A Hagyományok Háza tevékenysége során feltárt szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje 2010. április 1
Bevezetı Az államháztartás mőködési rendjérıl szóló 292/2009. (XII. 19.) kormányrendelet (továbbiakban: ámr.) 161. -ának megfelelıen a Hagyományok Háza (továbbiakban: HH) mőködése során esetlegesen elıforduló szabálytalanságok megelızésére, a szabálytalanságok kezelésére, a szabálytalanságok újbóli elıfordulásának megelızésére a jelen szabályzatban meghatározott eljárásrendet kell alkalmazni. A szabályzat célja A szabálytalanságok kezelésével kapcsolatos eljárásrend kialakításának általános célja, hogy a különbözı jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott elıírások megsértése esetén a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelısség megállapítása, az intézkedések foganatosítása egységes keretben történjen. A szabálytalanságok kezelésével kapcsolatos eljárásrend további célja, hogy hozzájáruljon a különbözı jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott elıírások megszegésének, szabálytalanság kialakulásának megakadályozásához (megelızés). 1. A szabálytalanság fogalma, alapesetei 1.1. A szabálytalanság fogalma Szabálytalanság valamely létezı szabálytól való eltérést jelent az államháztartás mőködési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, a feladatellátás bármely tevékenységében, illetve az egyes szakmai megvalósítási mőveletekben. A szabálytalanságok fogalomköre igen széles, a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, illetve a fegyelmi-, büntetı-, szabálysértési, illetve kártérítési, eljárás megindítására okot adó cselekmények egyaránt beletartoznak. 1.2. A szabálytalanságok alapesetei a) szándékosan okozott szabálytalanságok, b) nem szándékos szabálytalanságok (figyelmetlenségbıl, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból származó szabálytalanság), c) szabályozatlanságból, hiányos szabályozásból eredı szabálytalanságok. 2. A szabálytalanság megelızésével kapcsolatos felelısség, a szabálytalanság megelızése A szabálytalanságok megelızése elsısorban a szabályozottságon alapul. A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsıdlegesen a HH fıigazgatójának a felelıssége. A fıigazgató a HH mőködésének folyamatára és sajátosságaira tekintettel köteles kialakítani, mőködtetni és fejleszteni a szervezet belsı kontrollrendszerét, ezen belül folyamatba épített, elızetes, utólagos és vezetıi ellenırzéseket (továbbiakban: FEUVE) mőködtetni. A belsı kontrollrendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belsı szabályzatokat, melyek alapján a költségvetési szerv érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló elıirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való szabályszerő, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit. A szabálytalanságok megelızésével kapcsolatosan a HH fıigazgatója gondoskodik arról, hogy: a) a jogszabályoknak megfelelı szabályzatok alapján mőködjön a HH, b) a szabályozottságot, illetve a szabályok betartását folyamatosan kísérjék figyelemmel a vezetık, c) a HH szervezeti felépítésében, belsı szabályozottságában, mőködési rendjében rejlı hiányosságból eredı szabálytalanság esetén a további szabálytalanság megelızése céljából hatékony intézkedés szülessék a szabálytalanság korrigálására, annak a mértéknek megfelelıen, amilyen mértéket képviselt a szabálytalanság. 2
