Nemesgörzsöny Község Önkrmányzata Képviselőtestületének 7/2011. (XI.1.) számú rendelete Nemesgörzsöny község Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályzási Tervének jóváhagyásáról Nemesgörzsöny Község Önkrmányzatának Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, többször módsíttt 1997. évi LXXVIII. törvény 6.. (3) bekezdésében, valamint a helyi önkrmányzatkról szóló, többször módsíttt 1990. évi LXV. törvény 8.. (1) bekezdésében biztsíttt feladat- és jgkörében eljárva a mellékelt dkumentáció alapján az alábbi rendeletet alktja. Általáns előírásk Az előírásk hatálya 1.. Jelen építési szabályzat hatálya Nemesgörzsöny község (tvábbiakban település) igazgatási területére terjed ki. Az előírásk alkalmazása 2.. (1) Az előíráskat az Sz-1 jelű külterületi szabályzási tervvel, és az Sz- 2 jelű belterületi szabályzási tervvel együtt kell alkalmazni. (2) Az 1. -ban meghatárztt település területén területet felhasználni, telket alakítani, építményt tervezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, krszerűsíteni, lebntani, elmzdítani, a rendeltetését megváltztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általáns érvényű előírásk mellett csak a szabályzási terv és a jelen helyi építési szabályzat rendelkezéseiben fglaltaknak megfelelően szabad. E rendeletben nem szabályztt kérdésekben a magasabb szintű jgszabályk előírásai szerint kell eljárni. (3) Amennyiben magasabb szintű jgszabály által előírt közcélú kötelezettség jelen rendelet rendelkezései miatt nem engedélyezhető, de magasabb szintű jgszabályk rendelkezései szerint engedlyezhető lenne, akr jelen rendelet előírásait nem kell alkalmazni. A szabályzás elemei 3.. (1) Irányadó szabályzási elemek: a.)irányadó telekhatár Az irányadó telekhatár a szabályzási terv által javaslt telekkialakítást rögzíti. b.)telekhatárt megszüntető jel A szabályzási terv által megszüntetendő telekhatárkat jelöli. 1
(2) Kötelező szabályzási elem az összes lyan szabályzási elem, mely nem irányadó. (3) A kötelező szabályzási elemek módsítása csak a szabályzási terv módsításával hajtható végre. (4) Az irányadó szabályzási elemek csak telekalakítási javaslatt rögzítenek, alkalmazásuk nem kötelező. Telekalakítási rendelkezések 4.. (1) Telekalakítás a meglévő telekstruktúráhz igazdva az övezeti előírásk szerinti minimális teleknagyság betartásával és a tervezett úthálózat szabályzási vnalainak figyelembevételével engedélyezhető. (2) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület szélesítése céljából kerül sr, a telekalakítás és a beépítés akkr is engedélyezhető, ha a telek mérete alapján a telekalakítást megelőzően beépíthető lett vlna, de a telekalakítást követően a telek méretei már nem érik el az övezetben előírtakat, de alapterülete meghaladja a 400 m 2 -t, s a telek beépítése a szmszéds telkek beépíthetőségét nem krlátzza. (3) Közfrgalm elől elzárt magánút, mezőgazdasági út elhelyezése céljára más jgszabályi előírás hiányában, az OTÉK figyelembe vételével legalább 6 m szélességű területsávt kell biztsítani. Közfrgalm elől el nem zárt magánút műszaki paramétereire ugyanazn előírásk vnatkznak, mint a közutakra. Magánút, mezőgazdasági út számára kialakíttt telek területe a vnatkzó övezeti előírásban rögzített legkisebb kialakítható telek területétől kevesebb is lehet. (4) Közműlétesítmény elhelyezése céljára a vnatkzó övezeti előírásban rögzítettől kisebb telek is kialakítható. (5) Az új sarktelkek előkerti határvnal-hsszának legalább 3,0 m-rel nagybbnak kell lennie az egyes övezetekben kialakítható telkek előírt legkisebb szélességénél. Az építési engedélyezési eljárás egyéb szabályai 5.. (1) Azn új beépítésre szánt területek esetén, ahl új feltáró közút létesül, építési engedély csak abban az esetben adható ki, ha az új feltáró közút közlekedés hatósági engedély alapján, legalább mechanikai stabilizációval, illetve csapadékvíz elvezetéssel kiépült. 1 Építési telkek beépítési módjának meghatárzása 6.. (1) Az építési telkek épület elhelyezésére szlgáló területrészét az övezeti előíráskban meghatárztt építési hely valamint a kötelező zöldfelületi területhasználatk beépítési krlátzásai alapján kell megálla- 1 Nemzeti Közlekedési Hatóság előírása 2
pítani. Épület az adtt építési telken belül tt építhető, ahl azt az összes előírás lehetővé teszi. (2) Az építési helyet meghatárzó minimális elő-, ldal- és a hátsókert méreteket az adtt beépítési mód alapján az OTÉK előírásai szerint kell megállapítani. Az ettől eltérő helyi előíráskat az övezeti előírásk rögzítik. (3) Ahl a terv csak előkert és hátsókert határt jelöl, tt az ldalkert a beépítési mód függvényében, jelen szabályzat övezeti előírásaiban fglaltak szerint biztsítandó. (4) Ahl a terv, építési helyet nem jelöl, tt az övezeti előíráskban meghatárztt paraméterek szerinti elő-, ldal- és hátsókertek értelemszerűen biztsítandók. (5) A kialakult beépítési módú, átalakításra nem szánt karakterű területeken, ha a telek és beépítése kialakult jellemzői az építési előírásknak nem felelnek meg, az alább felsrlt szabályk szerint lehet építési munkát, illetve telekalakítást végezni: a.) ha a telek jelenlegi beépítettsége nem felel meg az építési előírásknak, a meglévő épület átalakítható, felújítható, de bővítés (sem vízszintes, sem függőleges irányaba) nem engedélyezhető, kivéve a már meglévő magastető beépítését, illetve a lapstető magastetővel való beépítését; ha az épület lebntásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az övezeti előíráskat kell alkalmazni, b.) ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásknak, az előírástól eltérő beépítési mód megtartható, de az épületek csak a telekre vnatkzó építési előírásk betartásával az előírásk szerinti építési helyen belül bővíthetők, c.) ha a telken található meglévő építmények építménymagassága meghaladja a vnatkzó övezeti előíráskban rögzített értéket, a meglévő építmények bővíthetők, de a bővítmények egyik hmlkzatának magassága sem haladhatja meg a vnatkzó övezeti előírásban a legnagybb építménymagasságnál előírt számértéket; ha a meglévő építmények lebntásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vnatkzó építménymagassági előíráskat kell érvényesíteni. Az építményekre vnatkzó általáns előírásk 7. (1) A településen csak lyan településképi és építészeti szempntból igényes építmények építhetők, amelyeket a telek adttságainak, a környezetük jellegének, a rendeltetésük követelményeinek, az építőanyagk sajátsságainak megfelelően alakítttak ki. (2) Az egy telken lévő építmények tömegeit és hmlkzatait (hmlkzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hgy azk egymással összhangban legyenek és frmai szempntból egységes építmény-együttes hatását keltsék. (3) Állattartó épületek a helyi állattartási rebdeletben rögzített szabályk szerint helyeztehők el. (4) Az építési övezetekre megengedett legnagybb építménymagasság értékét nem lépheti át az építmény közterület felé néző hmlkzatának magassága. 3
