SEGÉDLET a helyi hulladékgazdálkodási tervek készítéséhez január

Átírás

1 SEGÉDLET a helyi hulladékgazdálkodási tervek készítéséhez január

2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 3 1. A hulladékgazdálkodás tervezésének jogszabályi háttere 3 2. Az önkormányzatok hulladékgazdálkodási feladatainak szabályozása 5 3. A települési hulladékgazdálkodási terv készítésének célja 6 4. A tervezési folyamat 7 5. A helyi tervezés előkészítése 8 6. A terv megalapozása A meglévő adatok, információk kiértékelése A hulladékgazdálkodási (kezelési) állapot felmérése Állapotértékelés (érték- és probléma kataszter kialakítása) A jelenlegi helyzet és a jövő összevetése (ajánlások megfogalmazása a terv készítéséhez) A helyi terv kidolgozása A célok és prioritások meghatározása Feladatok, eszközök, megoldások meghatározása A terv összeállítása A tervkészítés során javasolt egyeztetések és az érintettek köre Jóváhagyás, a terv hatálya A települési hulladékgazdálkodási terv lakossági egyeztetése, elfogadtatása Az önkormányzatok hulladékgazdálkodással kapcsolatos finanszírozási feladatai függelék: A tervezés során figyelembe veendő hulladékgazdálkodási jogszabályok jegyzéke függelék: A települési hulladékban megjelenő hulladék-összetevők és EWC kódszámaik a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet alapján függelék: A lakosság és az önkormányzatok települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos feladatai függelék: Tájékoztató a térségi szilárdhulladék kezelést szolgáló beruházások fajlagos költségéről (2004. év) melléklet: A helyi hulladékgazdálkodási tervek szerkezeti felépítése és tartalmi elemei 34 2

3 SEGÉDLET a helyi hulladékgazdálkodási tervek készítéséhez Bevezetés A hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. törvény (továbbiakban: Hgt.) 35. a rendeli el a helyi hulladékgazdálkodási tervek készítését, amelyek tartalmi követelményeit általánosan a Hgt. 37 (4) és (5) bekezdései határozzák meg, míg a részletes szabályozást a hulladékgazdálkodási terv részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. (VIII.15.) Korm. rendelet tartalmazza. Jelen segédlet a helyi hulladékgazdálkodási terv kidolgozásához, az önkormányzatok sajátosságainak figyelembevételével készült, a fenti jogszabályok alapján. A tervezés összetett feladat, amelyben az alapos helyzetfeltárást követően meg kell határozni a konkrét célokat, prioritásokat és cselekvési programot kell készíteni. A segédlet kiemelten tartalmazza a településeket leginkább érintő települési hulladékok körére kiterjedő tervezési feladatokat. A helyi hulladékgazdálkodási tervek javasolt szerkezeti felépítését és tartalmi elemeit az 1. mellékletként csatolt összeállítás tartalmazza, amely az illeszkedés elősegítése érdekében a területi tervek felépítését követi. 1. A hulladékgazdálkodás tervezésének jogszabályi háttere A hulladékgazdálkodási törvény kiemelt fontosságú, elérendő célként határozza meg: - a képződő hulladék mennyiségének, veszélyességének csökkentését, az újrahasználatot, - a keletkező hulladék hasznosítását, - a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék előírásoknak megfelelő ártalmatlanítását. A törvényben meghatározott célok elérését a hulladékgazdálkodási tervek az alapelvek érvényesítésével segítik elő. Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (OHT) az Országgyűlés november 26-án fogadta el, a 110/2002. (XII. 12.) OGY határozattal. Az OHT-t és az annak alapján készülő egyéb, különböző szintű hulladékgazdálkodási terveket kidolgozóik - hat évre készítik el és 2 évente beszámolót állítanak össze az abban foglaltak végrehajtásáról. A különböző szintű hulladékgazdálkodási terveket a területen lévő, illetve működő helyi önkormányzatok, érintett más hatóságok, érdekképviseleti szervezetek, környezetvédelmi társadalmi szervezetek bevonásával kell készíteni (Hgt ). Területi hulladékgazdálkodási terv A területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. tv. 5. -ban meghatározott tervezési-statisztikai régióra vonatkozóan a környezetvédelmi felügyelőségek által készített hulladékgazdálkodási terv. A hét területi hulladékgazdálkodási terv a múlt év folyamán elkészült, és a 15./2003. (XI.7.) KvVM rendelettel került kihirdetésre. 3

4 Megyei hulladékgazdálkodási terv Egy megye közigazgatási területére vonatkozóan meghatározott tartalommal a megyei önkormányzat által készített hulladékgazdálkodási terv. Készítése nem kötelező. Tartalma, felépítése a területi tervekéhez hasonló. Helyi hulladékgazdálkodási terv Egy települési önkormányzat területére, vagy az egy körjegyzőséghez tartozó települések területére, illetve hulladékgazdálkodási feladataikat társulásban, vagy más módon közösen ellátó települési önkormányzatok illetékességi területére meghatározott tartalommal készített hulladékgazdálkodási terv. A tervezés során kiemelt figyelmet kell fordítani a települési hulladékok körére, a szelektív gyűjtésre és az önkormányzatok egyéb, hulladék keletkezéssel járó tevékenységi körére. Egyedi hulladékgazdálkodási terv Jogszabály által meghatározott gazdálkodó szervezetek hulladékgazdálkodási tevékenységére vonatkozó -, előírt tartalommal készített hulladékgazdálkodási terve. A tervezés során érintettségtől függően figyelembe veendő hulladékgazdálkodási jogszabályok jegyzékét az 1.sz. függelék tartalmazza. 2. Az önkormányzatok hulladékgazdálkodási feladatainak szabályozása Az önkormányzatok sokrétű szerepet játszanak a környezet védelmében. Az elmúlt években az új önkormányzati rendszerrel együtt kialakult ennek jogi szabályozása is. Az önkormányzati törvény (1990. évi LXV. tv.) alapján a helyi önkormányzatok önkormányzati rendeletet bocsáthatnak ki a környezetet érintő kérdésekben is. A környezet védelméről szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) is tárgyalja az önkormányzatok környezetvédelmi célú rendeletalkotását. Rögzíti egyúttal, hogy ezekben a rendeletekben a más jogszabályokban előírtaknál nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírások is meghatározhatók. Az önkormányzati törvény 8. (1) bekezdése nem teljes körű felsorolást ad a települési önkormányzatok ún. helyi közszolgáltatási feladatairól. Ebben szerepel általánosan az épített és természeti környezet védelme. Az ott említett számos feladat közül a környezet védelmét közvetlenül szolgálja: - a csatornázás, - a köztisztaság és településtisztaság biztosítása, - a szelektív hulladékgyűjtés, - a lomtalanítás. Mindegyik jelentős hatással van a hulladékgazdálkodásra. Az önkormányzati törvény 8. -a arról is rendelkezik, hogy a helyi közszolgáltatási feladatoknál a települési önkormányzat maga határozza meg, mely feladatokat, milyen 4

