvizsgálat eredményeiről, a tervezési területen végzett hulladékgazdálkodási tevékenységekről tájékoztatni kell a lakosságot. A hulladékgazdálkodási tervek legfontosabb tartalmi elemei: a keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusai, mennyisége és eredete; a hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények; az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések; a hulladékok kezelésére alkalmas kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások; az elérendő hulladékgazdálkodási célok; a kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program: a hulladékok kezelésének (begyűjtésének, szelektálásának, szállításának, ártalmatlanításának és hasznosításának) racionalizálását elősegítő intézkedések meghatározása, végrehajtásuk sorrendje és határideje, a megvalósításhoz szükséges eszközök, megfelelő előkezelő, ártalmatlanító és hasznosító eljárások, berendezések és létesítmények meghatározása, becsült költségek. A hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeit külön jogszabály fogja meghatározni. 14

5. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK A települési hulladékokon belül a jogszabályok megkülönböztetik a települési szilárd hulladékot és a települési folyékony hulladékot, ezekre döntően külön előírások vonatkoznak. A települési hulladékok szabályait kell alkalmazni a települési hulladékokkal együtt gyűjthető termelési hulladékokra is. A települési hulladék általában veszélyes komponenseket is tartalmaz, ha ezeket külön gyűjtik vagy elkülönítik, akkor ezekre a veszélyes hulladékok szabályai vonatkoznak. Ugyanakkor a közüzemi csatornarendszerbe és szennyvíztisztítóba vezetett szennyvíz és szennyvíziszap a jogszabályok szerint nem tartozik a települési folyékony hulladékok közé, róluk a vízgazdálkodási jogszabályok rendelkeznek (Ugyancsak nem tartozik a települési folyékony hulladékok közé a technológiai eredetű szennyvíz és szennyvíziszap.) Települési szilárd hulladék: háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkező, közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületen keletkező, háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék: gazdasági vállalkozásoknál keletkező külön jogszabályban meghatározott veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék. Települési folyékony hulladék: a szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből, a nem közüzemi csatorna- és árokrendszerekből, valamint a gazdasági de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységből származik. 5 15

6. A PROGRAMKÉSZÍTÉSI FOLYAMAT FELÉPÜLÉSE A hulladékgazdálkodási tervezés többlépcsős folyamat, amelynek elemei: a helyzetelemzés, a jövőkép és a célok, prioritások meghatározása, a tervezés (a célok megvalósításához szükséges feladatok és eszközök, azaz a program meghatározása), a megvalósíthatóság vizsgálata, -prognózis, a megvalósítás (kivitelezés), monitoring, ellenőrzés és értékelés. A tervezés akkor hatékony, ha a vázolt folyamatban egymásra épülő lépések szervezeti, szabályozási, finanszírozási rendet képeznek és biztosított a működtetés. A célok és prioritások meghatározása után a továbblépés feltétele a konkrét célkitűzések meghatározása. Ezt követően a célkitűzések olyan megjelenítése szükséges, amely magába foglalja a környezet, ezen belül a hulladékgazdálkodás, a társadalom és a gazdaság horizontális és vertikális szintjeit (pl. információrendszer, tervezés, környezeti nevelés és tájékoztatás, ágazatok). Társadalmi és gazdasági munkamegosztás szükséges, például a szak- és közigazgatási intézmények részéről, az egyes ágazatok, termelő szervezetek részvételével, az egyéb érintettek és szervezeteik széles körének közreműködésével (pl. az egyének, családok, lakóközösségek, kamarák, civil szervezetek). A rendszer bonyolult felépítése és működése következtében mindez körültekintő előkészítést, megfelelő eszközök/módszerek alkalmazását teszi szükségessé. 6 17