(5) Az épületek hmlkzatainak, kerítéseinek egységét meg kell tartani, azt részleges átalakítással vagy átfestéssel megbntani nem szabad. (6) A szmszéds épületek utcai hmlkzatának magassága maximimum 0,5 méterrel térhet el egymástól. A szmszéds épületek tömegfrmálásukkal, színvilágukkal egymáshz illeszkedjenek. (7) A szmszéds épületek tetőhajlásszöge maximum 5 -kal térhet el egymástól. (8) Terepszint alatti építményekre vnatkzó előírásk: a.) Terepszint alatti építmény - lápterület, Ev övezeti jelű védelmi erdőterület, tvábbá Má0 övezeti jelű mezőgazdasági terület kivételével - bárhl létesíthető, ahl nem gátlják építéshidrlógiai, mérnökgelógiai vagy más getechnikai adttságk illetve nem veszélyeztet más építményeket és nymvnalas létesítményeket. b.) A terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből. c.) A terepszint alatti létesítmény feletti kert, zöldfelület az OTÉKban rögzített feltételek mellett számítható be az építési telekre előírt legkisebb zöldfelületi mutató értékébe. d.) A terepszint alatti beépítettség nem haladhatja meg az építési övezetben, övezetben előírt beépíthetőség mértékét. (9) Klímaberendezés, turbókazán, közpnti prszívó szellőzőnyílását és kültéri berendezését az épület fő (utcai) hmlkzatára nem lehet elhelyezni. Reklámfelületek kialakítása 8.. (1) A laksság általáns tájékztatását szlgáló útbaigazító tábla, térkép vagy más jelzés közterületen szabadn elhelyezhető. Kialakítása, anyaghasználata, frmavilága a helyi hagymánykhz alkalmazkdjn. Elhelyezése a táj- és településképet, utcaképet nem bnthatja meg, jgs érdeket nem sérthet, közfrgalmat nem akadályzhat és a közbiztnságt nem veszélyeztethet. (2) A helyi termelő, szlgáltató, vendéglátó egységek tevékenységük hirdetésére saját ingatlanukn belül cégéreket, figyelemfelkeltő táblákat, feliratkat stb. (tvábbiakban reklámt) helyezhetnek el, illetve más ingatlann belül ilyeneket - a tulajdns beleegyezésével - kialakíthatnak. (3) Reklám támfal, kerítés, kapuzat, épület hmlkzatának szerves (építészetileg megkmpnált) részeként, építési telkeken önállóan, tvábbá közterületi krlátkn, közműszlpkn kerülhet kialakításra. Hideg színhőmérsékletű megvilágítás (nen, halgén, lézer fényfényfrrás), vibráló, pulzáló fényjelenség nem alkalmazható. Külterület és belterület 9.. (1) A belterületi határ földhivatali átvezetése a szabályzási tervnek és jelen előírásknak megfelelően történhet. 4
(2) A belterületbe vnásra tervezett beépítésre szánt területek a belterületbe vnást megelőzően is beépíthetők az övezeti előíráskban szabályztt módn. A beépítésnek nem feltétele a belterületi fekvés. (3) Belterületbe vnást megelőzően el kell készíteni a terület vízrendezésének műszaki megldását tartalmazó tervet. Területfelhasználás 10.. A település területe az alábbi területfelhasználási kategóriákba tagzódik: a.) beépített és beépítésre szánt területek építési használatuk általáns jellege, valamint sajáts építési használatuk szerint - lakóterület: - falusias lakóterület, - gazdasági terület: - ipari terület, - különleges terület - mezőgazdasági üzemi terület, - közmű terület. b.) beépítésre nem szánt területek - közlekedési- és közműterület, - zöldterület, - erdőterület, - mezőgazdasági terület, - vízgazdálkdási terület. - különleges beépítésre nem szánt terület: - temető terület, - sprt, szabadidő terület, - bányaterület. 5
Beépített és beépítésre szánt területek 11.. Beépítésre szánt területen épület építésére építésügyi hatósági engedély csak akkr adható, funkcióváltás csak akkr engedélyezhető, illetve az engedélyek érvénye csak akkr hsszabbítható meg, ha a közművesítettség az alábbi mértékben biztsíttt: a.)a beépítésre szánt terület belterületi részén közüzemi ivóvíz szlgáltatás, közüzemi szennyvízelvezetés és tisztítás, közüzemi villams energia szlgáltatás, közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés, amennyiben közüzemi szennyvízelvezetés és tisztítás a településen még nem áll rendelkezésre, kiépítéséig átmenetileg zárt szennyvíztárló is elfgadható; b.)a beépítésre szánt terület külterületi részén közüzemi ivóvíz szlgáltatás, egyedi közművel történő szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés, közüzemi villams energia szlgáltatás, közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz-elvezetés. Lakóterületek Falusias lakóterület 12.. (1) A falusias lakóterületen elhelyezhető: a.) lakóépület, b.) mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, c.) a helyi laksságt szlgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szlgáltató, és kézműipari építmény, d.) vendéglátó épület, e.) szálláshely szlgáltató épület, f.) helyi igazgatási, egyházi, ktatási, egészségügyi, szciális épület, g.) sprtépítmény. (2) Lakóterületen gazdasági tevékenység csak akkr flytatható, tvábbá telephely csak akkr alakítható ki, amennyiben a gazdasági tevékenységből származó környezetterhelési kibcsátásk nem érintik, nem krlátzzák a szmszéds telkeknek az övezeti előírásknak megfelelő beépítését, használatát. (3) A falusias lakóterület építési övezetben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri az övezetben kialakítható minimális teleknagyság 50 %-át. A beépíthető telek minimális szélessége a hmlkvnaln 12 m. (4) Épületek a szabályzási terven jelölt, annak hiányában az alábbiak szerint kialakíttt építési helyen belül helyezhetők el: a. az építési hely előkerti vnala a kialakult beépítés hmlkvnala, ahl ez nem állapítható meg, 5,0 méter, b. ldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatárztt legkisebb távlságnál, kialakult állapt esetén az előírt értéknél kisebb ldalkerti mérték megtartható, az építési engedélyezési eljárásába bevnt tűzvédelmi szakhatóság szakhatósági hzzájárulása alapján, 6
