AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE ÉS JOGRENDSZERE. Az_Europai_Unio_szervezete_es_jogrendszere.

Hasonló dokumentumok
Integrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220)

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

A közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.

Az EU gazdasági és politikai unió

BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás

Az Európai Unió jogrendszere 2017/2018.

EU közjog. dr. Szegedi László dr. Kozák Kornélia október 2.

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA )

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) február

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

Szabályozási hatáskörök megoszlása EU/tagállamok közt

Döntéshozatal, jogalkotás

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az Európai Unió Tanácsa (a Tanács)

EU ISMERETEK FO MFKGT600331

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Magyarország Európa politikája

EU költségvetés. EU nem állam, hanem nemzetközi szervezet

EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA

EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSE A 2007-ES PÉNZÜGYI ÉVRE. Számadatok JANUÁR

C A Törvényszék igazságügyi statisztikái

EU közjogi alapjai május 7.

KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK Nemzetközi tanulmányok szak Európa főszakirány

Megvitatandó napirendi pontok (II.) 2. Rendelet az északi-tengeri tervről Az elnökség beszámolója a háromoldalú egyeztetés eredményéről

A Lisszaboni Szerződés értelmében rendes jogalkotási eljárást előíró jogalapok 1

Az Európai Unió költségvetése. Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem

Mit tudunk az Európai Unióról? 3.rész

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap. A központi állami szervek rendszere

C A Törvényszék igazságügyi statisztikái

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Az EU regionális politikája

EU céljai és a demokratikus működés elvei

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén European Parliament, Visits and Seminars Unit

GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ A GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓ FOLYAMATA

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia május Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

Dr. Halm Tamás május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

EU céljai és a demokratikus működés elvei

Az Európai Unió Intézményei, az Európai Tanács

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE

AZ EURÓPAI UNIÓVAL KAPCSOLATOS LEGFONTOSABB SZERZŐDÉSEK

Az Európai Unió és a fiatalok. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

Alapjogvédelem az EU-ban

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak. KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Az EU regionális politikája

JOGALAP ELŐZMÉNYEK SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

Gazdasági és Monetáris Bizottság JELENTÉSTERVEZET

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA

Strukturális Alapok

Mit jelent számomra az Európai Unió?

alapozó ismeretek 1. Közjogi és közigazgatási ismeretek 2.

4. SZÁMÚ KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ

TANTÁRGYI PROGRAM I. A TANTÁRGY ADATAI (AZ ÚJ BA, BSC SZAKOK ESETÉBEN MEGEGYEZIK A

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE)

Az Európai Unió elsődleges joga

Európai Alkotmány. Róma, október 29. EURÓPAI UNIÓ

E/17. Az európai integráció előzményei

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

Megvitatandó napirendi pontok (II.)

Az EU közjogi alapjai Gombos Katalin

v e r s e n y k é p e s s é g

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

A8-0061/19 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához

L 165 I Hivatalos Lapja

AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz:

Tematika. 1. nap. A központi állami szervek rendszere

EU NÉHÁNY SZAKPOLITIKAI TERÜLETE

MELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

Előszó...3 Bevezetés Az Európai Unió alapszerződései...17

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai

RESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN

C Az Elsőfokú Bíróság igazságügyi statisztikái

AZ ELFOGADOTT PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁSOK FELÜLVIZSGÁLATA

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

Tájékoztató az EKP 1 vizsgához ( tanév őszi szemeszter)

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Átírás:

1 AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE ÉS JOGRENDSZERE Az_Europai_Unio_szervezete_es_jogrendszere.

TARTALOM 2 Az európai integráció fejlődése Az Európai Unió jogi keretei Uniós polgárság és alapvető jogok Az Európai Unió felépítése és működése Az Unió költségvetése Az EU hatáskörei és politikái Magyarország az Európai Unióban

