Irányelvek a funkcióképesség, a fogyatékosság és a megváltozott munkaképesség véleményezéséhez
Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium Országos Egészségbiztosítási Pénztár, Budapest, 2004
Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium Országos Egészségbiztosítási Pénztár, 2004 ISBN 963 242 838 2 A könyvet az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár megbízásából a Medicina Könyvkiadó jelenteti meg A kiadásért felel: Juhász Ferenc, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértôi Intézetének fôigazgatója Felelôs szerkesztô: Takács Éva Az ábrákat rajzolta: Bodor Zoltán Borítóterv: Varsányi György Terjedelem: 194,5 (A/5) ív Azonosító szám: 1789 Nyomta és kötötte: Széchenyi Nyomda Kft., Gyôr, 2004 Felelôs nyomdavezetô: Nemere Zsolt ügyvezetô igazgató
A kötet szerzôi Aszalós Zsuzsanna Bátorfi József Berecz Margit Berényi István Béleczki Lajos Bögi Imre Daróczy Judit id. Dubecz Sándor Erdôs László Ékes Erika Fazakas László Fáy Veronika Fehér János Ferenc Mária Folyovich András Forgó Györgyné Géher Pál Halmos Tamás Héjj Gábor Horváth Attila Horváth Imre Hudák Aranka Huszár Ilona Jánosi András Juhász Ferenc Kákosy Tibor Kárpáti Sarolta Kerekes János Kertész Györgyi Kohánka Valéria Köteles György Kullmann Lajos Kuncz Elemér Lampé István Lampé László Lengyel Gabriella Lengyel Mária Leövey András Lonovics János Magyar Pál Makó János Mándy András Marschalkó Márta Misz Irén Írisz Morvai Veronika Pálóczi Katalin Romics Imre Somlai Beáta Somlay Géza Szabó Gyula Szalka András Szônyi László Temesvári Erzsébet Till Attila Tringer László Ungváry György Ungváry Lilla Varga Péter Pál Várkonyi Viktória Veress Gábor Záborszky Zoltán Zajácz Magdolna
VI Szerzôi névsor
Tartalom
Köszönetnyilvánítás Elôszó Bevezetés JUHÁSZ FERENC A könyv célja 3 A könyv felépítésérôl 4 Az egyértelmû, precíz fogalommeghatározások szükségessége 7 Kommunikáció 7 Kompetenciazavarok 8 Az orvosszakértôi véleményezés korlátai 8 Az orvosok és a biztosítók érdekeinek ütközése az orvosszakértôi tevékenység ellátása során 8 Az orvosszakértôi munka presztízse 8 Kérdéscsomagok, protokollok 9 A munkaképesség minôsítésének korábbi szabályairól 9 ÁLTALÁNOS RÉSZ 13 1. FEJEZET. KÁROSODÁS, FOGYATÉKOSSÁG, ROKKANTSÁG JUHÁSZ FERENC Fogalommeghatározások 19 Károsodás egészségkárosodás 21 A károsodás kritériumai 22 A károsodás értékelése 22 A szervezet hierarchiája szervi károsodások, össz-szervezeti egészségkárosodás 23 Az új és a régi értékelési rendszer megfeleltetése 25 Kombinált értéktáblázat 25 Foglalkoztathatóság, képesség, teljesítmény 26 Fogyatékosság 30 A részvétel korlátozottsága (rokkantság) 31 Kontextuális tényezôk 32 A fogyatékosság és a rokkantság megelôzése a rehabilitáció 33 Támogató környezet 33 A fogyatékos egyén segítésének módjai: orvosi rehabilitáció, segítô eszközök 34 Foglalkoztatási rehabilitáció 34 Az orvosszakértôi minôsítés szerepe 35
X Tartalom 2. FEJEZET. A FOGYATÉKOSSÁG ÉS A ROKKANTSÁG TÁRSADALMI ÖSSZEFÜGGÉSEI JUHÁSZ FERENC A kérdés kezelésének történelmi alakulása 39 Gazdasági hatások 41 A fogyatékosság és a rokkantság kezelésének nemzetközi tendenciái 43 A statisztikai értékelés nehézségei 46 A fogyatékosság és a rokkantság kezelésének különbözô stratégiái 46 Reformtörekvések az Európai Unióban 46 Reformtörekvések néhány volt szocialista országban 48 A rokkantsági nyugdíjrendszer mint a szociális problémák megoldásának eszköze 48 A fogyatékosság és a megváltozott munkaképesség mint társadalmi probléma a mai Magyarországon 50 3. FEJEZET. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZBELI ELLÁTÁSAINAK RENDSZEREI JUHÁSZ FERENC Rokkantsági nyugdíj 59 Keresôképtelenség, táppénz 60 Baleseti ellátások 60 Baleseti egészségügyi szolgáltatások 61 Baleseti táppénz 61 Baleseti rokkantsági nyugdíj 61 Baleseti járadék 61 A társadalombiztosítási ellátások szabályozása az Európai Unióban 62 4. FEJEZET. A FOGYATÉKOSOK HELYZETE, FOGYATÉKOS-ÜGYI PROGRAM JUHÁSZ FERENC 5. FEJEZET. AZ EGÉSZSÉGKÁROSODOTTAKNAK NYÚJTOTT SZOCIÁLIS TÁMOGATÁSOK FORGÓ GYÖRGYNÉ Megélhetést biztosító ellátások 77 Jövedelemkiegészítô ellátások 78 Természetbeni szociális ellátások 79 6. FEJEZET. ORVOSI REHABILITÁCIÓ KERTÉSZ GYÖRGYI A fogyatékosság nemzetközi osztályozása (FNO) 86 Rehabilitáció 89 Orvosi rehabilitáció 89 Az orvosi rehabilitáció módszerei 90 A rehabilitációs team 91 Az orvosi rehabilitáció hazai intézményrendszere 91 Rehabilitációs osztályok 91 Nappali kórházak, éjszakai szanatóriumok 92 Járóbeteg-rehabilitáció 94 Rehabilitáció az alapellátásban 94 Az orvosi rehabilitációhoz kapcsolódó egyéb rehabilitációs tevékenységek 94
Tartalom XI 7. FEJEZET. A MUNKAKÖRI ALKALMASSÁG VIZSGÁLATA ÉS VÉLEMÉNYEZÉSE UNGVÁRY GYÖRGY Munkaköri összmegterhelés 99 Az alkalmasság megítélésének elsô fázisa: a munkaköri összmegterhelés meghatározása 100 Funkcionális kapacitás 102 A munkakör ellátásához szükséges orvosi alkalmassági vizsgálat 102 A munkakapacitás meghatározása speciális foglalkozás-egészségügyi vizsgálattal 103 Döntéshozás a munkaköri alkalmasságról 104 A munka adaptálása a munkavállalóhoz 104 8. FEJEZET. A FOGYATÉKOSSÁG ÉS A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉG MINÔSÍTÉSÉNEK ELJÁRÁSA JUHÁSZ FERENC, SOMLAY GÉZA A minôsítési eljárás elvei 109 A minôsítési eljárás rendje 110 A háziorvos szerepe 110 Az Orvosszakértôi Intézet eljárása 111 Az Orvosszakértôi Intézet és az egészségügyi szolgáltatók kapcsolata 111 Az egészségügyi dokumentáció hitelessége 112 Eljárás a rokkantsági nyugdíjasok és a fogyatékossági támogatásban részesülôk idôszakos felülvizsgálata során 113 Orvosszakértôi vizsgálat 113 Az orvosszakértôi vélemény 114 Az orvosszakértô tevékenysége 116 Az orvosszakértôi vizsgálat sajátosságai 117 Megfigyelés 117 Anamnézis 117 Az általános állapot felmérése 118 Részletes vizsgálatok 118 A mozgásszervek vizsgálata 118 Az eszközös vizsgálatok eredményeinek értékelése 119 A túlzás és a színlelés kizárása, leleplezése Somlay Géza 120 A fájdalom színlelése 120 A leleplezést célzó vizsgálatok 120 A gerincfájdalom színlelése 121 A végtagok gyengeségének, bénulásának, mozgáskorlátozottságainak színlelése 121 Az ízületek mozgáskorlátozottságának színlelése 122 Egyéb károsodások színlelése 123 Az egészségügyi dokumentáció mint a színlelést segítô eszköz 123 Az orvosszakértôi tevékenység szerepe az egészségügyi tevékenység minôségbiztosításában 124 9. FEJEZET. A FUNKCIONÁLIS KAPACITÁS VIZSGÁLATA JUHÁSZ FERENC A funkcionáliskapacitás-vizsgálatok típusai 138 A funkcionális kapacitás vizsgálatának módszerei, eszközei 139 A fizikai munkavégzô képesség vizsgálatának módszerei 141 A fizikai erôkifejtés vizsgálata 141 Az emelôképesség vizsgálata 142 A teheremelési vizsgálatok értékelése 143
XII Tartalom testhelyzet megtartásának vizsgálata 143 A különbözô speciális testhelyzetekben végzett munka vizsgálata 144 A mozgásképesség vizsgálata 145 Az egyensúlytartás vizsgálata 145 A mozgáskoordináció vizsgálata 146 Az ERGOS képességvizsgáló rendszer 146 10. FEJEZET. Foglalkoztatási rehabilitáció JUHÁSZ FERENC Orvosi rehabilitáció 152 Foglalkoztatási rehabilitáció 152 Munkaerôpiaci szolgáltatások 153 A foglalkoztatási rehabilitáció menedzselése 153 A rokkantság munkaügyi kezelése a különbözô országokban 154 A megváltozott munkaképességûek foglalkoztatásának modelljei 155 A munkahelyek akadálymentesítése és módosítása 156 RÉSZLETES RÉSZ 11. FEJEZET PSZICHIÁTRIAI KÁROSODÁSOK TRINGER LÁSZLÓ, HUSZÁR ILONA, KUNCZ ELEMÉR Általános rész A mentális és a viselkedési rendellenességek jelentôsége Tringer László 163 A mentális