LAM-TUDOMÁNY TOVÁBBKÉPZÉS A TÁRSSZAKMÁK HALADÁSA 591 Kontaktlencse-viselés TAPASZTÓ Beáta CONTACT LENS WEAR A kontaktlencse-alapanyagok és -típusok fejlesztése lehetôvé tette, hogy az egyszerû optikai-kozmetikai célú illesztés mellett a kontaktlencsékkel látási rehabilitációt is végezzünk. A magas oxigénáteresztô képesség kibôvítette a lencseviselés korhatárát, bátrabban merjük alkalmazni terápiás célra, fôként a fájdalom csökkentése és a szaruhártya hámosodása érdekében. A kontaktlencse akár hosszú évekig is biztonságosan viselhetô a higiénés szabályok betartásával. Elhagyásának leggyakoribb oka a lencse okozta szemszáradás. A jó oxigénáteresztô képesség ellenére a kiterjesztett viselés a gyulladás veszélyét emeli. kontaktlencse, alkalmazás, rehabilitáció, szövôdmény The improvement of contact lens materials and types have made it possible to use contact lenses for visual rehabilitation besides optical and cosmetic use, The high oxygen permeability of contact lenses have extended the age limits for contact lens wear and encouraged clinicians to use them for therapeutic purposes, especially for pain relief and aiding cornea epithelialisation. Contact lenses can be worn safely for years if rules of hygiene are followed. Their use is most frequently abandoned because of contact lens related dry eye. Despite the high oxigen permeability, their prolonged wear increases the risk of inflammation. contact lens, indication, rehabilitation, complication dr. TAPASZTÓ Beáta (levelezési cím/correspondence): Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika/ Semmelweis University, Department of Ophthalmology; H-1085 Budapest, Mária utca 39. E-mail: beatatapaszto@gmail.com Érkezett: 2013. szeptember 17. Elfogadva: 2013. november 21. A kontaktlencse a szemmel közvetlenül érintkezik, ezért invazív orvostechnikai eszköznek számít. A kontaktlencse nem megfelelô használata a szemfelszín betegségéhez vezethet, vagy megléte esetén azt súlyosbíthatja, és nem megfelelô indikáció, vagy használat során akár maradandó látáskárosodást is okozhat (1). Mindez megerôsíti azt a követelményt, hogy kontaktológiai tevékenységgel csak a megfelelô képzettséggel rendelkezô szakemberek foglalkozzanak. Magyarországon kontaktlencsét kontaktológusvizsgával rendelkezô szakember illeszthet. A kontaktológia tárgy és vizsga jelenleg a szemész szakorvosi, illetve az optometristaképzés és -vizsga része. A kontaktlencsék típusai A kontaktlencse-alapanyagok száma ma már igen nagy és folyamatosan bôvül, változik. A mindennapi gyakorlat alapján legcélszerûbb a kontaktlencséket kemény és lágy típusra osztani. A lágy kontaktlencse sokkal elterjedtebb, mivel a kényelmes lágy alapanyag nem igényel hozzászoktatást és sokkal komfortosabb a kezdeti idôszakban. Természetesen kemény kontaktlencsére is szükség van, mivel bizonyos szemészeti esetekben csak ettôl a típustól várható jó optikai korrekció, mint például szabálytalan szaruhártyafelszínt okozó szembetegségek, mûtétek vagy sérülések után (2). A kemény kontaktlencse illesztése nagyobb szakmai gyakorlatot igényel. A kemény, gázáteresztô kontaktlencse használata mellett a gyulladás rizikója ötöde, mint a lágy kontaktlencsénél (3, 4). A kemény kontaktlencsék legrégebb óta használt alapanyaga a PMMA (polimetil-metakrilát). Az anyag igen ellenálló, viselési idôtartama több év is lehet. Mivel nem engedi át az oxigént, manapság e lencsealapanyag használata minimálisra csökkent. A manapság használt kemény kon-
