TANULÁSI SEGÉDLET Infrmatikai technlógiák 9. évflyam, hardver és szftverismeret 11. évflyam számára 1
Tartalmjegyzék 11. ELŐSZÓ... 3 12. SZOFTVEREK... 3 12.1. Alapfgalmak... 3 12.1.1. A szftver (sftware) fgalma... 3 12.2. A prgram fgalma... 3 12.3. Az algritmus fgalma... 3 12.4. Szftvertípusk... 3 12.5. A szftverek csprtsítása hardverközelség szerint... 4 12.5.1. Beépített szftver: Firmware... 4 12.5.2. Az perációs rendszer... 4 12.5.2.1. Az perációs rendszer feladata... 5 12.5.2.2. Az perációs rendszerek csprtsítása... 5 12.5.3. Fejlesztői szftver... 6 12.5.3.1. A gépi kód:... 6 12.5.3.2. Assembly:... 6 12.5.3.3. Magas szintű (prblémarientált) prgramzás:... 6 12.5.4. Alkalmazói szftver... 6 12.5.4.1. Felhasználói prgramk... 6 12.5.4.2. kiadványszerkesztő...... 7 12.5.4.3. Adatbáziskezelő prgramk... 7 12.5.4.4. Grafikus prgramk... 7 12.5.4.5. Oktatóprgramk (CAI - Cmputer Aided Desing)... 7 12.5.4.6. Játékprgramk... 7 12.5.4.7. FrameWrk... 7 12.5.4.8. Segédprgramk... 7 12.6. Szftverek csprtsítása egyéb szempntk szerint... 11 12.7. Számítógépes üzemmódk... 11 12.7.1. Egyedi prgramfuttatású üzemmód... 12 12.7.2. Multiprgramztt üzemmód... 12 12.7.3. Idősztáss üzemmód... 12 12.7.4. Interaktív üzemmód... 13 12.7.5. Batch üzemmód... 13 12.7.6. Valós idejű üzemmód... 13 12.8. Bt flyamat... 13 12.9. Állmánykezelés... 13 12.9.1. Állmányrendszerek típusai:... 16 12.9.2. Állmányk tulajdnságai:... 17 12.9.2.1. Állmányk aznsítása... 17 12.9.2.2. Fájl attribútumk... 18 13. TÖMÖRÍTÉS... 18 13.1. A veszteséges tömörítési eljárásk... 19 13.2. A veszteségmentes tömörítési eljárásk... 19 13.3. Képtömörítés... 20 14. ARCHIVÁLÁS... 20 14.1. Előrendezés... 20 14.2. Szkennelés... 20 14.3. Adatbevitel... 21 14.4. Ellenőrzés... 21 14.5. Utómunkálatk... 21 15. ADATVÉDELEM, ADATBIZTONSÁG... 22 15.1. Mi az adatvédelem?... 22 15.2. Mi az adatbiztnság?... 22 15.3. Mi a különbség az adatvédelem és az adatbiztnság között?... 22 15.4. A személyes adatk védelme... 22 15.5. A közérdekű adatk nyilvánssága... 22 15.6. A biztnság elemei:... 23 15.7. Hálózati biztnság... 27 15.8. Biztnsági támadásk... 27 16. VÍRUSOK... 28 16.1. Vírus... 28 2
16.2. Prgramférgek... 29 16.2.1. Kémprgram (spyware, ejtsd: szpájver):... 29 16.2.2. Backdr (hátsóajtó) prgram:... 29 16.2.3. Spambt (spamrbt):... 29 16.2.4. Rtkit:... 29 16.3. Néhány fertőzésre is utaló jel... 29 16.4. Védekezés a víruskkal és más kártevőkkel szemben... 30 16.5. Teendők fertőzés esetén... 30 16.6. Általáns adatvédelem... 31 16.6.1. Tűzfal... 31 11. Előszó 12. Szftverek Ez a dkumentum az Internetről származó színvnalas művekből összeszerkesztett ktatási segédlet a 9. évflyam Infrmatikai technlógiák, és a 11. évflyam hardvertechnlógia és szftverismeret tantárgyáhz, kizárólag ktatási segédanyagként, nem prfitrientált felhasználása.. Az Interneten baranglva nagyn sk helyen semmilyen utalás nem vlt lvasható az eredeti szerzők kilétéről. Nem is kíséreltem felkutatni őket, de köszönet a munkájukért. 12.1. Alapfgalmak 12.1.1. A szftver (sftware) fgalma Naszári László A szftver adja a számítógép működésének lgikai alapjait. Olyan szellemi termék, amely működteti a hardvert. A számítógép által használt adatk, prgramk, prgramrendszerek és azk dkumentációjának összefglaló elnevezése. 12.2. A prgram fgalma Az adatfeldlgzás srán a prgram írja elő, hgy a bemenő adatkból milyen lépéseken keresztül jutunk el a kívánt adatkhz. Egy feladat megldását adó utasításk együttesét, azaz az előre megadtt utasításkat prgramnak nevezzük. 12.3. Az algritmus fgalma Egy prgram megtervezése a prgramzandó feladat algritmusának megadásával történik, azaz mielőtt a prgramt elkészítenénk meghatárzzuk a feladat megldásának lgikai lépéseit. Az algritmus egy prbléma megldásának véges számú részlépésben való egyértelmű és teljes leírása. 12.4. Szftvertípusk Csprtsíthatók pl.: 1. hardver közeliség szerint, 2. alkalmazás helye szerint, 3. a prgram funkciója szerint, az alkalmazói kör szerint, 4. a szftvert futtató számítógépek szerint, 5. a szftver működése szerint stb. 3
12.5. A szftverek csprtsítása hardverközelség szerint 12.5.1. Beépített szftver: Firmware A BIOS (Basic Input/Output System - alapvető ki-/beviteli rendszer) - mint neve is mutatja - a legelemibb ki-/beviteli funkciókat ellátó szftver, amely minden PC-ben megtalálható. Igazából a BIOS-kat nem is szftvernek, hanem firmware-nek szkták hívni, mert lyan szrs egységet képeznek az alaplap hardverével. A PC-kben több fajta BIOS is megtalálható. A rendszer BIOS-n kívül az EGA vagy fejlettebb vide-rendszert tartalmazó gépekben egy vide BIOS is található ami a megjelenítő egység vezérlését végzi. A bővítő kártyák is rendelkezhetnek BIOS-kkal, amik speciális egységek vezérlését végzik (pl. LAN adapter - Bt eprm ; SCSI vezérlő - SCSI BIOS, stb.). Ezeken kívül minden rendszer tartalmaz egy billentyűzet-vezérlő BIOS-t (Keybard Cntrller BIOS) is a billentyűzet-illesztőben. Bár a PC-kben több BIOS is található, a ROM BIOS szó alatt általában specifikusan a rendszer- BIOS-t (a tvábbiakban BIOS) szkás érteni. A BIOS nem más, mint inicializációs rutink és primitív eszközmeghajtók gyűjteménye. A BIOS elsődleges feladata - szftvermegszakításkn keresztül - lyan funkciók nyújtása, melyek segítségével egyszerű műveletek végezhetők el, mint lvasás vagy írás a merevlemezre, a hajléknylemezes meghajtóra vagy a képernyőre. Ezen rutink jelentősége absztraktságukban rejlik: lyan eszköz-független szlgáltatáskat bcsátanak az perációs rendszer és a prgramk rendelkezésére, melyek a rendszerben installált knkrét eszköz típusától függetlenül, minden környezetben egységes módn teszik lehetővé a minden egység által támgattt, de amúgy különböző módn kiváltható funkciók elérését. A gyakrlatban ez azt jelenti, hgy például a vide-megjelenítő típusától függetlenül, ugyanazzal a BIOS funkcióhívással lehet egy karaktert kiírni a képernyőre, annak ellenére, hgy például a különböző adapterek vide-memóriája eltérő címeken helyezkedik el, így közvetlen elérésük esetén nem lehetne - ebből a szempntból - egységesen kezelni őket. Az újabb alaplapkn a BIOS általában ún. Flash-EPROM-ban van tárlva. A Flash-EPROM elektrnikus útn - meglehetősen gyrsan - törölhető és újraírható memória-egység. Ezen BIOS-k előnye, hgy időközben megjelenő újabb váltzataik a ROM mdul fizikai kicserlésése helyett egy egyszerű segédprgram segítségével betölthetők. 12.5.2. Az perációs rendszer Minden számítógépnek szüksége van lyan prgramrendszerre, amely egyrészt fgadja a felhasználó parancsait, másrészt szlgáltatásaival lehetővé teszi azk végrehajtását. Ez a prgramrendszer a működtető, vagy más néven perációs rendszer. "Az a gazda, amely a számítógép használata közben gndskdik rólunk." Idézzük az ISO nemzetközi szabványsítási szervezet definícióját,mely szerint az perációs rendszer: Olyan prgramrendszer, amely a számítógépes rendszerben a prgramk végrehajtását vezérli: így például ütemezi a prgramk végrehajtását, elsztja az erőfrráskat, biztsítja a felhasználó a számítógépes rendszer közötti kmmunikációt. A mdern, általáns célú (személyi, illetve szerver) számítógépek rendelkeznek perációs rendszerrel, mely képes futtatni az alkalmazáskat. (az első 4
