MAGYAR ENERGIA HIVATAL J/10996. számú beszámoló a Magyar Energia Hivatal 2003. évi tevékenységéről Előadó: a Magyar Energia Hivatal elnöke Horváth J. Ferenc Budapest, 2004. július
TARTALOM ÖSSZEFOGLALÓ I. Az energiapiac nyitása II. Engedélyezés, hatósági ellenőrzés és felügyelet III. Árszabályozás és árelőkészítés IV. Fogyasztóvédelem, szolgáltatás minősége V. Energiahatékonyság, környezetvédelem VI. Intézményi és nemzetközi kapcsolatok, tájékoztatás VII. Működési feltételek, informatikai rendszer Ábrák 1. ábra A feljogosított villamosenergia-fogyasztók piacra lépésének alakulása 2. ábra A földgázpiac új működési modellje 2004. január 1-jétől 3. ábra Engedélyes erőművek szennyezőanyag kibocsátása 4. ábra A villamosenergia-piac új működési modellje 2003. január 1-jétől Mellékletek 1. melléklet A Hivatal által 2003. évben kiadott határozatok 2. melléklet A földgáz- és a villamosenergia-piac nyitásával kapcsolatos jogszabályok 3. melléklet Hatósági (legmagasabb) villamos energia árak (ÁFA és energiaadó nélkül) 4. melléklet Hatósági (legmagasabb) földgázárak (ÁFA és energiaadó nélkül) Függelékek: 1. függelék A villamosenergia-piac modellje 2003. január 1-jétől 2. függelék Energiaszerkezet alakulása 2003. évben 2
ÖSSZEFOGLALÓ Jogszabályi háttér 1. A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (a továbbiakban: VET) 9. (1) pontja előírja a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) elnökének az Országgyűlés számára történő évenkénti beszámolás kötelezettségét. Kilencedik alkalommal készítette el a Hivatal a tevékenységét ismertető éves beszámolót. 2. Az energiaszektor átalakításának 1993-94-ben kezdődő szakasza 2002 végével lezárult. A magyar energiapolitika célkitűzéseit 1993-ban fogadta el az Országgyűlés. Ezt követően - a piacgazdaságra történő áttérés keretében - megjelent a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Gszt.), a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: régi VET), valamint a távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.). E törvények megteremtették a jogi környezetet a stratégiai fontosságú energiaszektorban tevékenykedő energiaipari társaságok működéséhez, a fogyasztói érdekek védelméhez, valamint a szolgáltatások színvonalának ellenőrzéséhez. E törvények és a hozzájuk kapcsolódó jogszabályok kellő alapot szolgáltattak az energiaszektor államilag szabályozott átalakításához, amely folyamatban az 1994 júliusában létrehozott Hivatal meghatározó szerepet töltött be. 3. A Gazdasági Minisztérium 1998. év végén kidolgozta A magyar energiapolitika alapjai, az energetika üzleti modellje tárgyú előterjesztését, melyet a Kormány 1999. július 27-én fogadott el. Már 2000-től megkezdődött az energiapiac, s elsősorban a villamosenergia-piac megnyitására és az Európai Unióhoz való csatlakozásra történő felkészülés. Az Országgyűlés 2001 decemberében elfogadta a villamos energiáról szóló törvényt, 2002-ben elkészültek a VET végrehajtásához szükséges kormány- és miniszteri rendeletek. A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény (a továbbiakban: GET) 2003-ban jelent meg. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (a továbbiakban: GKM) és a Hivatal már dolgozik a Tszt. módosításán. Az energiaipari társaságok szabályozásában, az energiapiac működésében 2003-tól új fejezet kezdődött. A villamosenergia-piac nyitása 2003. január 1-jétől történt meg, a földgázpiac nyitásának időpontja 2004. január 1-je. A villamosenergia-piac nyitása 4. A villamosenergia-piac 2003. január 1-jétől történő fokozatos megnyitása azt jelenti, hogy párhuzamosan működik a versenypiac és a közüzemi piac. Kialakult és működik a hálózatokhoz való átlátható és diszkriminációmentes hozzáférés. A független rendszerirányító, a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt. (a továbbiakban: MAVIR Rt.) 2003. január 1-jétől külön engedélyessé vált. A versenypiacra az évi 6,5 GWh-nál egy telephelyen többet fogyasztók léphetnek ki. 2003 végéig 59 fogyasztó vált meg a közüzemi szolgáltatóktól. Fogyasztásuk 6405 3
GWh/év, ami az országos fogyasztás 20%-a. A feljogosított fogyasztókat 15 - a Hivatal által kiadott engedéllyel rendelkező villamosenergia-kereskedő látja el. A villamosenergia-kereskedők és 6 feljogosított fogyasztó kért és kapott a villamos energia határon keresztüli szállítására engedélyt. A határkeresztező villamos teljesítmény kapacitást a MAVIR Rt. április óta aukción értékesíti. 5. A szabályozott, hatósági áron történő hálózati hozzáférés rendszere, illetve a hálózati és rendszerirányítási díjak mértéke a piaci szereplők véleménye szerint is működőképes, illetve elfogadható. A piacnyitás bővülését lassítja, hogy a versenypiacon a kínálat szűkös, mert az erőművek kapacitásait nagyrészt hosszú távú áramvásárlási szerződések keretei között veszik igénybe, és az import villamos energia mennyisége is korlátozott. A földgázpiac nyitásának előkészítése 6. A földgázpiac 2004. január 1-jei nyitásához 2003-ban időben megjelentek a szükséges jogszabályok és szabályzatok. A piacnyitásra való felkészülés felszínre hozta, hogy a gázpiaci szereplők tartanak a piacnyitástól: a gázellátással foglalkozó társaságok attól, hogy a piacnyitás hátrányos lesz gazdálkodásukra, a fogyasztók pedig attól, hogy nem érvényesíthetik a nyitás ígérte előnyöket. A gázpiac szereplőinek egymás iránti bizalmatlansága, az együttműködési- és a kompromisszumkészség időnként tapasztalt hiánya nehezítette a Hivatal számára amúgy sem egyszerű előkészítő munkát és így - végül is az addig elkészült anyagok felhasználásával - a Hivatalnak kellett összeállítania a gázpiaci szereplők helyett az Ideiglenes Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatot. A piacnyitáshoz szükséges jogszabályok és szabályzatok előkészítésén túlmenően, a Hivatal a GET szerinti engedélyeseknek kiadta az új működési engedélyeket, így a gázpiac új működésre történő átállásának hatósági feltételei 2004. január 1-jére megteremtődtek. A feljogosított fogyasztók közül nyolc kérte nyilvántartásba vételét, ezek közül 2004. január közepéig kettő lépett ki a közüzemi ellátásból, ami az éves összes gázfogyasztás 3-4%-át jelenti. Energiaipari társaságok engedélyezése, felügyelete Gázipar 7. A Hivatal tevékenysége a gázipar területén 2003-ban három fő területre