5 mértékben és módon lát el. Ugyanakkor kötelező feladatokat törvény is előír az önkormányzatok számára. Ezt a joghelyet is figyelembe véve született meg a Hgt., amely már mind a települési önkormányzat számára, mind a lakosság számára kötelező előírásokat tartalmaz. A lakosság és az önkormányzatok számára a települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatosan a Hgt.-ben és kormány-, valamint miniszteri rendeletekben előírt feladatokat a 3. függelék tartalmazza. 3. A települési hulladékgazdálkodási terv készítésének célja A települési hulladékgazdálkodási tervnek kettős szerepet kell betöltenie: segítségével meg kell tudni oldani az adott településen élők által legfontosabbnak tekintett helyi hulladékgazdálkodási gondokat oly módon, hogy teljesüljenek mindazok a jogszabályokban, ill. az OHT-ban és a területi tervekben, stb. meghatározott célok, amelyeket önkormányzati szinten kell végrehajtani, és megvalósításával országos és regionális szinten is javítania kell a környezet állapotán. Az önkormányzat az a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező szervezet, amely leginkább ismeri a település adottságait, gondjait és ennek alapján képes pontosan és konkrétan meghatározni a szükséges beavatkozások fontossági sorrendjét; pénzügyi, szervezeti, műszaki és jogi eszközeit áttekintve megállapíthatja a megoldási lehetőségeket. A kötelező közszolgáltatás megszervezése önállóan is történhet vagy másnak a szervezésében működő közszolgáltatáshoz való csatlakozással is lehetséges. A szomszédos vagy egymáshoz közeli önkormányzatok tarthatnak közösen üzemben hulladékkezelő létesítményt (pl. lerakót), vagy közös gazdálkodó szervezetet hozhatnak létre a közszolgáltatás ellátására. A települési hulladékkezelő létesítmények helyét a vonatkozó terület- és településrendezési tervekben foglaltak figyelembevételével, a helyi hulladékgazdálkodási tervnek megfelelően kell kijelölni (Hgt. 22. ). Az illetékes környezetvédelmi hatóság (felügyelőség) csak akkor engedélyezi új hulladéklerakó és egyéb létesítmény megvalósítását, működését, ha ezeknek a terveknek megfelelnek. Különböző fejlesztési, beruházási támogatások is csak akkor kaphatók hazai és EU-alapokból (ISPA, a csatlakozás után Strukturális és Kohéziós Alap), ha ezekkel a tervekkel összhangban vannak. Amennyiben az önkormányzat nem készíti el a tervet, nem lesz lehetősége arra, hogy hazai vagy EU támogatást igényeljen. Új települési hulladék lerakására szolgáló létesítményt a Hgt. előírásai szerint (19. (4)) kizárólag térségi célokra szabad építeni. Nagyon sok lerakó már így üzemel. Tehát a lerakók megvalósítása és üzemeltetése az érintett önkormányzatok összefogását, együttműködését igényli, ezért stratégiai döntéseket kell hozni, hogy hol, milyen feltételekkel, milyen időponttól stb. rakják le a másképp már nem kezelhető hulladékot. Ennek módját, feltételeit a települési önkormányzatok társulási szerződésben határozzák meg. A környezeti gondokat elemezve megállapítható, hogy nagyon sok közülük olyan, amely globális, országos vagy regionális színtűnek is tekinthető, hiszen bár volna mód az egyes problémák eseti megoldására ezek helyi kezelésére valamilyen okból nem kerül vagy kerülhet(ett) sor (pl. pénzhiány, szakértelem hiánya, érdektelenség). 5

6 Vannak azonban olyan környezeti ügyek is, amelyek a probléma jellegéből adódóan eleve csak a helyinél magasabb szintek bevonásával, koordinációjával kezelhetők eredményesen (pl. hulladékgazdálkodás, szennyvíztisztítás, vízbázisok védelme). Ezért a különböző tervezési szintek csak megfelelő összehangolás esetén lehetnek igazán eredményesek. Ahhoz, hogy a különböző szintű feladatok jól elhatárolhatók és ugyanakkor összehangolhatók legyenek, elsőként a közös szemléleti megközelítést, a célokat és alapelveket kell tisztázni. Fontos, hogy a települések környezetvédelmi tevékenysége ne egyszeri akció legyen, hanem folyamatos tevékenységek sora, amelyek között szoros összefüggés van, az előző lépés eredményeit felhasználva kerül sor a következő lépés megvalósítására. Elengedhetetlen, hogy a helyi közösség érdekcsoportjai között konszenzus alakuljon ki a terv elemeinek, a végrehajtás lépéseinek tekintetében, és ezek az elemek illeszkedjenek a fenntartható fejlődést célzó hosszú távú regionális és országos programhoz is. A helyi tervekben a települési hulladékok körében értelmezhető, illetve a közszolgáltatás keretébe tartozó, az önkormányzat tulajdonában, üzemeltetésében, megbízásából közfeladatot ellátó szervezeteknél egészségügy, tömegközlekedés, közterület-fenntartás, stb. keletkező hulladékokkal kell foglalkozni (l., 2. függelék). Ez azt jelenti, hogy a helyi tervben nem kell azokat a gazdálkodó szervezeteknél keletkező hulladékokat számításba venni, amelyek a termelési tevékenység során keletkeznek (pl. veszélyes hulladékok), viszont ki kell térni azon hulladékokra, amelyeket a gazdálkodó szervezetek a közszolgáltatás keretében szállíttatnak el és kezeltetnek, illetőleg amelyeket a közszolgáltató által üzemeltetett lerakóban ártalmatlanítanak. Ugyancsak szerepeltetni kell a tervben az önkormányzati tulajdonú, illetőleg önkormányzat által üzemeltetett intézményeknél, szolgáltatóknál keletkező hulladékokat. A közszolgáltatónak, mint gazdálkodó szervezetnek csak a tevékenységi körében keletkezett hulladékok vonatkozásában kell tervet készítenie, ha a kritériumoknak megfelel (hulladékfajta és keletkező mennyiség). A tevékenységi körét illetően figyelembe veendő a gépek, eszközök, berendezések üzemeltetéséből, az üzemvitelből az üzemfenntartásból és az amortizációból származó hulladékkör, továbbá a hulladékkezelésből (gyűjtés, begyűjtés, szállítás, hasznosítás ártalmatlanítás) visszamaradt hulladékai, mint pl. a válogatóművek, komposztálók, maradékhulladéka, a hulladékégetés salakja, a lerakó csurgalékvíze stb. Nem tartozik ebbe a körbe a szolgáltatói tevékenység folytatása során kezelt települési szilárd hulladékmennyiség! Ezt a helyi tervnek kell megjelenítenie. A tervkészítés szempontjából fontos tehát a hulladékkal kapcsolatos definíciók felidézése, amelyek a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet állapít meg. Települési szilárd hulladék - háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkező szilárd hulladék, - közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületen keletkező szilárd hulladék, - háztartási hulladékokhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék: gazdasági vállalkozásoknál keletkező veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék, 6

