Az egészségügyi jog tematika I. A magyar egészségügyi ellátórendszer szabályozásának általános áttekintése

Az egészségügyi jog tematika I. A magyar egészségügyi ellátórendszer szabályozásának általános áttekintése Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. SZEPTEMBER 10. Dr. Szeghő Ágnes Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyi Ágazati Humánerőforrás-stratégiai Főosztály Jogász oktatási és képzési referens TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése

CÍM Tematika I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései II. III. IV. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei Felelősség az egészségügyi ellátás során, vagy azzal összefüggésben okozott károkért V. Az egészségügyi dolgozókat védő speciális rendelkezések

CÍM Főbb törvények 1. Egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 2. Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (Eütev.) jogállási törvény 3. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok védelméről és kezeléséről szóló 1997 évi XLVII. törvény (Eüak.) 4. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi. LXXXIII. törvény (Ebtv.) 5. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (Gytv.) 6. Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény (Eftv.) 7. A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény 8. A humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint a biobankok működésének szabályairól szóló 2008. évi XXI. törvény 9. Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. éci XCVII. törvény

I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről (Eütv.) Közvetlen előzmény: 1972. évi II. törvény Fejezetek száma:18 Címek száma: 25 Alcímek száma: 178 Paragrafusok száma: 286 Módosulások száma: 67 I. Fejezet - A TÖRVÉNY CÉLJA, ALAPELVEI ÉS HATÁLYA 1. Cím - A törvény célja 2. Cím - Alapelvek 3. Cím - Fogalommeghatározások 4. Cím - A törvény hatálya

I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései 1.1. A TÖRVÉNY CÉLJA 1. E törvény célja a) elősegíteni az egyén és ezáltal a lakosság egészségi állapotának javulását, az egészséget befolyásoló feltétel- és eszközrendszer, valamint az annak kialakításában közreműködők feladatainak meghatározásával, b) hozzájárulni a társadalom tagjai esélyegyenlőségének megteremtéséhez az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésük során, c) megteremteni annak feltételeit, hogy minden beteg megőrizhesse emberi méltóságát és önazonosságát, önrendelkezési és minden egyéb joga csorbítatlan maradjon, d) meghatározni - a szolgáltatók jogállásától és az ellátások fedezetétől függetlenül - az egészségügyi szolgáltatások általános szakmai feltételeit, színvonalának garanciáit, e) biztosítani az egészségügyi dolgozók és a szolgáltatást nyújtó intézmények védelmét jogaik és kötelezettségeik meghatározásával, valamint az egészségügyi ellátás sajátos jellegéből fakadó garanciális jellegű intézkedésekkel f) lehetővé tenni az egyéni és közösségi érdekek harmonikus érvényesülését, a mindenkori népegészségügyi célok elérését, a szükséges erőforrások előteremtését, optimális felhasználását és az egészségtudományok fejlődését.

I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései 1.2. ALAPELVEK 2. (1) Az egészségügyi szolgáltatások és intézkedések során biztosítani kell a betegek jogainak védelmét. A beteg személyes szabadsága és önrendelkezési joga kizárólag az egészségi állapota által indokolt, e törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható. (2) Az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele során érvényesülnie kell az esélyegyenlőségnek. (3) Az egészségi állapot javításának elsődleges eszköze az egészség fejlesztése, védelme és a betegségek megelőzése. (4) Az egészségügyi szolgáltatások alapvető szakmai feltételrendszere tulajdon- és működtetési formától független, kizárólag a szolgáltatás szakmai tartalmán alapul. (5) Az egészségügyi intézményrendszer szakmai ellátási szintekre tagolt felépítése és működése emberközpontú, az eltérő jellegű és súlyosságú megbetegedésben szenvedők egészségi állapota által meghatározott szükségletekhez igazodik, valamint tudományos tényekre alapozott és költséghatékony eljárásokon alapul.

I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései 1.2. ALAPELVEK EBH2012. P.1. A pszichés állapot akut zavara következtében az ún. sürgősségi gyógykezelés elrendelésére, mint a személyi szabadságot és önrendelkezési jogot jelentősen korlátozó intézkedésre csak a garanciális szabályok betartásával lefolytatott eljárásban, a közvetlen veszélyeztető magatartás bizonyítottsága esetén kerülhet sor [Alaptörvény 4. Cikk (2) bek., 1997. évi CLIV. tv. 2., 188., 196. és 199. ].

