Európai Alkotmány. Róma, október 29. EURÓPAI UNIÓ
|
|
- Flóra Gáspár
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 HU Európai Alkotmány Róma, október 29. EURÓPAI UNIÓ
2 További bővebb információt az Európai Unióról az Interneten talál. Az információk az Európa szerveren, a következő címen állnak rendelkezésre: Luxemburg: Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala, ISBN: X Európai Közösségek, 2004 Sokszorosítása engedélyezett, amennyiben a forrás elismert. Printed in Belgium FEHÉR KLÓRMENTES PAPÍRRA NYOMTATVA
3 Út az Alkotmányig 1957 Római Szerződés 1986 Egységes Európai Okmány 1992 Maastrichti Szerződés 1997 Amszterdami Szerződés 2001 Nizzai Szerződés 15/12/2001 Laeken-i Nyilatkozat 28/02/2002 Európai Konvent 10/07/2003 4/10/2003 Kormányközi Konferencia 18/6/ /10/2004 Róma: Az Alkotmány aláírása Ratifikációk / Népszavazások 1
4 1957. március 25-én hat ország (Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország) Rómában aláírta az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) létrehozó szerződést. E szerződés a későbbiekben még további európai szerződéssekkel bővült (Maastrichti szerződés, Amszterdami szerződés stb.). A 2001-ben a belgiumi Laekenben az Európai Unió akkori 15 tagállamának állam- és kormányfői úgy határoztak, hogy összehívják az Európai Konventet azzal a feladattal, hogy készítse el a már létező európai szerződések módosítását. Az Európai Konvent Valéry Giscard d Estaing elnöklete alatt február 28-án kezdte meg munkáját 105 taggal, akik a tagállamok és a tagjelölt országok kormányait, e tagállamok nemzeti parlamentjeit, az Európai Parlamentet és a Bizottságot képviselték. A Konvent munkájában 13 megfigyelő is részt vett a Régiók Bizottsága, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, az európai szociális partnerek és az Európai ombudsman képviseletében. Valamennyi ülés nyilvánosan zajlott, és az összes hivatalos dokumentumot nyilvánosságra hozták az Interneten. Számos munkacsoport jött létre, és az Európai Konvent hosszas konzultációkat folytatott a civil társadalmat képviselő szervezetekkel, úgymint szakszervezetekkel, munkáltatói oldallal, nem kormányzati szervezetekkel, egyetemi csoportokkal stb. 16 hónapos megfeszített munka után június-júliusában az Európai Konvent konszenzussal elfogadta egy Európai Alkotmány tervezetét. Ezt a tervezetet a jelenlegi és a majdani tagállamok kormányküldötteiből álló Kormányközi Konferencia elé bocsátották, ahol az állam- és kormányfők június 18-án megállapodásra jutottak. Az Európai Alkotmányt a 25 tagállam állam- és kormányfői október 29-én írták alá Rómában. 2 Európai Alkotmány
5 Mi is az Alkotmány? Az Alkotmány egy olyan jogi szöveg, amely egy államnak, vagy államok egy csoportjának alapvető rendelkezéseit tartalmazza. E rendelkezések hivatottak választ adni több kérdésre, mint például: Hogyan működnek az intézmények? Hogyan oszlik meg a hatalom? Melyek a politikák végrehajtásának lehetséges eszközei? Mely értékeket védi az Európai Unió? Melyek a polgárok alapvető jogai? A valóságban az Európai Alkotmány amellett, hogy egy olyan szerződés, amelyre nemzetközi jogszabályok vonatkoznak mivel alkotmányos elemeket is tartalmaz egyben Alkotmány is. Az Európai Alkotmányt egy áttekinthető és demokratikus folyamat során dolgozta ki az az Európai Konvent, melynek 105 tagjából 72 a polgárok által közvetlen és általános választás útján megválasztott képviselő. E gyakorlat záróakkordja az a ratifikációs eljárás, amely az Európai Unió 25 tagállamának szintén közvetlenül és általánosan megválasztott nemzeti parlamentjenek bevonásával, vagy népszavazás útján történik. Miért van szükség az Európai Alkotmányra? Az Európai Alkotmány az európai építkezés egyik kiemelten fontos mérföldköve, melyet azért dolgoztak ki, hogy megfeleljen egy kibővült Európa által jelentett kihívásoknak, azaz a 25 tagállamot és 450 millió vagy a jövőben akár ennél is több lakost számláló, demokratikus, átlátható, hatékony és az európai polgárok szolgálatában álló Európai Uniónak. Az Európai Alkotmány egyetlen dokumentumként helyettesíti a már létező európai alapszerződéseket. Miért van szükség az Európai Alkotmányra, ha hazámnak már van alkotmánya? Az Európai Alkotmány nem helyettesíti az európai országok nemzeti alkotmányait, hanem azokkal együtt érvényes, létjogosultsággal rendelkező autonóm okmány. Az Európai Alkotmány határozza meg az Európai Unió cselekvéseinek keretét. Európa különálló intézményrendszerrel is rendelkezik (Európai Bizottság, Európai Parlament, Miniszterek Tanácsa, Európai Bíróság stb.), végül az Európai Alkotmány az Unió teljes területén érvényes. 3
