A szélenergia hasznosítása Indiában

Hasonló dokumentumok
A fenntartható energetika kérdései

Energetikai Szakkollégium Egyesület

A Magyar Szélenergia Társaság 10. hírlevele

A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei. Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE

Szanyi János. GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu. Bányászat és Geotermia 2009, Velence

A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁS HELYZETE

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

A VÍZENERGIA POTENCIÁLJÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA KLÍMAMODELLEK ALAPJÁN

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

lehetőségei és korlátai

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, szeptember :50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Tervezzük együtt a jövőt!

Magyarország megkívánt szerepe a megújuló technológiák, illetve a napelemes rendszerek elterjedésében Kiss Ernő MNNSZ elnök

Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból

Magyar Energetikai Társaság 4. Szakmai Klubdélután

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

Regionális különbségek változása Indiában ( ) Nemes Viktória - Wilhelm Zoltán Tóth József Emlékkonferencia Pécs,

IV. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, június 6.

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

4 évente megduplázódik. Szélenergia trend. Európa 2009 MW. Magyarország 2010 december MW

A megújuló energiahordozók szerepe

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár

Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor május 6.

Németország környezetvédelme. Készítették: Bede Gréta, Horváth Regina, Mazzone Claudia, Szabó Eszter Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

Szőcs Mihály Vezető projektfejlesztő. Globális változások az energetikában Villamosenergia termelés Európa és Magyarország

Összefoglalóa megújulóenergiák terjedésénekjelenlegihelyzetéről

Németország energiadiktatúrája a megújuló villamosenergia termelés tükrében (2015. október)

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

CHP erőmű trendek és jövője a villamosenergia rendszerben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába

Magyarország energiaellátásának általános helyzete és jövıje

Napenergiás helyzetkép és jövőkép

ÖSSZEFOGLALÓ. a nem engedélyköteles ezen belül a háztartási méretű kiserőművek adatairól ( ) június

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energetikai pályázatok 2012/13

SZÉLTURBINÁK. Előadás a BME Áramlástan Tanszékén Dr Fáy Árpád 2010 április 13

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés

SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN

MIÉRT ATOMENERGIA (IS)?

A megújuló energiaforrások alkalmazásának hatásai az EU villamosenergia rendszerre, a 2020-as évekig

Dr. Munkácsy Béla. adjunktus, ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék elnök Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület

MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Kukorica Argentínában: száraz időjárási körülmények csökkentik a hozam elvárásait

A szélenergia helyzete, jövője hazánkban

Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte

SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája December 8.

Köszöntjük a 2. Nemzetközi Szolár Konferencia résztvevőit. Kiss Ernő MNNSZ elnök

Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép

Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés,

VÍZERŐMŰVEK. Vízerőmű

Szélenergia projektek az önkormányzatok részére

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

H/ számú. országgyűlési határozati javaslat

Energiatudatosság a társadalom peremén

Megújuló energia bázisú, kis léptékű energiarendszer

A megújuló erőforrások használata által okozott kihívások, a villamos energia rendszerben

PannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS II. negyedévének időszaka július 15.

A befektetői elvárások gyakorlati megoldásai Kisigmánd Ibedrola szélpark alállomási bővítése

"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében

Biogázból villamosenergia: Megújuló energiák. a menetrendadás buktatói

NCST és a NAPENERGIA

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

A FÖLDGÁZ SZEREPE A VILÁGBAN ELEMZÉS ZSUGA JÁNOS

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

K+F lehet bármi szerepe?

