OPPONENSI VÉLEMÉNY Hegedűs Csaba Kockázatalapú döntések támogatása a megfelelőség értékelésben a mérési bizonytalanság figyelembevételével című, a Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskolára benyújtott doktori disszertációjáról Jelen vélemény megállapításai alapvetően építenek a 2013 december 12-én keltezett elővéleményemben megállapítottakra, és lényegében kiemeli az azóta elvégzett javító változtatások és új elemek sikerességét. Témaválasztás A dolgozat fő irányvonalait (döntési kockázatok és a mérési bizonytalanságok) adó témakörök aktuális, tudományos elemzésekre igényt tartó, életszerű alkalmazásokat vetnek fel, majd próbálnak sikerrel a gyakorlati életbe meghonosítani a mérésen alapuló döntések, a statisztikai folyamat és a megfelelőség-szabályozás, valamint a diagnosztikára építő karbantartás-szervezési területeken. Az elméleti megközelítésű szimulációkkal, valamint a két kidolgozott empirikus alkalmazással a gyakorlat számára hasznos témakörökben újszerű ötletek mentén vet fel megoldásokat. Az értekezés leginkább a fejleszteni kívánt minőségellenőrzési, folyamatszabályozási gyakorlathoz nyújt tudományos igényességű és eszköztárú megoldásokat. A dolgozattal kapcsolatos formai, szerkezeti kérdések Az értekezés a többnyelvű összefoglalók, tartalomjegyzék és mellékletek nélkül 74, a tartalmi elemek szöveges mellékleteivel együtt 78 oldal terjedelmű, így a doktori szabályzat előírásainak megfelelő. Az irodalomjegyzék szerint jelölt jóval több, mint 100 irodalmi hivatkozást dolgozott fel. A dolgozat a bevezetésen felül négy fejezetre és egy magyarázatokat és egy kiegészítéseket tartalmazó mellékletre tagolódik. Az értekezés az első fejezetben áttekinti és kritikai elemzés alá
veti a döntés-kockázat, a statisztikai megfelelőség szabályozás, a folyamatok modellezése és a mérési bizonytalanság területeit, amelyek a kísérleti fejezetekben és a megoldások keresése során kerülnek elő. A második nagy fejezet a parametrizált mérési bizonytalanság egyes területeken való és újszerű kockázatalapú alkalmazhatósági lehetőségeit taglalja. Gyakorlati adatokon, valamint szimulációkon demonstrálja a módszer létjogosultságát. Az értekezés egyes tartalmi részei többnyire a súlyuknak megfelelő, arányos terjedelemben vannak kifejtve, az egész dolgozat logikus felépítését eredményezve. A fogalmazás érthető, a tárgyalásmód korrekt, szakszerű stílusú. Szöveghelyességi probléma gyakorlatilag nem fordul elő. A szöveg, a képletek és illusztrációk elrendezése, esztétikus kivitelezése és következetes számozása megfelelő áttekinthetőséget biztosít. A 20 darab diagram és ábra tetszetős és jól értelmezhető. A saját készítésű magyarázó ábrák hatékonyan szolgálják a megértést. A 14 db jól felépített táblázat kellően illeszkedik és egészíti ki a szöveg közlendőjét. A tartalmi kifejtés véleményezése Jelölt a dolgozatában rendkívül gazdag irodalmi feldolgozást végez, ami a téma aktualitását, valamint a vonatkozó szakirodalomban való jártasságát egyaránt jelzi. A bevezető végén saját kutatására is lényegében 5 megválaszolandó kérdést vet fel, amelyekre a dolgozat megállapításai a későbbiekben rendre válaszokat ad. 1. fejezet Az 1. fejezetbe szánt elméleti áttekintésben alapos és szintetizáló az irodalmi feldolgozás. A munkahelyi vita óta némi átdolgozásra kerülő fejezetet továbbra is túlméretezettnek érzem a dolgozat lényegi mondanivalójához viszonyítva. Nem a jelentőségét és a fogalmi megalapozást, csupán a kiterjedését ítélem túlzónak. (pl. 1.1.1 Döntések osztályozása című 4 oldalas és az 1.1.2 6 oldalas fejezetek) Az irodalmi részek többi területe arányos mennyiséggel segíti a témakörök kifejtését. 1.2 Statisztikai megfelelőség-szabályozás A statisztikai folyamatszabályozás irodalmi áttekintését célzó fejezetében korábban hiányosnak érzett mintavételezéssel és szabályzókártyák kiválasztásával kapcsolatos ismertetők a jelentőségüknek megfelelően kerültek kibővítésre, így terjedelmük az arányosságon kívül megfelelő tartalommal lettek kidolgozva. A szabályozókártya, mint alapvetően üzemi gyakorlatra készített grafikus szabályozási eszköz a kiválasztás sémáján kívül azonban több ábrát is elviselt volna, kiemelve és bevezetve később alkalmazásra szánt típusokat.
