ÚJSZERŰ ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSI ELVEI A BÉKEFENNTARTÓ ERŐK MŰSZAKI TÁMOGATÁSÁBAN

HADTUDOMÁNY Dr. Padányi József ÚJSZERŰ ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSI ELVEI A BÉKEFENNTARTÓ ERŐK MŰSZAKI TÁMOGATÁSÁBAN 1995 őszén senki sem számított arra, hogy magyar műszaki katonák írják meg a balkáni békefenntartás egyik fejezetét. Ez volt az első alkalom, hogy ilyen létszámmal és felszereltséggel vettünk részt NATO vezette nemzetközi katonai misszióban. Az eltelt időszak igazolta az akkori döntések helyességét, katonáink megfeleltek a szigorú követelményeknek. [1] Eszközeink, felkészültségünk nem volt ismeretlen a NATO döntéshozói előtt. Tudták, mire számíthatnak, és a támogatás egy olyan területét bízták a magyar műszakiakra, amely meghatározó a hadműveletek sikere szempontjából. Bosznia-Hercegovina területe átszeldelt, csak irányokban járható, vízfolyásai gyorsak és vízhozamuk rövid idő alatt megváltozhat. Ahhoz, hogy a békefenntartó erők teljesíthessék feladataikat, nagyon fontos az utak járhatóságának biztosítása. A Magyar Műszaki Kontingens elsődleges feladata a csapatok mozgásszabadságának fenntartása, az utak és hidak állagának megőrzése. A háborús pusztítás nem kímélte ezeket a műtárgyakat, így helyreállításuk óriási kihívást jelent a mai napig. A Magyar Honvédség erre a feladatra a rendelkezésre álló legjobb eszközöket csoportosította át. [2] Ugyanakkor számos alkalommal kellett olyan módszereket és eszközöket alkalmazni, amelyekkel addig nem találkoztunk. A helyszínen kellett megtanulni közösen más nemzetek katonáival azt, hogy hol és hogyan kell ezeket az eszközöket használni. A Magyar Műszaki Kontingens mint a békefenntartó erők parancsnokságának közvetlenül alárendelt alakulat a hadszíntér egészén kaphat feladatokat. Így katonáink dolgoztak Mosztárban, Szarajevóban, Tuzla környékén és Horvátország számos pontján is. A mozgásszabadság fenntartásának feladatai mellett építettek katonai tábort, telepítettek nem robbanó műszaki zárakat, bontottak rombolt épületeket és segítették a helyreállítás feladatait. A cikk az IFOR[3]/SFOR[4] missziók hazai és nemzetközi tapasztalatain alapszik. A felvetett problémák elsősorban a magyar sajátosságokra vonatkoznak, de ez nem

jelenti azt, hogy a nemzetközi szintű általánosítás lehetőségét megkerüljük. Az itt bemutatott elvek egy részét a gyakorlat alakította, a mindennapi alkalmazás formálta. Azoknak az országoknak a műszaki katonái is itt tanulták az újszerű alkalmazási elveket, amelyeknél már rendszerbe állították ezeket az eszközöket. Írásomban feldolgoztam mindazokat a tapasztalatokat, amelyeket a Magyar Műszaki Kontingens parancsnokhelyetteseként 1997 98-ban, illetve az SFOR csapatok műszaki főnökeként 1999-ben szereztem. [5] AZ ÚJSZERŰ MŰSZAKI ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK ALKALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS GYAKORLATA Ahhoz, hogy az eszközök és felszerelések alkalmazásáról képet alkothassunk, érdemes röviden áttekinteni a misszió körülményeit, a békefenntartó műveletek jellemzőit. A békefenntartás napjaink talán legismertebb béketámogató művelete. Az ENSZ Alapokmány VI. fejezete alapján olyan műveleteket foglal magába, amelyek célja a kialakult helyzet normalizálása. Gyakorlatilag minden olyan feladatot tartalmazhat, amely az adott övezetben alapozva a felek egyetértésével megkötött megállapodásokra biztosítja az egyezmények betartását. Magába foglalja a csapatok és megfigyelők telepítését a területre, a közigazgatás, a demokratikus berendezkedés és jogállamiság helyreállítását, a gazdaság élénkítését, az emberi jogok biztosítását. A békefenntartás katonai támogatásának feladatait két nagyobb csoportra oszthatjuk. Az egyik a biztonságos környezet megteremtése érdekében végrehajtott katonai feladatok, a másik a kormányzati és nem kormányzati szervezetek munkájának támogatása. Előbbiek közé tartoznak a fegyvermentes övezetek kialakítása, a fegyverek, robbanóanyagok begyűjtése és megsemmisítése, a helyi rendőrség és hadseregek demokratizálásában való részvétel, az illegális kereskedelem elleni tevékenység támogatása. A második csoport jellemző feladatai a civil szervezetek logisztikai támogatása, részvétel a menekültek visszatelepítésében, az infrastruktúra helyreállításában, a demokratikus választások támogatásában. A legismertebb békefenntartó műveletek az IFOR/SFOR misszió és a KFOR[6] műveletek.

