KORRUPCIÓVAL KAPCSOLATOS LAKOSSÁGI ATTITŰDÖK

GLOBÁLIS KORRUPCIÓS BAROMÉTER 2016 KORRUPCIÓVAL KAPCSOLATOS LAKOSSÁGI ATTITŰDÖK KORRUPCIÓVAL KAPCSOLATOS LAKOSSÁGI ATTITŰDÖK MAGYARORSZÁGON MAGYARORSZÁGON

www.transparency.hu Készítette: Dr. Burai Petra és Mucsi Gyula A kutatási jelentés lezárásának időpontja 2016 novembere. A Transparency International azonban nem vállal felelősséget a jelentésben található információk egyéb célra vagy más összefüggésben való felhasználásáért. 2016 Transparency International Magyarország. Minden jog fenntartva. 1055 Budapest, Falk Miksa u. 30. IV/2. Tel: +361/269-9534 Fax: +361/269-9535 E-mail: info@transparency.hu

A FELMÉRÉS LEGFONTOSABB TANULSÁGAI 1. A LAKOSSÁG VÉLEMÉNYE SZERINT MAGYARORSZÁGON A KORRUPCIÓ EGYRE SÚLYOSABB PROBLÉMA A magyarok több mint fele hatástalannak ítéli meg a kormány korrupció elleni intézkedéseit. 2. A MAGYAROK KÖZEL HARMADA SZERINT A KORMÁNYTISZTVISELŐK ÉS A MINISZTERELNÖK EGYARÁNT ÉRINTETTEK KORRUPCIÓS ÜGYEKBEN A lakosság több mint negyede az üzleti szférát is korruptnak tartja. 3. A MAGYAROK SZÁMÁRA A KORRUPCIÓ ÉS A MENEKÜLTÜGY EGYFORMÁN SÚLYOS KÉRDÉS Az egészségügy helyzete és a hálapénz továbbra is megoldatlan probléma. 4. A MAGYAROK TEHETETLENNEK ÉRZIK MAGUKAT A KORRUPCIÓVAL SZEMBEN A válaszadók túlnyomó többsége szerint a korrupció ellen az átlagember nem tehet semmit. Ezzel a magyarok újra sereghajtók Európában. 5. MAGYARORSZÁGON EGYRE KEVESEBBEN JELENTENÉK A VISSZAÉLÉSEKET Csak a fiatalok tennének/lépnének fel a korrupció ellen/a korrupcióval szemben, az idősebb válaszadóknak csupán az ötöde tenne bejelentést, ha korrupciót tapasztalna.

1. A KORRUPCIÓ SÚLYOSBODÁSA MAGYARORSZÁGON Magyarországon a polgárok egyre súlyosabb problémának tartják a korrupciót. A TI Magyarország Globális Korrupciós Barométer (GCB) felmérése alapján a megkérdezettek 57%-a szerint rosszabb a korrupciós helyzet, mint 4 évvel ezelőtt. Azok aránya, akik egyetértenek azzal, hogy "kevesebb a korrupció, mint 4 éve" 57% 17% 14% Nem ért egyet Egyet ért, meg nem is Egyetért A válaszadók 56%-a rossznak vagy kifejezetten rossznak ítéli a kormány korrupció elleni intézkedéseit. Ez jelentős romlás, hiszen 2013-ban a megkérdezetteknek még kevesebb, mint a fele (48%-a) volt elégedetlen. 1 A jelenlegi kormány mennyire kezeli jól vagy rosszul a korrupció elleni harcot? 56% 23% Rosszul Jól A válaszadók szerint Magyarországon a korrupció és a menekültkérdés gyakorlatilag egyformán súlyos probléma (28% és ). A polgárok azonban az egészségügy helyzetét tartják a legfontosabb megoldandó kérdésnek. 1 https://transparency.hu/adatok-a-korrupciorol/globalis-korrupcios-barometer/gcb-2013/

Melyek azok a legfontosabb problémák az ország számára, amelyekkel a kormánynak foglalkoznia kellene? Egészségügy 67% Munkanélküliség 46% Gazdaság Bűnözés Bevándorlás Korrupció/megvesztegetés 30% 28% Oktatás 19% Környezetvédelem Közlekedés, utak, infrastruktúra Politikai bizonytalanság 4% 9% 8% Az egyes intézmények közül a magyaroknak a parlamenti képviselőkről van a legrosszabb véleménye: 3-uk gondolja azt, hogy a képviselők korruptak. A magyarok közel harmada véli úgy, hogy a miniszterelnök érintett korrupciós ügyekben (). Hasonló kép alakult ki a kormánytisztviselőkkel (28%), az üzleti szektor vezetőivel (27%) és az adóhatóság munkatársaival (23%) kapcsolatban is. A felsoroltak közül kik korruptak? Parlamenti képviselők A Miniszterelnök és a kabinetjének tiszviselői Kormányzati tisztviselők Üzleti vezetők 3 28% 27% Adóügyi tisztviselők 23% Bírók Vallási vezetők Rendőrség Helyi önkormányzati képviselők 19% 18% 17% 16%

