Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató H-9700 Szombathely, Ady E. tér 1. Tel: (94) 513-430 Fax: (94) 513-431 E-mail: vas.mki@katved.gov.hu Szám: Ügyintéző: Tárgy: ADR bírság HATÁROZAT A TATU TRANS Korlátolt Felelősségű Társaság (2244 Úri, Széchenyi u. 21.; Adószám: 14094503-2-13; Cégjegyzékszám: 13-09-115970) (továbbiakban: Ügyfél) terhére, a 264/2014/HAT ügyszámon indított eljárásban, a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 1.000.000,- Ft,- azaz egymillió forint összegű bírságot szabok ki. A bírság összegét jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494- 20000002 számlaszámára, a csatolt postai készpénzátutalási megbízás felhasználásával vagy banki átutalás útján köteles megfizetni. (Külföldről történő utalás esetén, a Hungarian National Bank 1054 Budapest, Szabadság tér 8/9. IBAN HU89 1002 3002 0028 3494 2000 0002, SWIFT CODE: MANEHUHB, azonosítók felhasználásával kell az utalást teljesíteni.) A kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget. A késedelmi pótlék napi összege a határozatban megállapított pénzfizetési kötelezettségek együttes összegének a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-ödével számított része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárást kezdeményezek. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak címzett, de a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezés illetékköteles, melynek mértéke a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10.000,-Ft-ja után 400,-Ft, de legalább 5000,-Ft, és legfeljebb 500.000,-Ft. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, de a 10 000 forintot meghaladó eljárási illetékkiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra bankszámlák közötti átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel. INDOKOLÁS A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szombathelyi Katasztrófavédelmi Kirendeltsége a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. -ában kapott jogkörében eljárva, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet (továbbiakban: R1) rendelkezései alapján a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzését végezte 2014. április 15-én a 86-os számú főút 74-es km szelvényében.
2 Megállapítást nyert, hogy az Ügyfél ellenőrzés alá vont, az. forgalmi rendszámú járművel végrehajtott veszélyes áru szállítási tevékenysége a VA02-2014-0096/1 számú jegyzőkönyvben és a VA02-2014-0096 számú ellenőrzési jegyzékben foglaltak szerint megsértette a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) A és B Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvényben, valamint az ADR A és B Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendeletben meghatározott rendelkezéseket. Az ellenőrök az ellenőrzés helyszínén a következő hiányosságot találták/megállapítást tették: A szállított veszélyes áruról semmilyen okmányt a gépjárművezető a helyszínen nem tudott bemutatni. Elmondása szerint az árut utólag rakták fel, később lett berögzítve, ezért nem rendelkezik a veszélyes áruról semmilyen dokumentációval. A veszélyes áruk raklapon volt egybecsomagolva a gépjármű rakterének hátsó ajtajához közeli részén. Hosszanti irányban a raktérben felhalmozott egyéb áru miatt a kitöltöttség meg volt, azonban oldal irányban 1-1 db kis csomag tartotta a rögzítetlen raklapot. Az egyesítő csomagolás nyitott volt, a küldeménydarabok súrlódtak a csomagoláson belül, néhány küldeménydarabon ebből adódó kopások voltak megtalálhatók. Az egyéb áruk szintén rögzítetlenül, egymásra borulva voltak elhelyezve a raktérben. Néhány veszélyes áru küldeménydarab csomagolóeszközének minősítő jelölése nem volt megtalálható. A veszélyes áru küldeménydarabok nagy hányadán nem volt sem bárca, sem UN szám. Környezetre veszélyes jelölést nem találtunk egy küldeménydarabon sem. Az egyesítő csomagoláson 1 db 3-as veszélyességi bárcát találtunk, más jelöléssel nem rendelkezett (UN szám, egyesítő csomagolás felirat, környezetre veszélyes jelölés). A gépjárművezető az ellenőrzés ideje alatt semmilyen tűzoltó készüléket bemutatni, előadni nem tudott. Elmondása szerint a tűzoltó készüléket valamilyen okból kifolyólag kivették a gépjárműből és azt vissza már nem tették. Az ellenőrök a jegyzőkönyv alapján a következő veszélyes árukat találták a gépjárművön az ellenőrzés helyszínén: A szállított áru(k) megnevezése(i), UN száma: UN 1263 FESTÉK vagy FESTÉK SEGÉDANYAG 3 II Menny. (kg/l) 167 Az Ügyfelet 2014. április 22-én a 264-3/2014/HAT számú végzéssel kiértesítettem az eljárás megindításáról (melyet 2014. 04. 