A fenti fogalom meghatározásban van néhány olyan sajátosság a klasszikus harc-hadművelettel összehasonlítva, amely meghatározza a műszaki támogatás körülményeit, így a műszaki eszközök és felszerelések alkalmazásának sajátosságait is. Eltérő célok A klasszikus értelemben vett harc-hadművelet célja az ellenség harcképtelenné tétele, területének elfoglalása, eredeti elképzeléseinek megváltoztatása. A műveletek megkezdésére az adott ország parlamentje ad felhatalmazást. A békefenntartó műveletek célja a helyzet normalizálása, a biztonságos környezet fenntartása, a nemzetközi szervezetek munkájának támogatása. A műveletek megkezdéséhez nemzetközi felhatalmazásra van szükség, a felek egyetértésével. Ez azt is jelenti, hogy szervezett, közvetlen támadással nem kell számolnunk, de nem zárhatók ki ugyanakkor egyes személyek vagy szélsőséges csoportok ellenséges akciói. Így a műszaki feladatokat végrehajtó csapatok védelmét ennek megfelelően kell megszervezni. Eltérő környezet A külső környezet vizsgálatánál azt látjuk, hogy kiemelt figyelem irányul a különböző műveletekre. Az elektronikus és írott sajtó testközelből közvetíti az eseményeket, értékel, kommentál, befolyásolja a közvéleményt és ezzel hatással van azokra. A békefenntartó műveleteknél ez kiegészül azzal, hogy nemzetközi szervezetek százai dolgozhatnak a körzetben, sokszor eltérő érdekek és erővonalak mentén. Donor szervezetek és kormányok igyekeznek a helyszínen növelni befolyásukat, elismertségüket és ehhez eszközként használni a békefenntartókat. A helyi közösségek felkent és önjelölt képviselői lobbiznak, felhasználva a sajtót, az ismeretséget és a politikai befolyást. A békefenntartók minden lépését figyelik, elemzik, mérlegre teszik. Fokozott figyelmet kell fordítani az egyensúly, a

