A foglalkozás címe: Karakterek, hősök A foglalkozás helyszíne és résztvevői: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 19/1-es számú könyvtára, alsós csoport A foglalkozás időpontja: 2010. november 17. A foglalkozás vezetője: Televele Egyesület: Nagy Krisztina, Borbély Dóra, Vadász Piroska A Karakterek, hősök című, 3. foglalkozás célja, hogy a gyerekek élményszerű tapasztalatot szerezzenek a karakter-megjelenítés filmes eszközeiről, tudatosítsák a jó és rossz szereplők megjelenítési eszközeit, valamint fejlesszék asszociációs készségeiket, ki tudják fejezni egy-egy karakter tulajdonságainak lényegét színekkel, formákkal, képekkel. Beszámoló A foglalkozás 1. Bemelegítő drámajáték 12 perc időtartam 3. 2. A gyerekek közösen olyan filmrészleteket néznek meg, amelyekben különböző karakterek, hősök szerepelnek. 3. A filmrészletek első megtekintése után irányított beszélgetés a látott szereplőkről, karakterekről, arról, milyen jó és rossz karakterek szerepeltek a filmrészletekben. 4. A filmrészletek második megtekintése során a gyerekeknek az a feladata, hogy megfigyeljék, milyen hangok, zenék, világítás, kameramozgás jellemzi az egyes karaktereket a képernyőn. 5. Irányított beszélgetés arról, hogy milyen filmes eszközöket használtak a filmrészletekben egy-egy karakter megformálásához, általában milyen filmes eszközök állnak rendelkezésre a karakterek jelzésére. 6. A filmrészletekben látott, a gyerekek által kiválasztott 3-4 szereplő közül választva kiscsoportokba szerveződnek a gyerekek. 7. A kiscsoportokban a gyerekek a kiválasztott karaktert megjelenítő montázst készítenek kivágott formákból, színekből, arcokból, képekből. Montázs alcíme.. szereplő: ilyen vagyok, ez az én világom 8. Egymás montázsainak megtekintése, a gyerekek 2 perc 20 perc
egymás alkotásainak címet adnak. 9. Záró, levezető drámajáték 5 perc 90 perc szükséges anyagok, eszközök, előkészületek: összevágott, egybeszerkesztett filmrészletek montázs készítéséhez: színes papír, karton, olló, ragasztó, textil, színes, fekete- fehér képek, gyöngy stb. Módszertani javaslatok 1. A filmrészletekben legyenek jó és rossz karakterek, fő és mellékszereplők, vegyesen elhelyezve egymás után. 2. Az irányított beszélgetésen az alábbi kérdésekre válaszolhatnak a gyerekek: - Ki volt a jó, illetve a rossz szereplő/karakter? - Honnan lehet tudni, hogy jó, vagy rossz az adott szereplő? - Hogyan nézett ki? - Milyen ruhát hordott? - Mit fedeztetek fel a karaktert kísérő zenéről? - Mit fedeztetek fel a világításról? - Hol volt a kamera? Mit mutatott? - Honnan lehet tudni, hogy ki a hős? - Milyen tulajdonságai vannak egy hősnek? - Ki a kedvenc hősötök? 3. A montázs készítése előtt a gyerekek azt az instrukciót kapják, hogy pl. Amidala: ilyen vagyok, ez az én világom címmel készítsenek közösen egy képet a rendelkezésükre álló anyagokból. Ez a nyitott feladat meghatározás szabad asszociációs lehetőséget biztosít a feladat kreatív megoldásához. Célkitűzések 1. A karakter megjelenítés filmes eszközeiről való élményszintű tapasztalatszerzés. 2. A jó és rossz szereplők megjelenítési eszközeinek tudatosítása. 3. Asszociációs készség fejlesztése, egy karakter tulajdonságainak lényegi kifejezése színekkel, formákkal, képekkel.