összpontosult. Miközben ellátta a hatályos jogszabályok alapján ráháruló engedélyezési és felügyeleti feladatokat, részt vett a gázpiac-nyitás szabályainak megalkotásában és felkészült a GET alapján ráháruló feladatokra. A Hivatal 2003-ban 120 határozatot adott ki a gázipari társaságok részére engedélyezéssel, illetve felügyeleti tevékenységgel kapcsolatban, ebből 71 határozat a piacnyitással kapcsolatos. A 2004. január 1-jei piacnyitáshoz a piaci szereplőknek már rendelkezniük kellett a Hivatal által kiadott működési engedélyekkel (földgázszállítási, földgáztárolási, rendszerirányítási, közüzemi nagykereskedelmi, földgáz-kereskedelmi, földgáz közüzemi szolgáltatási, vezetékes PB-gáz szolgáltatási, határkeresztezői, földgázelosztási működési engedélyek), illetve jóváhagyott üzletszabályzatokkal. A Hivatal a piacnyitással kapcsolatban összesen 153 határozatot hozott, ebből 71 határozatot 2003-ban, 82-et pedig 2004. január 1-jével adott ki. A társaságok a Hivatal két 2002. évi és két 2003. évi határozata ellen fordultak bírósághoz. A bírósági eljárások folyamatban vannak. A 4
gázipari engedélyes társaságok 2003-ban a jogszabályokban és az engedélyekben foglaltak szerint működtek. Villamosenergia-ipar 8. A villamosenergia-piac 2003. január 1-jén történő nyitása zavartalanul megtörtént. A Hivatal 2003-ban a villamosenergia-iparral kapcsolatban 425 határozatot adott ki és egy esetben szabott ki bírságot. Egy piaci szereplővel áll jogvitában. A határozatok közül viszonylag sok, 91 foglalkozott a piacnyitással kapcsolatban kiadott engedélyek, illetve szabályzat-jóváhagyások módosításával. Ennek oka elsősorban az volt, hogy az üzemi-, elosztási-, üzlet- és kereskedelmi szabályzatokat a Hivatal a határozataiban csak kiegészítések előírásával hagyta jóvá, s a kiegészítésekre határidőt írt elő. 2003- ban - új feladatként - az átviteli- és elosztó hálózati elemek közcélúvá minősítésére tíz határozatot adott ki. Öt esetben hozott határozatot a villamos üzemzavarok esetén a védett fogyasztók besorolására. A Hivatal a kiadott engedélyekben - az EU direktíváknak és a hazai jogszabályoknak megfelelően - irányadónak tekintette a versenyt szűkítő monopol törekvések megakadályozását, a diszkrimináció tilalmának, valamint a minőségbiztosítási és környezetvédelmi követelményeknek az érvényesítését. A felügyeleti ellenőrzések alapján megállapítható, hogy az engedélyesek a jogszabályokban és az engedélyekben foglaltaknak megfelelően működtek. A Hivatal hatáskörébe tartozó távhőtermelés és -szolgáltatás 9. A távhőtermelés és szolgáltatás jogi szabályozása 2003-ban alapvetően nem változott. A Hivatal 2003-ban 14 engedélyezéssel kapcsolatos határozatot hozott és ellátta a Tszt. alapján a hatáskörébe tartozó távhőtermelők és távhőszolgáltatók hatósági ellenőrzését és felügyeletét. A Hivatal határozataival szemben fellebbezést nem nyújtottak be. 2003. augusztus 1-jétől a (a GET módosította a Tszt. fellebbezésre vonatkozó szakaszát) a távhőtermeléssel és -szolgáltatással kapcsolatban kiadott határozatok is csak bíróságon támadhatók meg. A távhőszolgáltatási tevékenységet is folytató termelők esetében 2003-ban a Hivatal azt tapasztalta, hogy a szolgáltatási tevékenységüket (amely többnyire az erőmű közelében lévő lakótelepre vonatkozott) átadják az adott települést ellátó távhőszolgáltató társaságnak, esetleg magában a társaságban is tulajdont szereznek. A Hivatal ezen törekvéseket mivel a fogyasztók ellátását nem veszélyezteti rendre jóváhagyta. 10. 2003-ban elkezdődtek a Tszt. módosításának előkészítő munkái, melyben a Hivatal is részt vett. A módosítások legfőbb célja, hogy a VET változása (új törvény hatálybalépése) miatt a Tszt.-ben előállt értelmezési problémákat és ellentmondásokat kiküszöbölje, illetve megoldást találjon a törvény alkalmazása során feltárt hiányosságokra. A módosító szöveg szakmai egyeztetésére 2004-ben kerülhet sor. Az energiaipari társaságok árszabályozása 11. A Hivatal árelőkészítéssel kapcsolatos feladatait a villamos energia esetében a 2003. január 1-jén, a földgáz esetében pedig a 2004. január 1-jén megindult piacnyitás határozta meg. A törvényi szabályozásnak megfelelően készítette elő a Hivatal az árszabályozásra és a konkrét ármegállapításra vonatkozó, új miniszteri rendeleteket, illetve a meglévők módosítását a villamos energia esetében a részben liberalizált 5
piac működése során szerzett tapasztalatokból is kiindulva, a földgáz esetében pedig már a villamosenergia-ágazatban szerzett tapasztalatokat is felhasználva - az árszabályozás és ármegállapítás jogszabályi alapjának a piacnyitás által megkövetelt átalakítását célozva. Mindkét ágazat esetében a Hivatal figyelembe vette az Európai Parlament és Tanács vonatkozó irányelveit is. 12. A piacnyitás megindítása, illetve fokozatos bővülése következtében a Hivatal árelőkészítő tevékenysége a hatósági ármegállapítás körében maradó monopoltevékenységekre korlátozódik. (2004. január 1-jétől a nem kötelező átvételű villamos energia termelői árának hatósági jellege megszűnt.) Ebben a tekintetben kulcsfontosságú kérdés a hatósági árak alapjául szolgáló költségek megosztása az ágazat közüzemi és a szabadpiaci szegmense, illetve adott jogi személy különböző tevékenységei között. 13. A Hivatal 2003-ban 9 ár-felülvizsgálati (ár-megállapítási) kérelemmel kapcsolatos határozatot adott ki. A beérkezett kérelmek elbírálása részben külső szakértők bevonásával folyamatos volt. Fogyasztóvédelem 14. A Hivatal 2003-ban 1393 fogyasztóvédelemmel összefüggő üggyel foglalkozott. Ezen belül 894 a villamosenergia-szolgáltatással, 216 a gázszolgáltatással, 283 pedig egyéb témával kapcsolatos panasz volt. Az ügyek száma a 2002. évihez képest több mint 30%-kal csökkent. A Hivatal a fogyasztói panaszok kivizsgálásán túlmenően a fogyasztók védelmét szolgáló garanciákat beépíti az engedélyezési és felügyeleti, valamint az áralkalmazási tevékenységébe. A jogszabályok változásából adódott lehetőségek kihasználásával határozatokban írta elő a szolgáltatás minimális minőségi követelményeit, valamint annak szükséges színvonalát. Ezen határozatok adatszolgáltatási kötelezettséget is tartalmaznak, melyek alapján el lehet dönteni a teljesítés megfelelőségét, és amennyiben szükséges, bírságolás alapjául is szolgálhatnak. A nem kielégítő szolgáltatásért