c. az építési hely hátsókert felé eső határvnala a közterületi határvnaltól mért maximum 100,0 méter lehet, de a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatárztt legkisebb távlságnál, sem 6,0 méternél. (5) Az épületek utcai hmlkvnalát az építési hely utcai határvnalára kell elhelyezni. (6) Az építési telkeken a hagymánys, kialakult beépítési mód figyelembe vételével a meghatárztt építési helyen legfeljebb kettő épület-tömeg helyezhető el. (7) A falusias lakóterület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési előíráskat kell alkalmazni a beépítésre szánt telkekre vnatkzóan: Lf-1. jelű építési övezet Beépítési mód Kialakítható telek legkisebb területe 900 m 2 Kialakítható telek legkisebb szélessége ldalhatárn álló 18 m a telek hmlkvnalán Megengedett legnagybb beépítettség 30 %, de max 400 m 2 Megengedett legnagybb építménymagasság 4,5 m Megengedett legkisebb zöldfelület 40 % Tetőhajlásszög 38-45 Lf-1*. jelű építési övezetben az építési engedélyezési tervdkumentációhz területismertető mérnökgelógiai szakvéleményt is kell készíteni, és annak megállapításait a tervezés srán alkalmazni kell. Lf-2. jelű építési övezet Beépítési mód Kialakítható telek legkisebb területe 1000 m 2 Kialakítható telek legkisebb szélessége Megengedett legnagybb beépítettség 30 % Megengedett legnagybb építménymagasság ldalhatárn álló 16 m a telek hmlkvnalán 6,0 m Megengedett legkisebb zöldfelület 40 % Tetőhajlásszög 30-45 Az övezetben elhelyezendő épületek legnagybb hmlkzatának magassága sem haladhatja meg a 6,0 métert. Lf-2*. jelű építési övezetben az építési engedélyezési tervdkumentációhz területismertető mérnökgelógiai szakvéleményt is kell készíteni, és annak megállapításait a tervezés srán alkalmazni kell. (8) A lakóépületek a helyi építészeti hagymányknak megfelelően vaklt hmlkzati megjelenéssel, a településre jellemző (fehér és földszínek halvány árnyalatai) színezéssel alakíthatók ki. (9) A lakóépületek csak magastetővel létesíthetők. A fedés natúr, pirs vagy szürke színű lehet. Tetőhéjazatként nem alkalmazható mesterséges pala, hullámpala, műanyag hullámlemez, alu. trapézlemez, bitumenzsindely. A kiegészítő tetőelemek a (7) bekezdésben rögzítettől eltérően is kialakíthatók. (10) A lakóépülettől különálló, a főfunkció építményét/építményeit (tvábbiakban: főépület(ek)) kiegészítő épületek a főépülettel azns ldalha- 7
tárra, azzal építészeti egységet alktva építhető, hmlkzatának magassága, illetve gerincmagassága a főépületét nem haladhatja meg, tömegarányaival annak méreteit kell követni. (11) A lakóterületen belül állattartó gazdasági épület a helyi állattartási rendelet szerint kerülhet elhelyezésre. Állattartó épület építménymagassága a (7) bekezdésben rögzítettől kisebb, tetőhélyazata a (9) bekezdésben rögzítettől eltérő is lehet. (12) Építési telkeken a be nem épített, és burklattal el nem láttt területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. (13) A lakóövezetekben építhető kerítésekre vnatkzó előírásk: a) Az utcafrnti kerítést a szabályzási vnalra kell helyezni. b) A lakóövezet telkeit a helyben kialakult anyag és frmavilágú és színben a tájba illeszkedő kerítéssel lehet bekeríteni. c) A tömör kerítés magassága nem haladhatja meg a 140 cm-t. d) A fa léckerítés magassága nem haladhatja meg a 160 cm-t, amelyből a tömör lábazat legfeljebb 60 cm lehet, a lábazat fölött legalább 20% áttörtséggel. e) Egyéb kerítés magassága nem haladhatja meg a 160 cm-t, amelyből a tömör lábazat legfeljebb 60 cm lehet, a lábazat fölött legalább 50% áttörtséggel. f) Élősövény takarásában drótfnat is alkalmazható. g) Belső kerítésnek drótfnat vagy léckerítés alkalmazható, legfeljebb 20 cm-es tömör lábazattal. h) Műkvácslt vas, látszó betn, zsalukő nem alkalmazható. Gazdasági terület 13.. (1) A gazdasági terület elsősrban a gazdasági célú építmények elhelyezésére szlgál. (2) A gazdasági terült lehet a. ipari terület - egyéb terület. (3) A gazdasági terület építési övezeteiben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri az az övezetben kialakítható minimális teleknagyság 75 %-át. A beépíthető telek minimális szélessége a hmlkvnaln 20 m. (4) Az épületek a településre jellemző (fehér és földszínek halvány árnyalatai) színezéssel alakíthatók ki. (5) Gazdasági területen az épületek laps, vagy magastetővel létesíthetők. A magastető 45º-nál meredekebb nem lehet. A fedés natúr, pirs vagy szürke színű és árnyalatai lehet. (6) A telkek utcai telekhatárán 1,50 2,00 méter magasságú, utcai kerítés létesíthető, amelyet a szabályzási vnalra kell helyezni. (7) A telkek be nem épített, illetve gazdasági céllal nem hasznsíttt részét, tvábbá a beültetési kötelezettséggel érintett területeket többszintes növényállmánnyal telepítve, parksítva kell kialakítani, illetve fenntartani. A telekhatárk mentén takaró növénysávt kell kiala- 8
kítani, fasr, vagy többszintes növénytelepítés, cserjesáv alkalmazásával. A növényzetet a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni, a használatbavételi engedély csak ennek megléte esetén adható ki. Ipari terület (Egyéb terület) 14.. (1) Az egyéb ipari terület építési övezeteiben elsősrban az ipar, az energiaszlgáltatás és a településgazdálkdás építményei helyezhetők el. (2) Az egyéb ipari terület az alábbi építési övezetekre tagzódik: a.) egyéb ipari terület - ipar /GIPe/ (3) A GIPe. jelű építési övezetben elhelyezhető: a.) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, b.) egyéb irdaépületek. (4) A GIPe. jelű építési övezetben nem helyezhetők el jelentős zavaró hatást gyakrló, a mindenkri környezetvédelmi határértékeknél nagybb mértékben környezetszennyező, bűzös, fertőző vagy rbbanóanyaggal kapcslats termelő, tárló létesítmény, tvábbá lyan létesítmény, amelynek rendeltetési használatból eredő sajáts hatásai krlátzzák a szmszéds telkek övezeti előírásknak megfelelő beépítését, használatát. (5) A GIPe. jelű építési övezetben az épületek az alábbiak szerint kialakíttt építési helyen belül helyezhetők el: a.) előkert mértéke minimum 5,0 méter, b.) ldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatárztt legkisebb távlságnál, sem 5,0 méternél, c.) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatárztt legkisebb távlságnál, sem 10,0 méternél. (6) Az egyéb ipari terület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési előíráskat kell alkalmazni a beépítésre szánt telkekre vnatkzóan: GIPe. jelű építési övezet Beépítési mód szabadn álló Kialakítható telek legkisebb területe 5.000 m 2 Kialakítható telek legkisebb szélessége Megengedett legnagybb beépítettség 40 % Megengedett legnagybb építménymagasság 50 m a telek hmlkvnalán 6,0 m Megengedett legkisebb zöldfelület 20 % (7) A GIPe. jelű építési övezetben a (6) pntban rögzített megengedett legnagybb építménymagasságnál magasabb, de legfeljebb 10,0 méteres is engedélyezhető, ha azt az alkalmaztt technlógia indklttá teszi. (8) Az egyéb ipari terület tájképvédelmi területtel érintett részén az építmények a környezettel funkcinális és esztétikai összhangban, tájba 9