számítógépeknek nem vlt perációs rendszere, legfeljebb könyvtáraik). Manapság már perációs rendszerek futnak a számítógépeken, PDAkn, mbiltelefnkn, és a legváratlanabb helyeken (pl. az Airbus szórakztató rendszere Linux alatt fut). A legelterjedtebb rendszerek a Micrsft Windws, a Unix (Linux), a Mac OS és a VMS. Az p. rendszer legalsó rétege a kernel. Igazából a kernel maga az perációs rendszer, de néhány rendszerben összekeveredik más kmpnensekkel. Az perációs rendszer feladatai: Az alkalmazásk, rendszerfeladatk időzítése Erőfrrás menedzsment (memória-karbantartás, adathrdzó elérés, stb.) Jgsultságk kezelése Manapság az perációs rendszerek felhasználói felülete a shell leginkább grafikus. (GUI: graphical user interface) Ezek a rendszerszftverrel együtt jönnek (a Windws és a MacOS beleintegrálta ezeket az perációs rendszerbe). Néhány régebbi rendszer szrsan integrálta a GUIt a kernellel (pl. az eredeti Windws és Mac OS implementációk). A mdern perációs rendszerek mdulárisak, és a grafikus felület szét van választva a kerneltől (pl. Unix, Windws NT WNT technlógiára épülő rendszerek, illetve a Mac OS X). Száms perációs rendszer megengedi a felhasználónak a grafikus felület megválasztását. A Unix alapú rendszerekben az X Windw System nyújttta alapkn üzemel a GNOME és a KDE rendszer (illetve száms egyszerűbb ablakkezelő). A felhasználók különböző GUIkat is futtathatnak egy időben ugyanazn a gépen. A grafikus felületek időben váltzhatnak. Pl. a Windws minden új verziója más felülettel jön ki, és az eredeti Mac OS GUI is dramatikusan megváltztt a Mac OS X-ben. A grafikus felületek teszik lehetővé a felhasználó számára, hgy a lényeges műveleteket egérmzgatással és kattintással hajtsák végre, és ne kelljen az azkat megvalósító parancskat a knzln karakteres felhasználói felületen begépelni (pl. Linux knzl, vagy MS-DOS). Igen gyakran a segédprgramk (utility sftware) is beépülnek az perációs rendszerbe, és egyes alkalmazásk is az perációs rendszerrel kerülhetnek terjesztésre (Windws Internet Explrer) 12.5.2.1. Az perációs rendszer feladata - a prgramk futtatása - a gépi erőfrrásk kezelése ( memória, perifériák stb.) - kapcslattartás a felhasználóval A későbbiek srán a személyi számítógépek a legelterjedtebb perációs rendszereivel fglalkzunk: - MS-DOS: Micrsft cég által készített egyedi prgramfuttatású, egyfelhasználós perációs rendszer - WINDOWS: szintén a Micrsft cég által gyárttt grafikus környezetet biztsító egyfelhasználós, egyszerre több alkalmazás futtatását lehetővé tevő perációs rendszer - Linux, Unix - Mac OS 12.5.2.2. Az perációs rendszerek csprtsítása Megjelenítés szerint: karakteres / CLI (pl.: DOS: Disk Operating System) grafikus / GUI (pl.: Win, Linux ) Felhasználók száma szerint: 5
1 felhasználós / mnuser (pl.: DOS) több felhasználós / multiuser (pl.: Win, Linux) Egyszerre egyidőben tuttatható feladatk száma szerint: 1 feladats (pl.: DOS) több feladats / multitasking (pl.: Win, Linux) 12.5.3. Fejlesztői szftver A fejlesztői szftverek a prgramk készítését (prgramírás), azk tvábbfejlesztését, illetve tesztelését teszik lehetővé. 12.5.3.1. A gépi kód: A gépi nyelvet - amely egy 0-s és 1-es bitekből álló számsrzat - nevezzük gépi kódnak. Az ilyen szintű prgramzáskr a prgramzónak meg kell tanulnia a gép "nyelvét". 12.5.3.2. Assembly: Ebben az esetben a prgramzás az assembly nyelven történik, amely a gépi kódk helyett alfabetikus kódkat, ún. mnemnikkat használ. Jellemzői: - géptípustól függő - gépközelsége miatt a gép adttságait jbban kihasználja, az ilyen nyelven írt prgram általában hatéknyabb, gyrsabb - nehézkes, körülményes 12.5.3.3. Magas szintű (prblémarientált) prgramzás: Jellemzői: - utasításkészletük igyekszik az emberhez igazdni - gépfüggetlen, a prgramzónak nem kell tudnia, hgy prgramja milyen gépen fg futni - az ilyen a nyelven írt prgram lassabb, a gép kihasználása rsszabb - ALGOL, FORTRAN, PASCAL, C prgramnyelvcsalád, BASIC prgramnyelvcsalád, Delphi A frrásprgram gépi kódra frdítása: A "közös nyelven" írt prgramkat a számítógép nem tudja értelmezni, hisz a közpnti vezérlőegysége - a CPU - csak a gépi kódú utasításk kezelésére képes. A prgramk szövegét gépi kódra kell lefrdítani. A prgram végrehajtásának lehetőségei: - Cmpiler használatával: A teljes prgramt lefrdítja és azt hajtja végre. - Interpretálással: Az értelmező prgram - interpreter - nem frdítja le egyszerre az egész prgramt, hanem futás közben srnként (utasításnként) értelmezi és végrehajtja. 12.5.4. Alkalmazói szftver 12.5.4.1. Felhasználói prgramk Egy-egy knkrét feladat megldására készült prgramk. Az ilyenfajta prgramkból van a legtöbb, s a felhasználók is a leggyakrabban ezekkel kerülnek kapcslatba: Szöveg- és kiadványszerkesztő prgramk A szöveges dkumentumk - levélek, pályázatk, jegyzetek stb. -, illetve kiadványk - könyvek, újságk stb. - elkészítésére alkalmas célprgramk. Például: - szövegszerkesztő: Wrd pad, Wrd fr Windws... 6
12.5.4.2. kiadványszerkesztő... 12.5.4.3. Adatbáziskezelő prgramk Nagybb mennyiségű adatk nyilvántartására, módsítására, csprtsítására alkalmas prgramk. Speciális fájlrendszerük van, melyhez az perációs rendszer csak az adatbáziskezelőn keresztül tud hzzáférni. 12.5.4.4. Grafikus prgramk Vizuális infrmációk megjelenítésére alkalmas prgramk. Kiemelt szerepe van a műszaki tervezésben, de előszeretettel használják a térképészet, az ktatás, szórakztatás stb. területeken is. Például: CAD 12.5.4.5. Oktatóprgramk (CAI - Cmputer Aided Desing) Száms területre és feladatra készülnek prgramk, melyek segítséget nyújtanak a tananyag hatéknyabb elsajátításáhz. 12.5.4.6. Játékprgramk A diákk számára ez nem igényel külön magyarázatt. Integrált prgramcsmagk Olyan prgramrendszerek, mely több felhasználói prgram feladatait képesek ellátni. Például: 12.5.4.7. FrameWrk Szövegszerkesztés, táblázatkezelés, adat-báziskezelés, elektrnikus pstázás stb. Számítógépes Integrált Gyártás prgramjai, CAXX technlógiák A termékek előállítását segítő számítógépes technlógiák, amely átfgja a teljes gyártási flyamatt: CAD (Cmputer Aided Desing = Számítógéppel Segített Tervezés) a tervrajzk elkészítésére CAM (Cmputer Aided Manufacturing = Számítógéppel Segített Gyártás) a számjegyvezérlésű (NC) gépek, kiszlgáló rbtk, szállítóberendezések vezérlésére CAPP (Cmputer Aided Prcess Planning = Számítógéppel Segített Flyamattervezés) a technlógia és a gyártási flyamat megtervezésére CAQC (Cmputer Aided Quality Cntrl = Számítógéppel Segített Minőségellenőrzés) a gyártás közbeni, illetve végtermék minőség-ellenőrzésére 12.5.4.8. Segédprgramk Hagymánysan az perációs rendszerekkel szemben a felhasználónak mindössze annyi elvárása vlt, hgy biztsítsa számára a számítógép kezeléséhez szükséges felületet. Manapság aznban az perációs rendszerek száms lyan szlgáltatást is tartalmaznak, amely nem elsődlegesen a rendszer működését, skkal inkább a felhasználó kényelmét vagy megelégedését hivatttak szlgálni. Léteznek tvábbá lyan felhasználói alkalmazásk is, amelyek az perációs rendszer szlgáltatásait kiegészítik, bővítik, esetleg javítják. A segédprgramk (utility) lyan prgramk, amelyek működésükben az perációs rendszer szlgáltatásaihz állnak közel, annak hiányzó műveletét valósítják meg (esetleg egy meglevő műveletet ldanak meg szebben-jbban-hatéknyabban, mint az perációs rendszer saját eszközei. Az perációs rendszerek által nyújttt kiegészítő szlgáltatásk megértéséhez nézzük meg a Micrsft Windws XP-ben alkalmaztt megldását: a következőkben néhány általáns célú rendszerkmpnenssel (vagy ha így jbban tetszik hiszen tulajdnképpen így kell(ene) neveznünk ezeket az alkalmazáskat segédprgrammal) ismerkedünk meg. Alapértelmezett telepítés mellett a START menüben a Kellékek csprt tartalmazza a Windws XP ilyen elemeit. 7
Szövegszerkesztést támgató alkalmazásból alapértelmezés szerint kettő is van a Kellékek között: a Jegyzettömb frmázatlan szöveg kezelését lehetővé tevő szerkesztő prgram (az angl nyelvben a különböző típusú, szöveget feldlgzó alkalmazáskra annak funkcinalitása szerint különböző (kifejező) elnevezések, ezt a csprtt text editr -nak hívják), míg a WrdPad egy alapszintű frmázási műveleteket kezelni képes szövegszerkesztő ( wrd prcessr ). Ennek megfelelően a Jegyzettömb elsődlegesen lyan jellegű szöveges tartalmak létrehzásának, szerkesztésének vagy megjelenítésének az eszköze, amelyek frmai jellemzőket nem tartalmaznak ilyenek pl. a különböző prgramkódk. A WrdPad segítségével pedig egyszerű frmáztt szöveget (pl. egy hivatals iratt, levelet) készíthetünk el. A Számlógép a nevéhez mérten sk meglepetéssel nem szlgál, de azt mindenképpen érdemes róla tudni, hgy több működési módja van: nrmál nézetben hagymánys négy alapműveletes számló eszköz, aznban tudmánys nézetben trignmetriai, statisztikai (és az infrmatikában jelentős számrendszereket is támgató) műveletek elvégzésére is alkalmas a két mód között a Nézet menü segítségével lehet váltani. Szintén a kellékek között érhető el a karakteres felület megjelenítésére szlgáló Parancssr, valamint a Windws Intéző is. A parancskról A Windws erősen kötődik és épít a grafikus felületre, de ez nem jelenti azt, hgy ne rendelkezne karakteres felületen is