1. FEJEZET AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSE 3

Az európai integráció létrejötte 4 1950. Schuman terv A nyugat-európai nehézipar egyesítésének terve. Robert Schuman Jean Monnet-val együtt dolgozta ki a híres Schumann-tervet, amelyet 1950. május 9-én tárt a nyilvánosság elé. Ezt a napot tartják ma az Európai Unió születése 1951. Európai Szén és Acél Közösség Franciaország, az NSZK, Olaszország, Belgium, Luxemburg és Hollandia az acél- és szénkészletek kezelésére a tagállamok területén, hogy megelőzzenek egy újabb háborút (párizsi szerződés). A szén- és acélipar központi ellenőrzése ugyanis lehetetlenné teszi az egyes államok önálló háborús felkészülését. 1952. Az Európai Védelmi Közösség és bukása A franciák nem ratifikálták. 1957. Európai Gazdasági Közösség és Európai Atomenergia Közösség A hat tagállam vámunióra lépett. A szerződés alapja az ún. négy alapvető szabadság : a javak, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlása lett. Az Euratom a közös és békés atomenergia-politikák összeegyeztetésére alakult.

Az integráció Maastrichtig 5 Belső integráció Első bővítések 1973. Dánia, Írország, Egyesült Királyság 1981. Görögország 1986. Spanyolország, Portugália 1986. Egységes Európai Okmány Elfogadásának okai Az uniós jogszabályok összefoglalói Politikai területek Célkitűzés: az uniós intézmények megreformálása a Portugália és Spanyolország csatlakozására való felkészülés céljából Intézményi változtatások

Maastrichttól Nizzáig 6 1992. Maastrichti Szerződés Pillérszerkezet, politikák az első és legfontosabb az Európai Közösségek, a második a közös kül- és biztonságpolitika, a harmadik pedig a bel- és igazságügyi együttműködés voltak. Intézményi változtatások Döntéshozatali változtatások kiterjesztette a többségi döntéshozatalt a Tanácsban. bevezette az együttdöntési eljárást, melynek segítségével a Parlament a Tanács mellett társdöntéshozó szervvé vált. 1995. Bővítés Ausztria, Finnország, Svédország 1997. Amszterdami Szerződés Politikai hatás Eu keleti bővítése akár 10-14 új tagot jelenthetett/felkészülés Intézményi, döntéshozatali változások A menekültügyi és bevándorlási politikát, a külső és belső határellenőrzést, valamint az igazságügyi együttműködést polgári jogi ügyekben átemelték az Unió három pillére közül a harmadikból az elsőbe. A schengeni egyezményt beemelték az EU intézményi keretébe.

Nizzától Lisszabonig I. 7 2001. Nizzai Szerződés Szerepe, elfogadásának okai Hatása a döntéshozatalra Megerősített együttműködés 2002-2003. Európai Konvent Összehívásának okai az Európai Unió tervezett alkotmányának kidolgozására jött létre. Az unió történetében ez volt a második ilyen javaslattevő testület Eredményei 2004. Az Alkotmányszerződés, bukása és a szerződéses válság feloldása

Nizzától Lisszabonig II. 8 2004. Keleti bővítés Az integráció elmélyítése: 1999. (2002.) 2000. Lisszaboni stratégia 2000. Alapjogi Charta Európai Védelempolitika

9 2. FEJEZET AZ EURÓPAI UNIÓ JOGI KERETEI

Az uniós jog jellemzői 10 Létrehozásának okai Az uniós jog forrásai Elsődleges jogforrások (tartalma, elfogadása) Az EU jogi aktusai Rendelet, irányelv, határozat Ajánlás, vélemény A kül- és biztonságpolitika jogi aktusai Az acquis fogalma "közösen elért" dolgokat; közösségi vívmányok

Az uniós jog jellege 11 Az uniós jog viszonya A nemzetközi joghoz A tagállamok belső jogához Elsőbbség elve Előfoglalás elve Közvetlen alkalmazhatóság Közvetlen hatály A Bíróság szerepe Jogharmonizáció

12 3. FEJEZET UNIÓS POLGÁRSÁG ÉS ALAPVETŐ JOGOK

Uniós polgárság 13 Az uniós polgárság jellege Pótlólagos jogok Szabad mozgás Választás és választhatóság Diplomáciai és konzuli szolgálat Petíció

Az EU demokratikus működésének alapelvei 14 Demokratikus egyenlőség elve Képviseleti demokrácia elve Részvételi demokrácia elve Állampolgári kezdeményezés