A HH fıigazgatójának felelıssége és feladata, hogy a szervezeti struktúrában meghatározott szervezeti egységek vezetıi hatáskörének, felelısségének és beszámoltathatóságának szabályozottságán keresztül valósul meg. A közalkalmazottak (munkavállalók) konkrét feladatát, hatáskörét, felelısségét, beszámoltathatóságát a munkaköri leírások szabályozzák. 3. A szabálytalanságkezelés szervezeti felépítése 3.1. A szabálytalanság-felelıs a szervezeti struktúrában A HH-n belül a szabálytalanságkezeléssel kapcsolatos adminisztratív feladatokat a fıigazgató által megbízott munkatárs (továbbiakban: szabálytalanság-felelıs) végzi. A szabálytalanságfelelıst - feladatkörében az objektív bizonyítékokon alapuló vélemény biztosítása érdekében - kizárólag a HH fıigazgatója utasíthatja. 3.2. A szabálytalanságfelelıs megbízása, megbízásának visszavonása, felfüggesztése értékelése, A szabálytalanságfelelıs személyét a HH fıigazgatója a vonatkozó belsı szabályzat hatálybalépését követıen, illetve a késıbbiekben a korábbi szabálytalanság-felelıs visszahívásával egyidejőleg jelöli ki. A szabálytalanság-felelısi feladatok ellátásával kizárólag fıállású, határozatlan idejő jogviszony keretében foglalkoztatott közalkalmazott bízható meg, aki tevékenységét kapcsolt munkakörben, a munkaköri leírás szerinti egyéb feladatai mellett látja el. A szabálytalanságfelelıs munkájának értékelése a HH fıigazgatójának a feladata. A szabálytalanság-felelısi megbízás visszavonására akkor kell, hogy sor kerüljön, ha a szabálytalanságfelelıs maga kéri a visszavonását, vagy ha közalkalmazotti jogviszonya megszőnik, illetve ha az éves értékelése szerint a HH fıigazgatója elégedetlen a munkájával. A szabálytalanság-felelısi megbízás felfüggesztésére akkor kell, hogy sor kerüljön, ha a szabálytalanság-felelıs valamely szabálytalansággal kapcsolatos érintettségének gyanúja felmerül. A megbízás visszavonása, felfüggesztése a HH fıigazgatójának a hatáskörébe tartozik. 3.3. A szabálytalanságfelelıs feladat- és hatásköre a) A HH fıigazgatója részére negyedéves összefoglaló és soron kívüli jelentések összeállítása a szabálytalanságok alakulásáról, b) szervezeti egységenként, ugyanakkor a HH egészére összesíthetı nyilvántartás vezetése a szabálytalansággyanús esetekrıl, kivizsgált szabálytalanságokról, illetve a megtett intézkedésekrıl, azok eredményességérıl, a dokumentáció naprakészségének és teljességének biztosítása, c) adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése a HH fıigazgatója, illetve külsı szervezetek irányába, d) a nem kiemelt jelentıségő szabálytalanságok esetében az elıírt összefoglaló statisztika összeállítása, adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése az érintett szervezeti egységek, külsı szervezetek felé, e) igény szerint tanácsot nyújt a szabálytalanság minısítéséhez, megfogalmazásához, a teljesítés felülvizsgálatához. 4. A szabálytalanságok észlelése, a szükséges intézkedések, eljárások elindítása 4.1. A szabálytalanság észlelése a FEUVE rendszeren belül valamely szervezeti egység munkatársa által A szabálytalanságot észlelı közalkalmazott (munkavállaló) írásban: a) a szolgálati út betartásával, a szabálytalansággal érintett szervezeti egység vezetıjén keresztül értesíti a szabálytalanságfelelıst, b) amennyiben az észlelt szabálytalanság a szervezeti egység vezetıjét érinti, úgy a szervezeti egység vezetıjének felettesén, a felettes érintettsége esetén a HH fıigazgatóján keresztül értesíti a szabálytalanságfelelıst. 3