elérhető utasítás-rendszerrel. Jgsan merül fel a kérdés, mely szerint a grafikus felület eszközrendszere és az perációs rendszer szlgáltatásainak bősége mellett mi szükség lehet utasításkkal beavatkzni a rendszer működésébe? A válasz lehet(ne) alapvetően szemléletet tükröző is: a karakteres felületen való műveletvégzés gyrsabb, mint a grafikus környezet használata de véleményem szerint az utasításk ismerete elsődlegesen lyan esetekben haszns, amikr az adtt tevékenységnek nincs (vagy nem ismert, esetleg körülményesen elérhető) megfelelő (grafikus felületről is elérhető) alternatívája. A karakteres felület többféle módn is elérhető: a Kellékek csprtból vagy elindítható a Futtatás menüpnthz begépelt cmd vagy cmmand paranccsal is. A következőkben a legáltalánsabban használható parancsk rövid áttekintését adjuk: 1. lemezkezelés parancsai a. FORMAT megfrmázza a kijelölt háttértárat: új gyökérkönyvtárat (és fájlrendszert) hz létre (az esetleges előző fájlrendszer és az abban létrehztt állmányk természetesen törlésre kerülnek), illetve ellenőrzi a megadtt háttértár szektrait. Nem használható rendszert tartalmazó köteten. A helyreállítási knzlból indítva megadható a létrehzandó lemez fájlrendszere is. b. CONVERT FAT vagy FAT32 fájlrendszerű kötetet NTFS kötetté alakít. c. CHKDSK lemezellenőrzést hajt végre a megadtt köteten: megvizsgálja a szektrkat, megjelöli a hibás szektrkat (és megpróbálja helyreállítani a bennük található adatkat sérült lemez esetén célravezetőbb lehet a RECOVER parancs használata). d. LABEL létrehzza, megváltztatja vagy törli egy meghajtó lgikai aznsítóját (kötetcímkéjét). A kötetcímke aktuális értékének lekérdezésére használható a VOL parancs is. 2. könyvtárakra (mappa) vnatkzó parancsk a. MKDIR (MD) létrehzza a megadtt könyvtárat (könyvtárszerkezet megadása esetén a tartalmazó könyvtárak is létrejönnek!). b. CHDIR (CD) megjeleníti vagy kiválasztja (módsítja) az aktuális könyvtárat (könyvtár-váltás). 8
c. RMDIR (RD) törli a megadtt könyvtárat. Az aktuális könyvtár vagy annak szülő -könyvtára, tvábbá nem üres könyvtár nem törölhető! d. TREE grafikus frmában megjeleníti a megadtt könyvtárból kiinduló könyvtárszerkezetet. e. SUBST virtuális (lgikai) meghajtót hz létre a megadtt elérési út, mint gyökérkönyvtárból. 3. állmánykra vnatkzó parancsk a. COPY állmánykat másl. A parancs általáns alakja: COPY frrás cél, ahl általában a frrás és a cél is elérési út, de frrás -ként a billentyűzetet megadva lgikai eszközaznsítója CON szöveges állmány létrehzására is alkalmas, pl: COPY CON level.txt. Alkalmas állmányk összefűzésére is. b. MOVE állmánykat helyez át. c. RENAME (REN) állmányk aznsítóját (név, típus) váltztatja meg. d. ATTRIB beállítja, módsítja, megjeleníti vagy törli az állmányk karakteres felületen elérhető jellemzőit (attribútumait). (A CACLS parancs hasnló műveleteket végez el az állmányk jgsultsági jellemzőivel kapcslatban.) e. TYPE egy (szöveges) állmány tartalmát megjeleníti. f. DEL (ERASE) állmánykat töröl. Figyelem: a karakteres felület törlési művelete nem lgikai a törölt fájlk ténylegesen és véglegesen eltávlításra kerülnek (és nem a Lmtárba, de segédprgramkkal a törlés után még visszaállítható a fájl biznys esetekben )! 4. könyvtárakra és állmánykra egyaránt alkalmazható parancsk a. DIR állmánytulajdnságk megjelenítése: név, típus, időbélyegek, stb. b. COMPACT (csak NTFS partíción) a röptömörítés szlgáltatás használatának beállítása, lekérdezése. c. XCOPY teljes könyvtárszerkezet (állmányk és könyvtárak is!)máslása. 5. egyéb parancsk: környezet lekérdezésének, beállításának parancsai: a. DATE, TIME rendszerdátum és idő b. VER az perációs rendszer verziószáma c. PROMPT a készenléti jel alakja (alapértelmezés szerint az aktuális könyvtár teljes elérési útja és egy > jel) d. PATH keresési útvnalban szereplő könyvtárak (az ezekben a könyvtárakban található végrehajtható kódt tartalmazó állmányk a könyvtárszerkezet bármely pntjáról elindíthatóak) e. GETMAC, IPCONFIG, NETSTAT hálózati környezet alapvető paramétereinek lekérdezésére szlgáló parancsk. f. HELP a karakteres felület parancsainak rövid leírása (bármely parancs neve után a /? kapcsló az adtt parancsra vnatkzó részletes leírást jelenít meg) g. EXIT a cmd parancsértelmező befejezése, visszatérés a grafikus felülethez. Ahgy az a fenti (közel sem teljes) felsrlásból is látható, a Windws karakteres felülete ugyanlyan hatékny (sőt, biznys esetekben pl. hálózati paraméterek knfigurálása esetén még jbban használható) eszköz a felhasználó (vagy a rendszergazda) munkájában, mint a grafikus környezetben. Kmmunikáció, multimédia A Windws XP nagy hangsúlyt fektet felhasználói igények minél teljesebb kiszlgálására, ennek következménye a hálózati műveleteket és a multimédia alkalmazását (mint a felhasználói szempntból két legfntsabb infrmatikai alkalmazási terület) támgató segédprgramk minden krábbinál bővebb választéka. A sk vitát kiváltó Internet Explrer tvábbra is az perációs rendszer alapértelmezett böngészőprgramja maradt (bár immár pcinálisan eltávlítható), az Outlk Express (a Micrsft Office prgramcsmag részét 9
képező Outlk nevű kmplex csprtmunka-támgató prgram leegyszerűsített váltzata) az elektrnikus levelezést, a Messenger a közvetlen (n-line) kmmunikációt ( csevegés ), a NetMeeting a hálózatn keresztüli adatés infrmáció-megsztást teszi lehetővé (ez utóbbi alkalmazás egyben a multimédia támgatására is példa, hiszen az állmánykn túl audió és videó tartalmat is képes a hálózat felhasználói között tvábbítani, pl. videó-knferencia frmájában), végül pedig a Távli asztal szlgáltatás segítségével terminálszlgáltatás használatára (azaz fizikailag egy másik számítógépről használni egy távli számítógép erőfrrásait) nyújt lehetőséget az perációs rendszer. Ami a multimédia támgatását illeti, a Paint nevű grafikus szerkesztő (rajz-) prgram segítségével rasztergrafikus képek készíthetők, szerkeszthetők (a PrtScr billentyűvel lementett képernyőképek pl. kiválóan alakíthatók illetve menthetők. A Médialejátszó egyaránt alkalmas audió- és videófájlk lejátszására, a Hangrögzítő illetve a Mvie Maker pedig az ilyen frmátumú állmányk létrehzására, szerkesztésére. Felügyeleti eszközök A segédprgramk között külön csprtt képeznek nem feltétlen a megvalósító alkalmazásk megjelenése vagy elhelyezkedése szempntjából, skkal inkább a nyújttt szlgáltatásk tekintetében azk az alkalmazásk, amelyek az perációs rendszer működésének megváltztatására szlgálnak, ezek a felügyeleti eszközök. (Ezeket az alkalmazáskat, szlgáltatáskat általában alapértelmezett felhasználói jgsultság mellett nem, vagy csak krlátztt funkcinalitással használhatjuk a teljes körű felügyelethez kitüntetett felhasználói jgsultságk - a Windws XP fgalmai szerint kiemelt felhasználó vagy rendszergazda - szükségesek.) Ezek közül felhasználói szempntból legfntsabbak a háttértár állaptával és a felhasználói tevékenységhez szükséges prgramk kezelésével kapcslats alkalmazásk. Az előbbire példa a Hibaellenőrző és a Töredezettség-mentesítő (mindkét alkalmazás az ellenőrizni kívánt háttértár Tulajdnságk lapjának Eszközök fülén érhető el). A Hibaellenőrző a fájlrendszer hibáinak felderítésében és kijavításában játszik szerepet, a Töredezettség-mentesítő pedig a tárlás-szervezés lgikájából következő elhelyezkedési prblémák ptimalizálására és ilyen módn a lemez teljesítményének növelésére (gyrsabb lesz a fájlk elérése egy nem töredezett tárlási rendszerben) szlgál A prgramk kezelésével kapcslatban alapvetően két eszközt kell kiemelnünk: az egyik a rendszer aktuális állaptát megjelenítő (és szükség szerint beflyáslni képes) alkalmazás a Feladatkezelő, a másik a prgramk elérhetőségével (is) kapcslats műveleteket tartalmazó Vezérlőpult. A Feladatkezelő elindítható a Tálca gyrsmenüjéből vagy a CTRL-ALT-DEL (hagymánysan a számítógép 10