I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései 1.4. A TÖRVÉNY HATÁLYA 4. (1) E törvény hatálya kiterjed a Magyarország területén a) tartózkodó természetes személyekre, b) működő egészségügyi szolgáltatókra, c) folytatott egészségügyi és egészségfejlesztési tevékenységekre. (2) Törvény a természetes személyek egyes csoportjai tekintetében az e törvényben foglaltaktól eltérő szabályokat állapíthat meg. (3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények által nyújtott egészségügyi szolgáltatások vonatkozásában is megfelelően alkalmazni kell.

I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései II. Fejezet - A BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. Cím - Az egyén szerepe 2. Cím - A betegek jogai és kötelezettségei 1. Az egészségügyi ellátáshoz való jog 2. Az emberi méltósághoz való jog 3. A kapcsolattartás joga 4. A gyógyintézet elhagyásának joga 5. A tájékoztatáshoz való jog 6. Az önrendelkezéshez való jog 7. Az ellátás visszautasításának joga 8. Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga 9. Az orvosi titoktartáshoz való jog 10. A beteg kötelezettségei 3. Cím - A beteg jogainak érvényesítése (A beteg panaszainak kivizsgálása, A betegjogi képviselő és a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselőt foglalkoztató szerv, A közvetítői tanács)

I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései III. Fejezet NÉPEGÉSZSÉGÜGY 1.Cím - Egészségfejlesztés (Család- és nővédelmi gondozás, Ifjúság-egészségügyi gondozás, Sportegészségügyi gondozás) 2. Cím - Környezet- és település-egészségügy 3. Cím - Élelmezés- és táplálkozás-egészségügy 4. Cím - Sugáregészségügy 5. Cím - Munkaegészségügy 6. Cím Járványügy (Védőoltások, Járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatok, A fertőző betegek bejelentése, Kötelező orvosi vizsgálat, Járványügyi elkülönítés, Járványügyi megfigyelés és járványügyi zárlat, Járványügyi ellenőrzés, Személy felkutatása járványügyi intézkedés végrehajtása érdekében, Fertőző betegek szállítása, Fertőtlenítés, Rovarok és egyéb ízeltlábúak, valamint rágcsálók irtása, Egyéb járványügyi intézkedések )

I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései IV. Fejezet - AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSOK RENDSZERE 1. Cím - Működési elvek 2. Cím - A megelőző ellátások (A fertőző betegségek megelőzése, A szűrővizsgálatok, Az egyéni kockázati tényezőkön alapuló megelőzés, A magzat egészséges fejlődésének ellenőrzése és a várandós anya egészségi állapotának védelme) 3. Cím - Az egészségügyi ellátórendszer Az alapellátás, Járóbeteg-szakellátás, Fekvőbeteg-szakellátás 4. Cím Egyéb egészségügyi ellátások (Ügyeleti ellátás, Mentés, Betegszállítás, Ápolás, Egyes különleges ellátási igényt kielégítő egészségügyi szolgáltatások, A haldokló beteg gondozása, Rehabilitáció, Orvostechnikai eszközellátás,gyógyszerellátás, Pszichoterápia és klinikai szakpszichológia, A nem-konvencionális eljárások, Egyéb gyógyászati ellátások, Az egészségügyi ellátás keretében végzett szakértői tevékenység)

I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései V. Fejezet - AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI 1. Cím - Az egészségügyi szolgáltatás megkezdésének és gyakorlásának feltételei 2. Cím - Tárgyi feltételrendszer 3. Cím - Személyi feltételrendszer (Az egészségügyi szakképesítést szerzett személyek alapnyilvántartása, Az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartása, Egységes ágazati humánerőforrásmonitoringrendszer, Egészségügyi ágazati szakmai képzés) 4. Cím - Az egészségügyi szolgáltatások minőségének biztosítása (A minőségügyi rendszer, A belső minőségügyi rendszer, A külső minőségügyi rendszer, A hatósági szakfelügyelet és a minőségértékelés, Az egészségügyi szolgáltatók akkreditációja és tanúsítása)

I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései VI. Fejezet - AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. Az egészségügyi dolgozók ellátási kötelezettsége 2. Vizsgálati és terápiás módszerek megválasztása 3. Az ellátás megtagadásának joga 4. Tájékoztatási kötelezettség 5. Dokumentációs kötelezettség 6. Titoktartási kötelezettség 7. Az egészségügyi dolgozók védelme 8. A szakmai fejlődéshez való jog és kötelezettség 9. Egyes egészségügyi dolgozók szervezett érdekvédelme