24-én átvett), iktatási számáról (264/2014/HAT), betekintési lehetőségekről. A határozatom kiadásáig az Ügyfél nem élt a 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket)-ben biztosított lehetőségeivel. Hatóságom 2014. április 30-án nyilatkozattételre hívta fel az Ügyfelet: Ügyfél nyilatkozata, arra vonatkozóan, hogy az eljárásra okot adó szállításnál, mely vállalkozás végezte a veszélyes áru feladását. Ügyfél nyilatkozata, arra vonatkozóan, hogy az eljárásra okot adó szállításnál, mely vállalkozás végezte a veszélyes áru gépjárműbe történő berakását és hol történt az. Az ellenőrzés alá vont gépjármű vezetőjének ADR 1.3 fejezet szerinti oktatásáról készült jegyzőkönyv hiteles másolata. Az ellenőrzés alá vont gépjárművön szállított veszélyesáruk (KKR 1, LZC 1026, XHC6, LZC 17236, EL 122, KGA 1, XGC 12, LCC 312, LEC-R 1016, LNB7, XHT12, XBT 10, XWT6A06, XGT 619, XGT 618, LNB 190, LBR30, XWT6A01, XGT 617, XGT 608, LGA 532) biztonsági adatlapjai. Az Ügyfél 2014. május 13-án nyilatkozott:
3 A veszélyes áru feladását a(z) MLS Magyarország Kft. (2310 Szigetszentmiklós, Sellő u. 8.) végezte Az ellenőrzés alá vont gépjárműbe a berakodást a Tatu Trans Kft végezte Zalaegerszegen, a Zrínyi u. 83. szám alatt. A Tatu Trans Kft. a szállítás során nem kapott biztonsági adatlapot. Valamint mellékelten megküldöm a gépjárművezető 1.3 fejezet szerinti oktatásáról készült jegyzőkönyv hiteles másolatát. 2014. május 14-én nyilatkozattételre hívtam fel az M.L.S. Magyarország Kft-t (2310 Szigetszentmiklós, Sellő utca 8.): Ügyfél nyilatkozata, arra vonatkozóan, hogy az eljárásra okot adó szállításnál, mely vállalkozás végezte a veszélyes áru feladását. Ügyfél nyilatkozata, arra vonatkozóan, hogy az eljárásra okot adó szállításnál, mely vállalkozás végezte a veszélyes áru raklapra történő egybecsomagolását, illetve annak jelölését. Ügyfél nyilatkozata, arra vonatkozóan, hogy az eljárásra okot adó szállításnál, milyen dokumentációval látta el a szállító vállalkozást (TATU TRANS Kft. 2244 Úri, Széchenyi u. 21.) a szállított veszélyes árukról ( a dokumentumok hiteles másolatát csatolni szükséges). Az ellenőrzés alá vont gépjárművön (IHA-662) szállított veszélyes áruk (KKR 1, LZC 1026, XHC6, LZC 17236, EL 122, KGA 1, XGC 12, LCC 312, LEC-R 1016, LNB7, XHT12, XBT 10, XWT6A06, XGT 619, XGT 618, LNB 190, LBR30, XWT6A01, XGT 617, XGT 608, LGA 532) biztonsági adatlapjainak másolata. Az M.L.S. Magyarország Kft-t (2310 Szigetszentmiklós, Sellő utca 8.) 2014. május 30-án nyilatkozatot tett: A MILESI jelöléssel ellátott gyűjtőcsomag - amely nem csak veszélyes árut tartalmazott - generális feladója cégünk volt. (A vizsgált csomag tudomásunk szerint a szállítmányozó partnerünk központjába épségben megérkezett). Mind a gyűjtőcsomag egyes kannáin, mind az egyesítőcsomagoláson a szükséges jelöléseket cégünk helyezi el, valamint az egybecsomagolást is a cégünk végzi el. (a csomagok szabályos leszállítását, valamint esetleges felnyitását és újracsomagolását, pl. sérülés miatt cégünktől történő elszállítását követően nem tudjuk figyelemmel kísérni.) Cégünk a Tatu Trans Kft.-vel szerződéses jogviszonyban nem áll, ezért a vizsgálat alá vont szállító céget semmiféle dokumentációval nem láthatta el. Cégünk a Trans-O-Flex Kft.-nek adott megbízást a vizsgált csomag eljuttatására. Szerződött partnerünknek minden csomaghoz ADR listát és szállítólevelet biztosítunk. A dokumentációk összeállítását korábban mind a szállítmányozó cég, mind a cégünk ADR szakértője rendben találta. A termékeinek biztonsági adatlapjait a végfelhasználókhoz elektronikus úton juttatjuk el. Bár elektronikus ügyintézésre nincsen lehetőség, az ügy megítélésének szempontjából szerintünk kevésbé fontos biztonsági adatlapokat elektronikus úton fogjuk mellékelni. A megítélés szempontjából fontos adatokat a mellékelt dokumentumok tartalmazzák. A végzés mellékleteként kézhez kapott és VA02-2014-0096/1 számmal ellátott jegyzőkönyvben rögzítésre kerülő megállapításokkal kapcsolatban az alábbi észrevételezéseket tesszük: Az egyesítő csomagolás nyitott volt, a küldeménydarabok súrlódtak a csomagoláson belül, néhány küldeménydarabon ebből adódó kopások voltak megtalálhatók. A gyűjtőcsomagolás nagy teherbírású extra vastag strach-fóliával több réteg feltekerésével kerül lezárásra. A fólia tapasztalataink alapján megfelelő erővel az egyes kannák egymáshoz történő elmozdulását megakadályozva szorítja össze a raklapra helyezett anyagokat. A melléklet nem tartalmazott olyan fotót, amely a fenti megállapítást alátámasztaná. A gyűjtőcsomag függőleges tengely körüli megforgatásával oldalról felcsévélt fólia a csomag felülről történő teljes lezárására nem alkalmas. A gyűjtőcsomagon belül található kannák és dobozok megfelelő zárással rendelkeznek. Olyan előírásról nem tudunk, amely előírná a gyűjtőcsomagolás totális lezárását.
