Tantárgy neve Magyarország és a Kárpát-medence természeti földrajza I-II. Tantárgy kódja FDB1601; FDB1602 Meghirdetés féléve 3-4 Kreditpont 3-2 Összóraszám (elm+gyak) 2+0, 0+2 Számonkérés módja kollokvium + gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős neve Dr. Kormány Gyula Tantárgyfelelős beosztása professor emeritus 1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A tudomány legújabb kutatási eredményei alapján ismerjék meg a Kárpát-medence és Magyarország természeti földrajzi viszonyait. Alapvetőnek tekintjük, hogy tudományos igényességgel sajátítsák el: a Kárpát-medence és Magyarország felszínének fejlődéstörténetét, összefüggésben Európa felszínfejlődésével. A Kárpát-medence és Magyarország földtani szerkezetét, képződményeit, morfológiai jellemzőit, éghajlatát kialakító és módosító tényezőit. Az éghajlati elemek idő és térbeli megoszlását, az éghajlati körzetek rendszerét. Vízföldrajzi adottságait (a felszíni vizek fejlődéstörténetét, hidrológiai jellemzőit). A felszín alatti vizek kialakulását, térbeli eloszlásukat, fizikai, kémiai tulajdonságait. A Kárpátmedence és Magyarország talajtípusait, területi megoszlásukat, gazdasági hasznosításukat. A természetes növény- és állatvilágát, térbeli megoszlását. Tájait (makro- és mezotájak, komplex, természetföldrajzi jellemzése), a természet- és környezetvédelem területeit és objektumait. Fontos szerepet tulajdonítunk a geoszférák, illetve a tájalkotó tényezők közötti kölcsönhatások megvilágosítására, a biogeokémiai körfolyamatok részletes tárgyalására. A tisztán természeti folyamatok és jelenségek megismerésén jóval túllépve bemutatjuk az emberi beavatkozás különböző, sokrétűen tovagyűrűző következményeit. A hallgatók legyenek képesek a megszerzett ismereteket integrálni és szükség esetén azokat alkalmazni. A Kárpát-medence és Magyarország természeti földrajzi adottságainak feldolgozása folyamatában támaszkodunk a hallgatók általános természeti földrajzi tudásanyagára, döntő mértékben a felszínfejlődés, morfológia, klimatológia, hidrológia, biogeográfia, talajtani témakörök feldolgozásánál. 2. A tantárgy tartalma: Kárpát-medence és Magyarország természetföldrajza - A Kárpát-medence és Magyarország abszolút és relatív helyzete - A Kárpát-medence és Magyarország földtani szerkezete és földtana - A Kárpát-medence és Magyarország fejlődéstörténete az óidőben
- A Kárpát-medence és Magyarország fejlődéstörténete, képződményei a középidőben - A Kárpát-medence és Magyarország harmad- és negyedidőszakban - A Kárpát-medence és Magyarország domborzati típusai - A Kárpát-medence és Magyarország éghajlatának általános jellemzői - Az éghajlati elemek idő- és térbeli megoszlása - A Kárpát-medence és Magyarország vízrajza, a felszíni és felszín alatti vizek fejlődéstörténete, hidrológiai jellemzői - A Kárpát-medence és Magyarország talajtakarója és biogeográfiai képe - A környezet- és természetvédelem feladatai a Kárpát-medence és Magyarország tájain, lokális és globális problémák Kárpát-medence és Magyarország tájföldrajza - Az Északnyugati Kárpátok természetföldrajzának jellemzése - Az Északkeleti Kárpátok szerkezete, felépítése - A Déli Kárpátok felépítése, szerkezete, részei - A Bánsági-hegyvidék természeti földrajzi jellemzői - Az Erdélyi medence - Az Erdélyi-szigethegység természetföldrajza - A Dráva-Száva köze és a Tengermellék természeti földrajzi