pártatlanság megőrzésére, és ezt a műszaki feladatok szervezésénél, az eszközök alkalmazásánál nem szabad figyelmen kívül hagyni. A belső környezet vizsgálatánál is találunk markáns különbségeket. A harchadművelet megvívása során kimunkált elvek és eljárások, közös terminológia és centralizált vezetés mellett a szövetség katonáival működünk együtt. A békefenntartó műveletek során országok tucatjai küldenek katonákat és eszközöket a misszióba. [7] Alkalmazásuk az adott ország elveinek figyelembevételével, közös irányítás, de kettős alárendeltség (hazai és a békefenntartó erők parancsnoksága) mellett történik. Ez a fajta többnemzetiségű felépítés azt is jelenti, hogy eltérő katonai kultúrájú, felkészültségű, eltérő eszközökkel és módszerekkel, eltérő fizetésért dolgozó, eltérő ellátású katonákkal kell együtt dolgozni. [8] A kettős alárendeltség esetenként megnehezíti vagy lehetetlenné teszi egy-egy feladat ellátását. Azt ugyanis, hogy mire lehet egy alakulatot felhasználni, mire van jogosítványa, a küldő nemzet határozza meg. [9] Azt sem szabad elfelejteni, hogy az adott alakulat utáni számlákat teljes egészében a küldő nemzet fizeti. Ilyen körülmények között különös hangsúlyt kap a feladatok elosztása, illetve vállalása. Gondoljunk bele azokba a feladatokba, amelyek ugyan fontosak a civil-katonai kapcsolatok szempontjából, de nem meghatározóak a katonai erő számára (helyi közösségeknek nyújtott segítség). A küldő országnak ilyenkor arra is figyelni kell, hogy otthon is el kell számolni az adófizetők pénzével. A MŰSZAKI TÁMOGATÁS SAJÁTOSSÁGAI A többnemzetiségű békefenntartó misszióban részt vevő műszaki csapatokra az eddig elmondottak mind igazak. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a műszaki támogatás gyakorlatában mindennaposak a közös feladatok, azaz a már említett különbségeket a gyakorlati munka felerősíti. A végrehajtó műszaki alegységek olyan eszközökkel és gépekkel dolgoznak, olyan módszereket kell alkalmazniuk, amelyekkel eddig még nem találkoztak. Az eltérő eszközök mellett eltérő módszerekkel is találkozunk. Legjobb példa erre a pontonhíd, amelyet másképp épít és tart fenn az amerikai és másképp a magyar műszaki katona. Ahhoz, hogy az újszerű eszközök és módszerek alkalmazását értékeljük, tekintsük át a békefenntartó erők műszaki támogatásának fő feladatait:

a mozgásszabadság fenntartásának feladatai: a közlekedési vonalak műszaki felderítése; menetvonalak építése, javítása, fenntartása (út-, vasút); ideiglenes és állandó hidak építése, bontása, megerősítése, javítása és fenntartása; állandó hidak terhelhetőségének ellenőrzése; robbanószerkezetek felderítése és megsemmisítése; nem robbanó műszaki akadályok felszámolása; átkelőhelyek berendezése, fenntartása és felügyelete; vasúti be- és kirakóhelyek építése és fenntartása; utak hó- és jégmentesítése; helikopter le- és felszállóhelyek berendezése és fenntartása; vízi és légi kikötők katonai infrastruktúrájának kialakításában, fenntartásában való részvétel. nem robbanó műszaki akadályok telepítése és fenntartása: katonai objektumok fizikai védelmét biztosító erődítési akadályok létrehozása; ellenőrző-áteresztő pontok (EÁP) védelmét biztosító akadályok telepítése; utakon, hidakon a forgalom lassítását kikényszerítő akadályok elhelyezése és fenntartása; rendezvények, védett személyek biztosítását szolgáló műszaki akadályok telepítése. a védőképesség fenntartásának feladatai: a katonai objektumok és táborok építése, megerősítése; megfigyelő pontok, EÁP-ok személyi állományának védelmét szolgáló erődítési építmények létrehozása; álcázás.

egyéb műszaki támogatási feladatok: a békefenntartó erők elhelyezésével és tevékenységével kapcsolatos környezetvédelmi rendszabályok érvényesítése; részvétel a helyi rendőrség és hadsereg(ek) felkészítésében; szaktanácsadás a helyi és nemzetközi szervezeteknek; részvétel a civil-katonai kapcsolatok területén jelentkező szakmai feladatokban; az infrastrukturális feladatok előkészítése és kivitelezése; a hadszíntér műszaki csapatok műszaki anyagellátásának megszervezése; civilizációs és természeti katasztrófák megelőzésében és a következmények felszámolásában való részvétel; a nemzetközi közösség által jóváhagyott katonai-gazdasági embargó ellenőrzésében való részvétel. A MOZGÁSSZABADSÁG FENNTARTÁSA SORÁN ALKALMAZOTT ÚJSZERŰ ESZKÖZÖK FELHASZNÁLÁSÁNAK ELVEI A békefenntartó erők számára kulcsfontosságú az állandó jelenlét a felelősségi körzet minden pontján, ami csak a mozgásszabadság fenntartásával valósítható meg. Ezt a mozgékonyságot csak úgy érhetjük el, hogy a békefenntartó erők rendelkezésére álló valamennyi erőforrást egységes terv és összehangolt alkalmazás szerint igénybe vesszük. A mozgásszabadság fenntartása szempontjából nagyon fontos az adott békefenntartó misszió felelősségi körzetében lévő hidak állaga. Csak Bosznia- Hercegovinában hidak ezrei találhatók, különböző állapotban, sok esetben lerombolva. A polgárháborúban a küzdő felek majd kétszáz hidat romboltak, a legfontosabb utakon és irányokban. A NATO légicsapásainak is egyik fontos célja volt az utánszállítási útvonalakon lévő hidak rombolása a hadianyag beáramlásának megakadályozás céljából.