tapaszto.qxd 2013. 12. 11. 592 12:50 Page 592 LAM- T U D O M Á N Y T O V Á B B K É P Z É S A TÁRS SZAKMÁK HALADÁSA 1. ábra. Kemény kontaktlencsék: gázáteresztô kemény kontaktlencse, intralimbalis (11,2 mm) gázáteresztô kemény kontaktlencse, scleralis (15,5 mm) gázáteresztô kemény kontaktlencse 2. ábra. Lágy kontaktlencse taktlencsék a gázáteresztô kemény kontaktlencsék (rigid gázpermeábilis: RGP, vagy helytelenül félkemény ). A gázáteresztô kemény kontaktlencsék jó oxigénáteresztô képességgel rendelkeznek. A kisebb átmérôjû lencsék hátránya lehet, hogy nagyobb a mozgásuk a szemen, alámehet por, ami erôs szúró érzést okoz, és könnyebb elveszíteni, emiatt bizonyos sportoknál ez kontraindikációt jelent. Az alapanyag megtartásával, de az átmérô növelésével ezek a negatív tulajdonságok kiküszöbölhetôk (1. ábra). A lágy kontaktlencsék korábbi, de a mai napig javasoltan használt típusa a hagyományos hidrogél kontaktlencse. Ezen típusú kontaktlencse alapanyag oxigénáteresztô képessége egyenes arányban van a víztartalmával. Minél nagyobb egy hidrogél kontaktlencse víztartalma, annál jobb az oxigénáteresztése. Vigyáznunk kell azonban, ha nagyon magas a víztartalom, az erôsebb vízveszteség miatt száraz szem panaszokat okozhat a páciensnek (2. ábra). A legjobb oxigénáteresztô képességû hidrogéllencse-alapanyag is jóval alul marad légáteresztésben az újabban elterjedt szilikonhidrogél alapanyagokkal szemben. Ezek a kontaktlencsék 3. ábra. Hibrid kontaktlencse: közepe gázáteresztô kemény, széle lágy anyagú megfelelô oxigénellátást tudnak nyújtani akár gyermekkorban is, és a nagyobb dioptriájú, vastagabb kontaktlencsék is bátran illeszthetôk, az oxigén átjut a corneához. A szilikonhidrogélek felszíni nedvesedése azonban rosszabb, mint a hagyományos hidrogéllencséké, és felszíni mucin- és lipidfelrakódásokra hajlamosabb (5). A hibrid kontaktlencse a fenti két anyag kombinációja. A lencse rendelkezik egy kemény, gázáteresztô centrális résszel, és ezt veszi körül egy hidrogél, vagy szilikonhidrogél szoknyarész. Sima korrekcióra is alkalmas, de indikációs területe inkább mégis az irreguláris corneafelszín, mert kényelmesebb, mint egy kemény kontaktlencse. Hátránya, hogy igen drága. Saját tapasztalatként elmondható, hogy a lágy és kemény anyag határán mellékhatásként formálja a szaruhártyát, felrakódásokat hozhat létre az epithelen, vákuum alakulhat ki alatta, és e hátrányok miatt egyre inkább háttérbe szorul a nagy átmérôvel rendelkezô gázáteresztô kemény (scleralis vagy mini-scleralis) kontaktlencsékkel szemben (3. ábra). Kontaktlencse-viselési módok Különbözô viselési módok lehetségesek (2, 5). A napi viselés azt jelenti, hogy a páciens a nap folyamán reggel beteszi és este kiveszi a kontaktlencséjét. Ez 8 16 órányi lencseviselést jelent naponta. A páciens nem alszik a kontaktlencséjében. A kontaktlencse a napi viselés után tisztításra és tárolásra kerül. Ez a viselési mód a legbiztonságosabb. A változó vagy rugalmas kontaktlencse-viselés során a napi viselet mellett idônként egy-egy éjszaka a páciens lencsével a szemében alszik. Nem minden alapanyagú kontaktlencse alkalmas az éjszakai alváshoz, errôl az illesztô dönt a cégek ál- LAM 2013;23( 12) :591 597. Az alábbi dokumentumot magáncélra töltötték le az elitmed.hu webportálról. A dokumentum felhasználása a szerzôi jog szabályozása alá esik.