7 A települési hulladékok körébe tehát beletartoznak a háztartási hulladékokhoz hasonló jellegű és összetételű, azokkal együtt kezelhető más hulladékok is. A települési hulladékokkal együtt rakhatók le azok az egyéb nem veszélyes hulladékok, melyek kielégítik a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről szóló 22/2001. (X.10.) KöM rendelet 2. számú melléklete szerinti átvételi követelményeket. Ezeket a hulladékokat szintén figyelembe kell venni e tervezés során. Települési folyékony hulladék: a szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely - emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből, - a nem közüzemi csatorna- és árokrendszerekből, valamint - a gazdasági, de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységből származik. Az inert hulladék lerakása során nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson. Vízben nem oldóik, nem ég, illetve más fizikai vagy kémiai módon nem reagál, nem bomlik le biológiai úton, vagy nincs kedvezőtlen hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagra oly módon, hogy abból környezetszennyezés vagy emberi egészség károsodása következne be, továbbá csurgaléka és szennyezőanyag tartalma, illetve a csurgalék ökotoxikus hatása jelentéktelen, ezért nem veszélyeztetheti a felszíni vagy felszín alatti vizeket. Biológiailag lebontható hulladék minden szervesanyag-tartalmú hulladék, ami anaerob vagy aerob módon mikroorganizmusok, talajélőlények vagy enzimek segítségével lebontható. A tervet jóváhagyók, valamint az érintett hatóságok gondoskodnak a tervben meghatározottak végrehajtásáról, illetve a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, figyelemmel kísérik a tervekben foglalt feladatok megvalósítását. A tervet a beszámoló összeállításával egyidejűleg felül kell vizsgálni és a végrehajtás tapasztalatai alapján szükség szerint módosítani. A felülvizsgálat eredményeiről, a tervezési területen végzett hulladékgazdálkodási tevékenységekről tájékoztatni kell a lakosságot. 4. A tervezési folyamat A hulladékgazdálkodási tervezés többlépcsős folyamat, amelynek elemei: - a helyzetelemzés, állapotfelmérés - a jövőkép és a célok, prioritások meghatározása, - a tervezés (a célok megvalósításához szükséges feladatok és eszközök, azaz a program meghatározása), - a megvalósíthatóság vizsgálata, -prognózis, - a megvalósítás (kivitelezés), - a monitoring, ellenőrzés és értékelés. A tervezés akkor hatékony, ha a vázolt folyamatban egymásra épülő lépések szervezeti, szabályozási, finanszírozási rendet képeznek és biztosított a működtetés. A célok és prioritások meghatározása után a továbblépés feltétele a konkrét célkitűzések meghatározása. Ezt követően a célkitűzések olyan megjelenítése szükséges, amely magába foglalja a környezet, ezen belül a hulladékgazdálkodás, a társadalom és a gazdaság horizontális 7

8 és vertikális szintjeit (pl. információrendszer, tervezés, környezeti nevelés és tájékoztatás, ágazatok). Társadalmi és gazdasági munkamegosztás szükséges például a szak- és közigazgatási intézmények részéről, az egyes ágazatok, termelő szervezetek részvételével, az egyéb érintettek és szervezeteik széles körének közreműködésével (pl. az egyének, családok, lakóközösségek, kamarák, civil szervezetek). A rendszer bonyolult felépítése és működése következtében mindez körültekintő előkészítést, megfelelő eszközök/módszerek alkalmazását teszi szükségessé. A tervezés gyakorlatilag három fő részből áll, amely fő munkarészek számos további tevékenységre bonthatók: - előkészítés, - a terv megalapozása, - a terv kidolgozása. 5. A helyi tervezés előkészítése A hulladékgazdálkodási tervezés előkészítésekor a tartalmi, formai, szervezeti, finanszírozási, stb. kérdésekben egyaránt állást kell foglalni. A szükséges lépések és döntések lehetséges, illetve javasolható rendje a következő lehet. - A hulladékgazdálkodási terv kezdeményezése, indokoltsága, a tervkészítés külső és belső feltételeinek, céljainak és tartalmának, szervezeti kereteinek körvonalazása. A terv készítésére törvény kötelez. A törvényi kötelezés vizsgálatát ugyanakkor célszerű az egyéb környezeti jellegű jogszabályi kötelezettségekkel együttesen áttekinteni. Ebből ugyanis megállapítható, hogy a különböző jellegű, célú kötelezettségek miként kapcsolódnak vagy kapcsolhatók össze tartalmukban és az érvényesítés módjában. Fontos, hogy a hulladékgazdálkodási ügyekben előrelépés történjen. Célszerű, ha ezek a kezdeményezések is beépülnek a tervbe. - Azt is számba kell venni, hogy a hulladékgazdálkodási terv készítésének melyek az előzményei, milyen korábbi tevékenységekre/dokumentumokra lehet támaszkodni. Pl. van e a településnek: = elfogadott jövőképe (környezeti jövőképe), környezetpolitikai, hulladékgazdálkodási koncepciója, = érvényes - és környezetvédelmi szempontból is figyelembe vehető - rendezési terve, = környezetvédelmi, illetve hulladékgazdálkodási tárgyú helyi rendelete, = más tárgyú rendelete, amely hatással van a település hulladékgazdálkodására (pl. állattartatási rendelet), = a lakosság egészségi állapotára és a környezeti állapotra, valamint a környezethasználatokra, környezetterhelésre vonatkozó adatok, a témakörhöz illeszkedő lakossági közvélemény-kutatási adatok stb., = a hulladékgazdálkodással kapcsolatos információk. 8