a fogyasztók közvetlen kártalanítását a garantált szolgáltatások rendszerén keresztül valósítja meg a Hivatal. Ha a szolgáltató a minimális minőségi követelményeket nem teljesíti, akkor - automatikusan, vagy bejelentésre - kötbért köteles fizetni a fogyasztónak. Amennyiben ezt a kötelezettségét elmulasztja, a Hivatal maximum egy millió forint bírságot szabhat ki. 15. Az Energetikai Érdekképviseleti Tanács rendszeresen megtárgyalta a Hivatal aktuális feladataival összefüggő, a fogyasztókat érintő legfontosabb kérdéseket. Környezetvédelem, energiahatékonyság 16. Az engedélyes erőművek SO 2 és NO X káros-anyag kibocsátása évek óta csökken a környezetvédelmi beruházások eredményeképpen. Egyes szénerőművek a füstgáz kéntelenítő megépítése helyett más tüzelőanyagra (biomassza, földgáz) álltak át. 17. A Hivatal közreműködik a Kormány energiatakarékossági és energiahatékonyságnövelési stratégiájának megvalósításában. Szakértőként részt vett az energiahatékonyság-növelési pályázatokat bíráló tárcaközi bizottság munkájában és a pályázatok kiírásának előkészítésében. A 2003. évi Nemzeti Energiatakarékossági Program keretében összesen 5428 pályázatot nyújtottak be, ezek teljes beruházási 6
költségelőirányzata 15,9 milliárd Ft volt, amiből az igényelt támogatás 3,8 milliárd Ftot tett ki. A benyújtott pályázatokból 4946 pályázat nyert támogatást, amelyek teljes beruházási költségelőirányzata 13,0 milliárd Ft volt és ebből a jóváhagyott támogatás mintegy 3,2 milliárd Ft-ot képviselt. E beruházások megvalósításával összesen 1,1 PJ/év energiahordozó megtakarítás realizálható, ami kőolaj egyenértékben kifejezve 26000 t/év-nek felel meg. Jogszabály-előkészítés 18. A Hivatal 2003-ban részt vett a GET és a végrehajtásáról rendelkező kormány-, illetve kapcsolódó kormány- és miniszteri rendeletek kidolgozásában, valamint - a piacnyitás első tapasztalatait felhasználva a villamos energiára vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatában és szükség szerinti korszerűsítésében, továbbá közreműködött az energiaadóról szóló törvény előkészítésében. Összefoglaló megállapítások 19. A Hivatal 2003-ban 559 határozatot hozott, ebből 192 az engedélyezéssel, 176 a szabályzatok jóváhagyásával, 133 a követelmények meghatározásával, 58 eljárásrenddel volt kapcsolatos. A földgázpiac nyitásával összefüggésben hozott 153 határozatból 71-et 2003-ban, 82-t pedig 2004. január 1-jén adott ki. A Hivatalnak 2003. év folyamán összesen 18 olyan ügyben kellett eljárnia, amelyekben az engedélyesek bírósági eljárást, vagy a Gazdaság és Közlekedési Minisztériumnál másodfokú államigazgatási eljárást kezdeményeztek. 12 per indult a 2003. évben hozott államigazgatási határozatok ellen. Ezekből a közigazgatási perekből egyet megszüntettek, két per szünetel, a többi esetben pedig a peres eljárás első- vagy másodfokú bíróság előtt van folyamatban. 2003-ban hat közigazgatási peres eljárás folyt a Hivatal 2003. évet megelőzően hozott közigazgatási határozataival kapcsolatban. Ezek közül egy megszüntetéssel zárult, a többi per első- vagy másodfokon van folyamatban. Ezen túlmenően a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium előtt 2003-ban két esetben indult másodfokú eljárás az engedélyesek kérelme alapján. Ezekben az ügyekben a másodfokú hatóság a Hivatal határozatát helyben hagyta. A kereseti ügyek jelentős része földgázellátási engedélyezéssel, illetve bírságolási határozatokkal volt kapcsolatos. 20. A kötelező átvétel alá tartozó villamos energia kedvező hatósági ára és az átvétel feltételei ösztönzik a kapcsolt energiatermelő berendezések létesítését. Ennek következtében 2003-ban is tovább növekedett a kis- és közepes teljesítményű gázmotorok száma, melyek jelentős része a lakossági távhőellátáshoz kapcsolódik. A gázmotorok összesített névleges villamos teljesítménye 2003 végével elérte a 300 MW-ot. A gázmotorok számának emelkedése ugyanakkor a villamosenergia-rendszer irányításában nehézséget okozhat, ezért a Hivatal megkezdte a gázmotorok üzemvitelére vonatkozó szabályozás átdolgozásának előkészítését. 21. Az erőművek és a Magyar Villamos Művek Rt. (a továbbiakban: MVM Rt.) között létrejött hosszú távú áramvásárlási szerződések újratárgyalása 2003. év végéig nem hozott eredményt, így ezen az úton nem szabadult fel erőművi kapacitás a versenypiac számára. A feljogosított fogyasztók, kereskedők nagyobbrészt az MVM Rt., mint közüzemi nagykereskedő által lekötött erőművi portfolió szabad piacra felajánlott aukció keretében értékesített kapacitásából és az importból választhatnak, ez azonban 7
korlátozott kínálatot biztosított. Csökkentette a kínálatot a Paksi Atomerőmű Rt. 2. blokkjának kiesése is. 22. 2003-ban csökkent a Hivatalhoz beérkezett fogyasztói panaszok száma, amelyeknek több mint ötven százaléka megalapozott volt. A panaszok zöme a szolgáltatói számlák értelmezésével függött össze. A szolgáltatók a számlákat gyakran változtatták, újabb szoftvereket vezettek be, fokozatosan áttértek a havi leolvasásról az éves leolvasásra. A szolgáltatók kezdik megszüntetni a helyi fogyasztói kapcsolatokat és térnek át a telefonos ügyintézésre. Mindez más országokban is gyakorlat, de ma még idegen és szokatlan a hazai fogyasztók számára. A Hivatal 2004-ben a fogyasztói érdekképviseleti és civil szervezetek, valamint a szolgáltatók bevonásával a kérdéskört tovább vizsgálja, és konkrét lépéseket tesz. A jövőben az eddigieknél is határozottabban lép fel az engedélyekben foglaltak betartása, a szolgáltatás színvonalának javítása, a fogyasztók biztonságos ellátása, valamint a verseny tisztaságának érdekében. 23. A VET és a GET a Hivatal feladatkörét és önállóságát számottevően növelte. A Hivatalnak 2003-ban a 95 fős létszámából 9 fős leépítést kellett végrehajtania, ezért az új feladatok sikeres ellátása feszített munkatempót követelt meg a munkatársaktól. 24. A Hivatal kapcsolatai a minisztériumokkal és a társhatóságokkal, a Gazdasági Versenyhivatallal és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel szorosabbá váltak. Nemzetközi kapcsolatait bővítette, az Energia Szabályozók Regionális Egyesülete (ERRA) több munkabizottságában aktívan vett részt. 25. A Hivatal megjelentette a 2002. évi tevékenységéről szóló tájékoztatóját, valamint a Villamos Energia Statisztikai Évkönyv 2002 című kiadványt, közérdekű határozatait rendre közzétette, tevékenysége a honlapján folyamatosan követhető volt. A Hivatal vezetői az elektronikus és az írott sajtóban folyamatosan tájékoztatást adtak. 8
