A rmantika a klasszicizmust követő stílusirányzat, az utlsó egységes krstílus, mely több művészeti-és tudmányágban együttesen éreztette hatását. A szó jelentése: rman = regény (francia) és rmantic (regényes) angl Szakaszai: a 18. század vége prermantika a 19. század első fele virágkr A 19. század másdik fele késő rmantika - együtt él a későbarkk, a rkkó, a klasszicista, a realista, a naturalista irányzatkkal. A rmantika végét Eugéne Delacrix halálának időpntjával aznsítják. (1863)
Tudats szembefrdulás a klasszicista mértéktartással Eredetiség Múlt felé frdulás Kiábrándulás, illúzióvesztés Egztikum A népi kultúra felfedezése Az antikvitás helyett a középkr a gótika felelevenítése
A felvilágsdás A liberalizmus A nacinalizmus
A rmantika először a irdalmban jelentkezett a klasszicizmussal együtt, azzal kölcsönhatásban. A rmantika irdalmának egyik fő ismérve a klasszicizmusellenesség. Közpnti témái: a szabadság, az egyén, az önkifejezés Reményvesztettség < > felfkztt életöröm Eszményítés Szövevényes cselekmény Patetikus hang irónia Műfajk - Vezető műfaj a regény (történelmi,- kaland és detektívregény) - Drámai költemény, dal, elégia
A rmantika filzófiájának megalapzói: Fichte és Schelling A rmantika előfutárai: Hölderlin, Nvalis Német rmantikus írók, költők: Hffmann, Kleist, Grimm testvérek, Hauff Heine Hölderlin Nvalis Hffmann Heine Grimm testvérek Kleist
Charltte, Emily és Anne Brntë Mary Shelley Prermantika: William Blake Első generáció: Wrdswrth, Taylr, Cleridge Másdik generáció: Byrn, Walter Sctt, Shelley, Mary Shelley, Jhn Keats Rmantika és realizmus határán: Brntë nővérek Jhn Keats Walter Sctt William Blake
Madame de Stäel Victr Hug Lamartine Victr Hug Madame de Stäel Lamartine
Puskin Lermntv Puskin Lermntv
A Francia Frradalm kitörése után hirtelen virágztt fel a színházi élet. Napólen az 1807. július 29-i rendeletével nylc színház kivételével minden párizsi színházat bezárattt. Az Alktmányzó Gyűlés 1791. január 13-án megszüntette a királyi cenzúrát, eltörölte a színházi privilégiumkat és kimndta az előadásk szabadságát. Rövid időn belül közel ötven drámai és zenés színház nyílt meg Párizsban. Megmaradt négy szubvencinált (anyagilag támgattt ) színház - Cmédie Francaise - Théátre de L Impératrice - Opéra - Opéra Cmique Négy magánszínház Funkciójukat vesztették aznban az addig népszerű vásári bábszínházak, hiszen krábbi arisztkrácia ellenes gúnyrajzuk már nem vlt aktuális. Később még néhány bábszínház és cirkusz is visszakapta játszási engedélyét.
A meldráma A frradalm kitörése után jelentkezik A műfaj legjelentősebb képviselője: Guilbert de Pixérécurt (1774-1844 ) Szemlélete, frmája és stílusa teljesen elüt klasszicista elődeitől. A műfaj jellemzői: Lényeges szerepet játsztt benne a zene, a tánc (balett) és a látványsság. Színészi játék tekintetében a krábbi harsány vásári kmédia elemeit örökítette át. Sk mindent örökölt a vígjátékból és a vásári színjátszásból. 120 darabt írt, melyek összesen 30 ezer előadást értek meg. Legsikeresebb darabjai: Celina vagy a titk gyermeke (300 előadás) Asszny, akinek két férje van (451 előadás)
A rmantikus dráma A rmantikus dráma jellemzői: A rmantikus dráma kialakulását Franciarszágban külföldi hatásk segítették. Schiller és Gethe drámái Napólen bukása után jutttak el Párizsba Angl vendégtársulatk fellépései A rmantikus dramaturgia minden tekintetben szembe helyezkedik a klasszicista drámával. a mdern történelem eseményeit dlgzza fel a véres és megrázó eseményeket nem elbeszélik, hanem megmutatják precízen törekszik a történelmi hűségre (ruhák, díszlet, kellékek, stb. ) skkal több mnlógt alkalmaz mint a klasszikus dráma
