Fizika középszint 08 ÉRETTSÉGI VIZSGA 010. május 18. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
A dolgozatokat az útmutató utasításai szrint, jól kövthtőn kll javítani és értéklni. A javítást piros tollal, a mgszokott jlöléskt alkalmazva kll végzni. ELSŐ RÉSZ A flltválasztós kérdéskbn csak az útmutatóban közölt hlys válaszra lht mgadni a pontot. A pontszámot (0 vagy ) a fladat mlltt található szürk téglalapba, illtv a fladatlap végén található összsítő táblázatba is b kll írni. MÁSODIK RÉSZ Az útmutató által mghatározott részpontszámok nm bonthatók, hacsak z nincs külön jlzv. Az útmutató dőlt btűs sorai a mgoldáshoz szükségs tvéknységkt határozzák mg. Az itt közölt pontszámot akkor lht mgadni, ha a dőlt btűs sorban lírt tvéknység, művlt lénygét tkintv hlysn és a vizsgázó által lírtak alapján gyértlműn mgtörtént. Ha a lírt tvéknység több lépésr bontható, akkor a várható mgoldás gys sorai mlltt szrplnk az gys részpontszámok. A várható mgoldás lírása nm fltétlnül tljs, célja annak mgadása, hogy a vizsgázótól milyn mélységű, trjdlmű, részltzttségű, jllgű stb. mgoldást várunk. Az z után kövtkző, zárójlbn szrplő mgjgyzésk adnak további ligazítást az stlgs hibák, hiányok, ltérésk figylmb vétléhz. A mgadott gondolatmnt(k)től ltérő hlys mgoldások is értéklhtők. Az hhz szükségs arányok mgállapításához a dőlt btűs sorok adnak ligazítást, pl. a tljs pontszám hányadrész adható értlmzésr, összfüggésk flírására, számításra stb. Ha a vizsgázó összvon lépéskt, paramétrsn számol, és zért kihagyja az útmutató által közölt, d a fladatban nm kérdztt részrdménykt, az zkért járó pontszám ha gyébként a gondolatmnt hlys mgadható. A részrdménykr adható pontszámok közlés azt a célt szolgálja, hogy a nm tljs mgoldásokat könnybbn lhssn értéklni. A gondolatmnt hlysségét nm érintő hibákért (pl. számolási hiba, lírás, átváltási hiba) csak gyszr kll pontot lvonni. Ha a vizsgázó több mgoldással vagy többször próbálkozik, és nm tszi gyértlművé, hogy mlyikt tkinti véglgsnk, akkor az utolsót (más jlzés hiányában a lap alján lévőt) kll értéklni. Ha a mgoldásban két különböző gondolatmnt lmi kvrdnk, akkor csak az gyikhz tartozó lmkt lht figylmb vnni: azt, amlyik a vizsgázó számára lőnyösbb. A számítások közbn a mértékgységk hiányát ha gyébként nm okoz hibát nm kll hibának tkintni, d a kérdztt rdményk csak mértékgységgl gyütt fogadhatók l. A grafikonok, ábrák, jlölésk akkor tkinthtők hlysnk, ha gyértlműk (thát gyértlmű, hogy mit ábrázol, szrplnk a szükségs jlölésk, a nm mgszokott jlölésk magyarázata stb.). A grafikonok stébn azonban a mértékgységk hiányát a tnglykn nm kll hibának vnni, ha gyértlmű (pl. táblázatban mgadott, azonos mértékgységű mnnyiségkt kll ábrázolni). Ha a 3. fladat stébn a vizsgázó nm jlöli választását, akkor a vizsgalírásnak mgfllőn kll ljárni. Értéklés után a lapok alján található összsítő táblázatokba a mgfllő pontszámokat b kll írni. írásbli vizsga 08 / 9 010. május 18.
ELSŐ RÉSZ 1. A. A 3. C 4. B 5. C 6. A 7. A 8. B 9. B 10. B 11. B 1. B 13. A 14. B 15. C 16. C 17. A 18. C 19. A 0. C Hlys válaszonként pont. Összsn 40 pont. írásbli vizsga 08 3 / 9 010. május 18.
MÁSODIK RÉSZ 1. fladat Adatok: R 1 = R = 10 Ω, U = 10 V a) Az rdő llnállás flírása és kiszámítása az lső stbn: R = R 1 + R = 0 Ω Az rdő llnállás flírása és kiszámítása a második stbn: R ' = R1 + R = 30 Ω Az llnállás mgváltozásának flírása és mghatározása: Δ R = R ' R = 10 Ω (Mgfllő indoklás stén a pontszám az gys rdő llnállások mghatározása nélkül is jár.) b) Az áramkörbn folyó áram rősségénk flírása és kiszámítása az lső stbn: U I = = 0,5 A R Az áramkörbn folyó áram rősségénk flírása és kiszámítása a második stbn: U I ' = = 0,33 A R ' c) A fogyasztó tljsítményénk flírása és kiszámítása az lső stbn: P 1 = I R1 =,5 W (I = 0,5 A flhasználásával) A fogyasztó tljsítményénk flírása és kiszámítása a második stbn: 1 ' 1 = P = I' R 1,1W (I = 0,33 A flhasználásával) A tljsítmény mgváltozásának flírása és mghatározása: Δ P ' 1 = P1 P1 = 1,4 W (Tljs pontszám csak hlys lőjl stén jár. Ha a számszrű érték hlys, d az lőjl nm, vagy nm drül ki, hogy csökknésről van szó, a második pont nm jár.) Összsn 16 pont írásbli vizsga 08 4 / 9 010. május 18.