illesztve helyezhetők el. Az épületek a helyi építészeti hagymányknak megfelelő anyaghasználat és frmavilág szerint alakíthatók ki. Különleges terület 15.. (1) A különleges területbe azk a területek tartznak, amelyek a rajtuk elhelyezkedő épületek különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakrlnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) más beépítésre szánt területfelhasználású területektől eltérnek. (2) Különleges terület területfelhasználási kategóriájú területek: a.) KMÜ övezeti jelű mezőgazdasági üzemi terület, b.) KK övezeti jelű közmű terület. (3) A KMÜ övezeti jelű mezőgazdasági üzemi terület építési övezetben elhelyezhető: a.) b.) c.) a növénytermesztést és állattartást kiszlgáló létesítmények, a mezőgazdasági üzemi tevékenységgel összeegyeztethető ipari építmény, üzemanyagtöltő. (4) A KMÜ övezeti jelű mezőgazdasági üzemi terület építési övezetben épületek az alábbiak szerint kialakíttt építési helyen belül helyezhetők el: a.) előkert mértéke minimum 20,0 méter, b.) ldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatárztt legkisebb távlságnál, sem 10,0 méternél, c.) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatárztt legkisebb távlságnál, sem 10,0 méternél. (5) A különleges mezőgazdasági üzemi terület építési övezetben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési előíráskat kell alkalmazni a beépítésre szánt telkekre vnatkzóan: KMÜ. jelű mezőgazdasági üzemi terület Beépítési mód szabadn álló Kialakítható telek legkisebb területe 10.0000 m 2 Kialakítható telek legkisebb szélessége Megengedett legnagybb beépítettség 30 % Megengedett legnagybb építménymagasság 40 m a telek hmlkvnalán 6,0 m Megengedett legkisebb zöldfelület 40 % Egy tömegben megjelenő épület alapterület max. 2000 m2 Az épületek laps, vagy magastetővel létesíthetők. A magastető hajlásszöge 45º-nál meredekebb nem lehet. Rendhagyó színű fedések nem alkalmazhatók. A telkek utcai telekhatárán 1,50 2,00 méter magasságú, utcai kerítés létesíthető, amelyet a szabályzási vnalra kell helyezni. A telkek be nem épített, illetve gazdasági céllal nem hasznsíttt részét, tvábbá a beültetési kötelezettséggel érintett területeket többszintes növényállmánnyal telepítve, parksítva kell kialakítani, 10
illetve fenntartani, a telekhatárk mentén legalább egy fasrt kell telepíteni. A növényzetet a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni, a használatbavételi engedély csak ennek megléte esetén adható ki. A legközelebbi lakóterületekre a vnatkzó mindenkri környezetvédelmi határértékeket biztsítani kell. Környezetszennyező hulladékk és melléktermékek ártalmmentes elszállításáról és tárlásáról az üzemeltetőnek flyamatsan gndskdni kell. Építési telkeken a be nem épített, és burklattal el nem láttt területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. (6) A KK. jelű építési övezetében az energiaszlgáltatás, a településgazdálkdás, a településüzemeltetés létesítményei helyezhetők el. (7) A KK. jelű építési övezetében az építmények a védelmi és biztnsági előírásk betartásával, és legalább 3-3 méteres elő-, ldal- és hátsókert elhagyásával kialakíttt építési helyen belül helyezhetők el, maximim 50 %-s beépítettséggel. (8) A KK. jelű építési övezetében található telkek méretüktől függetlenül beépíthetők. Beépítésre nem szánt területek Közlekedési- és közműterület 16.. (1) A közlekedési és közműterület az rszágs és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakzóhelyek (parklók) a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalgutak, mindezek csmópntjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közfrgalmú vasutak, tvábbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szlgál. (2) A közlekedési és közműterületbe tartzó közterületek telekhatárait, szabályzási szélességét és védőtávlságait a szabályzási terv ábrázlja. (3) A közutak számára a szabályzási tervlapkn jelölt építési területeket biztsítani kell. (4) Közlekedési és közműterület területfelhasználási kategóriájú területek: a.) frgalmi út, összekötő út (KÖU), b.) gyűjtőút (KÖU1), c.) kiszlgáló utak (KÖU2), d.) vegyesfrgalmú utak (KÖU3), e.) gyalgút (KÖU4), f.) mezőgazdasági utak (KÖU5), g.) vasút (KÖk). 11
(5) A közlekedési és közműterületen elhelyezhető a közlekedést kiszlgáló közlekedési építmény, tvábbá a magasabb szintű jgszabályk betartása mellett: a.) b.) c.) d.) e.) hirdető berendezések, közúti közlekedés várakzóhelyei, köztisztasággal kapcslats építmények, szbr, díszkút, távbeszélő fülke. (6) Az utak szabályzási területébe eső, illetve a szabályzási vnal krrigálása következtében a közlekedési területbe került épületrészeken - az utak fejlesztésének várható idejét, az épületnek az út szabályzási területében elfglalt helyét, az épület sajátsságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, - csak karbantartás, felújítás jellegű munkálatk hajthatók végre. Ezen épületek bővítése az utak szabályzási területén belül nem lehetséges. (7) A közlekedési területen műtárgyakat, közvilágítást, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni, hgy azk a közlekedést és az utak láthatóságát, az útcsatlakzásk beláthatóságát ne akadályzza. (8) A meglévő és tervezett rszágs közút beépítésre nem szánt területen lévő szakasza mentén annak tengelyétől számíttt 50 méter, főútvnal esetén 100 méter távlságn belül építmény csak a külön jgszabálykban előírt feltételek szerint helyezhető el. (9) Országs közfrgalmú vasútvnal szélső vágányától számíttt 50 méter, tvábbá a környezeti hatásvizsgálathz kötött vasúti létesítmények esetében 100 méter távlságn belül építmény csak a külön jgszabálykban előírt feltételek szerint helyezhető el. (10) A település utcái mentén, ahl nincs akadályzó tényező, fasr kell telepíteni. A zöldsáv fenntartását, gymmentesítését tulajdnsának, illetve kezelőjének flyamatsan el kell végezni. (11) Önálló gyalgutat, kerékpárutat, magánutat a telekalakítás srán önálló helyrajzi számú telken kell elhelyezni. 