károsodások gyakorisága 164 A mentális betegségek társadalombiztosítási jelentôsége 165 A betegszerep, az elsôdleges és a másodlagos betegségelôny 166 Motivációelemzés a szakértôi vélemény kialakításában 167 A mentális állapot felmérésének szempontjai Tringer László 168 Általános iránymutatók 168 Az autonómia fogalma 169 Az életminôség 169 Az egészségi állapot megromlásának (károsodás, fogyatékosság, rokkantság) megváltozott értelmezése 169 A mentális funkciók és azok károsodásai Huszár Ilona 170 Általános megjegyzések 170 Magatartás, viselkedés 171 Tudat és tudatzavarok 171 A tájékozódás és zavarai 172 A figyelem és zavarai 173 Az észrevevés és zavarai 173 A gondolkodás és zavarai 175 Az emlékezés és zavarai 177 Az érzelmi élet és zavarai 178 A cselekvés és zavarai 179 A személyiség 181 A mentális tevékenység és összetevôi Tringer László 182 Az ismeretek megszerzése és alkalmazása 182 Létfenntartási tevékenység 183
Tartalom XIII Interperszonális kapcsolatrendszer 183 Feladatok végrehajtása, mindennapi helyzetek megoldása 183 Az ember mint szociális lény. A participáció zavarai Tringer László 184 A fogalom értelmezése 184 Az önfenntartással kapcsolatos szerepek 185 A helyváltoztatás pszichiátriai értelmezése 185 Kommunikációs készségek, a szociális kapcsolatokban való részvétel 185 A dialóguskészség (párbeszéd) zavarai 187 A kommunikációra képtelen beteg 188 A hiányos kommunikáció 188 A túláradó kommunikáció 188 Komplex szociális magatartásformák Tringer László 189 Elméleti megközelítésük és részterületeik 189 A másokról való gondoskodás 191 A képzési folyamatban való részvétel 191 A munkavégzéssel kapcsolatos szerepek 191 Gazdálkodás 192 Részvétel a közösségek életében 192 A mentális megbetegedések sajátosságai Tringer László 193 Általános jellemzôk 193 A mentális zavarok vizsgálatának objektivitása 194 A magatartás szubjektív vetülete 195 A magatartás zavarai és a norma 195 Egyes speciális zavarok ellentmondásos megítélése 197 A pszichiátriai betegvizsgálat Huszár Ilona 197 A vizsgálat feltételei 197 A vizsgálat menete 197 Kiegészítô vizsgálatok 199 Az orvosszakértôi vizsgálat speciális kérdései Kuncz Elemér 200 Az össz-szervezeti egészségkárosodás értékelése 200 A keresôképesség (átmeneti munkaképesség-változás) értékelése 201 A munkaképesség véleményezése 203 A fogyatékosság véleményezése 203 Részletes rész Szkizofrénia, szkizotípia, paranoid kórképek (tévelyállapotok) Huszár Ilona 204 A szkizofrénia gyakorisága és társadalombiztosítási jelentôsége 204 A szkizofrénia meghatározása 204 A szkizofrénia osztályozása és diagnózisa 204 A szkizofrénia tünetei 205 A szkizofrénia alcsoportjai 206 Differenciáldiagnózis 207 A szkizofrénia gyógykezelése 207 A szkizofrének rehabilitációja 208 A szkizofrénia orvosszakértôi megítélése 208 Szkizotípiás zavar (F21) 209 Paranoid kórképek 210 A fogalom meghatározása 210 A paranoid kórképek megjelenési formái 210 A paranoid kórképek gyógykezelése és szakértôi megítélése 212 Affektív kórképek Kuncz Elemér 213
XIV Tartalom Az affektív kórképek gyakorisága 213 Az affektív kórképek klasszifikációja 213 Az affektív kórképek formái 213 A rehabilitáció lehetôségei 215 Az affektív állapotok szakértôi véleményezése 215 Organikus mentális zavarok Huszár Ilona 217 Az organikus kórképek meghatározása és gyakorisága 217 Az organikus kórképek klasszifikációja 217 Akut organikus pszichózisok (pszichoszindrómák) 218 Krónikus organikus kórképek 218 Amnesztikus szindróma (F04) 220 Demenciák (F00 F03) 220 A demencia meghatározása és gyakorisága 220 A demencia fô tünetei 220 A demenciaszindróma diagnózisa 221 Demenciához és egyéb pszichopatológiai elváltozásokhoz vezetô agyi folyamatok 222 A demenciákhoz vezetô agyi folyamatok szakértôi megítélése 223 Neurotikus magatartászavarok