I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései VII. Fejezet - AZ ÁLLAM FELELŐSSÉGE A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁÉRT, AZ EGÉSZSÉGÜGY SZERVEZÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA 1. Cím - Az állam felelőssége a lakosság egészségi állapotáért 2. Cím - Az egészségügy szervezése és irányítása Az Országgyűlés feladatai A térségi egészségügyi fejlesztési program A Kormány feladatai Térségi Egészségügyi Tanács A miniszter feladatai A helyi önkormányzatok feladatai Az egészségbiztosítási szervek feladatai Egészségügyi intézmények fenntartása

I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései VIII. Fejezet - AZ EMBEREN VÉGZETT ORVOSTUDOMÁNYI KUTATÁSOK IX. Fejezet - AZ EMBERI REPRODUKCIÓRA IRÁNYULÓ KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK, AZ EMBRIÓKKAL ÉS IVARSEJTEKKEL VÉGZETT KUTATÁSOK, A MŰVI MEDDŐVÉ TÉTEL Ivarsejt-adományozás és -letét Embrióadományozás és -letét Embriókkal, ivarsejtekkel végezhető kutatások, vizsgálatok és beavatkozások Embriók, magzatok számának csökkentése többes terhességben Humán Reprodukciós Bizottság Művi meddővé tétel

I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései X. Fejezet - PSZICHIÁTRIAI BETEGEK GYÓGYKEZELÉSE ÉS GONDOZÁSA 1. Cím - Pszichiátriai betegek jogaira vonatkozó különös szabályok 2. Cím - Pszichiátriai betegek intézeti gyógykezelése Az önkéntes gyógykezelés Sürgősségi gyógykezelés Kötelező gyógykezelés Közös eljárási szabályok XI. Fejezet - SZERV- ÉS SZÖVETÁTÜLTETÉS Szerv, szövet eltávolítása élő személy testéből Szerv, szövet eltávolítása halottból Szerv és szövet beültetése

I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései XII. Fejezet - A HALOTTAKKAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK XIII. Fejezet - VÉRELLÁTÁS XIV. Fejezet - EGÉSZSÉGÜGYI VÁLSÁGHELYZETI ELLÁTÁS XV. Fejezet - EGÉSZSÉGÜGYI SZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉG XVI. Fejezet - TERMÉSZETES GYÓGYTÉNYEZŐK, FÜRDŐ- ÉS KLÍMAGYÓGYINTÉZETEK, GYÓGYHELYEK (Természetes gyógytényezők,fürdő- és klímagyógyintézetek, Gyógyhely, A gyógytényezőkkel, fürdő- és klímagyógyintézetekkel és gyógyhelyekkel kapcsolatos engedélyek módosítása, visszavonása, Természetes fürdővizekhez kapcsolódó engedély) XVII. Fejezet - NEMZETKÖZI RENDELKEZÉSEK XVIII. Fejezet - ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések

II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések 1. Ki jogosult egészségügyi tevékenység végzésére nyújtására? 1. Egészségügyi dolgozó (kezelőorvos) 2. Egészségügyi tevékenységvégzés keretei 2. Hogyan? (Felelősség) 1. Szakképesítésének, szakmai kompetenciájának megfelelően (Life Long Learning) 2. Az egészségügyi ellátásban elvárható gondossággal 3. Szakmai és etikai szabályok és irányelvek betartásával 4. Legjobb tudása és ismerete szerint 5. A rendelkezésre álló tárgyi és személyi feltételek által meghatározott szinten 3. Hol? 1. Egészségügyi ellátórendszer 1. Alapellátás 2. Járóbeteg szakellátás 3. Fekvőbeteg szakellátás 4. Egyéb ellátások 2. Progresszív ellátás