újraindítására szlgáló) billentyű-kmbináció segítségével. Használatával áttekinthető a rendszerben futó alkalmazásk és az alkalmazásk által használt flyamatk állapta, erőfrrás-használata, valamint a rendszer általáns teljesítményére vnatkzó mérőszámk és a hálózati felhasználásra vnatkzó adatk. Igazi jelentőségét aznban az áttekintésen túl a beavatkzás lehetősége adja: segítségével elindíthatunk és leállíthatunk alkalmazáskat (pl. a nem válaszló (lefagytt) vagy a nem kívánt (vírus) prgramkat). A Vezérlőpult (START menü önálló prgramcsprtja) a felhasználói beavatkzást támgató eszközök alapvető gyűjteménye, melyek közül a felhasználói felület szempntjából a Megjelenítés, a kezelés szempntjából az Egér illetve a Billentyűzet, a működés szempntjából a Rendszer, a prgramk szempntjából pedig a Prgramk telepítése és eltávlítása a leglényegesebb. Összefglalva tehát a segédprgramk lyan prgramk (Utility), melyek a rutinfeladatk végrehajtásában állnak rendelkezésünkre. Attól függően, hgy miben állnak segítségünkre több csprtját különböztetjük meg: - Az perációs rendszer parancsainak egyszerű kiadását teszi lehetővé. Például: különféle (Unreal Cmmander, Ttal Cmmander, )Cmmander-ek, - Lemezkezelő, partíciókezelelő - Víruskereső és vírusmentesítő - Adatmentő és visszatöltő - Tömörítő - Hang, videó kódló, dekódló - És még több tucat fajta 12.6. Szftverek csprtsítása egyéb szempntk szerint 12.7. Számítógépes üzemmódk Meghatárzzák, hgy az egyes prgramk hgyan vehetik igénybe a számítógépet, az adatk feldlgzása, az elvégzendő munkák időben milyen visznyban állnak egymással. Az üzemmódk csprtsításának szempntjai: a prgramk igénybevétele szerint: egyedi prgramfuttatású üzemmód multiprgramztt üzemmód idősztáss üzemmód az adatk feldlgzása szerint: párbeszédes, interaktív üzemmód kötegelt, batch üzemmód valós idejű üzemmód 11
perifériák kezelése szerint (Lásd: 12.7. prezentációkat: 12.7.hardvercsatlas.pdf: Kvács Endre: A Számítógépek hardver elemei Krszerű perifériák és rendszercsatlásuk 12.7. I-O kezelés.ppt dr. Kvács György: Számítógép-architektúrák): plling IRQ DMA 12.7.1. Egyedi prgramfuttatású üzemmód Egy időben mindig csak egy prgram fut, csak egy prgram tartózkdik a memóriában. A számítógép csak egy prgram utasítássrzatával fglalkzik, függetlenül attól, hgy az lefglalja minden erőfrrását, vagy sem. 12.7.2. Multiprgramztt üzemmód Egyidejűleg több prgram fut, több prgram tartózkdik a memóriában, s ezek sztznak a gép erőfrrásain. Jelentősége abban van, hgy lassú perifériák által kztt kényszerű várakzási időt kihasználja úgy, hgy a várakzási idő alatt a CPU használatát más a memóriában tartózkdó prgram számára biztsítja. 12.7.3. Idősztáss üzemmód Egyidejűleg több felhasználó dlgzhat a gépen. Mindegyik ciklikusan egy-egy időszelet alatt használhatja prgramját. Az átkapcslás lyan gyrs, hgy minden 12
felhasználó úgy érzi, csak vele fglalkzik a gép. 12.7.4. Interaktív üzemmód Az ember és a gép közvetlen párbeszédes kapcslatban van. A gép flyamatsan tájékztat a műveletekről, felkínálja azkat, kezeli a felhasználó válaszait. 12.7.5. Batch üzemmód Az adatkat, feladatkat nem aznnal a "keletkezésükkr" dlgzza fel, hanem összegyűjtve időszaknként. A gép önállóan hajtja végre a "kötegbe" szedett utasításkat. Ebbe a körbe tartzik a parancsfájlk futtatása is. 12.7.6. Valós idejű üzemmód Az adatkat, feladatkat aznnal "keletkezésükkr" végrehajtja. Elegendően gyrs, hgy valamilyen külső eseményre aznnal reagáljn. Általában különböző berendezéseket vezérlő-szabályzó prgramk. 12.8. Bt flyamat Az perációsrendszer feladatai közé tartzik, hgy felkészítse a számítógépet az alkalmazásk futtatására. Azindítási flyamat srán pntsan ez történik. Miután a számítógép öntesztje lefuttt, a BIOS keresni kezdi az perációs rendszert a rendszertöltő szektrkban, és az elsőt, amit megtalál elindítja. Elsőként a kernel töltődik be és indulel. Innentől rendszerfüggő a flytatás, de nagyvnalakban általánsítható. Eszközök inicializálása: A rendszer keresi az új hardvereszközöket, a meglévőkhöz pedig betölti és elindítja az illesztőprgramt.(dos-ban pl.cnfig.sys) Szlgáltatásk elindítása Felhasználói interakció megkezdése Bejelentkeztetés: Többfelhasználós rendszerek esetén mielőtt a felhasználó kapcslatba lépne a számítógéppel, aznsítania kell magát, általában felhasználói névvel és jelszóval. Autmatikusan induló prgramk indítása: Ide tartznak azk a prgramk, amik segítik a felhasználó kapcslattartását a számítógéppel, illetve azk is, amiket ő maga jelölt ki. Tipikus vállalati példa a bejelentkezés után induló e-mail kliens. 12.9. Állmánykezelés A merevlemez lgikai szerkezete A partíciók A lemezen kialakíttt fizikai szerkezet önmagában még nem teszi lehetővé, hgy állmánykat is tárljunk rajta. Ehhez a következő lépésket kell még megtenni: 13
1. A lemez partícinálása 2. A partíción a lgikai fájlszerkezet kialakítása (lgikai frmázás) A partíció fgalma A partíció a merevlemez egy önálló lgikai egysége, amely fájlrendszer tárlására alkalmas. Ahhz, hgy egy merevlemezt használni tudjunk, legalább egy frmáztt partíciót kell tartalmaznia. Egy lemez összefüggő fizikai szerkezetét tehát lgikailag egymástól lgikailag független részekre bntjuk. Ezeket a részeket nevezzük partícióknak, a felsztás flyamatát pedig particinálásnak. Hármféle partíciót különböztetünk meg. Vegyük srban. A partíciók fajtái PC-s rendszerekben Az egyik (és manapság leggyakrabban használt) partíció az elsődleges (primary) partíció. Az elsődleges partíción frmázás után állmányk tárlhatók. Legfntsabb tulajdnsága, hgy a különböző perációs rendszerek szeretnek az elsődleges partícióról indulni. Egy merevlemezen az elsődleges partíciók száma (PC-s rendszerekben) 0, 1, 2, 3 vagy 4. Az elsődleges partíciókhz a Windws perációs rendszer általában betűt rendel (C:, D: stb.), de lehetőség van már itt is arra, hgy egy partíció egy könyvtárban jelenjen meg. A UNIX típusú perációs rendszerek a partíciókat (feltéve ha lefrmáztuk őket) egy-egy alkönyvtárba csatlják. A másik partíciótípus a kiterjesztett (extended) partíció. A kiterjesztett partíció nem frmázható, csupán újabb, úgynevezett lgikai partíciók hzhatók rajta létre. Extended partíció száma (PC-s rendszerekben) 0 vagy 1 lehet. A harmadik partíciótípus tehát a lgikai partíció, mely az előzőek szerint az extended partíción található. Számuk nem krlátztt. A Windws ezekhez is betűt rendel, míg a UNIX tipusúak alkönyvtárba csatlják. Általában az perációs rendszerek lgikai partíciókról nem tudnak elindulni. Partíciók Hnnan tudja a rendszer, hgy hány partícióra van felsztva a merevlemez, illetve hl vannak ezek a partíciók? A különböző rendszerek más-és más megldást alkalmaztak. MBR - Master Bt Recrd PC-s rendszerekben a lemez 0. szektra (melynek neve MBR, azaz Master Bt Recrd) tartalmaz egy partíciós táblát és egy kis prgramt. A partíciós tábla felfgható a merevlemezen levő partíciók tartalmjegyzékének. Ahgy egy könyv tartalmjegyzéke megmutatja, hgy a könyv biznys fejezetei a könyv hányadik ldalán kezdődnek, úgy a Master bt recrd-ban levő partíciós tábla is megmutatja, hgy a partíciók a merevlemezen hl találhatóak. A partíciós táblának 4 sra van, és ezekben vannak eltárlva az elsődleges partíciók és a kiterjesztett partíció adatai. A kiterjesztett partíció által tartalmaztt lgikai partíciók táblázata nem a MBR-ben, hanem a kiterjesztett partícióban található. Mivel 4 sr van, ezért lehet maximum 4 partíció. Ha ebből mind a 4 elsődleges, akkr nem lehet kiterjesztett (így lgikai sem), ha meg van 1 kiterjesztett (több nem lehet), akkr maximum mellette 3 elsődleges található. 14
