A társadalom, mint erőforrás és kockázat I. és II. (előadás + gyakorlat)

Hasonló dokumentumok
Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban.

Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából

A területi különbségek jelentősége a komplex, többdimenziós mérések rendszerében

A hazai hátrányos helyzetű kistérségek/járások főbb térgazdasági összefüggései

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Polarizáló beruházások és változó gazdasági térszerkezet az átmenet Kínájában

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK

Komplex regionális elemzés és fejlesztés tanév DE Népegészségügyi Iskola Egészségpolitika tervezés és finanszírozás MSc

4. óra: Egyenlőtlen tér a hazai jövedelemegyenlőtlenségi folyamatok vizsgálata

Regionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy?

Fejlődés és növekedés regionális dimenzióban II. A növekedés tényezői Növekedés mennyiségi változás mérőszámokkal jellemezhető (összevont mérőszám: GD

A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században

A turizmus hatásai. A turizmus rendszere 6. előadás. Prof. Dr. Piskóti István intézetigazgató TUDÁS A SIKERHEZ MARKETING ÉS TURIZMUS INTÉZET

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

A helyi gazdaság szerepe a települési sikerben hazai példákon keresztül

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

A területi koncentráció interpretálása: kitüntetett helyzetek

A vallás hatása Közép- és Kelet-Európa gazdaságára

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

Bevándorlás és társadalmi integráció

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15.

Szuburbanizációs folyamatok és az ingázás társadalmi összefüggései a magyar nagyváros térségekben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály


Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Térségi egyenl tlenségek

Az európai térszerkezet változásai. Topa Zoltán PhD hallgató

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN

Osztá lyozóvizsga te ma ti ka. 7. osztály

A gazdaságstatisztika szerepe a munkaerőpiaci folyamatok elemzésében a Visegrádi Négyek körében. Dr. Lipták Katalin

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

I. KÖRLEVÉL. VIII. Országos Turisztikai Konferenciát.

A GDP hasonlóképpen nem tükrözi a háztartások közötti munka- és termékcseréket.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN

Gazdaság & Társadalom

A vándorlási folyamatok elemzésének kérdései

Minden szakirány számára közös tételek

Földrajz 7. évfolyam

MIGRÁCIÓ ÉS MUNKAERŐPIAC, 2015

Hogyan mérhető a regionális gazdasági integráció a határon átnyúló várostérségekben? Javaslatok egy közép-európai mérési módszertanra*

Új földrajzi irányzatok

A munkanélküliség területi mintázatának változása Magyarországon a gazdasági világválság hatása

Közös gondok-közös megoldások

Közép-Dunántúli Régió

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE

Magyarország régióinak földrajza

Kistérségeink helyzete az EU küszöbén

Környezeti informatika

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA

Térségek újraiparosítása: a járműipar, mint megváltó?

Bevándorlási válság és annak kezelése a 21. században. Horváth Csaba

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó

A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XV. VÁNDORGYŰLÉSE

A Magyar Regionális Tudományi Társaság XVI. Vándorgyűlése Kecskemét

Az integrációs folyamat modellje és a volt SZU területéről érkező bevándorlók Washington Államban

A társadalmi innováció vizsgálatának tapasztalatai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Oktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság

GENDER-ASPEKTUSOK A TERÜLETFEJLESZTÉSBEN? KIEGYENSÚLYOZATLAN NEMI ARÁNYOK

A gazdasági válság földrajza 2011/1

Az információs társadalom és a digitális egyenlőtlenségek főbb irányai és teljesítményei

népesedn pesedése A kép forrása: (Bevölkerung)

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Növekvő városi területek a területváltozási folyamatok modellezése agglomerációs térségekben

Magyarország térszerkezeti kihívásai és a megyei területfejlesztés. Szabó Pál PhD. docens Regionális Tudományi Tanszék ELTE, Budapest

Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás. A téma vázlata

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA

Miskolc három városrészének kriminálgeográfiai vizsgálata a magyarországi és az Európai Uniós folyamatok aspektusából

OKTATÓK SZAKDOLGOZATI TÉMÁI 2018 szeptemberétől

PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.

Gyöngyös,

ADALÉKOK BÉKÉS MEGYE KISTÉRSÉGEINEK FEJLŐDÉSÉHEZ A 90-ES ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

Földrajz alapszak záróvizsga törzstételek

Fejlettségbeli különbségek alakulása Európában és Magyarországon példák a regionaldata.org felhasználásával

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, szeptember 28.

Turizmus társadalmigazdasági

Péterné Dr. Baranyi Rita, Egyetemi adjunktus BME Környezetgazdaságtan Tanszék

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira

Az ingázás és az iskolázottság kapcsolatának vizsgálata Magyarország határmenti területein 2011-ben

Találkozások térben és időben Népvándorlás előtt?