4 A csomagolóeszköz(ök) gyártásra és vizsgálatra vonatkozó követelményeknek nem felel meg. A megállapítás nem felel meg a valóságnak. Az ADR szerint UN 1263 szám alá besorolt festékek és festék jellegű készítmények és segédanyagok LQ mennyisége 5L. Minden olyan kannánk amely meghaladja az 5L-es töltést ADR vizsgálattal rendelkezik. A vizsgálati szám az acélkannák esetében a kannák oldalán, a műanyag kannák esetében a kannák alján található meg. A veszélyes áru küldeménydarabok nagy hányadán nem volt sem bárca, sem UN szám, Környezetre veszélyes jelölést nem találtunk egy küldeménydarabon sem. Az egyesítő csomagoláson 1 db 3-as veszélyességi bárcát találtunk, más jelöléssel nem rendelkezett (UN szám, egyesítő csomagolás felirat, környezetre veszélyes jelölés). Mindazon elemek, amelyek közúti fuvarozás szempontjából nem számítanak veszélyesnek, nem kaphatnak veszélyes bárcát. Jelen esetben több anyag gyűjtőcsomagolásáról és nem egyféle anyag egyesítő csomagolásáról van szó. Környezeti veszély jelölése a fenti anyagok esetében nem indokolt. 2014. június 03-án nyilatkozattételre hívtam fel a Trans-o-Flex Hungary Kft-t (1239 Budapest, Európa út 12.): Ügyfél nyilatkozata, arra vonatkozóan, hogy az eljárásra okot adó szállításnál, mely vállalkozás végezte a veszélyes áru feladását. Ügyfél nyilatkozata, arra vonatkozóan, hogy az eljárásra okot adó szállításnál, mely vállalkozás végezte a veszélyes áru raklapra történő egybecsomagolását, illetve annak jelölését. Ügyfél nyilatkozata, arra vonatkozóan, hogy az eljárásra okot adó szállításnál, milyen dokumentációval látta el a szállító vállalkozást (TATU TRANS Kft. 2244 Úri, Széchenyi u. 21.) a szállított veszélyes árukról (a dokumentumok hiteles másolatát csatolni szükséges). A Trans-o-Flex Hungary Kft. 2014. június 10-én nyilatkozott: Cégünk a hazai csomaglogisztikai piac meghatározó szereplőjeként mindig szem előtt tartotta a hatályos jogszabályok szigorú betartását különös tekintettel az ADR-re. (Cégünk az Osztrák posta tulajdona és mint ilyen fokozottan figyel az ADR betartására, betartatására). A hatósági intézkedés alá vont szállítmánynál is megadtunk minden a törvényekben előírt adatot a Tatu Trans Kft.nek. Az adatokat elektronikus úton kapjuk meg az MLS MAGYARORSZÁG KFT.-től melyet az alábbi formában rögzítünk és adjuk át az alvállalkozóinknak köztük a Tatu Trans Kft.- nek. A kiszállításhoz tartozó adatokat a mi általunk biztosított programból a reggeli zalaegerszegi depóinduláskor ők nyomtatják az úgynevezett Ügyfél delivery -t ezzel teljesítve a feladó ADR 1.4.2.1.1 b.) alpontjában szereplő kötelezettségeit. Az úgynevezett Ügyfél delivery alapján végzik a kiszállítást, mely kísérő okmány is. Logisztikai szempontból a következő a csomag útja: Az MLS MAGYARORSZÁG KFT.-től átvesszük az árut és a központi telephelyünkre szállítjuk itt a megfelelő irányokra szétrakjuk és az adott irány éjszakás gépkocsivezetője (az éjszakás járatokat az alvállalkozóink üzemeltetik jelen esetben a Tatu Trans Kft.) átveszi az árut és a telephelyeikre szállítja, ebben az esetben Zalaegerszegre. Ott reggel újra irányokra szedik az árukat és a megfelelő dokumentációk biztosítása után kiszállításra kerül. Az eljárás alá vont szállítmány egybecsomagolását és jelölését az MLS MAGYARORSZÁG KFT. végezte. Véleményem szerint az eljárás tárgyát képező szállítás ADR szerinti feladója a Tatu trans Kft. volt, cégünk, mint megbízója a kiszállításhoz szükséges minden adattal ellátta. A Tatu Trans Kft. munkavállalójának hanyagsága miatt nem kísérték az árut az ADR 5.4 fejezetében meghatározott okmányok. 2014. június 10-én újra nyilatkozattételre hívtam fel az Ügyfelet: Ügyfél nyilatkozata, arra vonatkozóan, hogy az eljárásra okot adó szállítás ellenőrzése során az frsz-ú gépjárművön talált veszélyes áru berakodásának helye (8900 Zalaegerszeg, Zrínyi u. 83.) melyik vállalkozásnak a telephelye/székhelye.