TAPASZTÓ: KONTAKTLENCSE-VISELÉS 593 tal megadott paraméterek és javaslatok alapján, a páciens viselési igényének megfelelôen. A kiterjesztett viselés során a páciens egy héten (hat éjszakán) keresztül viseli a kontaktlencséjét, nem kerül kivételre a szembôl, majd egy hét után eldobja. A folyamatos viselés azt jelenti, hogy a páciens 30, egymást követô napon és éjszakán keresztül hordja a kontaktlencsét, amelyet utána eldob. Ez a viselési mód a gyulladás kockázatát jelentôsen növeli. A fentiektôl eltérô viselési mód az éjszakai viselés, ez esetben a páciens a lencsét éjszaka viseli és nappal nem. Ezt a viselési módot igényli az ortokeratológia (lásd késôbb). A kontaktlencsék használati idejük (2, 5) alapján a következôk lehetnek: A hagyományos cseréjû kontaktlencsék napi viselésû kemény vagy lágy kontaktlencsék. Általában 6 12 hónapig használhatók. A lejárati idejük vége felé azonban a látásélmény már romolhat, a viselési komfort csökken, felszínükön felrakódás lehet, vagy anyagában a viselés kapcsán idegen anyag gyûlhet össze, amely allergotoxikus károsodás lehetôségét hordozza magában. Lágy kontaktlencséknél ez a hosszú használati idô már nem javasolt, kemény lencséknél pedig ez az egy cserélési mód van. A lencsék gyakori cseréje jelenleg a legtöbb lágykontaktlencse-típusnál alkalmazott cserélési forma, amely azt jelenti, hogy a lencsék cserélési ideje két hét és hat hónap között van. Az is bebizonyosodott, hogy a havi vagy ennél rövidebb cserélési idôkkel lehet elérni a legjobb eredményt a problémamentes lencseviselés céljából. Jelenleg kevés kivétellel, a lágylencséket egy hónapos vagy ennél rövidebb idejû cserével használják. A kontaktlencsék eldobható forma szerinti cseréje szintén a lágy lencsékre jellemzô cserélési forma. A lencsék cserélési ideje a felhelyezés utáni percektôl ami a mindennapi gyakorlatban legalább néhány óra viselési idôt jelent a két hétig tartó viselési idô között van. A lencsék, forgalmazási útmutatóik alapján napi vagy kiterjesztett viselési mód szerint is viselhetôk. Az eredeti FDA (U.S. Food and Drug Administration) meghatározás szerint az eldobható kifejezés azokra a lencsetípusokra vonatkozik, amelyek a szemrôl levéve már nem használhatók. A késôbbiekben azonban az eldobható kifejezés megmaradt azokra a lencsetípusokra is, amelyek maximálisan két hétig viselhetôk, függetlenül attól, hogy a lencsét napi, változó idôtartamú, kiterjesztett vagy folyamatos viselési móddal használják. A jelenlegi álláspont szerint az eldobható viselési forma a legjobb a lágy lencsék viselésére. Ez a viselési forma különösen jól alkalmazható érzékenyebb szemûeknél, és a lágy lencsék terápiás célú alkalmazásánál is. A napi eldobható lencsék alkalmazása amelyekhez ápolószer használata nem szükséges nemcsak a rendszeres napi lencseviselést egyszerûsíti, hanem elôsegíti a kontaktlencse alkalmi viselésének elterjedését is (például