I. Az energiapiac nyitása A villamosenergia-piac nyitása 26. A VET és a hozzá kapcsolódó kormány- és miniszteri rendeletek 2003. január 1-jén léptek hatályba. Ezzel egyidejűleg a Hivatal kiadta az új jogszabályoknak megfelelő új működési és tevékenységi engedélyeket, információszolgáltatási és szolgáltatásminőségi előírásokat tartalmazó, illetve a kereskedelmi, üzemi, elosztói és üzletszabályzatokat jóváhagyó határozatait. 2003-ban a villamosenergia-piac az új szabályozási környezetnek megfelelően működött. A modellben egymás mellett működik a közüzemi és versenypiaci szektor. Az új szabályozás legfontosabb eleme a versenypiaci szektor létrejötte. A nemzetközi tapasztalatok alapján a sikeres piacnyitás két alapvető feltétele az átlátható, diszkriminációmentes hozzáférés a természetes monopolhelyzetben lévő infrastruktúrához, illetve a megfelelő mértékű kínálati verseny az erőművi termelésben. A szabályozás ezt kívánta megvalósítani. 27. A versenypiacon egyik oldalról a feljogosított fogyasztók (2003-ban az évi 6,5 GWhnál egy telephelyen többet fogyasztók), eladói oldalról a villamosenergia-kereskedők vesznek részt. A feljogosított fogyasztók piacra lépése fokozatosan valósult meg. Év elején néhány nagyobb fogyasztó, félévkor több kisebb fogyasztó lépett ki a közüzemből. A nyári stagnálás után viszonylag egyenletesen növekedett a feljogosított fogyasztók száma. 2003 decemberére 97 fogyasztási hellyel 59 fogyasztó vált meg a közüzemtől. Összesített éves fogyasztásuk 6405 GWh/év, ami az éves összfogyasztás 20%-a. Közülük hat fogyasztó kért és kapott határkeresztező engedélyt. Nem éltek feljogosítási lehetőségeikkel a helyi önkormányzatok. A feljogosított fogyasztók piacra lépésének alakulását az 1. ábra mutatja. A piaci fogyasztókat jelenleg 15, a Hivatal által kiadott engedéllyel rendelkező kereskedő látja el. Ezek mindegyike kért és kapott határon keresztüli szállításra engedélyt. 2003-ban a villamosenergia-import szaldó növekedését jelentős részben a megélénkült szabadpiaci importtevékenység tette ki. Jelentős lépés, hogy az európai szabályozási gyakorlattal összhangban a MAVIR Rt. 2003 áprilisa óta aukción értékesíti a határkeresztező kapacitást. 28. A piacnyitás sikeres előrehaladását vagyis a versenypiaci szegmens bővülését (növekedését) ma a versenypiaci szegmens kínálati oldalán kialakult relatív hiány nem teszi lehetővé. A hazai áram nagykereskedelmi verseny kialakulásának legjelentősebb gátját az MVM Rt. és a főbb hazai erőművek, illetve egyes importőrök között az 1999. előtt (részben a privatizáció során) megkötött hosszú távú áramvásárlási szerződések (HTM) jelentik. E szerződések a hazai és importkapacitások nagy részét közvetlen módon elérhetetlenné teszik a fogyasztók, illetve a kereskedők számára. A piacnyitás első évében az MVM Rt. az átállási költségekről szóló kormányrendelet előírásainak megfelelően kezdeményezte a közüzemi célra lekötött villamos energiára vonatkozó hosszú távú szerződései újratárgyalását erőművi partnereinél. E tárgyalások nem vezettek a szerződések tényleges újratárgyalásához. A hosszú távú áramvásárlási szerződések évenkénti, kötelező újratárgyalási sorozatán a Hivatal csak megfigyelőként vett részt. Az újratárgyalás eredményessége kizárólag a HTM-ben szereplő üzleti partnerek megegyezésén múlik. Az MVM Rt. az átállási költségek meghatározásának és kezelésének részletes szabályairól szóló 183/2002 (VIII. 23.) Korm. rendelet előírásai szerint a sikertelen újratárgyalások után a közüzemi igények csökkenése miatt 9
feleslegessé váló kapacitások értékesítésére aukciót szervezett. A hosszú távú szerződések hasonló problémája több európai országban is megfigyelhető, de még nincs mindkét fél számára elfogadható gyakorlat a probléma feloldására. 29. 2003-ban az MVM Rt. két közüzemi kapacitás-aukciót tartott, ahol júniusban 85, decemberben 55 MW csúcsidőszaki és 100 MW éjszakai un. virtuális kapacitást vitt a piacra. A szabadpiacra vitt kapacitás elmaradt a Hivatal által előzetesen becsült és kívánatosnak tartott többlet mennyiségtől. A rendszerszintű szolgáltatások terén egyelőre nem alakult ki versenypiac. Az MVM Rt. egy csomagban adja tovább a MAVIR Rt. felé a hosszú távú szerződésekbe integrált rendszerszintű szolgáltatásokat. A MAVIR Rt. pedig lényegében hatósági áron értékesít a mérlegkör felelősök felé. 30. A piacnyitás garantálta a biztonságos villamosenergia-ellátás folyamatosságát. Az energiaipari vállalkozások alkalmazkodtak a megváltozott szabályozási környezethez. A rendszerben a jelenlegi teljesítménytartalékok az évtized közepére jelentősen csökkennek, mivel 2004 végén a környezetvédelmi moratórium lejártával leállnak a légszennyezési kibocsátási előírásokat nem teljesítő erőművi blokkok. Ezen bezárásra ítélt blokkok egy része gáz, más része biomassza tüzelésre tér át, részben csökkentett teljesítménnyel. Középtávon az erőművi kapacitás csökkenése előre láthatólag nem jelent ellátási gondokat, ha a Paksi Atomerőmű ismét teljes kapacitással működik. Hosszabb távon a megújuló energiaforrásokkal mintegy 400-700 MW létesíthető. A hővel kapcsoltan termelt villamosenergia-termelés részesedése a jelenlegi 15%-ról várhatóan 25%-ra növekszik. A hosszabb távú ellátásbiztonságot az új termelő és hálózati beruházások megfelelő szintje biztosíthatja. A villamosenergia-rendszer közép- és hosszú távú kapacitásmérlegeinek tervezése a MAVIR Rt. jogszabályokban előírt feladata. Az erőművi beruházások mellett megélénkült a villamos energia külkereskedelmi lehetőséget növelő és a hazai ellátásbiztonságot egyben javító hálózatfejlesztési projektek kivitelezése iránti érdeklődés, elsősorban a magántulajdonú hálózati társaságok részéről. A Hivatal megítélése szerint a piacnyitás első évének pozitív tapasztalatai alátámasztják, hogy az év elején életbe léptetett jogszabályi környezet működőképes és alapul szolgálhat a piacnyitás további kiteljesítéséhez. 31. 