A szervezeti egység vezetıje, illetve felettese a szabálytalanság észlelésére vonatkozó feljegyzést nem tarthatja vissza. A szervezeti egység vezetıje, felettese, illetve a HH fıigazgatója a szabálytalanság megalapozottsága esetén a feladat, hatáskör és felelısségi rendnek megfelelıen - gondoskodik a megfelelı intézkedés meghozataláról, indokolt esetben a szükséges eljárás megindításáról 4.2. A szabálytalanság észlelése a FEUVE rendszeren belül a szervezeti egység vezetıi, illetve a HH fıigazgatója által A HH fıigazgatója, illetve a HH szervezeti egységek vezetıinek észlelése alapján a feladat, hatáskör és felelısségi rendnek megfelelıen kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére, a szabálytalanság-felelıs tájékoztatása mellett. 4.3. A belsı ellenırzés szabálytalanságra vonatkozó megállapításai Amennyiben a belsı ellenır ellenırzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a költségvetési szervek belsı ellenırzésérıl szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelıen jár el. A belsı ellenır által feltárt szabálytalanságokat a vizsgálati jelentés tartalmazza, a megállapítások az ellenırzött szervezeti egységek észrevételeinek figyelembevételével kerülnek véglegesítésre. Az ellenırzött szervezeti egységnek intézkedési tervet kell kidolgoznia a belsı ellenırzés megállapításai alapján. 4.4. Külsı ellenırzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításai A külsı ellenırzési szerv (pl. ÁSZ, KEHI, APEH, felügyeleti szerv stb.) szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az általa készített ellenırzési jelentés tartalmazza. Az ellenırzési jelentés egy példányát a HH belsı ellenıre rendelkezésére kell bocsátani az ellenırzési tevékenység elısegítése céljából. Az ellenırzött szervezeti egységnek intézkedési tervet kell kidolgoznia a vonatkozó megállapítások alapján. 4.5. A minıségbiztosítás szabálytalanságra vonatkozó megállapításai Amennyiben a szabálytalanságot a minıségbiztosításért felelıs személy(ek) észleli, köteles értesíteni az érintett szervezeti egység vezetıjét. A minıségbiztosításért felelıs személy a vonatkozó megállapításait a belsı ellenırzés rendelkezésére bocsátja az ellenırzési tevékenység elısegítése céljából. A szervezeti egység vezetıje amennyiben a szabálytalanság súlyossága, az esetleges kihatások nagysága indokolja haladéktalanul köteles tájékoztatni a HH fıigazgatóját. 4.6. A Felügyelet szervezetén kívüli szervezet, személy (szerzıdéses partner, társszervezet, ügyfél, állampolgár) szabálytalanságra vonatkozó jelzése, bejelentése A HH szervezetén kívüli szervezet, személy (szerzıdéses partner, társszervezet, ügyfél, állampolgár) a HH által esetlegesen elkövetett szabálytalanságra vonatkozó jelzése az alábbi módokon kerülhet a HH tudomására: a) a HH fıigazgatójához, vagy valamely szakterület vezetıjéhez címzett írásbeli bejelentés útján, b) szóbeli bejelentés, panasz alapján felvett jegyzıkönyv alapján. A HH fıigazgatójához, vagy valamely szakterület vezetıjéhez címzett írásbeli bejelentés esetén a bejelentés egy másolati példányát haladéktalanul, de legkésıbb 2 munkanapon belül továbbítani szükséges a szabálytalanságfelelıs és az érintett szervezeti egység vezetıje, a szervezeti egység vezetıjének érintettsége esetén a szervezeti egység vezetıjének felettese, a felettes érintettsége esetén - amennyiben nem a HH fıigazgatója részére érkezett a bejelentés - a HH fıigazgatója részére. A szóbeli bejelentés alapján felvett jegyzıkönyv másolati példányát haladéktalanul, de legkésıbb 2 munkanapon belül továbbítani szükséges a szabálytalanságfelelıs és az érintett szervezeti egység vezetıje, a szervezeti egység vezetıjének érintettsége esetén a szervezeti 4