II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓ Eütv. 3. d) egészségügyi dolgozó: az orvos, a fogorvos, a gyógyszerész, az egyéb felsőfokú egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, továbbá az egészségügyi tevékenységben közreműködő egészségügyi szakképesítéssel nem rendelkező személy; q) egészségügyi szakképesítés: az adott egészségügyi tevékenység folytatására jogosító, Magyarországon szerzett, valamint a külföldön szerzett és Magyarországon honosított, illetve elismert, alap-, közép-, emeltszintű, illetve felsőfokú szakképzés vagy felsőoktatási szakképzés keretében megszerzett szakképesítés, valamint felsőoktatási alap-, mester- vagy egységes osztatlan képzés keretében megszerzett végzettség és szakképzettség, továbbá egészségügyi szakirányú szakmai képzés, egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés során megszerzett képzettség; b) kezelőorvos: a beteg adott betegségével, illetve egészségi állapotával kapcsolatos vizsgálati és terápiás tervet meghatározó, továbbá ezek keretében beavatkozásokat végző orvos, illetve orvosok, akik a beteg gyógykezeléséért felelősséggel tartoznak;

II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓ Eütev. 4. a) egészségügyi dolgozó: minden egészségügyi tevékenységet végző természetes személy, aa) aki az általa ellátott egészségügyi tevékenység végzésére jogosító szakképesítéssel rendelkezik, vagy ab) aki nem rendelkezik az aa) pont szerinti szakképesítéssel, de közreműködik a szakképesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozók által ellátandó feladatokban, b) egészségügyben dolgozó: az a) pont hatálya alá nem tartozó, az egészségügyi szolgáltatóval a szolgáltató működőképességének, illetve az egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosítása céljából munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítő személy,

II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések Egészségügyi tevékenységvégzés A sürgős szükség esetén előírt ellátási kötelezettség alapján végzett tevékenység kivételével egészségügyi tevékenység akkor végezhető jogszerűen, ha az egészségügyi dolgozó a) rendelkezik az adott egészségügyi tevékenység végzésére, illetve az abban való közreműködésre jogosító, törvényben meghatározott szakképesítési feltételekkel, és b) szerepel az egészségügyi szakképesítést szerzett személyek alapnyilvántartásában, illetve a továbbképzési kötelezettségét teljesítve érvényes működési nyilvántartással rendelkezik, és c) tagja az illetékes szakmai kamarának, és d) egészségi állapota alapján az adott egészségügyi tevékenység végzésére alkalmas, és e) ha az egészségügyi tevékenységet saját nevében és felelősségére végzi, rendelkezik az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel és felelősségbiztosítással.

II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések a) Szakképesítés Az a természetes személy, aki nem rendelkezik egészségügyi szakképesítéssel, társas vállalkozás tagjaként, közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban, egyházi személyként vagy önkéntes segítőként közreműködhet a szakképesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozók által ellátandó feladatokban. Tehát: a közreműködő is egészségügyi tevékenységet végez!

II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések b) Alapnyilvántartás működési nyilvántartás Az egészségügyi szakképesítést szerzett személyek alapnyilvántartása A szakképesítéseket az oklevél vagy bizonyítvány megszerzését, illetve magyarországi honosítását vagy elismerését követően alapnyilvántartásba kell venni. Az alapnyilvántartás célja a megszerzett szakképesítés közhiteles tanúsítása. Az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartása Célja: annak közhiteles tanúsítása, hogy az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy jogosult-e a szakképesítése szerinti tevékenység önálló végzésére Szigorú feltételek: alapnyilvántartás, szakmai kamarai tagság, széles körű adatkezelés, továbbképzési kötelezettség. Az egészségügyi dolgozók alap- és működési nyilvántartását az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ vezeti.

II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések c) Kötelező szakmai kamarai tagság Az egészségügy területén működő szakmai kamarák az orvosok és fogorvosok, gyógyszerészek, egészségügyi szakdolgozók önkormányzattal rendelkező szakmai, érdek-képviseleti köztestületei. Az egészségügy területén szakmai kamaraként a) Magyar Orvosi Kamara, b) Magyar Gyógyszerészi Kamara, c) Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara működik. (2006. évi XCVII. törvény 1. )

II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések c) Kötelező szakmai kamarai tagság Kamarai tagság nélkül is végezhető az egészségügyi tevékenység, ha azt olyan személy végzi, aki külön jogszabályban meghatározottak szerint ideiglenes működési nyilvántartásba vétellel, tevékenységre jogosító engedély kiadásával vagy előzetes bejelentés alapján jogot szerzett arra, hogy a működési nyilvántartásba történő felvétel nélkül egészségügyi tevékenységet végezzen Magyarországon. Érintett személyi kör: - Eütv. 110. (4) bekezdése alapján tevékenységi engedéllyel eü. tevékenységet végzők (hatóság: OTH) - Eütv. 110. (10) bek. alapján a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, valamely EGT-államban letelepedett személyek (hatóság: ENKK)

