Az Élelmiszer az életért Magyar Nemzeti Élelmiszer-technológiai Platform bemutatása



Hasonló dokumentumok

Veszprém :47:13

Sikeres részvétel a HORIZON 2020 és egyéb európai pályázatok konzorciumaiban. dr. Sebők András cégvezető Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Kihívások és a lehetséges válaszok az élelmiszerpiac számára. Gyaraky Zoltán

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

AZ ÉLELMISZER AZ ÉLETÉRT

Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció

AZ ÉLELMISZER AZ ÉLETÉRT

Az élelmiszeripar jelene, jövője

Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért

gfejlesztési si Konferencia

Szoftver- és szolgáltatásexport. Vityi Péter IVSZ szakértı

ziesedése az informáci

Tudás, alkotás, érték

Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája

Az európai élelmiszeripar tevékenysége az élelmiszer-veszteség és pazarlás. megelőzése és csökkentése érdekében. NÉB)( Maradék nélkül konferencia

Élelmiszer-stratégia Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

AZ ÉLELMISZER AZ ÉLETÉRT

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél

Tájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről

A HORIZONT 2020 dióhéjban

AZ ÉLELMISZER AZ ÉLETÉRT

A KÖZVETLEN TERMELİI ÉRTÉKESÍTÉS LEHETİSÉGEI ÉS KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON

c. Fıiskolai tanár IT fogalma, kialakulása 1

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Elmaradott vidéki térségek fejlesztése

Az innováció jelentősége a vállalati stratégiában

SMART: Services for SMEs in collaborative transport research projects

Egészségfejlesztési programok a munkahelyeken

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

ÉLELMISZER AZ ÉLETÉRT

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Kutatás-fejlesztés és innováció a versenyképességért Dr. Garamhegyi Ábel államtitkár Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Innováció és stratégia. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

AZ ÉLELMISZER AZ ÉLETÉRT

Dél-dunántúli Energetikai Klaszter

Budapest Innopolisz Fejlesztési Pólus Program MediPólus Mediklaszter konferencia október 26.

Hogyan segítheti a fenntartható fejlıdés mágikus hármasa a kézmőipari vállalkozásokat? Értékfenntartó gazdálkodás az európai kézmőiparban

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Informatikai kommunikációs technikák a beszállító iparban

Mit értünk klaszterek alatt?

Projekttervezés alapjai

A célok megvalósítása érdekében létrejövı beruházások:

A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi

AZ LCA JELENTŐSÉGE AZ ÉLELMISZERIPARBAN. Gyuró Ágnes Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

A CAPINFOOD projekt adatai

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

DIGITÁLIS GAZDASÁG LAUFER TAMÁS

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK

AZ ÉLELMISZER AZ ÉLETÉRT

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

Már István. Keszthely, december 11.

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban között

Hogyan csinálják mások? Az európai Víz- és Szennyvíztechnológiai Platform

A Magyar Köztársaság kormánya

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

Nemzeti Workshop. Új üzleti modellek és élelmiszer-feldolgozási stratégiák

I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata. Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs,

Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

A termıföldkérdés vidékfejlesztési összefüggései

Változások a as pályázati rendszerben

FUNKCIONÁLIS ÉLELMISZEREK EGY INNOVÁCIÓS PROGRAM

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

A Szilícium Mező Klaszter fejlesztésének eredményei, további tervek. Tóth István Szilícium Mező Kft február 19.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök június 26.

Francia és magyar középvállalatok hasonlóságok és különbségek a kihívásokban és az intézményi támogató környezetben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

Magyar Posta. Postás Szakszervezetek Határmenti Találkozója május 22. Elıadó: Szőts Ildikó, a Magyar Posta Zrt.