7. A PROGRAMKÉSZÍTÉS FORGATÓKÖNYVE A programkészítés gyakorlatilag három fő részből áll, amely fő munkarészek számos további tevékenységre bonthatók: előkészítés, a program megalapozása, a program kidolgozása. 7.1 A program előkészítése A hulladékgazdálkodási program előkészítésekor a tartalmi, formai, szervezeti, finanszírozási, stb. kérdésekben egyaránt állást kell foglalni. Ezt nagy mértékben segíti, ha ezeket döntési pontok köré szervezve tekintjük át. A szükséges lépések és döntések lehetséges, illetve javasolható rendje a következő lehet. 1. A hulladékgazdálkodási program kezdeményezése, a programkészítés külső és belső feltételeinek, céljainak és tartalmának, szervezeti kereteinek körvonalazása. A hulladékgazdálkodási program szempontjából alapvető, de nem kizárólagos motiváció, hogy a program készítésére törvény kötelez. (A hulladékgazdálkodási program a környezetvédelmi program része kell legyen, és a Hgt. szerint hulladékgazdálkodási terv készítendő, összhangban a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal.) A törvényi kötelezés vizsgálatát ugyanakkor célszerű az egyéb környezeti jellegű jogszabályi kötelezettségekkel együttesen áttekinteni. Ebből ugyanis megállapítható, hogy a különböző jellegű, célú kötelezettségek miként kapcsolódnak vagy kapcsolhatók össze tartalmukban és az érvényesítés módjában. Fontos, ha az önkormányzat, a lakosság, a társadalmi szervezetek körében is igény fogalmazódik meg arra, hogy a hulladékgazdálkodási ügyekben előrelépés történjen. Célszerű, ha ezek a kezdeményezések is beépülnek a program keretei közé. Így már megfogalmazható, milyen jellegű, mennyire átfogó stb. programra volna szükség. 2. Azt is számba kell venni, hogy a hulladékgazdálkodási program készítésének melyek az előzményei, milyen korábbi tevékenységekre/dokumentumokra lehet támaszkodni. Így pl. hogy van e a településnek (megyének, régiónak): elfogadott jövőképe (környezeti jövőképe), környezetpolitikai koncepciója, hulladékgazdálkodási koncepciója, érvényes és környezetvédelmi szempontból is figyelembe vehető rendezési terve, 7 19

A PROGRAMKÉSZÍTÉS FORGATÓKÖNYVE környezetvédelmi, illetve hulladékgazdálkodási tárgyú helyi rendelete, a lakosság egészségi állapotára és a környezeti állapotra, valamint a környezethasználatokra, környezetterhelésre vonatkozó adatok, a témakörhöz illeszkedő lakossági közvélemény-kutatási adatok stb., a hulladékgazdálkodással kapcsolatos információk. 3. Előzőek alapján célszerű felmérni, hogy a programkészítéshez szükséges (de legalábbis a legalapvetőbb) megalapozó munkák elvégzése milyen áldozatvállalást igényel (szellemi ráfordítások, költségek). 4. Azt is reálisan meg kell becsülni, hogy a programkészítésnél milyen intézményi feltételekre, saját és külső erőforrásra, mely partnerek közreműködésére lehet számítani. Már a kezdeményező javaslatot is ezen információk, realitások ismeretében célszerű kidolgozni. Ezt a munkát végezheti az önkormányzat (annak környezetvédelmi ügyekért felelős munkatársa, környezetvédelmi bizottsága), de sor kerülhet külső önkéntes szakértők (ilyen feladatok végzésére felkészült helyi társadalmi szervezetek) vagy konzultáns cégek bevonására is. 5. A program készítéséről történő döntést befolyásoló tényező lehet a település nagysága is. Javasolható ugyanis a kisebb lakosszámú települések esetében vagy az agglomerációs övezet (domináns) nagyobb településével társulva, vagy kistérségi viszonylatban több kisebb település összefogásával a hulladékgazdálkodási program közös elkészítése. Ennek a megoldásnak alapfeltétele az önkéntes társulás e feladat ellátására, illetve az azonos vagy közel azonos gondok, célkitűzések megfogalmazása. 7 A hulladékgazdálkodási program készítéséről szóló döntés meghozatala is különböző módon történhet aszerint, hogy az önkormányzaton belül, illetve kívül milyen nyilvánosságot kap a döntéshozatal. A kezdeményezés pl. történhet a polgármester/jegyző indítványára vagy az önkormányzaton belül működő környezetvédelmi bizottság (avagy az ilyen ügyekkel foglalkozó bizottság) ülésén kidolgozott előzetes javaslat alapján egy nyilvános képviselőtestületi ülés keretében. Célszerű, ha a döntésről a helyi média is tájékoztatást ad. 7.2 A program megalapozása A hulladékgazdálkodási program megalapozása több szakaszra bontható. Ezen szakaszok munka- és időigényessége attól függ, hogy milyen előfeltételekkel lehet/ kell számolni. 20