Az MBR felépítése A gép indulásakr miután a BIOS elvégezte a POST (Pwer n Self Test) feladtait, elindítja az MBR kis prgramját, mely belvassa a partíciós táblát, ellenőrzi, melyik partíció az aktív (azaz bt-lható), és belvassa annak az első szektrát, amit bt szektrnak nevezünk. (Az MBR szintén egy bt szektr, de különleges státusza és emiatt neve van.) Ez a bt szektr egy másik kis prgramt tartalmaz, mely belvassa az perációs rendszer első részeit az adtt partícióról (ha bt-lható), és elindítja azt. Mint minden szektr, a MBR is 512 bájt terjedelmű. A Master bt recrd (MBR) partíciós táblájában mindegyik partíció bejegyzése a következő infrmációk leírásából áll: aktív állaptt jelző bájt: azt jelzi, hgy a partíció aktív-e vagy sem (Az aktív partícióról próbálja meg betölteni az perációs rendszert) partíció kezdete és vége (vagyis a partíció melyik cilinder melyik lemezldalának melyik szektránál kezdődik, illetve melyiknél végződik) partíció mérete (szektr darabszámban kifejezve) - maximum 2 TerraByte méretű lehet egy partíció partíció típusa (ami lehet elsődleges vagy kiterjesztett) A MBR épsége nagyn fnts. Ha a MBR-ben levő partíciós tábla megsérül, akkr a számítógép indítását követően a MBR prgram nem találja meg az indítandó perációs rendszer partícióját, következésképpen az perációs rendszer nem fg elindulni. Amennyiben a MBR prgram a partíciókat nem találja meg, a merevlemez partíción tárlt fájlk és könyvtárak sem lesznek elérhetőek. Ha a MBR prgram sérül meg, akkr a merevlemezről nem fg az perációs rendszer btlni. Állmányrendszerek Az perációs rendszerek az állmánykat állmányrendszereken tárlják. Az állmányrendszer független a hrdzótól (merevlemez, CD, pen-drive, memória), és leírja az állmányk elhelyezkedését a hrdzón a könnyebb megtalálás és elérhetőség céljából. Állmányrendszerek létrehzhatók virtuálisan is, virtuális adatk eléréséhez (pl. prcfs a flyamatk adatainak megjelenítéséhez, illetve paramétereik váltztatásáhz, vagy hasnló állmányrendszer építhető hálózati adatkhz is). Az állmányrendszer egy absztrakt adattípus halmaz, melyet az adatk tárlására, hierarchikus szervezésére, 15
manipulációjára, elérésére és a köztük levő navigálásra terveztek ennek következtében sk köze van az adatbáziskhz. A legelterjedtebb állmányrendszerek az lyan hrdzókn találhatók, melyek adtt hsszúságú blkkkat (tipikusan 512 bájt) más néven szektrkat szlgáltatnak. Az állmányrendszer-kezelő szftverek felelősek azért, hgy a szektrkat állmánykba illetve könyvtárakba szervezze, és nymn kövesse, melyek szektr melyik állmányhz tartzik, illetve, hgy mely szektrk szabadk. Az állmányrendszerek általában tartalmaznak könyvtárakat, melyek minden állmánynévhez hzzárendelik az állmányt legtöbbször egy index állmányhz, mely megadja az állmány fglaltsági táblát. Ilyen tábla a FAT az MS-DOS rendszerekben, illetve az inde a Unix rendszereken. A könyvtárakat maguk is tartalmazhatnak egész könyvtárrendszereket. Néhány állmányrendszerben az állmánynevek strukturáltak, meghatárztt szabvánnyal a kiterjesztésre és a verziószámra. Más rendszereken az állmánynevek egyszerű karakterlánck, és a metainfrmáció másutt tárlódik. A hagymánys állmányrendszerek megengedik állmányk és könyvtárak létrehzását mzgatását törlését A hagymánys állmányrendszerek megengedik tvábbá állmányk csnkítását (végéből) megnövelését az állmány végéhez való hzzáírással helyettesítését (törlés létrehzás). Az állmányrendszer feladata jgsultságk számntartása is: csprts jgsultságk (felhasználó, csprt, többiek) hzzáférési lista (ACL: Access Cntrl List) 12.9.1. Állmányrendszerek típusai: Lemez állmányrendszerek: az állmányk adathrdzón való tárlására szlgál Típusai: FAT, NTFS, HFS+, ext2, ext2, ISO 9660, ODS-5, UDF, stb. Egyéb csprtsítás: naplózó, illetve verziókövető (pl. VAX/VMS) állmányrendszerek. Adatbázis állmányrendszerek: a hierarchikus struktúra helyett az állmánykat metainfrmációval látjuk el (típus, szerző, témakör, stb,) Típusai: BFS, WinFS Tranzakciós állmányrendszerek: főleg a pénzügyi világban használatsak, váltzás nymn követésre használatsak. Egy váltzás több állmányt is módsíthat egyszerre. Üzemzavar esetén minden tranzakció visszaállítható a státuszával. Hálózati állmányrendszer: kliensként működik, és hzzáférést biztsít a szerveren levő állmánykhz. Típusai: NFS, SMB, AFS, valamint az FTP és WebDAV kliensek. Speciális célú állmányrendszerek: minden nem lemez és hálózati alapú állmányrendszer. A szftverek generálják le dinamikusan a tartalmukat. Típusai: flyamatk közötti kmmunikáció, ideiglenes tárhelyek. Unixn (állmányrendszer rientált perációs rendszer): prcfs (/prc) a flyamatk paramétereinek elérése. Vyager I és II szalags rendszer alapú állmányrendszert használt Cassini-Huygens és a Mars sznda (Rver) valós idejű perációs rendszer állmányrendszerét (RTOS) használja (flash memória). 16
12.9.2. Állmányk tulajdnságai: Állmánynak vagy fájlnak nevezzük a lgikailag összefüggő adatk halmazát, tömbjét. Tárlásuk bármilyen adathrdzón történhet. Két féle fájlt különböztetünk meg. Az első a prcesszr által végrehajtható utasításkat tartalmazó futtatható állmány (más néven bináris állmány). A másdik típus az adatállmány, mely a futtatható prgramk számára képes értelmezhető adatt, adatkat biztsítani. (képfájl, szövegfájl, adatbázisfájl) A fájlrendszer az az általáns struktúra, amely alapján az perációs rendszer elnevezi, tárlja és rendszerezi a fájlkat. 12.9.2.1. Állmányk aznsítása Minden állmány rendelkezik aznsítóval, mely alapján megkülönböztetjük őket. Ez az aznsító egy névből, egy kiterjesztésből és a kettőt elválasztó karakterből (pnt) áll. Az aznsításnak különböző perációs rendszereken eltérő szabályai vannak. Általáns aznsítási szabályk Egy könyvtárn belül azns névvel és kiterjesztéssel legfeljebb egy fájl rendelkezhet. Több azns névvel rendelkező fájl szerepelhet egy könyvtárn belül, de csak ha a kiterjesztésük különbözik. Több nevében és kiterjesztésében azns fájl is létezhet a partíción, de ennek feltétele, hgy minden fájlnak eltérő könyvtárban kell szerepelnie. Aznsítás DOS perációs rendszer alatt(8+3): A DOS perációs rendszerben a fájlnév legalább 1, legfeljebb 8 karakter hsszúságú lehet. Tartalmazhatja az angl ABC 26 betűjét, számjegyeket, kötőjelet és alulvnást. Nem engedélyezett a szóköz, perjel, kcsivissza karakter (backslash), relációs jelek. Ezzel a névadási szisztémával 4 347 792 138 496 (azaz több mint négyezer-hármszáznegyvenhétmilliárd-hétszázkilencvenkétmillió) különböző módn nevezhetjük el fájljainkat. A kiterjesztés legfeljebb 3 karakter hsszúságú lehet, megadása nem kötelező. Megközelítőleg 54000 kiterjesztés különböztethető meg. Aznsítás Windws perációs rendszerek alatt: A Windws perációs rendszerben a fájlnév 256 karakter hsszúságú lehet. Tartalmazhat UNICODE karaktereket (pl. ékezetes betűk), szóközöket, felkiáltójelet, s több pntt is. Több pntt tartalmazó fájlaznsító esetén az utlsó pntt követő karakterlánc lesz a fájlkiterjesztés. Pl.: els.masdik.harmadik esetén a kiterjesztés a harmadik karakterlánc. Nem megengedett karakterek a kcsivissza karakter, perjel, kérdőjel, csillag, idézőjel, relációs jelek. 17
12.9.2.2. Fájl attribútumk Név (magyar) Név (angl) Tulajdnság Csak lvasható Read nly A fájlt csak lvasni lehet, módsítani a tartalmát, áthelyezni és törölni nem. Rejtett Hidden Ha egy fájl rejtett, nem szerepel a közönséges könyvtárlistában, külön beállítás alapján megjeleníthetık. Rendszer System A fájl az perációs rendszer része vagy az perációs rendszer közvetlenül használja azt. Az ilyen attribútummal rendelkezı fájlkat nem ajánltt módsítani, törölni vagy áthelyezni, mert az a rendszer instabilitásáhz, összemlásáhz vezethet. Archív Archive Kijelöli a fájlt visszaállításra vagy eltávlításra. Fıleg alkalmazásk használják ezt az attribútumt, de biztnsági mentés készítésekr is mentésre kerülnek az ezzel az attribútummal rendelkezı fájlk. Eszköz Device Fenntartja a fájlt késıbbi használatra. (Felhasználó által nem beállítható) Ideiglenes Temprary A prgramk és az perációs rendszerek is létrehz(hat)nak ideiglenes fájlkat a háttérben futás közben a lehetı leggyrsabb adatelérés érdekében. Amint nincs szükség többé az ideiglenes fájlkra, törlésre kerülnek. (Felhasználó által nem beállítható) Tömörített Cmpressed A fájl tömörített frmában tartalmaz adatkat, értelmezéséhez elıször ki kell csmaglni. Offline Offline A fájl megkapja ezt az attribútumt, ha az adatkat nem képes aznnal rendelkezésre bcsátani. (Felhasználó által nem beállítható) Nem tartalmindexelt Nn Cntent Indexed A fájl nem lesz indexelve az perációs rendszer indexelı-szlgáltatása által. Titksíttt Encrypted Fájl esetében ez az attribútum azt jelenti, hgy minden adatt titksíttt frmában tárl, tehát nem képes közvetlenül értelmezhetı adat reprezentálására. A fájlk tulajdnságait, felhasználhatóságát, hatóköreit leíró jelölések az attribútumk. Az, hgy milyen attribútumkat vehetnek fel a fájlk, a fájlrendszertől függ. Attribútumk listája (NTFS fájlrendszerben), illetve vörös színnel jelölve a FAT fájlrendszer fájl attribútumainak listája: Fájlkiterjesztések A kiterjesztés (angl nyelven: extensin) a