17.. (1) A közművezetékek védelme érdekében a vnatkzó jgszabálykban és szabványkban előírt védőtávlságkat be kell tartani. (2) Az ivóvíz minőségű víz beszerzésére, kezelésére, tárlására, tvábbítására és szétsztására szlgáló létesítmények védőterületein csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység flytatható. (3) A település csapadékvíz elvezetését nyílt árkhálózatban, csapadékvíz csatrnahálózatban kell elvezeti. A belterületi vízelvezető hálózatt, illetve annak részelemeit a külterületi kapcslódáskkal összhangban, vízrendezési terv alapján kell kialakítani. (4) A nyílt árks vízelvezető rendszerek kialakításáhz (kapubejáró, csatrnázás) a közútkezelői hzzájárulást minden esetben be kell szerezni. A ingatlank előtt húzódó csapadékvíz-elvezető árkkat az ingatlantulajdnsk kötelesek tisztítani, karbantartani. A vízelvezető árkkat kialakításuknál, illetve karbantartásuknál védő gyeptakaróval kell ellátni. 12
(5) A meglévő elektrms légvezetékek szabad megközelítését, védőtávlságát a vnatkzó szabvány és magasabb szintű jgszabály szerint - biztsítani kell. (6) A tervezett közművezetékek építésekr az esetleges közös kivitelezés érdekében a vezetékek nymvnalát egyeztetni kell a közműüzemeltetőkkel. (7) A tervlapkn feltüntetett közművezetékek jelölése csak tájékztató jellegű. Az építési és egyéb munkák srán a közművezetékek feltárását és pnts bemérését el kell végezni. 18.. Zöldterületek (1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark). (2) Zöldterület területfelhasználási kategóriájú területek: a.) Z övezeti jelű zöldterület. (3) A zöldterületen a pihenést és a testedzést szlgáló építmény (sétaút, pihenőhely, trnapálya, gyermekjátszótér, stb.), vendéglátó épület, a terület fenntartásáhz szükséges épület, tvábbá víz- és zöldfelületek, közművek helyezhetők el. (4) A zöldterületen legfeljebb 4,5 méter építménymagasságú épületek legfeljebb 2 %-s beépítettséggel helyezhetők el. (5) A zöldterületen bármilyen építmény csak úgy helyezhető el, hgy a kivágtt növényzetet, fákat a fák lmbtömegének (asszimiláló lmbfelület) arányában pótlni kell. Közterületen történő fakivágás esetén az azt követő pótlást tájhns, lmbhullató min. 3-szr iskláztt példány telepítésével kell végrehajtani. (6) A szabályzási tervlapk szerinti zöldterületeket más célra felhasználni nem szabad. (7) Közpark szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján alakítható ki, a növényzet telepítést ez alapján kell kivitelezni. (8) A meglévő és az újnnan létesítendő zöldterületek flyamats fenntartását, esetenkénti felújítását biztsítani kell. (9) Zöldterületeken elsősrban a tájra jellemző, lmbhullató cserje- és fafajk telepítése lehetséges, az 4. számú függelékben található fajlista felhasználásával. A mellékelt növénylista bővítható, de kifejezetten a tájegységre jellemző, a hazai flórát reprezentáló, lmbhullató fajk alkalmazhatók. Közterületi növénytelepítésnél a tűlevelű örökzöldek dminanciája kerülendő. (10) A parksításnál, növényzet telepítésnél a tájjeleg megőrzése mellett allergiát nem kzó fafajk, cserjék, dísznövények alkalmazhatók. Gyermekjátszóterek fa- és cserjeállmányánál tövises, és mérgező virágú és termésű növények nem alkalmazhatók. 13
Erdőterület 19.. (1) A településen lévő erdőterület nagysága összességében nem csökkenhet. (2) Az erdőterületen csak lyan erdőgazdasági és egyéb tevékenységek flytathatók, amelyek az erdőt rendeltetésükben nem zavarják. (3) A meglévő erdőterületek művelési ága nem váltztatható meg, kivéve a termőhelyre jellemző természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket, ahl az erdészeti hatóság engedélye alapján engedélyezhető az erdőről más művelési ágra való átminősítés. (4) Az erdőterüket az erdő rendeltetése szerint: a.) védelmi (Ev) b.) gazdasági (Eg) (5) Az Ev övezeti jelű védelmi erdőterületen épületet elhelyezni nem szabad. (6) Védelmi erdőket kivágni csak akkr lehet, ha állapta miatt rendeltetése betöltésére nem alkalmas. (7) A védelmi rendeltetésű erdő területen a (10) és (11) bekezdésben rögzítetteken túl egyéb építmény nem helyezhető el. (8) Az Eg övezeti jelű gazdasági erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő épületet 10 ha-nál nagybb telken, legfeljebb 0,5 %-s beépítettséggel lehet elhelyezni. (9) Az erdőterületen az erdészeti hatóság engedélyével lehet bármilyen jellegű erdőgazdálkdási tevékenységet flytatni. (10) Az erdőterületen út, közmű és távközlési nymvnalas létesítmény, távközlési trny csak a természetvédelmi és erdészeti szakhatóság által meghatárztt feltételekkel engedélyezhető. (11) Az erdőterületen kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkdási, illetve erdőgazdálkdási célból szabad. (12) A tervezett erdőterületen az erdő művelési ág létrejöttéig csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat flytatható. Erdőtelepítés srán természetszerű, elegyes erdőket kell telepíteni. (13) Az erdőterületek, illetve erdősávk, fasrk telepítése, felújítása őshns fajkkal történjen (tölgyek, hársak, kőris, szil, hazai nyarak). Mezőgazdasági terület 20.. (1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, az ezekkel kapcslats termékfeldlgzás és -tárlás építményei, tvábbá a jelen szabályzatban rögzített feltételekkel lakóépület helyezhető el. (2) A mezőgazdasági terült lehet a.) b.) általáns mezőgazdasági terület. kertes mezőgazdasági terület. 14