9 - Előzőek alapján célszerű felmérni, hogy a tervkészítéshez szükséges (de legalábbis a legalapvetőbb) megalapozó munkák elvégzése milyen áldozatvállalást igényel (szellemi ráfordítások, költségek). - Azt is reálisan meg kell becsülni, hogy a tervkészítésnél milyen intézményi feltételekre, saját és külső erőforrásra, mely partnerek közreműködésére lehet számítani. Már a kezdeményező javaslatot is ezen információk, realitások ismeretében célszerű kidolgozni. Ezt a munkát végezheti az önkormányzat (annak környezetvédelmi ügyekért felelős munkatársa, környezetvédelmi bizottsága), de sor kerülhet külső szakértők (ilyen feladatok végzésére felkészült helyi társadalmi szervezetek) vagy konzultáns cégek bevonására is. - A terv készítéséről történő döntést befolyásoló tényező lehet a település nagysága is, valamint, hogy a tervet egy település vagy több település közösen készíti-e. - A törvényi kötelezettségek teljesítése hatékonyabbá válik, ha a hulladékgazdálkodási feladatokat és ezzel együtt a terveket is az önkormányzatok társulásban készítik el. A társuláshoz csatlakozók száma nincs korlátozva, azt a közös érdekek, és a hatékonyság határozza meg. - A közszolgáltató szerepe a helyi hulladékgazdálkodási tervek előkészítése során, hogy adatokat szolgáltasson a települési hulladékok gyűjtésével és kezelésével kapcsolatban. A közszolgáltatónak a települési terv kialakítása során folyamatosan figyelemmel kell kísérnie az abban foglaltakat, különösen a cselekvési programok megvalósíthatósága tekintetében. Tekintettel arra, hogy a közszolgáltató alaptevékenysége a helyi tervekben szerepel, a közszolgáltatónak egyedi tervet nem kell készítenie. Nem szükséges az egyedi terv összeállítása például akkor, ha a beszállított kevert települési hulladékból az akkumulátorokat kigyűjti és átadja kezelőnek vagy a telephelyen működő válogatómű kimeneti pontjain keletkező szelektált hulladékok vonatkozásában. Az ilyen tevékenységek tervezését a helyi tervben kell megjeleníteni A hulladékgazdálkodási terv készítéséről szóló döntés meghozatala is különböző módon történhet aszerint, hogy az önkormányzaton belül, illetve kívül milyen nyilvánosságot kap a döntéshozatal. A kezdeményezés pl. történhet a polgármester/jegyző indítványára vagy az önkormányzaton belül működő környezetvédelmi bizottság (avagy az ilyen ügyekkel foglalkozó bizottság) ülésén kidolgozott előzetes javaslat alapján egy nyilvános képviselőtestületi ülés keretében. Célszerű, ha a döntésről a helyi média is tájékoztatást ad. 6. A terv megalapozása A helyi hulladékgazdálkodási terv megalapozása több szakaszra bontható. Ezen szakaszok munka- és időigényessége attól függ, hogy milyen előfeltételekkel lehet/kell számolni. 9

10 6.1. A meglévő adatok, információk kiértékelése Magyarországon már kialakultak tematikus (ágazati, területi) tervezési rendszerek (pl. területfejlesztés, területrendezés, erdőtervezés, természetvédelmi tervezés, regionális vízgyűjtőtervezés, illetve kialakulóban van a vidékfejlesztés új rendszere), amelyekhez a hulladékgazdálkodási tervnek is igazodnia kell. Nagyon fontos, hogy az ezen tervekben foglaltak és a települési hulladékgazdálkodási terv között összhang legyen. A hulladékgazdálkodási tervkészítést megelőzően az önkormányzat ismerje meg minden ilyen típusú tervnek a saját közigazgatási területére vonatkozó részét, és értékelje saját elképzelései szempontjából. Első helyen kell ismernie az OHT-nek és a területi hulladékgazdálkodási tervnek a településre vonatkozó részét. Ki kell emelni, hogy a települési hulladékgazdálkodási tervezés nem korlátozódhat csupán a belterületre vagy csupán a lerakóra. Az egész közigazgatási területet kell a vizsgálat tárgyává tenni. Számos olyan probléma van, amely különösebb vizsgálatok nélkül is nyilvánvaló a helyi lakosság számára, pl. a közterületek szemetessége, az illegális hulladékhalmok gyarapodása. Vannak azonban olyanok is, amelyek nem annyira érzékelhetőek, mint amennyire veszélyesek (pl. veszélyes hulladék illegális lerakásának következménye), ezért végső soron nagyon fontos, hogy a kezelési állapotról megfelelő információval rendelkezzünk. A gondok szakszerű vizsgálatára azért is szükség van, mert bár a problémák e nélkül is nyilvánvalóak lehetnek, a megfelelő megoldási javaslat kidolgozásához pontos adatokra van szükség. Meg kell határozni, hogy milyen további állapotfelmérési munkákra van szükség. A tervek megalapozásakor figyelembe kell venni a korábban szerveződött programok (ISPA, Kohéziós Alaphoz benyújtott pályázatok) által meghatározott célokat és megvalósuló beruházásokat, hiszen ezek a korábbi döntések, illetve elkötelezettségek nem hagyhatók figyelmen kívül a tervkészítésnél A hulladékgazdálkodási (kezelési) állapot felmérése Ahhoz, hogy a helyi hulladékgazdálkodási terv (szakmai és információs szempontból is) megalapozott legyen, elengedhetetlen az aktuális hulladékkezelési állapot felmérése és leírása. Részben azért fontos, hogy tudjuk, hogy a jövőképben meghatározott célokat milyen tényleges állapotból kiindulva kell elérni, részben azért, hogy a terv készítése során a hulladékgazdálkodás minőségét javító intézkedéseket és beavatkozásokat fontossági és sürgősségi sorrendbe lehessen állítani (prioritások). A tényleges állapotleíró adatok elsősorban a megoldandó problémák létének igazolását, mértékének, jelentőségének meghatározását szolgálják. Felmerül a kérdés, hogy a hulladékgazdálkodás állapotát milyen formában, tematikus bontásban, csoportosításban lehet bemutatni. Az állapotleíró rész felépítése a következő lehet: 10