fájl által tárlt adat típusáról ad felvilágsítást. Segíti az perációs rendszert abban, hgy az állmányhz egy futtatható alkalmazást rendeljen, a felhasználói prgramknak pedig megadja az adat értelmezésének módját. (Pl.: Egy szöveg típusú adathalmazt más módn kell értelmi, mint egy kép típusút) Fájlméret A fájlméret megadja, hgy a fájl mekkra területet fglal el annak a meghajtónak az összterületéből, melynek fájlrendszerében elhelyezkedik. Ezt a mennyiséget bájtkban mérjük. Elérési út Megadja, hgy az adtt fájl eléréséhez mely könyvtárakn át kell navigálni. Első karaktere a meghajtó betűjele, a tvábbi karakterek adják meg az alkönyvtárak nevét (backslash) karakterrel elválasztva. Pl.: C:\User\Dcuments\ Dátumadatk 13. Tömörítés Létrehzás dátuma: Azt a dátumt és időpntt adja meg, amikr a fájlt a rendszerben létrehzták. Ez az adat sha nem váltzik meg. Módsítás dátuma: A fájl legutóbbi módsításának dátumát adja meg. Ez az adat minden módsításkr megváltzik. Hzzáférés dátuma: Azt a dátumt adja meg, amikr valamely felhasználó legutóbb hzzáfért a fájlhz. A segédprgramk különböző típusai közül a felhasználói gyakrlatban talán legtöbbször használtak (és ilyen értelemben az egyik legfntsabbak) a tömörítő prgramk. A tömörítés elve egyszerű: az adatt eredeti méreténél kisebb méretűre kell átalakítani. Az átalakítás célja általában a tárlási helyigény csökkentése (egy kisebb állmány kevesebb 18
helyet fglal), de manapság ugyanilyen fnts a tvábbítás időigényének a csökkentése (pl. hálózatn keresztül). A tömörítés flyamatában az eredeti adatt frrásnak, a tömörítés eredményeként előálló újabb váltzatt pedig archívumnak nevezzük. A tömörítés általában (de nem szükségszerűen) kétirányú flyamat: a frrás -> archívum irányt tömörítésnek (becsmaglásnak) nevezzük, az archívum -> frrás művelet neve kibntás (kicsmaglás, kitömörítés). A tömörítési eljáráskat alapvetően ezen átalakítási módszerek szerint kategrizálhatjuk: 13.1. A veszteséges tömörítési eljárásk A veszteséges tömörítési eljárásk srán a frrásból biznys részek kimaradnak az archívum elkészítése srán. Ebből következik, hgy ezek a tömörítési eljárásk általában nem megfrdíthatóak, azaz nem tartzik hzzájuk kibntási művelet. Felmerül a kérdés, hgy mi értelme van tömöríteni, ha a tömörítés adatvesztéssel jár? Természetesen csak akkr alkalmazható ez a fajta tömörítési eljárás, ha az adatvesztés mértéke megengedhető, tipikusan ilyenek a multimédia jellegű adatk tömörítési eljárásai. (Az elv az, hgy az emberi érzékszervek becsaphatók : ha a frrásból elhagyjuk azkat a részeket, amelyeket úgysem tudnánk az érzékszerveinkkel felfgni pl. hangk esetében az emberi fül által érzékelhető 20 Hz 20 KHz frekvencia-tartmányn kívül esőket, akkr ez a veszteség nem számttevő.) A veszteséges tömörítési eljárásk srán készülő archívumk (általában nem is szkás őket archívumnak nevezni, inkább egy újabb adattípusról beszélhetünk a tömörítés eredményeként) közvetlenül felhasználhatóak: megnézhető, meghallgatható, szerkeszthető, stb. Ismertebb veszteséges tömörítési eljárásk pl. az állóképek esetén alkalmaztt jpeg eljárás, az audió-adatk tömörítésére használt MP3 kódlás, vagy a videók mpeg, illetve DIVX kódlása. 13.2. A veszteségmentes tömörítési eljárásk Ezzel szemben a veszteség-mentes tömörítési eljárásk alkalmazásakr az archívumból (a kibntási flyamat srán) a frrás tartalma maradéktalanul helyreállítható. Természetes, hgy ezeket az eljáráskat elsősrban a tényleges adat-tartalmú állmányk (pl. dkumentumk, táblázatk, stb.) tömörítésére használhatjuk. A veszteség-mentes tömörítési eljárásk eredményeként létrejövő archívumban megtalálható ugyan a frrás teljes (eredeti) tartalma, de közvetlen módn nem dlgzható fel, csak a visszaállítás után. (Ez alatt azt kell érteni, hgy ha pl. egy szöveges dkumentumt betömörítek, akkr az archívumt hiába szeretném egy szövegszerkesztővel szerkeszteni.) Nagyn sk ilyen eljárás (ismétlődés-alapú: RLE, statisztikai alapú: Huffman, lexikai: LZW, stb.) létezik és ennek megfelelően nagyn sk (és skféle) tömörítőprgrammal is találkzhatunk (különböző ZIP variánsk, RAR, LHA, ICE, stb.). Egyes perációs rendszerek (a különböző Linux rendszerek eredendően, de manapság már a Windws XP is) natív módn (az perációs rendszer saját szlgáltatásaként, nem segédprgram frmájában is támgatnak különböző tömörítési eljáráskat. A használ(ni kíván)t tömörítőprgram kiválasztása a felhasználó szubjektív megítélésén alapul, általánsan igaz az, hgy nincs lyan eljárás (és nincs lyan tömörítő prgram sem), amely minden szempntból jbb lenne a többinél. Ilyen szempnt lehet valamely hatéknysági mérőszám (mennyire (a frrás méretének %-ban) képes tömöríteni a prgram, milyen gyrs, stb), de akár az elterjedtség (pl. a ZIP alkalmazásk népszerűségének egyik ka az, hgy az Interneten kvázi-szabvánnyá vált), a kezelhetőség vagy a nyújttt többletszlgáltatásk (titksítás, testre szabhatóság, stb.) is. A hatéknyság vizsgálatánál ne feledkezzünk meg arról, hgy a tömörítés két alapvető jellemzője (a méret és az időigény) általában egymásnak ellen-hat: egyrészt a tömörítés egy kódlási eljárás, és mint ilyen, időigényes, másrészt a tömörítés célja a méretcsökkentés. Könnyű belátni, hgy minél kisebb méretet szeretnénk elérni, (általában) annál több műveletre van szükség a kódlás srán következésképpen annál tvább tart a be- és a kitömörítés. (A két szempnt közti preferencia általában minden egyes tömörítési művelet srán külön beállítható.) A kezelhetőség szempntjából a grafikus felüleltű vagy akár az perációs rendszer saját szlgáltatásaiba integrálódni képes prgramk valószínűleg egyszerűbben kezelhetők egy átlags ismeretekkel rendelkező felhasználó számára, ugyanakkr egy parancsmódú váltzat száms lyan 19
többletműveletet tartalmazhat (pl. kapcslók használatával), amely a grafikus felületen keresztül nem érhető el (jó példa erre az arj nevű prgram). 13.3. Képtömörítés A képek mérete a képet alktó képpntk számától, valamint az alkalmaztt színmélységtől függ. Például egy teljes képernyős kép helyigénye legalább 800*600 felbntásnál 3 bytes, azaz valós, true clr, színmélység esetén 800*600*3, azaz 1440000 byte. A nagy képméretek miatt szükség van a képek tömörítésére. A Web böngészők a képek átviteléhez 2-256 szín esetén veszteségmentes GIF, 16 milliós valós szín esetén veszteséges JPEG frmátumt használnak. Veszteségmentes tömörítéskr a visszaállíttt kép minősége azns az eredetivel. Tömörítéskr elérhető méretcsökkenés a kép tartalmának függvénye. Az átlags tömörítési arány 1:4 re tehető (pl.: GIF). Veszteséges tömörítés alkalmazásakr a tömörített, majd visszaállíttt kép minősége rsszabb az eredetinél. A minőségrmlás fka a használt tömörítési eljárástól függ. A tömörítési arány kb.: 1:10 körül van (JPEG). Ismert a fractal tömörítés, amely szintén veszteséges tömörítés. Ez 4-5-ször jbb tömörítési arányt eredményez, azns képminőség mellett, mint az előzőekben ismertetett technlógiák. 1:45 körüli méretcsökkenést is el lehet vele érni. Az előző példa esetén 800*600 képpnts true clr kép esetén 32 Kbyte-t jelent. A fractal tömörítéssel tömörített fájlkat.fif fájlknak nevezik (Fractal Image Frmat). A visszaállítás felbntás független. Az eredetinél nagybb méretben is visszaállítható a kép, akkr sem lesz szemcsés. A módszer hátránya, hgy maga a tömörítés idő- és számlásigényes flyamat, néhány percig is eltarthat. A tömörített képfájlk kicsmaglása gyrs, de alul marad a.jpeg kitömörítéssel szemben. 14. Archiválás Az archiválás menete 14.1. Előrendezés 14.2. Szkennelés Az iratk tárlási módjától függően technlógiai és iratkezelési szempntkból is gyakran szükség lehet az iratk előrendezésére. Ezzel elkerülhető a duplikált példányk bevitele, kiválaszthatóak a lejárt, selejtezésre szruló iratk, csprtsíthatóak az alaki, minőségi szempntból más beviteli technlógiát érintő dkumentumk. A szkennelés segítségével vihetjük fel számítógépünkre dkumentumaink digitális képét. A műveletet többféle technikai paraméterrel is végezhetjük ezek a következők: Méret - legtöbbször A4-es dkumentumkról van szó, de gyakran van szükség ettől eltérő méretű dkumentumk szkennelésére is (pl.: műszaki rajz, ftó) Felbntás - a szkennelt dkumentum minőségének egyik fnts meghatárzója. általában dpi ben van megadva. (dpi - Dt Per Inch = 25.4 milliméterenként hány képpntt tartalmaz a kép) A legtöbb esetben a 300 dpi bőségesen elegendő - egy fax felbntása max. 200 dpi lehet Színek száma - hármféle lehetséges váltzat létezik: Lineart - két szín, fekete és fehér - ez a leggyakribb Grayscale - 256 szürkeárnyalat - vízje les, alánymtt dkumentumknál használats Clr - 16.7 millió szín - ftók, színes képek Frmátum - nem szrsan a szkenneléshez kapcslódik, hiszen a későbbiek flyamán a képeinket átknvertálhatjuk más frmátumra, de célszerű a 20
