EURO LATIN-AMERIKAI PARLAMENTI KÖZGYŰLÉS SÜRGŐS ÁLLÁSFOGLALÁS: Európa és Latin-Amerika álláspontjáról az éghajlattal és az éghajlatváltozással kapcsolatos témákban, a 2015-ös párizsi csúcstalálkozó (COP21) fényében előadók: Cecilia Castro Márquez (Parlandino) és Ernest Urtasun (Európai Parlament) az EuroLat Parlamenti Közgyűlés európai alkotóeleme segítségével (a szabályzat 8. cikkének (3) bekezdése) 2015. június 5., péntek, Brüsszel AT\1063925.doc AP101.804v02-00 Egyesülve a sokféleségben
Az EuroLat Parlamenti Közgyűlés állásfoglalása Európa és Latin-Amerika álláspontjáról az éghajlattal és az éghajlatváltozással kapcsolatos témákban, a 2015-ös párizsi csúcstalálkozó (COP21) fényébenˮ Az Euro Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlés, 1. elismeri, hogy a közelgő COP21 kulcsfontosságú lesz egy valamennyi félre nézve 2020- ig kötelező jogi erővel bíró és átlátható, ambiciózus globális éghajlat-változási megállapodás megkötése szempontjából, amely figyelembe veszi az éghajlatra vonatkozó tudományos adatokat, a nemzetközi emberi jogi kötelezettségeket és az Éghajlat-változási Keretegyezmény (CMNUCC) elveit, különösen pedig a közös, de differenciált felelősség elvét, valamint az adott nemzeti körülményektől, illetve a változó globális gazdasági és geopolitikai feltételekről függő egyéni lehetőségeket; 2. kéri a két régió kormányait és az uniós intézményeket, hogy erősítsék meg kölcsönös szövetségüket egy méltányos és ambiciózus globális éghajlat-változási megállapodás érdekében, figyelembe véve, hogy a nemzetközi szintű közös erőfeszítések egyelőre elmaradnak a felmelegedés 2 C alatt történő tartására irányuló céltól, amelynek sürgős elérése mindkét régió közös érdeke, illetve hogy az Éghajlat-változási Keretegyezmény folyamatában egységes álláspontot eredményező konszenzusra kell törekedni a CELAC keretében, valamint hogy a biregionális opciók gazdag sokszínűsége óriási lehetőségeket rejt egy ambiciózus program jobb előmozdításához; 3. rámutat, hogy a parlamenti képviselők fontos szerepet játszanak az éghajlatváltozás területén, és vezető szerepet tölthetnek be egy, az éghajlatváltozással foglalkozó régióközi szövetségben, amelyhez valamennyi polgár és nem állami szereplő többek között a városok, a nemzeti és a helyi hatóságok demokratikus részvéte nyújtana támogatást; emlékeztet arra, hogy Európa elkötelezett amellett, hogy vezető szerepet töltsön be az éghajlatváltozás elleni küzdelemben és az alacsony szén-dioxidkibocsátású gazdaság felé való előrehaladásban, amelynek alapját hosszú távon az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2050-re előirányzott 80 95%-os csökkentési céljai, valamint e gázok 2020-ig kitűzött csökkentésére, a megújuló energiára és az energiahatékonyságra vonatkozó célok képezik; arra kéri az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő kezdeményezéseket, amelyek ambiciózus keretet biztosítanak a 2030-ra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikához, ilyen például az Éghajlat-változási Keretegyezmény részes feleinek párizsi csúcstalálkozóján a globális éghajlat-változási megállapodás megkötésére irányuló uniós hozzájárulás; 4. határozottan arra ösztönzi az országokat, hogy alakítsanak ki és hajtsanak végre olyan jogszabályokat és stratégiákat, megvalósítható és mérhető eszközöket, amelyek az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, ellenállóképes gazdaságra történő átállás 2050 előtti megvalósítására irányulnak, összhangban a globális szénköltségvetés ama céljával, hogy a globális átlaghőmérséklet ne emelkedjen 2 C-nál többel; hangsúlyozza, hogy a kormányoknak és a nemzetközi rendszer intézményeinek kell irányítaniuk a környezetvédelmi politikákkal foglalkozó mechanizmusokat és intézményeket, különösen ami a környezetvédelmi közpolitikák kidolgozását, végrehajtását és értékelését illeti; AP101.804v02-00 2/6 AT\1063925.doc