2. HÉTKÖZNAPI KORRUPCIÓ: JELENTŐS PROBLÉMÁK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN A megkérdezettek 63%-a vett igénybe valamilyen egészségügyi szolgáltatást, minden ötödik válaszadó (2) fizetett hálapénzt az ellátásért. A korrupció messze az egészségügyi szolgáltatások terén fordul elő a leggyakrabban. Az elmúlt 12 hónapban Ön vagy háztartásának valamelyik tagja adott-e nem hivatalos pénzt vagy ajándékokat az alábbi helyzetekben? Közegészségügyi ellátás Általános vagy középszintű oktatásban való részvétel Szociális juttatás kérelmezése Szakképzésben való részvétel Közúti igazoltatás Hivatalos iratok igénylése Munkanélküli segély igénylése 5% 4% 3% 7% 2 Azok körében, akik igénybe vették a fenti szolgáltatásokat Ez az eredmény nem csupán a kérdéssel kapcsolatban vizsgált összes országhoz képest számottevően rossz arány (19%), de több mint kétszerese a vizsgált uniós tagállamokban mért aránynak is (10%), vagyis Magyarországon kétszer annyian fizettek kenőpénzt, mint az Európai Unióban átlagosan.

Azok közül, akik igénybe vették a 7 szolgáltatás valamelyikét, hányan fizettek kenőpénzt Tádzsikisztán Moldova Azerbajdzsán Kirgizisztán Ukrajna Albánia Oroszország Kazahsztán Románia Bosznia Hercegovina Örményország Litvánia Magyarország Szerbia Fehéroroszország Teljes átlag Törökország Üzbegisztán Bulgária Montenegró Lettország Macedónia Szlovákia Horvátország Görögország Koszovó EU átlag* Csehország Grúzia Olaszország Lengyelország Észtország Németország Szlovénia Spanyolország Ciprus Portugália 27% 2 2 20% 19% 18% 18% 17% 16% 15% 1 1 10% 10% 10% 10% 9% 7% 7% 7% 5% 3% 3% 3% 4 34% 34% 50% * A felmérésben résztvevő EU tagállamok Ez az eredmény is rávilágít arra is, hogy a megkérdezettek kétharmada szerint miért az egészségügy problémáinak megoldására kellene a kormánynak a legtöbb figyelmet fordítania. 3. A KÖZÉRDEKŰ BEJELENTŐK HELYZETÉNEK ROMLÁSA ÉS A TÁRSADALMI PASSZIVITÁS VESZÉLYE Magyarországon továbbra is rendkívül nehéz a közérdekű bejelentők helyzete, amit tovább ront a korrupció elleni fellépés sikerével kapcsolatos általános pesszimizmus.

A kérdéssel kapcsolatban vizsgált 40 ország közül Magyarország a sereghajtók között van. A magyar polgároknak csupán a 14%-a bízik abban, hogy a korrupció elleni harcban az átlagember is érdemi eredményeket érhet el. Az átlagember tehet valamit a korrupció elleni harcban Grönland Portugália Svédország Hollandia Spanyolország Egyesült Királyság Franciaország Törökország Albánia Görögország Ciprus Belgium Koszovó Svájc Észtország Olaszország Kirgizisztán Németország EU átlag* Grúzia Tádzsikisztán Teljes átlag Lengyelország Moldova Bosznia Hercegovina Románia Azerbajdzsán Szerbia Lettország Macedónia Montenegró Örményország Horvátország Kazahsztán Szlovénia Bulgária Litvánia Oroszország Szlovákia Magyarország Csehország Ukrajna Fehéroroszország *A felmérésben részvevő EU tagállamok 83% 81% 78% 74% 7 63% 60% 60% 58% 55% 54% 53% 53% 53% 5 51% 49% 48% 46% 45% 45% 43% 39% 37% 36% 36% 33% 33% 3 30% 30% 28% 28% 26% 26% 21% 18% 14% 13% 13% 10%

A megkérdezett magyarok kétharmada ítélte úgy, hogy a társadalom nem fogadja el, ha valaki jelenti a hatóságoknak a korrupciót. Ráadásul a válaszadók közel negyede szerint a korrupció nehezen bizonyítható, az emberek pedig félnek a bejelentések következményeitől ( és 23%). Ötödük véli úgy, hogy a korrupció miatt tett feljelentéseknek nem lesz következménye (20%). Saját tapasztalata alapján, mit gondol, mi a fő oka annak, hogy sok ember nem jelenti be a korrupciós eseteket? A korrupciót túl nehéz bizonyítani Az emberek félnek a következményektől 23% Semmit nem fognak tenni / Nem számítana 20% Az emberek nem tudják hogyan jelentsék 5% Az emberek nem tudják hol jelentsék 5% Az embereknek nincs elég ideje a bejelentésre 3% A korrupció természetes / Mindenki ezt csinálja / mindenki benne van Azok a hivatalnokok, akinél jelentenék, szintén korruptak / a hivatalnokok benne vannak a korrupcióban Azért, mert vesztegetőként belekeverednének Túl költséges jelenteni (pl. az utazási vagy telefon költségek miatt) Ez a kormány pénze, nem az embereké, tehát nem a mi problémánk A legtöbb ember igenis bejelenti a korrupciós eseteket 1% 1% 1% Csak minden ötödik magyar tenne bejelentést, ha korrupciót tapasztalna. Ez még a három évvel ezelőtt mért adathoz képest is jelentős visszaesés, pedig a megkérdezetteknek 2013-ban is mindössze a harmada jelentette volna a korrupciót, ami akkor a legrosszabb arány volt az Európai Unió tagállamai között.