2003 júniusában az Európai Parlament és Tanács kibocsátotta a belső villamosenergia piacra vonatkozó közös szabályokat tartalmazó 2003/54/EC számú irányelvét (új irányelv). Az új irányelv fő célja az EU belső piacának fokozatos, de teljes liberalizációja. Előírja, hogy a piacot 2004. július 1-jétől minden nem háztartási fogyasztó, majd 2007. július 1-jétől minden fogyasztó számára meg kell nyitni, és ennek érdekében számos, a korábbi irányelvben, illetve a VET-ben foglaltakhoz képest új, további szabályt vezet be. A Hivatal megkezdte a teendők felmérését, és a 2003. második félévi tevékenysége során már igyekezett figyelemmel lenni az irányelv előírásaira. 32. A villamos energia, mint termék a feljogosított fogyasztók számára 2003. január 1- jétől vált szabadárassá. Ugyanakkor a monopol tevékenységekre (rendszerirányítás, rendszerszintű szolgáltatások nyújtása, átvitel, elosztás) továbbra is hatósági árszabályozás vonatkozik. Ez utóbbi tevékenységekre vonatkozó konkrét hatósági árakat a villamosenergia-ellátásban alkalmazott általános rendszerhasználati díjakról szóló 57/2002. számú miniszteri rendelet határozza meg. A piacnyitás első félévének tapasztalatai, és a piaci szereplők (fogyasztók, rendszerirányító, elosztói engedélyesek) 10
visszajelzései alapján a Hivatal kezdeményezte a rendelet módosítását. A módosítási javaslat megtételekor fontos szempont volt, hogy az általános rendszerhasználati díjakat mindenki fizesse meg, aki a rendszert használja, és tegye ezt annak mértékében, amilyen mértékben a rendszert igénybe veszi. A tarifarendszer díjai az árszabályozás elveinek megfelelően a rendszerirányítás, a rendszerszintű szolgáltatások, az átvitel és az elosztás indokolt költségét hívatottak fedezni, és a 2001. januári árak bázisán, az elismert költségek megosztása révén kerültek kialakításra. Ez alól kivételt képeztek a rendszerirányítás költségei, ahol a 2004. évre vonatkozó indokolt költségeket a rendszerirányító által benyújtott egyedi ármegállapítási kérelem alapján számszerűsítette a Hivatal. A villamos energia végfelhasználói (fogyasztói) tarifarendszer továbbra is az 1999. júliustól érvényes szerkezetében működött tovább. A regionálisan eltérő végfelhasználói árak megállapításának kérdését a Hivatal ismételten megvizsgálta, de 2004-re még megmaradnak az országosan egységes végfelhasználói díjtételek. A földgázpiac nyitásának előkészítése A gázpiaci modell legfontosabb elemei 33. A 2004. január 1-jén hatályba lépett GET a földgázellátás területén tíz olyan tevékenységet nevesít, amely csak a Hivatal által kiadott működési engedély alapján végezhető. A modell a közüzemi és a versenypiaci szegmens kialakulását teszi lehetővé. A közüzemi szegmens minden eleme (kereskedelem, rendszerhasználat) szabályozott, hatósági áron történhet. A monopolisztikus rendszerek hatóságilag szabályozott tarifa alapján vehetők igénybe a versenypiaci szereplők részéről is, kivéve a versenypiaci szereplők számára a gáztárolást. A földgázpiac 2004. január 1- jétől bevezetett új működési modelljét a 2. ábra mutatja. Az engedélyes tevékenységeknek egymástól és más nem engedélyes tevékenységektől is legalább számvitelileg el kell különülniük (számviteli szétválasztás). A közüzemi nagykereskedelem és a földgáz kereskedelem egy szervezeten belül is végezhető. A szállítói engedélyes rendszerirányítási engedélyen kívül a GET-ben szabályozott más működési engedéllyel nem rendelkezhet. Az elosztói engedélyes 2007. július 1-jét követően a GET-ben szabályozott más működési engedéllyel szintén nem rendelkezhet. Az üzemviteli irányítási feladatokat ellátó szállítói, tárolói és elosztói engedélyesek közül rendszerirányító feladatkörrel a Hivatal által kijelölt egy szállítói engedélyes rendelkezik (MOL Földgázszállító Rt.), amely rendszerirányítói engedélyt kapott. 34. Az Európai Parlament és Tanács 2003. június 26-án elfogadta a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2003/55/EK számú irányelvét. Az ennek való megfelelés érdekében néhány fontos előírás beépítésre került a GET egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 111/2003. (VII. 29.) Kormányrendeletbe. Az új direktíva egyes megfogalmazásainak további értelmezése, majd ez alapján a jogszabályok esetleg szükséges módosítása 2004. év feladata. Közreműködés a szabályozás kidolgozásában 35. A Hivatal 2003 elején, még a GET elfogadása előtt, megkezdte a GET végrehajtásáról szóló kormány- és miniszteri rendeletek előkészítését. A GET és egyes rendelkezései végrehajtására kiadott 111/2003. számú kormányrendelet (Vhr) a piacnyitás időpontját 11
2004. január 1.-jére irányozta elő. A Hivatal közreműködött a GET, a GET Vhr., a feljogosított fogyasztókról és a földgáz határon keresztül történő szállításáról szóló kormányrendeletek, a földgáz árszabályozásának kereteiről, a földgáz rendszerhasználati díjak megállapításáról, a hosszú távú szerződésekhez kapcsolódó átállási költségek szabályozásáról, a hatósági árakról és díjakról, valamint az ár- és a díjalkalmazási feltételekről, a pótdíjakról, a hálózatfejlesztéssel, -bővítéssel, illetve a fogyasztó bekapcsolásával kapcsolatban a fogyasztók által fizetendő díj mértékéről és az eljárás szabályairól, a földgázipari vállalkozások adatszolgáltatásának rendjéről, a földgáztárolókhoz, szállító- és elosztóvezetékekhez történő hozzáférésnél elsőbbséget élvező gázfogyasztók köréről, a hosszú távú földgázvásárlási szerződések által okozott elháríthatatlan gazdasági és pénzügyi nehézségek kezeléséről szóló miniszteri rendeletek kidolgozásában. 36. A Hivatal kidolgozta, és határozattal kiadta az Ideiglenes Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatot, amely az új engedélykérelmek benyújtásának feltétele. Az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatot (ÜKSZ) a rendszerirányító engedélyesnek (MOL Rt.) a gázszolgáltatók bevonásával kellett volna megírnia és jóváhagyásra benyújtania 2003. év októberében. A GET, illetve a Vhr. megadták a lehetőséget, hogy a feljogosított fogyasztók már 2003. október 31-ig felmondják közüzemi szerződéseiket, amennyiben a szabad piacról, kereskedelmi szerződések útján szeretnék beszerezni az ellátásukhoz szükséges földgáz mennyiséget. Ehhez azonban meg kellett ismerniük az ÜKSZ hatáskörébe utalt, illetve a benne megfogalmazott szabályokat. Ennek érdekében a Hivatal, törvényi felhatalmazás alapján ideiglenes ÜKSZ-t adott ki határozatban 2003. október első felében. Az ideiglenes ÜKSZ a piaci szereplők által addig elkészített tervezet figyelembevételével készült. 