Levélfelületi index mérése és modellezése intenzív cseresznye ültetvényben. Készítette: Piblinger Brigitta Környezettan alapszakos hallgató

Hasonló dokumentumok
A távérzékelés és fizikai alapjai 3. Fizikai alapok

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE

1.1 Emisszió, reflexió, transzmisszió

A magyaróvári és néhány térségbeli éghajlati idősor elemzése

Az állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során

A városklíma kutatások és a településtervezés, a városi tájépítészet összefüggései. Dr. Oláh András Béla BCE, Tájépítészeti Kar

PÁLYÁZATI LAP AZ ISKOLA A PÁLYÁZAT TARTALMI ÖSSZEFOGLALÁSA

HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA

Debrecen-Kismacs és Debrecen-Látókép mérőállomás talajnedvesség adatsorainak elemzése

Lelovics Enikő, Környezettan BSc Témavezetők: Pongrácz Rita, Bartholy Judit Meteorológiai Tanszék;

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1

Biomassza és produktivitás közti összefüggések

Szakdolgozat. Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen. Raisz Péter. Geoinformatikus hallgató

Általános klimatológia gyakorlat

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett

A HÓBAN TÁROLT VÍZKÉSZLET MEGHATÁROZÁSA AZ ORSZÁGOS VÍZJELZŐ SZOLGÁLATNÁL február 21.

A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások

A levélfelületi index mérése és modellezése

Városi fák környezeti hasznának vizsgálata. Dr. Hrotkó Károly

INGATLAN FOTÓZÁS S Z A L L A S. H U

Széladatok homogenizálása és korrekciója

Folyóvízminőség becslés térinformatikai módszerekkel. Nagy Zoltán Geográfus Msc. Szegedi Tudományegyetem

Útmutató a DriDanube kérdőív kitöltéséhez

Új klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására

A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN

Az éghajlatváltozás és az aszály

kompakt fényképezőgép

Távérzékelés a precíziós gazdálkodás szolgálatában : látvány vagy tudomány. Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata

A 2014-ES ÉV TAPASZTALATAI A TÁPIÓ-VIN KFT-NÉL ÉS EGY 3 ÉVES

Benyhe Balázs. Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

A FELSZÍNKÖZELI ÓZON SZÁRAZ ÜLEPEDÉSÉNEK MODELLEZÉSE VÁROSI KÖRNYEZETBEN. Mészáros Róbert, Ludányi Erika, Leelőssy Ádám

2.3 Mérési hibaforrások

A napsugárzás mérések szerepe a napenergia előrejelzésében

Aszályindexek és alkalmassági vizsgálatuk

A klímaváltozás hatása a csapadékmaximum függvényekre

AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA ENERGETIKAI SZÁMÍTÁS A HŐMÉRSÉKLETELOSZLÁS JELENTŐSÉGE

Bevezető Mi a statisztika? Mérés Csoportosítás

Ejtési teszt modellezése a tervezés fázisában

Hőmérsékleti sugárzás

Meteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban

RADONPOTENCIÁL BECSLÉS MÓDSZEREINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA VASADON

A gyümölcstermesztésben alkalmazott művelési rendszerek

Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában

Az éghajlatváltozás és következményei hazánkban. Szalai Sándor, Lakatos Mónika (OMSZ)

Nagyfeszültségű távvezetékek termikus terhelhetőségének dinamikus meghatározása az okos hálózat eszközeivel

Az aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága (Agroklimatológiai elemzés)

Matematika. Xántus János Két Tanítási Nyelvű Gimnázium és Szakgimnázium OM azonosító: Telephelyi jelentés Telephely kódja: 001

A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON

Kircsi Andrea, Hoffmann Lilla, Izsák Beatrix, Lakatos Mónika és Bihari Zita

Borászati technológia I.