Tringer László 224 Társadalombiztosítási jelentôségük 224 A neurózisokról általában 224 A neurózisok definíciója 225 A magatartás zavarai 226 Az élménymód zavarai 226 A vegetatív idegrendszer zavarai 226 A neurotikus zavarok kórlefolyása 226 A neurózis és a személyiség 226 A neurotikus állapotok formái 227 A szorongásos zavarok általános jellemzôi és alcsoportjai 227 A szorongásos zavarok prognózisa 229 A szorongásos zavarok társadalombiztosítási jelentôsége 230 A szomatoform kórképek általános jellemzôi és alcsoportjai 230 A szomatoform zavarok prognózisa 232 A szomatoform zavarok társadalombiztosítási jelentôség 232 A disszociatív zavarok jellemzôi és alcsoportjai 232 A disszociatív zavarok szakértôi megítélése 234 Pszichogén reakciók (alkalmazkodási zavarok, stresszreakciók) (F43) 234 Akut stresszreakció (F43.0) 235 Poszttraumás stressz-zavar (F43.1) 235 Alkalmazkodási zavarok (F43.2) 236 Kóros gyászreakció 236 A stresszreakciók diagnózisa, szakértôi megítélése 237 Egyéb viselkedészavarok 237 Aggraváció (F68.0) 237 Fakticiózus zavar (F68.1) 237 Szimulálás (Z76.5) 237 Személyiségzavarok Huszár Ilona 237 A személyiségzavar meghatározása 237 A személyiségzavarok okai és gyakorisága 238 A személyiségzavarok klasszifikációja 238 A személyiségzavarok diagnózisa 238 A személyiségzavarok típusai 238 A személyiségzavarok gyógykezelése. A rehabilitáció lehetôségei 240
Tartalom XV A személyiségzavarok szakértôi megítélése 240 Mentális retardáció Kuncz Elemér 241 A mentális retardáció gyakorisága 241 A mentális retardáció meghatározása és okai 241 A mentális retardáció fokozatai 242 Enyhe mentális retardáció (F70) 242 Közepes mentális retardáció (F71) 242 Súlyos és igen súlyos mentális retardáció (F72 és F73) 242 A mentális retardáció szakértôi megítélése 243 Autizmus (F84.0 1) 243 Szenvedélybetegségek Kuncz Elemér 244 Pszichoaktív szerek 244 Fogalmi meghatározások 244 Az egyes pszichoaktív szerek által kiváltott kórformák és következményeik 245 Alkohol okozta mentális és viselkedészavarok (F10) 245 Dohányzás okozta mentális és viselkedészavarok (F17) 245 Nyugtatók, altatók és szorongásoldó szerek használata által okozott mentális és viselkedészavarok (gyógyszerfüggôség) (F13) 246 Kábítószerek használata okozta mentális és viselkedészavarok 246 Több pszichoaktív szer együttes használata által okozott mentális és viselkedészavarok (F19) 249 A munkavégzô-képesség változásai pszichoaktív szerek használata esetén 249 12. FEJEZET. NEUROLÓGIAI KÁROSODÁSOK FÁY VERONIKA, ASZALÓS ZSUZSANNA, JUHÁSZ FERENC, SZABÓ GYULA Általános rész Fáy Veronika Az idegrendszer felépítése és mûködése 257 A neuron 258 A központi idegrendszer 258 A környéki idegrendszer 259 Az autonóm idegrendszer 267 A neuroendokrin rendszer 268 Az idegrendszer mûködésének károsodásai 268 Az idegrendszer fizikai funkcióit érintô zavarok 268 Az idegrendszer szellemi funkcióit érintô zavarok 268 A tudat károsodásai 269 Szellemi károsodások 269 Kommunikációs zavarok 270 Az emlékezés zavarai 270 A érzelmi és a hangulati élet zavarai 270 Az alvás és az ébrenlét zavarai 271 Szenzoros és motoros károsodások 271 Az érzôrendszerek károsodásai 272 A mozgatórendszer károsodásai 273 A bazális ganglionok károsodásai 273 A kisagy károsodásai 274 A koordináció zavarai 274 A kortikospinális pálya károsodásai 275 Az izomtónus változásai 275 Állás-, testtartás- és járászavarok 276