5 Ügyfél nyilatkozata, arra vonatkozóan, hogy a Trans-o-flex Hungary Kft. (1239 Budapest, Európa út 12.), milyen információval/dokumentációval (fizikai, illetve elektronikus formában) látta el az Ügyfelet az eljárásra okot adó szállítás során szállított veszélyes áruról a szállítás megkezdése előtt (dokumentáció hiteles másolata). Ügyfél nyilatkozata, arra vonatkozóan, hogy az eljárásra okot adó szállítás ellenőrzése során az IHA-662 frsz-ú gépjárművön talált veszélyes árut a Trans-o-flex Hungary Kft-től (1239 Budapest, Európa út 12.) való átvétele után átcsomagolta-e, illetve az egyesítőcsomagolást megbontotta-e. 2014. június 23-án az Ügyfél nyilatkozott: Zalaegerszeg Zrínyi u. 83. szám a Tatu Trans Kft telephelye. A Trans-o-flex az alábbi (1 sz. Melléklet) elektronikus információval látta el a Tatu Trans Kft.-t, ami egy programhiba miatt nem került rá a sofőr nyomtatott delivery-re A Tatu Trans Kft. az áru átvétele után, nem bontotta és nem csomagolta át az árut! 2014. július 03-án iratbemutatásra és nyilatkozattételre hívtam fel a Trans-o-Flex Hungary Kft-t (1239 Budapest, Európa út 12.): Az Ügyfél nevében eljáró képviselő) képviseletre történő meghatalmazásának hiteles másolata. Az Ügyfél nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy 2014. június 10-én tett nyilatkozatában az árut a központi telephelyünkre szállítjuk itt a megfelelő irányokra szétrakjuk az egyesítőcsomagolás szétbontását és újracsomagolását jelenti-e? 2014. július 10-én a Trans-o-Flex Hungary Kft. nyilatkozott: A megfelelő irányokban szétrakjuk nem terjed ki a feladott áru szétbontására és újracsomagolására. Azon egységraklapokat, amik egy címre mennek sohasem bontunk meg (ez logisztikailag teljesen indokolatlan lenne) ezen raklapokat egyből átmozgatjuk a megfelelő éjszakás járatokra (tulajdonképpen csak átrakodást végzünk az ilyen esetekben). 2014. július 07-én nyilatkozattételre hívtam fel az M.L.S. Magyarország Kft-t (2310 Szigetszentmiklós, Sellő utca 8.): Ügyfél nyilatkozata, arra vonatkozóan, hogy az eljárásra okot adó szállításnál, a veszélyes áru Trans-o-Flex Hungary Kft. (1239 Budapest, Európa út 12.) részére történő átadásakor a veszélyes árut tartalmazó egyesítőcsomagoláson el voltak-e helyezve az ADR 5.1 fejezet szerinti jelölések (UN szám, egyesítőcsomagolás felirat), illetve az áru átvételéről készült-e valamilyen dokumentáció (hiteles másolatot csatolni szükséges). Az M.L.S. Magyarország Kft. (2310 Szigetszentmiklós, Sellő utca 8.) 2014. július 22-én nyilatkozatot tett: A fenti ügyszámon kézhez kapott végzésükre (felhívás iratbemutatásra és nyilatkozattételre) az alábbiakat közöljük: Az ADR hatálya alá tartozó termék jól látható és jól olvasható módon azonosítható (RIMG0359 kép). A strech-fólián a tűzveszélyes folyadék piros bárca ismételten jól látható (RIMG0372 kép). Az ellenőrzési jegyzék mellékletét képező fotósorozaton nem látható a raklapos anyag csomagolásának sofőrfülke felé néző oldala, ezért nem állapítható meg, hogy a csomagoláson milyen további jelölések kerültek elhelyezésre. Az áruk átvétele során az átvevő sofőrrel mind a gyűjtőlista, mind a veszélyes áruszállítási megbízás - a szállító gépjármű rendszámának rögzítésével egy időben - aláírattatásra kerül, továbbá az adatok a szállítmányozó céghez elektronikus úton is elküldésre kerülnek.
2014. július 07-én újra iratbemutatásra és nyilatkozattételre hívtam fel az Ügyfelet: 6 Ügyfél nyilatkozata, arra vonatkozóan, hogy az eljárásra okot adó szállításnál, a veszélyes áru Trans-o-Flex Hungary Kft-től (1239 Budapest, Európa út 12.) történő átvételekor a veszélyes árut tartalmazó egyesítőcsomagoláson el voltak-e helyezve az ADR 5.1 fejezet szerinti jelölések (UN szám, egyesítőcsomagolás felirat), illetve az áru átvételéről készült-e valamilyen dokumentáció (hiteles másolatot csatolni szükséges). 2014. július 18-án az Ügyfél nyilatkozott: - Az eljárásra okot adó szállításkor az ellenőrzés időpontjában készült jegyzőkönyvben, és annak mellékletét képező fényképeken rögzített állapotban, csomagolásban, valamint feliratokkal adta át a Trans-o-flex Hungary Kft. a veszélyes árut tartalmazó raklapot. - Az áru átvételéről csak a már korábban megküldött - de jelen levelemhez szintén csatolt - elektronikus programból kinyerhető ügyfél delivery állt rendelkezésünkre. 2014. július 07-én iratbemutatásra és nyilatkozattételre hívtam fel a Trans-o-Flex Hungary Kft-t (1239 Budapest, Európa út 12.): Ügyfél nyilatkozata, arra vonatkozóan, hogy az eljárásra okot adó szállításnál, a veszélyes áru M.L.S. Magyarország Kft-től (2310 Szigetszentmiklós, Sellő utca 8.) történő átvételekor, illetve a TATU TRANS Kft. (2244 Úri, Széchenyi u. 21.) részére történő átadásakor a veszélyes árut tartalmazó egyesítőcsomagoláson el voltak-e helyezve az ADR 5.1 fejezet szerinti jelölések (UN szám, egyesítőcsomagolás felirat), illetve az áru átvételéről/átadásáról készült-e valamilyen dokumentáció (hiteles másolatot csatolni szükséges). 2014. július 21-én a Trans-o-Flex Hungary Kft. nyilatkozott: Ha az M.L.S. Magyarország Kft.