A PROGRAMKÉSZÍTÉS FORGATÓKÖNYVE 7.2.1 A meglévő információbázis és tervek kiértékelése A program készítése szempontjából fontos tudni, hogy: 1. A település és a tágabb környezet lakossága milyen életkörülményeket, környezeti feltételeket szeretne biztosítani lakóhelyén a jövőben, milyen arányban, módon kíván részt venni a hulladékkezelésben, ez ugyanis alapvető szempont annak eldöntéséhez, hogy a település a természeti és társadalmi erőforrásaira támaszkodva milyen egyéb (pl. gazdaságfejlesztési, munkahelyteremtő, infrastruktúra-fejlesztési) politikát kövessen. Ezt általában a jövőkép és az ezzel összhangban lévő helyi környezeti politika fogalmazza meg. 2. Milyen elfogadott programok, tervek készültek már a településen a hulladékgazdálkodásra és azoknak melyek a várható környezeti hatásai, következményei? Magyarországon már kialakultak tematikus (ágazati, területi) tervezési rendszerek (pl. területfejlesztés, területrendezés, erdőtervezés, természetvédelmi tervezés, regionális vízgyűjtőtervezés, illetve kialakulóban van a vidékfejlesztés új rendszere), amelyekhez a hulladékgazdálkodási programoknak is igazodniuk kell. Célszerű, hogy a programkészítést megelőzően az önkormányzat minden ilyen típusú tervnek a saját közigazgatási területére vonatkozó részét ismerje, és értékelje saját elképzelései szempontjából. Ki kell emelni, hogy a települési hulladékgazdálkodási program nem korlátozódhat csupán a belterületre vagy csupán a lerakóra. Az egész közigazgatási területet célszerű a vizsgálat tárgyává tenni. Nagyon fontos, hogy az ezen tervekben foglaltak és a települési hulladékgazdálkodási program között összhang legyen. 3. Milyen már meglévő információkra, adatokra lehet támaszkodni, hogy a hulladékgazdálkodási gondok felismerhetők, a kezelés színvonala értékelhető legyen. Számos olyan probléma van, amely különösebb vizsgálatok nélkül is nyilvánvaló a helyi lakosság számára, pl. a közterületek szemetessége, az illegális hulladékhalmok gyarapodása. Vannak azonban olyanok is, amelyek nem annyira érzékelhetőek, mint amennyire veszélyesek (pl. veszélyes hulladék illegális lerakásának következménye), ezért végső soron nagyon fontos, hogy a kezelési adatokról megfelelő információval rendelkezzünk. 7 A gondok szakszerű vizsgálatára azért is szükség van, mert bár a problémák e 21

A PROGRAMKÉSZÍTÉS FORGATÓKÖNYVE nélkül is nyilvánvalóak lehetnek, a megfelelő megoldási javaslat kidolgozásához pontos adatokra van szükség. A fentiek után már pontosan felmérhető, hogy milyen további állapotfelmérési munkákra van szükség. 7.2.2 A hulladékgazdálkodási (kezelési) állapot felmérése Ahhoz, hogy a hulladékgazdálkodási programok (szakmai és információs szempontból is) megalapozottak legyenek, elengedhetetlen az aktuális hulladékkezelési állapot felmérése és leírása. Részben azért fontos, hogy tudjuk, hogy a jövőképben meghatározott célokat milyen tényleges állapotból kiindulva kell elérni, részben azért, hogy a program készítése során a hulladékgazdálkodás minőségét javító intézkedéseket és beavatkozásokat fontossági és sürgősségi sorrendbe lehessen állítani (prioritások). A tényleges állapotleíró adatok elsősorban a megoldandó problémák létének igazolását, mértékének, jelentőségének meghatározását szolgálják. Felmerül a kérdés, hogy a hulladékgazdálkodás állapotát milyen formában, tematikus bontásban, csoportosításban lehet bemutatni. Az állapotleíró rész felépítése a következő lehet: 1. általános adottságok feltárása (természeti, gazdasági, társadalmi, infrastrukturális); 2. a környezetet érő hatások, terhelések, emisszió; 3. környezetállapot jellemzők; 4. környezeti, tájökológiai folyamatok, trendek (dinamikus megközelítés, értékelés); 5. a hulladékgazdálkodás eddigi gyakorlata, a javítására tett intézkedések vagy arra irányuló tevékenységek. 7 A hulladékkezelési állapotot jellemző információk birtokában és a várható folyamatok alapján a megoldandó vagy kezelendő problémák meghatározására javaslatot kell adni. A hulladékkezelési állapotot, a problémák leírását abból a szempontból kell bemutatni, hogy minimum a jogszabályoknak megfelelő gyakorlat megvalósuljon, és később célállapotként egy élhetőbb, jobb környezeti állapotjellemzőkkel rendelkező települési környezet legyen kialakítható. 22