II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések d) Alkalmatlan állapot Egészségi alkalmatlanság megállapítása hiányában, illetve az alkalmasság megállapítása ellenére sem alkalmas az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenység végzésére, amennyiben akut betegsége vagy belátási képességét érintő állapota miatt annak szakszerű végzése nem biztosított. Különösen ilyennek kell tekinteni, ha az egészségügyi dolgozó keresőképtelen, ittas vagy bódult állapotban van, ideértve a kábítószertől való befolyásoltságot is. (40/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet)

II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések Önálló felügyelet melletti tevékenységvégzés Egészségügyi tevékenység - folytatásának formájától és módjától függetlenül - e törvény és külön törvény rendelkezéseire figyelemmel önállóan vagy felügyelet mellett végezhető. Egészségügyi tevékenységet önállóan - külön törvényben foglaltakra is figyelemmel - az adott tevékenység folytatására jogosító egészségügyi szakképesítéssel rendelkező és az adott szakképesítés tekintetében a kötelező továbbképzési kötelezettségét teljesített vagy a továbbképzési kötelezettség teljesítése alól e törvény szerint mentesült, a működési nyilvántartásba bejegyzett személy végezhet. Az önállóan végzett egészségügyi tevékenység az Eütv. 110. (4) és (10) bekezdésben foglalt kivételekkel - az arra feljogosító szakképesítésnek a működési nyilvántartásba történő bejegyzésétől kezdhető meg. (Eütv. 110. )

II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések Önálló felügyelet melletti tevékenységvégzés Az önálló tevékenységvégzési jogosultság feltételeivel rendelkező személy felügyelete mellett végezhet egészségügyi tevékenységet az a személy, a) aki a szakképesítése megszerzéséhez szükséges képzésben vesz részt, b) akit a működési nyilvántartásból töröltek, a törlés okának megszűnését vagy megszüntetését követően, a működési nyilvántartásba történő visszakerülése érdekében, az ahhoz szükséges ideig, c) aki a működési nyilvántartásba való visszakerülése érdekében (Eütv. 113/A. (2) bekezdés) kiegészítő gyakorlati képzésben vesz részt, vagy d) aki külön törvény szerint, megfelelő szakképesítés nélkül az egészségügyi tevékenység végzésében közreműködik.

II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések Önálló felügyelet melletti tevékenységvégzés A felügyeletet ellátó egészségügyi dolgozó a felügyelt személy által végzett tevékenységből fakadó egészségkárosodásért nem tartozik felelősséggel, kivéve, ha azt az egészségügyi dolgozó a) nem megfelelő utasítása, b) felügyeleti kötelezettségének elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése, c) a közreműködő személy megfelelő oktatására vagy felkészítésére vonatkozó kötelezettségének megszegése okozta. A felügyelet során a felügyeletet ellátó személy a felügyelt személy által önállóan nem végezhető szakmai tevékenységért teljes felelősséggel tartozik.

II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések Típuskényszer Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. Törvény (Eütev.) az egészségügyi tevékenység végzésének általános feltételeit és lehetséges formáit csupán számba veszi, míg más törvények tartalmazzák részletesen az egyes jogviszonyokra vonatkozó részletes szabályokat. Ennek alapján az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenység végzésére, illetve az abban történő közreműködésre kizárólag az Eütev.-ben meghatározott jogviszonyokban jogosult:

II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések Típuskényszer Az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenység végzésére, illetve az abban történő közreműködésre - a rendelkezésre álló lehetőségek között - az alábbi jogviszonyok keretében jogosult a) szabadfoglalkozás keretében, b) egyéni egészségügyi vállalkozóként, c) társas vállalkozás tagjaként, d) közalkalmazotti jogviszonyban, e) munkaviszonyban, f) közszolgálati jogviszonyban, g) szolgálati jogviszonyban, h) egyházi személyként, i) önkéntes segítőként, j) egyéni cég tagjaként. Az a) és b) pont szerinti jogviszonban csak önálló egészségügyi tevékenység végzésére jogosult, a c)-j) pontok szerinti jogviszonyokban közreműködő is végezhet egészségügyi tevékenységet.