11 - általános adottságok feltárása (természeti, gazdasági, társadalmi, infrastrukturális); - a környezetet érő hatások, terhelések, emissziók; - környezetállapot jellemzők; - környezeti, tájökológiai folyamatok, trendek (dinamikus megközelítés, értékelés); - a hulladékgazdálkodás eddigi gyakorlata, a javítására tett intézkedések vagy arra irányuló tevékenységek. A hulladékkezelési állapotot jellemző információk birtokában és a várható folyamatok alapján a megoldandó vagy kezelendő problémák meghatározására javaslatot kell adni. A hulladékkezelési állapotot, a problémák leírását abból a szempontból kell bemutatni, hogy minimum a jogszabályoknak megfelelő gyakorlat megvalósuljon, és később célállapotként egy élhetőbb, jobb környezeti állapotjellemzőkkel rendelkező települési környezet legyen kialakítható. Az állapotleírást célszerű kataszter vagy atlasz jelleggel, tételesen, térképi formában is elkészíteni, támaszkodva a rendelkezésre álló hatósági és szakmai adatbázisokra. Amennyiben térképi formában számítógépes feldolgozás készül, a későbbi, illetve további elemzések és értékelések már sokkal könnyebben elvégezhetők. Nem egyszerű feladat adott település vonatkozásában a meglévő adatok egymással összefüggésbe hozható állapotba rendezése, értékelése. Az önkormányzati hulladékgazdálkodási tervek készítésénél már az adatok beszerzése is nehézségeket okoz(hat), azok elemzése - a helyes következtetések levonása a mért, gyűjtött adatokból - szakértelmet követel, különben hibás tervezés és a civil lakosság félre - tájékoztatása fog bekövetkezni. Ezen okok miatt, a feladat teljesíthetősége érdekében célszerű olyan szervezethez fordulni, amely a témában járatos, korrekt adatok felhasználásával, magas színvonalon, közérthető nyelven és formában készíti el a településről a hulladékgazdálkodási elemzést. E munkához a következőkre van szükség: - az adatok beszerzése (pl. közszolgáltatóktól) (a már gyűjtött adatok forrásának feltárása, kellő részletességben történő biztosítása), - az adatok feldolgozása (az összefüggések feltárása), - az adatok szemléletessé tétele (ábrákban, diagramokban, térképekben való megjelenítés). Az állapotfelmérési rész tartalmi bontása igen sokféle lehet. Annak tényleges belső arányai, a feldolgozás mértéke függ a település adottságaitól, nagyságától, céljaitól, de természetesen még az anyagi helyzetétől is Állapotértékelés (érték- és problémakataszter kialakítása) Az adatok beszerzése, rendezése nyomán készített állapotleírás lehetőséget ad az állapot értékelésére. Ezen folyamat nyomán tárulnak fel a valós hulladékkezelési problémák (problémakataszter), amelyek alapján meghatározható, hogy melyek ezek közül azok, amelyek a terv keretében oldhatók meg. 11

12 Az adatok feldolgozásának célja - a munka legfontosabb része - a következtetések levonása, a szükséges intézkedések lépéseinek meghatározása. Ez a része a feladatnak környezetvédelmi szakmai ismertekre épít, azok nélkül nem hajtható végre. Lehetőség szerint minden gondot fel kell tárni, de csak annyi probléma megoldását kell célul kitűzni, amennyit ténylegesen kezelni lehet a rendelkezésre álló idő, erőforrások és szervezeti, szervezési, jogszabály-alkotási lehetőségek alapján. Amennyiben a hulladékgazdálkodási problémák helyhez kötöttek, meghatározható az a terület, ahol a konfliktus érzékelhető. Ezt szintén szükséges felmérni, mert enélkül sem annak a súlyát, sem a lehetséges beavatkozásokat nem lehet meghatározni. Az állapotot befolyásoló tényezők egymással is összefüggésben vannak. Sokszor összefüggések láncolatai jelennek meg (eredőként). Ahhoz, hogy a javulás irányába ható intézkedések legyenek meghatározhatók, úgy kell döntéseket hozni - a rendszerbe beavatkozni -, hogy figyelemmel legyünk a belső összefüggésekre. Csak a tényezők együttes megváltoztatásával lehetséges a kényes egyensúly befolyásolása. Az állapotértékelés fontos része az értékek feltárása: ezek lehetnek hasznosítható erőforrások, tartalékterületek, természeti értékek (értékkataszter). Ezek esetében a későbbiekben a legfőbb szempont az értékvédelem biztosítása. Az állapotértékelés támpontot adhat a potenciális veszélyeztető tényezőkről is. Az állapotértékelés nyomán azt is célszerű feltárni, hogy kik (mely ágazat, termelőüzem stb.) a leginkább felelősek a kedvezőtlen hatásokért, valamint, hogy az eddig történt intézkedések, beavatkozások mennyire voltak eredményesek (állapot - hatás - válasz modell elemzése). Ez ugyanis segítséget adhat ahhoz, hogy a probléma megoldásának hatékony(abb) eszközét megtalálják A jelenlegi helyzet és a jövő összevetése (ajánlások megfogalmazása a terv készítéséhez) A hulladékgazdálkodási problémák jogszabályi szempontok alapján, illetve aszerint határozhatók meg, hogy a jelenlegi helyzet mennyire tér el a kívánatostól, a jogszabályban meghatározottól vagy a jövőkép -ben vázolt elképzelésektől. A tervezésnek ebben a fázisában azt is ellenőrizni lehet, vajon reális jövőképet vázoltunk-e fel, s becsülni lehet, mennyi időre és erőforrásra van szükség a jövőkép eléréséhez szükséges feltételek biztosítására. Ennek tükrében lehet döntést hozni a tervezés folytatásáról. 7. A helyi terv kidolgozása 7.1. A célok és prioritások meghatározása A hulladékgazdálkodási tervkészítés nagyon fontos lépése a célkitűzések meghatározása. A célok konkrétan kerüljenek megfogalmazásra, és így teljesítésük is könnyen értékelhető lesz. A hulladékgazdálkodási célok meghatározásánál elsődleges szempont a jogszabályokban előírtak teljesítése. A hulladékgazdálkodási állapotjellemzők (pl. fajlagos mutatók) sikeres meghatározása jó indikátornak bizonyulhat az adott cél elérésénél. 12