XVI Tartalom Epizodikusan megjelenô neurológiai rendellenességek 276 A viszcerális funkciók károsodása 276 A táplálkozás és a nyelés zavarai 277 A vizelet- és a székletürítés zavarai 277 A szexuális funkció zavarai 278 A fájdalom 278 A környéki idegrendszer károsodásai 279 Alagútszindrómák 279 Az autonóm idegrendszer környéki károsodásai 279 A neurológiai károsodások kimutatása 280 Anamnézis 282 Fizikális vizsgálatok 282 Pszichiátriai vizsgálat 284 Képalkotó eljárások 284 Elektroenkefalográfia (EEG) 285 Kiváltott válaszok 286 Elektrofiziológiai vizsgálatok 286 Urodinámiás vizsgálatok 286 Vér- és liquorvizsgálatok 287 A neurológiai károsodások értékelése 287 A központi idegrendszer károsodásainak értékelése 290 A környéki idegrendszer károsodásainak értékelése 294 Az érzôrendszer károsodásainak értékelése 294 A felsô végtag motoros károsodásainak értékelése 296 Az alsó végtagokat ellátó idegek károsodásának értékelése 297 A törzs és a nyak idegei károsodásainak értékelése 299 A környéki idegrendszer károsodásainak prognózisa 299 A károsodások értékelése 299 A neurológiai betegek rehabilitációjának általános szempontjai 301 Gyógytorna 302 Fizikoterápia 302 Ergoterápia 302 Rehabilitációs mûtétek 303 Segédeszközök 303 A beszédzavarok rehabilitációja 303 A központi idegrendszer kognitív, emocionális károsodásainak rehabilitációja 303 Az izomgyengeség rehabilitációja 304 Az orvosi és a foglalkoztatási rehabilitáció kapcsolata 305 Neurológiai károsodások és foglalkoztatás 305 Foglalkozási eredetû neurológiai kórképek Aszalós Zsuzsanna 305 Kémiai kóroki tényezôk, mérgezések 305 Fémek okozta mérgezések 305 Oldószerek, oldószergôzök okozta mérgezések 309 Mûanyagok okozta mérgezések 313 Gázok okozta mérgezések 313 Növényvédôszerek okozta mérgezések 314 A leggyakoribb foglalkozási eredetû idegsérülések 315 A neurológiai betegek munkaköri alkalmassága 316 A munkaképesség átmeneti csökkenése (keresôképtelenség) neurológiai betegségekben Juhász Ferenc 319
Tartalom XVII Részletes rész Fáy Veronika Görcsrohammal járó állapotok epilepsia 322 Demielinizációs betegségek sclerosis multiplex 324 Cerebrovaszkuláris betegségek stroke 326 Koponyûri daganatok 327 A gerincvelô betegségei 329 Mozgászavarokkal járó kórképek 332 Parkinson-kór 332 Multiszisztémás atrophia 332 Hiperkinetikus mozgászavarok 333 Encephalopathiák 333 Dementiák 335 Alvászavarok 336 Sérülés okozta perifériás idegkárosodás 336 Perifériás neuropathiák 337 Mononeuropathiák 337 Polyneuropathiák 337 Neurogén izombetegségek 338 Agyrázódás Szabó Gyula 340 13. FEJEZET. A MOZGÁSSZERVEK KÁROSODÁSAI GÉHER PÁL VARGA PÉTER PÁL, BÉLECZKI LAJOS, FERENC MÁRIA, HÉJJ GÁBOR, JUHÁSZ FERENC, KULLMANN LAJOS, ZÁBORSZKY ZOLTÁN Bevezetés Héjj Gábor, Juhász Ferenc 1. RÉSZ. A végtagok károsodásai, szisztémás mozgásszervi károsodások Géher Pál, Béleczki Lajos, Héjj Gábor, Juhász Ferenc, Kullmann Lajos, Záborszky Zoltán Általános rész A mozgatórendszer felépítése és funkciói Héjj Gábor, Juhász Ferenc 345 A mozgatórendszer funkciókárosodásai Héjj Gábor, Juhász Ferenc 346 A mozgatórendszer mûködésével kapcsolatos néhány fogalom 346 A mozgásszervi funkciókárosodások vizsgálata 347 A mozgásterjedelem vizsgálata 348 Kiegészítô vizsgálati módszerek 348 Az érzészavarok vizsgálata 348 A mozgásszervi funkciókárosodások értékelése Juhász Ferenc 348 Multiplex károsodások 349 Csonkolásos károsodások 349 Kontraktúrák 349 A mozgásszervi károsodások hatása a napi tevékenységekre (mozgásszervi fogyatékosság) Kullmann Lajos 349 A mozgásszervi károsodások rehabilitációjának általános kérdései Kullmann Lajos 355 Az orvosszakértô feladata a mozgásszervi fogyatékosság minôsítésében 356 A mozgásszervi károsodások munkaegészségügyi kérdései Béleczki Lajos 357 A munkahelyi egészségkárosító hatások szerepe a mozgásszervi károsodások kialakulásában 357 A mozgásszervi károsodások által elôidézett foglalkozási korlátozások, ajánlott foglalkozások, foglalkozási rehabilitáció 357