II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések Kötelező nyugdíjazás a közszférában foglalkoztatási korlát Kapcsolódó joganyagok: - 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről - 1150/2013. (III. 22.) Korm. határozat a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozatnak az egészségügyi ágazatban való végrehajtásáról - 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról, 83/C. - Eütev. 16/A.-16/D. - 124/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elveknek az egészségügyi dolgozók vonatkozásában történő érvényesítéséről és végrehajtásáról

II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER - Működési elvek Eütv. 75. (1) Az egészségügyi ellátások rendszere az egészségügyi szolgáltatások biztosítását és a népegészségügyi célok megvalósulását összehangoltan teszi lehetővé. (2) Az egészségügyi szolgáltatások célja, hogy hozzájáruljon az egészség fejlesztéséhez, lehetséges mértékű helyreállításához, az egészségromlás mérsékléséhez, segítse a megváltozott egészségi állapotú egyének munkába és közösségbe való beilleszkedését. (3) Az egészségügyi ellátások rendszere az eltérő egészségi állapotú egyének differenciált ellátását szolgáló, a munkamegosztás és a fokozatosság elvén alapuló intézményrendszerre épül, amelyben az egyén egészségi állapotának összes jellemzője együttesen határozza meg a szükséges ellátási szintet (a továbbiakban: progresszív ellátás). (4) Az egészségügyi ellátások rendszerében a lakosság egészségi állapotának javítását a rendelkezésre álló erőforrások hatékony felhasználásával kell végezni.

II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER - Működési elvek 76. (1) A progresszív ellátás elve az egészségügyi ellátás valamennyi szintjén érvényesül. (2) A progresszív ellátásban az egyes egészségügyi szolgáltatók feladataihoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket külön jogszabály határozza meg. (60/2003. ESzCsM rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről)

II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER Megelőző ellátások A fertőző betegségek megelőzése A fertőző betegségek megelőzése a) a védőoltásokon és az egyéb megelőzést szolgáló kezeléseken, b) a járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatokon, c) az általános járványügyi feladatok teljesítésén, d) az egyéni védőeszközök alkalmazásán, valamint e) az egészségkultúra kialakításán alapul.

II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER Megelőző ellátások 2. A szűrővizsgálatok A szűrővizsgálatok célja a lakosság egészségének védelme és az egyén életminőségének, illetve élettartamának növelése a rejtett betegségek, az egyes betegségeket megelőző kórállapotok, valamint az arra hajlamosító kockázati tényezők korai - lehetőleg panaszmentes - szakaszban történő aktív felkutatásával és felismerésével. Szűrővizsgálatok a lakosság széles körében életkorhoz kötötten, illetve fertőző megbetegedésekkel kapcsolatosan, valamint egyes idült, nem fertőző betegségekre vonatkozóan az alábbi feltételek együttes fennállása esetén végezhetők: a) a szűrt betegség gyakori, illetőleg súlyos egészségkárosító hatású és szűrővizsgálattal panaszmentes szakaszban kimutatható, b) a szűrővizsgálat várhatóan eredményes és egyszerűen kivitelezhető, c) a szűrést követő hatékony terápia alkalmazásának feltételei adottak.

II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER Eütv. 87. (1) Az egészségügyi ellátórendszer biztosítja a beteg járóbetegként, illetőleg fekvőbeteg-gyógyintézeti keretek közötti, valamint otthonában történő ellátását. (2) Az egészségügyi ellátórendszer a népegészségügyi tevékenység során felmért szükségletek figyelembevételével működik. (3) Az egészségügyi ellátórendszer bővítése, színvonalának fejlesztése a társadalmi-gazdasági erőforrásokkal összehangoltan történik. Ellátási formák: 1. Alapellátás 2. Járóbeteg szakellátás 3. Fekvőbeteg szakellátás

II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER Az alapellátás A beteg lakóhelyén, illetve annak közelében biztosítani kell, hogy választása alapján igénybe vehető, hosszú távú, személyes kapcsolaton alapuló, nemétől, korától és betegsége természetétől függetlenül folyamatos egészségügyi ellátásban részesüljön. Az alapellátás célja az ellátott lakosságra vonatkozó megelőző tevékenység; az egyén egészségi állapotának figyelemmel kísérése, valamint egészségügyi felvilágosítása és nevelése, az egyén gyógykezelése, gondozása és rehabilitációja az adott diagnosztikus és terápiás háttér mellett, szakorvoshoz történő irányítása, szükség esetén a a beteg otthonában történő ápolása, ellátása, illetőleg a beteg otthonában végzendő szakorvosi konzílium kérése.