RÁDIÓSZONDÁS MÉRÉSEKEN ALAPULÓ MÓDSZEREK A FELHŐALAP ÉS A FELHŐBORÍTOTTSÁG MEGHATÁROZÁSÁRA

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

ÚJDONSÁG Megjelent 2014-ben

ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK

Teremakusztikai méréstechnika

Big Data technológiai megoldások fejlesztése közvetlen mezőgazdasági tevékenységekhez

Erdészeti meteorológiai monitoring a Soproni-hegyvidéken

óra C

A digitális fotózás és fotóarchiválás. Szerkesztette: Bleier Norbert (2012) Módosította: Schally Gergely (2016)

A mérés problémája a pedagógiában. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az INTRO projekt. Troposzféra modellek integritásvizsgálata. Rédey szeminárium Ambrus Bence

Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul

Alapozó terepgyakorlat Klimatológia

MŰHOLDAS VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLAT

Geoadatorientált Döntéstámogató Rendszer Fejlesztése a Klímaváltozás Hatásainak Elemzéséhez

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

Korlátok és lehetőségek igények, eszközök, módszerek a kárenyhítésben

Magyarország klímasérülékenységi vizsgálata a Nemzeti Alkalmazkodási és Térinformatikai Rendszer adatai tükrében

Szakmai nap Nagypontosságú megmunkálások Nagypontosságú keményesztergálással előállított alkatrészek felület integritása

TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar. Villamos Energetika Tanszék. Világítástechnika (BME VIVEM 355)

TÉRBELI STATISZTIKAI VIZSGÁLATOK, ÁTLAGOS JELLEMZŐK ÉS TENDENCIÁK MAGYARORSZÁGON. Bihari Zita, OMSZ Éghajlati Elemző Osztály OMSZ

Reprezentatív adatbázis létrehozása az éghajlatváltozási hatásvizsgálatok és a döntéshozatal támogatására

Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul

Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul

AX-PH Az eszköz részei

A KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE

Alumínium ötvözetek aszimmetrikus hengerlése

A függvényekről tanultak összefoglalása /9. évfolyam/

Készítette: Konrád Sándor Környezettudomány MSc. Témavezető: Dr. Bognár Péter

SCHWARTZ 2012 Emlékverseny

A távérzékelés és fizikai alapjai 4. Technikai alapok

Döntéstámogatási rendszerek a növénytermesztésben

A víz helye és szerepe a leíró éghajlat-osztályozási módszerekben*

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

[GVMGS11MNC] Gazdaságstatisztika

A Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Damjanich János Általános Iskolája 2016-os évi kompetenciaméré sének értékelése

Mikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése

Minden mérésre vonatkozó minimumkérdések

KATONA JÓZSEF SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS

Az óraátállítás hatásai a villamosenergia -rendszerre. Székely Ádám rendszerirányító mérnök Országos Diszpécser Szolgálat

Méréselmélet és mérőrendszerek 2. ELŐADÁS (1. RÉSZ)

Előrejelzett szélsebesség alapján számított teljesítménybecslés statisztikai korrekciójának lehetőségei

Nagy csapadékkal kísért, konvektív rendszerek és időszakok

BAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011.

Szövegértés. Xántus János Két Tanítási Nyelvű Gimnázium és Szakgimnázium OM azonosító: Telephelyi jelentés Telephely kódja: 001

FIT-jelentés :: 2016 Telephelyi jelentés 10. évfolyam :: Szakközépiskola Miskolci SZC Andrássy Gyula Szakközépiskolája

Átírás:

Levélfelületi index mérése és modellezése intenzív cseresznye ültetvényben Készítette: Piblinger Brigitta Környezettan alapszakos hallgató

Levélfelületi index (Leaf Area Index) Növényállomány jellemzésére elterjedten használt mérőszám Egységnyi talajfelszínre jutó zöld levélfelületet jelenti (LAI=Levélfelület (m 2 /m 2 )/Talajfelület (m 2 /m 2 ) Legalkalmasabb mutató a növénytömeg jellemzésére (sugárzásfelfogó felület - fotoszintézis) Előnye: könnyen mérhető és számolható Hátránya: nem ad elég információt a növények alakjáról, eloszlásáról (pl., szőlőtőke, gyep, gyümölcsös)

Mérési módszerek és számítások Lényege: levélzet felületének elkülönítése minden esetben Mikrometeorológiai módszerek: pontszerűek - előnye: pontosabb adatszolgáltatás - hátránya: csak kis területen végezhető Távérzékeléses módszerek: - egyre pontosabb (maximum több száz négyzetméteres felbontás)