XVIII Részletes rész Foglalkozási korlátozások és javasolható munkafajták az egyes kórformáknál 360 A mozgásszervi károsodások hatása a munkaképesség átmeneti csökkenésére Juhász Ferenc 362 Részletes rész A felsô végtag károsodásai 375 A felsô végtag felépítése és funkciója Záborszky Zoltán 375 A felsôvégtag-károsodások kimutatása Héjj Gábor, Juhász Ferenc 376 A vállkárosodások kimutatása 376 A könyökkárosodások kimutatása 379 A kéz károsodásainak kimutatása 381 A felsôvégtag-károsodások kritériumai, értékelésük 390 A felsô végtag csonkolásos károsodásai Juhász Ferenc 390 A felsô végtag mozgáskárosodásai Juhász Ferenc 390 A vállízület mozgáskárosodásai 390 A könyökízület mozgáskárosodásai 391 A csukló mozgáskárosodásai 391 A hüvelykujj mozgáskárosodásai 391 A kéz II V. ujjainak mozgáskárosodásai 392 A felsô végtag perifériás ideg- és érkárosodásai Juhász Ferenc 392 Egyéb, figyelembe vehetô felsôvégtag-károsodások 393 A felsôvégtag-károsodások értékelésének lépései 394 Válltáji károsodások Záborszky Zoltán 394 Válltáji törések 394 A lapocka törései 394 Kulcscsonttörés 395 Válltáji ficamok 395 Az akromioklavikuláris ízület ficama 395 A szternoklavikuláris ízület ficama 396 Válllficam 396 A váll sajátos károsodásai 397 Periarthritis humeroscapularis 397 Impingement szindróma 398 A rotatorköpeny károsodásai 399 A vállízület capsulitise 401 Az akromioklavikuláris ízület károsodása 401 A glenohumerális ízület arthrosisa 401 Befagyott váll szindróma 402 Felkartáji károsodások 403 A felkarcsont törései 403 A musculus biceps brachii szakadása 404 Könyöktáji károsodások 404 Az alkarcsontok könyöktáji törése 404 A könyökízület ficama 405 A könyök zúzódása 405 Egyéb könyökkárosodások 406 A laterális és mediális epicondylusok gyulladása 406 Olecranon bursitis 407 Kubitális alagútszindróma 407 Az alkar károsodásai 409 Az alkarcsontok törései 409 A kéz károsodásai 410
Tartalom XIX A kéztôcsontok törései 410 Karpális instabilitás 410 A kézközépcsontok törése 410 A kéz ín- és szalagkárosodásai 411 A kéz idegkárosodásai 413 A kéz ízületeinek károsodásai 413 A kéz gennyes fertôzései 414 A kéz nem sérüléses jellegû károsodásai 415 A felsôvégtag-károsodott betegek rehabilitációja Kullmann Lajos 418 A csonkolt felsô végtag rehabilitációja 420 A felsôvégtag-csonkok mûvégtagellátása 420 Az alsó végtag felépítése és funkciói Juhász Ferenc 422 Az alsóvégtag-károsodások kritériumai, értékelésük Juhász Ferenc 422 Az alsó végtagok hosszának különbsége 423 Járászavarok 423 Izomatrophia, az izomerô csökkenése 424 A mozgásterjedelem változása 424 Ízületi kontraktúrák 429 Arthrosis 429 Csonkolás 430 Az alsó végtag keringési zavarai 430 Egyéb kritériumok 430 Diagnózisokra alapozott értékelés 430 Az alsóvégtag-károsodások kritériumai értékelésének összehasonlító minôsítése 432 A medence- és a csípôtáji károsodások Záborszky Zoltán 432 Medencetörések 433 A szakroiliakális ízület károsodásai 435 Acetabulumtörés 435 Traumás csípôficam 436 A csípôízület arthrosisa Héjj Gábor 437 A csípôtáji fájdalom egyéb okai 438 A comb károsodásai 439 A combcsont törései 439 Combnyaktörés 439 Tomportáji törések 440 A femur diaphysistörése 441 A femur disztális végének törései 441 Lágyrészkárosodások 442 A térd károsodásai 442 A térdkárosodások vizsgálata 443 A térd intraartikuláris törései 445 Szalagsérülések 445 Meniscuskárosodások 446 Térdízületi porckárosodás 446 A térdízület ficama 447 A térdkalács ficama 447 A térdkalács törése 447 Bursitis praepatellaris 448 A m. quadriceps és inának károsodása 448 Nem traumás eredetû térdízületi elváltozások Héjj Gábor 448 A térdízület arthrosisa 449 A lábszár károsodásai Záborszky Zoltán 450