5. hangsúlyozza, hogy az emberi jólét olyan új paradigmáját kell kialakítani, amely képes összeegyeztetni az éghajlatváltozás elleni küzdelem, illetve az egyenlőség és a társadalmi kohézió javítása jelentette kettős kihívást; arra ösztönzi a kormányokat, hogy erősítsék meg a két térség közötti cserét olyan fogalmak tekintetében, mint a megfelelő életszínvonal és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, ellenállóképes társadalmak felé való elmozdulás kezelésével kapcsolatos kérdések; úgy véli, hogy a kibocsátások csökkentését célzó világméretű áttérés jelentős lehetőségeket nyújt a gazdaság élénkítésére Európában, Latin-Amerikában és az egész világon egyaránt; az éghajlatváltozás elleni fellépések jelentős előnyöket nyújtanak a közjólét szempontjából is; eme átállás késlekedése ugyanakkor növelni fogja az általános költségeket és korlátozni fogja a hatékony kibocsátáscsökkentés lehetőségeit és az éghajlatváltozásból eredő hatásokra való felkészülést; 6. a biregionális stratégiai partnerség keretében vállalja, hogy őrködik az EU és a CELAC 2015 2017-es cselekvési tervének tényleges végrehajtása felett, illetve hatékonyan alkalmazza és továbbfejleszti az EUROCLIMA programot; 7. sürgeti mindkét régió állam- és kormányfőit arra, hogy az éghajlatváltozás kezelésére irányuló biregionális együttműködést elősegítő belső intézkedések meghozatalával, és innovatív és megfelelő mechanizmusok és kezdeményezések támogatásával az együttműködés és egymás kölcsönös támogatása szellemében megerősített elszántsággal járuljanak hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős csökkentéséhez; 8. kéri mindkét régió kormányait, hogy nagyobb koherenciára törekedjenek az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi szintű nyilatkozataikban, valamint a régiók közötti, régiókon belüli és belföldi gazdasági és kereskedelmi politikák terén; 9. sürgeti a tagállamokat, hogy kellő időben nyújtsák be a nemzeti szinten meghatározott hozzájárulásaikat, hogy azokat a párizsi találkozót megelőzően értékelni lehessen az Éghajlat-változási Keretegyezmény keretében, valamint teljesítsék a 2 C-os célkitűzés elérését biztosító, ambiciózus és méltányos kötelezettségvállalásokat; kéri, hogy a nemzeti szinten meghatározott hozzájárulások feleljenek meg az egyezmény elveinek, mennyiségileg meghatározhatók, méltányosak és ellenőrizhetők legyenek, illetve előkészítésük és végrehajtásuk során vegyenek részt a parlamentek és a civil társadalom szereplői is; 10. felszólítja a kormányokat, hogy a 2015. évi megállapodás keretében megfelelően és kiegyensúlyozottan kezeljék az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást, tekintve, hogy mindkét régió 2 C alatti cél elérésére törekszik és egyúttal egyre növekvő éghajlat-változási hatásokkal is szembesül, valamint számolva azzal, hogy a növekvő éghajlat-változási hatásokhoz való alkalmazkodás Latin-Amerika és a Karib-térség számára létfontosságú kérdés; 11. szigorú szabályokat követel a párizsi megállapodásban, amelyek szilárd biztosítékokat nyújtanak ahhoz, hogy a hőmérséklet-növekedés ténylegesen legfeljebb 2 C legyen, e szabályok mindenkire kiterjedjenek és elősegítsék az eredmények nyomon követését; felszólítja a tárgyaló feleket, hogy nyújtsanak technikai segítséget a fejlődő országoknak az üvegházhatású gázok nyilvántartásának nyomon követésével, jelentésével és ellenőrzésével kapcsolatosan; AT\1063925.doc 3/6 AP101.804v02-00