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért

Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon. Rosta Sándor és Dani Barbara

A Magyar Építésügyi Technológiai Platform projektzáró nemzeti konferencia

Az EUREKA program és a hazai résztvevıket támogató pályázat. Csuzdi Szonja Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal

VAS MEGYE TOP 100 konferencia Nyugat-Pannon Növekedési Zóna Program

Összefogás a fenntartható életmódhoz szükséges termékek és szolgáltatások piacra jutásáért

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Helyi beszállítók szerepe a nemzetközileg aktív vállalatoknál- A DUIHK tapasztalatai

Sämling Kft. LEAN menedzsment. A veszteségek folyamatos és szisztematikus kiküszöbölése Több mint eszköztár. 18 év 5 fı terület:

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

A B C D E. 2. GINOP Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

Vajai László, Bardócz Tamás

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Regionális Gazdaságtan II. 1. Elıadás

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

Vállalkozásfejlesztési Program

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája

Átírás:

Az Élelmiszer az életért Magyar Nemzeti Élelmiszer-technológiai Platform bemutatása Dr. Sebık András. 1 A Food for Life Európai Technológiai Platform célja Az élelmiszeripari innováció erısítése egész Európában a versenyképesség javítása érdekében Az ipar hangja az ipar meghatározó részvételével az érdekelt felek kutatók, kormányzat, fogyasztói szervezetek, beszállítók, vevık, stb. bevonásával Cél: új termékek, technológiák, szolgáltatások - nem maga a kutatás / tudományos kiválóság, nem a régi szokványos kutatási programok új elnevezése A K+F ipar számára fontos irányai, 15 évre elıre Hazai megvalósítása: Élelmiszer az Életért Magyar Nemzeti Élelmiszer-technológiai Platform (2005. október 14.) 2

Az ETP és a Magyar Nemzeti Élelmiszertechnológiai Platform (MNÉTP) kidolgozott, nyilvánosan hozzáférhetı dokumentumai ETP Jövıkép dokumentum ETP Stratégiai Kutatási Terv ETP Megvalósítási Akció Terv MNÉTP jövıkép az ETP jövıkép adaptálása a Stratégiai Innovációs Tervvel közös dokumentumban MNÉTP: A magyar élelmiszeripar egyeztetett Innovációs Stratégiai Terve Átdolgozott változat 2009. március (eredeti 2006) Elérhetıség: ETP: http://etp.ciaa.eu MNETP: www.techplatform.hu; www.efosz.hu/technológiai Platform 3 Az európai élelmiszeripar versenyképességének kihívásai (CIAA Benchmarking Report 2006) Nem kellı K+F ráfordítás / magyar: az EU 1/20-a Magas mezıgazdasági árszínvonal Bonyolult jogszabályok, sok adminisztráció, a megfelelés, bizonyítás költségei Koncentrálódó kiskereskedelem A versenyképesség növelésének egyik módja: az innováció A KKV-k nagy száma 98%, a forgalom kb. 50%-a 4

A magyar élelmiszer gazdaság helyzete, feladata Az élelmiszer stratégiai árucikk Piacvesztés belföldön nı az élelmiszerek iránti globális igény Az élelmiszeripar az egyik legnagyobb hazai feldolgozó ágazat nemzeti jövedelem, foglalkoztatás Mezıgazdasági háttér A hazai politika és az élelmiszeripar Élelmiszer kiskereskedelem és innováció 5 A magyar élelmiszeripar egyeztetett innovációs stratégiai terve (1) MNÉTP 2009 Fı kihívások Olcsó, többségében gyenge minıségő áruk növekvı importja, Az olcsóságot egyoldalúan elıtérbe helyezı, az igénytelen fogyasztásra ösztönzı, csak az árakat figyelembe vevı, a minıséget leértékelı szemlélet terjedése Az egészségtelen életmód és a helytelen étkezési szokások kedvezıtlen egészségi hatásai és a növekvı igény az egészségben eltöltött életszakasz meghosszabbítására A válság miatt csökkenı vásárlıerı 6