sportolás, közéleti tevékenység, szabadidôs tevékenység) (2). A kontaktlencse-viselés indikációi A kontaktlencse-illesztés indikációs területe igen széles körû. Egyszerû optikai-kozmetikai célból illesztünk kontaktlencsét, amikor a páciens szemüveggel is jól lát, de nem szereti azt viselni (például kisfokú rövidlátók vagy távollátók) (2). Kényelmesebbnek találja a kontaktlencsét a szemüveggel szemben, hiszen nincs beszûkítve a látótere a szemüveges korrekcióval szemben, és nem is párásodik be. Adhatunk kontaktlencsét annak is, akinek cilinderes a szemüvege, tehát astigmiája van (a szaruhártya törôereje eltérô a különbözô meridiánokban). Ebben az esetben illeszthetünk kemény kontaktlencsét, mert kemény anyag illesztésével a kontaktlencse hátsó és a szaruhártya elülsô felszíne közti könnyfilmréteg végzi a korrekciót. Lehetôségünk van ma már azonban lágy, úgynevezett torikus lencse illesztésére is, ahol a lencsébe beépítik a cilinderes korrekciót, és különbözô stabilizációs technikákkal biztosítják, hogy a lencse a pislogás hatására se forduljon el a szemen, megtartsa a cilinder fokát. Így akinek szabályos astigmiája van, és nem bírja a kemény kontaktlencsét, lággyal is korrigálható. Amikor a kor elôrehaladtával a szem közelre való alkalmazkodó képessége már olyan mértékben beszûkül, hogy nem képes a közeli tevékenységhez elegendôen domborúvá válni, presbyopiáról beszélünk. Presbyopiás páciensek kontaktlencsés ellátására különbözô lehetôségeink vannak. Ha valakinek távolra is, és közelre is szemüveg szükséges, optikailag a legtisztább megoldás, ha távolra kontaktlencsével korrigáljuk a látásélességet, és a páciens a közeli munkához feltesz egy olvasóüveget a lencsés korrekció mellé. Alternáló megoldásról beszélünk, ha a két szemben egy idôben csak egy távolságból leképzett retinalis kép keletkezik; vagy csak a távoli, vagy csak a közeli. Ilyen megoldást kínál a fôként kemény lencsékbôl készült, a szemüveg optikai leképezéséhez hasonló bifokális kontaktlencse. Ebben az esetben a lencse optikai felsô része távoli, az alsó része pedig közeli korrekcióra szol- Jelenleg kevés kivétellel, a lágylencséket egy hónapos vagy ennél rövidebb idejû cserével használják.
594 LAM-TUDOMÁNY TOVÁBBKÉPZÉS A TÁRSSZAKMÁK HALADÁSA A lencsébe beépítik a cilinderes korrekciót, és különbözô stabilizációs technikákkal biztosítják, hogy a lencse a pislogás hatására se forduljon el. 4. ábra. Nyolc hónapos csecsemô jobb szemére illesztett gázáteresztô kemény kontaktlencse gál. A megfelelô optikai résznek a pupilla elôtt való elhelyezkedésérôl a szemhéjszél aktív közremûködése szükséges. Ezt az optikát lágy lencséknél nem lehetett jó eredménnyel alkalmazni, ezért a presbyopiát korrigáló lágy lencséknél a szimultán megoldás terjedt el. Szimultán megoldás esetén mindkét szem retinájára egy idôben vetül mind a távoli, mind a közeli kép, de ezek közül csak az az éles, amelyik távolságra a páciens néz. Ebben az esetben a lencse pupilla elôtt elhelyezkedô optikai részében egyszerre van jelen a közeli és a távoli korrekciót biztosító optikai terület mindkét szemnél, amely koncentrikusan helyezkedik el: középen van a lencse típusától függôen a távoli (vagy közeli) korrekciót biztosító terület, amelyet koncentrikusan