képeket a tárlásnál használt végleges frmátumban tárlni, hiszen megtakaríthatjuk az értékes gépidőt. Néhány gyakran használt frmátum: 14.3. Adatbevitel 14.4. Ellenőrzés GIF - maximum 256 színmélység, rajzk, fekete fehér képek tárlás ára ptimalizált. A böngészők által támgattt frmátum TIFF - több váltzata is létezik, többféle tömörítési metódussal. A CCITT4 váltzat különösen alkalmas fekete-fehér dkumentumk tárlására, mert kevés helyet fglal és többldalas (multipage) frmátuma is van. A file-ban elhelyezhetőek különböző szöveges megjegyzések is, amelyeket felhasználhatunk hitelesítésre, adattárlásra egyaránt. JPEG - veszteséges tömörítés, általában ftók tárlására használják. Szürkeárnyalats és színes váltzata is létezik. A böngészők is támgatják. Ahhz, hgy dkumentumtárunkból az iratkat gyrsan is biztsan ki tudjuk keresni, szükséges, hgy a dkumentumhz tartzó infrmációkat adatbázisban rögzítsük. Egy dkumentumhz kapcslódó adatk összességét a dkumentum adatlapjának nevezzük, ami általában az adatbázisunk egy rekrdja. Ez az adatbázis az elektrnikus irattárunk szíve, hiszen ha keresünk egy dkumentumt, a keresési feltételek megadása után ebben az adatbázisban található adatk alapján kapjuk meg az eredményt. Fnts, hgy az adatlap mezői helyesen és pntsan legyenek kitöltve, hiszen egy hibás mező a dkumentumunk lgikai elvesztését kzhatja! Az adatbevitel egy része történhet OCR segítségével is. (OCR= Optical Character Recgnitin, vagyis ptikai karakterfelismerés.) Ez azt jelenti, hgy a szkennelt kép egy részét a számítógép szöveggé alakítja, és autmatikusan vagy perátr segítségével beírja az adatlap megfelelő helyére. Az adatlap struktúrájának felépítésénél legfőbb szempnt, hgy csak azkat a mezőket (aznsítókat) tüntessük fel rajta, amelyek szerint később keresni fgunk. Ha túl sk (ráadásul felesleges) adatt viszünk be, az jelentősen megdrágíthatja az archiválás költségeit, ráadásul zavart kzhat. Az ellenőrzés garantálja a dkumentumtárunk hitelességét. Nem érdemes kihagyni, hiszen még a legjbban technlgizált flyamatba is csúszhatnak hibák. Az ellenőrzés flyamán meg kell vizsgálni, hgy: 14.5. Utómunkálatk Nincs-e szkennelési hiba a képen (ferdeség, szennyeződés, stb.) A szkennelt kép valóban megegyezik-e az eredetivel Ki van-e töltve az adatlap A feladat típusától függően skféle lehet, pl.: biztnsági máslatk elkészítése, adatbázis újraindexelése, rendszerintegráció-, betanítás, stb. Ide tartzik még a dkumentumk hitelesíti jegyzőkönyvének elkészítése is. Az archiválás előnyei: Tetszőleges helyről elérhető a teljes irattár Széleskörű keresési feltételek megadásával pillanatk alatt elérhetjük a dkumentumt Kisebb helyen tárlhatóak a dkumentumk (pl.: 1 CD-n kb. 13000 A4-es ldal fér el) Egyszerűen és gyrsan készíthetünk elektrnikus máslatkat A dkumentumk tvábbi felhasználása egyszerűbb Megkímélhetjük magunkat és kllégáinkat a fárasztó gépeléstől (OCR) 21
15. Adatvédelem, adatbiztnság 15.1. Mi az adatvédelem? Az adatkról készített biztnsági máslatk teljes védelmet biztsítanak irattárunknak Személyes adatk gyűjtésének, feldlgzásának és felhasználásának krlátzását, az érintett személyek védelmét biztsító alapelvek, szabályk, eljárásk adatkezelési eszközök és módszerek összessége. 15.2. Mi az adatbiztnság? Az adatbiztnság az adatk jgsulatlan megszerzése, módsítása és tönkretétele elleni műszaki és szervezési megldásk rendszere. 15.3. Mi a különbség az adatvédelem és az adatbiztnság között? Az adatvédelem (DP data prtectin) alatt a személyes adatk védelmét értjük, és maga a fgalm az adatalanykra értelmezhető. Ugyanakkr az adatbiztnság (DS data security) bármilyen adat esetén értelmezhető, és magának az adattárlásnak a technlógiai részleteit takarja (titksítás módja, stb... 15.4. A személyes adatk védelme Személyes adat: Egy természetes személlyel kapcslatba hzható minden adat, valamint az adatból levnható, az érintettre vnatkzó következtetés. Különleges (érzékeny, szenzitív) adat: Faji eredetre, plitikai véleményre, egészségi állaptra, kárs szenvedélyre, szexuális életre, nemzetiségi, etnikai hvatartzásra, valláss meggyőződésre stb. vnatkzó adatk. Személyes adat csak az érintett beleegyezésével vagy törvény által meghatárztt esetekben rögzíthető és használható. Az adatkezelőnek közölni kell az érintett személyekkel: az adatkezelés célját, időtartamát, esetleges tvábbításának címzettjét azt, hgy az adatkezelés hzzájárulásn alapul vagy kötelező. A felvett adatnak pntsnak és időszerűnek kell lennie. Az érintetteknek jguk van a róluk nyilvántarttt adatk megismeréséhez, pntsításáhz. Az érintett kérheti a szükségtelenné vált adat törlését. Személyes adat csak az adtt cél megvalósításáhz szükséges mértékben és ideig kezelhető, azután meg kell semmisíteni. Kiemelt védelem illeti a. különleges v. érzékeny (szenzitív) adatkat: ezek kezelése csak írásbeli hzzájárulás esetén, vagy nemzetbiztnsági, bűnöldözési érdekből lehetséges. Tudmánys kutatás vagy statisztikai összesítés céljára felvett adatk más célra nem használhatók, és azkat úgy kell feldlgzni, hgy az eredményeket ne lehessen kapcslatba hzni a felmérésben részt vett személyekkel. A törvény meghatárzza, milyen körülmények között használhatók fel a személyekről autmatizált adatfeldlgzás srán szerzett infrmációk. Személyes adatk kezelése srán az adatkezelő megbízhat több adatfeldlgzót is, de egy adatfeldlgzó nem bízhat meg másikat (alvállalkzót) adatfeldlgzással. A személyes adatk védelmét nemzetközi egyezmény alapján Magyarrszágn az adatvédelmi bizts (krábban), ill. hatóság (jelenleg Nemzeti Adatvédelmi és Infrmációszabadság Hatóság) felügyeli. Az adatvédelmi szabályk megszegését büntetőjgi rendelkezéseknek kell szankcinálnia. 15.5. A közérdekű adatk nyilvánssága közérdekű adat: közfeladatt ellátó szerv kezelésében lévő, és tevékenységére vnatkzó vagy feladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fgalma alá nem eső rögzített infrmáció. 22
Pl. a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtklt adatfajtákra és a működést szabályzó jgszabálykra, valamint a gazdálkdásra, a megkötött szerződésekre vnatkzó adat; közérdekből nyilváns adat: a közérdekű adat fgalma alá nem tartzó minden lyan adat, amelynek nyilvánsságra hzatalát, megismerhetőségét vagy hzzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. Pl. a közfeladatt ellátó szervnél dlgzó személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azk a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja. Közfeladatt ellátó szervnek lehetővé kell tennie, hgy a kezelésében lévő közérdekű adatt és közérdekből nyilváns adatt - az e törvényben meghatárztt kivételekkel - igény alapján bárki megismerhesse. Közzétételi lista: Ez határzza meg, hgy az egyes, közfeladatt ellátó szerveknek milyen adatkat, milyen gyakran frissítve kell nyilvánsságra hzni. Szervezeti, személyzeti adatk Tevékenységre, működésre vnatkzó adatk Gazdálkdási adatk A közérdekű vagy közérdekből nyilváns adat nem ismerhető meg, ha az a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat. (pl. állam és szlgálati titk.) 15.6. A biztnság elemei: AUTHENTICATION: AUTHORIZATION: ACCOUNT: Authenticity Aceess cntrll hitelesítés, a felhasználó személyének aznsítása. Bimetrikus aznsítás jgsultság (authrisatin) a lehetőség megadása tevékenység végrehajtására. Megfelelő jelszavak kezelése. Jelszókezelés rendjének kialakítása Beléptetés tárló. A felhasználói aznsítókat, jelszavakat, jgsultságkat tartalmazó tárló, amely a számn kérhetőséget is ellátja (naplóz, audit lg). hitelesség valaminek a frrása az, amit megjelöltek, és a tartalma az eredeti. Ennek érdekében alakítják ki a digitális aláírás, vízjelek rendszerét, a hitelesítő szervereket Illetéktelen hzzáférés krlátzása. Üzenetek kódlása, dekódlása. A kriptgráfia a titksítással fglalkzik. Alkalmazása különösen fnts, ha nyílt hálózatn keresztül tvábbítjuk adatainkat. Tetszőleges hzzáférés-védelem. (Discretinary Access Cntrl, DAC):. Tetszőleges hzzáférés egy bjektumhz, a szubjektum és/vagy csprt aznsítása alapján. Szerepen alapuló hzzáférés-védelem. (Rle Based Access Cntrl, RBAC): A hzzáférés a szubjektumkhz a feladat szétválasztás, a szükséges tudás szükséges tevékenység - elve alapján hzzárendelt szerepek, és az bjektumkhz rendelt szerepek (tevékenységek) alapján történhet. A szerepeket a biztnsági adminisztrátr határzza meg. Kötelező hzzáférés-védelem (Mandatry access cntrll). A szubjektumkhz, és az bjektumkhz egy címke (jelző) rendelése, azk titkvédelmi sztályzása szerint. A hzzáférés akkr 23