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály

BINÁRIS GEOTERMIKUS ERŐMŰVEK TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉSE TŐL NAPJAINKIG

JELENTÉS. a negyedévente újonnan belépő háztartási méretű kiserőművekről (2017 Q1 és Q2) november

Energiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia

A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA

1. ábra. A szeptemberi teljesítmények változása

Napenergia rendszerek létesítése a hazai és nemzetközi gyakorlatban

Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés. támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos

Az erőművek bővítési lehetőségei közötti választás az exergia-analízis felhasználásával

Napelemes rendszer a háztartásban

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

Dr.Tóth László

Magyar Energia Szimpózium 2015 Budapest, szeptember 24. VALLASEK István tudományos főmunkatárs

Towards the optimal energy mix for Hungary október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

A szélenergia hasznosítás évi legújabb eredményei

Fenntartható jövő fenntartható energiagazdálkodás

E L Ő T E R J E S Z T É S

Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004.

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

A JÖVŐ OKOS ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

A szén dioxid leválasztási és tárolás energiapolitikai vonatkozásai

Átírás:

BME OMIKK ENERGIAELLÁTÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG VILÁGSZERTE 44. k. 2. sz. 2005. p. 3236. Energiatermelés, -átalakítás, -szállítás és -szolgáltatás A szélenergia hasznosítása Indiában India a világ összes telepített szélerőműveit tekintve ötödik helyen áll, egyedüliként az élvonalban a fejlődő országok közül. A szélviszonyokat a monszun határozza meg, ezért a létesítmények zöme a tengerparti sávban található, de a kormány által támogatott legújabb mérési sorozat alapján jelentős potenciál található a hatalmas ország belsejében is. Összeállításunk bemutatja a szakterület eddigi fejlődését, a legfontosabb alkalmazásokat és szállítókat, valamint a néha meglepő helyi sajátosságokat is. Tárgyszavak: India; energiagazdaság; szélenergia. 2003-ban a világon összesen 39 GW teljesítményű szélenergiát felhasználó berendezés működött. Az öt legnagyobb teljesítményt felvonultató ország adatait az 1. táblázat szemlélteti. A piacot toronymagasan Németország vezeti 14 600 MW-tal, utána némiképp lemaradva az Egyesült Államok következik 6374 MW-tal, valamelyest meglepő Spanyolország harmadik helye 6202 MW teljesítménnyel. A szélenergiafelhasználás terén úttörő szerepet játszó Dánia csak a negyedik helyet foglalja el, India rögtön utána jön 2110 MW-tal. A fejlett európai és észak-amerikai államokon kívül, a harmadik világban eddig csak Indiában sikerült ezen a téren jelentős eredményeket elérni (1. táblázat). 1. táblázat A szélenergia-hasznosításában élen járó 5 ország Ország Növekmény 2003 Németország 2645 USA 1687 Spanyolország 1377 Dánia 243 India 408 Az első 5 összege 6360 A világ többi része 1773 Összesen a világon 8133 Az első 5 részesedése %-ban 78 Össz. 2003 végén 14 609 6 374 6 202 3 110 2 110 32 405 6 889 39 294 82 32