A magyar élelmiszeripar egyeztetett innovációs stratégiai terve (2) MNÉTP 2009 Fı kihívások A kettıs árprés (magas mezıgazdasági árak, leszorított kiskereskedelmi árak és csökkenı vásárlóerı mellett a jövedelmezıség fenntartása A társadalom elöregedése A szabadidı és kényelem felértékelıdése A fogyasztói bizalom megrendülése (élelmiszer-biztonsági botrányok, szakszerőtlen tájékoztatás) A hazai ipar korlátozott erıforrásai és kapacitása (nemzetközi méretekben) A fenntartható fejlıdés igényeinek való korlátozott megfelelés Az ellátási láncok globális versengése 7 A stratégia alapjai Az árverseny megnyerését a magyar élelmiszeripar erıforrásai és kapacitásai nem teszik lehetıvé Az innováció segítségével a magasabb hozzáadott értékő, megkülönböztethetı termékekre, az értékarányos árra kell összpontosítani El kell ismertetni a megkülönböztethetıen jobb minıséggel járó magasabb ráfordítást A belföldi piac egész Európában meghatározó jelentıségő átlag 77% belsı export (EU) 17% harmadik országba export 6% A kis lépésekben történı fejlesztés gyakran nagyobb hasznot hoz 8

Az innováció fı mozgatórugói Európában, Észak-Amerikában és a világon 2005-ben (%) (CIAA Data & Trends 2006) Etika Fitness Élvezet Kényelem Egészség Európa Észak-Amerika Világ 9 Az élelmiszeripari innováció jellegzetessége Az innováció forrása alapján az iparágak 4 fı csoportba sorolhatók a más iparágak számára inputokat kifejlesztı iparágak: szoftver, alapanyag, gép gyártók az innovációt a beszállító iparágak inputjára alapozó iparágak: élelmiszeripar, könnyőipar a komplex rendszerek fejlesztésével innovációt végzık: ICT, elektronikai ipar, őrkutatás nagy kutatási igényő technológia alkalmazásával innovációt végzık: biotechnológia, anyagtudományok, gyógyszeripar Nagy lehetıségek a beszállító iparágak (eszközök, berendezések, anyagok, stb.) és a határterületek új eredményeinek alkalmazásában 10

A magyar élelmiszeripar egyeztetett innovációs stratégiai terve (3) MNÉTP 2009 - Megoldások A K+F ráfordítás növelése és kiszámíthatóvá tétele állami vállalati az EU források megszerzése A technológia transzfer javítása (kiemelt fontosságú) Összpontosítás néhány fı területre: élelmiszer-minıség és feldolgozás fenntartható fejlıdés Támogató területek élelmiszer-biztonság terméklánc-menedzsment az élelmiszer és a fogyasztó a táplálkozás és az egészség közegészségügyi vonatkozásai 11 Az élelmiszer az életért Európai Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terve (A magyar fı irányok vastagon szedve) Kommunikáció, Oktatás, Technológia -transzfer Az élelmiszer és az egészség Élelmiszerminıség és feldolgozás Élelmiszer és fogyasztó Élelmiszer lánc management - Élelmiszerbiztonság Fenntartható élelmiszer termelés 1. Az egészségtudatos választás könnyővé tételének biztosítása 2. Egészséges étrend kialakítása és fenntartása 3. Kiváló minıségő, nagyobb hozzáadott értékő élelmiszertermékek rendelkezésre bocsátása 4. Olyan biztonságos élelmiszerek biztosítása, amelyekben a fogyasztók megbízhatnak 5. Fenntartható élelmiszertermelés elérése 6. Az élelmiszerlánc irányítása 7. A kommunikáció, oktatás és technológia-transzfer optimalizálása 12

Élelmiszer-minıség és feldolgozás (1) Megkülönböztethetıen elınyös tulajdonságú: nagyobb élvezeti értéket és kényelmet nyújtó; a hagyományos élelmiszerek tulajdonságait megırzı a magyar fogyasztó ízlésének jobban megfelelı és helyi az egészségtudatos étrendet segítı termékek fejlesztése A feldolgozási technológiák és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése a fenntarthatóság szempontjai 13 Élelmiszer-minıség és feldolgozás (2) A hatékonyság növelı és veszteség csökkentı módszerek és mőszaki megoldások alkalmazása költségcsökkentés a minıség megırzése mellett Szorosabb együttmőködés a határterületekkel (ICT, gépipar, orvostudomány, logisztika, stb.) a képességek és erıforrások kombinálása meghatározó szakértelemmé 14