6 Mi szerepel az Alkotmányban? Az Európai Alkotmány 4 részből áll. Az első az Európai Unió értékeit, célkitűzéseit, hatásköreit, döntéshozatali eljárásait és intézményeit határozza meg. Emellett ez a rész tesz említést az Unió jelképeiről, az uniós polgárságról, a demokratikus életről illetve a pénzügyekről. A második rész újratárgyalja az Európai Unió alapjogi chartáját. A harmadik rész ismerteti az Európai Unió politikáit, bel- és külpolitikai tevékenységeit, valamint működését. A negyedik rész tartalmazza az általános és záró rendelkezéseket, köztük az Alkotmány elfogadásának és módosításának eljárásait. 33 ÚJDONSÁG! Ezentúl lehetőség nyílik arra, hogy egy ország, amennyiben úgy kívánja, kilépjen az Európai Unióból. Mit nyerek én az Alkotmánnyal? 3 Bizonyos közös értékek és egy európai társadalmi modell tiszteletben tartásának biztosítását Az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, és az emberi jogok tiszteletben tartását. Egy pluralizmuson, megkülönböztetés-mentességen, tolerancián, igazságosságon, szolidaritáson, illetve a férfiak és a nők közötti egyenlőségen alapuló társadalmat. Az Európai Unióhoz csak a fenti értékeket tiszteletben tartó államok csatlakozhatnak. Ha egy tagállam nem tartja tiszteletben ezeket az értékeket, intézkedések sora foganatosítható ellene. 3 Az alapvető szabadságokat A személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad mozgása, és a letelepedés szabadsága. Az állampolgárság alapján történő megkülönböztetés-mentesség. 4 Európai Alkotmány
7 3 Uniós polgárságot Uniós polgár mindenki, aki a tagállamok valamelyikének állampolgára. Az uniós polgárság kiegészíti, és nem helyettesíti a nemzeti állampolgárságot. Az uniós polgárság a következő kiegészítő jogokkal jár: az uniós polgárok jogosultak a tagállamok területén szabadon mozogni és tartózkodni, választójoggal rendelkeznek és választhatók a lakóhelyük szerinti tagállam európai parlamenti és helyhatósági választásain, jogosultak bármely tagállam diplomáciai vagy konzuli hatóságainak védelmét igénybe venni egy harmadik ország területén, jogosultak petíciót benyújtani az Európai Parlamenthez, az Európai ombudsmanhoz fordulni, valamint arra, hogy az Unió bármely intézményéhez vagy tanácsadó szervéhez anyanyelvükön forduljanak, és ugyanazon a nyelven választ kapjanak. 3 Az Alapjogi Chartát A Charta garantálja az emberi méltóságot, az élethez való jogot, a kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód és büntetés tilalmát, a szabadsághoz és a biztonsághoz való jogot, a magán- és a családi élet tiszteletben tartását, a gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadságot, a véleménynyilvánítás és tájékozódás szabadságát, az oktatáshoz való jogot, a vállalkozás szabadságát, a tulajdonhoz való jogot, a törvény előtti egyenlőséget, a kulturális, vallási és nyelvi sokféleség tiszteletben tartását, a férfiak és nők közötti egyenlőséget, a fogyatékossággal élő személyek beilleszkedését, a tárgyaláshoz és pártatlan bírósághoz való fordulás jogát, az ártatlanság vélelmét, a védelemhez való jogot stb. A Charta az Alkotmány szerves része és és rendelkezéseinek címzettjei az európai intézmények és a tagállamok annyiban, amennyiben az Unió jogát hajtják végre. A Charta nem csupán az 1950-es az emberi jogokról szóló Európai Egyezményben szereplő polgári és politikai jogokat tartalmazza, hanem olyan kiegészítő területeket is, mint a munkavállalók szociális jogai, a környezetvédelem vagy a megfelelő ügyintézéshez való jog. 5
8 Nem országokat egyesítünk, hanem embereket. [ Jean Monnet, április 30. ] 3 Fokozott szolidaritás Ha egy tagállamot terrortámadás ér, illetve ha természeti vagy ember okozta katasztrófa áldozatává válik, az Európai Unió és tagállamai a szolidaritás szellemében együttesen lépnek fel adott esetben akár katonai eszközök bevetésével hogy a szóban forgó tagállamnak segítséget nyújtsanak. 3 Az Unió demokratikus életének javulása Az európai intézményeket új rendelkezések szabályozzák a civil társadalom képviselőivel folytatott konzultációk, az átláthatóság, a döntéshozatali eljárás nyilvánossá tétele, illetve a dokumentumokhoz való hozzáférés terén. ÚJDONSÁG! Megvalósul a polgári kezdeményezés joga: ha bizonyos számú tagállam legkevesebb egy millió polgára úgy kívánja, az Európai Bizottságot javaslattételre szólíthatják fel a polgárok által szorgalmazott ügyekben. 3 Közös célkitűzések La béke és a jólét. A szabadság, a biztonság és az igazságosság. Kiterjedt belső piac és szabad verseny. Fenntartható fejlődés a gazdasági, társadalmi, és környezetvédelmi szféra integrálásával. Tudományos és technikai fejlődés. Szociális igazságosság és védelem. A gyermekek jogainak védelme. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió és a tagállamok közötti szolidaritás. Kulturális és nyelvi sokszínűség. Az európai kulturális örökség megőrzése és fejlesztése. 6 Európai Alkotmány
9 Az európai intézmények Kinek mi a feladata? Állam- és kormányfők EURÓPAI TANÁCS ELNÖK Ösztönzés, útmutatás, prioritások Külügyminiszter** Nemzeti miniszterek MINISZTEREK TANÁCSA* SOROS ELNÖKSÉG Felügyeli a szubszidiaritás elvének betartását NEMZETI PARLAMENTEK EURÓPAI BIZOTTSÁG ELNÖK 25 TAG 2014 Javaslatot tesz az európai jogszabályokra és felügyeli azok végrehajtását Ellenőrzis Közösen elfogadják az európai jogszabályokat és az európai költségvetést EURÓPAI PARLAMENT ELNÖK MAXIMUM 750 TAG BÍRÓSÁG A A A A Euro Pénzügyi felügylet Konzultáció Konzultáció EURÓPAI KÖZPONTI BANK SZÁMVEVőSZÉK RÉGIÓK BIZOTTSÁGA EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG * Az egyhangúságot igénylő területek kivételével a Miniszterek Tanácsának határozatait az Unió lakosságának 65%-át képviselő tagállamok 55%-a kell, hogy támogassa. ** Az Európai Bizottság alelnöke és a Miniszterek Tanácsában a közös kül- és biztonságpolitika felelőse. 7