Alapvető jogok 15 Az Alapjogi Charta Elfogadása Jogi jellege Viszonya a Szerződéshez Területei

16 4. FEJEZET AZ EURÓPAI UNIÓ FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE

Az EU intézményei I 17 Európai Tanács Szerepe az Európai Unió (EU) állam- és kormányfőinek, valamint az Európai Bizottság elnökének a találkozója Összetétele Elnöke Eljárása EU Tanácsa Szervezete Az Európai Unió Tanácsa az Európai Parlamenttel közösen alkotja az Európai Unió (EU) törvényhozó szervét. Minden tagállamkormányának a miniszterét tartalmazza. Az Európai Unió Tanácsát a hivatalos uniós dokumentumok helyenként Tanácsként említik és gyakran hivatkoznak rá Miniszterek Tanácsa néven Soros elnökség A Tanács soros elnökségének teendőit a tagállamok rotációs alapon, fél éven keresztül látják el. Szavazási rend

Az EU intézményei II. 18 Bizottság Összetétele, felépítése Szerepe az Európai Unió (EU) döntés-előkészítő és végrehajtó szerve Külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Európai Külügyi Szolgálat Európai Parlament Szerepe Választása és összetétele Munkarendje

Az EU intézményei III. 19 Bíróság Feladatai Összetétele Eljárásai Törvényszék Számvevőszék Központi Bank és Központi Bankok Európai Rendszere

Tanácsadó és egyéb szervek 20 Gazdasági és Szociális Bizottság Régiók Bizottsága Európai Beruházási Bank Európai Ombudsman

Döntéshozatal 21 Bizottság szerepe Tanács szerepe Parlament szerepe Jogalkotási eljárások Rendes jogalkotási eljárás Különleges jogalkotási eljárások Konzultáció Hozzájárulás 1-2

Felülvizsgálati eljárások 22 Rendes felülvizsgálati eljárás Konvent Kormányközi konferencia Belső politikákra vonatkozó egyszerűsített felülvizsgálat Általános átvezető záradék Különleges átvezető záradékok Vészfékzáradékok

23 5. FEJEZET AZ UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE

Költségvetési alapelvek 24 A teljesség és pénzügyi pontosság elve Az éves jelleg elve Az egyensúly elve Az elszámolási egység elve A globális fedezet elve A specifikáció elve A megbízható pénzügyi menedzsment elve Az átláthatóság elve

Saját források 25 Hagyományos saját forrás HÉA-alapú befizetés GNI-alapú hozzájárulás Egyéb bevételek

Kiadások 26 Versenyképesség és kohézió Természeti erőforrások Állampolgárság, szabadság, biztonság és jog EU mint globális szereplő Egyéb

Többéves pénzügyi keret és éves költségvetési eljárás 27 Többéves pénzügyi keret Pénzügyi perspektívák Eljárás Éves költségvetés Bizottság Tanács EP Egyeztető bizottság

28 6. FEJEZET AZ EU HATÁSKÖREI ÉS POLITIKÁI

Vámunió 29 1968. vámunió Vámok Vámjellegű díjak Diszkriminatív adók Közös vámtarifa Mennyiségi korlátozások felszámolása Kivételek

Versenyszabályok 30 Bizottság kiemelt szerepe Verseny korlátozása Vállalkozásokra vonatkozó versenyjogi szabályok Korlátozó magatartás tilalma Piaci erőfölénnyel való visszaélés tilalma Piaci koncentrációk ellenőrzése Államokra vonatkozó versenyszabályok Állami támogatás Állami vállalatoknak nyújtott támogatás

Monetáris politika ( ) 31 Euró bevezetésének szakaszai 1994. liberalizáció 1994-1999. kidolgozás 1999. bevezetés (2002. készpénz) Maastrichti kritériumok Árstabilitás Kamatok konvergenciája Árfolyamok stabilitása Stabil költségvetés Eurocsoport

Kereskedelempolitika 32 Tagállami kétoldalú megállapodások vége Vámunió és versenyszabályok Áruk, szolgáltatások, szellemi tulajdon Bizottság kiemelt szerepe Eljárás Társulási megállapodások

