Az Európai Unió Munkavédelmi Stratégiája A hazai Munkavédelmi Nemzeti Politika megalkotása Nesztinger Péter főosztályvezető NGM Munkafelügyeleti Főosztály
Az EU munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos 2007-2012 közötti STRATÉGIÁJA Az Európai Bizottság Munkahelyi Biztonság és Egészségvédelem (MBE) stratégiájának Fő célkitűzése: a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések 25%-os csökkentése Ezen belül: az EU jogszabályok megfelelő végrehajtásának biztosítása a kkv-k támogatása a hatályos jogszabályok végrehajtása során; a jogi keretnek a munka világában végbement fejlődéshez történő igazítása és annak egyszerűsítése, különösen a kis- és középvállalkozások tekintetében; a nemzeti stratégiák fejlesztésének és végrehajtásának elősegítése; a munkavállalók magatartásában bekövetkezett változások bátorítása, a munkáltatók egészségorientáltabb szemléletre való ösztönzése; a lehetséges új kockázatok azonosítására és értékelésére létrehozott módszerek kidolgozása; az elért eredmények nyomon követésének javítása; az egészségvédelem és a biztonság nemzetközi szinten történő előmozdítása 2
Az EU munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos 2007-2012 közötti STRATÉGIÁJA Konkrét feladatok A közösségi jogszabályok végrehajtásának erősítése Az együttműködés elmélyítése a jogszabályok alkalmazásának ellenőrzése során A jogalkotási keret egyszerűsítése és a változásokhoz igazítása Az egészségellenőrzés megelőző hatékonyságának növelése A munkavállalók rehabilitációja és újbóli beilleszkedése érdekében meghozott intézkedések A társadalmi és demográfiai változások kezelése A politikák koherenciájának erősítése Az egészségvédelem és a biztonság bevonása az oktatási és képzési programokba Egészségesebb és biztonságosabb munkahelyek: az egészség növelése és a vállalatok tudatosságának előmozdítása Új kockázatok azonosítása A mentális egészség előmozdítása a munkahelyen Nemzetközi együttműködés a munkahely biztonságának fejlesztése terén 3
Az EU munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos 2007-2012 közötti STRATÉGIÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE: 2013.05.31. Fő célkitűzés: a munkahelyi balesetek számának csökkentése A naprakész statisztikai adatok hiánya miatt nem állapítható meg pontosan, hogy 2012-re sikerült-e megvalósítani a 25 %-os célt. Az Eurostat akkori becslései szerint az EU-15 tagállamaiban 2007 és 2010 között 26,8%-kal csökkent a nem halálos kimenetelű balesetek száma. Az EU-27-re vonatkozóan az derül ki, hogy 2008 és 2010 között körülbelül 25 %-kal kevesebb nem halálos kimenetelű baleset történt. Ezen adatok alapján, valamint feltételezve, hogy a stratégia utolsó két évében nem történt visszaesés, megállapítható, hogy 2012-re nagymértékben teljesült a 25 %- os cél. Ezt a kedvező tendenciát a gazdaság visszaesése magyarázhatja. Ennek az az oka, hogy a gazdasági válság során számos munkahelyen ideiglenesen fenntartották az álláshelyeket, ezáltal csökkentve a munkavállalók kockázatoknak való kitettségét. A válság egyúttal néhány olyan ágazatot is érintett például az építőipart, ahol a munkavállalók fokozottan ki vannak téve a munkahelyi balesetek veszélyének. Fő célkitűzés: foglalkozási megbetegedések számának csökkentése Bizonyos megbetegedések esetén csökkent, más esetekben nőtt az esetek száma A diagnosztikai kritériumok, az adott betegségeknek a foglalkozási eredetűként elismert megbetegedések jegyzékébe történő felvételére szolgáló mechanizmus, a kártérítési szabályok közti tagállami különbségek miatt nehézségekbe ütközik az uniós szintű összehasonlítás 4
Az EU munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos 2014-2020 közötti STRATÉGIÁJA Munkahelyi Biztonság és Egészségvédelem (MBE) Az Európai Bizottság MBE stratégiájának Célja: Részei: Biztonságos és egészséges munkakörnyezetet biztosítsa az EU munkavállalói (217 millió) számára. 1. EU-s jogszabályok kidolgozása. 2. Prioritások és közös célok meghatározása, a megelőzés holisztikus szemléletének kialakítása. 5