. fladat m Adatok: m = kg, R =1 m, f = 0,4 Hz, g = 10 s a) A dinamikai fltétl értlmzés: 3 pont F cp = F s (Lht szövgsn is: a tst körpályán tartásához szükségs cntriptális rőt a tapadási rő szolgáltatja.) A pályamnti sbsség flírása és kiszámítása: m 1 v = π R f =,51 (vagy ω = π f =,51 ) s s + pont A cntriptális rő, azaz a tapadási rő flírása és kiszámítása: + pont v Fs = Fcp = m acp = m = 1,6 N (vagy F s = Fcp = m R ω =1,6 N ) R (Amnnyibn a vizsgázó a pályamnti sbsségt nm számítja ki, hanm paramétrsn számol vl, d a végrdmény hlys, a tljs pontszám jár.) b) A tapadási gyüttható flírása és kiszámítása: + 3 pont Fs Fs μ m g μ μ 0,63 m g (Amnnyibn a vizsgázó gynlőtlnség hlytt gynlőségt ír, 1 pontot kll lvonni.) Összsn 16 pont írásbli vizsga 08 5 / 9 010. május 18.
3/A fladat a) A tárgytávolság és a képtávolság bazonosítása, mgnvzés: A lncs távolsága a filmtől (fényérzékny flülttől) a képtávolság, a lncs távolsága a fényképzndő objktumtól a tárgytávolság. (Tárgytávolságként nm fogadható l az a mgfogalmazás, hogy a fényképzndő dolog és a fényképzőgép távolsága, habár nagyságrndilg hlys.) b) A kltkző kép típusának mgnvzés és magyarázata: rajz a képalkotásról T E pont F F F K A tárgy és a kép hlyénk lírása: A tárgy a kétszrs fókuszponton túl van. A kép az gyszrs és a kétszrs fókuszpont között van. A kicsinyíttt kép típusa: A kép valódi és fordított állású. c) A lképzési törvény flírása: 1 f 1 1 = + k t 1+1 pont pont A tárgytávolság és képtávolság matmatikai összfüggés a lképzési törvény alapján: pont A bal oldali mnnyiség állandó, zért a jobb oldalon az gyik tört növkdés a másik csökknését jlnti, vagyis a tárgytávolság és a képtávolság fordított irányban változik. (A k és t közötti matmatikai összfüggést a lképzési törvény átrndztt alakjaiból is l lht vonni.) Kövtkzttés a konkrét fladatban: A távolabbi tárgy fényképzés nagyobb tárgytávolságot jlnt, nagyobb tárgytávolság kisbb képtávolságot jlnt, kisbb képtávolság lőállításához a lncsét közlítni kll a filmhz. 4 pont (bontható) írásbli vizsga 08 6 / 9 010. május 18.
Vagy indirkt kövtkzttéssl: A lncs távolítása a képtávolságot növli, nagyobb képtávolság kisbb tárgytávolságot jlnt, d z llntétbn áll azzal, hogy távolabbi tárgyat kívánunk fényképzni, thát a lncsét közlítni kll. (Ha a vizsgázó a lncs közlítését tapasztalati alapon állapítja mg, és hiányzik a logikai lvztés, az adott fladatrészr 1 pontot kaphat.) d) A gyakorlatilag lőálló lgkisbb képtávolság és a tárgy hlyzténk mgadása: 1+1 pont A lgkisbb képtávolság a nagyon távoli (végtln távoli) tárgynál adódik, kkor a képtávolság a fókusztávolsággal gynlő (gyakorlatilag). Összsn 18 pont írásbli vizsga 08 7 / 9 010. május 18.
3/B fladat a) A grafikon lkészítés és a pontokra illszkdő gyns ábrázolása: p (10 5 Pa) 5 + pont 5 4 3 1 10 0 30 40 50 V (cm 3 ) Az ábrázolásnál a tnglyk mgfllő fliratozása és skálázása pontot ér (lgalább két numrikus érték fltünttésévl tnglynként), a mérési adatok mgfllő ábrázolása pdig 3 pontot. A brajzolt rgrssziós gyns hlysségét a jóindulatú tanári gyakorlatnak mgfllőn ítéljük mg! ( pont, ha lfogadható, 0 pont, ha nm.) b) A gázon végztt munka flírása és mghatározása: 3 + pont pkzdő + pvégső A gázon végztt munkát a grafikon alatti trült adja: W = ΔV = 1 J (Hlysnk tkintndő a számítás, ha ΔV = 40 cm 3, és a nyomásértékk a brajzolt gynsnk mgfllők. Ettől függőn az rdmény a 1 J-tól ltérht.) írásbli vizsga 08 8 / 9 010. május 18.
c) A kzdti, illtv végső hőmérséklt összhasonlítása: i) Annak flismrés, hogy a kzdti és a végső nyomásértékk fordítottan arányosak a térfogatértékkkl: 3 pont ii) Annak flismrés, hogy a nyomás- és térfogatértékk fordított arányosságából a hőmérséklt azonossága kövtkzik: 3 pont (A két gondolatnak nm kll fltétlnül széttagolódnia, az állapotgynlt vizsgálatával gytln gondolatmntként is mgoldható a fladat például így: p V = áll., és mivl pkzd ő Vkzdő = pvégső Vvégső, a gáz végső hőmérséklt mggyzik T a kzdtivl.) Összsn 18 pont írásbli vizsga 08 9 / 9 010. május 18.