13 Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy egy-egy település szintjén is sokkal több célt lehet megfogalmazni, mint amelynek megoldására reális lehetőség nyílik a tervezési időszakban. Ebben az esetben elkerülhetetlen a célok között fontossági, sürgősségi sorrend meghatározása. Prioritásként kell kezelni pl. azokat a célokat, amelyek valamely egészségkárosító hatás megszüntetését, csökkentését, vízbázisok veszélyeztetésének csökkentését, alapvető természeti érték védelmét, illetve a jogszabályok előírásának teljesítését szolgálják. Gyakran még ezek is nagyobb feladatot jelentenek, mint amit az önkormányzat fel tud vállalni. Ilyenkor - külső források, támogatások keresése mellett - a célok olyan módon is rangsorolhatók, hogy az azonos fontosságúak közül melyikre található a legeredményesebb, leghatékonyabb megoldás. Tekintve, hogy a magyar önkormányzatokat jellemző szűkös költségvetési források mellett nagyon meg kell gondolni, mire költ az önkormányzat, a prioritások elfogadását célszerű döntési pontként kezelni Feladatok, eszközök, megoldások meghatározása A prioritások meghatározását követő lépés a hulladékgazdálkodási terv készítésében azon feladatok, eszközök és megoldások kijelölése, amelyek a kiválasztott célok megvalósítását legjobban szolgálják. Az anyagi erőforrások biztosítása és általában a szabályozási intézkedések vagy az információs rendszer kiépítése nem cél, hanem eszköz. Fontos tudni, hogy ezek az eszközök milyen célokat szolgálnak. Általánosságban az az ideális eset, ha a folyamat előre becsülhető. A terv készítésének egymást követő legfontosabb lépései a következők: Probléma és okai Célok Megoldási alternatívák Eszközök Ellenőrizhető eredmény Ezt a folyamatot gyakran nem lehet pontosan megadni. A probléma meghatározása és a célok definiálás sem egyszerű feladat, de ez megfelelő előkészítés, megalapozás, együttműködés révén meghatározható. Az eszközök kiválasztását azonban már számtalan kényszerítő körülmény is befolyásolja, így például jellemző eset, hogy a legjobb megoldásra nem jut elég pénz, vagy a leghatékonyabb közbelépés nem az önkormányzat intézkedési körébe tartozik. A bizonytalanságok fokozódnak az eredményt illetően, hiszen gyakran nincsenek meg a megfelelő információk az előrejelzésekhez. Például annak meghatározására, hogy egy hulladékbegyűjtési járatszervezési változás hány %-kal csökkenti a begyűjtés gyorsaságát, számtalan összetevőt kellene pontosan ismerni, kezdve a kiürítendő kukák számától a lakóterület beépítettségéig, de a forgalom nagyságáig is. Az eszközök kiválasztását több tényező befolyásolja. Egyrészt a megoldandó problémák szempontjából kell az eszközöket meghatározni, másrészt le kell határolni azokat, amelyek az önkormányzat intézkedésének lehetőségi körébe beletartoznak. Az eszközöket csoportosítva a következő lehetőségekkel lehet számolni. 13

14 A hulladékgazdálkodási terv megvalósításának eszköze lehet az olyan közvetlen beavatkozás, amely általában beruházások, fejlesztések, rekonstrukciók formájában jelenik meg: - új, hulladékgazdálkodási célt szolgáló létesítmények megvalósítása, a meglévők kapacitásának bővítése, - műszaki korszerűsítések elvégzése környezetre káros hatással lévő tevékenységek esetében (pl. szigetelés nélküli lerakó), - hulladékgazdálkodási célú kiegészítő berendezések, létesítmények megvalósítása, - rekonstrukciós felújítási és/vagy rehabilitációs munkák elvégzése, - környezetszennyező tevékenységek, létesítmények kitelepítése a települési belterületekről, - adott területen szennyezésmentes állapot kialakítása, - környezetbarát hulladékártalmatlanítási, -hasznosítási technológiák, rendszerek alkalmazása. A hulladékgazdálkodási terv megvalósításának eszközei lehetnek az olyan szabályozási lépések, amelyek elsősorban a jogi, műszaki, gazdasági szabályok környezetvédelmi célú alkalmazását jelentik: - speciális hulladékgazdálkodási szabályok, határértékek alkalmazása, - tevékenységi feltételek meghatározása, korlátok alkalmazása, - létesítési, területhasználati korlátozások alkalmazása, - hulladékgazdálkodási célok finanszírozásának megoldása, - a közszolgáltatók, tevékenységek környezetérzékeny működésének biztosítása, hatékonyságának ilyen irányú javítása, - támogatások, preferenciák érvényesítése, - viselkedési normák kialakítása, - hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó intézményi feltételek javítása, az ellenőrzési rendszer erősítése, - tervezési és jogszabály-alkotási rendszer javítása. A hulladékgazdálkodási terv megvalósításának eszközei lehetnek az információrendszer fejlesztésével kapcsolatos eszközök, a következők szerint: - környezeti állapotfelvétel elkészítése, pontosítása (egy-egy adott területre nézve a problémák jobb azonosítása, illetve a megoldások hatékonyságának növelése érdekében), - monitoring-rendszer fejlesztése (meglévő hulladékgazdálkodási monitoring-rendszer korszerűsítése, a hiányzó elemek létrehozása vagy adott esetben a rendszer kiépítésének megkezdése), - a szennyezőforrások, jellemző hatótényezők feltérképezése a beavatkozások hatékonyságának növelésére, - a védendő értékek felmérése (például értéktérkép készítése). A hulladékgazdálkodási terv megvalósításának eszközei lehetnek a problémák megoldását szolgáló kutatási, tervezési, fejlesztési lépések: - terhelhetőségi normák meghatározása (a szabályozás korszerűsítésének elkészítéséhez), - kutatások elvégzése (abban az esetben, ha a problémakezelés az ismeretek hiányában megoldhatatlan), - igényfelmérés a célok pontosításához, - a terhelhetőségi normák meghatározásához tervek elkészítése. 14