XX Tartalom A tibia condylusának törése 451 A fibulafej törése 451 Lábszártörés 451 A tibia pilontörése 452 Fascia- és izomkárosodások 453 A boka és a láb károsodásai Záborszky Zoltán 453 A boka felépítése és funkciója 454 A bokát alkotó csontok törései 454 A bokaízület szalagrendszerének károsodásai 456 Az Achilles-ín károsodása 458 A láb károsodásai 459 A hátsó columna károsodásai 459 A középsô columna károsodásai 462 Az elülsô columna károsodásai 463 Több columnára terjedô károsodások 463 A láb egyéb károsodásai Héjj Gábor 463 Az alsóvégtag-károsodott betegek rehabilitációja Kullmann Lajos 464 A mozgatórendszert károsító szisztémás megbetegedések 467 Reumatoid arthritis Héjj Gábor 468 Köszvény Géher Pál 470 Szeptikus arthritisek Géher Pál 473 Arthritis psoriatica Géher Pál 473 Fibromyalgia Géher Pál 476 Szisztémás lupus erythematosus Géher Pál 477 Osteoporosis Héjj Gábor 481 Osteomalacia Héjj Gábor 482 A csontok daganatai Héjj Gábor 482 2. RÉSZ. A gerinc károsodásai Varga Péter Pál, Béleczki Lajos, Ferenc Mária, Juhász Ferenc A gerinckárosodások jelentôsége Varga Péter Pál 485 A gerinc felépítése és funkciója, a gerinckárosodások patológiai alapjai Varga Péter Pál 486 A gerinccsatorna szûkülete spinális stenosis 486 Az ideggyökök kompressziója 487 A mozgási szegmentum biomechanikai károsodásai 488 Spinális stenosis Varga Péter Pál 489 Veleszületett és fejlôdési zavarok következtében kialakult primer stenosis 490 A lumbális spinális stenosis másodlagos (szerzett) típusai 490 Degeneratív stenosisiok 490 Az elsôdleges és a másodlagos stenosis kombinációja 493 Isztmikus spondylolisthesis 493 Iatrogén (poszdiszkektómiás) stenosis 494 Poszttraumás stenosis 495 Egyéb okokból kialakult stenosis 495 Panaszok, tünetek, tünetcsoportok Varga Péter Pál, Ferenc Mária 496 A lokális fájdalomszindróma 497 Fájdalomszindróma radikuláris és pszeudoradikuláris érintettséggel 497 Fájdalomszindróma gerincvelôi érintettséggel 499 A gerinckárosodások kórismézése Varga Péter Pál, Ferenc Mária 500 Speciális vizsgálatok 503 A gerinc funkcionális állapotának értékelése Varga Péter Pál, Ferenc Mária 504
Tartalom XXI A szubjektív paraméterek vizsgálata 505 Az objektív paraméterek vizsgálata 505 A gerincbetegségek kezelése Varga Péter Pál, Ferenc Mária 508 Konzervatív kezelés 508 Mûtéti kezelés 511 A gerincbetegek rehabilitációja 513 A gerinc károsodásainak következményei Varga Péter Pál, Juhász Ferenc 515 A gerinckárosodások és az össz-szervezeti egészségkárosodás, az össz-szervezeti egészségkárosodás minôsítése 515 A gerinckárosodások hatása a mindennapi élettevékenységekre, a fogyatékosság minôsítése 523 A gerinckárosodások és a foglalkoztatás 524 A gerinckárosodások és a keresôképtelenség Juhász Ferenc 524 A gerinckárosodások és a tartós munkaképesség-változás 526 Foglalkozási eredetû gerinckárosodások Béleczki Lajos 529 Foglalkoztatási korlátozások Béleczki Lajos 530 Ajánlott foglalkozások Béleczki Lajos 531 Foglalkoztatási rehabilitáció gerinckárosodások esetén Béleczki Lajos 532 14. FEJEZET. LÉGZÔSZERVI KÁROSODÁSOK MAGYAR PÁL, MÁNDY ANDRÁS Általános rész Magyar Pál A tüdô felépítése és mûködése 536 A tüdô felépítése 536 Tüdôlebenyek, -szegmentumok 536 A hörgôfa elágazási rendszere, szöveti szerkezete 537 A légutak falszerkezete, szövettana 538 A tüdô vérellátása 539 A tüdô nyirokrendszere 540 A tüdô beidegzése 540 A tüdô mûködése 541 A tüdô respiratorikus funkciója 541 A légzôtraktus nonrespiratorikus funkciói 541 Védôfunkciók 541 Filterfunkció 542 Az illóanyagok eliminációja 543 Metabolikus funkció 543 A hemofluiditást befolyásoló funkció 543 A légzôrendszer károsodásai, a károsodások kimutatása 543 Spirometria 545 Légzésmechanika 547 Reverzibilitásteszt 547 A tüdô diffúziós kapacitása 548 Artériásvérgáz-analízis 548 Terheléses tesztek 549 Pulmonális terheléses teszt 549 Diagnosztikus célból végzett terheléses teszt 551 Bronchiális (inhalációs) provokációs teszt 553 A tüdôfunkciós vizsgálatok eredményeinek értékelése 553 A tüdôfunkció-eltérés (-károsodás) súlyossági fokának meghatározása 557