körülvesz a közeli (vagy távoli) korrekciót biztosító terület. A kettô között, a közti távolság korrigálására szolgáló koncentrikus optikai terület is lehet. Ritkábban alkalmazott módszer a monovision technika, amellyel az egyik szemet távolra, a másik szemet pedig közelre korrigáljuk kontaktlencsével (2, 6). Orvosi-optikai indikációról beszélünk, ha a látásfunkciók javíthatók a kontaktlencse viselésével, szemben a szemüveggel. Nagyfokú rövidlátóknál a kontaktlencse-viselés sorokat javíthat a látóélességen, mert a kontaktlencsének nincs a rövidlátók mínuszos (konkáv) szemüvegéhez képest kicsinyítô hatása, az optikai centrumhoz közelebb van, és nincs levegô törôközeg a lencse és a szaruhártya között. Távollátóknál fordított a helyzet, nem minden esetben szeretik a kontaktlencsés megoldást, hiszen a pluszos szemüvegük a retinalis képméretet növeli, szemben a kontaktlencsével. Az egyik leggyakoribb orvosi-optikai indikáció, amikor a kétszemes együttlátás helyreállítása a cél. Ha a két szem között nagy (nagyobb, mint 3,0 D) a dioptriakülönbség, szemüveg nem adható a kicsinyítô vagy nagyító hatás okozta különbözô retinalis képméret miatt. Ez az állapot keletkezik egyoldali aphakia esetén is, ilyenkor a kontaktlencse a megfelelô korrekciós lehetôség. Gyemekkorban felfedezett anisometropia (a két szemen különbözô a fénytörés) esetén ez különösen fontos lehet, hogy idôben felismerjük és kezeljük a tompalátást. Gyakorlatilag látási rehabilitációt végzünk olyan esetben, amikor congenitalis cataracta miatt operált és anatómiai viszonyok miatt mûlencsebeültetésre ideiglenesen alkalmatlan, vagy túl nagy dioptriát igénylô csecsemôk esetében folyamatos viselésû, magas oxigénáteresztésû lágy, szilikonhidrogél vagy szemre készített kemény, gázpermeábilis kontaktlencséket illesztünk (7, 8) (4. ábra). Az irreguláris, szabálytalan felszínû corneák esetében a kontaktlencse csodákra képes. Keratoconus betegség, szaruhártyahegek, illetve keratoplasztika után a speciális lágy, kisebb, vagy akár nagy átmérõjû (scleralis) kemény, gázáteresztô vagy hibrid kontaktlencsékkel nagy százalékban visszaadható a betegségek elôtti látásélmény. Orvosi-terápiás céllal illesztett lencsék legfôbb indikációs területe a szaruhártya-betegségek gyógyítása. A szemhéj vagy a szemhéjakat borító kötôhártya betegségeiben a corneára gyakorolt irritáció, vagy nyomás kiküszöbölése a cél a lencse illesztésével. Szaruhártya-betegségek esetén leggyakrabban a fájdalom csillapítását és a hámosodás elôsegítését végezzük a kontaktlencsével (9). Szilikonhidrogél alapanyagú, jó oxigénáteresztô képességû lencséket használunk, amelyek maximum egy hónapig lehetnek a szemen folyamatos viseléssel. Mûtétek elôtti ideiglenes felhelyezésük lehetséges, ha a mûtét elvégzése akadályba ütközik, illetve mûtétek után a gyorsabb gyógyulás érdekében is illeszthetô kontaktlencse. A szoros obszerváció elengedhetetlen. Orvosi-esztétikai indikációs területhez tartoznak a festett kontaktlencsék. E speciális lencsék képesek elfedni a sérülések, gyulladások, esetleg többszöri mûtétek után keletkezett cornealis hegek riasztó esztétikai képét, vagy segíthet a veleszületett vagy szerzett aniridiás szem blendézésében, a fényérzékenység csökkentésében. A megfelelô