A PROGRAMKÉSZÍTÉS FORGATÓKÖNYVE Az állapotleírást célszerű kataszter vagy atlasz jelleggel, tételesen, térképi formában is elkészíteni, támaszkodva a rendelkezésre álló hatósági és szakmai adatbázisokra. Amennyiben térképi formában számítógépes feldolgozás készül, a későbbi, illetve további elemzések és értékelések már sokkal könnyebben elvégezhetők. Nem egyszerű feladat adott település vonatkozásában a meglévő adatok egymással összefüggésbe hozható állapotba rendezése, értékelése. Az önkormányzati hulladékgazdálkodási programok készítésénél már az adatok beszerzése is nehézségeket okoz(hat), azok elemzése a helyes következtetések levonása a mért, gyűjtött adatokból szakértelmet követel, különben a civil lakosság félre -tájékoztatása fog bekövetkezni. Ezen okok miatt, a feladat teljesíthetősége érdekében célszerű olyan szervezethez fordulni, amely a témában járatos, korrekt adatok felhasználásával, magas színvonalon, közérthető nyelven és formában készíti el a településről a hulladékgazdálkodási elemzést. E munkához a következőkre van szükség: az adatok beszerzése (a már gyűjtött adatok forrásának feltárása, kellő részletességben történő biztosítása), az adatok feldolgozása (az összefüggések feltárása), az adatok szemléletessé tétele (ábrákban, diagramokban, térképekben való megjelenítés). Az állapotfelmérési rész tartalmi bontása igen sokféle lehet. Annak tényleges belső arányai, a feldolgozás mértéke függ a település adottságaitól, nagyságától, céljaitól, de természetesen még az anyagi helyzetétől is. Ebből adódóan a kidolgozásnál folyamatosan figyelni kell a logikus feldolgozásra, a választott logikai rend következetes érvényesítésére. 7.2.3 Állapotértékelés (érték- és problém kataszter kialakítása) 7 Az adatok beszerzése, rendezése nyomán készített állapotleírás lehetőséget ad az állapot értékelésére. Ezen folyamat nyomán tárulnak fel a valós hulladékkezelési problémák (probléma kataszter), amelyek alapján meghatározható, hogy melyek ezek közül azok, amelyek a program keretében oldhatók meg. 23