egység vezetıjének felettese, a felettes érintettsége esetén amennyiben nem a HH fıigazgatója részére érkezett a bejelentés a HH fıigazgatója részére. A szabálytalansággal érintett szervezeti egység vezetıjének feladata a bejelentés érdemi megvizsgálása - alaposan mérlegelni kell a rendelkezésre álló információk alapján a szabálytalanság gyanújának megalapozottságát -, továbbá a szükséges intézkedések azonnali foganatosítása. A szervezeti egység vezetıje amennyiben a szabálytalanság súlyossága, az esetleges kihatások nagysága indokolja haladéktalanul köteles tájékoztatni a HH fıigazgatóját. 4.7. Büntetı- vagy szabálysértési ügy gyanúja esetén történı eljárás Büntetı- vagy szabálysértési ügy gyanúja esetén a szükséges intézkedések meghozatala a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezı szervek értesítését is jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén a megfelelı eljárás megindításra kerüljön. Büntetıügy kezdeményezése a HH fıigazgatójának hatáskörébe tartozik. 5. A szabálytalanság feltárása és a megszüntetésére tett intézkedések végrehajtása 5.1. A szabálytalanság feltárása, a megszüntetésre tett intézkedések végrehajtása Valamely szervezeti egység munkatársa, vagy vezetıjének észlelése a FEUVE rendszeren belül. A szabálytalanság kivizsgálását a szervezeti egység vezetıje, érintettsége esetén a felettese, a felettes érintettsége esetén és a bonyolultabb esetekben a HH fıigazgatója által kijelölt szakértıi bizottság, a belsı ellenırzés végzi. A szabálytalanság megszüntetésére vonatkozó intézkedés függ a szabálytalanság típusától és a feltárás idıpontjától (munkafolyamat/elkövetés közben, vagy a munkafolyamat befejezése/elkövetés után), eszerint különbséget teszünk: a) önellenırzéssel, FEUVE rendszeren belül észlelt, azonnal javítható szabálytalanság, b) FEUVE rendszeren belül észlelt, a megszüntetésre külön vezetıi intézkedést igénylı szabálytalanság, c) kiemelt jelentıségő szabálytalanság között. 5.1.1. FEUVE rendszeren belül észlelt, azonnal javítható szabálytalanság A munkatárs által önellenırzéssel észlelt szabálytalanság, illetıleg a FEUVE rendszeren belül kiszőrt, külön vezetıi intézkedést nem igénylı, azonnali javítással megszüntethetı szabálytalanság esetén a javítást haladéktalanul el kell végezni. A szervezeti egység munkaértekezletein hasznos, ha a hasonló munkakörben dolgozók egymással megosztják az ezzel kapcsolatos tapasztalataikat ezeket, az eseteket a szabálytalanságok nyilvántartásában (8/g. pont) nem kell szerepeltetni. 5.1.2. FEUVE rendszeren belül észlelt, a megszüntetésre külön vezetıi intézkedést igénylı szabálytalanság, kiemelt jelentıségő szabálytalanság A szabálytalanság észlelését, az arról való tájékoztatást követıen 2 munkanapon belül a szabálytalanság megszüntetésére, a szabálytalanság által okozott károk minimalizálása, illetve megelızése, a szabálytalanság folytatásának megakadályozása érdekében intézkedni kell. 5.1.3. Kiemelt jelentıségő szabálytalanság Kiemelt jelentıségő szabálytalanság (pénzügyi és/vagy személyi következménnyel járó, szándékosan okozott szabálytalanság) kellıen megalapozottnak látszó gyanújának felmerülése esetén, 3-5 munkanapon belül munkaértekezletet kell tartani. A munkaértekezleten valamennyi azonos, illetve hasonló szakterülettel foglalkozó közalkalmazottnak, munkavállalónak jelen kell lennie. Ezen szabálytalanságokat a szabálytalanságok nyilvántartásában (8/a-f. pont) fel kell tüntetni. 5