10 És milyen területeken? Az Alkotmány tisztázza az Európai Unió hatásköreit azok számba vételével és osztályozásával, ismerteti melyek az Unió hatáskörének kizárólagos területei, (kizárólagos hatáskörök), melyek azok, ahol csak a tagállamok rendelkeznek hatáskörrel (megosztott hatáskörök) és melyek azok, ahol az Unió csak megállapított feltételek mellett, a harmonizáció lehetősége nélkül rendelkezik hatáskörrel (támogató, összehangoló vagy kiegészítő intézkedések). Kizárólagos hatáskörök Vámunió Versenypolitika (a belső piacon) Monetáris politika az eurót bevezető tagállamok tekintetében A tengeri biológiai erőforrások megőrzése Közös kereskedelempolitika Megosztott hatáskörök Belső piac A szociálpolitika bizonyos vonatkozásai Gazdasági, társadalmi és területi kohézió Mezőgazdaság és halászat Környezetvédelem Fogyasztóvédelem Közlekedés Transzeurópai hálózatok Energia A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség A közegészségügy egyes vonatkozásai A kutatás, a technológiai fejlesztés és az űrkutatás egyes vonatkozásai Fejlesztési együttműködés és a humanitárius segélyezés egyes vonatkozásai Támogató, összehangoló vagy kiegészítő intézkedések Az emberi egészség védelme Iparpolitika Kultúra Idegenforgalom Oktatási, ifjúsági, sport és szakképzési politika Polgári védelem Igazgatási együttműködés Az Unió ezen felül hatáskörrel rendelkezik a gazdaságpolitikák és a tagállamok foglalkoztatáspolitikájának összehangolását illetően, valamint a közös kül- és biztonságpolitika terén, amely magában foglalja a közös védelempolitikát is. 8 Európai Alkotmány
11 Az Unió bármit megtehet? A hatáskör-átruházás elve Az Unió a megállapított célkitűzések elérése érdekében kizárólag a tagállamok által az Alkotmányban ráruházott hatáskörök keretén belül jár el. A szubszidiaritás elve Azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, az Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben a megtenni szándékozott intézkedés céljait a tagállamok sem központi, sem regionális vagy helyi szinten nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók. Az arányosság elve Az Unió fellépése sem tartalmilag, sem formailag nem terjedhet túl azon, ami az Alkotmány célkitűzéseinek eléréséhez szükséges. A Bíróság által gyakorolt ellenőrzés A fenti három elv betartását a Bíróság ellenőrzi, és azok adott esetben fellebbezés tárgyát is képezhetik. ÚJDONSÁG! Az Alkotmány tovább erősíti a második és a harmadik elv alkalmazását: a jövőben minden nemzeti parlament megvizsgálhatja, hogy a Bizottság által tett jogalkotási javaslatok összhangban vannak-e a szubszidiaritás elvével. A vizsgálat eredményeként a Bizottság akár felül is bírálhatja javaslatát. 77 9
12 Egyszerűsítés Nem csak azt fontos tudni, hogy a különböző területeken kinek mi a feladata az Unióban, hanem az is legalább ennyire fontos, hogy hogyan léphet fel az Unió, és erre mely eszközöket használ? Korábban több tucatnyi különböző jogi aktust különböztettünk meg! Az Alkotmány hatra csökkentette az Unió által alkalmazható eszközök számát. EURÓPAI JOG EURÓPAI KERETJOGSZABÁLY 3 JOGALKOTÁSI AKTUS A Bizottság javaslatát az Európai Parlament és a Miniszterek Tanácsa fogadja el. EURÓPAI RENDELET EURÓPAI HATÁROZAT 3 NEM JOGALKOTÁSI AKTUS Bizottság vagy Miniszterek Tanácsa (rendeletek, küldöttek vagy végrehajtó jogi aktusok) AJÁNLÁS VÉLEMÉNY 3 NÉZőPONTOK Bizottság, Miniszterek Tanácsa, Központi Bank stb. 33 ÚJDONSÁG! Ezen túl nem csak az Európai Parlament, hanem a Miniszterek Tanácsa is köteles nyilvános üléseket tartani a jogalkotási javaslatok vizsgálata és elfogadása esetén (munkálatok átláthatósága). 10 Európai Alkotmány
13 Az Európai Unió jelképei Az Alkotmány több jelképpel is felruházza az Európai Uniót. Ezek a jelképek fontosak, hiszen segítségükkel az európai polgárok könnyebben tudnak azonosulni Európával. Az európai zászló nem csupán az Európai Unió jelképe, hanem Európa tágabb értelemben vett egységét és identitását is szimbolizálja. Az aranysárga csillagok alkotta kör az európai népek közötti szolidaritást és harmóniát jelképezi. A csillagok száma nem a tagállamok számát szimbolizálja: azért szerepel 12 csillag a zászlón, mert ez a szám hagyományosan a tökéletesség, a teljesség és az egység jelképe. Így a zászló nem változik az Unió majdani bővítései során sem. Az Európai himnusz részlet Ludwig van Beethoven 1823-ban komponált IX. szimfóniájából, melynek utolsó tételében Beethoven Friedrich von Schiller 1785-ben írt művét, az Örömódát zenésítette meg. Ez a vers fejezi ki Schiller emberiségről alkotott idealista látomását az emberek között testvériségről, melynek Beethoven is híve volt. Egység a sokféleségben Az európai jelmondat azon a 80 ezer 10 és 20 év közötti európai fiatal részvételével zajló pályázaton lett első helyezett, amelyet európai polgárok egy csoportja írt ki. Több ország is úgy döntött, hogy nemzeti pénznemét az egységes európai pénznemre, az euróra cseréli. Ezek az országok eddig a következők: Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország május 9-én Robert Schuman francia külügyminiszter előterjesztette javaslatát, melyben Európa szerveződésének alapjául a szén- és az acélipar összevonását képzelte el azzal az elsődleges céllal, hogy elkerülje az európai háborús felek közötti esetleges újabb háború kirobbanását. Ezt a Schuman nyilatkozat néven ismertté vált javaslatot tekintjük az Európai Unió megszületéséhez vezető első lépésnek. Ma május 9-én ünnepeljük Európa napját, amikor ünnepségsorozatokkal, fesztiválokkal hozzák közelebb egymáshoz Európát és polgárait, illetve az európai népeket. 11