KIHÍVÁSOK 1. Az elfogadott nemzeti stratégiák minél hatékonyabb megvalósítása Jelenleg: 27 tagállam Kiemelt cél, hogy a mkv-ok hatékony kockázatmegelőzési intézkedéseket alkalmazzanak. 2. A foglalkozási megbetegedések megelőzésének javítása; a kockázatok hatékony kezelése 2. A demográfiai változások kezelése Az EU népességének átlagéletkora növekszik. Az aktív népesség átlagéletkora emelkedik. mkv mikro és kisvállalkozás 6
ALAPVETŐ CÉLKITŰZÉSEK I. Elősegítik a kihívások megvalósítását. 1. A nemzeti stratégiák aktualizálása, a megvalósítás támogatása A nemzeti stratégiák felülvizsgálata az új stratégia ismeretében. A nemzeti stratégiáért felelős kapcsolattartó pontok kinevezése. 2. A MBE biztosítása a munkahelyeken (mkv) A jogszabályoknak megfelelő tevékenységet támogató gyakorlati eszközök kidolgozása. Informatikai támogatást nyújtó eszközök kidolgozása. A kiadott útmutatók minőségének javítása. A jól bevált gyakorlatok ismertetése, megosztásának ösztönzése. Figyelemfelkeltő kampányok megvalósítása. 7
ALAPVETŐ CÉLKITŰZÉSEK II. Elősegítik a kihívások megvalósítását. 3. A MBE-re vonatkozó jogszabályok hatékonyabb tagállami érvényesítése A munkavédelmi felügyelőségek erőforrásainak és kapacitásainak feltérképezése. A munkavédelmi felügyelők képzési programjainak értékelése, a tagállamok közötti együttműködési lehetőségek továbbfejlesztése. A kiszabott szankciók és bírságok hatékonyságának értékelése. Egyéb, nem büntető jellegű, konzultációs módszerek kidolgozása. 4. A meglévő jogszabályok egyszerűsítése, az adminisztratív terhek csökkentése A 89/391/EGK irányelvvel összhangban, az EU teljes joganyagának áttekintése és értékelése. A tagállamok joganyagainak átvizsgálása, a lehetséges egyszerűsítések azonosítása, a kockázatkezelés elkészítésének egyszerűsítése. 8
ALAPVETŐ CÉLKITŰZÉSEK III. Elősegítik a kihívások megvalósítását. 5. A munkavállalók átlagéletkorának emelkedése, az újonnan felmerülő kockázatok, valamint a foglalkozásból eredő megbetegedések kezelése Az újonnan felmerülő kockázatok tudományos igazolása. A jól bevált gyakorlatok azonosításának és megosztásának ösztönzése. A rechabilitációs és reintegrációs intézkedések ösztönzése. A munkahelyi mentális problémák megelőzésével kapcsolatos jól bevált gyakorlatok azonosítása és megosztása. 9
ALAPVETŐ CÉLKITŰZÉSEK VI. Elősegítik a kihívások megvalósítását. 6. Statisztikai adatgyűjtés javítása, információs bázis kialakítása A tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal alapja. Közös adatbázis kialakítása a munkahelyi balesetek, a foglalkozási megbetegedések, a munkahelyi veszélyeknek való kitettség monitorozása érdekében. Megbízható és összehasonlítható adatok gyűjtése. A MBE-hez kapcsolódó költségek és előnyök elemzése. 7. Aktív együttműködés a nemzetközi szervezetekkel A tagjelölt országok támogatása: a MBE-re vonatkozó jogszabályoknak az uniós joggal történő harmonizációja érdekében. Együttműködés lehetőségének keresése az ILO-val, a WHO-val és az OECD-vel is. 10
MUNKAVÉDELEM NEMZETI POLITIKÁJA A munkavédelem országos programjáról szóló 20/2001. (III. 30.) OGY határozattal az Országgyűlés megtárgyalta és elfogadta a hazai munkavédelmi stratégiát A Munkavédelem Országos Programja néven Végrehajtására kiírt program nem teljesült Az OMMF a szociális partnerekkel történt egyeztetés után jóváhagyásra beterjesztette a Szociális és Munkaügyi Minisztériumba az EU stratégia alapján általa előkészített hároméves Nemzeti Munkavédelmi Politika (NMP) tervezetét 2008. szeptember 12-én. Az SZMM észrevételei alapján 2008. december 2-án Az OMMF felterjesztette az NMP Kormányelőterjesztés tervezetét. A 2009-2010-es esztendőkben a tervezet szakmapolitikai egyeztetése zajlott. Az OMMF 2011. június 8-án ismételten felterjesztette az NMP tervezetét közigazgatási egyeztetést kérve a Nemzetgazdasági Minisztériumba. A munkavédelem szakmai irányító szervezete a hatósági tevékenység ellátásával a területi munkavédelmi felügyelőségek útján végrehajtandó feladatokra vonatkozó célokat a Nemzetgazdasági Közlönyben évente kihirdetett, a következő évre szóló munkavédelmi ellenőrzési irányelvekben adja ki. 2015-ben megkezdődtek a munkavédelem nemzeti politikája megalkotásának előkészületei 11