A PROGRAMKÉSZÍTÉS FORGATÓKÖNYVE Az adatok feldolgozásának célja a munka legfontosabb része a következtetések levonása, a szükséges intézkedések lépéseinek meghatározása. Ez a része a feladatnak környezetvédelmi szakmai ismertekre épít, azok nélkül nem hajtható végre. Lehetőség szerint minden gondot fel kell tárni, de csak annyi probléma megoldását kell célul kitűzni, amennyit ténylegesen kezelni lehet a rendelkezésre álló idő, erőforrások és szervezeti, szervezési, jogszabály-alkotási lehetőségek alapján. Amennyiben a hulladékgazdálkodási problémák helyhez kötöttek, meghatározható az a terület, ahol a konfliktus érzékelhető. Ezt szintén szükséges felmérni, mert e nélkül sem annak a súlyát, sem a lehetséges beavatkozásokat nem lehet meghatározni. Az állapotot befolyásoló tényezők egymással is összefüggésben vannak. Sokszor összefüggések láncolatai jelennek meg (eredőként). Ahhoz, hogy a javulás irányába ható intézkedések legyenek hozhatók, úgy kell döntéseket hozni a rendszerbe beavatkozni, hogy figyelemmel legyünk a belső összefüggésekre. Csak a tényezők együttes megváltoztatásával lehetséges a kényes egyensúly befolyásolása. Az állapotértékelés fontos része az értékek feltárása: ezek lehetnek hasznosítható erőforrások, tartalékterületek, természeti értékek (értékkataszter). Ezek esetében a későbbiekben a legfőbb szempont az értékvédelem biztosítása. Az állapotértékelés támpontot adhat a potenciális veszélyeztető tényezőkről is. Az állapotértékelés nyomán azt is célszerű feltárni, hogy kik (mely ágazat, termelőüzem stb.) a leginkább felelősek a kedvezőtlen hatásokért, valamint, hogy az eddig történt intézkedések, beavatkozások mennyire voltak eredményesek (állapot hatás válasz modell elemzése). Ez ugyanis segítséget adhat ahhoz, hogy a probléma megoldásának hatékony(abb) eszközét megtaláljuk. 7.2.4 A jelenlegi helyzet és a jövő összevetése (ajánlások megfogalmazása a program készítéséhez) 7 A hulladékgazdálkodási problémák jogszabályi szempontok alapján, illetve aszerint határozhatók meg, hogy a jelenlegi helyzet mennyire tér el a kívánatostól, a jog szabályban meghatározottól vagy a jövőkép -ben vázolt elképzelésektől. A tervezésnek ebben a fázisában azt is ellenőrizni lehet, vajon reális jövőképet vázoltunk-e fel, s becsülni lehet, mennyi időre és erőforrásra van szükség a jövőkép eléréséhez szükséges feltételek biztosítására. Ennek tükrében lehet döntést hozni a tervezés folytatásáról, vagyis a konkrét program kidolgozásáról. 24

8. A PROGRAM KIDOLGOZÁSA 8.1 A célok és prioritások meghatározása A hulladékgazdálkodási programkészítés nagyon fontos lépése: a program célkitűzéseinek meghatározása. Megadható több cél is, lényeges azonban, hogy konkrétan kerüljenek megfogalmazásra, és így teljesítésük is könnyen értékelhető lesz. A hulladékgazdálkodási állapotjellemzők (pl. fajlagos mutatók) sikeres meghatározása jó indikátornak bizonyulhat az adott cél elérésénél. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy egy-egy település szintjén is sokkal több célt lehet megfogalmazni, mint amelynek megoldására reális lehetőség nyílik a program időszakában. Ebben az esetben elkerülhetetlen a célok között fontossági, sürgősségi sorrend meghatározása. Prioritásként kell kezelni pl. azokat a célokat, amelyek valamely egészségkárosító hatás megszüntetését, csökkentését, vízbázisok veszélyeztetésének csökkentését, alapvető természeti érték védelmét szolgálják, illetve a jogszabályok előírásának teljesítését. Gyakran még ezek is nagyobb feladatot jelentenek, mint amit az önkormányzat fel tud vállalni. Ilyenkor külső források, támogatások keresése mellett a célok olyan módon is rangsorolhatók, hogy az azonos fontosságúak közül melyikre található a legeredményesebb, leghatékonyabb megoldás. Tekintve, hogy a magyar önkormányzatokat jellemző szűkös költségvetési források mellett nagyon meg kell gondolni, mire költ az önkormányzat, a prioritások elfogadását célszerű döntési pontként kezelni. 8.2 Feladatok, eszközök, megoldások meghatározása A prioritások meghatározását követő lépés a hulladékgazdálkodási program készítésében azon feladatok, eszközök és megoldások kijelölése, amelyek a kiválasztott célok megvalósítását legjobban szolgálják. Az anyagi erőforrások biztosítása és általában a szabályozási intézkedések vagy az információs rendszer kiépítése nem cél, hanem eszköz. Fontos tudni, hogy ezek az eszközök milyen célokat szolgálnak. Általánosságban az az ideális eset, ha a következő folyamat előre becsülhető: 8 25