Victr Hug (1802-1885 ) Alexandre Dumas (1803-1870 ) Alfred Musset 1810-1857 Crmwell (1827) Hernani (1830) II. Henrik és udvara (1830) Antny (1831) Velencei éj (1834)
Francis-René Mlé (1734 1802) Mlle Gerge (1787-1867 ) Francis-Jseph Talma (1763-1826 )
Hatásk: a gótika és a távlkeleti építészet (a gót stílus frmái felélednek - keleti, bizánci, mór és rmán stíluselemek keverednek) Tvábbi jellemzők: új épülettípusk: pályaudvark, áruházak, bankk, gyárak, tőzsdepalták, kiállítási csarnkk A rmantikus építészet a középkri frmákat szlgaian máslja, gyakran alkalmaz a kőarchitektúra helyett, annak frmáját utánzó vasszerkezetet, ami ellentmnd a gótika felfgásának. Oldtt alaprajzú, szándéksan aszimmetrikus, a középkr hangulatát idéző épületeivel kényelemre, lakálysságra törekszik, a merev kényszer helyett a rendeltetés, a használat is fnts szempnt. vasszerkezetek, üvegcsarnkk, öntöttvas, rácsk, hengerelt acél új szempnt a fényigényesség az elhanyaglt középkri épületek helyreállítása, kastélyk, várak restaurálása a parkművészetet felhasználják az épület keltette hatás fkzására
Hrace Walple Stawberry Hill nevű kastélya - a rmantikus építészet első nagy alktása.
Egyéni alktói kifejezésmód A természet és az érzelmek váltzéknysága Menekülés a múltba Emberábrázlás: a barkk kifejezésmódkhz közelítenek: újra megjelenik az átlós elrendezés, a színesség, és a világs-sötét kntraszt.
Mészsziklák a Rügenenen, 1818
A Medusa tutaja (1818)
A szabadság géniusza diadalra vezeti a népet (1830)
Beach and sailing ships in Brightn, 1824
The Grand Canal, Venice 1834
A rmantika szbrászatában a szimblikus alakk a szabadságért, nemzeti ügyért harclnak. A művészetbe betör a plitikai szándék. A reprezentáció igénye a frmák kiüresedéséhez vezet. A tartalmmal szemben a külsődleges frma lesz az elsődleges. Emlékműkultusz: a csprts kmpzíciókban a fő- és mellékalakk egyaránt fntsak, egységet alktnak. Jean-Baptiste Carpeaux: A tánc
Marsiellaise
A rmantika ugyan lyan gyökeres váltzáskat hztt a zenében is, mint az irdalm és a színház területén. A francia rmantikus pera általában történeti tárgyú vlt, hatalmas kórust és táncapparátust mzgattt, nagy zenei effektuskra épített és erőteljes hangulatú hatáselemekre törekedett.
Krai rmantika (1800 1830) Schubert dalai Weber (a nemzeti pera ) Rssini perái A rmantika virágkra (1830 1850) Rssini Mendelsshn első nagy perái Késői rmantika (1850 1890) Mahler, Puccini, R. Strauss Debussy Puccini
1855. július 5-én új színház nyílt Párizsban, a Buffes Parisien A nyitó előadás: Jean-Jacques Offenbach hárm egyfelvnássa - hatalmas siker 112 perettet írt Legismertebbek: Hffmann meséi, Eljegyzés lánpafénynél, Szép Heléna Jean-Jacques Offenbach (1819 1880)
Franciarszág Napólen kra (19. század eleje) A klasszicizmushz képest egyszerűbb frmák a bútrművészetben Díszítések: ókri egyiptmi, görög, római (szfinksz, krkdil, lótuszlevél, rszlánfej, hal) Anyagk: rózsafa, elefántcsnt, gyöngyház, teknőspáncél Vevők: az arisztkrácia mellett a plgárság is
A ruhadivatt a rmantika gndlatköre határzta meg, és jól illeszkedett a plgári életfeltételekhez. Női viselet: fűzött abrncsszknya, vállkendő. derék, Férfi öltözet: feltűnés nélküli, elegáns. (frakk, szalnkabát, cilinder) Megkülönböztettek nappali és társasági viseletet, nyári és téli ruhákat, és ezeknek megfelelő anyagkat és színeket. Az öltözködés demkratizálódtt, nem vált el lyan mereven az arisztkraták és a plgárk viselete, mint addig. A férfidivat közpntja Lndn. A női divat közpntja Párizs.