Azonban nemcsak azokat a hidakat kell figyelemmel kísérni, amelyek sérülést szenvedtek. A térségben található hidak egy része a karbantartási hiányosságok és a túlterhelés miatt a névleges teherbírásnál már kevesebbet viselnek el. A békefenntartó erők nem vállalhatják azt a kockázatot, hogy ezek a műtárgyak teljesen tönkremenjenek. Folyamatos ellenőrzésük, karbantartásuk, esetenként megerősítésük elengedhetetlen. [10] (1. sz. ábra) A műszaki törzs munkájában fontos helyet foglal el a hidakkal kapcsolatos tervezőszervező munka. Különösen érdekes helyzet alakult ki azután, hogy a nem beépített katonai hidakat át kellett csoportosítani a Koszovóban folyó műveletek biztosítására. A SHAPE[11] 1999. márciusában keltezett parancsa azt is jelentette, hogy további bontásig nem volt az SFOR felelősségi körzetében tartalék MJB[12] hídkészlet. Tovább bonyolítja a kérdést a katonai hidak tulajdonjogának rendezetlensége, azaz a karbantartási felelősség elkenése. A gyakorlatban ez úgy jelentkezett, hogy ha gond volt egy híd teherbírásával, azonnal az SFOR műszakiakhoz fordultak. Ilyen esetben az első lépés mindig a tulajdonos meghatározása volt. Csak ez után lehetett érdemben tárgyalni a javításról vagy a bontásról. Napjainkban a következő tulajdonú hidak vannak a balkáni hadszíntéren: NATO tulajdonú hidak; nem kormányzati tulajdonú hidak (pl. nemzetközi szervezetek); kormányzati tulajdonú hidak (pl. USA, Svédország, Szlovákia, Nagy- Britannia, Magyarország, Olaszország, Japán); volt jugoszláv hidak (Bosznia-Hercegovina, Horvátország és Kis-Jugoszlávia tulajdonában); ismeretlen tulajdonú hidak (UNPROFOR[13] idején telepítve).

1. sz. ábra. Lepusztult fedélzetű híd, melynek teherbírása töredékére csökkent A hidak típusa is igen vegyes képet mutat, ami megnehezíti az ellenőrzési és karbantartási feladatok elvégzését. Található az országban Bailey, MGB,[14] MJB, AVLB,[15] szlovák könnyű hídkészlet, kábel hidak, PMP[16] típusú hídkészlet és számos fahíd is. (2. sz. ábra)