Egyéb esetekben a szabálytalansággal érintett szervezeti egységnek szükség szerint, de legalább 3 havonta tájékoztató jellegő munkaértekezletet kell tartani az érintett kör számára. A munkaértekezlet során fel kell hívni a résztvevık figyelmét a hasonló szabálytalanságok elkerülése érdekében megteendı intézkedésekre, a fokozott odafigyelésre. A szabálytalanságról született döntés esetén a soron következı rendes munkaértekezleten ismertetni kell a döntés tartalmát, következményeit, a szabálytalanság súlyának a döntéshozó által történı megítélését, az esetleges szankciókat, a megtett intézkedéseket. Elemezni kell a hasonló esetek elıfordulásának gyakoriságát, a rendezés érdekében hozott intézkedések hatékonyságát, az esetlegesen sikertelen korrigálás feltételezhetı okait. Valamennyi szabálytalanság esetén különös figyelmet kell fordítani és vizsgálni szükséges, hogy a FEUVE az adott szabálytalanságot miért nem szőrte ki. 5.2. Belsı ellenırzés által megállapított szabálytalanság Az ellenırzött szervezeti egység által készített, a belsı ellenırzés megállapításaira vonatkozó jóváhagyott intézkedési tervet az ellenırzött szervezeti egységnek végre kell hajtania. Az intézkedési terv végrehajtását a belsı ellenırzés utóvizsgálat keretében ellenırzi. 5.3. Külsı ellenırzési szerv által megállapított szabálytalanság A külsı ellenırzési szerv vizsgálati jelentésében foglalt szabálytalanságokra vonatkozó, a HH által kidolgozott intézkedési tervet végre kell hajtani. Az intézkedési terv végrehajtását a külsı ellenırzési szerv utóvizsgálat keretében, valamint a belsı ellenırzés is ellenırizheti. 5.4. A minıségbiztosítás által kifogásolt szabálytalanság A szervezeti egység vezetıje a minıségbiztosításért felelıs személy által észrevételezett szabálytalanság megszüntetésérıl köteles intézkedni, a szabálytalanság megszüntetésére tett intézkedések végrehajtásáról a minıségbiztosításért felelıs személy köteles értesíteni. 5.5. A HH szervezetén kívüli szervezet, személy (szerzıdéses partner, társszervezet, ügyfél, állampolgár) által jelzett, bejelentett szabálytalanság A HH szervezetén kívüli szervezet, személy (szerzıdéses partner, társszervezet, ügyfél, állampolgár) által tett bejelentés kapcsán írásbeli visszaigazolásnak kell történnie. 6. Teendık és feladatok 6.1. A szabálytalanságfelelıs értesítése az intézkedések, intézkedési tervek végrehajtásáról A tett intézkedésekrıl, a jóváhagyott intézkedési tervek végrehajtásáról a szabálytalanságfelelıst 5 munkanapon belül tájékoztatni kell. 6.2. A tényállás tisztázása szakértıi bizottság kijelölése által vagy rendkívüli ellenırzés útján A bonyolultabb esetekben a HH fıigazgatója vizsgálatot rendelhet el a tényállás tisztázására, szakértıi bizottságot jelölhet ki, vagy a belsı ellenırzés részére rendkívüli vizsgálat elvégzésére adhat utasítást. A vizsgálat lefolytatására minimum háromtagú bizottságot lehet létrehozni, indokolt esetben külsı szakértıt is igénybe lehet venni. A szervezeti egység vezetıje, érintettsége esetén a felettese javaslatot tehet a bizottság tagjaira, a bizottság tagjait a HH fıigazgatója jelöli ki, az összeférhetetlenségi szabályok figyelembevételével. A szakértıi bizottság a tényállás tisztázását követıen javaslatot tesz a szükséges intézkedések megtételére, így egyebek között a szabálytalanság felszámolására, a hasonló esetek megelızése érdekében szükséges intézkedések meghatározására, a felelısség megállapítására. A javaslatokról HH fıigazgatója dönt. 7. Jogkövetkezmények 7.1. A jogkövetkezmény jellege szerint lehet: a) jogi jellegő (fegyelmi, szabálysértési vagy büntetıeljárás megindítása), 6