engedélyezhető, ha a szubjektum titkvédelmi sztályzása uralkdik az bjektum titkvédelmi sztályzása felett. Architektúra Adatmentés Fizikai biztnság A hálózatk belső védelmének biztsítása biztnságs architektúrákka, tűzfalakkal. Rendszeres adatmentése készítése, különösen fnts rendszerek esetében katasztrófater kidlgzása, stb Biznys időközönként más adathrdzóra (mágnesszalag/kazetta) átmáslják. (Hgyan és hl kell tárlni). Lementik az adatkat (napnta, hetente, havnta). Megszabják, hgy milyen páncélszekrényben őrizzék A kiszlgáló és hálózatvezérlő eszközök fizikai biztnsági megldásai. Hardver biznytalanság kiküszöbölése, szünetmentes tápfeszültség használata. Lemeztükrözés: az adatbiztnság érdekében a háttértárlóból kettő van, hzzátartzó vezérlő közös, csak a háttértárlót duplázm, vagy RAID-et használk (RAID=Redundant Array f Intependent Disks, magyarul független lemezek redundáns tömbje). A RAID segítségével az adattárlás gyrsabbá és biztnságsabbá tehető. Az IBM már 1978- ban lyan rendszerekkel kísérletezett, amelyek segítségével visszaállítható a tárlóban megsérült adat. Bár a RAID-technlógia csak 1988-ban vált valósággá, a krai próbálkzásk szlgáltak több RAID-üzemmód alapjául. A RAID (Redundant Array f Independent vagy Inexpensive Disks) betűszó magyar jelentése független vagy lcsó lemezek redundáns tömbje. Ha értelmezni szeretnénk a jelentését, több részre kell bntanunk. Elsőként a redundáns tömb szrul magyarázatra: ez a RAID esetében lyan megtöbbszörözött tárlóegységet jelent, amelyet a rendszer és a felhasználó egyetlen tárnak lát. A független lemez jelentése szinte egyértelmű: a RAID-kötet létrehzásáhz több minimum két darab merevlemez szükséges. A RAID segítségével tehát létrehzhatunk gyrs vagy hibatűrő kötetet, de egyes módzatai mindkét tulajdnságt képesek ötvözni magukban. RAID 0 -- Striping (Csíkzás, sávzás): Az első valódi RAID-mód kivitelezéséhez legalább két merevlemez szükségeltetik. E knstrukció előnye a nagy sebesség, amelyet úgy ér el, hgy a fájlk tartalmát egyenletesen elsztja a merevlemezek közt. Ennek hála a két lemez kapacitása összeadódik, és csak egy egységnek látszik a felhasználó felé. Amennyiben egy állmány mérete meghaladja egy RAID blkk méretét, szétdarablódik, és az így felszeletelt állmány már elszlik a merevlemezek közt. Az ily módn készített RAID-tömb lyan merevlemeznek látszik, amelynek sávnkénti szektrszáma megtöbbszöröződik a tömbben részt vevő egységek számának függvényében, így a rendszer hsszabb adatblkkkat tud írni és lvasni fejmzgatás nélkül. Természetesen a merevlemezek gyrsítótárai is összeadódnak, ennek eredményeképp tvább nőhet a sebesség. Ez az ka annak, hgy ideális körülmények között az írás és lvasás sebessége megtöbbszöröződhet. Azért említünk ideális körülményeket, mert a csíkzás mérete erősen beflyáslja a lemezek teljesítményét. 24
Ha túl kicsi méretet választunk a RAID 0 tömbben, akkr egy nagy állmányt sk apró részre kell bntani, ennek kiírása pedig mivel a vezérlő miatt ez pluszidőbe telik nem növeli számttevően a teljesítményt. Túl nagy blkkt választani szintén rssz döntés, mert sk apró állmány esetében a blkk mérete meghaladhatja az állmányét, amely így nem darablódik, hanem elfér egy tömbben is, tehát ez esetben egyszerre csak egy lemez dlgzik. Az ideális RAID blkkméret 32 vagy 64 kilbájt, manapság talán az utóbbi biznyul jbb választásnak. A RAID 0 legnagybb hátránya a biztnság hiánya. Mivel az adatk két vagy több merevlemezen szétdarablva helyezkednek el, már egy lemez kiesése is teljes Ht Spare -- A csendestárs A Ht Spare módszer lyan megldás, amely a RAID-knstrukcióban felhasználói beavatkzás nélkül aznnal helyettesíti a hibás merevlemezt, tehát autmatikusan újraépíti és kijavítja a RAID-kötetet. Ennek feltétele egy kihasználatlan, kifejezetten erre a célra fenntarttt tartalék merevlemez megléte. A hiba felléptekr a rendszer használatba veszi e tartalék lemezt, knfigurálja és átmzgatja rá a szükséges adatkat. Ha ez megvan, a meghibásdtt egységet leválasztja a rendszerről, majd valamilyen módn a Windws driveren keresztül vagy a következő BIOS-bejelentkezéskr értesíti a felhasználót. A meghibásdtt egységet jóra cserélve az lesz a következő tartalék lemez. adatvesztéssel jár, és ezek az adatk már semmilyen módszerrel nem állíthatók vissza. RAID 1 Mirrring (tükrözés): A legbiztnságsabb, de majdnem a legnagybb fajlags költségű megldás. A RAID 0-hz hasnlóan ez esetben is minimum két merevlemezre van szükség. A RAID 1 knstrukcióban a lemezek egymás tükörképei, tehát mindegyik lemez tartalma bitről bitre megegyezik. Ez az ka a magas fajlags költségnek, hiszen csak egylemeznyi tárkapacitást tudunk megtölteni adatkkal, a többi csupán tükörképet tárl, vagyis nem jelent a felhasználó számára szabadn hasznsítható tárterületet. Sebességét tekintve a RAID 1 semmivel sem gyrsabb, mint ha csak egy merevlemezt alkalmaznánk. Igaz, a prfesszinális vezérlők képesek több lemezről egyszerre lvasni, tthni környezetben aznban ezt nélkülöznünk kell. Amennyiben a tömbben található egyik merevlemezünk kipukkadna, adataink a többin még megmaradnak. A RAID 1 használatát főleg lyan környezetben javasljuk, ahl létfntsságú a maximális adatbiztnság, ugyanakkr a költségek, illetve a nagy tárterület kevésbé számít lényeges tényezőnek. RAID 0+1 Striping + Mirrring (Csíkzás és tükrözés): Ez a megldás ötvözi a RAID 0 gyrsaságát a RAID 1 megbízhatóságával, ám ez sem költségkímélő, ráadásul helykihasználása sem nevezhető ptimálisnak. Képességeinek kiaknázásáhz legalább négy merevlemez szükségeltetik, ebből aznban csak kettőnek használható fel a tárterülete. 25
RAID 5: A RAID következő lépcsőfka, amely széles körben terjedni kezdett. Valójában a RAID 3 és RAID 4 tvábbfejlesztett váltzata, amelyek egyébként nem terjedtek el, de az alapkncepció a RAID 0 sávzásából ered. A RAID 5 kiaknázásáhz legalább hárm merevlemez szükséges, ebből kettő tárterületét tudjuk felhasználni. A RAID 5 különlegessége, hgy gyrs és biztnságs. A gyrsaság -- mint említettük -- a sávzásból adódik, míg a biztnság alapja a paritás, mely a lemezeken szétszórva helyezkedik el. A paritás lyan redundáns adatkat tartalmaz, amelynek segítéségével az eredeti állmány bármely lemez hibájának esetén visszaállítható a másik kettőn tárlt máslat alapján. Ha hármból egyszerre két egység is meghibásdik, az adatk elvesznek, de ennek valószínűsége külső behatás -- például beázás, villámcsapás -- nélkül elég alacsny. A RAID 5 gyrs és biztnságs, ezt javasljuk leginkább, ha RAID-kötetet szeretnének tthnra. A rendszer haszns munkavégzéséhez szükséges elemek a hardver, szftver, és az adat. Az adat a legnagybb érték, mert nem, vagy csak nagyn nehezen lehet pótlni. 26
15.7. Hálózati biztnság Biztnsági támadás (adatk biztnságát fenyegeti) Biztnsági mechanizmus (támadásk detektálására, megelőzésére, a kárk elhárítására szlgáló megldás) Biztnsági szlgáltatás (egy rendszer biztnságát fkzó szlgáltatás, több biztnsági mechanizmusra építve) 15.8. Biztnsági támadásk Nrmál infrmáció áramlás Megszakítás Lehallgatás Módsítás Hamisítás Számítógépes bűnözés Kirúgtt alkalmazttak Számítógépes vírusk (prgramk) kárt kznak: adatkat, prgramkat tesz tönkre (prgram paraméterei váltznak meg). Akaratunktól függetlenül terjed és aktivizálódik. 27