37. A Hivatal feladatát képezte továbbá a gázszolgáltatás színvonalának mérése és ellenőrzése, illetve ezen feladatok elvégzését lehetővé tevő határozatok kiadása. A feladat megoldása érdekében egyrészt 2003. év elején a Hivatal határozattal módosította a szolgáltatási szünetek adatszolgáltatására kiadott 29/1997. számú határozatát, továbbá megalapozó szakértői vizsgálatot végeztetett a gázszolgáltatás minőségének mérését és ellenőrzését elrendelő határozatai kiadása érdekében. Az új működési engedélyek tartalmának kialakítása 38. Új működési engedélyt kellett létrehozni a földgázszállítási, földgáztárolási, földgázelosztási, rendszerirányítási, földgáz-kereskedelmi, földgáz közüzemi nagykereskedelmi, földgáz közüzemi szolgáltatási, szervezett földgázpiac működtetési, határon keresztüli földgázszállító-vezetékhez való hozzáférési, valamint propán-, butángázok és ezek elegyeinek vezetéken történő elosztására és szolgáltatására irányuló tevékenységekhez. Az új működési engedélyek első tervezete még a Vhr tervezetének írásakor készült, de még az új engedélyek kiadása előtt is történtek apróbb módosítások annak érdekében, hogy minél pontosabb, az új jogszabályi környezethez, illetve az EU követelményeihez alkalmazkodó, jogilag megalapozott alapengedélyek születhessenek. Az új működési engedélyek kiadása 39. A GET és a kapcsolódó rendeletek értelmében a 2004. január 1-jével hatályát vesztő Gszt. szerint működő gázértékesítő és a gázszolgáltató engedélyeseknek 2003. 12
október 31-ig kellett benyújtaniuk az új működési engedélyeikre vonatkozó kérelmeiket. Minden Gszt. szerinti gázszolgáltatónak kötelessége volt benyújtania a földgázelosztási és földgáz közüzemi szolgáltatói engedélykérelmét, illetve a gázértékesítőnek a földgázszállítási, földgáztárolási, rendszerirányítási, földgáz közüzemi nagykereskedelmi és határon keresztüli földgázszállító-vezetékhez való hozzáférési működési engedélykérelmét az új jogszabályokban előírt feltételeknek megfelelően. Ennek minden kötelezett határidőre eleget tett. A Hivatal a benyújtott engedélykérelmeket elbírálta, és a működési engedélyeket a jelenleg már működő engedélyesek részére kiadta. Ár-előkészítési feladatok 40. A 2003. év során több árhatósági intézkedés előkészítése történt meg, amelyek során az árszerkezet is megváltozott. Ezek az intézkedések azonban olyan körülmények között történtek, hogy ezt megelőzően nem került sor hatályos árszabályozási rendelet megalkotására, amely az intézkedésekkel érintett viszonyok szabályozásának kereteit összefoglalóan megállapította volna. A szabályozás törvényi szintű kereteit a GET árszabályozással kapcsolatos rendelkezései és alacsonyabb szintű jogszabályok megalkotására vonatkozó felhatalmazásai jelölték ki. II. Engedélyezés, hatósági ellenőrzés és felügyelet Engedélyezés és felügyelet a villamosenergia-piaci szereplők körében Engedélyezés 41. A Hivatal a villamosenergia-ipar területén 2003-ban összesen 425 határozatot adott ki, amelyből 81 engedély kiadással, 37 engedélymódosítással, 134 szabályzat jóváhagyással, 50 szolgáltatás színvonalával, 123 pedig egyéb témával volt kapcsolatos. A Hivatal az említett határozatokkal kapcsolatban mindössze egy piaci szereplővel áll jogvitában. A határozatok megoszlását az 1. melléklet tartalmazza. A Hivatal 2003-ban jelentős mennyiségű módosító határozatot adott ki. Ennek oka főként abban keresendő, hogy az engedélyesek az ellátási és üzletszabályzatokat a jogszabályok által előírt határidőre nem tudták végleges formában elkészíteni, ezért a Hivatal a határozataiban számos javítást, kiegészítést írt elő. A MAVIR Rt. 2003. január 1-jével kapott rendszerirányítói engedélyt. A VET a független rendszerirányító feladatává tette az üzemi és kereskedelmi szabályzat az engedélyesekkel egyeztetett kidolgozását. A Hivatal az üzemi szabályzat javított kiadásait két, a kereskedelmi szabályzatot négy további alkalommal hagyta jóvá. A MAVIR Rt. üzletszabályzatát két alkalommal kellett módosítani. Az MVM Rt. a VET-nek megfelelően két - számvitelileg elválasztott engedélyes tevékenységet folytat: közüzemi nagykereskedő és az átviteli hálózat üzemeltetője. Ezekre a tevékenységekre kapott működési engedélyeit egy, üzletszabályzatait két alkalommal kellett módosítani. 42. A VET szerint villamos energia termelői működési engedélyt az 50 MW és annál nagyobb erőműveknek kellett kérniük, ezért működési engedélyt 2003 elején 18 erőmű kapott, ezek közül háromnak a módosítására is sor került. Az engedélyesek 14 villamos energia termelői üzletszabályzat jóváhagyását kérték, amelyeket további két 13
alkalommal módosított a Hivatal. Kiadott két villamos energia termelési szüneteltetési engedélyt, jóváhagyott négy termelői eszközzel való rendelkezési kérelmet. A Hivatal egy bírságoló határozatot adott ki, amely jelenleg bírósági szakaszban van. Termelői létesítési engedélykérelmet 2003-ban nem nyújtottak be, a Hivatal egy meglévő engedélyt kérelemre módosított. Új erőmű létesítésének előkészítését jelzi, hogy egy alkalommal tüzelőanyag választási engedélyt kértek. További három alkalommal tüzelőanyag módosítás engedélyezésére került sor. 2003-ban közel 100 MW kiserőmű kapacitás létesült (ezek nem engedélyesek), ezzel az átvételre kötelezett kapacitás közel 400 MW. 43. Az áramszolgáltató vállalatok tevékenységüket a VET-nek megfelelően két - számvitelileg elválasztott részre bontották: közüzemi szolgáltató és az elosztóhálózat üzemeltetője tevékenységre. Ennek megfelelően hat közüzemi szolgáltatói és hat elosztói engedély került kiadásra. A szolgáltatói engedélyek egy ízben módosultak. Az év folyamán folyamatosan bővült a villamosenergia-kereskedői működési engedéllyel rendelkező piaci szereplők száma, mely elérte a 15-öt, ezek határon keresztül történő szállításra is kaptak tevékenységi engedélyt. Megtörtént a villamosenergia-kereskedők üzletszabályzatainak a jóváhagyása, amely az év folyamán többször pontosításra, kiegészítésre került. A feljogosított fogyasztók közül hat kért és kapott határon keresztül történő villamosenergia-szállításra vonatkozó tevékenységi engedélyt. A Hivatal új feladata az átviteli és elosztó-hálózati elemek közcélúvá minősítése, amelyet a MAVIR Rt. javaslata alapján kell elvégeznie. A Hivatal ez ideig 10 ilyen minősítő határozatot adott ki. A VET új módon kezeli a villamosenergia-ellátás zavarának eseteit és ezzel összefüggésben a fogyasztók korlátozását. A Hivatal öt esetben hagyta jóvá a védett fogyasztók besorolására vonatkozó javaslatot. 