Nemzetközi megállapodások 33 Kizárólagos EU hatáskör, ha Uniós jogszabály írja elő EU hatásköreinek gyakorlásához szükséges Hatással van uniós szabályokra Funkcionális szerződéskötési képesség Területek Eljárás

Belső piac 34 4 alapszabadság: áruk, szolgáltatások, tőke, személyek

Szociálpolitika 35 Az Egységes Európai Okmány szerepe Szociális Charta Amszterdami Szerződés szerepe Területek Eljárás

Gazdasági, társadalmi és területi kohézió 36 Strukturális alapok Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Szociális Alap Kohéziós Alap Fő célkitűzések 2007-2013 Konvergencia Regionális versenyképesség és foglalkoztatás Európai területi együttműködés

Mezőgazdaság és halászat 37 Célok Alapelvek Közösségi preferencia Egységes piac Pénzügyi szolidaritás 1992-es reform elemei 2003-as reform elemei Összevont gazdaságtámogatási rendszer Közvetlen kifizetések csökkentése Horizontális célkitűzéseknek megfelelés Vidékfejlesztés erősítése

Környezetvédelem 38 Célkitűzések: Környezet minősége Emberi egészség Természeti erőforrások Problémák kezelése nemzetközi összefogással Éghajlatváltozás Alapelvek: Szennyező fizet Megelőzés Elővigyázatosság Helyreállítás a forrásnál Területek Eljárás

Közlekedés, transzeurópai hálózatok (TEN) 39 Egységes belsőpiac Liberalizáció 1998-ra Környezetvédelem Vasút Városi tömegközlekedés Eljárás TEN Közlekedés Telekommunikáció energia

Energia 40 Új terület Célkitűzések: az energiapiac működésének biztosítása az energiaellátás biztonságának garantálása energiahatékonyság és takarékosság új és megújuló energiaforrások alkalmazása energiahálózatok összekapcsolása Szolidaritás Eljárás

Szabadság, biztonság és jog 41 Maastricht: 3. pillér Területek Amszterdami Szerződés Közösségiesítés Schengen Új rendőrségi és bűnügyi együttműködés 9/11 hatásai Pillér-szerkezet megszűnésének hatásai

Kutatás, technológiafejlesztés 42 Versenyképesség a világpiacon Területei Európai kutatási térség Eljárás

Fejlesztési támogatás 43 Célok: Fejlődők integrálása a világgazdaságba Fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés Szegénység elleni küzdelem Emberi jogi és demokratikus normák Biztonsági vonatkozások Katasztrófák által sújtott területek segítése Területek Segélyek Szerződéses Egyedi Humanitárius segélyek

Gazdaság és foglalkoztatás 44 Célok: Fenntartható, kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés Szociális védelem Foglalkoztatás növelése Energia szolidaritás Integrált iránymutatások Átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások Foglalkoztatási iránymutatások Eljárás

Kül- és biztonságpolitika 45 Intézmények Főképviselő Külügyi Szolgálat Politikai és Biztonsági Bizottság, Katonai Bizottság, Katonai Törzs Jogalkotási aktusok Általános iránymutatások Határozatok Döntéshozatal

Támogató, összehangoló, kiegészítő hatáskör 46 Emberi egészség védelme Iparpolitika Kultúra Idegenforgalom Oktatás, szakképzés, ifjúság, sport Polgári védelem Igazgatási együttműködés

47 7. FEJEZET MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI UNIÓBAN

Kapcsolatok alakulása 48 Európai Megállapodás Csatlakozási kritériumok Koppenhágai kritériumok Csatlakozási tárgyalások Screening Érdemi tárgyalások Csatlakozási szerződés elemei

Az EU és a magyar közigazgatás 49 Nemzeti és uniós közigazgatási szint kapcsolata Közigazgatás területi szintjei és regionalizmus az EU-ban Európai Közigazgatási Térség

Magyar modell 50 Alapelvek - A miniszteri vagy miniszteriális felelősség elve - Az egyközpontú kormányzati koordináció elve - A magyar álláspont egységes képviseletének elve - Megfelelő kapcsolat a politikai és a közigazgatási szféra között