A PROGRAM KIDOLGOZÁSA A program készítésének egymást követő legfontosabb lépései a következők: PROBLÉMA ÉS OKAI CÉLOK MEGOLDÁSI ALTERNATÍVÁK ESZKÖZÖK ELLENŐRIZHETŐ EREDMÉNY Ezt a folyamatot gyakran nem lehet pontosan megadni. A probléma meghatározása és a célok definiálás sem egyszerű feladat, de ez megfelelő előkészítés, megalapozás, együttműködés révén meghatározható. Az eszközök kiválasztását azonban már számtalan kényszerítő körülmény is befolyásolja, így például jellemző eset, hogy a legjobb megoldásra nem jut elég pénz vagy a leghatékonyabb közbelépés nem az önkormányzat intézkedési körébe tartozik. A bizonytalanságok fokozódnak az eredményt illetően, hiszen gyakran nincsenek meg a megfelelő információk az előrejelzésekhez. Például annak meghatározására, hogy egy hulladékbegyűjtési járatszervezési változás hány %-kal csökkenti a begyűjtés gyorsaságát, számtalan összetevőt kellene pontosan ismerni, kezdve a kiürítendő kukák számától a lakóterület beépítettségéig, de a forgalom nagyságáig is. Az eszközök kiválasztását több tényező befolyásolja. Egyrészt a megoldandó problémák szempontjából kell az eszközöket meghatározni, másrészt le kell határolni azokat, amelyek az önkormányzat intézkedésének lehetőségi körébe beletartoznak. Az eszközöket csoportosítva a következő lehetőségekkel lehet számolni. 8 A hulladékgazdálkodási program megvalósításának eszköze lehet az olyan közvetlen beavatkozás, amely általában beruházások, fejlesztések, rekonstrukciók formájában jelenik meg: új, hulladékgazdálkodási célt szolgáló létesítmények megvalósítása, a meglévők kapacitásának bővítése, műszaki korszerűsítések elvégzése környezetre káros hatással lévő tevékenységek esetében (pl. szigetelés nélküli lerakó), hulladékgazdálkodási célú kiegészítő berendezések, létesítmények megvalósítása, rekonstrukciós felújítási és/vagy rehabilitációs munkák elvégzése, környezetszennyező tevékenységek, létesítmények kitelepítése a települési belterületekről, adott területen szennyezésmentes állapot kialakítása, környezetbarát hulladékártalmatlanítási, -hasznosítási technológiák, rendszerek alkalmazása, közlekedési forgalomszabályozási lépések bevezetése, allergén növények terjedésének visszaszorítása. 26

A PROGRAM KIDOLGOZÁSA A hulladékgazdálkodási program megvalósításának eszközei lehetnek az olyan szabályozási lépések, amelyek elsősorban a jogi, műszaki, gazdasági szabályok környezetvédelmi célú alkalmazását jelentik: speciális hulladékgazdálkodási szabályok, határértékek alkalmazása, tevékenységi korlátok alkalmazása, létesítési, területhasználati korlátozások alkalmazása, hulladékgazdálkodási célok finanszírozásának megoldása, a közszolgáltatók, tevékenységek környezetérzékeny működésének biztosítása, hatékonyságának ilyen irányú javítása, támogatások, preferenciák érvényesítése, viselkedési normák kialakítása, hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó intézményi feltételek javítása, az ellenőrzési rendszer erősítése, tervezési és jogszabály-alkotási rendszer javítása. A hulladékgazdálkodási program megvalósításának eszközei lehetnek az információrendszer fejlesztésével kapcsolatos eszközök, a következők szerint: környezeti állapotfelvétel elkészítése, pontosítása (egy-egy adott területre nézve a problémák jobb azonosítása, illetve a megoldások hatékonyságának növelése érdekében), monitoringrendszer fejlesztése (meglévő hulladékgazdálkodási monitoringrendszer korszerűsítése, a hiányzó elemek létrehozása, vagy adott esetben a rendszer kiépítésének megkezdése), a szennyezőforrások, jellemző hatótényezők feltérképezése a beavatkozások hatékonyságának növelésére, a védendő értékek felmérése (például értéktérkép készítése). A hulladékgazdálkodási program megvalósításának eszközei lehetnek a problémák megoldását szolgáló kutatási, tervezési, fejlesztési lépések: terhelhetőségi normák meghatározása (a szabályozás korszerűsítésének elkészítéséhez), kutatások elvégzése (abban az esetben, ha a problémakezelés az ismeretek hiányában megoldhatatlan), igényfelmérés a célok pontosításához, a terhelhetőségi normák meghatározásához tervek elkészítése. A program megvalósításához szükséges tudatformálási, oktatási feladatok ellátása, illetve a kapcsolódó tájékoztatás biztosítása. A program megvalósításához szükséges együttműködések, koordináció biztosítása. (Például településközi együttműködés a megfelelő hulladéklerakás biztosításához.) 8 27

