A születés csodája Biológia projektmunka Binder Zsófia 13.a BOCSKAI ISTVÁN REFORMÁTUS OKTATÁSI KÖZPONT 2015, HALÁSZTELEK
1 Beney Zsuzsa: Hogyan vártalak Azt kérdezed tőlem,hogyan vártalak? Mint az éjszakára fölvirrad a nap, mint a délutánra jő az alkonyat, mint ha szellő jelzi a förgeteget, ezer pici jelből tudtam jöttödet. Mint tavaszi reggel a nap sugarát fagyos téli este jégcsap csillagát, mint az alma ízét, tejet, kenyeret pedig nem láttalak még, úgy ismertelek. Mint a fény az árnyat, záport a virág, mint patak a medrét, madarat az ág, mint sóhajos nyári éjjel a fák az eget, mindenkinél jobban téged így szerettelek.
2 És monda néki az Úrnak angyala: Ímé te terhes vagy, és szűlsz fiat; és nevezd nevét Ismáelnek, mivelhogy meghallá Isten a te nyomorúságodat. /Teremtés könyve 16,11/ 1. BEVEZETÉS Óvónő szeretnék lenni. A keresztfiam tavaly, 2014. január 19-én született, és ő miatta gondoltam, hogy ez nekem való téma, és nagyon szeretem a gyerekeket. Fontosnak érzem a gyerekek készségének fejlesztését. A terhességet meg egyfajta csodának tartom, ahogy kifejlődik a magzat. Erről szeretnék a beszélni. 2. JELEK A terhesség megállapításához a legfontosabb jel a menstruáció elmaradása, bár lehetséges, hogy a nő a terhesség alatt továbbra is menstruál. A tényleges teherbe esés után a nő szervezetében megváltozik a hormonegyensúly. A terhességi tesztek ezt a megváltozott hormonegyensúlyt mutatják ki. A terhesség megállapítása többféleképpen lehetséges, a terhes nő saját maga is elvégezhet bizonyos teszteket, illetve igénybe veheti szülész-nőgyógyász szakorvos vagy szülőnő segítségét is. A fogantatás után, a hormonális változások következtében, a legtöbb terhes nő különféle tüneteket észlel magán. Az egyik legfontosabb jel a menstruáció elmaradása. A megváltozott hormonegyensúly más tüneteket is okozhat, mint pl.: szokatlan ételek kívánása, vagy egyesek elutasítása fokozott étvágy reggeli émelygés a nemi szervek duzzadása és elszíneződése, a mellek feszülése, fokozott hüvelyváladékozás hangulati változások, felfokozott érzelmi állapot
3 kismértékű hasfájás vagy vérzés az embrió beágyazódásakor a méhnyak felpuhulása. A terhességet házilag a terhességi teszttel lehet kimutatni, amely a vizeletben jelen lévő human chorionic gonadotropin (hcg) nevű hormon jelenlétére reagál, amelyet a kialakuló placenta, pontosabban a hólyagcsírának az a része, amelyből később a méhlepény lesz, termel. A legtöbb terhességi teszt igen érzékeny és ma már ritka a téves pozitív eredmény előfordulása. A klinikai vérvizsgálat még ennél is érzékenyebb, és rendszerint a beágyazódás utáni 6-8 napon (vagyis a megtermékenyülést követő 12. napon) már képes kimutatni a terhességet, míg a házi, vizeleten alapuló teszteknek a beágyazódás után kb. 12-15 nap kell. Mindkét tesztre igaz, hogy csak a terhesség tényét tudják kimutatni és nem tudják meghatározni az embrió korát. 3. A VÁRANDÓSSÁG Az emberi terhesség általában 38 hétig tart a fogantatástól (hossza 255-266 nap), vagyis kb. 40 hétig az utolsó menstruációs időszak végétől. A WHO meghatározása szerint a normális szülés a terhesség 37 és 42 hete között következik be. A 37. hét előtt koraszülésről, a 42. hét után túlhordásról van szó. 3.1. Fogantatás A fogantatás akkor történik, amikor a női ivarsejtet a hímivarsejt vagy ondósejt megtermékenyíti. A hímivarsejtek a szexuális aktus során kerülnek a nő hüvelyébe, ahol 48 órán át termékenyítőképesek maradnak. A két ivarsejt általában a petevezetékben találkozik. A születendő gyermek neme a megtermékenyítés pillanatában dől el és a hímivarsejt nemi kromoszómáitól függ. A természetes, szexuális aktus keretén belül létrejövő megtermékenyítésen kívül lehetséges a terhesség előidézése mesterséges megtermékenyítéssel, amelynek két formája létezik. A hímivarsejtek bejuttatása a nyákcsatornába, a méhűrbe vagy a petevezetőbe, illetve a testen kívüli, in-vitro megtermékenyítés (utóbbit hívja a köznyelv