II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER Járóbeteg-szakellátás Az általános járóbeteg-szakellátás a beteg folyamatos ellátását, gondozását végző orvos beutalása vagy a beteg jelentkezése alapján, szakorvos által végzett egyszeri, illetve alkalomszerű egészségügyi ellátás, fekvőbeteg-ellátást nem igénylő krónikus betegség esetén a folyamatos szakorvosi gondozás. Az általános járóbeteg-szakellátást a beteg egészségi állapotának veszélyeztetése nélkül, rendszeres tömegközlekedés igénybevételével megközelíthetően (a továbbiakban: lakóhelyének közelében) kell biztosítani.

II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER Járóbeteg-szakellátás A járóbeteg-szakellátás feladata a) a megelőző tevékenység, b) az egyes betegek gyógykezelése, szakorvosi gondozása, ideértve az otthoni szakápolás elrendelését és a rehabilitációt is, c) szakorvosi konzíliumok elvégzése, szükség esetén a beteg otthonában is, d) speciális szakmai, diagnosztikus, illetve terápiás háttér szükségessége esetén a beteg vizsgálatát követő - más járóbeteg-szakrendelésre vagy szakambulanciára történő beutalása, e) a járóbeteg-szakellátás kompetenciakörébe tartozó olyan egyszeri vagy kúraszerű beavatkozások végzése, amelyeket követően meghatározott idejű megfigyelés szükséges, f) intézeti hátteret igénylő ellátás szükségessége esetén a beteg fekvőbeteggyógyintézetbe történő beutalása.

II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER Fekvőbeteg-szakellátás Az általános fekvőbeteg-szakellátás a betegnek a lakóhelye közelében, fekvőbeteg-gyógyintézeti keretek között végzett egészségügyi ellátása. Ennek igénybevétele a külön jogszabályba foglaltak szerint a beteg folyamatos ellátását végző orvos, a kezelőorvos vagy az arra feljogosított más személy beutalása, valamint a beteg jelentkezése alapján történik. Az ellátás lehet a) folyamatos benntartózkodás mellett végzett diagnosztikai, gyógykezelési, rehabilitációs vagy ápolási célú fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás, ideértve a hosszú ápolási idejű ellátásokat is, b) az a) pontban foglalt céllal, meghatározott napszakokban történő ellátás, c) olyan egyszeri vagy kúraszerű beavatkozás, amelyet követően meghatározott idejű megfigyelés szükséges, illetve a megfigyelési idő alatt - szükség esetén - a további azonnali egészségügyi ellátás biztosított.

II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER Egyéb egészségügyi ellátások - Ügyeleti ellátás Az ügyeleti rendszer a napi munkarenden kívül bekövetkező sürgősségi esetekben az Eütv. 88-92. -a szerinti alapellátás, járóbetegszakellátás és fekvőbeteg-szakellátás egészségügyi ellátás folyamatos igénybevételének lehetőségét biztosítja. Az ügyeleti ellátás célja az egészségügyi szolgáltatók napi munkarend szerinti munkaidő befejezésének időpontjától a következő napi munkarend szerinti munkaidő kezdetéig a beteg vizsgálata, egészségi állapotának észlelése, alkalomszerű és azonnali sürgősségi beavatkozások elvégzése, illetőleg fekvőbeteg-gyógyintézetbe történő sürgősségi beutalása, valamint a külön jogszabályokban meghatározott eljárásokban való részvétel Az sürgősségi ügyeleti ellátás szervezési, koordinációs, irányítási, illetve felügyeleti tevékenységet állami mentőszolgálat (OMSZ) végzi.

II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENSZER Egyéb egészségügyi ellátások - Mentés A mentés az azonnali egészségügyi ellátásra szoruló betegnek a feltalálási helyén, mentésre feljogosított szervezet által végzett sürgősségi ellátása, illetve az ehhez szükség szerint kapcsolódóan - az egészségi állapotának megfelelő ellátásra alkalmas - legközelebbi egészségügyi szolgáltatóhoz történő szállítása, valamint a szállítás közben végzett ellátása (a továbbiakban: mentés). A törvény meghatározza azokat az eseteket, amikor a beteg azonnali ellátásra szorul. Ilyen esetekben bárki jogosult a mentés kezdeményezésére. A mentés igénybevételéhez való jog Magyarország területén - állampolgárságra vagy egészségbiztosítási jogviszony fennállására való tekintet nélkül - mindenkit megillet