A PROGRAM KIDOLGOZÁSA Elméletileg tehát igen tág eszköztár áll rendelkezésre a program megvalósításához, de ezek közül ki kell választani a ténylegesen alkalmazható megoldásokat, mert számos korlátozó tényező is van (pl. jelentős erőforrásigény). A konkrét megoldások kiválasztásához célszerű a lehetséges megoldások előnyeinek és hátrányainak áttekintése. 8.3 A program összeállítása A települési hulladékgazdálkodási programnak a szakmai feladatok mellett tartalmaznia kell az ütemtervet, vagyis, hogy a kitűzött célokat milyen időtartam alatt hajtják végre. Ugyancsak fontos, hogy megnevezze a végrehajtás felelőseit, szervezetét, valamint a megvalósítás költségét, illetve annak tervezett forrásait. Végül tartalmaznia kell az egyes célok teljesítésének eredményjelzőit. 8.4. A programkészítés során javasolt egyeztetések és az érintettek köre A települési hulladékgazdálkodási program készítését általában a települési önkormányzat környezetvédelmért felelős egysége, ügyintézője (illetve ilyen részleg nem léte esetén a műszaki osztály vagy a főépítész) koordinálja, szervezi. A programot megalapozó állapotfelmérés, valamint a program célkitűzéseinek és feladatainak meghatározásánál a folyamatos egyeztetési feladatok köre két jól elkülöníthető egyeztetési feladat-csoportra osztható: a polgármesteri hivatal különböző osztályaival, hivatalaival való szakmai egyeztetések (tehát a hivatalon belüli kommunikáció), a polgármesteri hivatalon kívüli önkormányzati szolgáltató szervezetekkel, nem önkormányzati szakhatóságokkal, más hatóságokkal és társadalmi szervezetekkel való egyeztetések. 8 A hulladékgazdálkodás állapotának nyilvánosságra hozása, bemutatása az önkormányzat feladata. Ugyancsak önkormányzati jog és felelősség a helyes irányba történő változás érdekében a szükséges intézkedések meghozatala, ilyen intézkedések megtételére azok felszólítása, akik befolyással tudnak lenni az állapotra (vagy hivatali minőségükben, vagy mint egyes cselekvések végrehajtói, pl. a vállalkozási vagy lakossági körben). 28

A PROGRAM KIDOLGOZÁSA Tekintettel arra, hogy az ilyen intézkedéssorozat felelőse az önkormányzat, számára csak javaslatot lehet tenni, hogyan érhető el a célállapot. Viszont mivel ilyen javaslat kidolgozása alapos környezetvédelmi ismereteket jelent, célszerű az elemzés készítők számára, ha iránymutatást adnak. E javaslatok alapján esetleg részletes elemzés elvégzése után hozhat döntést az önkormányzat (illetve képviselőtestülete). A program készítését előíró jogszabályok is nevesítik, és a célszerűség is indokolja, hogy a települések egy köre ne kizárólag az önálló program készítését tűzze ki célul, hanem önkormányzati társulás formájában közös programot dolgozzanak ki. Amennyiben a társulásról döntés született, a társult önkormányzatoknak az egyeztetések sorában számolni kell az ebből következő további egyeztetésekkel is. 8.5 Jóváhagyás, a program hatálya A települési hulladékgazdálkodási programot a települési önkormányzat közgyűlése fogadja el, illetve hagyja jóvá.. A települési hulladékgazdálkodási program hatéves időtartamra határozza meg az önkormányzat hulladékgazdálkodási cselekvési prioritását, feladatait. A hat év lejártával újabb programot kell készíteni. A hat éves időtartamú programot kétévente felül kell vizsgálni és az esetleges módosításokat a települési önkormányzattal újra jóvá kell hagyatni. A program gyakorlati megvalósítását előkészítő intézkedési és végrehajtási terv kialakítását és tartalmát évenként kell felülvizsgálni és ennek eredményéről a települési önkormányzat képviselőtestületének jelentést tenni. 8.6 A települési hulladékgazdálkodási program lakossági egyeztetése, elfogadtatása A települési hulladékgazdálkodási programok nyilvánosak. A programkészítés folyamatáról, a program elfogadásáról, tartalmáról a helyi tömegtájékoztatási eszközökben, illetve a helyben szokásos módokon tájékoztatni kell a lakosságot, a civil, a társadalmi és gazdálkodó szervezeteket. 8 29