4 lombikbébinek ). A megtermékenyített petesejt (zygota) első osztódására a méhkürtben kerül sor, az anya szervezetében ekkor már megindulnak azok a hormonális változások, amelyek révén a korai terhességet ki lehet mutatni. A megtermékenyült pete a méh üregében a hormonok által felkészített nyálkahártyára tapad, ritka esetben viszont a méhen kívül tapad meg. Ez a méhen kívüli terhesség, ami az anya és magzat életét veszélyeztető, esetenként sokáig tünetmentes állapot. Ennek kizárására is szolgál a terhesek rendszeres megfigyelése és vizsgálata - a terhesgondozás. 3.2. Az első trimeszter (Az utolsó menstruáció első napjától a 12. hétig tartó időszakot nevezik első trimeszternek.) A méh és az embrió a 8. hét végén A méh és az embrió a 4. hét végén A méh és az embrió a 12. hét végén Ez az embrionális fejlődés szakasza. A megtermékenyített petesejtből fokozatosan hólyagos szerkezetű embrió vagy hólyagcsíra lesz. A hólyagcsíra külső része, amelyből később a méhlepény lesz, ekkor kezdi el termelni a human chorionic gonadotropin (hcg) hormont, amely az anya petefészkét arra serkenti, hogy progeszteront termeljen. A progeszteron hatására a méh fala felkészül az embrió befogadására, majd a beágyazódott embrió körül a méh véredényei megduzzadnak és a hajszálerek megsokszorozódnak így biztosítva az embriónak a szükséges tápanyagokat. A külvilágnak ekkor még nem nyilvánvaló a terhesség ténye, mivel a méh mérete még nem akkora, hogy ez a várandós anya környezetének egyértelmű legyen. A beágyazódás a legtöbb nő számára észrevétlenül zajlik, de egyesek kismértékű vérzést, hasi görcsöket tapasztalhatnak. A beágyazódás után kezd kifejlődni a méhlepény (placenta), amely a magzat számára biztosítja a szükséges tápanyagokat az anya szervezetéből. A méhlepény részben a méh belső részét borító nyálkahártyából (decidua vagy hullóhártya), részben pedig
5 az embriót körbefogó vékony külső ectoderma rétegből (trophoblast) fejlődik ki. A köldökzsinór köti össze a magzatot a méhlepénnyel. Az első trimeszter során az embrió igen látványos mennyiségi és minőségi fejlődésen megy keresztül, pl. 9 hetes korára a magzat képes szopni az ujját, lenyelni a magzatvizet, képes fejét előre-hátra mozgatni, a nyelvét mozgatni és sóhajtani. A lány magzatokban ekkor már azonosítható a méh és megkülönböztethetővé válnak a külső ivarszervek. Ekkor tapasztalhatják a terhes nők a reggeli rosszullétet, amely kb. 70%-uknak okoz kisebb-nagyobb problémákat az első trimeszter során. A mellbimbók és a bimbóudvar a nő szervezetében található hormonok hatására sötétebb színű lesz. 3.3. A második trimeszter (A 12. és 24. hét közötti időszakot nevezik második trimeszternek.) A méh és az embrió a 24. hét végén A méh és az embrió a 16. hét végén A 12. és 24. hét közötti időszakot nevezik második trimeszternek. A legtöbb terhes nő ekkor energikusnak érzi magát, megjelennek a terhesség külső látható jelei, illetve megindul a súlygyarapodás. A 20. hétre a méh eredeti méretének akár 20-szorosára is kitágul, hogy befogadja a fejlődő magzatot. Ebben az időszakban a magzat mozgása már az anya számára is észrevehető lesz, a legtöbb nőnél ez a 20. és 21. hét között kezdődik (esetleg a 19. héten, ha már volt terhes). A méhlepény ekkorra teljesen kifejlődött, a magzat teste pedig már képes pl. inzulin kiválasztására és vizeletürítésre. A méh és az embrió a 20. hét végén