b) pénzügyi jellegő (pénzbeli juttatás, kifizetés részben vagy egészben történı visszakövetelése, behajtása, kártérítési eljárás indítása), c) szakmai jellegő (belsı szabályozás szigorítása, betartásának fokozott ellenırzése stb.). 7.2. A jogkövetkezmények fajtái: a) a HH fıigazgatója mérlegelési jogkörébe tartozó jogkövetkezmény (fegyelmi, szabálysértési eljárás megindítása, pénzbeli juttatások felfüggesztése, megvonása), a Felügyelet elnöke a mérlegelési jogkörébe tartozó jogkövetkezmények alkalmazását a szervezeti egység vezetıjére, illetve annak felettesére ruházhatja, b) jogkövetkezmények kötelezı kezdeményezése (büntetıeljárás megindítása, pénzbeli juttatásból történı kizárás, pénzbeli juttatás visszakövetelése, minden, a mérlegelési jogkörbe nem tartozó szankció). 8. A HH fıigazgatójának tájékoztatása a szabálytalanságok kezelésérıl A szabálytalanságfelelıs a HH fıigazgatóját negyedévente írásban tájékoztatja a szabálytalanságok kezelésérıl. A negyedéves jelentés elkészítését megelızıen a szabálytalanságfelelıs elektronikus úton egyeztet a szervezeti egységek vezetıivel a negyedéves jelentés tartalmáról. A nyilvántartásból a HH fıigazgatójának címzett jelentésnek a szabálytalanságokat az alábbi csoportosításban kell tartalmaznia: a) rendszeresen, tipikusan elıforduló, rendszerbeli hiányosságra utaló szabálytalanságok, b) a kiemelt jelentıségő szabálytalanságok, c) a pénzbeli juttatást, kifizetést érintı szabálytalanságok (utalva azok visszakövetelhetıségére), d) pénzügyi kihatással járó szabálytalanságok, e) a HH részére kártérítési igényként felmerülhetı szabálytalanságok, f) a szándékosan elkövetett szabálytalanságok, g) az eseti, jelentéktelen, nem szándékosan elkövetett, nem kiemelt jelentıségő, a munkatárs önellenırzése, illetve a FEUVE során kiszőrt, külön vezetı intézkedést nem igénylı, azonnali javítással megszüntethetı szabálytalanságokat a HH fıigazgatója számára készített jelentéseknek nem kell tartalmazniuk. A szabálytalanságfelelısnek a negyedéves jelentésnek a HH szervezeti felépítésében, belsı szabályozottságában, mőködési rendjében rejlı hiányosságból eredı szabálytalanságokra vonatkozó részét a Fıigazgatói értekezleten hivatalból résztvevı tagok (szervezeti egység vezetık) részére is meg kell küldenie. A szabálytalanságfelelısnek nemleges jelentést kell tennie az olyan szervezeti egységre vonatkozóan, ahol az adott negyedévben nem történt olyan szabálytalanság, amelyet a HH fıigazgatója részére jelenteni kell. A szabálytalanságfelelıs erre vonatkozóan írásbeli nyilatkozatot kérhet a szervezeti egység vezetıjétıl. 9. A szabálytalansággal kapcsolatos eljárások, intézkedések nyomon követése A HH fıigazgatója a szabálytalanságfelelıs negyedéves beszámolója, illetıleg a szervezeti egységek vezetıinek személyes beszámolói alapján a szabálytalansággal kapcsolatos eljárások, intézkedések nyomonkövetését az alábbiak szerint végzi: a) az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntéseket, a megindított eljárásokat nyomon követi, b) a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását figyelemmel kíséri, c) a feltárt szabálytalanságok típusa alapján további szabálytalanság-lehetıségeket, kockázatokat azonosít be, amelyrıl tájékoztatja a belsı ellenırzést az ellenırzési tevékenység elısegítése céljából d) gondoskodik a szabálytalanságfelelıs negyedéves beszámolójának a szabálytalanságok megelızése céljából a vezetıi értekezleten való megtárgyalásáról. 7
10. A szabálytalansággal kapcsolatos eljárások, intézkedések nyilvántartása A HH fıigazgatója a szabálytalansággal kapcsolatos eljárások, intézkedések nyilvántartásáról az alábbiak szerint gondoskodik: a) a szabálytalanságfelelıs köteles a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagokat elkülönítetten nyilvántartani, az arról készült nyilvántartást naprakészen és pontosan vezetni; b) a szabálytalanságfelelıs a szabálytalansághoz kapcsolódó írásos dokumentumokat elkülönített nyilvántartásban iktatja; c) a szabálytalanságfelelıs a megtett intézkedéseket és az azokhoz kapcsolódó határidıket nyilvántartja. A szabálytalanságok nyilvántartása elsıdlegesen elektronikusan történik. 