alányomtatás, íriszszín és pupillaméret kiválasztása szemorvosi feladat (5. a, b. ábra). Az ortokeratológia olyan speciális kontaktlencsével történô kezelési eljárás, amelynek során a szaruhártya törôereje megváltoztatható. Az ortokeratológia alapja egy fordított geometriájú gázáteresztô kemény kontaktlencse. Éjszakai használata révén a szaruhártya-epithelsejtek plazmaállománya helyezôdik át a lencse nyomóhatása révén. A centrumban a szaruhártya vastagsága csökkenthetô vagy növelhetô a cornea törôerejét változtatva, attól függôen, hogy myopiás
TAPASZTÓ: KONTAKTLENCSE-VISELÉS 595 a) b) 5. ábra. Bal szemen gyakori gyulladás következtében kialakult leukochoria és esztétikai fedése festett kontaktlencsével vagy hypermetropiás szemet kezelünk. Nappal a lencse levehetô, a látás minden korrekciós eszköz nélkül az éjszakai lencseviselés után tökéletes. Az eljárás a lézeres beavatkozással ekvivalens, de a folyamat reverzíbilis. Alkalmazásában korhatár nincs, élvezhetô a vízi sportoknál, ahol a lencse viselése veszélyes az acanthamoebafertôzés miatt. A kezelés, úgy tûnik, az egyik legígéretesebb módja a rövidlátás progressziójának lassítására (10, 11). A kontaktlencse-viselés kontraindikációi Abszolút kontraindikáció (2), amikor nem illeszthetô vagy nem viselhetô a kontaktlencse: a) a szaruhártya érzéketlensége, b) pigmentált kötôhártya-elváltozás, ahol a lencse súroló hatása potenciálisan malignitást idézhet elô, c) az intelligencia és a higiéné hiánya, d) neurotikus félelem a lencse feltételétôl és levételétôl. Abszolút kontraindikáció, de szemorvos által terápiás kontaktlencse illeszthetô: a) a könnytermelés lecsökkenése vagy hiánya, b) elégtelen szemhéjzárás esetén. Relatív a kontraindikáció, amikor a szövôdmények megjelenésének veszélye fokozottabb, kialakulásuk kapcsán a következmények súlyosabbak: a) csökkent könnytermelés, b) félszemûség, c) tartós lokális kezelést igénylô szemészeti betegségek, d) a szervezet védekezôképességének tartós meggyengülésével járó betegségek, e) piszkos, poros környezeti tényezôk. Idôleges a kontraindikáció, ha eredményes terápia után illeszthetô a kontaktlencse. a) szemhéjbetegségek: szemhéjszéli gyulladás, árpa, szemhéjak hibás állása, b) a könnyszervek betegségei: a könnymirigy gyulladása, a könnyelvezetô rendszer gyulladása, c) kötôhártya-gyulladás, d) szaruhártya-gyulladás, idegentest, e) szivárványhártya-gyulladás, f) szemészeti mûtétek utáni állapot, g) fertôzô betegségek (például influenza), h) átmeneti öntudatlan állapottal járó betegségek, altatás. A kontaktlencse-viselés szövôdményei A kontaktlencse-viselés megváltoztatja a szaruhártya felszíni sejtjeinek fiziológiai folyamatait, mivel gátolja a bazális epithelsejtek mitózisát és a differenciált epithelsejtek vertikális irányú migrációját. Az éjszakai viselés a cornea immunrendszeréhez tartozó Langerhans-sejtek sûrûségét fokozza. Hosszú távú lencseviselés során csökken a keratocyták sûrûsége és a cornea endothelsejtjei különbözõ méretûvé válnak (12). A kontaktlencse mechanikai irritáció, hypoxia révén a könnyfilm instabilitását, hiperozmolaritását okozza. A felszabaduló gyulladásos mediátorokon és a corneaérzékenység csökkenésén keresztül a könnymirigy könnytermelését csökkenti. A