6 3.4. A harmadik trimeszter (Az utolsó három hónap) A terhesség utolsó három hónapjában kerül sor a legnagyobb mértékű súlygyarapodásra a terhes nők többségénél. A magzat súlya is rohamosan gyarapodik - akár 28 grammot naponta. A terhes nő hasának alakja is megváltozik a terhesség utolsó szakaszában, ahogyan a magzat befordul a szülési testhelyzetbe, vagyis normális esetben a feje a medencében fog elhelyezkedni. A harmadik trimeszterben a magzat egyre többet és egyre erőteljesebben mozog, a magzat mozgása esetenként olyan erőteljes, hogy a külvilág is megfigyelheti, illetve az anyának kellemetlen is lehet. Néhány nőnél megfigyelhető, hogy a köldöke kifelé fordul a méh nyomása miatt. A terhesség alatti súlygyarapodás, illetve az egyre növekvő magzat miatt ebben a szakaszban a nőknek számos panaszuk van, mint pl. hátfájás, állandó vizelési inger, gyomorégés stb. A magzati mozgások felkészítik a születendő babát a külvilágra, a méhen belüli mozgások segítségével javul az agy, a szem és az izmok koordinációja. 3.5. A magzat fejlődése a terhesség során A terhesség kilenc hónapja alatt a magzati fejlődést nagyjából két szakaszra lehet osztani: az első két hónapban az embrionális szakasz, majd ezt követi a magzati szakasz. A magzati szakasz kezdetével lényegesen lecsökken a spontán vetélés veszélye (minden száz felismert terhességből 12-15 végződik vetéléssel a terhesség első felében). Az embrionális kor végére felismerhetők a születendő gyermek főbb szervei, mint a kezek, lábak, az agy, belső szervek, stb. A magzati korszak kezdetén a magzat általában 30 mm hosszú, a szívverése kivehető az ultrahangos készüléken, tudja a fejét biccenteni és a testét mozgatni. A magzat agyának aktivitását a terhesség 5. és 6. hetében lehet először észlelni, bár ekkor még ez nem jelenti a tudatosság kezdetét. A szinopszisok a 17. hét körül kezdenek kialakulni és a 28. héttől nagy ütemben szaporodnak, egészen a szülés utáni 3-4. hónapig. A 24-25. körül a koraszülött magzat, igaz csak intenzív ellátással, de már életképes marad. A magzat fejlődését leggyakrabban az ultrahangos vizsgálat segítségével követik nyomon: Magyarországon az első trimeszterbeli terhességi ultrahang-szűrővizsgálatot szakmai protokoll szabályozza és a terhes nők közel 90%-a rész vesz a szűrővizsgálatokon. A modern, háromdimenziós készülékek lényegesen több információt, részletesebb képet biztosítanak,
7 mint elődeik. A háromdimenziós képek a leendő szülők korében is igen népszerűek, néha már a születendő gyermek arca is felismerhető. Embrió a terhesség 6. hetében Magzat a terhesség 10. hetében Magzat a terhesség 20. hetében Magzat a terhesség 40. hetében 3.6. Mit él át a baba? A baba, az anyához hasonlóan, jóval korábban, már hetekkel a szülés előtt felkészül. Ennek része, hogy felveszi a megfelelő pozíciót. Majd vár a pillanatra, a legnagyobb kalandra. Amikor működésbe lépnek a hormonok, a méh megkezdi az összehúzódásokat, a magzatvíz elfolyik, a burok megreped - a gyerek pedig elindul lefelé a szülőcsatornán. Ilyenkor valószínűleg félelmet is érez, mivel távozik a megszokott környezetéből, ráadásul az összehúzódások is megrémiszthetik. A mellékvesékből felszabaduló adrenalin is tompítja a fájdalmakat, a szülés alatt a baba adrenalin szintje a kétszerese az anyáénak, vagyis a stressz hormonoknak köszönhetően alig veszi észre a sérüléseket. Az adrenalin e mellett felkészíti a belső szerveket a méhen kívüli életre.