-től egy címre raklapon ugyanolyan UN számú ADR áru érkezik Cégünk az ADR 5.12.1 bekezdésének a) alpontja szerint jár el: a) Az egyesítőcsomagoláson fel kell tüntetni i) az EGYESÍTŐCSOMAGOLÁS feliratot, és ii) mint azt az 5.2.1.1 és az 5.2.1.2 bekezdés a küldeménydarabokra előírja, a benne levő minden veszélyes áru UN számát, amely elé az UN rövidítést kell írni és el kell helyezni rajta a benne levő küldeménydarabokra az 5.2.2 szakaszban előírt bárcákat, és ha a küldeménydarabokra az 5.2.1.8. bekezdésben elő van írva, el kell látni a környezetre veszélyes anyag jelöléssel, kivéve, ha az egyesítőcsomagolásban levő minden veszélyes árufajta UN száma, veszélyességi bárcája (bárcái) és a környezetre veszélyes anyag jelölése látható marad. Ránk mindig a vastagított rész érvényes, mert partnereink és mi is csak átlátszó fóliával készítünk egység raklapot. A cégünk és a Tatu Trans Kft. közötti átadás/átvételi dokumentumokat már a Hivatkozási szám: 264-8/2014/HAT csatoltam. A cégünk és az M.L.S. Magyarország Kft. átadás/átvételi dokumentumait jelen levelemhez csatolva küldöm. Megállapítottam, hogy az ellenőrök a szabálytalanságokat a VA02-2014-0096/1 számú ellenőrzési jegyzőkönyvben, a VA02-2014-0096 számú ellenőrzési jegyzékben, 2 db videó felvételen (MOV03C és MOV03D) és 31 db fényképfelvételen (számuk: RIMG0351-RIMG0381) rögzítették (továbbiakban: bizonyítékok). A bizonyítékokat, az ellenőrzés helyszínén az ellenőrzött dokumentumokról készült hiteles másolatokat megvizsgáltam, és a következő döntést hoztam:
7 Az eljárás során a bizonyítékok, valamint a nyilatkozatok alapján egyértelműen megállapítottam, hogy a veszélyes áru csomagolója az M.L.S. Magyarország Kft. (2310 Szigetszentmiklós, Sellő utca 8.), feladója és szállítója az Ügyfél volt, ezért az eljárás során megállapított szabálytalanságokért részben az Ügyfél tehető felelőssé. Megállapítottam, hogy az Ügyfél a veszélyes árut küldeménydarabokban, az ADR 1.1.3.6 pontja az egy szállítóegységben szállított mennyiségből adódó mentességek alapján, valamint az ADR 3.4 fejezet alapján korlátozott mennyiségben csomagolva szállította. 1. A bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítottam, hogy az ellenőrzés alá vont gépjármű rakodóterében veszélyes árukat és egyéb, nem veszélyes árukat helyeztek el rögzítés nélkül. A gépjármű rakodóterének menetirány szerinti hátsó részében 1 db rakodólapon UN 1263 FESTÉK vagy FESTÉK SEGÉDANYAG 3 II veszélyes árukat helyeztek el egyesítőcsomagolásban. A rakodólap mellett és előtt, továbbá az egyesítőcsomag tetején különböző nem veszélyes árukat tartalmazó küldeménydarabok helyezkedtek el rögzítetlenül (RIMG0356-RIMG0364, RIMG0373- RIMG0376, MOV03C). A veszélyes áru rögzítése a menetirány szerinti előre-hátra történő elmozdulással szemben megfelelő volt, az oldalirányú elmozdulással szemben azonban nem biztosították. Megállapítottam, hogy a gépjármű rakodóterében az elhelyezett veszélyes árut sem térkitöltéssel, sem pedig egyéb módszerrel nem rögzítették megfelelően. Megállapítottam, hogy sem az ADR 1.1.3.6 bekezdése, sem pedig az ADR 3.4 fejezete nem ad mentességet az ADR 7.5.7.1 bekezdése alól. Az ADR azért határoz meg specifikus rendelkezéseket a veszélyes áruk rögzítésére, mert ezeknek az áruknak a szállítása különösen nagy biztonsági és környezeti kockázatokkal járhat együtt. A veszélyes áruk rögzítésére vonatkozó rendelkezések az ADR 7. részében, 7.5.7. fejezetében találhatóak, amelynek címe: Árukezelés és elhelyezés. Az ide vonatkozó bekezdések a következőképpen szólnak: A járművet, ill. a konténert ahol szükséges a veszélyes áru kezelésére és rögzítésére alkalmas eszközzel kell ellátni. A veszélyes árut tartalmazó küldemény darabokat, ill. a csomagolatlan veszélyes tárgyakat a járműben, ill. a konténerben alkalmas eszközzel (pl. leszorító hevederekkel, csúszó és állítható kengyelekkel) úgy kell rögzíteni, hogy megakadályozzon a szállítás közben minden olyan elmozdulást, ami a küldemény darab helyzetét megváltoztatná vagy sérülését okozná. Ha a veszélyes árut egyéb áruval (pl. nehézgépekkel vagy rekeszekkel) együtt szállítják, minden árut úgy kell becsomagolni és rögzíteni a járműben, ill. a konténerben, hogy a veszélyes áru ne szabadulhasson ki. A küldemény darabok elmozdulása kitámasztással vagy állványzattal is megakadályozható, vagy úgy is, hogy az üres tereket valamilyen arra alkalmas anyaggal töltik ki. Ha a rögzítés pánttal vagy hevederrel történik, nem szabad túlfeszíteni, nehogy a küldeménydarab megsérüljön, vagy eldeformálódjon. Az ADR e bekezdése ugyan csupán keret jelleggel tesz előírásokat a rakományrögzítés kialakítására és nem ad pontos számítási metodikát, azonban egyértelműen megfogalmazza, hogy a rakományt alkalmas eszközökkel rögzíteni kell. Az alkalmas eszközök között felsorolja a megtámasztással, lekötözéssel vagy ezek kombinációjával létrehozható rakományrögzítési módok alkalmazásához használható eszközöket. A rakomány alkalmas eszközökkel történő rögzítésének rendkívül fontos jelentőségét, a rakományrögzítésre vonatkozó IMO/ILU CTU irányelv, az EN 12195-1 szabvány, illetve az Európai Bizottság Energiaügyi és közlekedési Főigazgatósága által kiadott Európa