Mérési módszerek és számítások 2. Főleg fejlett országokban: - USA 40%, Japán 15% A Föld teljes területe nincs feltérképezve növényborítottság szempontjából 1932: 1. mérés 1980-as évek után: felgyorsult a technikai fejlődés (MODIS-műholdak-sugárzásmérő) Értékét befolyásoló tényezők: növényfajok tér és időbeli változékonysága, évi átlagos hőmérséklet, vegetációs periódusok hossza, felvehető víz mennyisége

Mérési módszerek és számítások 3. Lenyomatos eljárás Számításos eljárás Összehasonlításos eljárás Közvetlen úton való számolás Közvetett úton való számolás Automatikus LAI mérő használata Tömegméréses módszer Műholdas mérés Digitális képfeldolgozás

A digitális képfeldolgozás kialakulása, fejlődése Rohamosan fejlődik Lényege: 3D-ből 2D, majd a számítógép számára feldolgozható formátummá alakítása Szinte egy idős az informatikával LAI méréshez felhasznált objektívek: - halszem- - nagylátószögű- - alap- - teleobjektív

A halszemoptikás módszer 180 fokos, vagy azt meghaladó lencsét alkalmazunk (digitális fényképezőgép) Robert Hill: felhőborítottságot könnyebben meg lehessen állapítani Növényállományról készített halszemoptikás fotó Egy program analizálja az égboltot és a lombkoronát egymástól megkülönböztetve

Modellek Működési lényegük: egy időszakra utólag, illetve előre is képesek legyenek meghatározni a LAI értékét (kimeneti adat) A valóságot leegyszerűsítve mutatják, mindig csak egy növényfajra alkalmazhatók Nehézségek: nincs elég mérési adatsor (kalibrálás), időben előrehaladva nem egyenletes)

Rosset és Lambert modellje gyepre Napi átlaghőmérsékleti értékek alapján becsüli fűre 5 helyszín: Louvain és Michamps (1996 és 1997), Elsenborn (1997) Eredmény: tavaszi időszak ajánlott az alkalmazásra Richter P. (2009): LAI nem lineárisan változik a napi hőmérsékleti értékek függvényében Erfurth városára vizsgálva (tavasz, nyár, fűnyírás) Egy darabig folyamatosan növekszik, majd hirtelen lecsökken Hegyhátsáli mérések alapján továbbfejleszti és a meredekségi szorzót állandónak tekinti

LAI meghatározása cseresznyésben Közepes hőigényű (kevésbé fagytűrő) fajta Viszonylag jó szárazságtűrő növény Csapadék káros hatásai virágzáskor és a gyümölcs érésekor Semleges ph-jú, középkötött talaj (jó víz- és levegőgazdálkodás) Fotoszintetikusan aktív sugárzás (PAR) Ültetvények levélfelülete és a fényfelfogás közötti kapcsolat

Saját modellfuttatások és eredmények Rosset és Lambert modellje cseresznyére (2011-es év) Napi középhőmérsékletek alapján Alanyok és nemes fajták: - Petrus (nemes): Érdi V, Korponay, Bogdány, Egervár, Magyar és Gisela 6 - Rita (nemes): Érdi V, Korponay, Vadcseres és Gisela 6 - Vera (nemes): Érdi V, Korponay, Egervár, Vadcseres és Gisela 6 - Carmen (nemes): Érdi V, Korponay, Egervár, Vadcseres és Gisela 6

A levélfelületi index meghatározása CanEye program halszemoptikás módszerrel Helyszín: Budapesti Corvinus Egyetem Soroksári Botanikus Kertje (2014. március-április) Időpontok: rügyfakadás, virágzás, levélbontás Fontos szempontok: gép beállításai, fény- és időjárási viszonyok

A levélfelületi index meghatározása halszemoptikás módszerrel Képpontok klasszifikálása és réshányad meghatározása Kimenő adatok: FAPAR, P 0, LAI átlagos értékei (PAI) Képek szerkesztése, feldolgozás PAI+VAI+FAI=LAI eff

Összefoglalás LAI mérések és modellek összehasonlítása Modellfejlesztés cseresznyésre Mérések cseresznyésben További tervek: mérések hosszútávon, illetve más növényállományban

Köszönöm a figyelmet!