A PROGRAM KIDOLGOZÁSA A programkészítés folyamatában célszerű biztosítani a lakosság oly módon való részvételét, hogy az érdeklődők még a program elfogadása előtt véleményezhessék azt, és kiegészítő javaslatokat is tehessenek. Ezt lakossági fórum keretében lehet megvalósítani. A nyilvánosság bevonása a környezetvédelmi döntésekbe több okból indokolt. A közösség tagjainak joga van beleszólni az életüket közvetve vagy közvetlenül érintő környezeti gondokkal kapcsolatos döntésekbe, és a közösség tagjai megbízható információforrást jelentenek. A lakosság az elkészült program gyakorlati megvalósításában is fontos szerepet kap. A nyilvánosság bevonásával tehát jól tájékozott, aktívabb, a környezetvédelmet fontosnak tartó közösséget nyerhetünk. A közvetlenül környezetvédelmi célú társadalmi szervezetek, lakossági szerveződések hidat is jelenthetnek a lakosság és az önkormányzat között, közvetíthetik a program céljait és visszajelezhetik az önkormányzat számára a lakossági reagálásokat. 8 30

9. AZ ÖNKORMÁNYZATOK HULLADÉKGAZ- DÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS FINAN- SZÍROZÁSI FELADATAINAK ÖSSZEGZÉSE Az önkormányzatok hulladékgazdálkodással kapcsolatos finanszírozási feladatait az alábbiakban lehet összegezni: 1. A települési hulladékgazdálkodási programok előkészítő üteme az aktuális környezeti állapot felmérése (jelezve a változásokat, tendenciákat). Sok településen már rendelkezésre állhatnak információk a hulladékgazdálkodás állapotára vonatkozóan, azonban ez nem jellemző. Az állapot felmérésére jelenleg az önkormányzatok külső pénzügyi segítségre nem számíthatnak, annak finanszírozását a költségvetésükből kell biztosítani. Megfelelő önkormányzati szakértelem hiányában mindenképpen külső szakértőket kénytelenek igénybe venni. Ennek költségvonzata elsősorban a feladat nagyságától függ. 2. Az állapotfelmérésből kiindulva meg kell határozni a megoldandó problémákat, fel kell tárni azok okait. A problémák teljes körű feltárása után meg kell határozni a program ideje alatt megoldani kívánt feladatokat. Az okok feltárása sok esetben igen egyszerű, esetleg már jól ismert az önkormányzatok számára, ebben az esetben nem kell költségtöbblettel számolni. Sok esetben azonban jelentős kutatómunkát igényelhet az újonnan előtérbe kerülő probléma okainak feltárása. Hogy melyik feladat milyen finanszírozási vonzattal jár, és ennek milyen forrásai biztosíthatók, csak nagyvonalú becsléseket lehet adni az előkészítési szakaszban. A lehetséges források, támogatási lehetőségek beruházások esetében alapvetően a központi költségvetés előirányzataiból pályázható támogatások, az elkülönített állami pénzalap (Központi Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat) a pályázati kiírásokban szerepelnek. Az önkormányzatok ezek ismeretében eldönthetik, mely feladatok megoldását milyen mélységben vállalják, ehhez milyen külső forrásokra számíthatnak. A települési hulladékgazdálkodási programban kiválasztott fejlesztések előkészítése bizonyos esetekben tetemes költséggel is járhat. Sok pályázatnál és a hitelkérelmeknél már megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni és beadni. Ezekre általában nem szerezhető külső forrás, azt a pályázóknak saját erőből kellene biztosítani. A támogatás elnyerése esetén általában a tervezési költségek is a támogatás alapjául szolgálnak. 31 9