15 A terv megvalósításához szükséges a tudatformálási, oktatási feladatok ellátása, illetve a kapcsolódó tájékoztatás biztosítása. A terv megvalósításához szükséges az együttműködések, koordináció biztosítása. (Például településközi együttműködés a megfelelő színvonalú hulladékkezelés biztosításához.) Elméletileg tehát igen tág eszköztár áll rendelkezésre a terv megvalósításához, de ezek közül ki kell választani a ténylegesen alkalmazható megoldásokat, a számos korlátozó tényező (pl. jelentős erőforrásigény) figyelembevételével. A konkrét megoldások kiválasztásához célszerű a lehetséges megoldások előnyeinek és hátrányainak áttekintése A terv összeállítása A települési hulladékgazdálkodási tervnek a szakmai feladatok mellett tartalmaznia kell az ütemtervet, vagyis, hogy a kitűzött célokat milyen időtartam alatt hajtják végre. Ugyancsak fontos, hogy megnevezze a végrehajtás felelőseit, szervezetét, valamint a megvalósítás költségét, illetve annak tervezett forrásait. Végül tartalmaznia kell az egyes célok teljesítésének eredményjelzőit A tervkészítés során javasolt egyeztetések és az érintettek köre A települési hulladékgazdálkodási terv készítését általában a települési önkormányzat környezetvédelemért felelős egysége, ügyintézője (illetve ilyen részleg nem léte esetén a műszaki osztály vagy a főépítész) koordinálja, szervezi. A megalapozó állapotfelmérés, valamint a terv célkitűzéseinek és feladatainak meghatározásánál a folyamatos egyeztetési feladatok köre két jól elkülöníthető csoportra osztható: - a polgármesteri hivatal különböző osztályaival, hivatalaival való szakmai egyeztetések (tehát a hivatalon belüli kommunikáció), - a polgármesteri hivatalon kívüli önkormányzati szolgáltató szervezetekkel, nem önkormányzati szakhatóságokkal, más hatóságokkal és társadalmi szervezetekkel való egyeztetések. A hulladékgazdálkodás állapotának nyilvánosságra hozása, bemutatása az önkormányzat feladata. Ugyancsak önkormányzati jog és felelősség a helyes irányba történő változás érdekében a szükséges intézkedések meghozatala, ilyen intézkedések megtételére azok felszólítása, akik befolyással tudnak lenni az állapotra (vagy hivatali minőségükben, vagy mint egyes cselekvések végrehajtói, pl. a vállalkozási vagy lakossági körben). Tekintettel arra, hogy az ilyen intézkedéssorozat felelőse az önkormányzat, számára csak javaslatot lehet tenni, hogyan érhető el a célállapot. Az ilyen javaslat kidolgozása alapos környezetvédelmi ismereteket igényel. E javaslatok alapján - esetleg részletes elemzés elvégzése után - hozhat döntést az önkormányzat (illetve képviselőtestülete). 15

16 A terv készítését előíró jogszabályok is nevesítik, és a célszerűség is indokolja, hogy a települések egy köre ne kizárólag az önálló terv készítését tűzze ki célul, hanem önkormányzati társulás formájában közös tervet dolgozzanak ki. Amennyiben a társulásról döntés született, a társult önkormányzatoknak az egyeztetések sorában számolni kell az ebből következő további egyeztetésekkel is Jóváhagyás, a terv hatálya A települési hulladékgazdálkodási tervet a települési önkormányzat képviselő-testülete (Budapesten a Főváros Közgyűlése) fogadja el, illetve hagyja jóvá. A hat éves időtartamú tervet kétévente felül kell vizsgálni és az esetleges módosításokat a települési önkormányzattal újra jóvá kell hagyatni. Két éven belüli tervmódosításra nincs lehetőség A települési hulladékgazdálkodási terv lakossági egyeztetése, elfogadtatása A települési hulladékgazdálkodási tervek nyilvánosak. A tervkészítés folyamatáról, a terv elfogadásáról, tartalmáról a helyi tömegtájékoztatási eszközökkel, illetve a helyben szokásos módokon tájékoztatni kell a lakosságot, a civil, a társadalmi és gazdálkodó szervezeteket. A tervkészítés folyamatában célszerű biztosítani a lakosság oly módon való részvételét, hogy az érdeklődők még a terv elfogadása előtt véleményezhessék azt, és kiegészítő javaslatokat is tehessenek. Ezt lakossági fórum keretében lehet megvalósítani. A nyilvánosság bevonása a környezetvédelmi döntésekbe több okból indokolt. A közösség tagjainak joga van beleszólni az életüket közvetve vagy közvetlenül érintő környezeti gondokkal kapcsolatos döntésekbe, és a közösség tagjai megbízható információforrást jelentenek. A lakosság az elkészült terv gyakorlati megvalósításában is fontos szerepet kap. A nyilvánosság bevonásával tehát jól tájékozott, aktívabb, a környezetvédelmet fontosnak tartó közösséget nyerhetünk. A közvetlenül környezetvédelmi célú társadalmi szervezetek, lakossági szerveződések hidat is jelenthetnek a lakosság és az önkormányzat között, közvetíthetik a terv céljait és visszajelezhetik az önkormányzat számára a lakossági reagálásokat. 8. Az önkormányzatok hulladékgazdálkodással kapcsolatos finanszírozási feladatai Az önkormányzatok hulladékgazdálkodással kapcsolatos finanszírozási feladatait az alábbiakban lehet összegezni: - A települési hulladékgazdálkodási terv előkészítő üteme az aktuális környezeti állapot felmérése (jelezve a változásokat, tendenciákat). Sok településen már rendelkezésre állhatnak információk a hulladékgazdálkodás állapotára vonatkozóan, azonban ez nem jellemző. Az állapot felmérésére jelenleg az önkormányzatok külső pénzügyi segítségre nem számíthatnak, annak finanszírozását a költségvetésükből kell biztosítani. Megfelelő önkormányzati szakértelem hiányában mindenképpen külső szakértőket kénytelenek igénybe venni. Ennek költségvonzata elsősorban a feladat nagyságától függ. 16

17 - Az állapotfelmérésből kiindulva meg kell határozni a megoldandó problémákat, fel kell tárni azok okait. A problémák teljes körű feltárása után meg kell határozni a program ideje alatt megoldani kívánt feladatokat. Az okok feltárása sok esetben igen egyszerű, esetleg már jól ismert az önkormányzatok számára, ebben az esetben nem kell költségtöbblettel számolni. Sok esetben azonban jelentős kutatómunkát igényelhet az újonnan előtérbe kerülő probléma okainak feltárása. A feladatok finanszírozási vonzataira, és a költségek forrásaira csak nagyvonalú becsléseket lehet adni az előkészítési szakaszban. A lehetséges források, támogatási lehetőségek beruházások esetében alapvetően a központi költségvetés előirányzataiból pályázható támogatások, az elkülönített állami pénzalap (pl. Központi Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat, regionális területfejlesztési források) - a pályázati kiírásokban szerepelnek. Az önkormányzatok ezek ismeretében eldönthetik, mely feladatok megoldását milyen mélységben vállalják, ehhez milyen külső forrásokra számíthatnak. A helyi hulladékgazdálkodási tervben kiválasztott fejlesztések előkészítése bizonyos esetekben tetemes költséggel is járhat. Sok pályázatnál és a hitelkérelmeknél már megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni és beadni. Ezekre általában nem szerezhető külső forrás, azt a pályázóknak saját erőből kell biztosítani. A támogatás elnyerése esetén általában a tervezési költségek is a támogatás alapjául szolgálnak. A térségi hulladékgazdálkodást szolgáló beruházások tervezéséhez a 4. függelék tájékoztató adatokat tartalmaz az alábbi létesítmények fajlagos beruházási költségeiről: - hulladéklerakó, - hulladéklerakóhoz vezető külső bekötőút, - komposztáló, - válogatómű, - átrakóállomás, - hulladékgyűjtő udvar, - hulladékgyűjtő sziget. 17