A fenntartható élelmiszer-termelés (1) A fenntartható élelmiszer-termelés szempontjainak érvényesítése a feldolgozási technológiák és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése során A magyar élelmiszerekrıl kialakítandó kép: Természetes jellegő, hamisítatlan, környezeti szennyezıdésektıl mentes Kedvezı természeti adottságok, válogatott nyersanyagok Szekértelem, gondosság 15 A fenntartható élelmiszer-termelés (2) A módszertan fejlesztése Az erıforrások hatékonyabb hasznosítása (víz, talaj, energia, nyersanyagok, csomagolóanyagok, melléktermékek, veszteség csökkentés) A termékpályák hatékonyabb irányítását segítı módszerek Együttmőködés és élelmiszerlánc mentén :a hozzáadott érték növelésére, módszerek a mezıgazdásági technológiák fejlesztési eredményeinek integrálására 16

Együttmőködés az egészségüggyel és a gyógyszeriparral Termékfejlesztés Az egészségtudatos étrendet segítı termékek fejlesztése Az élelmiszer és a fogyasztó Az egészségtudatos táplálkozást segítı élelmiszerek fogyasztói választásának megértése, a helyes választás elısegítése Az egészségtudatos étrendre vonatkozó helyes kommunikáció 17 A táplálkozás és az egészség népegészségügyi vonatkozásai A kutatások célja az egészségben eltöltött életszakasz meghosszabbítása a helytelen étrenddel és életmóddal összefüggı megbetegedések elhízás, szív- és érrendszeri megbetegedések, cukorbetegség, daganatos betegségek megelızésével 18

Az innováció alapját képezı javasolt kutatási területek (1) A magyar lakosság élelmiszer-fogyasztásának felmérése Az állítások bizonyítása Hozzájárulás az egészség megırzésére és javítására irányuló táplálkozási és élelmezési stratégiához az élelmiszer-tudományi szempontokkal, különösen az alábbi területeken: a gyermekek testi és szellemi fejlıdése; a felnıttek egészséges testtömege, és az elhízás megelızése; az immun funkciók és a szellemi teljesítmény; az egészséges emésztırendszer megırzése a jó közérzet és a betegségekkel szembeni ellenállóképesség elısegítése érdekében; 19 Az innováció alapját képezı javasolt kutatási területek (2) a táplálkozás és egészség kulcs stratégiai kutatási területeinek alapjai: biomarker kutatás és validálásuk (epidemiológia, rendszerbiológia/ táplálkozásgenomika, intervenciós vizsgálatok). Az alacsony árfekvéső termékek táplálkozásegészségügyi megítélése a minıségi termékekkel összehasonlítva. Az élelmiszerre alapozott új és hatékony stratégiák az étrenddel összefüggı megbetegedések kockázatának csökkentésére (pl. szív- és érrendszeri megbetegedések, 2. típusú cukorbetegség, csontritkulás, elhízás és rák). 20

Az innováció alapját képezı javasolt kutatási területek (3) A táplálkozás hatása az öregedési folyamatokra, pl. energia-felvétel. Az egészségtudatos étrendre nevelı programok kidolgozása. 21 Az erıforrások, képességek és meghatározó szakértelem kombinálása A lánc tagjai / határterületei kombinálhatják egyes erıforrásaikat és képességeiket egy közös versenyelıny (meghatározó szakértelem) létrehozása érdekében Ez a szemlélet segíti ıket abban, hogy olyan meghatározó szakértelmet alakítsanak ki, amelynek egyénileg nincsenek birtokában A lánc tagjainak / határterületeinek a meghatározó szakértelem kiépítéséhez az eltérı, de egymást kiegészítı erıforrásaikra és képességeikre kell összpontosítaniuk B FV V Meghatározó szakértelem Erıforrás Képesség Meghatározó szakértelem Erıforrás Képesség Meghatározó szakértelem Erıforrás Képesség Meghatározó szakértelem Meghatározó szakértelem 2009.04.17 MNÉTP kerekasztal 22