Várnai Ibolya PhD-hallgató Enyedi György Regionális Tudományok Doktori Iskola

Állami kereskedelempolitika alulnézetből a fogyasztók marginalizációja és új függőségi viszonyok a vidéki terekben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A hazai hátrányos helyzetű kistérségek főbb térgazdasági összefüggései

A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai

A társadalmi jól-lét regionális különbségei

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS ATOMENERGIA

Területi adatbázisok összeállításának és elemzésének nehézségei az egészségföldrajzban

1. EURÓPA A VILÁG GAZDASÁGÁBAN

Előfeltétel. lh2n1005 Új irányzatok a természetföldrajzi kutatásokban TEF - 2 1ea 1 A A A A

A regionális élettér és kapcsolatok

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján

Átírás:

TÓTH ANTAL EKF TTK Földrajz Tanszék A társadalom, mint erőforrás és kockázat I. és II. (előadás + gyakorlat) Alkalmazható természettudományok oktatása a tudásalapú társadalomban TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0038 Eger, 2012. november 22. 1

A társadalom, mint erőforrás és kockázat I. (előadás) 1. A társadalom, a társadalmi fejlődés, mint a fenntartható fejlődés egyik alappillére A fenntarthatóság, a fenntartható fejlődés értelmezése; a társadalom szerepe a fenntartható fejlődés folyamatában. 2

A társadalom, mint erőforrás és kockázat I. (előadás) 2. Globális demográfiai folyamatok, problémák I. A demográfiai átmenet; a világ népességszámának növekedése; népességrobbanás vs. népességfogyás a természetes népmozgalmi mutatók értékeinek területi különbségei; a világnépesség térbeli eloszlásának változásai; a legjelentősebb népességtömörülések. 3

A társadalom, mint erőforrás és kockázat I. (előadás) 3. Globális demográfiai folyamatok, problémák II. A Föld népességének kormegoszlása és annak területi különbségei; a növekvő, a stagnáló és a fogyó népesség korfája. 4

A társadalom, mint erőforrás és kockázat I. (előadás) 4. Globális demográfiai folyamatok, problémák III. Világélelmezés a 21. században; az élelmiszer bőségének és hiányának egyidejű jelenléte (éhezés vs. túlfogyasztás, minőségi éhezés); a világélelmezési válság hátterében álló tényezők. 5

A társadalom, mint erőforrás és kockázat I. (előadás) 5. Világméretű gazdasági egyenlőtlenségek Gazdasági (GDP), életszínvonalbeli (HDI) egyenlőtlenségek a globális világban; centrum-periféria viszony; Észak-Dél dichotómia; országok közötti differenciák (gazdag és szegény országok); a fejlődésbeli különbségek magyarázata. 6

A társadalom, mint erőforrás és kockázat I. (előadás) 6. A nemzetközi migráció fogalma, hatásai, főbb trendjei A nemzetközi migráció fogalmi rendszere; története; jelenlegi legfontosabb térbeli folyamatai; demográfiai, urbanizációs, szociokulturális, gazdasági és politikai hatásai a kibocsátó, illetve a fogadó országokban. 7

A társadalom, mint erőforrás és kockázat I. (előadás) 7. A nemzetközi migráció regionális jellemzői Az egyes kontinensek szerepe a nemzetközi népességmozgásban, meghatározó migrációs folyamataik; a legjelentősebb kibocsátó, illetve befogadó államok. Net migration rates for 2011: positive (blue), negative (orange), stable (green), and no data (gray) 8

A társadalom, mint erőforrás és kockázat I. (előadás) 8. Az urbanizálódó világ gondjai I. Az urbanizáció szakaszai; a városrobbanás a fejlődő világban; metropoliszok megavárosok, konurbációk megalopoliszok; a nagyvárosok környezeti problémái. 9

A társadalom, mint erőforrás és kockázat I. (előadás) 9. Az urbanizálódó világ gondjai II. A szegregáció definiálása, indexei; nyomornegyedek (slumok) és a gettóképződés folyamata, területi jellemzői Földünkön. 10

A társadalom, mint erőforrás és kockázat I. (előadás) 10. Humán erőforrások, humánerőforrás-fejlesztés az emberi tényező szerepe a társadalmi-gazdasági fejlődésben A humán erőforrások definiálása; szerepük a társadalmi-gazdasági fejlődésben (tudásalapú társadalom, kreatívgazdaság, K+F+I); a humán erőforrásokat befolyásoló területi tényezők; a humán erőforrások és a regionális fejlődés. 11

A társadalom, mint erőforrás és kockázat I. (előadás) 11. A népesség iskolázottságának társadalmi-területi különbségei A népesség iskolázottságának területi különbségei; az oktatási rendszer térbeli struktúrája. 12