szemüveges, vagy kontaktlencsés korrekcióra nem szorulókkal (emmetropokkal) öszszehasonlítva 12-szer, a szemüveget viselôkkel összehasonlítva 5-ször gyakoribb a száraz szem tünetegyüttese a kontaktlencse-viselôk között. Ez a diszkomfortérzet a fô oka a lencseviselés felfüggesztésének vagy a viselési idô csökkentésének (13). Ma már a jó oxigénáteresztô képességû kontaktlencsék használatával ritkán látni a cornea hypoxiára utaló felszínes, széli erezôdését. Jelentôsége, hogy oxigénhiányos esetben a gyulladás veszélye jelentôsen megemelkedhet (6. ábra). Nappal a lencse levehetô, a látás minden korrekciós eszköz nélkül az éjszakai lencseviselés után tökéletes.
tapaszto.qxd 2013. 12. 11. 596 12:50 Page 596 LAM- T U D O M Á N Y T O V Á B B K É P Z É S A TÁRS SZAKMÁK HALADÁSA 6. ábra. A szaruhártya oxigénhiánya okozta felszínes széli erezôdés 8. ábra. Óriássejtes kötôhártya-gyulladás a felsô tarsalis kötôhártyán a) 7. ábra. Kalcium-lipid felrakódás a kontaktlencse felszínén túlhordás következtében A kontaktlencsével alvás a gyulladás kockázatát sokszorosára emeli. Bizonyos viselési idô után kialakulhat allergia a tárolófolyadékra, a lencse anyagára, vagy a lencsék túlhordása kapcsán keletkezô felszíni, leginkább proteinfelrakódásokra (7. ábra). Súlyos esetben ez akár óriáspapillás kötôhártya-gyulladást is okozhat. Ez a típusú allergia az allergén elhagyásával, a lencsealapanyag- és oldatváltással orvosolható (8. ábra). A mikrobiális szaruhártya-gyulladás (keratitis) az egyik legritkább, de legveszélyesebb komplikációja a kontaktlencse-viselésnek. A kontaktlencse okozta keratitisek éves incidenciája a napi viselésû lágy lencséknél 2 4 eset 10 000 viselôre, míg a kiterjesztett viselés esetén 10 20 eset 10 000 viselônként (14), tehát a kontaktlencsével alvás a gyulladás kockázatát sokszorosára emeli. A mikrobiális keratitis elsô jele a vörös szem, fájdalom, fénykerülés, könnyezés, de lehet váladékképzôdés és homályos látás is. Gyakran maga a páciens is észreveszi a corneán jelentkezô fehér beszûrôdést. A szaruhártyagyulladás súlyos formájában szaruhártyafekély, az elülsô csarnokban gennygyülem (hypopyon) b) 9. ábra. Kontaktlencse okozta bakteriális keratitis terápia a) elõtt és b) után (dr. Imre László adjunktus anyagából) alakulhat ki, de akár a cornea perforációja is bekövetkezhet. A kemény kontaktlencsét viselôk már kezdeti stádiumban olyan fájdalmat éreznek a lencse behelyezésekor, hogy hamarabb orvoshoz fordulnak, míg a lágy kontaktlencsések panaszait sokáig elfedi a lágy kontaktlencse terápiás, fájdalmat csökkentô hatása (2). Mikrobiális keratitis esetén a kórokozó lehet baktérium (leg- LAM 2013;23( 12) :591 597. Az alábbi dokumentumot magáncélra töltötték le az elitmed.hu webportálról. A dokumentum felhasználása a szerzôi jog szabályozása alá esik.