Erıforrások Erıforrások: a termelési folyamatok inputjai, állóeszközök, az egyes alkalmazottak tudása és tapasztalata, szabadalmak, pénzügyi források, tehetséges vezetık Kézzelfogható erıforrások pénzügyi, fizikai, technológiai, szervezeti (vagyon, amely látható és számszerősíthetı) Nem kézzel fogható erıforrások emberi erıforrások, innováció, hírnév Önmagukban az erıforrások nem teremtenek stratégiai elınyt egy vállalat számára 2009.04.17 MNÉTP kerekasztal Forrás: TRUEFOOD Supply Chain Management Course 23 Alapfogalmak (2) Erıforrások Képességek Az a felkészültség, hogy egy kívánt végsı állapot / kimenetel elérése érdekében tudatosan, integráltan alkalmazzák az erıforrásokat 2009.04.17 MNÉTP kerekasztal Forrás: TRUEFOOD Supply Chain Management Course 24

Képességek Egy vállalat képességeinek fı alapját alkalmazottainak tapasztalata és tudása jelenti Önmagában az, hogy egy vállalatnak jó/erıs képességei vannak az erıforrások célirányos alkalmazására még nem jelent versenyelınyt 2009.04.17 MNÉTP kerekasztal Forrás: TRUEFOOD Supply Chain Management Course 25 Alapfogalmak (3) Erıforrások Képességek Meghatározó szakértelem Olyan erıforrások és képességek, amelyek segítik a lánc egy tagját abban, hogy felülmúlja versenytársait 2009.04.17 MNÉTP kerekasztal Forrás: TRUEFOOD Supply Chain Management Course 26

A technológia transzfer szerepe A meglévı tudás alkalmazásának elısegítése Kutatási eredménye k Tudományos megállapítások Közvetítık TDU-k Tech. transzfer szakemberek Az eredmények átalakítása az ipar számára hasznosítható formába Ipar, KKV-k! Inputok az innovációhoz (új termékekhez, technológiákhoz, szolgáltatásokhoz, szervezési és marketing módszerekhez 27 Az innováció legkedveltebb forrásai (rangsor szerint) Európai átlag Magyar 16 14 12 10 8 6 4 2 0 Vevık Saját KF Beszállítók Berendezés gyártók Internet Mőszaki szakirodalom Technológia transzfer Technológia figyelés Versenytársak Szakmai szövetségek Tudományos szakirodalom Kutatóintézetek Tanácsadók Egyetemek Kiválósági centrumok Forrás: SMEs-NET 28

A saját K+F mint az innováció forrása Saját K+F % 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Magyar Cseh Osztrák Török Görög Portugál Olasz Spanyol Francia Belga Dán Forrás: SMEs-NET 29 Az élelmiszeripar összehasonlítása más iparágakkal A házon belül innováló vállalkozások 180,00 160,00 140,00 120,00 100,00 80,00 60,00 40,00 20,00 0,00 Élelmiszeripar Elektronikai és optikai berendezések ICT Számítógépes szolgáltatások Vegyszerek és vegyipar Autóipar Textilipar Ffaipar Papíripar, könyvgyártás, nyomtatás Forrás: ETP Food for Life SME Task Force 30

Az élelmiszeripar összehasonlítása más iparágakkal A másokkal együttmőködı KKV-k 300,00 250,00 200,00 150,00 100,00 50,00 0,00 Élelmiszeripar Elektronikai és optikai berendezések ICT Számítógépes szolgáltatások Vegyszerek és vegyipar Autóipar Textilipar Ffaipar Papíripar, könyvgyártás, nyomtatás Forrás: ETP Food for Life SME Task Force 31 Az élelmiszeripar összehasonlítása más iparágakkal A K+F / innovációs személyzet oktatása 250,00 200,00 150,00 100,00 50,00 0,00 Élelmiszeripar Elektronikai és optikai berendezések ICT Számítógépes szolgáltatások Vegyszerek és vegyipar Autóipar Textilipar Ffaipar Papíripar, könyvgyártás, nyomtatás Forrás: ETP Food for Life SME Task Force 32