MNP előkészületek 2015-2016 A munkavédelem magyarországi helyzetének elemzése, főbb kihívások azonosítása; 2015. március 18. A Munkavédelmi Bizottság plenáris ülése: NGM Munkaerőpiacért és Képzésért Felelős Államtitkár: Szükséges a Munkavédelem Nemzeti Politikájának megalkotása! rövid-, közép-, és hosszú távú reális szakmai célok megfogalmazása majd azok közös megvalósítása; NGM munkaterv elfogadása: Előkészületekért felelős szervezeti egység a Munkafelügyeleti Főosztály; Megvizsgáljuk a tervezési folyamat lépéseit; EU Munkavédelmi Stratégia hazai relevanciáját elemezzük; Nemzetközi kitekintést végzünk; Európai Bizottság (Brüsszel) Foglalkoztatás, Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatóságának Főigazgatójának felkérése az nemzeti stratégiák konszolidációja céljából magyar hatósági kapcsolattartót jelöltünk ki; Munkacsoportok létrehozása (belső és külső a szociális partnerek bevonásával); NGM belső körözés, észrevételek kezelése; Tárcaközi körözés, észrevételek megválaszolása; Az Országos Munkavédelmi Bizottság Munkavállalói és a Munkáltatói oldalának egyetértése; Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma egyhangúlag támogatta; Gazdasági Kabinet megtárgyalta, elfogadta; A kormány 2016.10.05-én megtárgyalta és jóváhagyta a munkavédelem nemzeti politikáját. 12
A MNP-ban meghatározott főbb feladatok 1. A vállalkozások versenyképességének fejlesztése A munkavédelmi feladatokat támogató ingyenes online eszközök bevezetésének támogatása. Hatékony munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszer kialakításának ösztönzése. A jól bevált gyakorlatok ismertetése, cseréjének ösztönzése. A társadalombiztosítás baleset-biztosítási ágának kialakításáról koncepció kidolgozása. 2. A munkavállalók munkavégző képességének megőrzése A pszichoszociális kockázatokra visszavezethető munkahelyi hiányzások csökkentése. A foglalkozási eredetű mozgásszervi megbetegedések és daganatos megbetegedések foglalkozási eredetének megítélésére irányuló kutatási eredmények népszerűsítése. Új ergonómiai módszerek kidolgozásának ösztönzése és támogatása 13
A MNP-ban meghatározott főbb feladatok 3. Munkavédelmi képzés, oktatás A munkavédelmi szakemberek kötelező továbbképzési rendszerének kidolgozása. A munkavédelemre, a munkahelyek kémiai biztonságára vonatkozó ismeretek bővítése az oktatásban. A sérülékeny csoportba tartozó, valamint az atipikus foglalkoztatási formákkal érintett munkavállalókat érintő foglalkozási kockázatok csökkentése. 4. Tájékoztatás, kommunikáció A biztonságos és egészséget nem veszélyeztető foglalkoztatást segítő tájékoztatók és kiadványok készítése. A munkavédelem állami tájékoztató rendszerének közreműködésével rendszeresen, időszerű és szakszerű információk eljuttatása különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások részére. Munkavédelmi tárgyú kutatási eredmények közzétételének támogatása 14
A MNP-ban meghatározott főbb feladatok 5. Munkavédelmi kutatás, fejlesztés Statisztikai adatgyűjtés és információs bázis fejlesztése. A klímaváltozás munkavállalókat érintő hatásai kutatásának ösztönzése. A munkavállalók átlagéletkorának emelkedése, az újonnan felmerülő kockázatok hatásainak elemzése. Munkavédelmi szolgáltatók adatbázisának létrehozása. Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók adatbázisának létrehozása. Az integrált munkavédelmi hatóság szakmai, működési feltételeinek erősítése. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények és a jogszerű foglalkozatás fenntartásában érdekelt szervezetek együttműködésének fejlesztése. Kockázatalapú ellenőrzési stratégia alkalmazásának bevezetése és fejlesztése. A munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó, 24 irányelvet alkalmazó, teljes hazai joganyag átfogó értékelése, a meglévő jogszabályok egyszerűsítése. 15
A MNP végrehajtásától várt eredmények A további gazdasági fejlődés nagymértékben függ a gazdasági potenciáltól, amelynek meghatározó részei az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkafeltételek valamint a jól képzett, egészséges munkavállalók részvétele a munkában. Az MNP-ben megfogalmazott feladatok eredményes végrehajtása az állami szerepvállalás erősítésével a munkakörülmények fejlesztését, a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzését, egyben hazánk versenyképességének javítását szolgálja. 16
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!