8 legjobb gyakorlatra vonatkozó iránymutatás a rakományok rögzítéséhez a közúti szállításban kiadvány, mint vonatkozó műszaki irányelvek is megállapítják. Rámutatnak arra, hogy a rakomány súlyának függvényében létrejövő súrlódás önmagában csak ritkán elegendő, hogy meggátolja a nem rögzített rakomány elcsúszását, felbillenését. Továbbá a közúti közlekedés szabályairól 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 47.. (2) bekezdése is egyértelműen előírja, hogy a rakományt a járművön annak belsejében, illetőleg rakfelületén úgy kell elhelyezni, hogy a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse. Gondoskodni kell különösen arról, hogy a rakomány d) úgy legyen rögzítve, hogy el ne csússzék, le ne essék, ki ne ömöljék, továbbá olyan módon legyen lefedve (letakarva), hogy le ne szóródjék ; A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban R2) 5. melléklet 1. táblázat 10. sorszámon a rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartása bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehetők körét nevesíti a berakó, szállító vállalkozások körében. Megállapítottam, hogy a szállítónak az ADR 1.4.2.2.1 c) pontja szerint szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak stb.; Az eljárás során egyértelműen megállapítottam, hogy a szabálytalanságért kizárólag az Ügyfél, mint szállító tehető felelőssé. A Kkt. 20. (4) bekezdése alapján Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértőjével szemben 10.000 forinttól 800.000 forintig terjedő bírság szabható ki. A fenti hiányosságot az R1 2. számú melléklet I. kockázati kategória 10. pontjában nevesíti, mint a rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartása mulasztást, illetve az R2 6. -hoz kapcsolódó 5. számú melléklet 1. táblázat 10. sorszáma alapján a szabálytalanság elkövetőjét 800.000,- Ft bírsággal rendeli büntetni, 2. A bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítottam, hogy az ellenőrzés alá vont gépjárművön nem helyezték el az ADR 8.1.4.2 bekezdése által előírt tűzoltókészüléket. Megállapítottam, hogy az ADR 1.1.3.6 bekezdése nem ad mentességet az ADR 8.1.4.2-8.1.4.5 bekezdései alól. Megállapítottam, hogy az Ügyfél megszegte az ADR 8. részének 8.1.4.2 pontját, mely szerint azokat a szállítóegységeket, amelyek az 1.1.3.6 bekezdés szerint végeznek veszélyes áru szállítást, egy darab, A, B és C tűzosztályú tüzek oltására alkalmas, legalább 2 kg mennyiségű por oltóanyagú (vagy más oltóanyagú, de azonos oltási képességű) hordozható tűzoltó készülékkel kell ellátni. Az R2 5. melléklet 2. táblázat 3. sorszámon a járművön nincsenek meg az előírt, üzemképes tűzoltó készülékek bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehetők körét nevesíti a szállító (fuvarozó), jármű üzemben tartója vállalkozások körében. Megállapítottam, hogy a szállítónak az ADR 1.4.2.2.1 c) pontja szerint szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak stb.;
9 Az eljárás során egyértelműen megállapítottam, hogy a szabálytalanságért kizárólag az Ügyfél, mint szállító tehető felelőssé. A Kkt. 20. (4) bekezdése alapján Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértőjével szemben 10.000 forinttól 800.000 forintig terjedő bírság szabható ki. A fenti hiányosságot az R1 2. számú melléklet II. kockázati kategória 3. pontjában nevesíti, mint a járművön nincsenek meg az előírt, üzemképes tűzoltó készülékek mulasztást, illetve az R2 6. -hoz kapcsolódó 5. számú melléklet 2. táblázat 3. sorszáma alapján a szabálytalanság elkövetőjét 300.000,- Ft bírsággal rendeli büntetni. 3. A VA02-2014-0096/1 számú ellenőrzési jegyzőkönyv, valamint az ellenőrzés során a rendelkezésre álló fuvarokmányokról készített másolatok, továbbá az Ügyfél nyilatkozata ( A Trans-o-flex Hungary Kft. az alábbi (1 sz. Melléklet) elektronikus információval látta el a Tatu Trans Kft.-t, ami egy programhiba miatt nem került rá a sofőr nyomtatott delivery-re ) alapján megállapítottam, hogy a fent nevezett fuvarokmányok, egyike sem tartalmazott semmiféle utalást a veszélyes árura vonatkozóan. Megállapítottam, hogy az ADR 1.1.3.6 bekezdése nem ad mentességet az ADR 5.4.1 szakasza alól. Megállapítottam, hogy az Ügyfél megsértette az ADR 5.4.1. szakaszának a), b), c), d), e), f) pontjait melyek szerint a fuvarokmány(ok)nak minden szállítandó anyagra vagy tárgyra vonatkozóan a következő információkat kell tartalmaznia (tartalmazniuk): a) az UN számot, amely elé az UN betűket kell írni; b) a helyes szállítási megnevezést, amint azt a 3.1.2 szakasz meghatározza, szükség esetén (lásd a 3.1.2.8.1 pontot) a zárójelbe tett műszaki megnevezéssel kiegészítve (lásd a 3.1.2.8.1.1 pontot); c) a többi osztály anyagai és tárgyai esetén a 3.2 fejezet A táblázat 5 oszlopában feltüntetett, ill. 6 oszlopában feltüntetett különleges előírás alapján szükséges bárca számát. d) ahol van, az anyagra vonatkozó csomagolási csoportot, ami elé a PG belűk (pl. PG II ) [vagy VG betűk (pl. VG II ), ami a német Verpackungsgruppe rövidítése] vagy az 5.4.1.4.1 pont szerinti nyelven a csomagolási csoport kezdőbetűi írhatók; e) küldeménydarabok szállítása esetén a küldeménydarabok számát és fajtáját. f) a veszélyes árunkénti összes mennyiséget (térfogatban, bruttó vagy nettó tömegben) az azonos UN számhoz, helyes