44. A Hivatal az engedélyek kidolgozása során egyrészt a VET egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben foglalt tartalmi előírások maradéktalan betartását, másrészt helyenként jogszabály ismétlését is vállalva a jogok és kötelezettségek kihangsúlyozását tartotta szem előtt. Az EU direktívákkal és a hazai jogszabályi előírásokkal egyezően, igen fontosnak tekintette a versenyt akadályozó monopol törekvések megakadályozását éppúgy, mint a diszkrimináció tilalmának érvényesítését. Az új engedélyekben a tevékenységi felelősség, a korszerűségi, minőségbiztosítási, és környezetvédelmi követelmények, pénzügyi garanciák, a tevékenységek szétválasztási előírásai egyaránt helyet kaptak. Ellenőrzés, felügyelet 45. A Hivatal a 2003 elején kiadott működési engedélyek alapján folytatta az engedélyesek hatósági ellenőrzését. Az ellenőrzés az engedélyben meghatározott információadási kötelezettségen és helyszíni vizsgálatokon alapult. Az engedélyesektől március 31-éig az éves jelentést, június 30-ig a pénzügyi mérleget (éves beszámolót, kiegészítő mellékletet, üzleti jelentést), illetve több alkalommal a további vizsgálatokhoz szükséges információkat kért be. Az erőművek esetében kiemelt figyelmet fordított az üzemzavarok nyilvántartásának, a minőségbiztosítási rendszer működtetésének, a környezetvédelmi tevékenységnek, az adott erőmű helyzetéből adódó speciális feladatok ellátásának helyszíni ellenőrzésére. A hálózati engedélyesek ellenőrzésének súlypontjai a hálózat szabad hozzáférése, mérési problémák, a hálózati veszteség alakulása, a hálózatfejlesztés helyzete voltak. A közüzemi szolgáltatóknál különösen a közüzemi mérlegkör problémái, a számlázási 14
rendszer, a számviteli elválasztás, kötelező átvétel problémái, a profil alapú elszámolás helyzete, a kedvezményadási gyakorlat voltak az ellenőrzés főbb témái. Az engedélyesek ismerkednek az EU irányelvvel, egyesek már beszámoltak az előkészületekről, de a végrehajtás részleteire 2004-ben kerül sor. A Hivatal az engedélyesek jelentéseit feldolgozva és az ellenőrzések alapján megállapította, hogy az engedélyesek a jogszabályokban és az engedélyekben foglaltak szerint működnek. Engedélyezés és felügyelet a gázpiaci szereplők körében Engedélyezés a Gszt. szerint 46. A Hivatal a gázipar területén 2003-ban ellátta a Gszt. alapján ráháruló engedélyezési és felügyeleti feladatokat, részt vett a gázpiac nyitása szabályainak megalkotásában és felkészült a GET alapján ráháruló feladatokra, a piacnyitásra. A Hivatal 2003-ban 120 határozatot adott ki a gázipari társaságok részére engedélyezéssel, illetve felügyeleti tevékenységgel kapcsolatban, ebből 71 határozat a piacnyitással kapcsolatos. A 2004. január 1-jei piacnyitáshoz a piaci szereplőknek már rendelkezniük kellett a Hivatal által kiadott működési engedélyekkel (földgázszállítási, földgáztárolási, rendszerirányítási, közüzemi nagykereskedelmi, földgáz-kereskedelmi, földgáz közüzemi szolgáltatási, vezetékes PB-gáz szolgáltatási, határkereszteződési, földgázelosztási működési engedélyek), illetve jóváhagyott üzletszabályzatokkal. A Hivatal a piacnyitással kapcsolatban összesen 153 határozatot hozott, ebből 71 határozatot 2003-ban, 83-at pedig 2004. január 1-jével adott ki. A társaságok a Hivatal két 2002. évi és két 2003. évi határozata ellen fordultak bírósághoz. A bírósági eljárások folyamatban vannak. A Hivatal 2003-ban a gázszolgáltatók részére kiadott engedély módosításokban 67 új település, illetve településrész bekapcsolására adtak engedélyt. PB-gázszolgáltatásról egy település sem tért át földgázszolgáltatásra, azaz nem történt szolgáltató váltás. 2003. évben egy új gázszolgáltató kezdte meg működését, a DUNAFERR Energiaszolgáltató Kft. A szolgáltató a MOL Rt. közvetlenül kiszolgált nagyfogyasztója volt, azonban a tulajdoni és területi változások miatt a gáz továbbadása már nem saját telephelyen történt. Területi gázszolgáltatást azonban csak engedéllyel rendelkező szolgáltató végezhet. A DUNAFERR Energiaszolgáltató Kft. azt követően kaphatta meg az engedélyét, miután a MOL Rt. a gázértékesítési szerződés megkötésétől, mint az engedély egyik feltételétől nem zárkózott el. 47. A gázszolgáltatásba még be nem kapcsolt települések száma 2003-ban tovább csökkent. Ma már szinte csak olyan ellátatlan települések vannak, ahol a földgázrendszer kiépítése olyan beruházást igényel, melynek megtérülési ideje igen hosszú lenne a kis fogyasztói sűrűség miatt, vagy a befektetés megtérülése egyáltalán nem várható. Ilyen beruházások költségeihez a gázszolgáltatók csak nagyon minimális részben vagy egyáltalán nem járulnak hozzá, így a beruházás csak a helyi fogyasztók és az önkormányzatok jelentős hozzájárulásával, állami pályázatok igénybe vételével valósulhat meg. A települések ellátását csak akkor vállalja a szolgáltató, ha a beruházás teljes egészében a fogyasztók finanszírozásából és pályázati forrásokból valósul meg, és a szolgáltató tulajdonába kerül az elkészült gázelosztó hálózat. Egyre inkább arra törekszenek a gázszolgáltatók, hogy a gázzal már ellátott településeken növeljék a földgázrendszerbe bekapcsolt fogyasztók számát. A jelentős ipari 15