2. sz. ábra. A Magyar Műszaki Kontingens által épített fahíd Derventánál A hídellenőrzések és a műszaki törzs napi tapasztalatai alapján számos következtetést vonhatunk le a hidak igénybevételéről. A hidak a gazdaság élénkülésével egyenes arányban növekvő forgalomnak vannak kitéve. A civil és katonai járművek vezetői gyakran az SFOR is semmibe veszik a táblákkal feltűnően jelölt súly-, méret- és sebesség korlátozásokat. A közvetlen hatást jelentő fekvőrendőrök és telepített egyéb lassítók csak ideig-óráig töltik be szerepüket, mert hamar tönkremennek. Gyakori a hidak vétlen megrongálása, esetenként egyes elemek (korlát, jelzőtábla) eltulajdonítása. Nagyon fontos tehát a hidak folyamatos ellenőrzése, melynek fontosságáról egy előző cikkben már szóltunk. [17] Sajátos tapasztalat, hogy jelentős eltérés van a műszakiak által rombolt hidak és a légitámadás során megsérült hidak állapotában. Míg a műszaki szakemberek által felrobbantott hidak teljesen elpusztulnak, addig a légitámadás során kilőtt rakéták sok esetben csak a hídfedélzetet ütötték át. Ugyanígy a fedélzetre sebtében elhelyezett összpontosított töltetek is csak a fedélzetet rombolták. Ezeknek a hidaknak a járhatóvá tétele sajátos megoldásokat kíván. Ennek legismertebb példái az Aleksin Han vagy a Komar hidak helyreállítása, ahol az állandó hídfedélzetre építettük rá a MJB hídelemeket. (3. sz. ábra)

3. sz. ábra. Ráépített elemes (MJB) híd Aleksin Han-nál Ezek a megoldások szokatlanok a katonai gyakorlatban és megfelelő előkészítést igényelnek. Ellenőrizni kell a meglévő pillérek teherbírását, az alátámasztásra használt hídfelület jellemzőit, a ráépítés lehetőségeit és a katonai-civil forgalomnak való megfelelést. A tapasztalatok szerint a ráépített híd felhajtó lemezei kapják a legnagyobb (dinamikus) terhelést, így azok kialakítása, rögzítése meghatározó a biztonságos üzemeltetés szempontjából. A nem NATO tulajdonú hidakkal kapcsolatos elvek A hidak egy részét a helyi hadseregek is használták, de a hanyagság, illetve speciális javító és karbantartó készletek hiánya miatt az állapotuk egyre romlott (4. sz. ábra). A meghatározó jelentőségű utakon az SFOR kezelte ezeket a hidakat, de a folyamatosan csökkenő kapacitás miatt ezen változtatni kellett. Az SFOR műszaki törzsében létrehoztunk egy adattárt a hidakról, és megkezdtük a nem NATO tulajdonú hidak fenntartásának átadását a helyi közigazgatás képviselőinek, a tulajdonjoggal együtt. A békefenntartó erők felelőssége akkor is fennáll, ha az adott típusú, tulajdonjogú közúti hídhoz nincs köze. A mozgásszabadság fenntartásának kényszere, a katonai jelenlét biztosítása elegendő ok a fontos irányokban lévő hidak folyamatos ellenőrzésére. A hídellenőrzések kialakított rendszere új eszközöket és

módszereket kíván valamennyi érintett műszaki alakulattól. A Magyar Műszaki Kontingens erre a feladatra önálló mérnök csoportot hozott létre, a megfelelő eszközökkel ellátva. (5. sz. ábra) 4. sz. ábra. Ismeretlen tulajdonú Bailey-híd 5. sz. ábra. Műszeres hídellenőrzés

A NEM ROBBANÓ MŰSZAKI AKADÁLYOK TELEPÍTÉSE SORÁN ALKALMAZOTT ÚJSZERŰ ESZKÖZÖK FELHASZNÁLÁSA A katonai objektumok fizikai védelmét biztosító erődítési akadályok létrehozása és az EÁP-ok védelmét biztosító akadályok telepítése sok hasonlóságot mutat. A békefenntartó erők felelősségi körzetében található táborok, megfigyelő pontok megerősítése noha nem számolunk közvetlen támadással elengedhetetlen. A katonai objektumok megerősítése során kiemelt figyelmet kell fordítanunk a következő területekre: az objektum megközelítési útjai és irányai. Az utakon elsősorban az adott objektum közvetlen bejárata előtt olyan elemeket kell telepíteni, amelyek megnehezítik a nagy sebességgel való behajtást, az erőszakos behatolást. Erre a feladatra jól alkalmazhatók a fekvőrendőrök, a HESCO bástyák, drótakadályok, beton- és fémgúlák. Szükségeszközként felhasználhatók a homokkal töltött hordók, farönkök és törmelékhalmok. Az irányok lezárására a fenti eszközök mellett alkalmazható a talaj fellazítása, árkok, fatorlaszok vagy drótakadályok. Mindkét esetben jellemző az akadályok nyílt, álcázás nélküli telepítése. Ez a fajta kivitelezés demonstratív jellegű, célja az elrettentés, a megelőzés; az objektumok kerítése. A katonai objektumok biztonságának megőrzését, a védett terület határainak kijelölését szolgáló kerítések telepítése, a személyi állomány védelme és munkakörülményeinek biztosítása a műszaki erők egyik fontos feladata. A kerítések megerősítésére a drótakadályok különböző variációit, a HESCO bástyából létrehozott falak, homokzsáképítmények és szükséganyagból készült elemek egyaránt használhatók (6. sz. ábra).