2016-ban ez az eredmény már az EU határait átlépve is rendkívül alacsony. A magyaroknál csak a szlovák, orosz, ukrán és fehérorosz állampolgárok passzívabbak, ha korrupcióval szembesülnek. Jelentené, ha korrupciót tapasztalna Spanyolország Grönland Portugália Franciaország Svédország Egyesült Királyság Hollandia Svájc Belgium Ciprus Németország Görögország Albánia Olaszország Koszovó Törökország EU átlag* Szlovénia Teljes átlag Észtország Lettország Kirgizisztán Azerbajdzsán Horvátország Románia Csehország Macedónia Grúzia Litvánia Moldova Lengyelország Montenegró Szerbia Bosznia Hercegovina Kazahsztán Tádzsikisztán Bulgária Örményország Magyarország Szlovákia Oroszország Ukrajna Fehéroroszország 69% 69% 69% 69% 63% 61% 61% 61% 57% 50% 50% 48% 48% 45% 43% 41% 40% 39% 37% 37% 36% 35% 34% 33% 3 30% 21% 20% 18% 16% 11% 9 91% 88% 83% 83% 83% 81% 81% *A felmérésben részvevő EU tagállamok

A magyar válaszadóknak mindössze 7%-a véli úgy, hogy a bejelentés a korrupció elleni küzdelem leghatékonyabb eszköze. Ez a legalacsonyabb arány az Európai Unión belül. "A bejelentés a leghatékonyabb eszköz a korrupció ellen" 7% * A felmérésben résztvevő EU tagállamok A megkérdezetteknek mindössze a 19%-a lenne hajlandó tanúskodni korrupció elleni ügyben a bíróságon, ez pedig a gyakorlatban jelentősen megnehezítheti a korrupciós ügyek feletti ítélkezést. Ez az arány más országokkal összehasonlítva is aggasztóan alacsony.

Akkor is jelenteném az esetet, ha emiatt egy napot kellene töltenem a bíróságon Spanyolország Grönland Portugália Franciaország Svájc Egyesült Királyság Svédország Hollandia Belgium Törökország Ciprus Koszovó Albánia Németország Görögország EU átlag* Olaszország Kirgizisztán Teljes átlag Szlovénia Észtország Azerbajdzsán Lettország Románia Horvátország Macedónia Grúzia Moldova Lengyelország Szerbia Csehország Kazahsztán Bosznia Hercegovina Montenegró Litvánia Tádzsikisztán Bulgária Magyarország Örményország Szlovákia Ukrajna Oroszország Fehéroroszország 70% 65% 6 58% 55% 5 51% 51% 49% 49% 44% 43% 41% 40% 36% 33% 33% 31% 30% 28% 28% 27% 27% 2 19% 18% 15% 15% 13% 7% 88% 85% 8 81% 81% 81% 78% * A felmérésben résztvevő EU tagállamok Fontos, és némi reményre adhat okot, hogy ez a rendkívül rossz eredmény jelentős generációs különbségekre is rávilágít. Míg az ez évi GCB felmérésben résztvevők 71%-a már betöltötte 35. életévét, a TI Magyarország szintén 2016- os, kifejezetten fiatalokat célzó kutatása kimutatta, hogy a 18 és 29 év közötti korosztály kétharmada feljelentést is hajlandó lenne tenni, ha visszaélést tapasztalna. 2 2 Korrupcióérzékelés és médiahasználat a fiatalok körében (2016) Transparency International Magyarország. https://transparency.hu/hirek/korrupcioerzekeles-es-mediahasznalat-afiatalok-koreben/

4. A KUTATÁS MÓDSZERTANA ÉS HÁTTERE A Transparency International Globális Korrupciós Barométere (Global Corruption Barometer) nemzetközi közvélemény-kutatás, mely az állampolgárok korrupcióval kapcsolatos tapasztalatait vizsgálja. A Transparency International megbízásából készült 2016-os Globális Korrupciós Barométer 42 európai és közép-ázsiai országban köztük 23 európai uniós országban közel 60 000 válaszadó véleményét mérte fel. Magyarországon a kutatást a TNS Hoffmann végezte; 1501 fős mintán zajlott a lekérdezés 2015. december 9. és 2016. május 8. között. A minta Magyarország teljes lakosságára nézve reprezentatív. A felmérés az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az Európai Unió kutatási és technológiafejlesztési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramja, az Ernst & Young, a svéd Pénzügyminisztérium, valamint a TI- UK, TI-Belgium, TI-Grönland, TI-Hollandia, TI-Svájc és TI-Spanyolország támogatásával készült.