A társadalom, mint erőforrás és kockázat I. (előadás) 12. A társadalom műveltségi, kulturális polarizációja A kulturális földrajz és a kulturális gazdaság értelmezése; a kultúra és a környezet kölcsönhatásai; a világ nagy kultúrterületei, civilizációi. A Huntington által meghatározott civilizációk 13

A társadalom, mint erőforrás és kockázat II. (gyakorlat) 1. Munkaerőpiaci folyamatok, a munkaerő-kínálat és -kereslet földrajzi jellemzése A munkaerőpiac értelmezése; a munkaerő-kereslet és -kínálat földrajzi jellemzése; a népesség gazdasági aktivitásának és a munkanélküliségnek a területi differenciái. 14

A társadalom, mint erőforrás és kockázat II. (gyakorlat) 2. A nemzetközi munkaerő-áramlás A nemzetközi munkaerő-áramlás történeti áttekintése; vendégmunkások Nyugat-Európában, illetve a kőolaj-országokban; társadalmi, gazdasági vonatkozásai a kibocsátó, illetve a befogadó országokban. 15

A társadalom, mint erőforrás és kockázat II. (gyakorlat) 3. A vallások és a társadalmi-gazdasági viszonyok, a földrajzi környezet közötti humánökológiai összefüggésrendszer vizsgálata A vallásföldrajz definiálása, tagolódása; a vallások és a természeti, társadalmi-kulturális és gazdasági környezet kölcsönhatásai, valamint az ebből fakadó térségi problémák; a vallások térben és időben; a világ népességének vallási megoszlása. 16

A társadalom, mint erőforrás és kockázat II. (gyakorlat) 4. A világ népességének vallási megoszlása I. Regionális vallásföldrajzi vizsgálat I.: Európa, Észak- és Latin- Amerika, valamint Ausztrália-Óceánia népességének felekezeti megoszlása, a legfontosabb vallási folyamatok, vallási régiók. 17

A társadalom, mint erőforrás és kockázat II. (gyakorlat) 5. A világ népességének vallási megoszlása II. Regionális vallásföldrajzi vizsgálat II.: Afrika és Ázsia népességének felekezeti megoszlása, a legfontosabb vallási folyamatok, vallási régiók. 18

A társadalom, mint erőforrás és kockázat II. (gyakorlat) 6. A legjelentősebb vallások vallásföldrajzi vizsgálata I. Ágazati vallásföldrajz I.: a zsidó vallás, a kereszténység és az iszlám kialakulása, története, legfontosabb tanai, földrajzi változásai. 19

A társadalom, mint erőforrás és kockázat II. (gyakorlat) 7. A legjelentősebb vallások vallásföldrajzi vizsgálata II. Ágazati vallásföldrajz II.: a hinduizmus, a buddhizmus és a kínai vallások kialakulása, története, legfontosabb tanai, földrajzi változásai. A buddhizmus elterjedése 20

A társadalom, mint erőforrás és kockázat II. (gyakorlat) 8. A népesség egészségi állapotának és egészségügyi ellátásának földrajzi dimenziói Az egészségföldrajz fogalma, tárgya, fejlődése, kutatási irányzatai; az egészségi állapot területi különbségei a Földön; az egészségügyi ellátórendszer területi jellemzése. 21

A társadalom, mint erőforrás és kockázat II. (gyakorlat) 9. A világjárványok A legfontosabb múltbeli és recens világjárványok (fekete himlő, kolera, pestis, tífusz, malária, spanyolnátha, HIV-AIDS, madárinfluenza, stb.) történeti áttekintése, térbeli aspektusai, társadalmi-gazdasági hatásai. 22

A társadalom, mint erőforrás és kockázat II. (gyakorlat) 10. Szociális gondok, társadalmi beilleszkedési zavarok, devianciák I. A bűnözés és a terrorizmus definiálása, területi jellemzői. Az ismertté vált/regisztrált bűnelkövetők 100.000 lakosra jutó számának számtani átlaga (1990-2011) 23

A társadalom, mint erőforrás és kockázat II. (gyakorlat) 11. Szociális gondok, társadalmi beilleszkedési zavarok, devianciák II. Az alkoholizmus, a kábítószer-fogyasztás és az öngyilkosság definiálása, területi jellemzői. 24

A társadalom, mint erőforrás és kockázat II. (gyakorlat) 12. Esettanulmány A leghátrányosabb és a legkedvezőbb gazdasági helyzetű magyarországi kistérségek társadalmának összehasonlító elemzése. A 67/2007. (VI. 28.) OGY határozat alapján 25

Köszönöm megtisztelő figyelmeteket! 26