1.3 Modellek a termelési és karbantartási folyamatok leírásához A fejezet tartalma és szerkezete jól átgondolt, alapos feldolgozást és készségszintű tudást takar, a minőségköltség és a hozzá kapcsolható területeken. 1.3.1 Minőségköltségek A korábban problémásan megítélhető minőség-megfelelőség, objektív-szubjektív, szabályozás és ellenőrzés értelmezések letisztultak és a szövegben inkább a minőség költségekkel kapcsolatos vonatkozások nyertek teret. 1.3.2 Folyamatmodellek A folyamatmodellek típusainak csoportosítása alapos munka, a rendszerezést és a kategorizálás közlését már nem nehezíti a szöveg tagolatlansága, valamint a folyamat viselkedések és értelmezésének inkoherenciái. Az 1.3 fejezet szerintem a 4-es szintű fejezetszámozással vált kicsit aránytalanná, bár a mondanivaló és annak kimérete megfelelő. 1.4 Mérési bizonytalanság A mérési bizonytalansággal foglalkozó fejezet kidolgozottsága megfelelő. A kiegészítésként betett 4. ábra a csökkentési folyamatról megért volna néhány a témába illesztett gondolatot, bár az értekezés alapvetően egy adott időintervallumon belül a mérési bizonytalanságot bemenő adatként felhasználó technikákat taglalja, és nem a bizonytalanság kimeneti értékként való befolyásolásának a kérdéseit. A mérési folyamatokra elvárt fejlesztés (azaz a mérési bizonytalanság csökkentése) a hozzá kapcsolódó mintavételezési, vagy a szabályozókártyák folyamatos vezetési rutinját is időnként felülvizsgálatra utasítja az értekezésben taglalt összefonódások miatt.
2.2 A mérési bizonytalanság figyelembe vétele a mindendarabos vizsgálat esetén A fejezetben általánosan elmondható, hogy a H1 hipotézis kifejtését és a T1 és T2 tézisekhez megalapozását jelentő 6-7 számú kulcs ábrák és a PU diagram értelmezése mára jól kidolgozottak és a megértést könnyen segítik. 2.3.2 A mérési bizonytalanság kezelése szabályozó kártyák alkalmazásában A fejezet H3 hipotézisének újszerű megközelítését már jól alátámasztja a 10. ábra a mérési bizonytalanság figyelembe vételével. A T3 tézis is a jelenlegi letisztult szövegezéssel már elfogadható. 3. Empirikus eredmények Az értekezés másik értékes kísérleti bázisát adó fejezet, amelyben a Szerző valós termék valós mérésére alkalmazza a korábban kidolgozott módszereit. A szakirodalomban új és értékes elemként jelenik meg a döntési fa adaptálása a módosított és a hagyományos szabályozókártya kiválasztására a fedezet számítás alapján. Kiemelendő még a 3.2 fejezet szimulációval alátámasztott gyakorlatias megközelítése.
A tézisek elfogadhatósága A tézisek mindegyike elfogadható, új, tudományos értékű megállapítást tartalmaz. T1. tézis: Ismert bizonytalanságú kimenetek és következmények esetén a bizonytalanság és a várható fedezet közötti összefüggést és az elfogadási határok módosításának optimumát segít meghatározni. Az értekezés megalapozott eleme, új tudományos eredményként fogadható el. T2. tézis: A mintavételes megfigyelésekből meghatározott korrekciós tag konvergál a mindendarabos vizsgálatból meghatározható optimális korrekciós taghoz. Lényeges szerepet betöltő kijelentés, új tudományos eredmény. T2.1 altézis: Rögzített mintavételi terv esetén becsülhető a korrekciós tagok optimális értéke, amely a beavatkozási határokat adhatja meg. Új tudományos eredménynek tekinthető. T2.2 altézis: A várható maximális fedezet szerint válogatható ki az optimális mintavételi terv és korrekciós tag. Új tudományos eredmény. T3. tézis: A szabályozó kártyák optimális beavatkozási határainak meghatározása a döntéshez kapcsolódó fedezet maximalizálásával. A kutatás elvi eredményeinek gyakorlattá váltásában lényeges szerepet betöltő elem, új tudományos eredmény. Összefoglaló vélemény Összefoglalva megállapítható, hogy Jelölt nagy munkabefektetést igénylő, tudományos módszertanokban járatos, értékes disszertációt nyújt be nyilvános vitára. A dolgozat és a meghivatkozott korábbi saját közlései alátámasztják, hogy képes releváns szakmai probléma felvetésére, önálló kutatásra. Emellett áttekintette, kritikailag elemezte és felhasználta a vonatkozó szakirodalmat. Az értekezés felsorolt tézisei új tudományos eredményeket fogalmaznak meg. Jelölt doktori disszertációját a bizottság előtti nyilvános vitára bocsáthatónak és megvédésre alkalmasnak ítélem! Budapest, 2014. június 02. Dr. Gregász Tibor egyetemi docens