adottságai - Az Alföld természetföldrajza (a határon átnyúló részekkel), mezo- és mikrotájai - A Kisalföld természetföldrajza (a határon átnyúló részekkel) mezo- és mikrotájai - Az Alpokalja természetföldrajzának jellemzése - A Dunántúli-középhegység természetföldrajza (Bakonyvidék, Vértes, Velencei-hegység, Dunazug-hegység) - A Dunántúli-dombvidék természetföldrajza (Zalai-, Somogyi-, Tolnai-, Baranyaidombvidék) - Az Északi-középhegység természetföldrajza (Visegrádi-, Börzsöny-, Cserhát-, Mátra-, Eperjes-, Tokaji-hegység, a Bükk, Aggteleki-Rudabányai-hegység) 3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozat Tételsor: 1. a. A Kátpát-medence földrajzi helyzete Európában, a Föld É-i féltekéjén b. Az Erdélyi-szigethegység földtani, morfológiai jellemzői, részei 2. a. A Kárpát-medence földtani szerkezete, földtana b. Az ÉNy-i Kárpátok mészkőszirt övezet fejlődéstörténete és részei
3. a. A Kárpát-medence fejlődéstörténete az óidőben, képződményei b. Az ÉNy-i Kárpátok külső kristályos vonulatának részei 4. a. A Kárpát-medence fejlődéstörténete a középidőben, jellegzetes képződményei b. A Bakonyvidék részei, morfológiai jellemzői 5. a. A Kárpát-medence fejlődéstörténete a neogénben (miocén, pliocén), földtani, morfológiai jellemzői b. A Dunazug-hegység felépítése, szerkezete, részei 6. a. A Kárpát-medence fejlődéstörténete a paleogénben (eocén, oligocén), földtani, morfológiai jellemzői b. A Keleti-Kárpátok külső homokkő vonulatának morfológiai jellemzői, részei 7. a. A Kárpát-medence fejlődéstörténete a pleisztocénban és holocénban, képződményei b. Az ÉNy-i Kárpátok belső kristályos vonulatának részei, jellemzői 8. a. A Kárpát-medence éghajlatának általános jellemzői. A napsugárzás és a hőmérséklet idő- és térbeli eloszlása b. A Budai-hegység részei 9. a. A Kárpát-medencében az uralkodó légmozgások, a csapadék idő- és térbeli eloszlása b. A Velencei-hegység földtani, morfológiai jellemzői 10. a. A Kárpát-medence folyóvízhálózatának kialakulása b. A Kisalföld mezo- és mikrotájainak jellemzői 11. a. A Kárpát-medence állóvizei, főbb hidrogeográfiai jellemzői b. A Hargita-hegység részei, jellemzői 12. a. A Kárpát-medence felszín alatti vizei, hidrogeográfiai jellemzői b. A Felső-Tiszavidék felszínfejlődése, részei, jellemzői 13. a. A Kárpát-medence főbb talajtípusai, jellemzői, térbeli megoszlásuk b. A Közép-Tiszavidék felszínfejlődése, részei, jellemzői 14. a. A Kárpát-medence biogeogáfiai képe, flórája, faunája b. Az Alsó-Tiszavidék részei, főbb képződményei, morfológiai jellemzői 15. a. Az ÉNy-i Kárpátok felépítése, szerkezete, övezetei, a homokkő övezet jellemzői b. A Mezőföld felszínfejlődése, részei 16. a. Az ÉNy-i Kárpátok mészkőszirt övezete, részei, morfológiai adottságai b. A Zalai-dombvidék geomorfológiai jellemzői 17. a. Az ÉNy-i Kárpátok kristályos övezete, jellemzői b. A Bánsági-hegyvidék medencéi