6. sz. ábra. Kerítés mellé telepített drótakadály az EÁP-ok területe. A békefenntartás során sajátos szerepet töltenek be ezek az objektumok, mind a katonai mind a civil mozgásellenőrzésben. Nem robbanó műszaki akadályokkal való berendezésük célja kettős: a forgalom szabályozásának, lassításának megkönnyítése, illetve a személyi állomány védelme. Ennek megfelelően a telepített akadályok egy része az úttestre kerül (lassító akadályok, fekvőrendőr, HESCO bástya, gúlák), másik részét pedig az objektum köré építjük (védőfalak, tüzelőállások, drótakadályok). Mindkét esetben alapelv az elemek jó láthatósága, az erő megmutatása. Az utakon, hidakon a forgalom lassítását kikényszerítő akadályok elhelyezése és fenntartása azt a célt szolgálja, hogy megóvjuk az objektumok állagát, növeljük élettartamát. Noha az utak és hidak teherbírása adva van, az igénybevétel intenzitása, dinamikája jelentősen csökkentheti az élettartamot. A hidak fedélzetét, az utak felületét a nagy sebességgel haladó, nagy tömegű járművek gyorsan tönkreteszik. A kritikus szakaszokon ezért fekvőrendőröket, HESCO bástyákat, homokkal töltött hordókat telepítünk. Ezeket jól látható módon előre jelezzük, élénk színekkel bemázoljuk. A tapasztalatok azt mutatják, hogy karbantartásukat, cseréjüket havi rendszerességgel kell végrehajtani. Elsősorban a hegyi szakaszokon vagy a vizes, csúszós alapra épült útszakaszokon jól alkalmazható a homokzsák vagy HESCO bástya támfal. A HESCO bástya felhasználásával a keskeny utak kiszélesíthetők, a vízmosások és átfolyások kijavíthatók (7. sz. ábra)

7. sz. ábra. Útmegerősítés HESCO bástya alkalmazásával A rendezvények, védett személyek biztosítását szolgáló műszaki akadályok telepítése elfogadott gyakorlat a békefenntartó műveletek műszaki támogatása során. [18] Minden olyan esetben, amikor a békefenntartó erők felelősségi körébe tartozó rendezvényt tartanak, vagy védett személy érkezik, műszaki támogatási terv készül. Ennek egyik meghatározó eleme az akadályterv elkészítése. Ez magába foglalja a helyszínre vezető utak, a rendezvénynek helyet adó objektumok, az elvezető utak biztosítására telepített drótakadályok, mesterlövész hálók rendszerét. Ezek összhangban vannak a komplex biztosítási terv többi elemével. A VÉDŐKÉPESSÉG FENNTARTÁSÁNAK FELADATAI SORÁN ALKALMAZOTT ÚJSZERŰ ESZKÖZÖK FELHASZNÁLÁSÁNAK ELVEI A katonai táborok területén található egyes objektumok elsősorban lőszer, robbanóanyag, veszélyes anyag raktárak, üzemanyag tárolók és töltőpontok fizikai védelme meghatározó a tábor biztonsága szempontjából. Ezért ezeket homokzsák és HESCO falakkal, földhányásokkal és a közvetlen rálátást