11. Záró rendelkezések 11.1.Jelen utasítás a kiadás napján lép hatályba és a 8/2005 számú ebben a tárgyban kiadott fıigazgatói utasítás hatályát veszti. 11.2.A szabálytalanságok kezelése jelen általános elveket, kötelezettségeket tartalmazó eljárásrendje mellett, az egyes szervezeti egységek vezetıi kötelesek intézkedni a FEUVE rendszerének megfelelı eljárásrend kialakítására, valamint a munkaköri leírásokba történı beépítésérıl, a nyilvántartások vezetésérıl, a rendszer mőködtetésérıl. 11.3. Jelen utasítást az HH Szervezeti Mőködési Szabályzatának mellékleteként kell kezelni. Budapest, 2010. április 8. Kelemen László fıigazgató Mellékletek: 1. sz. melléklet: Egyes eljárások jogszabályi alapja 2. sz. melléklet: Alkalmazandó jogszabályok felsorolása 8
1. számú melléklet a szabálytalanságok kezeléséhez Egyes eljárások A Büntetı Törvénykönyvrıl szóló 1978. évi IV. törvény 10. (1) bekezdése szerint bőncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetıeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetıeljárást megindítani. A Be. 171. (2) bekezdése elıírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bőncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni. A szabálysértésekrıl szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. (1) szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetıit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 82. (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetıleg a szabálysértési hatóság részérıl eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg. A Polgári Törvénykönyvrıl szóló 1959. évi IV. törvény 339. (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelısség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsısorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegő jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelısség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvérıl szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.), megfelelı rendelkezései. Fegyelmi eljárás, illetve felelısség tekintetében az Mt., illetve a Kjt. megfelelı rendelkezései az irányadók. 9
2. számú melléklet a szabálytalanságok kezeléséhez Alkalmazandó jogszabályok felsorolása - Az államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény; (Áht.) - Az államháztartás mőködési rendjérıl szóló 292/2009 (XII. 19.) Korm. rendelet; (ámr) - A Büntetı Törvénykönyvrıl szóló 1978. évi IV. törvény; (Btk.) - A büntetıeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény; (Be.) - A szabálysértésekrıl szóló 1999. évi LXIX. törvény; (Szabs.tv.) - A Polgári Törvénykönyvrıl szóló 1959. évi IV. törvény; (Ptk.) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény; (Pp) - A számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény, (Számv.tv.) - Az Adózás rendjérıl szóló többször módosított 2003 évi XCII törvény, (Art.) - A személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995 évi CXVI törvény, (Szja.) - Az állami vagyonról szóló 2007 évi CVI törvény, - A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008 évi CV. Törvény, - A pénzmosás megelızésérıl és a terrorizmus megakadályozásáról szóló 2007 évi CXXXVI. Törvény, - A Magyar Köztársaság adott évi költségvetésérıl szóló törvény - A Munka Törvénykönyvérıl szóló 1992. évi XXII. törvény; (Mt.) - A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, (Kjt.) - Az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet - A költségvetési szervek belsı ellenırzésérıl szóló 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet; (Ber.) 10