TAPASZTÓ: KONTAKTLENCSE-VISELÉS 597 gyakoribb a Pseudomonas aeruginosa), lehet gomba, vagy okozhatja acanthamoebafertôzés (15). Nem minden vízzel érintkezô kontaktlencsésnek lesz acanthamoebafertôzése, de az acanthamoeba okozta keratitisek 80%-ában az anamnézisben a kontaktlencse vízzel való érintkezése szerepel. Mikrobiális keratitisek esetén a mielôbbi célzott terápia látásmentô lehet. Amennyiben nincs lehetôség a mintavételre, és el kell kezdeni a kezelést, antibiotikumból a lokális fluorokinolon-monoterápia a választandó szer (16) (9. ábra). Magyarországon csakúgy, mint az Európai Unióban, az internetes kontaktlencse-rendelés engedélyezett. Egy külföldi tanulmány kimutatta, hogy az internetes rendelés mint rizikófaktor a kontaktlencse okozta mikrobiális keratitiseknek a gyulladásveszélyét 4,76-szorosára fokozza (3). A kontaklencse-illesztés és -forgalmazás mindkét lencsetípusban (kemény, lágy) már több évtizedes múltra tekint vissza. Az újabb, komfortosabb és biztonságosabb lencseviselés mellett is a legfontosabb feladata a kontaktológusoknak az illesztéssel kapcsolatos betegségek, szövôdmények elkerülése, mihamarabbi felismerése és terápiájának elkezdése. Irodalom 1. Szemészeti Szakmai Kollégium. A Nemzeti Erôforrás Minisztérium szakmai protokollja a kontaktlencse rendelésrôl. Egészségügyi Közlöny 2011;LXI(7):1551-73. 2. Végh M. Kontaktológia. Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar, Budapest, 2011. 3. Stapleton F, et al. The incidence of contact lens related microbial keratitis in Australia. Ophthalmology 2008;115 (10):1655-62. 4. Dart JK, et al. Risk factors for mikrobial keratitis with contemporary contact lenses. Ophthalmology 2008;115(10): 1647-54. 5. Tönköl T. A lágy kontaktlencse illesztése. Budapest: Medicina Könyvkiadó Zrt.; 2011. 6. Bennett ES. Bifocal and multifocal contact lenses. In: Phillips AJ, Speedwell L (eds.). Contact lenses. 5th edition. UK: Butterworth Heinemann Elsevier; 2007. p. 311-31. 7. Russel B, Ward MA, Lynn M, Dubois L, Lambert SL. Infant Aphakia Treatment Study Group. The infant aphakia treatment study contact lens experience: one-year outcomes. Eye Contact Lens 2012;38(4):234-9. 8. Saltarelli DP. Hyper oxygen-permeable rigid contact lenses as an alternative for the treatment of pediatric aphakia. Eye Contact Lens 2008;34(2):84-93. 9. Hickson-Curran SB. Contact lenses in other abnormal ocular condition. In: Phillips AJ, Speedwell L (eds.). Contact lenses. 5th edition. UK: Butterworth Heinemann Elsevier; 2007. p. 531-43. 10. Cho P, Cheung SW, Edwards M. The longitudinal orthokeratology research in children (LORIC) in Hong Kong: a pilot study on refractive changes and myopic control. Current Eye Research 2005;30(1):71-80. 11. Smith E 3rd, Kee C, Ramamirtam R, Qiao-Grider Y, Hung LF. Peripheral vision can influence eye growth and refractive development in infant monkeys. IOVS 2005;46(11):3965-72. 12. Gordon L, Bergmanson R, Bergmanson JPG. Anatomy and physiology of the cornea and related structures. In: Phillips AJ, Speedwell L (eds.). Contact lenses. 5th edition. UK: Butterworth Heinemann Elsevier; 2007. p. 21-57. 13. International dry eye workshop. The definition and classification of dry eye disease: report of definition and classification subcommittee of international dry eye workshop (2007). Ocular Surface 2007;5:75-92. 14. Nordlund ML, Pepose JS. Corneal responses to infection. In: Krachmer JH, Mannis MJ, Holland EJ (eds.). Cornea. 2nd edition. Philadelphia: Mosby Elsevier; 2005. p. 95-111. 15. Imre L, Füst Á. Esztétikai céllal illesztett kontaktlencse súlyos szövôdménye. LAM 2009;19(8-9):523. 16. Imre L. Bakteriális keratitisz. Szemészet 2012;149:88-101.