XXII Tartalom A terheléses vizsgálatok eredményeinek értékelése 559 A spiroergometria által nyújtott lehetôségek a beteg munkaképességének megítéléséhez 560 A tüdô funkciókárosodásának súlyossági fokozatai és az össz-szervezeti egészségkárosodás mértéke 563 A légzôszervi betegek rehabilitációja. A programban alkalmazott módszerek 563 Légzôtorna 565 Mellkasi fizioterápia 565 Terheléses tréning 566 Diéta 566 Tartós otthoni oxigénterápia 566 Otthoni respirátorkezelés 567 Klímaterápia 567 Pszichoszociális támogatás 567 A légzôszervi károsodások hatása a mindennapi tevékenységre 568 A légzôszervi károsodások hatása a munkaképességre 569 Részletes rész Magyar Pál Asthma bronchiale 572 Definíciók 572 Etiológia, patológia, patomechanizmus 572 Epidemiológia 574 Diagnosztika 574 Differenciáldiagnózis 575 A betegség osztályozása 576 Az asthma bronchiale kezelése 577 Az egészségkárosodás mértékének meghatározása asthmában 579 Az asthma egészségkárosodásként való súlyossági besorolásánal számításba veendô paraméterek 580 A károsodás súlyosságának klasszifikációja 582 Munkaköri foglalkozási korlátozások asthma esetén 583 A munkaképesség-csökkenés és annak prognózisa 583 Rehabilitáció, munkaterápia 584 Az asthma és a keresôképesség 585 Krónikus obstruktív tüdôbetegség 587 Definíció 587 Etiológia, patogenezis 588 A COPD epidemiológiája 590 A kórismézés lehetôségei, kivizsgálási protokoll 590 A COPD differenciáldiagnosztikája 591 A COPD súlyossági fokának megállapítása (stádiumbeosztás) 592 A COPD kezelése 592 A COPD prognózisa, komplikációk 595 Prevenció 595 A COPD-s betegek légzôszervi és össz-szervezeti egészségkárosodásának és munkaképesség-csökkenésének meghatározása 596 Munkaköri foglalkozási korlátozások 596 Munkaképesség-változás 596 A COPD-s betegek keresôképtelensége 597 Rehabilitáció 597 Igazságügyi orvosszakértôi szempontok 598 A tüdô infekció okozta gyulladásos megbetegedései 598
Tartalom XXIII Pneumonia 598 Tüdôabscessus 599 A tüdô infekció okozta gyulladásos megbetegedései és a keresôképtelenség 599 Tuberculosis 600 Definíció 600 Etiológia 600 A betegség kialakulása, természetes lefolyása, patológiája 601 Epidemiológia 603 A kórismézés lehetôségei 603 Differenciáldiagnózis 606 Extrapulmonális tuberculosisformák 606 A betegség prognózisa 607 A betegség prevenciója 607 Terápia 608 A tbc-s betegek gondozása, a surveillance 609 Keresôképesség-, tartós munkaképesség-csökkenés tüdôgümôkór miatt 610 A maradandó károsodással gyógyult tbc-s beteg rehabilitációja 611 Igazságügyi orvosszakértôi szempontok 612 A tüdô daganatos megbetegedései 612 Benignus tüdôdaganatok 612 Malignus primer tüdôdaganatok, a tüdôrák 612 Etiológia 612 Patológia 614 Epidemiológia 614 A tüdôdaganatok tünetei, a kivizsgálás lehetôségei 614 A tüdôcarcinoma stádiumbeosztása ( staging ) 615 A tüdôcarcinoma terápiás lehetôségei és a túlélés esélyei 617 A munkaképesség megítélése malignus tüdôdaganatok esetében, a keresôképesség kérdése 619 A tüdô keringési betegségei 621 Pulmonális hypertensio 621 Definíció 621 Etiológia 621 Pulmonális embolia 622 Klinikai megjelenés, diagnózis 623 Akut pulmonális embolisatio 623 Krónikus rekurráló thromboembolisatio 624 A tüdôembolisatio és a munkaképesség 625 Pulmonális vasculitisek 625 Primer pulmonális hypertensio 626 A pulmonális hypertoniák kezelése 626 A keresôképesség megállapítása a tüdô keringési betegségeiben 627 Munkaköri foglalkozási korlátozások pulmonális hypertoniában 628 Munkaképesség-változás, rehabilitáció, prognózis 629 Krónikus diffúz parenchimális tüdôbetegségek 629 Etiológia, kórtani, kórélettani leírás 629 Epidemiológia 631 A kórismézés lehetôségei 631 Kezelés 633 Klinikai prognózis 634 A keresôképesség és a munkaképesség-csökkenés megállapítása DPLD-ben 635 Munkára való javaslat, munkaköri korlátozás, rehabilitáció 636