(3) Amennyiben bármely épület, beruházás elhelyezése mezőgazdasági rendeltetésű földterületen történik, úgy az építési engedély kiadását megelőzően a körzeti földhivatal más célú használatára vnatkzó engedélyét minden esetben be kell szerezni. (4) Az övezetben az utak melletti fasrk, cserjesávk flyamats áplásáról, szükség szerint pótlásukról gndskdni kell. A szükséges pótláskhz a tájra jellemző, lmbhullató cserje- és fafajk telepítése lehetséges az 4. számú függelékben felsrlt fajlista felhasználásával. (5) A mzaiks tájszerkezet megőrzése és öklógiai szerepe miatt a gyepterületeken az fás-cserjés fltk, erdő-gyep mzaikk megőrzését, a jelenlegi művelési ágak megtartását biztsítani kell. (6) Az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése srán érvényre kell juttatni azt, hgy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkdás feltételeit ne rntsa. (7) Az épületek a földel takart pincék kivételével - csak magastetővel, a kialakult állapt figyelembe vételével létesíthetők. Az épültetek a 8 méternél nagybb fesztávú csarnkszerkezetek kivételével csak magastetővel létesíthetők. A nagyfesztávú csarnkszerkezetek alacsnyabb hajlásszögű tetővel, sík, vagy brdáslemez fedéssel is építhetők. (8) Mezőgazdasági területen új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni egyedi, vagy közműves ivóvíz szlgáltatás, közüzemi villams energia szlgáltatás, tvábbá amennyiben nincs lehetőség a közcsatrnára történő csatlakzásra, csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfgadtt vízzáró szennyvíztárló, illetve egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítmény (krszerű csatrna-közműpótló) megléte esetén lehet. Általáns mezőgazdasági terület 21.. (1) Általáns mezőgazdasági területen teleksztással 1 ha-nál kisebb földterület nem alakítható ki, kivéve utak és közműlétesítmények céljára kialakítandó földrészleteket, illetve a kötelező szabályszási elemek végrehajtása srán kialakuló földrészleteket. (2) A településen krlátztt vegyszer- és műtrágya használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés flytatható, és a természetvédelmet szlgáló vadállmány-kezelés engedélyezhető. (3) Az Má0 jelű mezőgazdasági övezetbe a szabályzási terv szerint, elsősrban a gyep, rét, nádas, mcsár művelési ágú területek, tvábbá a tájképi szempntból érzékeny mezőgazdasági rendeltetésű területek tartznak. (4) Az Má0 jelű általáns mezőgazdasági övezetben épületek, építmények elhelyezése a kilátók, hidak, víztárzók és védelmi célú, álcáztt távközlési antennák kivételével tils. (5) Az Má1 jelű általáns mezőgazdasági övezetben a földhivatali nyilvántartás szerinti területegységeken (telek, alrészlet, a tvábbiakban Terület) az alábbi előírásk szerint lehet építményt elhelyezni: 15
a.) szántóföldi művelés esetén, 5 ha-nál nagybb Területen, a Terület rendeltetésszerű használatát szlgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, a beépítettség a Terület 1 %-át, illetve az 2000 m 2 -t nem haladhatja meg; b.) gyep, rét és legelő művelés esetén 2 ha-nál nagybb Területen állattartó és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, a beépítettség a Terület 3 %-át, illetve az 2000 m 2 -t nem haladhatja meg; c.) művelt gyümölcsültetvény esetén 1 ha-nál nagybb Területen a mezőgazdasági termelést, feldlgzást szlgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépítettség a Terület 3%-át, illetve az 1000 m 2 -t nem haladhatja meg, d.) az övezetben található Területeken több épülettömeg is elhelyezhető, de egy-egy épület alapterülete nem haladhatja meg az 500 m 2 -t. (6) Az Má1 jelű általáns mezőgazdasági övezetben az (5) bekezdésben fglaltakn túl a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság egyetértésével az alkalmaztt technlógiai szerint elhelyezhető távközlési trny és szélerőmű is. (7) Az Má1 jelű általáns mezőgazdasági övezetben a lakófunkció a gazdasági terület részeként, vagy önállón úgy helyezhető el, hgy az a megengedett beépítettség felét nem haladhetja meg. (8) Az általáns mezőgazdasági terület övezeteiben birtktest, illetve birtkközpnt az OTÉK vnatkzó előírásai szerint alakítható ki. (9) Az épületeket a feltáró utak (dűlőút) tengelyétől 10 méterre mért, maximum 100 méter mély területsávban, a minimális 10 méter mély hátsókert, és 10-10 méter széles ldalkert elhagyásával kialakuló építési helyen, szabadn álló beépítési móddal lehet elhelyezni. (10) Az általáns mezőgazdasági terület övezeteiben 6,0 méter legnagybb építménymagasságú épületek helyezhetők el. Amennyiben az alkalmaztt technlógia indklttá teszi, legfeljebb 10,0 méteres legnagybb építménymagasságú épületek is elhelyezhetők. Különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,5 méter lehet. Kertes mezőgazdasági terület 22.. (1) Az övezetben kialakítható földrészletek területe nem lehet kisebb 2000 m 2 -nél, szélessége nem lehet kevesebb 14 méternél. (2) Az Mk0 jelű kertes mezőgazdasági övezetben épületek nem helyezhetők el. (3)Az övezetben található meglévő épület felújítható, átalakíthatók. Vízgazdálkdási terület 23.. (1) A vízgazdálkdással kapcslats összefüggő terület: a.) a flyóvizek medre és parti sávja, b.) a közcélú nyílt csatrnák medre és parti sávja. 16
(2) A szabályzási tervben az (1) bekezdés szerinti területek V övezeti jellel kerültek feltüntetve. (3) A vizek és a közcélú vízi létesítmények fenntartására vnatkzó feladatk meghatárzásánál a vnatkzó magasabb szintű jgszabálykat kell figyelembe venni. (4) A vízpartk mentén kétldali, 6-6 méter széles fenntartási sávt kell biztsítani. A fenntartási sávban csak rét, legelő gazdálkdás flytatható, fás szárú növényzet nem telepíthető. (5) A vízgazdálkdási területen minden területfelhasználási és építési tevékenység a területileg illetékes vízügyi felügyelőség engedélyével végezhető 2. Különleges beépítésre nem szánt terület 24.. (1) A különleges beépítésre nem szánt területbe azk a területek tartznak, amelyek a rajtuk elhelyezkedő épületek különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakrlnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) más beépítésre szánt, illetve beépítésre nem szánt területfelhasználású területektől eltérnek. (2) Különleges beépítésre nem szánt terület területfelhasználási kategóriájú területek: a.) b.) c.) KkTE övezeti jelű temető terület, KkSP övezeti jelű sprt, szabadidő terület, KkB övezeti jelű bányaterület. (3) A különleges beépítésre nem szánt területen az övezetek rendeltetésszerű használatát szlgáló építmények helyezhetők el. (4) Épületek az alábbiak szerint kialakíttt építési helyen belül helyezhetők el: a.) előkert mértéke minimum 5,0 méter, b.) ldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatárztt legkisebb távlságnál, és 5,0 méternél, c.) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatárztt legkisebb távlságnál, és 10,0 méternél. (5) A különleges beépítésre nem szánt terület övezetben található kialakult telken új épület akkr helyezhető el, amennyiben az meghaladja a kialakítható telek legkisebb területének 80 %-át, szélessége a hmlkvnaln a 20 m-t. (6) A különleges beépítésre nem szánt terület övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési előíráskat kell alkalmazni: KkTE. jelű temető terület Beépítési mód szabadn álló 2 Jóváhagyáskr a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 17