fogyasztók megszerzéséért tovább folytatódott a verseny, főleg a gázértékesítő és a gázszolgáltató társaságok között. A legnagyobb beruházásokat a DB GÁZ Kft. végezte a Somogy megyei térségben 32 településen. A többi gázszolgáltató már csak néhány olyan településre, illetve településrészre kérte engedélye kiterjesztését, ahol az önkormányzatoknak sikerült a gázellátó rendszer finanszírozásához pályázati forrást találni. 48. Még 2002-ben az egyik település ellátása tárgyában - jelentősen eltérő beruházási ajánlattal - a TIGÁZ Rt. és a DBGÁZ Kft. is engedélymódosítási kérelemmel fordult a Hivatalhoz. Abban az évben a Hivatal a legkisebb költség elvére való hivatkozással egyik szolgáltatónak sem adta ki az engedélyt. A GKM a Hivatalt új eljárás lefolytatására kötelezte. Ennek során a TIGÁZ Rt.-nek adta meg a gázszolgáltatás jogát olyan beruházási feltételekkel, amelyek kedvezőbbek a település lakosságának, illetve jobban megfelelnek a térségi szemléletű legkisebb költség elvének. Ezen engedélyt mindkét szolgáltató bíróság előtt megtámadta, így sajnálatos módon a mai napig nincs az adott településen gázellátás. 49. A vezetékes PB-gázszolgáltatási szakterületen a három működő engedélyes társaság PRÍMAGÁZ Rt., TOTAL HUNGARIA Kft., MOL-GÁZ Kft. a tárgyidőszakban nem hajtott végre jelentős, a működési területet érintő fejlesztéseket, tekintettel a már évek óta jellemző veszteséges, (vagy szinten tartó) gazdálkodási körülményekre. Egy esetben folytatott le a Hivatal új településre (Kastélyosdombó) vonatkozóan új engedélyezési eljárást a TOTAL HUNGARIA Kft. kérelmére. A vezetékes PB-gáz volumenének a fogyasztás viszonylagos növekedésének várható alakulását, esetlegesen új települések bekapcsolását kedvezően befolyásolhatja az a tény, hogy a kedvezményes gázellátásról szóló 50/2003. (VIII. 14.) GKM rendelet hatálya erre az energiahordozóra is kiterjed. A vezetékes PB-gázszolgáltatási szakterületen egy esetben történt engedélymódosítási eljárás névváltozás miatt, a korábbi TOTALFINAELF Hungaria Kft. neve TOTAL HUNGARIA Kft. névre módosult. A vezetékes PB-gázszolgáltatás területén a gázzal ellátott települések száma: PRÍMAGÁZ HUNGARIA Rt. esetén 19, TOTAL HUNGARIA Kft. esetén 5, MOL- GÁZ Kft. esetén 5. A vezetékes PB-gázszolgáltató társaságok részére 2003. évben két határozatot adott ki a Hivatal (egy névmódosítás, egy új bekapcsolás). 50. A területfejlesztési pályázatokkal kapcsolatban egy új probléma jelent meg az elmúlt évben. A pályázatot kiíró szervek nemcsak az önkormányzati beruházások esetén kérik a Hivatal nyilatkozatát a módosított 32/1998 (II. 25) Korm. rendelet 11. (6) bekezdése alapján a megvalósítandó gázellátó rendszer létesítésének feltételeiről, hanem egyedi, különböző vállalkozások által épülő vezetékekhez is, melyek nem önkormányzati beruházásban valósulnak meg. E vállalkozások esetében azonban a Hivatalnak a rendszer létesítésének feltételeire vonatkozóan nyilatkozattételi jogosultsága jogszabályi felhatalmazás hiányában nem áll fenn. 51. 2003-ban a gázszolgáltatóknál kétféle tulajdonszerzési forma volt megfigyelhető. A MOL-GÁZ Kft. 89,30 %-os mértékű üzletrészének a Tiszántúli Gázszolgáltató Rt. általi megvásárlása hazai ügyletet jelentett. Ennek során a MOL-GÁZ Kft.-ben a MOL Rt. által tulajdonolt üzletrészt vásárolta meg a TIGÁZ Rt. A MOL-GÁZ Kft. változatlanul önálló engedélyes maradt. A TIGÁZ Rt.-ben, a FŐGÁZ Rt.-ben és a DDGÁZ Rt.-ben egyaránt tulajdonos, németországi bejegyzésű RWE Gas AG kezdeményezte mindhárom társaságban tulajdonolt részvényeinek a 100%-os 16
tulajdonában álló, hollandiai bejegyzésű leányvállalatára, az RWE Gas International B.V.-re történő átruházást. Lépését a külföldi befektetései egységes, racionálisabb kezelhetőségével indokolta, amely azonban a hazai szolgáltatók működését nem befolyásolja. 52. A Hivatal a Gazdasági Versenyhivatal véleményének figyelembevételével, amely a részvény átruházási akciót nem sorolta az engedélyköteles összefonódások körébe, a részvényátruházásokhoz hozzájárult. Az RWE Gas AG külföldi befektetései koncentrált kezelését eredetileg két, egymást követő lépésben szándékozta megoldani. Az előzőekben ismertetett részvényakciót követően az RWE Gas International B.V. által megszerzett részvényeket azonnal egy újabb, szintén hollandiai bejegyzésű, az anyacég 100%-os tulajdonában álló, de még meg nem alakult, RWE Gas Europe B.V. nevű gazdasági társaságra kívánta átruházni, amelyhez szintén megkérte a Hivatal előzetes hozzájárulását. Ehhez a részvény átruházási akcióhoz a Hivatal az RWE Gas Europe B.V. megalakulásának cégbírósági bejegyzéséig nem járult hozzá, és az eljárásokat felfüggesztette. A gázszolgáltatás területén az előzőekben ismertetett tulajdonos változási esetek arra engednek következtetni, hogy a hazai szolgáltatók hazai tulajdonosi szerkezete az év folyamán csak kismértékben változott, a külföldi tulajdonosok hazai gázszolgáltatókban meglévő tulajdonaikat racionalizált irányítás biztosításának indokával, teljesen újonnan alakult vagy alakuló, a Hivatal számára valószínűleg nehezen vagy egyáltalán nem ellenőrizhetően, leányvállalataikban koncentrálják. Ellenőrzés, felügyelet 53. A Hivatal hat földgázszolgáltató társaságnál (DÉGÁZ Rt., ÉGÁZ Rt., FŐGÁZ Rt., DDGÁZ Rt., TIGÁZ Rt., KÖGÁZ Rt.), továbbá a gázértékesítőnél (MOL Rt.), tartott felügyeleti ellenőrzést. Megállapította, hogy minden gázszolgáltató társaság nagy hangsúlyt fektetett a korlátozási belső utasítás aktualizálására. Az alkalmazott szabályozás a gyakorlati végrehajtásra is alkalmas. A tárgyidőszakban korlátozásra nem került sor. A téli gázellátás tapasztalatait, az összefüggő földgázrendszer egyensúlyának biztosítására irányuló intézkedéseket minden ellenőrzött társaság értékelte. A Hivatal a minőségbiztosítási rendszerek továbbfejlesztésére irányuló tevékenységet minden ellenőrzött társaságnál megfelelőnek találta. Az ellenőrzések során a Hivatal a 2002/2003. évi téli gázellátásra történő felkészülést kiemelten vizsgálta. A megszakítható fogyasztók kiléptetésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok elemzése alapján a Hivatal reális esélyt lát a földgázellátás biztonsága és a rendszer egyensúly fenntartásának kedvező alakulására. A továbbiakban e kérdést is újszerű módszerekkel kell vizsgálni. A teljesítménygazdálkodás technikai feltételeit a gázipari engedélyeseknél indokolt javítani. A Hivatal a gázszolgáltató és a gázértékesítő, valamint a gázértékesítő és közvetlen fogyasztói között létrejött éves szerződések meglétét ellenőrizte, a hiányosságok felszámolására és a szerződéses fegyelem fokozására intézkedéseket tett. A Hivatal kezdeményezte az engedélyeseknél a korlátozási felkészüléssel kapcsolatosan a korlátozás végrehajtására vonatkozó belső szabályok felülvizsgálatát, aktualizálását, felhívta a figyelmüket a hatékony végrehajtáshoz szükséges riasztási rend, szervezet haladéktalan kialakításának szükségességére. Az ellenőrzött gázipari társaságok által működtetett rendszereken végzett felújításokat, azok rendszerét, üzembiztonságot növelő hatását tervezettnek, a szolgáltatási szünetek csökkenésére irányuló törekvésként értékelte. 17