14 3 Közös bevándorlás-politika A közös bevándorlás-politika középpontjában a szabályos tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiekkel szembeni méltányos elbírálás biztosítása mellett az elvándorlók hullámainak hatékonyabb kezelése, áll. Emellett e politika égisze alá tartozik az illegális bevándorlás és a különösen a nőket és a gyermekeket sújtó emberkereskedelem elleni hatékonyabb küzdelem, valamint a szabályos tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek integrálásának elősegítése. Az Európai Unió megállapodásokat köthet a harmadik országokkal azzal a céllal, hogy megkönnyítse az illegálisan az uniós országban tartózkodó külföldiek visszatérését ezen országokba. 3 A polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés megerősítése E megerősítés közelebbről a bírósági határozatok kölcsönös elismerését, azok végrehajtását, a bizonyításfelvétel területén megvalósuló együttműködést és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítését jelenti. 3 A büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés megerősítése E megerősítés közelebbről a következőket jelenti: hatékonyabb küzdelem a terrorizmus, a nők és a gyermekek szexuális kizsákmányolása, a kábítószer-csempészet, a pénzmosás, a korrupció illetve a szervezett bűnözés ellen. 3 Az Európai Ügyészség létrehozása A fenti intézmény létrehozásával eredményesebben lehet felvenni a harcot a nemzetközi bűnözéssel. 3 Az Europol megerősítése és hatékonyabb ellenőrzése Az európai rendőrségek az Europol elnevezésű szervezet égisze alatt működnek együtt. Az Europol cselekvési területe kiterjedhet például a nyomozásokra vagy a közös fellépésekre. Az Europol tevékenységét is az Európai Parlament, a nemzeti parlamentek és a Bíróság ellenőrzi. 13
15 Politikák 3 példa A szolidaritáson és a polgárok szolgálatán alapuló regionális politika 3 Miért van szükség a kohéziós politikára? Az Európai Unió világszinten tevékenységekben gazdag térségnek számít. Azonban az Uniót számos széthúzó erő feszíti belülről, s ez nem csupán tagállamai, hanem főleg közel 250 régiója között jelentkezik. Más szóval: nincs két olyan európai polgár, akinek lakóhelyüktől függően a globalizációs kihívásokkal szemben ugyanazok az erősségei és esélyei lennének a sikerre. Ezen próbál meg javítani az európai kohéziós politika, noha a munkahelyhez jutás, a vállalatok versenyképessége és a technológiai beruházások mindenekelőtt a gazdasági szereplők és a nemzeti és regionális hatóságok felelőssége. 3 Mire jó ez a politika? A regionális politika az európai szolidaritás kézzelfogható bizonyítéka, és 1989 óta folyamatos fejlődésen megy keresztül. A regionális politika keretében az uniós tagállamok által az európai költségvetésbe befizetett hozzájárulások egy részét a régiók és a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek kapják. A közötti időszakban e juttatások a közösségi költségvetés egy harmadát, azaz 213 milliárd eurót jelentenek. Ez a jelentős pénzösszeg elsősorban a hátrányos helyzetű régiókat segíti abban, hogy behozzák a fejlődésben felhalmozott lemaradásukat. E költségvetés fennmaradó részéből egyes nehéz helyzetben levő terület gazdasági és társadalmi szerkezetváltását, a képzési rendszerek korszerűsítését és a foglalkoztatás elősegítését támogatják. Nem beszélve arról a számtalan, célzott kezdeményezésről, amelyet az Unió a régiók közötti együttműködés, a válságos helyzetben levő városok és városnegyedek fenntartható fejlődése, a vidékfejlesztés vagy akár a megkülönböztetés elleni küzdelem érdekében tesz. 14 Európai Alkotmány
16 3 Hogyan működik ez a politika? A kohéziós politika pénzalapjainak felhasználásáról nem Brüsszel dönt. Az igényeket a régiók vagy a tagállamok a helyszínen gondosan kiértékelik. A megvalósítás tehát decentralizált. Azonban a pénzalapok felhasználásának általános keretét európai szinten, szigorú szabályok szerint határozzák meg. Például feltétel lehet, hogy egy fejlesztés legyen környezetbarát, és biztosítsa az esélyegyenlőséget is. Az Európai Unió szerepe több, mint egyszerűen pénzt adni. Kohéziós politikájával az uniós szinten meghatározott prioritások a helyszínen valósíthatók meg annak érdekében, hogy az Unió egyszerre lehessen szolidáris és versenyképes (foglalkoztatás, fenntartható fejlődés, információs társadalom, kutatás, általános gazdasági érdekű szolgáltatások ). A kohéziós politika így az egységes európai piac és a gazdasági és monetáris Unió nélkülözhetetlen kelléke. Figyelem! Az intervenció típusától függetlenül az európai támogatások nem helyettesítik, hanem kiegészítik a nemzeti támogatásokat. A cél, hogy Európa segítő kezet nyújtson a hasznos projektekhez, amelyek e segítség nélkül nem tudnának megvalósulni. 3 És az Európai Alkotmány? Az Európai Alkotmány konszolidálja Európa regionális politikáját, amely közel áll a polgárokhoz, és alapja a szolidaritás. Az Alkotmány támogatja a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót és a tagállamok közötti szolidaritást. A jövőben ez az Európai Unió egyik alapvető célkitűzése. Ez közelebbről azt jelenti, hogy szemben a korábbi gyakorlattal, minden hátrányos vagy nehéz helyzetben levő terület részesülhet a tagállamok közötti szolidaritásból, azaz az európai támogatásokból. 15