India energiagazdálkodása India szélenergia-potenciálja India gazdasága gyorsan fejlődik, de egymilliárd körüli népességéhez viszonyítva a termelt energia nagyon kevés, ehhez járul még az a körülmény is, hogy az ország üzemei rossz hatásfokkal használják fel az energiát. Az energiaszektor nagyrészt állami kézben van, és főleg fosszilis forrásokat, szenet, olajat, földgázt használ fel. A falusi lakosság fűtőanyaga szinte kizárólag fa, növényi hulladék és trágya. India teljes villamos erőművi kapacitása 105 GW (2002-es adat), a fosszilis és nukleáris energiaforrások ennek kb. háromnegyedét fedezik, a vízenergia kb. egynegyedet jelent. A megújuló energiaforrások (szél, nap) 4%-ot tesznek ki. A villamos energia iránt nagy és egyre növekszik az igény, az erőművek alig győzik fedezni: az országban átlagosan 10%- os az energiahiány, de csúcsidőszakokban ez felmegy 20%-ra is. Az energiát főleg nagyvárosok és nagy lakossági központok, agglomerátumok használják fel. A vidék jelentős részét még nem kapcsolták be a villamos hálózatba, India 600 000 falujából 80 000-ben nincs elektromos áram, ezek közül 18 000 nehezen megközelíthető vidéken van. A szélerőművek létrehozása éppen ezeknek az elmaradott országrészeknek a számára létkérdés. India éghajlatát, így a széljárást is a monszun határozza meg. A monszunszelek május és június között a legerősebbek, ekkor hideg és nedves levegő áramlik az óceán felől az ország belsejébe. Októberben az ellenkező irányban fúj a kissé gyengébb, hideg, száraz levegőt szállító északkeleti szél. India szélenergia-potenciálját a 80-as években készített első becslések 20 000 MW-ra tették. Később az állami Szélenergia Becslési Program (Wind Resource Assesment Programme, WRAP) keretében a Szélenergia-technológia Központ (Centre for Wind Energy Technology, C-WET) India 24 államában és tartományában 900 mérőállomást állított fel ez a világon egyedülálló teljesítmény. A mérésekből kiderült, hogy a szélenergia hasznosítására az ország belső területei is kiválóan alkalmasak. A legjobb adottságokkal rendelkező tengerparti vidékek (angol írásmóddal) Tamil Nadu, Kerala, Gujarat, Lakshadweep, Andamian és a Nicobar-szigetek, Orissa és Maharashtra. Az ország belsejében nagyon kedvező szélviszonyokat állapítottak meg Karnataka, Andhra Pradesh és Rajasthan államokban. A mérések alapján 192 olyan kiemelt helyet határoztak meg, ahol a leghatásosabban lehet a szélenergiát felhasználni. A pontos felmérések azt mutatják, hogy India jelenleg mintegy 45 000 MW szélenergia-potenciállal rendelkezik. 33

1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 0 50 100 150 200 250 300 350 400 MW 1. ábra Az évente megvalósított szélerőművi kapacitás alakulása Indiában 1990 és 2004 között Az indiai kormányzat a hálózatra csatlakozó szélerőműveket előnyben részesíti a hálózatfüggetlen megoldásokkal szemben. A kapacitások kihasználását emiatt viszont korlátozza a távvezeték-hálózat szűk keresztmetszete. A szakértők egybehangzóan a műszakilag megalapozott szélenergia-potenciált a regionálisan megvalósított hagyományos erőművi kapacitások 20%-ára becsülik. Ennek alapján a műszakilag megalapozott szélerőművi potenciál összértéke meghaladja a 12 GW-ot (lásd 2. táblázat). Több mint 2 GW beépített teljesítmény A 80-as évek felmérési és tervezési munkálatai után a fejlődés akkor indult meg, amikor az indiai kormány bevonta a megántőkét a projektekbe, és piacorientált stratégiát dolgozott ki. 1992 elején demonstrációs berendezéseket építettek fel, 4 MW összteljesítménnyel. Ezután gyors fejlődés következett: az 1993-ban beindított új létesítmények összkapacitása csak 12 MW volt, az 1996-os rekordévben az évi növekmény megközelítette a 400 MW-ot. 2003-ban a működő szélerőművek összteljesítménye meghaladta a 2000 MW-ot. 34