megakadályozó mesterlövész hálóval védjük. Ugyanígy az objektum védelmét ellátó alegységek tüzelőállásait (egyéni, raj és harcjármű) is megerősítjük. Az ilyen jellegű védelmi létesítményeknél már megjelennek az álcázás egyes elemei is (pl. álcázó festés). Fontos helyet foglalnak el ezek az eszközök a repülők és helikopterek földi védelmében is. Mivel a békefenntartó erők nem építenek állandó fedezékeket a repülők és helikopterek védelmére, így a HESCO bástyából épített ideiglenes, nyitott fedezékek a meghatározóak. A védőképesség fenntartásának egyik eszköze az álcázás. A békefenntartó erők jellegzetes álcázó vagy inkább jelző színe a kék és a fehér. A jellegzetesség ugyanakkor nem jelenti azt, hogy minden esetben alkalmazzuk. A másik fontos álcázó, illetve rejtő eszköz a mesterlövész háló. Alkalmazásának célja a közvetlen rálátás és célzás megakadályozása. Használhatjuk az objektumok kerítésére telepítve, fontos utak mentén, az objektumokon belüli, kiemelten fontos építmények rejtésére, esetleg megtévesztésre (8. sz. ábra). 8. sz. ábra. Mesterlövész háló és HESCO bástya együttes alkalmazása

AZ EGYÉB MŰSZAKI TÁMOGATÁSI FELADATOK SORÁN ALKALMAZOTT ÚJSZERŰ ESZKÖZÖK FELHASZNÁLÁSÁNAK ELVEI A békefenntartó erők elhelyezésével és tevékenységével kapcsolatos környezetvédelmi rendszabályok érvényesítése érdekében is alkalmazható az eddig ismertetett eszközök egy része. Üzemanyag-tárolóknál a folyás, csepegés miatti szennyezés megakadályozására homokzsák-gát telepíthető. A civilizációs és természeti katasztrófák megelőzése és a következmények felszámolása során széles körben használhatóak az eddig tárgyalt eszközök, az alábbiak szerint: a veszélyeztetett körzetek, utak, irányok lezárására alkalmasak a drótakadályok, HESCO bástyák, homokzsák-akadályok; töltések, utak megerősítésére, szélesítésére, magasítására alkalmazható a HESCO bástya és a homokzsák-falak; veszélyes anyagok csepegése, kifolyása lokalizálható homokzsákból épített gátakkal. (9. sz. ábra). A nemzetközi közösség által jóváhagyott katonai-gazdasági embargó ellenőrzésében való részvétel során a már ismertetett EÁP-ok, út- és irányzárak telepítése során alkalmazhatjuk a vizsgált eszközöket. 9. sz. ábra. Hajtóanyag csepegés ellen telepített fólia és homokzsák

A békefenntartó erők műszaki támogatása az egyik legösszetettebb feladat a műveletek támogatási rendszerében. Annál is inkább, mert a saját csapatok támogatása mellett megjelennek a civil-katonai kapcsolatok normalizálása érdekében végrehajtott feladatok is. A katonai eszközök és az eddig bevált módszerek nem minden esetben elegendőek a feladat megoldására. Keresnünk kell az új módszerek és eszközök felhasználásának lehetőségeit, növelve a műszaki csapatok hatékonyságát. Ehhez kívánt ez az összeállítás hozzájárulni. FELHASZNÁLT IRODALOM Műszaki támogatás (doktrína tervezet). MH Szárazföldi Vezérkar műszaki főnökség kiadványa 2000. PADÁNYI JÓZSEF HAVASI ZOLTÁN: A hídellenőrzések szerepe a mozgásszabadság fenntartásában. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények 2000/2. sz., Budapest, 2000. [1] Valamennyi ellenőrzés akár a honi felkészítés, akár a kitelepülés utáni időszakban végső következtetése az, hogy a Kontingens felkészült a feladatra, és képes megfelelni a követelményeknek. Az eltelt években végrehajtott szakfeladatok döntő többsége igazolta ezeket a megállapításokat. [2] A Magyar Műszaki Kontingens személyi állománya és valamennyi eszköze másodállásban szolgál a hadszíntéren, hiszen az anyaalakulatuknál vannak állománytáblában. A Kontingens eszközparkjának összeállításakor a meglévő műszaki alakulatoktól lettek összevonva a gépek, szem előtt tartva azt, hogy a honi alakulatok is hadrafoghatóak maradjanak. [3] IFOR Implementation Force Végrehajtó Erők. [4] SFOR Stabilization Force Stabilizáló Erők. [5] A Bosznia-Hercegovinában töltött két év alatt olyan feladatok előkészítésében és végrehajtásában vehettem részt, mint a mosztari Öreg-híd köveinek kiemelése, a Doboj III híd megépítése vagy a Száván épült horvát szerb közös pontonhíd megnyitásának előkészítése.