Kialakítható telek legkisebb területe 5.000 m 2 Kialakítható telek legkisebb szélessége 40,0 m Megengedett legnagybb beépítettség 2 % Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett legnagybb építménymagasság K 4,5 m Megengedett legkisebb zöldfelület 50 % Harangláb, harangtrny esetén egyedi építési engedélyezési eljárás keretében a megengedett legnagybb építménymagasságnál magasabb, a megengedett tetőhajlásszögtől eltérő is engedélyezhető. A temetőt kerítése mentén fasrral kell határlni. KSP. jelű sprtpálya területe Beépítési mód szabadn álló Kialakítható telek területe min. 2.000 m 2 Megengedett legnagybb beépítettség 2 % Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett legnagybb építménymagasság 3,0 m 5,5 m Megengedett legkisebb zöldfelület 70 % Burklt sprtpályák kialakítása esetén, elvi építési engedély alapján a zöldfelület 50 %-ra csökkenthető. KkB. jelű bánya terület Beépítési mód szabadn álló Kialakítható telek legkisebb területe 10.000 m 2 Megengedett legnagybb beépítettség 2 % Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett legnagybb építménymagasság 3,0 m 6,0 m Megengedett legkisebb zöldfelület 40 % Az építmények a technlógiai igényeknek megfelelő kialakítással helyezhetők el. Az övezetben a megengedett legnagybb építménymagasságnál egyedi építési engedélyezési eljárás keretében magasabb is engedélyezhető, ha azt az alkalmaztt technlógia indklttá teszi A bánya felhagyását követően rekultiválását el kell végezni. (7) Az épületek laps, vagy magastetővel létesíthetők. A magastető 45º-nál meredekebb nem lehet. Rendhagyó színű fedések nem alkalmazhatók. Tetőhéjazatként lemezfedést, cserépfedést kell alkalmazni. (9) A különleges beépítésre nem szánt területen elhelyezhető építmények kialakítása srán figyelembe kell venni a környező beépítés jellemzőit (méretek, karakter, élet- és vagynbiztnság, stb.) és szabályzási előírásait. (10) A be nem épített, és burklattal el nem láttt területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. 18
Környezetszabályzás Környezetvédelem 25.. (1) A föld védelme, a.) Az építmények kivitelezése srán a kivitelező, üzemeltetés srán az üzemeltető köteles gndskdni a termőréteg megmentéséről. A kivitelezés és az üzemeltetés srán biztsítani kell, hgy a környezeti hatásk az érintett termőföld minőségében ne kzzanak kárt. (2) A levegő védelme a) A település területén be kell tartani a hatálys jgszabálykban meghatárztt egészségügyi határértékeket. b) Bejelentés köteles helyhez kötött légszennyező pntfrrás létesítése esetén be kell tartani a vnatkzó jgszabályk előírásait. c) Tils a környezeti levegő lyan mértékű terhelése, amely légszenynyezést, vagy határértéken felüli légszennyezettséget kz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése. d) A légszennyező frrásk létesítése srán megvalósíttt műszaki megldásnak meg kell felelni az elérhető legjbb technika alapján meghatárztt levegővédelmi követelményeknek és előírásknak. e) A szlgáltató tevékenység körében légszennyező frráskat üzemeltetni nem szabad. (3) Zaj és rezgés elleni védelem a.) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében a vnatkzó rendeletek szerinti határértékeket meghaladó zajt kibcsátó létesítmény és tevékenység nem alakítható ki, illetve nem flytatható. A településen csak lyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek nem kznak a vnatkzó jgszabályban a lakóterületre előírt határértékeknél nagybb zaj-, illetve rezgésterhelést. b.) A környezetbe zajt vagy rezgést kibcsátó létesítményeket úgy kell tervezni és megvalósítani, hgy a védendő területen, épületben és helyiségben a zaj- vagy rezgésterhelés feleljen meg a zaj- és rezgésterhelési követelményeknek. c.) A védendő területeket úgy kell kijelölni, hgy a külön jgszabály szerinti zajterhelési határértékek teljesüljenek. A védendő épületet, helyiséget úgy kell megtervezni és megépíteni, hgy a külön jgszabály szerinti belső téri zajterhelési határértékek a használatbavétel időpntjára teljesüljenek. d.) A közlekedési területeken szabadn maradó sávkat zajcsökkentő hatású zöldsávval kell betelepíteni. (4) A vizek védelme a.) Közműves szennyvízcsatrna kiépítéséig a keletkező szennyvizet szakszerű közműpótló létesítményekkel kell tisztítani, illetve elhelyezni, vagy zárt tárlóba történő gyűjtés után engedélyezett települési flyékny hulladék fgadótelepre kell szállítani. b.) A szennyvízcsatrna hálózat kiépítését követően a kibcsátókat a hálózatra rá kell kötni. c.) Meg kell akadályzni a felszíni és felszín alatti vizekbe szennyezőanyag bejutását. A felszíni vizeket közvetlenül élővízflyásba vezetni csak a megfelelő mértékű, előzetes tisztítás után lehet, a szükséges hatósági engedély birtkában. 19
d.) Tils szennyező anyagnak, illetve az ilyen anyagt tartalmazó, vagy lebmlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vízbe. e.) A földfelszín alatt elhelyezett közművezetékek esetleges kereszteződésénél (víz, szennyvíz) a vízbázisk, a távlati vízbázisk és az ivóvízellátást szlgáló vizilétesítmények védelméről szóló jgszabály vnatkzó előírásait figyelembe kell venni. f.) Tils a szennyvizet felhagytt kutakba, árkkba bevezetni, gyűjteni, vagy elhelyezni. g.) Hígtrágya, trágyalé csak a magasabb szintű jgszabálykban rögzített módsn helyezhető el. h.) Állatartó telephez trágyatárló nem létesíthető felszíni víztől számíttt legalább 100 m-en belül. (5) Hulladékgazdálkdás a.) A települési hulladék gyűjtése és tárlása csak zártan, gyűjtőedényben, illetve más edényzetben vagy ideiglenes tárlásra szlgáló berendezésben (a tvábbiakban: gyűjtőedény) történhet, a tvábbi kezelésnek megfelelő módn elkülönítve. b.) A települési szilárd hulladékt csak szervezett szemétgyűjtéssel, az erre kijelölt helyre szabad szállítani. c.) Az állati tetemek környezet-higiéniás szempntból megfelelő gyűjtését, elhelyezését a magasabb szintű jgszabályban rögzített előírásk betartása mellett biztsítani kell. d.) Az