18 1. függelék A tervezés során figyelembe veendő hulladékgazdálkodási jogszabályok jegyzéke A jogszabályokat érintettségtől függően kell alkalmazni évi XLIII. Tv. a hulladékgazdálkodásról 4/1984. (II. 1.) ÉVM rendelet a településtisztasági szolgáltatás ellátásáról és a települési folyékony hulladékok ártalmatlanításáról 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rendelet a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről 55/1987. (X. 30.) Mt rendelet az emberi környezetre veszélyt jelentő egyes anyagok külföldről történő behozataláról 11/1991. (V. 16.) KTM rendelet a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeinek és az azok alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról 101/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló, Bázelben, Március 22. Napján aláírt egyezmény kihirdetéséről (szövegét a nemzetközi szerződések részben közöljük.) 241/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól 4/2001. (II. 23.) KöM rendelet a hulladékolajok kezelésének részletes szabályairól 5/2001. (II. 23.) KöM rendelet a poliklórozott bifenilek és a poliklórozott terfenilek és az azokat tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól 9/2001. (IV. 9.) KöM rendelet az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezelésének részletes szabályairól 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 192/2003. (XI.26.) Korm. Rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet módosításáról 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 241/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet a jegyző hulladékgazdálkodási feladat- és hatásköréről 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről 8006/2003. (K.Ért.13.) KvVM tájékoztatója a céltámogatással, illetve 1 milliárd forint felett címzett támogatással megvalósuló térségi szilárdhulladék kezelést szolgáló beruházások évre szóló fajlagos költségéről, valamint műszaki követelményeiről 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről 1 Megjegyzés: Ez a jegyzék a jövőben még változni fog, ezért a terv készítése előtt meg kell győződni arról, hogy nem jelent-e meg új jogszabály vagy módosítás (például a közeljövőben várható a komposztálással, a roncsautók kezelésével, az elektronikai hulladékkal kapcsolatos joganyagok megjelenése). 18

19 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól 2/2002. (VII. 9.) KvVM rendelet a titán-dioxid gyártás hulladékairól 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményéről 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről 103/2003. (IX.11.) FVM rendelet a növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszköz-hulladékok kezeléséről 19

20 2. függelék A települési hulladékban megjelenő hulladék összetevők és EWC kódszámaik a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet alapján 2 EWC kód Megnevezés 20 TELEPÜLÉSI HULLADÉKOK (HÁZTARTÁSI HULLADÉKOK ÉS AZ EZEKHEZ HASONLÓ, KERESKEDELMI, IPARI ÉS INTÉZMÉNYI HULLADÉKOK), BELEÉRTVE AZ ELKÜLÖNÍTETTEN GYŰJTÖTT HULLADÉKOKAT IS elkülönítetten gyűjtött hulladék frakciók (kivéve 15 01) papír és karton üveg biológiailag bomló konyhai és étkezdei hulladékok ruhanemű textíliák * oldószerek * savak * lúgok * fényképészeti vegyszerek * növényvédő szerek * fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok * klór-fluor-szénhidrogéneket tartalmazó kiselejtezett berendezések étolaj és zsír * olaj és zsír, amely különbözik a től * veszélyes anyagokat tartalmazó festékek, tinták, ragasztók és gyanták festékek, tinták, ragasztók és gyanták, amelyek különböznek a től * veszélyes anyagokat tartalmazó mosószerek mosószerek, amelyek különböznek a től * citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek gyógyszerek, amelyek különböznek a től * elemek és akkumulátorok, amelyek között , vagy a kódszám alatt felsorolt elemek és akkumulátorok is megtalálhatók elemek és akkumulátorok, amelyek különböznek a tól * veszélyes anyagokat tartalmazó, kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a és kódszámú hulladékoktól kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a , és kódszámú hulladékoktól * veszélyes anyagokat tartalmazó fa fa, amely különbözik a től műanyagok fémek 2 A 2. függelékben felsoroltakon kívül az önkormányzatok felelősségi körébe tartozóan még más hulladékok is keletkezhetnek (pl. állati hulladékok EWC 02 főcsoport, építési bontási hulladékok EWC 17 főcsoport, egészségügyi hulladékok EWC 18 főcsoport). * veszélyes hulladék 20

21 EWC kód Megnevezés kéménysöprésből származó hulladékok közelebbről nem meghatározott egyéb frakciók kerti és parkokból származó hulladékok (a temetői hulladékot is beleértve) biológiailag lebomló hulladékok talaj és kövek egyéb, biológiailag lebonthatatlan hulladékok egyéb települési hulladék egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is piacokon keletkező hulladék úttisztításból származó hulladék emésztőgödrökből származó iszap szennyvíz tisztításából származó hulladék lom hulladék közelebbről nem meghatározott lakossági hulladékok 15 HULLADÉKKÁ VÁLT CSOMAGOLÓANYAGOK; KÖZELEBBRŐL NEM MEGHATÁROZOTT ABSZORBENSEK, TÖRLŐKENDŐK, SZŰRŐANYAGOK ÉS VÉDŐRUHÁZAT csomagolási hulladékok (beleértve a válogatottan gyűjtött települési csomagolási hulladékokat) papír és karton csomagolási hulladékok műanyag csomagolási hulladékok fa csomagolási hulladékok fém csomagolási hulladékok vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladékok egyéb, kevert csomagolási hulladékok üveg csomagolási hulladékok textil csomagolási hulladékok * veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok * veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladékok, ide értve a kiürült hajtógázos palackokat * veszélyes hulladék 21