A külsı K+F szolgáltatók innovációs célú használatának akadályai KKV-knál Nehéz megtalálni a megfelelı partnert A K+F szervezetekkel való tárgyalási tapasztalatok hiánya A megfelelı technológia/ tudás megtalálása nehéz, a bevezetés menedzselésének nehézségei Kevés tapasztalat a szellemi tulajdonjogok védelmében és az információ bizalmas kezelésében Korlátozott tapasztalatok az együttmőködés lebonyolításában és a közös kockázat vállalásában Eltérı fontossági sorrend az ipar és a kutatók szempontjai között 33 Eltérı fontossági sorrend az ipar és a kutatók szempontjai között Az ipar K+F elvárásai Megoldás egy problémára Hozzáférés olyan technológiákhoz, módszerekhez, tudáshoz, amelyekkel a vállalat üzleti teljesítménye, termelékenysége javítható Könnyen használható Viszonylag rövid idı alatt nyereségesen bevezethetı a gyakorlatba Kibocsátott eredmények: új termékek, technológiák, szolgáltatások A kutatók szemlélete Validált állítások, bizonyítékokra, tényekre, megfigyelésekre, adatokra alapozva Tudományos kiválóság Vonakodás az egyértelmő állásfoglalástól, ameddig nem áll rendelkezésre minden bizonyíték hosszabb idı kell Kibocsátott eredmények: új tudás támogatott projektek új tudományos publikációk 34

A K+F eredmények alkalmazása az iparban Az ipart elsısorban az érdekli, hogy hogyan és mire lehet használni egy megoldást, nem az, hogy hogyan mőködik Nem érdekes, hogy a megoldás új kutatási eredmény vagy már meglévı ismeretek alkalmazása Világos, egyértelmő útmutatás kell, de nemcsak a tökéletes, hanem a részleges megoldások is elfogadhatóak lehetnek, ha reális esély van a sikerre és megadjuk a korlátokat és kockázatokat is Az ipar számára érthetı megfogalmazás A meglévı feltételek, erıforrások mellett alkalmazható 35 Az innováció információ forrásai Kereskedelmi szaksajtó Vevık Versenytársak Beszállítók Vállalatok Saját K+F Technológia Transzfer Kutatóintézetek Egyetemek Tudományos publikációk Tudományos konferenciák Internet 36

Technológia transzfer Technológiai nyomó hatás KKV1 (K+F)1 KKV2 (K+F)2 KKV3 (K+F)3 KKV4 (K+F)4 37 Technológia transzfer Az ipari igények húzóhatása KKV1 KKV2 KKV3 KKV4 M E D I A T O R (K+F)1 (K+F)2 (K+F)3 (K+F)4 Mediator = Technológia transzfer közvetítı 38

A megoldás Vállalatok Saját K+F Technológia transzfer M ED Kutatóintézetek Egyetemek I A T O R Mediator = Technológia transzfer közvetítı 39 Technológia transzfer (1) A meglévı tudás hasznosítása hasonlóan fontos, mint az új tudás kidolgozása Az eredmények gyakorlati alkalmazásának elısegítése Szemléletváltoztatás: ipar- kutatók-kormányzat-egyéb érdekelt felek: mezıgazdaság, kiskereskedelem, stb. Rendszeres párbeszéd, együttmőködés, egymás gondolkodásmódjának, nyelvének megértése Az ipar megoldandó problémáinak összegyőjtése, közös megfogalmazása Az információ és tudás átadás módszereinek fejlesztése: az ipar számára érthetı, hasznosítható módon megfogalmazva, rendszerezve és hasznosítható megoldások formájában hozzáférhetıvé téve Jó gyakorlat útmutatók 40