illegális hulladéklerakó helyeket fel kell számlni az adtt terület helyreállításával egyidejűleg, az esetleges hulladékt össze kell gyűjteni és engedéllyel rendelkező lerakóhelyre kell elszállítani. Az illegális hulladéklerakást flyamats ellenőrzés mellett önkrmányzati szabályzással is krlátzni kell. Természet- és tájvédelem Természet- és tájvédelem általáns előírásai 26. (1) A településen az ingatlank és az épületek kialakítása, fejlesztése és használata srán a kialakult tájkarakterhez kell illeszkedni. (2) Épületek kialakításánál a településre jellemző építészeti megldáskat kell alkalmazni. (3) A település beépítésre nem szánt területén 10 méternél magasabb építménymagasságú épületeket a környezethez (a dmbrzati és növényzeti adttságkhz) illeszkedően kell elhelyezni. (4) Hír- és távközlő létesítmény tájképvédelmi szempntból megengedhető legnagybb magassága 20 m lehet. (5) A kialakult gemrflógiai frmák (hegygerinc, völgy, stb.) megőrzendők. (6) A településen a tájra jellemző, lmbhullató cserje- és fafajk telepítése lehetséges, az 4. számú függelékben található növénylista felhasználásával. A növénylista bővíthető, de kifejezetten a tájegységre jellemző, a hazai flórát reprezentáló, lmbhullató fajk alkalmazhatók. 20
Közterületi növénytelepítésnél a tűlevelű örökzöldek dminanciája kerülendő. Pufferterület övezte 27. (1) Művelési ág váltásáhz, művelés alól kivnáshz és a művelés alól kivett terület újrahasznsításáhz a természetvédelmi hatóság hzzájárulása szükséges. (2) Csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkdási módszerek alkalmazhatók. A kialakult tájhasználatt megváltztatni csak a természetes állapthz közelítés érdekében szabad. (3) Energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhetõ, a természetvédelem céljaival ellentétes fásítás nem végezhető. (4) Tájidegen, tájképileg zavaró építmények, csarnk jellegű épület, reklámcélú hirdetõ építmény nem helyezhetők el, és a táj jellegét kedvezőtlenül megváltztató dmbrzati beavatkzás nem végezhető. (5) Közlekedési építmények, új villamsenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek, egyéb közművezetékek, építmények tájba illesztve a természetvédelmi hatóság által meghatárztt feltételekkel létesíthetők. (6) Új külszíni művelésű bánya nem nyitható, a meglévő pedig csak a természetvédelmi hatóság határzatában fglaltak szerint üzemeltethető. (7) A területen környezetszennyezõ tevékenység nem flytatható, új hulladéklerakó, hulladéktárló, hulladékkezelõ telep - kivéve a bilógiailag lebmló szerves anyagk lebntását és tvábbi felhasználásra alkalmassá tételét végzõ telepek (kmpsztüzemek), valamint hulladékátrakó állmás - és vegyszertárló nem létesíthetõ. Tájképvédelem 28.. (1) Az építmények a környezettel funkcinális és esztétikai összhangban, tájba illesztve helyezhetők el. A külterületi épületek kialakítása a helyi építészeti hagymányknak megfelelő anyaghasználattal és frmavilág szerint történjen. (2) Az utak melletti fasrk védendők, flyamats áplásukról, szükség szerint tájra jellemző, lmbhullató fafajkkal történő pótlásukról gndskdni kell. (3) A kiépítendő közlekedési utakat a gemrflógiai adttságkhz igazdó nymvnaln kell vezetni. (4) Az övezetben közművezetékeket és járuléks közműépítményeket tájba illesztett módn, a tájképvédelmi célk megvalósulását nem akadályzó műszaki megldásk alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vnalvezetést is - kell elhelyezni. Egyedi tájértékek 29. (1) Az egyedi tájértékek az ember társadalmi tevékenységével létrehztt tájalktó elemek, melyek kultúrtörténeti, vagy esztétikai szempntból 21
egy község számára jelentőssé váltak, de nem állnak műemléki, vagy természetvédelmi ltalm alatt. (2) Tükrözik a falu múltját, kulturális hagymányait, védelmük ezért fnts. Minden egyedi tájértéknek közösségi jelentőséggel kell bírnia, környezetével együtt értelmezendő. (3) Az egyedi tájérték védelme érdekében flyamats állapt-, illetve állagmegóvását, környezetének rendezését el kell végezni. (4) A magasabb szintű jgszabály előírása szerint, a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság által megállapíttt és nyilvántatásba vétt egyedi tájértékeket jelen rendelet 3. sz. függelékében kell felsrlni. A függelék aktualizálásáról flyamatsan gndskdni kell. Kulturális örökség védelme 30.. (1) A település régészeti lelőhelyei, illetve a régészeti érdekű területek a bel- és a külterületi szabályzási terveken került feltüntetve, és jelen rendelet 1. sz. függelékében felsrlva. (2) Régészeti érintettség esetén az örökségvédelemről szóló magasabb szintű jgszabályk alapján kell eljárni. (3) Védett, vagy nyilvántarttt régészeti lelőhelyen az egyébként építési, vagy más hatósági engedélyhez nem kötött 30 cm mélységet meghaladó munkálatkat az örökségvédelmi hatóság engedélyezi. (4) Nyilvántarttt régészeti lelőhelyek esetében a területileg illetékes örökségvédelmi hatóság 3 szakhatóságként jár el, ezért az elvi építési engedélyezési és az építési engedélyezési eljárásba be kell vnni. Nyilvántarttt régészeti lelőhelyen bármilyen jellegű földmunka megkezdését megelőzően a területileg illetékes örökségvédelmi hatóság szakhatósági állásfglalását meg kell kérni, és a munkálatk srán az abban fglaltak szerint kell eljárni. (5) A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatk esetében a területileg illetékes örökségvédelmi hatóságt véleményező szervként kötelezően be kell vnni még a tervezés fázisában. (6) Ha nyilvántarttt lelőhellyel érintett területeken kívül a területelőkészítési és építési munkák srán régészeti emlék kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles: a. A tevékenységet aznnal felfüggeszteni és szüneteltetni a helyileg illetékes múzeum nyilatkzatának kézhezvételéig. b. A helyszín és a lelet őrzéséről a felelős őrzés szabályai szerint a jegyző, vagy az illetékes múzeum, vagy az illetékes örökségvédelmi hatóság intézkedéséig gndskdni. c. Az emléket vagy a leletet az illetékes települési önkrmányzat jegyzőjének haladéktalanul be kell jelenteni, ezzel egyidejűleg értesíteni kell a területileg illetékes múzeumt és a területileg illetékes örökségvédelmi hatóságt. E kötelezettség a felfedezőt, az ingatlan tulajdnsát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli. 3 Jóváhagyáskr a Győr-Msn-Sprn Megyei Krmányhivatal, Kulturális Örökségvédelmi Irda 22