8 4. Az interjú Az interjút keresztfiam édesanyjával, Katival készítettem. - Milyen volt a terhesség? Problémamentes, ő már a második gyerekem szóval tudtam, mi hogy zajlik. - Tervezett volt-e? Tervezett volt, mégis meglepetés, mert nem mostanra terveztük. - Hogyan tudtad meg? Menstruáció elmaradása miatt, vettem terhességi tesztet, pozitív lett, majd másnap a nőgyógyász is megerősített. - Hogy érezted magad a három trimeszter alatt? Első alatt nagyon fáradékony voltam, és türelmetlen. A második alatt semmi különleges nem volt igazából, viszont a harmadik alatt már kényelmetlennek éreztem, kissé szenvedtem. - Rosszullét volt-e? Nem. - Készültél a szülésre? Nem készültem, második gyerek volt tudtam mi, miért, hogyan zajlik. - Mikor kezdett el mozogni a baba? 2013. július 16-án. - Milyen vizsgálatokon vettél részt? Kötelező vizsgálatokon, vér, vizelet, fogászat, vércsoport-ellenanyag, EKG, vérnyomásmérés, nyaki redő mérés, genetikai UH vizsgálat, magzati szívhang és fizikális vizsgálat, Downszindróma szűrése, 4D-s ultrahang A terhes nő a nagyság, az erő, a szépség jelképe. A szűz a megsemmisülés, az anya az élet örökkévalósága.
9 5. Érdekességek: Minden 2000 babából egy foggal születik! Régebben ezt a sámánság jelének vették őseink. A babák már az anyaméhben is sírnak! A 4D ultrahangos felvételeken világosan látszik, hogy mozognak a magzatok, de a tudósok a légzőmozgások mintázatainak változásából arra is rájöttek, hogy a kicsik sírnak is odabent. Amikor egy kismama már a terhessége vége felé jár, a méhlepénye naponta annyi ösztrogén hormont termel, mint egy nem várandós nő szervezete 3 év alatt! A leghosszabb ismert emberi terhesség 1 év 10 napig tartott! A magzat bélrendszerében úgy a terhesség 21. hetétől kezd termelődni az első széklete, a mekónium. A lányok úgy születnek, hogy petefészkeikben már ott van az összes pete, ami életük során be fog érni! Igaz a régi babona: ha sokat ég a gyomra a kismamának, a baba nagy hajjal születik. Az orgazmus összehúzódásokat okozhat! Normál esetben nem valódiakat, csak az úgynevezett Braxton-Hicks összehúzódásokat, vagyis jóslófájásokat. A babák már a 10. héten tökéletesen hallanak mindent, ami a külvilágban történik.
10 Források: http://hu.wikipedia.org/wiki/terhess%c3%a9g http://www.citatum.hu/cimke/terhesseg http://prenatalis-fejlodes.blog.hu/2014/10/14/szuletes_csodaja_242 http://www.babanet.hu/terhesseg/elso-trimeszter/15-dobbenetes-teny-a-terhessegrol/