17 Politikák 3 példa Környezetvédelem a ma és a holnap nemzedékei számára Az Európai Alkotmány megerősíti a környezetvédelem lehetőségeit: 3 A fenntartható fejlődés elvét az európai terv középpontjába helyezi. Ezt az elvet az Egyesült Nemzetek Szervezete által 1992-ben Rio de Janeiróban rendezett első Földcsúcson érvényesítették. Célja, hogy az eljövendő generációk igényeinek veszélyeztetése nélkül választ adjon a ma nemzedékeinek szükségleteire. Mint ilyen, Európa egy kiegyensúlyozott gazdasági növekedésért, egy társadalmi piacgazdaságért munkálkodik, valamint azért, hogy a környezet minőségének javítását és védelmét magasabb szintre helyezze. 3 Alapvető jognak tekinti, kezeli, hogy a környezetvédelmi dimenziót valamennyi európai politika szerves részévé kell tenni. 3 Az Európai Alkotmány bevezeti az Európai Unió és a tagállamok, valamint a természeti illetve ember okozta katasztrófa által sújtott tagállam közötti szolidaritást. 3 Az Alkotmánnyal az európaiak és a képviseleti szervek (a nem kormányzati környezetvédelmi szervezetek) számára lehetővé válik, hogy véleményt alkossanak, illetve párbeszédet és tanácskozást folytassanak az európai politikákról (közelebbről a környezetvédelmi politikáról). Az új polgári kezdeményezési jog szerint amelyhez minimum egy millió polgár részvétele szükséges az Európai Bizottság egy adott környezetvédelmi kérdésben javaslattételre kötelezhető. 3 Az Alkotmány támogatja az energiahatékonyságot, az energiagazdaságokat, valamint az új és megújuló energiaforrások fejlesztését. 16 Európai Alkotmány
18 Bővebb információ Europe Direct Amennyiben kérdése van az Európai Alkotmánnyal kapcsolatban, hívja a es díjmentes, vagy a fizetős telefonszámot! Futurum Ha többet szeretne tudni az Európai Alkotmányról, keresse fel internetes honlapunkat az alábbi címen: Európai Közösségek Luxemburg: Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala oldal 14,8x21 cm ISBN: X
19 Politikák 3 példa A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség Az Európai Alkotmány egy a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló egyedülálló térséget kínál az európaiak számára. Nézzük, mit jelent ez pontosan: 3 Az Európai Unió belső határain történő ellenőrzések eltörlése Minden európai polgár szabadon ellenőrzés vagy útlevelének kötelező felmutatása nélkül mozoghat az európai országok többségének (a Schengeni térséghez tartozó államok) területén. 3 Az Európai Unió külső határain végzett ellenőrzések megerősítése E megerősített ellenőrzés a harmadik országokkal közös határszakaszokon (például Spanyolország és Marokkó, vagy Lengyelország és Ukrajna) kívül a tagállamok nemzetközi repülőtereire és kikötőire is vonatkozik (például a Dél-Amerikából a rotterdami kikötőbe érkező hajó, vagy az Ázsiából a budapesti reptérre érkező repülőgépek esetében). A megerősített ellenőrzés a következő területeken jelentkezik: a közös vízumpolitika és a rövid távra szóló egyéb tartózkodási engedélyek, a külső határokat átlépő személyek ellenőrzésével kapcsolatos rendelkezések, sőt, a külső határok integrált kezelési rendszerének fokozatos bevezetése. 3 Közös menekültpolitika E politika a következőkre vonatkozik: az egész Európai Unió területén érvényes egységes menekültstátusz, e státusz odaítélését illetve visszavonását szabályozó közös eljárások, illetve partneri viszony megteremtése a harmadik országokkal a menedékjogot kérők áradatának kezelése érdekében. A közös menekültpolitikának meg kell felelnie a menekültek jogállásáról szóló Genfi Egyezménynek. 12 Európai Alkotmány
20 25 Tagállamok Tagjelölt országok KA HU-C Európai Közösségek Cím: B-1049 Brussels (Belgium)
III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI
III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS
AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi
RészletesebbenMEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )
2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.
RészletesebbenEU közjogi alapjai május 7.
EU közjogi alapjai 2018. május 7. TEMATIKA febr. 12. Integrációtörténeti áttekintés febr. 19. Az EU jogalanyisága, alapértékei, integrációs célkitűzések, tagság, Az EU hatáskörei febr. 26. Az intézmények
RészletesebbenAlapjogvédelem az EU-ban
Tervezett tematika szeptember 4. Integrációtörténeti áttekintés szeptember 11. Az EU jogalanyisága,, integrációs célkitűzések, alapértékei szeptember 18. Az EU hatáskörei és a tagság szeptember 25. Az
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE ÉS JOGRENDSZERE. Az_Europai_Unio_szervezete_es_jogrendszere.
1 AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE ÉS JOGRENDSZERE Az_Europai_Unio_szervezete_es_jogrendszere. TARTALOM 2 Az európai integráció fejlődése Az Európai Unió jogi keretei Uniós polgárság és alapvető jogok
RészletesebbenIntegrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220)
Integrációtörténeti áttekintés Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220) Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Robert Schuman francia külügyminiszter és Jean Monnet - 1950 május 9. Schuman-terv Szén-és
RészletesebbenAz európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés
A TAGÁLLAMOK KORMÁNYKÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2004. augusztus 6. (OR. en) CIG 87/04 Tárgy: Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés CIG 87/04 JL HU TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM I.
RészletesebbenDöntéshozatal, jogalkotás
Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések
RészletesebbenMit jelent számomra az Európai Unió?
Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,
RészletesebbenDOKUMENTUMOK. (Részlet)
DOKUMENTUMOK Preambulum SZERZÕDÉS az európai alkotmány létrehozásáról * (Részlet) ÕFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ÕFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNÕJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG
RészletesebbenA magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola
Hol tart az Európai Unió a többszintű kormányzás intézményrendszerének kiépítésében Dr. Szalay András EU Régiók Bizottsága tagja Veszprémi önkormányzati képviselő A magyar uniós elnökség és a régiók jövője
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az
RészletesebbenA Lisszaboni Szerződés értelmében rendes jogalkotási eljárást előíró jogalapok 1
A Lisszaboni Szerződés értelmében rendes jogalkotási eljárást előíró jogalapok 1 E melléklet azokat a jogalapokat sorolja fel, amelyek vonatkozásában a Lisszaboni Szerződésben létrehozott rendes jogalkotási
RészletesebbenAlapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság
Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket
Részletesebben***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA
Európai Parlament 2014-2019 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 13.6.2017 EP-PE_TC1-COD(2016)0186 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely első olvasatban 2017. június 13-án került elfogadásra
RészletesebbenA közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.
A közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,
RészletesebbenAz EU gazdasági és politikai unió
Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát
RészletesebbenTájékoztatások és közlemények
Az Európai Unió Hivatalos Lapja ISSN 1725-518X C 83 Magyar nyelvű kiadás Tájékoztatások és közlemények 53. évfolyam 2010. március 30. Közleményszám Tartalom Oldal 2010/C 83/01 Az Európai Unióról szóló
RészletesebbenAz Európai Unió Intézményei, az Európai Tanács
Az Európai Unió Intézményei, az Európai Tanács Az EU intézményei Egységes intézményi keret, ahol az intézmények a Szerződésekben rájuk ruházott hatáskörükön belül, jóhiszeműen és kölcsönösen együttműködve,
RészletesebbenKörnyezetvédelmi Főigazgatóság
Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem
RészletesebbenSZABADSÁG, BIZTONSÁG ÉS JOGÉRVÉNYESÜLÉS: MI A JÖVŐJÜK? NYÍLT ÉS NYILVÁNOS KONZULTÁCIÓ HOL TARTUNK MA?
SZABADSÁG, BIZTONSÁG ÉS JOGÉRVÉNYESÜLÉS: MI A JÖVŐJÜK? NYÍLT ÉS NYILVÁNOS KONZULTÁCIÓ HOL TARTUNK MA? Az Európai Unió egyik alapvető célja, hogy belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a
RészletesebbenJeney Petra. Évfolyamdolgozat témák
Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az EU intézményei 138.lecke Az intézményrendszer általános jellemzői Az Európai
RészletesebbenMegvitatandó napirendi pontok (II.) 2. Rendelet az északi-tengeri tervről Az elnökség beszámolója a háromoldalú egyeztetés eredményéről
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. november 6. 13939/17 OJ CRP1 37 TERVEZETT NAPIREND AZ ÁLLANDÓ KÉPVISELŐK BIZOTTSÁGA (I. rész) Justus Lipsius épület, Brüsszel 2017. november 8. és 10. (10.00, 11.30)
RészletesebbenBULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK
BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS
RészletesebbenA BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről
RészletesebbenEz a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a
RészletesebbenA8-0061/19 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához
8.6.2017 A8-0061/19 Módosítás 19 Petra Kammerevert a Kulturális és Oktatási Bizottság nevében Jelentés Santiago Fisas Ayxelà Az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020 2033. évekre COM(2016)0400
RészletesebbenEU közjog. dr. Szegedi László dr. Kozák Kornélia október 2.
EU közjog dr. Szegedi László dr. Kozák Kornélia 2017. október 2. I. Az Európai Unió Tanácsa II. A Tanács feladatai III. Coreper I. Az Európai Unió Tanácsa I. Az Európai Unió Tanácsa a tagállamok 1-1 miniszteri
RészletesebbenRESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.7.1. COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date 23.7.2014 Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2866/98/EK rendeletnek az euró litvániai
RészletesebbenAZ EURÓPA TANÁCS AZ EMBERI JOGOK VÉDELMEZŐJE ÖSSZEFOGLALÁS
AZ EURÓPA TANÁCS AZ EMBERI JOGOK VÉDELMEZŐJE ÖSSZEFOGLALÁS Nem tagja az Európa Tanácsnak (Belarusz) TAGÁLLAMOK SZÉKHELY ÉS IRODÁK KÖLTSÉGVETÉS Albánia, Andorra, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bosznia
RészletesebbenNagyapa mesél az Európai Unió előtti időkről
Nagyapa mesél az Európai Unió előtti időkről Bizonyára hallottátok már, sőt tanultatok is arról, hogy a 20. században két pusztító háború is indult Európából. Ez a két világháború több millió ember halálát
RészletesebbenA MENEKÜLTÜGYI POLITIKA
A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A menekültügyi politika célja a tagállamok menekültügyi eljárásainak harmonizálása egy közös európai menekültügyi rendszer kialakításával. A Lisszaboni Szerződés jelentős módosításokat
RészletesebbenBevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.
Részletesebben1. cikk Az emberi méltóság Az emberi méltóság sérthetetlen. Tiszteletben kell tartani, és védelmezni kell.
AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA Preambulum Európa népei, az egymás közötti egyre szorosabb egység létrehozása során úgy döntöttek, hogy osztoznak a közös értékeken alapuló békés jövôben. Szellemi és
RészletesebbenEURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR
A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az
RészletesebbenNemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.
Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:
RészletesebbenFinanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források
Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források Energiahatékonyság finanszírozása műhelyfoglalkozás I. Miskolc, 2019. április 16. Tisza Orsolya vezető projektmenedzser BEVEZETÉS Uniós finanszírozás
RészletesebbenEU NÉHÁNY SZAKPOLITIKAI TERÜLETE
EU NÉHÁNY SZAKPOLITIKAI TERÜLETE AZ EU SZAKPOLITIKAI TERÜLETEI ADÓZÁS AUDIÓ- ÉS VIZUÁLISPOLITIKA BELSŐ PIAC BŐVÍTÉS CSALÁS ELLENI KÜZDELEM ÉLELMISZERBIZTONSÁG ENERGIA FEJLESZTÉS FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS
RészletesebbenEU-tezaurusz Dokumentumok és testületek
EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-dokumentum EK jogi aktus kötelező közösségi jogi aktus EU-határozat EU-irányelv EU-rendelet nem kötelező közösségi jogi aktus EU-ajánlás EU-vélemény EU-alkotmány
RészletesebbenA CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE
A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
RészletesebbenÚj EU-s és hazai regionális fejlesztési programok
Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és
RészletesebbenAz Unió számára nincs lehetetlen 2.rész
2009 július 11. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még Givenincs Az Unió értékelve számára nincs Mérték 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Új népszavazás, a 2008-as sikertelen referendum után Írország 2009. október 2-án újra
RészletesebbenKÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás
Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás
RészletesebbenEURÓPAI BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSE A 2007-ES PÉNZÜGYI ÉVRE. Számadatok JANUÁR
EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSE A 2007-ES PÉNZÜGYI ÉVRE Számadatok 2007. JANUÁR 1. BEVEZETÉS A 2007. évi költségvetés az első, amely a 2013-ig tartó időszakra szóló új többéves
RészletesebbenJegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól
1796 der Beilagen XXIV. GP - Staatsvertrag - 24 Protokoll in ungarischer Sprachfassung (Normativer Teil) 1 von 10 A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAI KÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2012. május 14. (OR. en) CIG
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG JELENTÉSE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.10.8. COM(2014) 619 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG JELENTÉSE az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről
RészletesebbenAz EU közjogi alapjai Gombos Katalin
Az EU közjogi alapjai 2017. 03. 13. Gombos Katalin 2017. 03. 13. 1 Csatlakozás Csatlakozások: Északi kibővülés Déli kibővülés Volt EFTA-államok Keleti kibővülés Horvátország Gombos Katalin 2017. 03. 13.
RészletesebbenKözszolgálati Nemzetközi Képzési Központ
Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program Az Európai Corpus Juris és intézményrendszere, változások és a jövő Nemzeti Közszolgálati Egyetem Postacím: 1581
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.1.18. COM(2017) 17 final 2017/0011 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Schengeni Információs Rendszer területén elfogadott schengeni vívmányoknak a Horvát Köztársaságban
RészletesebbenFelkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról.
Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 10. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 13660/16 LIMITE FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)
RészletesebbenJens-Peter Bonde AZ EU ALKOTMÁNYA SZERZŐDÉS EGY EURÓPAI ALKOTMÁNY LÉTREHOZÁSÁRÓL. az európai konvent
AZ EU ALKOTMÁNYA SZERZŐDÉS EGY EURÓPAI ALKOTMÁNY LÉTREHOZÁSÁRÓL E az európai konvent 1 AZ EU ALKOTMÁNYÁNAK ELFOGADÁSA Jens-Peter Bonde A tagállamoknak egyhangúlag kell elfogadniuk kormányközi konferencián
Részletesebben*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek
RészletesebbenL 165 I Hivatalos Lapja
Az Európai Unió L 165 I Hivatalos Lapja Magyar nyelvű kiadás Jogszabályok 61. évfolyam 2018. július 2. Tartalom II Nem jogalkotási aktusok HATÁROZATOK Az Európai Tanács (EU) 2018/937 határozata (2018.
Részletesebben15. szakbizottsági ülés szeptember 24. Az Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek szakbizottság MUNKADOKUMENTUMA
15. szakbizottsági ülés - 2012. szeptember 24. CIVEX-V-036 Az Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek szakbizottság MUNKADOKUMENTUMA AZ UNIÓS POLGÁRSÁG ERŐSÍTÉSE: AZ UNIÓS POLGÁROK VÁLASZTÓJOGÁNAK
RészletesebbenFIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013
FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA
2010.3.30. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 83/389 AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA (2010/C 83/02) 2010.3.30. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 83/391 Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság ünnepélyesen
RészletesebbenAz EU regionális politikája
Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,
Részletesebben(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)
2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek
RészletesebbenNagyapa mesél az Európai Unió előtti időkről
Nagyapa mesél az Európai Unió előtti időkről Bizonyára hallottátok már, sőt tanultatok is arról, hogy a 20. században két pusztító háború is indult Európából. Ez a két világháború több millió ember halálát
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA
AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság ünnepélyesen kihirdeti az alábbi szöveget az Európai Unió Alapjogi Chartájaként: AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA Preambulum
RészletesebbenBelső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA
Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Mindenkinek szüksége van arra, hogy biztonságban érezze magát akkor, amikor napi ügyeit intézi. Az európai állampolgárok majdnem hatvan
RészletesebbenÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
Európai Parlament 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum B8-0064/2018 26.1.2018 ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY az eljárási szabályzat 216. cikkének (2) bekezdése alapján az uniós tagállamokban élő kisebbségek védelméről
RészletesebbenA TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
Európai Parlament 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum B8-1365/2016 9.12.2016 A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT az eljárási szabályzat 134. cikkének (1) bekezdése alapján az Európai Unió prioritásairól
RészletesebbenA szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség
A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség Bevezetés Az Európai Unió céljai 1. Belső piaci célkitűzések 2. A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozása
Részletesebben***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA
Európai Parlament 2014-2019 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 11.12.2018 EP-PE_TC1-COD(2018)0371 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely első olvasatban 2018. december 11-én került
RészletesebbenMenü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás
Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu
RészletesebbenJÖVŐJÉVEL FOGLALKOZÓ KONVENT