Az előző alkalom felidézése után a bemelegítő drámajátékban a gyerekek feladata az volt, hogy elképzeljék magukat egy Oscar-díj átadó gálán, ahol mindenki más-más szerepet alakított (fotós, színész/színésznő, pincér). Ezután elkezdődött a filmvetítés (kb. 8 perc), amihez mozijegyet osztottunk a gyerekeknek, és a gyerekek közösen olyan filmrészleteket néztek meg, amelyekben különböző karakterek, hősök szerepeltek. A filmrészletek első megtekintése után irányított beszélgetés zajlott a látott szereplőkről, karakterekről, arról, milyen jó és rossz karakterek szerepeltek a filmrészletekben. A filmrészletek második megtekintése során a gyerekeknek az volt a feladata, hogy a megbeszéltek alapján megfigyeljék, milyen hangok, zenék, világítás, kameramozgás jellemzi az egyes karaktereket a képernyőn, általában milyen filmes eszközök állnak rendelkezésre a karakterek jelzésére. Ezután a mozijegyek színei alapján kiscsoportokba szerveződtek a gyerekek, és a filmrészletekben látott, általuk kiválasztott 3-4 szereplő közül választottak egy megjelenítendő karaktert/figurát. A kiscsoportokban a gyerekek a kiválasztott karaktert megjelenítő montázst készítettek kivágott képekből, formákból, színekből, arcokból. A montázs alcíme.. szereplő: ilyen vagyok, ez az én világom. A montázs kialakítása előtt mindenki elmondhatta a véleményét, és közös döntés alapján, szavazással döntötték el, hogy melyik szereplő(ke)t választják a montázson való megjelenítéshez. Miután közösen elkészítették a rendelkezésükre álló anyagokból a montázst, kiválasztottak maguk közül egy (vagy több) embert a csoportból, aki elmondta a többiek előtt, hogy melyik hőst/karaktert és miért választottak. A gyerekek megtekintették egymás montázsait, és címet adtak egymás munkáinak. A montázsokon megjelenített szereplők a következőképpen alakultak: 1. csoport: Először több szereplő/karakter is felmerült, leginkább a fiú/lány eltérés volt jelentős, végül Scooby Doo volt az, amiben a csoport tagjai mindannyian ki tudtak egyezni. Jól fel tudták sorolni a tulajdonságait (félős, mohó, barna, stb.), de megjeleníteni mégis leginkább a külső tulajdonságait jelenítették meg: hol lakik, milyen a környezete, kikkel találkozik. Elég jól együttműködtek. Érdekes volt, hogy amint felmerült, hogy a többieknek is be kell mutatniuk a montázst, már rögtön történetben kezdtek el gondolkodni. A végén alá is írták a montázst.
2. csoport: Eleinte volt egy kis bizonytalanság a karakter-választásban, de aztán szintén Scooby Doo volt az, amiben mindannyian ki tudtak egyezni. A gyerekek először a kivágott képeket nézték át; kiindulási pontként helyszíneket kerestek, ezzel párhuzamosan az egyik kislány Scoobyt rajzolta. Nagyon ügyesen ráéreztek a montázs stílusra: például a képekből részeket vágtak ki és más képekre ráragasztották. Bár el tudták sorolni Scooby belső tulajdonságait vicces, félős, szeret enni a montázson inkább a külső jegyeket tudták megmutatni, az absztrakt megjelenítés nehéz volt számukra.
3. csoport Mindenképpen valamilyen énekes sztárt szerettek volna ábrázolni, de a csoportvezető kérte, hogy színészt, szereplőt válasszanak. Így lett Miley Cyrus a választott karakter, akinek tulajdonságaihoz egyedül az egyetlen fiú csoporttag nem tudott igazán hozzászólni, így ő csinálta a montázson a ragasztásokat. Alkotás közben az derült ki, hogy a filmben a ruhák, az öltözés, öltöztetés fogja meg őket igazán olyan volt, mintha az öltöztetős, ruhatervezős játék jelent volna meg más formában. Az alkotás során inkább mindenki a saját elgondolása szerint, és nem közös koncepció mentén haladt. Sok bizonytalanság volt bennük, hogy mit, hogyan kell csinálni, hova ragasszanak, mit vágjanak ki. A tapasztalat az volt, hogy még tanulniuk kell, milyen is ez a nagy szabadságot jelentő munkamódszert. Nehezen döntötték el ki fogja bemutatni, ezt nem játékként, hanem izgulással járó feladatnak tekintették. A bemutatásban viszont lényegében mindenki részt vett egy-egy mondattal. Büszkék voltak az alkotásukra.