18. a. Az ÉNy-i Kárpátok vulkáni övezete, részei, jellemzői b. A Nyírség keletkezése, morfológiai jellemzői, képződményei 19. a. Az ÉK-i Kárpátok felépítése, szerkezete, övezetei b. A Tolnai-dombvidék 20. a. A Keleti-Kárpátok felépítése, szerkezete, övezetei; a homokkő övezete b. A Körösök-vidéke 21. a. A Keleti-Kárpátok mészkő- és kristályos övezete b. A Maros-Körös-köze 22. a. A Keleti-Kárpátok vulkáni övezete, jellemzői, részei b. A Pilis-hegység felépítése, szerkezete 23. a. A Déli-Kárpátok felépítése, szerkezete, övezetei b. A Zalai-dombvidék 24. a. A Déli-Kárpátok áttolt-takarós vonulata, jellemzői, részei b. A Tolnai-dombvidék 25. a. A Déli-Kárpátok autochton vonulata, jellemzői, részei b. A Somogyi-dombvidék 26. a. Az Erdélyi-szigethegység fejlődéstörténete, főbb jellemzői, részei. Az Erdélyiérchegység b. A Dráva-menti síkság felszínfejlődése, részei 27. a. A Bihar-hegység és a Gyalui-havasok földtani, morfológiai jellemzői b. Az Északi-középhegység medencéi 28. a. Az Erdélyi medence kialakulása, részei b. A Baranyai-dombság jellemzői 29. a. A Bánsági-hegyvidék felszínfejlődése, részei, jellemzői b. A Dunamenti-síkság 30. a. Dráva-Száva-köze. Jellemző földtani, morfológiai jellemzői b. A Hajdúság jellemzői 31. a. Az Alföld kialakulása, tájtípusai, mezotájai: a Kiskunság b. A Zarándi-hegység főbb jellemzői 32. a. A Mezőföld és a Bácska b. A Torockói-hegyvidék 33. a. A Kisalföld felszínfejlődése, mezo- és mikrotájai, jellemzői b. A Küküllő-vidék morfológiai jellemzői
34. a. A Dunántúli-középhegység kialakulása, részei: a Bakonyvidék, Vértes b. A Szamosmenti-hátság 35. a. A Dunazug-hegység b. Az Erdélyi-mezőség 36. a. Az Északi-középhegység kialakulása, részei: Visegrádi-, Börzsöny-, Cserhát-hegység b. A Dunántúli-középhegység éghajlata 37. a. A Mátra, Tokaj-, Zempléni-hegység b. Az ÉNy-Kárpátok medencéi, jellemzői 38. a. A Bükk-hegység és az Aggteleki-hegyvidék b. A Tisza- és mellékfolyóinak kialakulása, fejlődéstörténete 39. a. A Soproni- és Kőszegi-hegység b. A Balaton hidrológiai jellemzői, idegenforgalmi adottságai 40. a. A Mecsek-hegység kialakulása, felépítése, részei b. A Velencei-tó hidrológiai jellemzői, idegenforgalmi adottságai 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: A Kárpát-medence területén 5 napos tanulmányút 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalom jegyzéke: Bulla B. Mendöl T.: A Kárpát-medence földrajza. Lucidus Kiadó. Budapest, 1999. p. 420. Bulla B. Mendöl T.: A Kárpát-medence természeti földrajza. Budapest, 1947. Frisnyák S. (szerk.): Magyarország földrajza. Tankönyvkiadó. Budapest, 1980. pp. 11-102. Frisnyák S.(szerk.): A Nyírség és a Felső-Tiszavidék történeti földrajza. Nyíregyházi Főiskola Földrajz Tanszéke. Nyíregyháza, 2002. p. 270. Géczi R.: A Déli-Kárpátok felszínfejlődése. A földrajz tanítása, 5. Budapest, 1995. pp. 14-18. Géczi R.: A Keleti-Kárpátok felszínfejlődése. A földrajz tanítása, 4. Budapest, 1995. pp. 7-13. Karátson D. (főszerk.): Pannon Enciklopédia. KERTEK. Budapest, 2000. pp. 50-137, pp. 224-480. Kormány Gy.: Kárpátalja földrajzi vázlata. Bessenyei György Tanárképző Főiskola Beregszászi Tagozata. Nyíregyháza-Beregszáz, 1996. Mártonné E. K.: Magyarország tájföldrajza. Kossuth Egyetem Kiadó. Debrecen, 2001. Pinczés Z.: Az Északnyugati-Felvidék gazdasági életének természetföldrajzi alapjai. A Felvidék történeti földrajza. (szerk.: Frisnyák S.) Nyíregyháza, 1998. pp. 9-12. Pinczés Z.: Erdély gazdasági életének földrajzi alapjai. Észak- és Kelet-Magyarországi Földrajzi Évkönyv 8. (szerk.: Boros L.) Nyíregyháza, 2000. pp. 9-85.
Pinczés Z.: Kárpátalja gazdasági életének természetföldrajzi alapjai. Észak- és Kelet- Magyarországi Földrajzi Évkönyv. 6. (szerk.: Boros L.) Nyíregyháza, 1999. pp. 11-35. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: előadóterem, írásvetítő, video, televízió, falitérkép, dia, diavetítő