A NIZZAI SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPA JÖVŐJÉVEL FOGLALKOZÓ KONVENT Az úgynevezett amszterdami maradékok kérdését a Nizzai Szerződés volt hivatott megoldani. Ez a szerződés azonban csak részben készítette fel
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, november 29. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 29. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0367 (NLE) 14996/16 JAVASLAT Küldi: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, április 28. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. április 28. (OR. en) 7281/1/17 REV 1 ENFOPOL 121 JAI 239 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a Dán Királyság és az Európai
RészletesebbenA8-0252/ Rendeleti javaslat (COM(2014)0715 C8-0280/ /0339(COD)) AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI *
9..205 A8-0252/ 00-00 MÓDOSÍTÁSOK 00-00 előterjesztette: Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság Jelentés Claude Moraes A8-0252/205 A büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés
RészletesebbenI. Nemzetközi szerzıdések a közösségi jogban. Az EU jogrendje 3. I/1. Szerzıdéskötési jogosultság
I. Nemzetközi szerzıdések a közösségi jogban Az EU jogrendje 3. Nemzetközi szerzıdések Jogelvek A Közösségek (egyenként) rendelkeznek nemzetközi szerzıdéskötési képességgel. Csak az alapító Szerzıdésben
RészletesebbenEgység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal
23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd
RészletesebbenC A Törvényszék igazságügyi statisztikái
C A igazságügyi statisztikái A tevékenysége általában Érkezett ügyek 1. Érkezett, befejezett és folyamatban maradt ügyek (2007 2011) 2. Az eljárások jellege (2007 2011) 3. A kereset jellege (2007 2011)
RészletesebbenC A Törvényszék igazságügyi statisztikái
C A igazságügyi statisztikái A tevékenysége általában Érkezett ügyek 1. Érkezett, befejezett és folyamatban maradt ügyek (2006 2010) 2. Az eljárások jellege (2006 2010) 3. A kereset jellege (2006 2010)
RészletesebbenNEMZETI PARLAMENT INDOKOLT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL
Európai Parlament 2014-2019 Jogi Bizottság 21.6.2016 NEMZETI PARLAMENT INDOKOLT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL Tárgy: a litván parlament indokolt véleménye a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében
RészletesebbenMegvitatandó napirendi pontok (II.)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2019. július 1. (OR. en) 10824/19 OJ CRP2 25 IDEIGLENES NAPIREND AZ ÁLLANDÓ KÉPVISELŐK BIZOTTSÁGA (II. rész) Európa épület, Brüsszel 2019. július 3. és 4. (10.00, 9.00)
Részletesebben7232/19 ADD 1 REV 1 lg/eo 1 TREE.2.B LIMITE HU
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2019. június 7. (OR. en) 7232/19 ADD 1 REV 1 LIMITE PV CONS 9 TRANS 178 TELECOM 112 ENER 153 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (Közlekedés, Távközlés és Energia)
Részletesebben***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA
Európai Parlament 2014-2019 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 23.10.2018 EP-PE_TC1-COD(2018)0265 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely első olvasatban 2018. október 23-án került
RészletesebbenA Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék
A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék AZ ALAPELVEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA széles körben elfogadott,
RészletesebbenAz Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai
Az Európai Unió Az Unió jelmondata: In varietate concordia (magyarul: Egység a sokféleségben) Himnusza: Örömóda Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.12.4. COM(2018) 784 final 2018/0403 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Szingapúri Köztársaság közötti partnerségi
RészletesebbenCsapat neve:.. APRÓTALPÚAK EURÓPÁBAN 1. forduló 1. feladat Elérhető pontszám: 20 pont
Csapat neve:.. APRÓTALPÚAK EURÓPÁBAN 1. forduló 1. feladat Elérhető pontszám: 20 pont FELADAT: Válasszátok ki a helyes megoldást! Minden helyes megoldás 1 pontot ér. 1. Melyik EU-tagországban alapították
RészletesebbenEU ISMERETEK FO MFKGT600331
EU ISMERETEK FO MFKGT600331 Földrajz alapszak TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Kőolaj és Földgáz Intézet Miskolc, 2018/19 I. félév A tantárgy adatlapja Tantárgy
RészletesebbenEU céljai és a demokratikus működés elvei
Tervezett tematika Február 12. Integrációtörténeti áttekintés Február 19. Az EU jogalanyisága, alapértékei, integrációs célkitűzések, tagság Február 26. Az EU hatáskörei Március 5. Az intézmények általános
RészletesebbenVÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:
RészletesebbenSN 1316/14 tk/anp/kb 1 DG D 2A LIMITE HU
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. január 30. (05.02) (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2013/0268 (COD) SN 1316/14 LIMITE FELJEGYZÉS Tárgy: Az Európai Parlament és a Tanács /20../EU rendelete
RészletesebbenBEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA
FARKAS BEÁTA VÁRNAY ERNŐ BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA A, Szeged 1997 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETES 1 I. BEVEZETÉS A REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓ ELMÉLETI HÁTTERÉBE... 3 1. INTEGRÁCIÓS ELMÉLETEK 3 1.1.
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.6.17. COM(2016) 400 final 2016/0186 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020 2033. évekre szóló uniós
RészletesebbenAz EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016
Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért
RészletesebbenMagyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.
Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport
RészletesebbenEU céljai és a demokratikus működés elvei
Tervezett tematika szeptember 4. Integrációtörténeti áttekintés szeptember 11. Az EU jogalanyisága,, integrációs célkitűzések, alapértékei szeptember 18. Az EU hatáskörei és a tagság szeptember 25. Az
RészletesebbenSZKA208_11. Az EU a nemzetközi együttműködés
SZKA208_11 Az EU a nemzetközi együttműködés terepe tanulói AZ EU A NEMZETKÖZI EGYÜTTMÛKÖDÉS TEREPE 8. évfolyam 103 11/1 SZÓKÁRTYÁK Az activity játékhoz Tagállam Bizottság Parlament Euró Zászló Szerződés
RészletesebbenKözösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit
Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén Az előadás három fő témája Hatáskörmegosztás a tagállami és a közösségi szint között. Brüsszeli döntéshozatal menete = együttműködés a közösségi szervek
Részletesebben10699/19 zv/af/kf 1 TREE.1
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2019. július 17. (OR. en) 10699/19 PV CONS 39 ENV 661 CLIMA 197 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (Környezetvédelem) 2019. június 26. 10699/19 zv/af/kf 1 TARTALOM
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.11.28. COM(2014) 714 final 2014/0338 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés területén
RészletesebbenAZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.25. COM(2015) 80 final ANNEX 1 AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.23. COM(2016) 280 final ANNEX 2 MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió nevében az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergiaközösség,
Részletesebben