2. táblázat Szélenergia-potenciál és ténylegesen működő erőművek teljesítménye az egyes tartományokban. Tartományok Andhra Pradesh Gujarat Karnataka Kerala Madhya Pradesh Maharastra Orissa Rajasthan Tamil Nadu Nyugat-Bengália Többi Összes potenciál 8 275 9 675 6 620 875 5 500 3 650 1 700 5 400 3 050 450 Technikai potenciál* 1 750 1 780 1 120 605 825 3 020 680 885 1 750 450 Üzembe helyezett teljesítmény 2004. január 92,8 201,2 177,3 2,0 22,6 401,3 109,0 1119,7 1,1 1,6 Összesen 45 195 12 875 2117,2 * A helyi összes erőművi kapacitás 20%-a Az egyes államokban az adottságoktól eltérő mértékben használják fel a szélenergiát. Az erőműveknek több mint a fele, 1200 MW a déli parton fekvő Tamil Nadu államban van, második helyen a Közép-India nyugati partján elterülő Maharashtra tartomány van mintegy 400 MW-tal (2. táblázat). Tulajdonosi viszonyok Majdnem mindegyik szélerőművet magáncégek építtették és tulajdonolják, aminek főleg adózási okai vannak: a 90-es évek elejéig a teljes beruházási költséget levonhatták az adójukból, és ma is még 80% a levonható rész. A projekteket az Indiai Megújuló Energia Fejlesztési Ügynökség (Indian Renewable Energy Development Agency, IREDA) támogatja. A külföldi finanszírozók közül a legtöbb tőkét németek fektetik be, főleg a Kreditanstalt für Wiederaufbau hitelintézeten keresztül. Az IREDA-nak nyújtott német hitelek nagysága eléri a 270 millió EUR-t. Nagyon tarka és európai szemmel meglepő a szélerőműveket működtető vállalatok összetétele. Egyes gépipari, textilipari cégek, sőt sörgyárak is kihasználják a lehetőséget, és létesítenek szélerőműveket, ezek a termelt energia nagy részét maguk használják fel. Legnagyobb ilyen vállalat a Bajaj Auto autógyár, amely 65 MW összteljesítményű szélturbinát működtet. A Mohan sörgyárak teljes energiaigényét a saját tulajdonú szélerőművei elégítik ki. Ennek a támogatási rendszernek megvan a hátránya is: a szakterülettől idegen működtető 35

vállalatok a beindítás után nem sok gondot fordítanak a költséges karbantartásra, így sok erőmű néhány éves működés után leáll. A statisztikai kimutatások nem pontosak, mivel ebben csak a létesített berendezéseket tüntetik fel, és nem követik azt, hogy mekkora kapacitás esett ki a termelésből. Az Indiai Szélenergia Szövetség (Indian Wind Energy Association, InWEA) szerint ezeknek a tetszhalott szélerőműveknek az újraélesztése viszonylag kis beruházással jelentős tényleges kapacitásnövekedést eredményezhet. Helyi cég a gyártók élén A 3. táblázat 2003-as adatai szerint India szélenergia-kapacitásának 20%-át az önálló helyi Suzlon cég állította elő. A többi vezető gyártó külföldi cégek helyi leányvállalata: a második helyen áll 19,5% részesedéssel a NEPC Micon. A berendezések gyártása terén nagyon gyorsan tör előre a dán tulajdonban levő Vestas, illetve leányvállalata, a Vestas RRB India Limited. Jó kilátásai vannak az Enercon (India) Limitednek, amely az indiai Mehracsoport és a német Enercon GmbH vegyes vállalata. Ez a cég a hazai piac ellátása mellett leányvállalatán, az Enercon Exports Limiteden keresztül elektrotechnikai alkatrészeket szállít a német anyavállalatnak is. A táblázatban nincs feltüntetve, de később a Vestas és a NEG Micon egyesült, így 18,3%-kal a harmadik helyre került. Az egyes külföldi érdekeltségek nagy harcot folytatnak a szélenergia-piaci részesedésük növeléséért, és jelenleg a Suzlonon kívül a hazai cégeknek kevés esélyük van a külföldiekkel szemben. 3. táblázat Az öt legnagyobb szélenergia-termelő vállalat Vállalat Teljesítmény Részesedés Suzlon NEPC Micon Enercon Vestas RRB NEG Micon Többiek 380,5 325,2 239,7 228,9 114,3 594,4 20,2% 17,3% 12,7% 12,2% 6,1% 31,6% Összesen 1883,0 100% Irodalom Összeállította: Dr. Menczel György [1] Lehmann, K.-P.: Windenergie in Indien. = Sonne, Wind und Wärme, 2004. 6. sz. p. 8387. [2] az Indian Wind Energy Association hivatalos honlapja. = http://www.inwea.org. 36