A KKV-k innovációjának elısegítése Lehetıség: a korlátozott erıforrások közös felhasználása Kollektív (csoportos) kutatás Innovációs hálózatok, klaszterek (nemzeti, tematikus, regionális) Kollektív marketing Ellátási lánc menedzsment TRUEFOOD FP6 Integrált projekt : A hagyományos élelmiszerek fejlesztése innovatív módszerekkel Technológia transzfer egység (TDU) létrehozás az ÉFOSZ-nál A TDU-k mőködési módjának kidolgozása, kipróbálása 41 Technológia transzfer (2) A K+F eredmények gyakorlati alkalmazásának javítása a meglévı tudás jobb felhasználásával Együttmőködés az élelmiszer ellátási lánc mentén A szaktudás és az erıforrások kombinálása Együttmőködés a határterületekkel és a beszállító iparágakkal Az ipar saját technológia transzfer központjának létrehozása (MNÉTP ÉFOSZ) A helyes arány kialakítása a nemzeti, a regionális és az ágazati innovációs hálózatok és projekt támogatások között Piaci alapon igénybe vehetı innovációt segítı szolgáltatások (projekt menedzsment, finanszírozás, marketing, jogi, IPP, stb.) A K+F eredmények gyakorlati bevezetését segítı pénzügyi konstrukciók 42

Az Innovációs Megvalósítási Terv A megvalósítási terv célja a stratégiai innovációs tervben meghatározott feladatok lebontása konkrét intézkedésekre A fontossági sorrend meghatározása Az egyes intézkedések megtervezése Megnevezés Idıtartam A tevékenység / projekt jellege A szükséges finanszírozás megoszlása A megvalósításhoz szükséges összeg Emberi erıforrások K+F programok A vonatkozó K+F programok jellege 43 Az MNÉTP Innovációs Megvalósítási terve A tevékenység/projekt jellege: A szükséges finanszírozás megoszlása: kutatási feladat demonstrációs / projekt / gyakorlati kipróbálás (pilot projekt) tanulmány hálózat, együttmőködési tevékenység oktatás ipar + egyéb magán magyar állam EU - közpénz 44

Mit kínál az MNÉTP (1) Az élelmiszeripar szempontjai szerint rendszerezett nemzetközi és hazai tudás terjesztése, átadása magyarul A hazai élelmiszeripari innováció erısítése, igényeinek összegyőjtése, rendszerezése és képviselete A helyzet felmérése, kritikai értékelése nemzetközi összehasonlításban, javaslatok és programok kidolgozása és megszervezése: Önerıbıl Erıfeszítések a hazai kormányzati és EU politikák kedvezı befolyásolására és támogatások megszerzésére A hazai ipar K+F igényeinek összegyőjtése, hazai és nemzetközi képviselete (ETP Food for Life, EU Bizottság, CIAA, EUREKA/EUROAGRI+) 45 Mit kínál az MNÉTP (2) Az élelmiszeripar és a K+F szervezetek közötti együttmőködés erısítése módszeres kapcsolatépítés, hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer a vállalati K+F igények és rendelkezésre álló hazai tudás felmérése és az összekapcsolódást segítı szolgáltatás létrehozása A technológia transzfer erısítése Az élelmiszeripari innovációt segítı módszertani és tematikus K+F programok szervezése Kapcsolatfelvétel 46

Kapcsolatfelvétel belépés az MNETP-be Az MNETP honlapjának címe: http://www.techplatform.hu Keleti Emil, MNETP titkárság: e.keleti@efosz.hu Dr. Sebık András, tudományos koordinátor: a.sebok@campdenkht.com 47 EUREKA EUROAGRI FOODCHAIN A vállalatok által kezdeményezett piaci célt szolgáló nemzetközi K+F együttmőködési projektek támogatása 2 ország legalább 2 vállalata között Nemzetközi mezıgazdasági és élelmiszeripari projektsegítı szolgáltatás A hazai élelmiszeripar és mezıgazdaság által alig kihasznált lehetıség Évi 500 millió Ft pályázati támogatás 48