12. arra ösztönzi a kormányokat, hogy tegyék lehetővé az Éghajlat-változási Alap hatékony, kiszámítható és fenntartható finanszírozását egy ütemterv kialakításával és megfelelő források mobilizálásával, amelynek célja az éghajlatváltozás elleni küzdelem 2020-ig szóló, hosszú távú finanszírozására irányuló kötelezettségvállalás biztosítása 100 000 millió amerikai dollárral (USD), amelyet méltányos, átlátható és megkülönböztetéstől mentes, valamint a fejlődő országok, és különösen a lakosság kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportjai és közösségei számára kedvező befizetési feltételek mellett magán- és állami pénzforrások éves részletekben fizetnének az Éghajlat-változási Alapba; 13. sürgeti, hogy átfogó elemként, szisztematikusan építsék be az Éghajlat-változási Keretegyezményre irányuló tárgyalásokba a nemek közötti egyenlőség ügyét, és azt az éghajlatváltozással kapcsolatos új megállapodásban működési elvként juttassák érvényre, valamint az Éghajlat-változási Alap működési és szervezeti iránymutatásaiban szerepeljenek a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos megfontolások, amelyek figyelembe veszik a nők jogait, szükségleteit, képességeit és ismereteit; 14. kéri az Európai Unió intézményeit, valamint mindkét térség kormányait, hogy az éghajlatváltozás hatásaival összefüggésben sürgősen lépjenek fel a különösen sérülékeny fejlődő országokban többek között a közép-amerikai régióban elszenvedett veszteségek és károk enyhítése érdekében; kéri a két régió kormányait, hogy a veszteségek és károk enyhítése érdekében támogassák a veszteségekre és károkra vonatkozó varsói nemzetközi mechanizmus alkalmazását; 15. kéri, hogy az éghajlatváltozás és egyéb környezetvédelmi kérdések megelőzése érdekében dolgozzanak ki átfogó és intézményközi stratégiákat, amelyek oktatási közpolitikákon alapulnak; ezeken belül fontos egy, a természet és a környezet védelme közötti harmonikus kapcsolatról szóló ősi ismeretek elem beépítése, valamint az oktatási rendszerből kiindulva a megelőzés és kárenyhítés kultúrájának kialakítása; 16. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy állítsák meg a további erdőirtásokat, és különösen a trópusi erdők elpusztítását, és hogy a latin-amerikai és karibi országok támogatásban részesüljenek olyan programok és mechanizmusok keretében, amelyek célja, hogy védelmet nyújtsanak ezen ökoszisztémáknak, többek között a bennszülött népek ősi ismereteinek, valamint garantálják a biológiai sokféleségben, az őslakos és helyi közösségek életében, valamint a tudás oktatáson keresztüli megosztásában rejlő előnyöket; 17. elismeri azt a különleges szerepet, amelyet az erdőirtás és az erdőpusztulás következtében a fejlődő országokban keletkező kibocsátás csökkentése terén (REDD +) a latin-amerikai országok játszanak, és sürgeti az összes érintett szereplőt, hogy segítsék elő a latin-amerikai erdős területek védelmét szolgáló mechanizmusokról szóló, tisztességes megállapodás megkötését, amely maradéktalanul érvényre juttatja a környezetvédelmi és társadalmi biztosítékokat; 18. felszólítja az EU és Latin-Amerika és a Karib-térség kormányait, hogy erősítsék meg az éghajlatváltozással foglalkozó fennálló szövetségeket, és hozzanak létre újakat, amelyek összhangban vannak az emberi jogokról és az éghajlatváltozásról szóló genfi kötelezettségvállalással, nagyobb pénzügyi támogatást nyújtva a fejlesztésnek, a technológia és a tudás átadásának; AP101.804v02-00 4/6 AT\1063925.doc
19. sürgeti az iparosodott országokat, hogy támogassák a többi országot az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás terén, és nyújtsanak pénzügyi támogatást az alkalmazkodásra irányuló nemzeti cselekvési programokhoz, különösen pedig biztosítsanak elsőbbséget a közösségi és az ökoszisztéma-alapú alkalmazkodás témáinak; hasonló mértékben nyújtsanak elsőbbséget a tiszta technológiák átadására, az információk, szakértők és szakemberek cseréjére irányuló pénzügyi és műszaki együttműködésnek; sürgeti a segítséget igénylő országokat, hogy teremtsék meg a projektek akadálytalan tervezéséhez, megvalósításához és nyomon követéséhez szükséges feltételeket; elismeri azt a szerepet, amelyet a fejlesztési közösségnek, az OECD-nek, az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottságának kellene betöltenie az érdekelt felekkel és az érintett szervezetekkel folytatott szoros együttműködés során, annak érdekében, hogy felmérjék és mérsékeljék az éghajlatváltozás emberekre gyakorolt legsúlyosabb, minden bizonnyal abban az esetben is komplex hatásait, ha a felmelegedés 2 C alatt marad; 20. sürgeti a kormányokat, hogy biztosítsanak erőforrásokat és támogatást a tudományos és technológiai együttműködéshez, és elismerését fejezi ki minden olyan erőfeszítésért, amelynek célja az energiahatékonyság és a megújuló forrásokból származó villamos energia energiamátrixban elfoglalt részarányának jelentős növelése Európában, Latin- Amerikában és a Karib-térségben; 21. hangsúlyozza az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését és az azokhoz való alkalmazkodást szolgáló technológia jelentőségét, még abban az esetben is, ha az átlagos globális hőmérséklet-emelkedés 2 C alatt marad, és sürgeti, hogy biztosítsanak átfogó kormányzati támogatást a technológiaátadás további előmozdítása és a közös K+F előmozdítása céljából az Éghajlat-változási Keretegyezmény keretében a COP11 során létrehozott nairobi munkaprogramnak; 22. felszólítja mindkét régiót arra, hogy gondolják újra az ecuadori kormány által javasolt Yasuni ITT kezdeményezést, amely célja, hogy megőrizze az ecuadori Yasuni természetvédelmi területen található, körülbelül 856 millió hordónyi, még kiaknázatlan olajkincset, ehhez kérte Ecuador a fejlett országok együttműködését, de a kezdeményezés nem nyerte el a szükséges támogatást, egyidejűleg emlékeztet arra is, hogy a kormányoknak joguk van a területükön található természeti erőforrásaik megőrzése vagy kiaknázása mellett dönteniük, a 2 C-os célkitűzés eléréséhez a legmegfelelőbb terveket és projekteket végrehajtaniuk, valamint a helyi közösségek érdekeit szolgálniuk, és 2050-ig elérniük a nulla kibocsátást; 23. úgy véli, hogy a nemzeti körülmények és sajátosságok figyelembevétele mellett a közfinanszírozást úgy kell átirányítani és mozgósítani, hogy az előmozdítsa az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákat, a megújuló energiaforrások használatát, az energiahatékonyságot és a fenntartható vidékfejlesztést, csökkentse az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, elősegítse az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállást, és garantálja a tiszta energiához való inkluzív hozzáférést és az élelmezésbiztonságot; 24. felszólítja a Latin-amerikai Beruházási Keret stratégiai tanácsát, hogy egyértelműen határozza meg a beruházási projektek átláthatóságára és a projektekkel kapcsolatos információkhoz való hozzáférésre vonatkozó feltételeket és iránymutatásokat; e AT\1063925.doc 5/6 AP101.804v02-00
pontosításnak figyelembe kell vennie az emberi jogokra, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó megfontolásokat tartalmazó környezeti hatásvizsgálatokat; 25. sürgeti a kormányokat, hogy a regionális integrációs parlamentek és a jogalkotási hatáskörrel rendelkező képviselőkből álló parlamentközi szervezetek részvételének garantálása érdekében tartsák fenn a politikai párbeszéd csatornáit és a parlamentközi mechanizmusok, forgatókönyvek révén megvalósuló intézményközi eszmecserét az éghajlatváltozással, a fenntartható fejlődéssel, a környezet és a biológiai sokféleség védelmével kapcsolatos politikák kialakítása során; 26. kéri, hogy a fenntartható fejlődés, a környezetvédelem, az éghajlatváltozás, az energiaügy és a biológiai sokféleség santiagói csúcstalálkozón meghatározott területeiről szóló, az EU és a CELAC közötti párbeszéden vegyenek részt a polgárok, a női szervezetek, az őslakos közösségek és a két régió civil társadalmának képviselői egyaránt; ebben az összefüggésben, az EuroLat Parlamenti Közgyűlés ideális színteret kínál e párbeszéd ösztönzéséhez, megerősítéséhez és napirenden tartásához. AP101.804v02-00 6/6 AT\1063925.doc