szállítási megnevezéshez és - ha van - csomagolási csoporthoz tartozó árunként; Megállapítottam, hogy a feladónak az ADR 1.4.2.1.1 b) pontja szerint el kell látnia a szállítót információval és adatokkal visszakövethető formában, ill. szükség esetén az előírt fuvarokmányokkal és kísérő okmányokkal (jóváhagyások, engedélyek, bejelentések, bizonyítványok stb.), különös tekintettel az 5.4 fejezet és a 3. részben levő táblázatok előírásaira; Megállapítottam, hogy a szállítónak az ADR 1.4.2.2.1 b) pontja szerint meg kell győződnie arról, hogy a feladó szállítás előtt a szállítandó veszélyes árura vonatkozó, az ADR által előírt minden információt a szállítás előtt megadott; az előírt okmányok a szállítóegységen vannak;, valamint az ADR 1.4.2.2.3 pontja szerint, ha a szállító az 1.4.2.2.1 pont alapján az ADR előírásainak megsértését tapasztalja, akkor a küldeményt mindaddig nem továbbíthatja, amíg az előírások nem teljesülnek, továbbá az ADR 1.4.2.2.4 pontja szerint ha szállító a szállítás során olyan szabálytalanságot észlel, amely a szállítás biztonságát veszélyezteti, a küldemény továbbítását - a közlekedés és a küldemény biztonsága, ill. a közbiztonság figyelembevételével - a lehető leghamarabb meg kell szakítania. A szállítás csak akkor folytatható, ha a küldemény megfelel az előírásoknak. Az útvonal hátralevő része szerint illetékes hatóság(ok) azonban engedélyt adhat(nak) a szállítás folytatására. Megállapítottam, hogy a fenti hiányosság az R1 5.. 2. sz. mellékletébe ütköző olyan mulasztás, amely az egyetlen kockázati kategóriákban sem került megnevezésre (nem sorolható be az R1 5..
10 2. sz. melléklet III. kockázati kategória 2. pont alá, ugyanakkor nem sorolható be az I. kockázati kategória 16. pont alá sem), ezért a szabálytalanságot a kockázati kategóriák leírása alapján állapítottam meg, tekintetbe véve a veszélyes áruk mentességgel történő szállítását, mennyiségét, valamint, hogy az egyesítőcsomagolás bárcával jelölve volt és a III. kockázati kategóriába soroltam: A vonatkozó rendelkezések betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kismértékű kockázatával jár, de ahol nem szükséges a hiányosságokat a közúton kijavítani, elegendő azokat később, a vállalkozásnál megszüntetni. Az R2 5. melléklet 3. táblázat 6. sorszámon a III. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztás bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehetők körét nevesíti a feladó, be/kirakó, csomagoló, töltő, ürítő, szállító, címzett vállalkozások körében. Az eljárás során egyértelműen megállapítottam, hogy a szabálytalanságért kizárólag az Ügyfél, mint feladó és mint szállító tehető felelőssé. A Kkt. 20. (4) bekezdése alapján Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértőjével szemben 10.000 forinttól 800.000 forintig terjedő bírság szabható ki. A fenti hiányosságot az R1 2. számú melléklete a III. kockázati kategóriába sorolja, illetve az R2 6. -hoz kapcsolódó 5. számú melléklet 3. táblázat 6. sorszáma alapján a szabálytalanság elkövetőjét 100.000,- Ft bírsággal rendeli büntetni, 4. A bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítottam, hogy a gépjármű rakodóterének hátuljában lévő M.L.S. Magyarország Kft. által csomagolt rakodólapon (UN 1263 FESTÉK vagy FESTÉK SEGÉDANYAG 3 II) elhelyezett áruk külső csomagolásán csak 1 db 3-as veszélyességi bárca volt elhelyezve. Az ADR 5.1 fejezet szerint megkövetelt jelölések (UN szám, EGYESÍTŐCSOMAGOLÁS felirat, környezetre veszélyes anyag jelölés, stb.) hiányoztak. Az ADR 5.1.2.1 bekezdés alapján az egyesítőcsomagoláson fel kell tüntetni az EGYESÍTŐCSOMAGOLÁS feliratot, és mint azt az 5.2.1.1 és 5.2.1.2 bekezdés a küldeménydarabokra előírja, a benne levő minden veszélyes áru UN számát mely elé az UN rövidítést kell írni és el kell helyezni rajta a benne levő küldeménydarabokra az 5.2.2 szakaszban előírt bárcákat, és ha a küldeménydarabokra az 5.2.1.8 bekezdésben elő van írva, el kell látni a környezetre veszélyes anyag jelöléssel,kivéve ha az egyesítőcsomagolásban levő minden veszélyes árufajta UN száma, veszélyességi bárcája (bárcái) és a környezetre veszélyes anyag jelölés látható marad. Ha a különböző küldeménydarabokra ugyanolyan UN szám, veszélyességi bárca (bárcák), ill. a környezetre veszélyes anyag jelölés szükséges, akkor ezt az UN számot, veszélyességi bárcá(ka)t, ill. jelölést az egyesítőcsomagoláson csak egyszer kell feltüntetni, ill. elhelyezni. Továbbá az ADR 5.1.2.1 bekezdés előírja, hogy az EGYESÍTŐCSOMAGOLÁS feliratot jól láthatóan, olvashatóan, a kiindulási ország valamelyik hivatalos nyelvén kell feltüntetni, és ezenkívül, ha ez a nyelv nem az angol, a francia vagy a német, akkor angol, francia vagy német nyelven is fel kell tüntetni, kivéve, ha a szállításban érintett országok közötti megállapodások mást írnak elő. Megállapítottam, hogy az ADR 1.1.3.6 bekezdése, nem ad mentességet az ADR 5.1 és az ADR 5.2 fejezetének előírásai alól. Az R2 5. melléklet 2. táblázat 10 sorszámon a helytelen bárcázás, jelölés vagy nagybárcázás, bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehetők körét nevesíti a feladó, csomagoló, berakó, töltő, szállító (fuvarozó) vállalkozások körében.