[6] KFOR Kosovo Force Koszovói Békefenntartó Erők. [7] Természetesen az érintett országok létszáma missziónként eltérő. Az SFOR csapatokban 34 ország 30 217 katonája szolgált 1999. november 16-án (SFOR CJ1 jelentése a feltöltöttségről, heti videokonferencia), míg a KFOR misszióban 28 ország 42 500 katonája szolgált Koszovóban 2000. április 13-án (KFOR Online KFOR Structure). [8] Látszatra könnyen áthidalható problémákról van szó, de tapasztalataim szerint ez a terület rendkívül érzékeny. Érdemes ilyen szempontból összehasonlítani egy amerikai és egy török katonai tábort. Ami az amerikai táborban az alapellátás része, az máshol luxus, ami az egyiknél a mindennapi vallásgyakorlás része, az máshol felesleges teher. Akkor okoz ez igazán nagy gondot, ha közös elhelyezést kell kialakítani. [9] A Magyar Műszaki Kontingens Alapító Határozata nagyon egyértelműen fogalmaz: A katonai szervezet alaptevékenysége: A NATO»Döntő Erőfeszítés«művelet terveinek megfelelően a támogató erők részeként a Bosznia-Hercegovina-i békebiztosítási feladatok teljesítése során műszaki tevékenység végzése. Ennek keretében: komp- és hídátkelőhelyek berendezése, fenntartása; hidak javítása, alacsonyvízi híd építése, fenntartása; utak javítása és fenntartása; a fenti feladatokkal összefüggően a munkaterületen felderített műszaki akadályok felszámolása. Budapest, 1995. december 12. [10] 1999 tavaszán egy szemrevételező csoport tagjaként Makedóniában (FYROM Former Yugoslav Republic of Macedonia Makedónia, volt Jugoszláv Köztársaság) tanulmányozhattam a nemzetközi erők felvonulásának előkészületeit. A műszaki főnök a felvonulási utakon található valamennyi állandó hidat megerősíttette, mert mért teherbírásuk messze a névleges terhelhetőség alatt maradt. [11] SHAPE Supreme Headquarters Allied Powers Europe Szövetséges Hatalmak Európai Legfelsőbb Parancsnoksága. [12] MJB Mabey & Johnson Bridge Mabey & Johnson Híd. [13] UNPROFOR United Nations Protection Force Egyesült Nemzetek Védelmi Erői. [14] MGB Medium Girder Bridge Közepes Híd. [15] AVLB Armored Vehicle Launched Bridge Hídvető Harckocsi. [16] PMP Pantonij Mosztovij Park Pontonhíd Készlet. [17] Padányi József Havasi Zoltán: A hídellenőrzések szerepe a mozgásszabadság fenntartásában. Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények 2000/2. sz., 115 123. o. [18] 1999 nyarán rendezték meg Szarajevóban az államfők találkozóját (Head of States Meeting). Az SFOR amely felelős a térségben a biztonságos környezet fenntartásáért

támogatta a helyi rendezők munkáját. Az SFOR műszaki főnöke kapta a feladatot, hogy előkészítse és kivitelezze a találkozó helyszínének akadályokkal történő lezárását. 5000 méter drótakadályt, 300 db beton elemet és 800 m mesterlövész elleni álcát telepítettek a spanyol, francia és magyar műszaki katonák.