11 Az M.L.S. Magyarország Kft. (csomagoló) 2014. július 22-én nyilatkozatával szemben az eljárásban bizonyíttékként szereplő MOV03D videofelvétel 15,32-16,00 szakaszában a jelölések hiánya egyértelműen megállapítható. A szállítónak az ADR 1.4.2.2.1 c) pontja szerint szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak stb.; Az eljárás során egyértelműen megállapítottam, hogy a szabálytalanságért részben az Ügyfél, mint feladó és szállító tehető felelőssé. A Kkt. 20. (4) bekezdése alapján Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértőjével szemben 10.000 forinttól 800.000 forintig terjedő bírság szabható ki. A fenti hiányosságot az R1 2. számú melléklet II. kockázati kategóriában nevesíti, mint helytelen bárcázás, jelölés vagy nagybárcázás, vagy azok hiánya, mulasztást, illetve az R2 6. -hoz kapcsolódó 5. számú melléklet 2. táblázat 10. sorszáma alapján a szabálytalanság elkövetőjét 400.000,- Ft bírsággal rendeli büntetni. Mivel azonban az R2 a mulasztásért felelőssé tehetők körében nevesíti a csomagoló és a szállító vállalkozást is, ezért ennek a bírságtételnek a csomagoló és a szállító közötti 1/2-1/2 arányban történő megosztásáról döntöttem, melyből a szállítót a bírság összegének 1/2 része, azaz 200.000.- Ft terheli. 5. A bizonyítékok és a nyilatkozatok alapján megállapítottam, hogy az egyesítőcsomagolásban lévő 5 literes és ennél kisebb kiszerelésben csomagolt veszélyes áruk az ADR 3.4 fejezete szerint korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes árunak minősülnek ezért a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) A és B Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013 (X. 17.) NFM rendelet 1. számú mellékletének 9. pontját figyelembe véve a VA02-2014-0096/1 számú ellenőrzési jegyzőkönyvben, a VA02-2014-0096 számú ellenőrzési jegyzékben a küldeménydarab csomagolóeszközének minősítő jelölésével kapcsolatos bejegyzést nem lehet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) A és B Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvényben, valamint az ADR A és B Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendeletben meghatározott rendelkezések megsértésének tekinteni. Megállapítom, hogy a bírság teljes összege 1.400.000-Ft, azonban a 156/2009. (VII.29) Kormány rendelet 13 (2) bekezdése értelmében Ha az ellenőrző hatóság ugyanazon ellenőrzés keretében több jogsértő cselekményt, mulasztást állapít meg a 2., a 4., a 6. vagy a 9. alapján kiszabott bírság összege legfeljebb 1.000.000,- forint. A fentiekre tekintettel az Ügyfelet 1.000.000, Ft,- összegű bírsággal sújtottam, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) A és B Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvényben, valamint az ADR A és B Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendeletben meghatározott rendelkezések megsértése miatt. A jelen határozatomban megnevezett fuvarozóeszköz által végzett veszélyes áru szállításának fenti időpontban végrehajtott közúti ellenőrzés során felvett VA02-2014-0096/1 számú ellenőrzési jegyzőkönyv, illetve a VA02-2014-0096 számú ellenőrzési jegyzék alapján megállapítást nyert, hogy az ADR-ben meghatározott kötelezettségét az Ügyfél, mint a veszélyes áru feladója és szállítója megszegte, ezért a fentiekben részletezettek alapján, határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem.
12 A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet (továbbiakban: R3) 3. (4) bekezdése, valamint a Kkt. 20. (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg. A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a Ket. 132. -án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket. 124. -144. -a rögzíti. A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. -ban meghatározottak szerint biztosítottam. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. (2) bekezdése, módját a 73. -a írja elő. Eljárási költség nem merült fel. Határozatom a Kkt. 20.. (1), (2) és (4) bekezdésében, az R1 3. (1) bekezdésében, az R2-ben, valamint a Ket.-ben foglalt rendelkezéseken alapul. A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a Kkt. 20. (2) bekezdése, továbbá az R3 2. bf) pontjában rögzítettek alapján gyakorolta. A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság illetékessége a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 22. (1) b) pontjában és a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 1. mellékletében rögzítetteken alapul. Szombathely, 2014. július 24. megyei igazgató nevében és megbízásából: megyei katasztrófavédelmi hatósági osztályvezető Készült: 2 példányban Egy példány: 12 oldal Kapják: 1. sz. példány: Irattár 2. sz példány: TATU TRANS Kft. (2244 Úri, Széchenyi u. 21.)